Magyar Szó, 2001. június (58. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-08 / 131. szám
2001. június 8., péntek A múlt hónap közepén csökkent a tej fölvásárlási ára. Ezt a fogyasztók alig vették észre, vagy egyáltalán nem, a tejtermelőket viszont érzékenyen érintette. Miközben a sertés ára megnőtt, a tejért a korábbinál jóval kevesebbet fizetnek a fölvásárlók. Mindkettő a kínálaton és a keresleten múlik, de egyik sem tűnik jónak. Mert ugyanaz történhet a tejjel is, mint a sertéstenyésztéssel: visszaesik a tenyésztés-termelés, a hiány miatt pedig emelkedik az ár. Vagy mégsem? Mi történik a tejiparban? Gere Bélától, a zentai Gere Kft. vezetőjétől kértünk választ kérdéseinkre. A cég elsősorban tejfölvásárlással foglalkozik. Nagy visszhangot általában az kelt, ha megnő az ár a boltokban. A termelőkkel a vásárló - érthetően - keveset törődik. Nagyon kevesen tudják, hogy csökkent a tej fölvásárlási ára, hiszen az üzletekben nagyjából minden maradt a régiben. Mi történt valójában? A vajdasági tejipar határozott úgy, hogy zsíregységenként a korábbi 3,33 dinárról 2,8 dinárra csökkenti a fölvásárlási árat. Ilyesmire nagyon régen volt példa, mert a korábbi gyakorlat szerint mindenki inkább áremelésre számított. A tejtermelők számára ez literenként mintegy 2 dináros bevételkiesést jelent. Az átlagos zsírtartalom ugyanis 3,6 százalékot tesz ki, azaz 12 dinárt jelent, s ha ehhez hozzáadjuk a 3,60 dinár prémiumot, akkor 15,60 dinárt kap a termelő, újabban viszont csak 13,68-at. Mondhatjuk, hogy ez reális ár? - Nem, már csak azért sem, mert kisebb a védőárnál. A költségek pedig a régiek maradtak, tehát a takarmány nem lett olcsóbb, drágul a villanyáram... Nem tudom, hogy Szerbiában hogyan oldották meg ezt a gondot, de azt tudom, hogy van aki másfél hónapra fizet, miközben mi még mindig tartjuk a 15 napos határidőt. És ott hétvégeken nem veszik át a tejet. - Eszerint arra sincs pénzünk, hogy tejet vásároljunk? - Nyáron mindig nagyobb a kínálat a keresletnél, de a mostanihoz hasonló eset sosem fordult elő. Tudomásul kell vennünk, hogy a tejgyárak raktárra termelnek, s a behozatali szabályok nem védik a hazai termelést. Nyugaton például támogatást kapnak a gazdák, így az is érthető, hogy a fagylaltgyárak vagy a kekszipari üzemek tejport importálnak, ahelyett, hogy itthon vennék meg. Más kérdés, hogy ennek következtében hova jut a hazai tejipar. - Fölszámolják az állományt? - Meg lehet érteni a földolgozókat, mert bár csökkentették az árat, de legalább tartják a korábbi fizetési határidőt. Azt pedig mindenki tudja, hogy az állományt egyik napról a másikra nem lehet fölszámolni, mert hatalmas költséggel és hosszú idővel jár az újraindulás. Ezt az állapotot is át kell valahogyan vészelni. Sok a tej? Az áresést a fogyasztók alig érzik meg, a tejtermelők annál inkább - ilyesmire nem volt példa Közvetlenül a második világháború után, 1945-ben miután végrehajtották az államosítást és a földreformot, a volt (csókái) Léderer uradalmon megalakult a mezőgazdasági birtok (a későbbi kombinát), amelyről három évtizeddel ezelőtt dicsérően írt egy alkalmi kiadvány. Nagy számú és jófajta tenyészállatról, díjazott anyakocákról, vágósertésekről, magas tejhozamú tehenekről, négyezer Cigaja és Merinó juhról (amelyek elismerések sokaságát hozták a kombinátnak... bőven termő szántóföldi növényekről, valamint a konyhakertészetben, gyümölcsészetben és szőlészetben elért eredményekről számol be az említett kötet. Az idő tájt korszerűsítették a pincegazdaságot, amelynek palackozó gépsoráról kiváló és állandó minőségű italok kerültek forgalomba. Évente 200 tonna különféle bor és 150 tonna tömény ital. A korszerűsített szeszgyár ezer tonna szeszt, az ecetgyár pedig 1200 tonna ecetet állított elő a jelzett évben. Több mint nyolcszáz állandó munkásról és 200 idénymunkásról, nagyívű tervekről (amelyek egy része meg is