Magyar Szó, 2001. március (58. évfolyam, 49-75. szám)
2001-03-01 / 49. szám
KJ tílRD£SS€N MAGYAR Szóban ÚJVIDÉK Vojvode Misica 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505Macyar DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPVIII. évf, 49. (18 855.) szám Újvidék, 2001. március 1., csütörtök ISO 9001 NOVOSADSKA BANKA epyn// u/eveSe*av/appaS/ P J A___________ Ára 15 dinár A NATO tanulmányozza a Covic-javaslatot George Robertson főtitkár és Hans Haekkerup UNMIK-vezető brüsszeli sajtóértekezlete George Robertson NATO-főtitkár tegnap kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség vitatja Nebojsa Covicnak, a szerb kormány alelnökének a dél-szerbiai biztonsági övezetre vonatkozó tervvel kapcsolatos módosítási javaslatait, amelyeket a NATO kedden kapott kézhez. A javaslatokba „nem foglaltak bele bizonyos intézkedéseket, amelyek a csapatok, rendőrségi erők és helyi intézmények kihelyezésével kapcsolatos bizalom megerősítésére irányulnak”. A NATO viszont azt mondta, hogy ezeket az intézkedéseket végre kell hajtani a szárazföldi biztonsági övezet megváltoztatása előtt, hangsúlyozta Robertson a Brüsszelben Hans Haekkeruppal, az UNMIK vezetőjével közösen tartott sajtóértekezleten. Robertson hozzátette, hogy ezt most vitatják meg a NATO Tanácsában, amely kikéri katonai szakértők véleményét is, „akik megadják a szükséges tanácsokat a szárazföldi biztonsági övezet részeinek megszüntetésével kapcsolatos feltételek teljesítésének üteméről”. „Olyan gyorsan fogunk tevékenykedni, amilyen gyorsan csak tudunk, de figyelmesen és óvatosan, mert ott veszélyes a helyzet, és nem szeretnénk tovább rontani rajta", tette hozzá. Robertson kifejtette azt is, hogy a NATO kiküldöttjének, Peter Feithnek és az Európai Unió képviselőinek az értékelésére vár, akik tegnap Szerbiába utaztak, hogy tárgyaljanak az albán vezetőkkel és a szerb hatalom képviselőivel. Robertson szavai szerint így világosabb képet kapnának arról, „milyenek a reakciók az első szerb tervre, amelyet a NATO-nak Nebojsa Covic adott át”. Haekkerup kifejtette, hogy a Presevo-völgyben zajló események jelentős hatással vannak magára Kosovóra. Hozzátette, hogy a jövő héten első ízben ül össze a munkacsoport, az albán, szerb és más közösségek képviselői a nemzetközi közösség képviselőivel. Ennek a munkacsoportnak az a feladata, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki a választások megtartására és a tartományi intézmények megalakítására. Haekkerup, aki a végső döntést hozza a törvénnyel kapcsolatban, amely lehetővé tenné a kosovói választások megtartását, hangsúlyozta, hogy „ezek szerint a választások sorsa nemcsak az ő kezében van”. (Folytatása a 3. oldalon) (FoNet/AP-telefotó) Amerikai és orosz KFOR-katona munkában a gnjilanei ellenőrző ponton Nebojsa Covic, a szerb kormány alelnöke és a NATO képviselői tegnap délután Bujanovacon megkezdték a tárgyalásokat a dél-szerbiai helyzetről és a válság megoldásának módjáról. A bujanovaci községi képviselőtestület épületébe valamivel 17 óra előtt lépett be Sean Sullivan, a NATO újonnan kinevezett jugoszláviai képviselője. A megbeszélés témáját a NATO-nak az a keddi határozata képezi, hogy fokozatosan csökkentik a Kosovo és Szerbia közötti adminisztratív Covic és Sullivan tárgyalásai határ mentén húzódó szárazföldi biztonsági övezetet, de szó esett az összetűzések tegnapi fellángolásáról is a bujanovaci község területén. (Beta) Az Európa Tanács tegnap aggodalmát fejezte ki a Dél-Szerbiában dúló erőszak miatt, és erélyesen elítélte az albán szélsőséges fegyveres csoportok tevékenységét. Indulisz Berziisz, lett külügyminiszter, az ET miniszteri tanácsának elnöklője úgy értékelte, „végre pontot kellene tenni a fegyveres intervenciókra, hogy lehetővé tegyék a demokratikus folyamatokat, hogy békében fejlődjenek és tartós megoldásokat találjanak az egész térség stabilitása és fejlődése érdekében”, áll a közleményben. „Tekintettel a dél-szerbiai válság megoldására vonatkozó, a jugoszláv hatóságok által készített tervre, amely szorgalmazza az albánok bevonását a politikai, állami és szociális rendszerbe, továbbá a gazdasági és a szociális fejlődésbe, és tekintettel arra, hogy a szerb fél előnyben részesíti a tárgyalásokat és kerüli az egyoldalú akciókat”. Berzinsz őszinte párbeszédre szólította fel az albánok képviselőit, ami a válság kielégítő megoldását eredményezheti.Bétar PRESEVO, BUJANOVAC, MEDVEDA Az Európa Tanács párbeszédre szólítja fel az albánokat MILOSEVIC LETARTÓZTATÁSA Március 10-e a végső határidő? Slobodan Milosevic egykori elnök letartóztatásának végső határideje március 10-e - értesült a Beta hírügynökség az SZDE csúcsvezetéséhez közeli hírforrásból. „Milosevicet nemcsak azért fogják vizsgálati fogságba helyezni, mert megszegte a törvényt dedinjei házának vásárlásakor, hanem sokkal komolyabb, mindenekelőtt a