Magyar Szó, 2001. március (58. évfolyam, 49-75. szám)
2001-03-01 / 49. szám
KÜLPOLITIKA Magyar Sió A román belpolitika legújabb - látványos, de nem túlságosan váratlan - fejleményeként a súlyos belső válsággal küzdő román Demokrata Párt (PD) hazafias alapon szövetségre lépett a parlamentben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal (PRM). A keddi román sajtó beszámolói szerint az akkreditációs törvény javasolt módosítása hozta össze a furcsa szövetséget. A PRM a törvényt olyan értelemben szeretné módosítani, hogy Romániában ezentúl csak akkor kaphasson akkreditálást (végleges működési engedélyt) egy új felsőfokú tanintézet, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. A PRM módosító javaslata két évvel ezelőtt akkor látott napvilágot, amikor ismertté vált, hogy Magyarország kész anyagi támogatást nyújtani egy erdélyi magyar magánegyetem létrehozásához. A módosítási kezdeményezést 1999-ben, az akkor hatalmon lévő koalíció elutasította. A PRM mindenképpen szeretné az új törvényhozás napirendjére tűzetni javaslatát, de ez eddig nem sikerült, mert a kormányon lévő Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői az illetékes parlamenti bizottságban meghiúsították a kérdés megvitatását. Mostanáig a PRM csak egyedül panaszkodott a PDSR és az RMDSZ bojkottja miatt, de kedden a PD egyik képviselője bejelentette, hogy a demokraták támogatják a PRM kezdeményezését. A PD szerint ebben a kérdésben a PDSR kétszínű magatartást tanúsított, mivel 1999-ben - akkor ellenzékben - még támogatta az akkreditációs törvény módosítását. A tavaly novemberi választások után a Petre Roman vezette Demokrata Párt még annak szükségességéről beszélt, hogy a hatalomból kiesett volt koalíciós pártok - a PD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ - „demokratikus ellenzékként” határolják el magukat a szintén ellenzékben lévő, de igen nagy mértékben megerősödött Nagy-Románia Párttól. A „demokratikus ellenzéki szövetség” gondolatát a másik két érintett párt udvarias formában visszautasította ugyan, de egyáltalán nem titkolta, hogy a kormánykoalíció négy éve alatt milyen kellemetlen tapasztalatokat szerzett a PD-vel való együttműködésről. A PD nagyon nagy önbizalommal indult neki a novemberi választásoknak, de azokon mélyen saját várakozásain alul szerepelt. A demokraták gyakorlatilag azonos eredményt értek el a törvényhozási választáson a liberálisokkal és az RMDSZ-szel, ám az államfői posztért harcba szálló Petre Roman pártelnök a szavazatok három százalékát sem szerezte meg, feleannyian voksoltak rá, mint Frunda Györgyre, az RMDSZ elnökjelöltjére. A választási fiaskó óta a PD sikertelenül keresi helyét az átrendeződött politikai színtéren. A román sajtónak eddig csak a PD belharcai adtak témát, mivel a párt energiáit elsősorban az köti le, hogy valamilyen formában megszabaduljon a kényelmetlenné vált pártelnöktől. Romániai politikai színtér A magyarellenesség hozta össze őket PD-PRM együttműködés NEMZETKÖZI A NATO-t aggasztja a dél-szerbiai helyzet A hivatalos Belgrádnak a biztonsági övezettel kapcsolatban tett engedmények a kiéleződés megakadályozására hivatottak - A szerb tankok támadó pozícióban várakoznak A tegnapi The New York Times arról értesítette olvasóit, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán közölte: az Egyesült Államok kész megengedni a „szerbiai katonák” visszatérését a kosovói határ melletti három mérföld szélességű elválasztó övezetbe. A brüsszeli tudósító megállapítja, a zónában az utóbbi időben kifejezetten aktívak voltak az albán fegyveresek. Egy ilyen engedmény lenne az első olyan lépés, amely a NATO által a jugoszláv hadsereggel szemben bevezetett szigorú korlátozások enyhítését jelentené. Ezeket a korlátozásokat az észak-atlanti szövetség az 1999. évi bombázás után léptette életbe. A szárazföldi biztonsági övezetnek, amely a határnak a szerbek által ellenőrzött részén terül el, az volt a célja, hogy elszigetelje egymástól a szerbiai csapatokat az albán fegyveresektől a kosovói háború után, miközben Slobodan Milosevic még hatalmon volt. A zónába csupán könnyen felfegyverzett rendőri egységek mehetnek be jelenleg. Az övezet egyik része, a Presevo-völgy azonban a kosovói albán gerillák menedékhelyévé vált. Úgy tűnik, az a céljuk, hogy a területet hozzácsatolják a majdani független Kosovóhoz. A NATO-t egyre inkább aggasztja a konfliktus kiéleződésének veszélye, de mindeddig nem volt hajlandó csapatait oda küldeni. Szerdán Lord Robertson, a NATO főtitkára, Powell mellett állva, kijelentette, hogy a NATO kész arra, hogy „fokozatosan és folyamatosan csökkentse a szárazföldi biztonsági övezetet”, és hogy visszaadja a zónát a szerbiai hatóságoknak. Robertson azonban nem szolgált további részletekkel, hozzátéve, a NATO-nak „további katonai tanácsokra” van szüksége annak érdekében, hogy végrehajtsa ezt a tervet. A NATO február 28-ára jelentette be, hogy közölni fogja, miként viszonyul majd az albán lázadókhoz. A múlt héten azonban a Bush-kormányzat nem tudta pontosítani, hogy a szövetség csapatai, ideértve az amerikai katonákat is, hogyan tudnák csillapítani a helyzetet. Ez egy különösen kényes kérdés Washington számára, mivel a PreSevo-völgy határos Kosovónak azzal a részével, ahol amerikai csapatok állomásoznak. Powell nem mondott pontos időrendi sorrendet a jugoszláv csapatok visszatérésére. Az amerikai külügyi tárcavezető elmondta, hogy a visszatérés feltételekhez van kötve. Ezzel Nebojsa Covicnak, az új szerbiai kormány egyik alelnökének a tervére utalt. A dokumentum értelmében a belgrádi hatóságok engedményeket kínálnak fel a feszültség csökkentése érdekében. Covic javaslatai között szerepel az is, hogy egyes albánokat integrálni kell a helyi szerbiai rendőri erőkbe a Presevo-völgyben. A terület lakosságát 90 százalékban albánok alkotják. A NATO által támasztott feltételek között van az is, hogy azok a „szerbiai katonák és rendőrtisztek”, akik annak idején „részt vettek a kosovói albánok elleni támadásokban”, ne legyenek azok között, akik visszatérnek majd a biztonsági övezetbe. Lord Robertson kedden Brüsszelben találkozott Carla del Pontéval, a hágai törvényszék főügyészével. A találkozóról nem szivárogtattak ki részleteket. A The New York Times tudósítója ezek után arról számol be, hogy az utóbbi időben az albán fegyveresek a „határövezetben” szerb polgárokat öltek meg, ami a NATO berkeiben aggodalmat váltott ki a harcok esetleges kiújulása miatt. Egy amerikai tisztségviselő szavai szerint, ,A szerb tankok nagyon-nagyon agresszív pozíciókat foglaltak el. Ha akarnák, lerohanhatnák az övezetet.” Egyelőre, tette hozzá, a szerbiai hatóságok visszafogottságot ígértek, de nem egyértelmű, meddig tart majd az ilyen hozzáállásuk. Powell tábornok a Lord Robertsonnal együtt megtartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a problémát úgy kell megoldani, hogy ne teremtődjön az eddiginél szövevényesebb helyzet, és itt elsősorban a szerbiai erőkre való tekintettel beszélt. Lord Robertson közölte, a NATO erői az elválasztó övezet mentén intézkedéseket foganatosítottak az ellenőrzés szigorítása érdekében és abból a célból, hogy „leszámoljanak a szélsőségesekkel”. A NATO-nak mintegy 43 000 katonája van Kosovóban, közülük körülbelül 5700 amerikai. Egyébként kedden Belgrádból érkezett a hír, melynek értelmében a jugoszláv kormány jelezte, hogy üdvözli a NATO-nak a probléma megoldására tett erőfeszítéseit Zoran Zivkovic belügyminiszter üdvözölte az észak-atlanti szövetség bejelentését. Szavai szerint ez az új jugoszláv kormányzat politikai sikere, mivel „most már mindenki számára egyértelművé vált, hogy a szárazföldi biztonsági övezet volt a legkevésbé biztos hely Európában”. Cedomir Jovanovic, a hatalmi koaíció frakcióvezetője a szerbiai parlamentben elmondta, üdvözli a NATO döntését, de arra is figyelmeztetett, hogy a szerbiai erők, ha szükség mutatkozik rá, maguk oldják meg a kérdést. A The New York Times brüsszeli tudósítója ezek után beszámol arról, hogy a NATO külügyminiszteri értekezletén más témákról is szó volt. Powell tábornok, aki először jelent meg az Észak-atlanti Tanács ülésén, közölte, hogy elmagyarázta a Bush-kormányzat politikáját a rakétavédelmi rendszerre és a tervezett európai gyorsreagálású erőre vonatkozóan. A tervek szerint ennek az egységnek 60 000 fősnek kellene lennie. Powell