valósult) áradozik a kiadvány. Derűlátó jövőképet festett, de rácáfolt a jövő (ami már részben közelmúlt). Úgy látszik, hogy hiába vetették meg hozzáértően, szilárdan és kiválóan az egykori uradalomnak az alapját szemfüles gazdái, mert a Lédererék örökébe lépők „kegyetlenül” ellehetetlenítették, csődbejuttatták, széttúrták, jelzálog alá került túlnyomó része, a dolgozók száma pedig zuhanásszerűen lecsökkent. Sztaniity József csődgondnok a napokban a községi képviselő- testület tanácsnokainak is beszámolt erről a csődtömeggé vált, azzá züllesztett kombinátról. Döbbenetes tényeket, adatokat sorjáztatott. Az ebek harmincadjára juttatott kombinátnak a helyzetét 10 millió márka adósság súlyosbítja, és már a szántóföldek egy része is jelzálog alatt van, de a parlagon maradt föld is... A pincegazdaság ugyancsak siralmas állapotban „leledzik”. A sorsukra hagyott hordók nagyobb része már széthullik, a piackozó gépsor jó részét széthúzták, éppen úgy, mint az akácfa oszlopokat is... és ez a fonák folyamat tovább tart, mert hát a rossz példa ragadós. A jelek szerint azonban a jelzálogosítók sem tévedhetetlenek. Mert pl. a Május 1-je étterem esetében feltehetően elnézték a parcellaszámot és így az épület előtti füves teret (itt található a Csóka 750 évfordulója alkalmából állított emlékmű, amelyet a nyilvánosság előtt ismeretlen garázdálkodók néhányszor már ledöntöttek) vették jelzálogba, ami már-már tragikomikus. Kombinát... Bármelyik oldaláról nézzük, vagy nyúlunk hozzá, hullik, hullik szét... Annyira „lekopaszították", hogy még a hajánál fogva sem tudja magát kihúzni a förmedvényből... Azért ment tönkre, mert hagyták tönkremenni. A felelősség kérdését mindenképpen föl kell vetni. Mindenkinek felelni kell a tetteiért, de azért is, amit nem tett meg, megtehetett volna... A vagyon védelmére sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mondta az egyik felszólaló, és okfejtésére nem volt ellenvetés, ám ezt a csődtömeg ügyet azonban ennyivel nem lehet befejezettnek tekinteni. si Jelzálog alatt Beszámoló a csődbejutott csókai mezőgazdasági kombinátról Segítség nélkül nem megy A zentai kórház új, korszerű altatógépet kapott Dr. Fajka Róbert, a zentai kórház igazgatója egyik korábbi nyilatkozatában egyebek között elmondta azt is, hogy ebben a nehéz és bonyolult helyzetben az a szerencse, hogy szép számban voltak és vannak támogatóik. Valójában nekik köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben a kórház nem vált működésképtelenné. Azt, hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a tény is, hogy műszereik elavultak, amelyeknek sem javítására, sem kicserélésére nincs pénzük. Ezen a helyzeten igyekezett, illetve igyekszik segíteni az Esély a Stabilitásra Közalapítvány, amely 77 000 márka céleszközt jutatott a Tisza-parti város egészségügyi intézményének, amelyből altatógépet és defibrillátorokat vásároltak. Szerdán, május 1-án a kórház szülészeti osztályán szerény ünnepség keretében, amelyen megjelent Juhász Attila, a képviselő-testület elnöke, Borsos György, a végrehajtó bizottság elnöke és dr. Burány Béla, a végrehajtó bizottság tagja, átadták az új, korszerű felszereléseket. Az ünnepségen jelen volt dr. Komlós Sándor, a kórház volt iagzgatója, aneszteziológus szakorvos, aki megjegyezte, hogy a korábbi altatógépet több, mint két évtizeddel ezelőtt vásárolták, tekintettel arra, hogy most új, korszerű felszerelést kaptak jó néhány évig nem lesz gondjuk a szülészeti osztályon a kismamák ellátásában. P.P. Baloldali - igen, kommunista - nem! Némi meghökkenéssel olvastam a Magyar Szó vasárnapi (2001. június 3.) számában A mozgalom szó nem csupán szóvirág címen Varga Tiborral, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom elnökével készült interjút. Mint a mozgalom egyik alapító tagja messzemenően egyetértek az elnök úr részéről elmondottakkal - egyetlen mondatot kivéve. Az újságírói kérdésre ugyanis a KDEM-nek a többi vajdasági magyar párt iránti viszonyáról nyilatkozva az elnök úr kijelentette: „Nem baj az, ha vannak kommunisták is a délvidéki magyar politikában, hiszen többek számára ez az ideológia szimpatikus is lehet”. Hát nagyon remélem, hogy ez a kijelentés az elnök úr szájából inkább nyelvbotlás (vagy újságírói elhallás), mintsem a szilárd meggyőződés megnyilatkozása volt. (Hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy tapasztaltabb és óvatosabb politikusok komolyabb interjúk esetén, mint amilyen a szóban forgó beszélgetés is volt, a riporteri kérdésekre nemigen szoktak „kapásból” válaszolni, hanem előre bekérik azokat.) Mert szerintem igenis nagy baj a kommunisták jelenléte a délvidéki, és nem csak a délvidéki magyar és nem magyar politikai életben. Persze, itt nem a volt párttagokra gondolok, akik bármely okból megváltoztatták nézeteiket és meggyőződésüket (ez - ha nem túl gyakran történik - bárkinek jogában áll), hanem azokra, akik továbbra is kitartanak a marxizmus-leninizmus azon tanítása mellett, miszerint a rendszerváltozást forradalmi osztályharc útján, az „uralkodó” osztály hatalmának erőszakos megdöntésével, ha kell, embertömegek fizikai megsemmisítése, de legalábbis a termelőeszközöktől való megfosztása árán kell megvalósítani, hogy a diktatórikus hatalmat egy szűk csoport, a munkásosztály „élgárdája” (értsd: a kommunista elit) vehesse át. Az ilyen ideológiát vallóknak nincs keresnivalójuk a polgári demokráciában, sem a jobb- és baloldali pártok parlamenti küzdelmében (akárcsak a szélsőjobboldali nacionalistáknak, fasisztáknak sem), még ha „többek számára" (a kenyék, a szerencselovagok, a lumpen proletárok számára?) szimpatikusak is! Az ilyeneket, ha nem is a saját „módszerükkel likvidálni”, de a politikából és a közéletből mindenképpen ki kell szorítani. Csakhogy az ilyenek ma már kevesen vannak, hiszen a volt „véresszájú” párttagok is többnyire magukra öltötték a „szocialista” jelző szelíd báránybőrét, noha tudjuk, hogy ez alatt meglapulhat nem egy vérszomjas ordas is. Ennek ellenére mindazokkal a baloldali pártokkal, amelyek a többpártrendszer és a parlamenti demokrácia jelszavát tűzték zászlajukra, lehetséges is, szükséges is a párbeszéd vagy az együttműködés (szociáldemokraták, reformisták stb.). Az meg, hogy milyen szándék lapul valóban rokonszenves jelszavaik mögött, az előbb-utóbb úgyis kiderül majd. Addig meg hagyatkozzunk az evangéliumi tanításra: „A fákat gyümölcseikről ismeritek meg.” SZLOBODA János Magyar Szó Hogyan segíteni a mezőgazdaságon és a fémiparon? Huszonhárom mezőgazdasági projektum készült el - A Dunafer Adán nyitna képviseletet - Az iskolákba több mint százezer márkát fektetnek be Adán komolyan fogták fel a mezőgazdasági minisztérium felhívását, hogy mérjék fel a mezőgazdaság legégetőbb szükségleteit és készítsenek a nemzetközi donátori konferencián is elfogadható, kellően megalapozott fejlesztési projektumokat Az önkormányzat közreműködésével a község mezőgazdasági szakembereinek a bevonásával 23 tudományosan is megalapozott projektum készült el az állattenyésztés fejlesztése, kisebb öntözőrendszerek kiépítése és karbantartása stb. terén. Országos és nemzetközi mércékkel mérve nem túl nagy beruházásokról lenne szó, viszont ha támogatást nyerne legalább a projektumok egy része, akkor az sokat jelentene helyi viszonylatban, hiszen Ada község lakosságának a kétharmada közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban áll a mezőgazdasággal. Más munkalehetőség híján első számú, vagy pótkereseti lehetőségként foglalkoznak a polgárok különféle mezőgazdasági tevékenységekkel. Az önkormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amelyből a helyi iparnak, a kisvállalkozóknak vagy a mezőgazdaságnak valamilyen haszna származhat. Több magyarországi céggel folynak tárgyalások a mezőgazdaságba való esetleges közös beruházásokról. Sajnos a törvényhozó testületeink meglehetősen lassan dolgoznak, még most sem ismertek a külföldi cégek számára a jugoszláviai beruházási feltételek. Késik a privatizációs törvény is. Kedvező adózási és biztonságot szavatoló működési feltételek nélkül viszont nehéz idecsalogatni a külföldi tőkét. Ada közismerten fejlett volt a fémiparáról, legyen szó társadalmi vagy magánkezdeményezésről. Ennek tudatában a fémiparban nemzetközi hírnévvel bíró magyarországi Dunafer nagyvállalat képviseletet kíván nyitni Adán. A fémfeldolgozás legkülönbözőbb válfajaiban érdekelt Dunafer szeretné felkínálni az adai vasasoknak széles termékskáláját. A helyi fémfeldolgozók biztos, hogy meg tudnák találni számításukat a Dunaferrel való együttműködésben, akár szolgáltatásokkal egybekötött árucsere formájában is. A nemzetközi donációkkal kapcsolatban Az iskolát a demokráciáért projektum keretében Ada község iskoláiba összesen több, mint százezer márka értékű beruházásokra kerül sor. Amint befejeződik a tanév és elcsendesednek a tantermek és iskolaudvarok, megkezdődhetnek a munkálatok. Törökfaluban néhány évvel ezelőtt a nyolcosztályos iskola megnyitásának alapfeltétele volt a hiányzó két szaktanterem felépítése. Az iskola bővítésére pénzhiány miatt eddig nem kerülhetett sor, de a nemzetközi támogatásnak köszönhetően őszre elkészülnek a hiányzó termek. Mohoson az általános iskolában a fűtési gondok megoldása a legsürgősebb feladat, itt a támogatásból új nagyteljesítményű központi fűtéshez kazánt szerelnek fel. Az adai bazaparti iskolában a hiányzó sportpályát fogják megépíteni a következő tanévkezdésig. A másik iskolában a tetőszerkezetet és az esővíz-elvezető csatornát hozzák rendbe. ger Nemi erőszak Zentán Rég nem kellett már ilyen jellegű bűncselekményről beszámolni a városi krónikában, de sajnos most megszakadt ez a hagyomány, ráadásul az áldozat és az elkövető egyaránt kiskorú személy. Június 3-án hajnali 1.30 óra körül a Jovan Dordevic és a Szép utca között levő zöldterületen K. R. 17 éves zentai lakos nemi erőszakot követett el V. K. 15 éves zentai lányon. A környék lakói a lány sikoltozására lettek figyelmesek és azonnal értesítették a rendőröket, akik még a helyszínen elfogták a kiskorú erőszakoskodót. K. R.-t tettének elkövetése miatt a szabadkai körzeti bíróság vizsgálóbírója elé vezették. I-P Nyáron kevesebb a segély Anyagi gondokkal küszködik az adai szociális központ Ilyenkor május és június folyamán a szociális központok dolgozói újra felkeresik a segélyben részesülőket és megállapítják, hogy indokolt-e továbbra is folyósítani számukra a segélyt. Adán több mint 90 család részesül szociális segélyben, de nyárra ez a szám mintegy a felére csökken, mivel a segélyben részesülőknek lehetőségük van idénymunkát vállalni. A központban a rászorulók jogosultságának újraértékelésekor a kimutatható jövedelem mellett, a „fekete munkát” is figyelembe veszik, valamint azt a tényt, hogy az érintett családban hány munkaképes felnőtt személy él. A korábbi gyakorlat szerint nyáron a munkaképes segélyezettektől megvonják a támogatást. De, mint azt Géci Tibor az adai szociális védelmi központ ügyvezető igazgatója elmondta, más formában is támogatják az érintett családokat. Idén is mintegy harminc gyereknek tudtak nyárra idényjegyet biztosítani, bár szigorúbbak lettek a feltételek. A rekreációs központban lévő medencék látogatására szóló jegyek árát részben a község fedezte. Az elmúlt időszakban sokat javult a szociális segélyek kifizetésének üteme, az állam gyakorlatilag behozta a korábbi lemaradást, az áprilisi juttatásokat már május 22-ére kifizethettük. A segélyek összege is valamivel nagyobb, átlagban ezer dinár felett van, bár ennél többre lenne szükség. Lemaradások azért vannak, különösen sokat késik az ápolási pótlék, hiszen a kifizetésekkel még csak 2000 