pénzügyi mesterkedésekkel és emberek eltűnésével, meggyilkolásával kapcsolatos bűncselekmények miatt is”. Mint mondta, az igazságügyi szerveknek „fontos tárgyi bizonyítékaik vannak”, de vannak olyan megbízható tanúk is az „egykori rezsim csúcsvezetéséből, akik hajlandóak beszélni”. „Az események részvevőiről van szó, de olyanokról is, akik közel álltak az egykori rezsim kulcsvezetéséhez”. Szavai szerint „sokan azok közül, akik az elmúlt tíz évben meggazdagodtak, többmilliós összegeket kínálnak az új hatalomnak, hogy elkerüljék a bűnüldözést”. „Olyan összegekről van szó, hogy az ember beleszédül” - mondta az említett hírforrás. Az ügyészség adatokat kér Milosevictől A belgrádi kerületi ügyészség tegnap adatokat kért a szerbiai belügyminisztériumtól a sajtóban megjelent cikkekről, amelyek szerint Slobodan Milosevic egykori elnök 173 kiló aranyat adott el, és a pénzt a ciprusi és görögországi cégek számlájára fizette be. .A sajtó azon állításaival kapcsolatban, hogy Slobodan Milosevic egykori elnök 2000. szeptember 21-e és november 2-a között 173 kiló aranyat küldött Svájcba, és miután azt eladta, a pénzt ciprusi és görögországi cégek számlájára fizette be, a belgrádi kerületi ügyészség követeli a szerbiai belügyminisztériumtól az idevágó adatok begyűjtését és az újságcikkek állításainak ellenőrzését” - áll a kerületi ügyészség közleményében. (Beta) (Léphafi Pál rajza) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Háborús bűnökért kell ítélkezni felette Szerbia polgárainak többsége azon a véleményen van, hogy Slobodan Milosevic egykori elnök felett háborús bűnökért kell ítélkezni - ezt állapította meg az Argument ügynökség véleménykutatása, amelynek eredményeit a Blic tegnapi száma ismertette. A felmérés szerint a megkérdezettek 60,3 százaléka úgy gondolja, hogy háborús bűnökért kell felette ítélkezni, 16,6 százaléka ezt ellenzi, 13,7 százalékának nincs világos álláspontja, míg 9,4 százaléka nem tudott választ adni erre a kérdésre. A közvélemény-kutatást február 12-e és 19-e között végezték, és Szerbia 26 községében 910 választópolgárra terjedt ki. A megkérdezetteknek több mint a fele úgy gondolja, hogy Milosevicnek önként kellene jelentkeznie a hágai törvényszéken, míg 31 százaléka ez ellen nyilatkozott. 12,5 százaléka szerint nem kellene elmennie Hágába, de el kellene hagynia az országot. Arra a kérdésre, miért nem kellene Milosevicnek feladnia magát a hágai törvényszéknek, az ezt ellenzők 58 százaléka azt válaszolta, hogy az egykori elnök ezzel elismerné a bűnösségét. A körkérdéssel felöleltek 45 százaléka azt válaszolta, hogy ez szégyen lenne Szerbia számára. Milosevicnek a hágai törvényszék elé állítását a megkérdezettek 41 százaléka Szerbia szuverenitása veszélyeztetésének tekinti, 39,7 százaléka abban a meggyőződésben van, hogy Milosevic azzal, hogy nem egyezik bele az ilyen ítélkezésbe, bebizonyítaná politikájának helyességét, és megerősítené, hogy nem bűnös. A Milosevic Hágának való kiadatását ellenzők több mint 30 százaléka azt állítja, hogy ezzel Milosevic „Szerbia népének áldozata lenne”, míg 12 százaléka úgy értékelte, hogy az ítélkezés sértené a tekintélyét. Egy lépés hátra Alkalmas-e a pillanat a kisebbségi magyar autonómiára? - Az Újvidéki Televízió Napjaink c. műsorának margójára - 5. oldal Küszködve A bácsszőlősi Danyi család, két évvel a tűzeset után, nyolcadmagukkal egy szobában - 6. oldal EGYELŐRE Marad az áramkorlátozás A Szerbiai Villanygazdaság tegnap 19 óráig egy-egy fogyasztói csoportot kapcsolt ki három órára, utána pedig folytatja a négyórás kikapcsolásokat, közölte tegnap a vállalat. Képviselői hangsúlyozták, hogy folynak a tárgyalások a villanyáram-behozatalról márciusban, de egyelőre csak március első két napjára sikerült megbeszélni a behozatalt. „Szerbiában a napi villanyáram-fogyasztás 5-6 százalékkal nagyobb a szokásosnál a jelenlegi időjárási feltételek között, ami arra utal, hogy a lakosság intenzíven használja az áramot fűtésre” - áll a villanygazdaság illetékes központjának közleményében, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a villanyáram az egyharmadába-egyötödébe kerül, mint a többi energiahordozó. Az áramkorlátozás a megnövekedett fogyasztásnak, a hidrológiai helyzet romlásának és a tározók kiürülésének a következménye. A hőerőművekben egyre gyakoribbak a meghibásodások, mert az utóbbi tíz évben nem javították őket megfelelően. A behozatalból és donációkból érkező villanyáram nem elegendő, különösen azóta, hogy február 10-én megszűnt az árambehozatal Romániából, ami 10 millió kilowattóra volt naponta. Szerbiában kedden a korlátozás ellenére 126,8 millió kilowattóra áram fogyott, és 101,3 millió kilowattórát állítottak elő. Tegnapra 132,2 millió kilowattórás fogyasztásra számítottak. (Beta) Felhős idő esővel, ónos esővel Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon