Magyar Szó, 2001. április (58. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-01 / 76. szám
HIRDESSEN MKWIMi». ÚJVIDÉK Vojvođe Mišića 1. tel/fas: 021/57-633 telefon: 021/57-505 ISO 9001 NOVOSADSKA BANKA/fuyre/iepy /f/S a&oeC i& a &4)&аол£/ A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVIII. évf., 76. (18 882.) szám Újvidék, 2001. április 1., vasárnap Ára 15 dinár BONYODALMAK MILOŠEVIĆ LETARTÓZTATÁSA KÖRÜL Egyetértés legfelsőbb szinten Kostunica: Senki sem ér annyit, hogy miatta vérontásra kerüljön sor A szerb rendőrség eltökélt szándéka, hogy befejezi a megkezdett munkát (Hírösszefoglaló) Tegnap késő esti lapzártánk idején még érvényben volt az az ultimátum, amely szerint a szerbiai hatóságok éjfélig adtak határidőt Slobodan Milošević volt jugoszláv elnöknek, hogy a letartóztatási parancsnak eleget téve ne tanúsítson ellenállást. A szombati nap az éjszakai drámai állapotokhoz képest feszült nyugalomban telt el. Az esti órákban összeült a legmagasabb állami vezetők testülete, és közösen egyetértésre jutottak abban, hogy a több bűncselekménnyel gyanúsított volt elnököt előzetes letartóztatásba kell helyezni. A testület tanácskozásáról Vojislav Koštunica államelnök nyilatkozatban számolt be a sajtónak. Közölte, senki, még Slobodan Milošević sem ér anynyit, hogy miatta vérontásra kerüljön sor, senki sem veszélyeztetheti az állami és nemzeti érdekeket, senki sem sérthetetlen. Az említett értekezleten a szövetségi és köztársasági vezetők, továbbá a belügy és a hadsereg képviselői vettek részt, s teljes egyetértésre jutottak. Október 5-én elkerültük a vérontást, most sem engedjük meg, hogy válságba kerüljünk egyetlen ember miatt, mondta nyilatkozatában Koštaelég gondunk, Dél-Szerbiát, nica. Van enélkül hangsúlyozta az elnök, Macedóniát, a föderáción belüli viszonyokat és a súlyos szociális és gazdasági problémákat nevezve meg. Aki a rendőrségre lő, nem kerülheti el az előállítást, akit a vizsgálóbíró elé idéznek, meg kell jelennie, aki akadályozza a törvények érvényesítését, viselje a következményeket függetlenül rangjától, tisztségétől, hangsúlyozta az elnök. Aki valamit elkezd, azt fejezze is be, viseljen gondot a törvényességre és cselekedeteinek lehetséges következményeire, utalt Kostunica a megkezdett akcióra, amely szombaton hajnalban a munka elvégzése nélkül szakadt félbe. Ezt megelőzően Zoran Zivkovic szövetségi belügyminiszter kijelentette, hogy a köztársasági rendőrségnek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munkát befejezi. Hozzáfűzte, Milosevic mellett másnak is felelnie kell, amiért az éjszaka folyamán rálőttek a rendőrökre, éspedig olyan fegyverrel, amelyek tartása polgári személyek számára tilos. Időközben a nap folyamán, úgy este hat óra körül a rendőrség megakadályozta Slobodan Milošević híveinek és ellenfeleinek összetűzését Belgrád Topčider negyedében. Az incidenst Milosevic ellenfelei váltották ki, tíz perc alatt a rendőrség kordont állított fel, és szétválasztotta őket. Az ellentáborban az Ellenállás aktivistáit ismerték fel, de közöttük voltak a D zvezda labdarúgóklub szurkolói és a Demokrata Párt zászlaját is látták. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot. Egyébként a Dedinjén, Milosevic villája közelében a rendőrség háromszoros kordont állított fel, és senkit sem enged az épület közelébe. A rezidencia előtt az esti órákban csupán tízegynéhány rendőr tartózkodott, este nyolc óra után továbbiak csatlakoztak hozzájuk. Milošević mintegy száz kitartó támogatóját a villától háromszáz méternyire tartóztatták fel a rendőrök. (A nap eseményeiről a 6. és 7. oldalon számolunk be bővebben) A különleges rendőralakulat tagjainak kísérlete a behatolásra tegnap hajnalban (FoNet) TAVASZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Szekrénysor lesz a szuperfőnyeremény Nyereményszelvény a 22. oldalon GYÁRTTKANIZSA KANIZSA, telefon: 024/874-700 ES EN ISO 9001 A Záróra a Dedinjén dedinjei autonóm körzet szombatra virradó éjjel kiállta az első rohamot. A drámai éjszakán és a felvirradó március 31-én, amikor Slobodan Milošević utolsó magánháborúját vívja a NATO-bérencekkel, ismét a háborús hangulat lett úrrá az országon. Rohamosztagokat mutat a tévé, fegyverropogás hangzik a képernyőről, csak a békeaktivisták hiányoznak. Lehullottak az álarcok: az egykor hatalmasként hatalmasságokkal tárgyaló volt államelnök, a balkáni háborúk és békék ura, ezen az éjszakán közönséges bűnözővé vált, akit az egész ország, az egész Európa és a fél világ rendőrsége üldöz. Nem hagyják nyugton sem őt, sem a családját, hogy békességben töltse kisunokájával nyugdíjas napjait. Ellenszegül a letartóztatási parancsnak, nem ismeri el ezt a karhatalmat, ezt a bíróságot, ezt a demokratikus rendet (amely alapjaiban különbözik az övétől). Élve nem adja meg magát, nem kerül rendőrkézre. (Azon töprengek, született-e e világra olyan bűnöző, aki respektálta volna a bíróságot, a karhatalmat, a törvényes rendet. Úgy hiszem, a bűnözésnek a természetéből fakad a törvényesség tagadása.) A hivatalos letartóztatási paranccsal érkező rendőröket Milošević zárt ajtókkal fogadta. Az erőszakos behatolási kísérletre bérencei fegyverrel válaszoltak. Az ellenállás jól megtervezett és megszervezett volt, áldozatok nélkül lehetetlen lett volna végrehajtani a letartóztatási parancsot. Visszakozni? Ezzel a szerb jogállam hitelét veszíti, mondja Đinđić, s igaza van. De nemcsak a tekintély forog kockán. Az egész ország rendőrségének szégyene, ha nem tud kifüstölni odújából egy bűnbandát. Szégyent emleget Zoran Lilic is, aki politikai pályafutása során most először nyilvánította ki saját véleményét. Milutinovic elnökre apellál, vessen véget az egésznek, mert ez Szerbia szégyene. Azt már nem fejtette ki, hogyan kellene ezt befejezni: visszaparancsolni a rohamrendőröket, vagy elrendelni az erőszakos behatolást. Nincs kompromisszum, nincsenek törvények fellett álló sérthetetlenek ebben az országban. Milošević ezt még nem érti meg, s talán soha nem is fogja megérteni. S az övéi sem. Az a szánalmas maroknyi ősz fej, a jogtalanul bitorolt dedinjei elnöki rezidencia előtt. A himnuszt éneklő ötvenen felüliekben egy világ omlik éppen össze. Nincs az a rendőr, aki kezet emelne rájuk. Pedig ezek nem az ő rendőreik. Az övéik tavaly még a gyerekeket verték véresre. Szombaton megszólaltak a szocialisták is. A „válság békés rendezését” szorgalmazzák. Egyetértünk? Tíz éve nem szorgalmaztak mást a derék szocialisták. Vagy csak a szókincsük szegényes, s többre nem telik? Egy diktatúra szomorú vége ez, mondja a montenegrói Marovic. Miért szomorú? Miért lenne szomorú az október 5-i események betetőzése? Maršićanin parlamenti elnök már precízebben fogalmazott péntek este, amikor az események felperegtek: van, aki számára szomorú, van, akinek viszont örömhír ez. Draškovićnak most is kifogásai vannak. Kifogásolja, hogy Slobót nem azért keresik, mert elrendelte az ibari merényletet, Canak pedig (a kórházból is) kíméletlenül nevén nevezi a dolgokat. Slobodan Milošević a legközönségesebb bandita, aki terrorista akcióival rettegésben tartotta az országot. Igazságszolgáltatás elé kell kerülnie tettestársaival együtt. Ellenben? Ellenkező esetben ez szabotázs, árulás és teljes összeomlás. De ki az áruló? A hadseregnek október 5-én és most is kulcsszerep jutott az események alakulásában, de mindmáig tisztázatlan szerep. Állítólag Pavkovic tábornok volt az, aki október 5-én nem rendelte ki a tankokat, most - a Politika szerint - Pavkovic volt az, aki megakadályozta a dedinjei villa elleni első rohamot. Ilyesmiről természetesen nem dönthetett egyedül, csak a feletteseivel. Ki áll felette? Kostunica, a legfelsőbb parancsnok és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács (amelynek tagjai Dukanovic, Milutinovic és Koštunica). Mellesleg, a SKY televízió szerint a szerb kormány sincs megelégedve „a hadsereg egyes alakulatainak magatartásával”. Akárhogy is végződik, Slobodan Milosevicet a történtek után nemcsak jogtalan építkezéssel, hivatallal való visszaéléssel és nagy összegű pénzügyi malverzációkkal lehet terhelni (a többi Hágára tartozik), hanem hivatalos közeggel szembeni ellenállással, közrend és közbiztonság elleni vétséggel, a fegyvertartásról szóló törvény megsértésével és szombat éjjeli magatartásán a lázadás elemei is felismerhetőek. A záróra közeleg. Robin Cook szerint vége a játéknak, ha egyáltalán játék volt az egész. Velja Ilic szerint az, mert a karhatalmi szervek nem tesznek semmit az ellen a „néhány huligán” ellen, s nem marad más hátra, mint a polgárokra hallgatni: ajmo bre, hol az a báger! GYARMATI József REAKCIÓK A LETARTÓZTATÁSI KÍSÉRLETRE Zavaros fejlemények - elhalasztott döntés Az USA várakozó álláspontra helyezkedett a belgrádi hírek hallatán (Tudósítónktól) Washington, március 31. Az amerikai kormány szemmel láthatólag ugyanolyan zavaros híreket kapott pénteken Belgrádból Slobodan Milosevic sorsáról, mint mindenki más, és nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a segélynyújtási feltételek teljesítésének igazolása elmaradt az utolsó márciusi munkanapon. A Washington Post értesülése szerint a State Department döntésére még hétfőig várni kell. Szombaton délelőtt az Egyesült Államokban úgy tudták, hogy a szerb rendőrségnek nem sikerült kézbesítenie a letartóztatási parancsot, de kordont vont az Užice utcai villa köré, és „a megfelelő pillanatban” újra megkísérli majd végrehajtani a tervet. Pénteken este még az állítólagos letartóztatás hírét kommentálták vezető amerikai politikusok, de az éjjeli órákban a Fehér Ház szóvivője már csak annyit mondott, hogy „figyelik a fejleményeket”. „Mi mindig is azt mondtuk, hogy Miloševićet felelősségre kellene vonni” - állapította meg pénteken éjjel Bush elnök. A külügyminisztérium magas rangú képviselője szerint tartós amerikai álláspont az, hogy Miloševićet előbb-utóbb nemzetközi törvényszék elé kell állítani. Washington azonban Hága és Belgrád megállapodására bízza, hogy erre a szerbiai korrupciós per előtt vagy után kerül-e sor. (Folytatása a 7. oldalon)