elmondta kollégáinak, hogy a hivatalos Washington konzultálni fog szövetségeseivel, amint konkretizálódnak majd a rakétavédelmi rendszerről szóló tervek. Powell megismételte Bush elnök múlt heti nyilatkozatát, mely szerint az Egyesült Államok üdvözli a gyorsreagálású erők felállítását. Ennek a különítménynek az lenne a célja, hogy európai katonák olyan válságos övezetekben vállaljanak szerepet, ahol a NATO nem angazsálta magát. MÁRTON Attila e WAP-fotó Powell külügyminiszter Brüsszelben igyekezett megnyugtatni az európai szövetségeseket 2001. március 1csütörtök ENSZ-jelentés a világ népességéről Hányan leszünk? Milyen arányú a népességnövekedés? Magyarország lakossága 25 százalékkal csökken Az ENSZ szerdán New Yorkban nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2050-re 9,3 milliárd ember fogja benépesíteni a Földet, noha csökken a születések aránya, sőt helyenként elmarad az elhalálozások mögött. Magyarország lakossága 25 százalékkal csökken. A jelentés azt jövendöli, hogy a század közepére 3,2 milliárd emberrel, azaz több mint 50 százalékkal nő a világ népessége. Az ENSZ adatai szerint jelenleg évente 1,2 százalékkal, vagyis 77 millió újszülöttel gyarapodik az emberiség. Ennek az évi növekedésnek mintegy a felét hat ország adja: India 21 százalékkal, Kína 12 százalékkal, Pakisztán 5, Nigéria és Banglades 4-4, Indonézia pedig 3 százalékkal járul hozzá. A fejlett ipari országok lakóinak száma jelenleg 1,2 milliárd. Ez a szám a változatlan születési arányok miatt 2050-ig csupán jelentéktelen mértékben módosul - áll a Világnépesség előrejelzésének 2000-es felülvizsgálata című ENSZ-jelentésben. Olaszország és Magyarország népessége az ENSZ népességkutatói szerint az elkövetkező ötven évben a negyedével, Németország és Japán lakssága pedig 14-14 százalékkal csökken. Oroszország, Grúzia és Ukrajna 28 és 40 százalék közötti lélekszámvisszaeséssel számolhat. A magasabb, akkorra 82 éves várható élettartam következtében Németországban és más európai országokban 2050-re két öreg fog jutni egy 14 évesnél nem idősebb gyerekre. Jelenleg az emberek várható életkora a Föld északi féltekéjén 75, a délin pedig 63 év. Ötven év múlva Afrika, Ázsia és Dél-Amerika szegényebb országai is el fogják érni a 75 éves átlagéletkort. Míg jelenleg a Föld északi felén a nyugdíjasok részaránya 20 százalék körül van, ez a szám az elkövetkező 50 évben 33 százalékra emelkedik - áll a jelentésben. De még a fejlődő országokban is a jelenlegi 8 százalékról jó 20 százalékra fog nőni a 60 év felettiek aránya. A fejlett ipari világ 1,2 milliárdos stagnáló népességszáma mellett a jelenlegi 4,9-ről - csaknem megkettőződve - 8,2 milliárdra fog növekedni a harmadik világ lakossága. Ez az előrejelzés azonban csak akkor igaz, ha a születések aránya a várakozásoknak megfelelően csökkenni fog. Ha ez elmarad, a harmadik világ lakóinak száma elérheti akár a 11,9 milliárdot is. Az ENSZ demográfusai a legnagyobb népességnövekedést a világ 48 legkevésbé fejlett országában várják, amelyek együttes lakossága az elkövetkező 50 év alatt csaknem megháromszorozódik, a jelenlegi 658 millióról 1,8 milliárdra fog növekedni. Mindezen még az AIDS-járvány sem változtat, bár 2005-ig legalább 15,5 millió fertőződöttet ragad el a halálos betegség. A szerzett immunhiányos betegség által leginkább sújtott országok lakossága is erőteljesen - 86- 148 százalékkal - fog növekedni 2050- ig, köztük olyan országoké is, mint Botswana, ahol a lakosság 36 százaléka fertőzött, vagy Szváziföld és Zimbabwe, ahol a fertőzöttek aránya 25 százalék. Csecsenföldi háború Elkerülhetetlenek a tárgyalások így gondolja Aszlan Maszhadov csecsen vezető elkerülhetetlennek tartja, hogy Moszkva tárgyalóasztalhoz üljön a szemben álló féllel, vagyis a csecsen ellenállókkal. A csecsen elnök a Nyezaviszimaja Gazetában szerdán megjelent interjújában - amelynek magnófelvételét Bakun keresztül juttatták el a Borisz Berezovszkij orosz-izraeli sajtócár tulajdonában lévő moszkvai lap szerkesztőségébe - újólag azt hangoztatta, hogy a háborúknak csakis tárgyalásokkal lehet véget vetni, s kizárólag ő lehet Moszkva partnere a békemegállapodások tekintetében. Mint hangoztatta, mindenekelőtt véget kell vetni a vérontásnak és békeszerződést kell aláírni, majd pedig rendezett, jószomszédi, civilizált kapcsolatokat kell kiépíteni az Oroszországi Föderáció és Icskeria csecsen köztársaság között. E kapcsolatok rendezetlensége a viszály fő oka, amely független a vezetők személyétől. Csecsenföldön mindaddig nem lehet szó stabilitásról, amíg nem sikerül rendezni a kapcsolatokat a kiszámíthatatlan Oroszországgal. Ellenkező eset Maszhadov is ben az orosz héják újabb háborút készítenek elő, újabb bűncselekményeket, emberrablásokat követnek el, gazdasági diverziókat szerveznek. Maszhadov azt hangoztatta, hogy a csecsen ellenállás az ő irányítása alatt szerveződik, s vezérkarának utasításait az osztagparancsnokok - köztük a hírhedt Sámil Bászájev és Hattab is - végrehajtják. A csecsen elnök elutasította ugyanakkor az iszlám szélsőséges, a muzulmán hívők táborát megosztó áramlatait, s emlékeztetett arra, hogy a vahabbizmus is Oroszországból, Dagesztánból érkezett Csecsenföldre, az első orosz-csecsen háborút követően. A csecsen elnök hangsúlyozta, hogy funkciójából adódóan ő irányítja az ellenállást, s ő felel minden egyes, a szövetségi erők ellen elkövetett akcióért. Tudomása van minden egyes támadásról, jelentést kap minden harcjármű felrobbantásáról. Ugyanakkor cáfolta, hogy katonáinak bármi köze lenne az orosz városokban elkövetett terrorcselekményekhez, a házrobbantásokhoz és a metróállomásokon végrehajtott pokolgépes akciókhoz. Irak és az ENSZ folytatja a párbeszédet Bagdad leostobázta az amerikai külügyminiszter nyilatkozatát Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter kedden az ENSZ-központban bejelentette, hogy Kofi Annan főtitkárral megegyezett „egy második megbeszélés-sorozatban”, amelyet „néhány héten belül” tartanak meg, valószínűleg szintén New Yorkban. Asz-Szahaf mindenesetre nehezményezte, hogy az Irakra kirótt szankciók még mindig érvényben vannak, noha szerinte Bagdad már eleget tett a tiltott fegyvereinek felszámolására vonatkozó ENSZ-követelményeknek. „ Propagandaízű badarságnak" nevezte Colin Powell amerikai külügyminiszternek azt a javaslatát, hogy enyhítsék a polgári javak iraki importjának korlátozását és szigorítsák katonai szférával összefüggő import ellenőrzését. „Ostoba nyilatkozatokat hallunk az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterétől, aki okos szankciókról beszél, mintha csak az 1990 óta fennállók mind ostobák lettek volna” - dohogott. Asz-Szahaf és Annan kétnapos tárgyalása mégis két éve az első érdemi eszmecsere volt a világszervezet és Irak között a Bagdadra kivetett szankciók és az iraki leszerelés ellenőrzése körüli patthelyzetről. Annan szerda délután tájékoztatta róla a Biztonsági Tanácsot. A Reuters által idézett diplomaták szerint az újabb tárgyalásra a március 27-én Jordániában esedékes arab csúcs után kerül majd sor. Nagy-Britannia Súlyos vasúti baleset Yorknál Legkevesebb 15 halott hal York közelében. Harminc sérült állapota súlyos. Az első jelentések szerint a York közeli Selby település közelében futó vasútvonal fölött átvezető közúti hídon kora reggel megcsúszott egy terepjáró, és áttörve a korlátot a vasúti pályára zuhant. Egy arra haladó szénszállító tehervonat belerohant a személygépkocsiba. A Newcastle-ból Londonba tartó gyorsvonat a vágányokon fekvő szerelvénybe ütközött, és kilenc vasúti kocsija kisiklott. Több mint százharminc mentő és tűzoltóautó, a légierő helikopterei vesznek részt a mentésben. A gyorsvonaton körülbelül 150 utas tartózkodott. A közlekedésrendészet közlése szerint legkevesebb 15 személy életét vesztette, több mint száz megsérült. Az áldozatok száma még több lehet, mivel legalább ötvenen bennrekedtek a kisiklott vasúti kocsikban. A terepjáró vezetőjének nem esett baja, még az ütközés előtt ki tudott menekülni az autóból. A mentőegységek nagyon lassan férnek hozzá az összetorlódott roncsokhoz. A baleset, amely a szigetország keleti fővonalán történt, teljesen megbénította a Londonból északra vezető vasúti közlekedést a keleti parton. Legkevesebb 15 személy életét vesztette, több mint száz megsérült egy vasúti szerencsétlenségben az északkelet-ang