januárjánál tartunk, a közel másfél éves késés a pótlékok elértéktelendését eredményezi. Az ápolásra szoruló személyek ápolási pótlék címén, alig két-háromszáz dinárt kapnak, amiből nem lehet megoldani a magatehetetlen személyek gondozását. Őszre újból elvégezzük a szociális segélyre jogosultak felmérését, és akik a nyár folyamán nem kapták a támogatást, ősztől általában újra hozzájuthatnak. Számításaink szerint, községenként több, mint száz család fog szociális segélyben részesülni a téli hónapokban. Sajnos manapság csak kevesen vállalnak gondozásra szoruló idős személyt vagy család nélküli gyereket, pedig különösen a gyerekek esetében nagy szükség lenne rá, hogy nevelőotthon helyett családi környezetben nevelkedhessenek. Az állam 1000-2500 dinárral támogatja azokat a családokat, amelyek idegen gyereket vagy felnőttet fogadnak be. Sajnos az ilyen fajta támogatás is késik, és a megélhetési költségek növekedése miatt Adán is kevés befogadó család akad. Ami a szociális védelmi központban folyó munkát illeti, el kell mondanom, hogy állandó anyagi nehézségekkel küszködünk. A jelenlegi jogszabályok értelmében a központ munkafeltételeit (helyiség, felszerelés, jármű, fűtés, világítás) a községnek kell biztosítania. Sajnos Ada idei költségvetésében csak 320 000 dinárt láttak elő a központ számára, de ebből is 220 000 dinár az egyszeri segélyek folyósítására tartottak fenn. A központ járművét, egy nagykorú Zastava 101-est, régen ki kellett volna cserélni, a műszaki felszereltségen is javítani kell. Ami a kádergondokat illeti, még egy szociális dolgozóra lenne szükség, de a minisztérium nehezen hagyja jóvá a létszámnövelést. A meglévő öt alkalmazottból hamarosan nyugdíjba vonulnak ketten és több szociális gondozói végzettségű személy alkalmazására lenne szükség, de ezt a szakmát csak nagyon kevesen választják - mondta Géci Tibor. ger A csókai vegyészeti-élelmiszer-ipari középiskolában Hét tagozat nyílik A csókai vegyészeti-élelmiszer-ipari középiskola végzős tanulói május 25-én (el)ballagtak, a többiek pedig június 15- én fejezik be ezt az iskolaévet, a következő tanévre pedig június 23-án az iskola titkárságán lehet az érdekelteknek jelentkezni az első osztályba való felvételre. Az előirányzottak szerint hét tagozat nyílik, öt magyar és két szerb nyelvű. A négyéves vegyészeti-élelmiszer-ipari szakon két magyar, egy vegyésztechnikusi és egy vegyészlaboránsi, az egy szerbnyelvűn, vegyésztechnikusi tagozat nyílik, összesen kilencven tanulóval. A hároméves képzés keretében négy tagozat megnyitását irányozta elő az iskola 120 tanuló számára. A három magyar tagozatra vegyitermékkészítőnek 30 tanulót, hentesnek 15, péknek 15, molnárnak 15 és élelmiszer-készítőnek ugyancsak 15 tanulót vesznek föl. A szerb tagozatra 30 élelmiszer-készítőnek tanuló iratkozhat... A négyéves képzésben részesülők számára felvételi vizsga lesz június 25-én és 26-án matematikából és anyanyelvből. Amennyiben maradnak szabad helyek, akkor augusztusban még lehet fölvételizni. Említésre méltó, hogy az iskola lehetőséget nyit a hároméves képzésben részesülő vegyitermék-készítők számára a továbbképzésre, önköltségi alapon 15 távhallgató számára, amelyek így vegyésztechnikusi minősítést nyerhetnek, illetve az említett képzésben részesülő pékek, hentesek, molnárok és élelmiszer-készítők élelmiszer-ipari technikusi minősítést nyerhetnek, amennyiben sikeresen eleget tesznek az említett továbbképzés szabta követelményeknek. Az ő számukra is 15 hely van fenntartva. A kétéves képzés keretében átképzésre is lehetőség nyílik az említett tanintézményben a kolbászkészítő-hentes szakon 15 tanuló számára. A pék és molnár szakmát végzettek számára is lehetővé válik, hogy a pékek a molnár minősítést is megszerezzék vagy fordítva, így ui. könnyebben el tudnak helyezkedni. Az iskola mintegy 180 elsős előtt nyitja majd meg kapuit. si TISZAVIDÉK 9