Magyar Szó, 2002. március (59. évfolyam, 50-76. szám)
2002-03-01 / 50. szám
2002. március 1., péntek Az arab kapcsolat Tovább gyűrűzik a Haider-botrány Nem szűnik a Jörg Haider bagdadi látogatása által kiváltott politikai vihar Ausztriában. Legújabb hozadéka: Szeif el Iszlám Kadhafi, a líbiai államfő 30 éves fia a minap azt nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a karintiai tartományfőnök ősei 400 éve jöttek Andalúziából, és azután vették fel a kereszténységet. Haider állítólag azt mondta ifjabb Kadhafinak, hogy „muzulmán és arab szeretne lenni”, sőt megkérte, szerezze meg neki a Korán német nyelvű kiadását. A karintiai tartományfőnök, aki csak azért mondott le elnöki tisztségéről a Szabadságpártban és vonult vissza Klagenfurtba, mert a kormányban az európai szövetségesek tiltakozása miatt nem volt „szalonképes”, éppen most ünnepelte „uralkodásának” 1000. napját. És ezen a rendezvényen kérdezte meg az AFP tudósítója Haider gyanútlan feleségét, hogy igaz-e, amit ifjabb Kadhafi állít... Most már az is kiderült, hogy Haider a „magánlátogatáson” nemcsak az osztrák nép üdvözleteit tolmácsolta Szaddám Huszeinnek, hanem mondott néhány szót a kuvaiti hadifoglyok érdekében is. Amit azonnal cáfoltak a két ország nagykövetei. Ausztria kuvaiti nagykövete is közölte, hogy az efféle „baráti szolgálat” ellentétben állt volna Kuvait hivatalos politikájával, mert az ország még az Arab Liga főtitkárának hasonló ajánlatát is elutasította, és kizárólag az ENSZ keretében hajlandó kezelni a hadifoglyok kérdését. A bécsi Der Standard híre szerint a Zöldek viszont azzal vádolják Haidert, hogy megszegte az ipartörvényt, amikor iparengedélyt adatott ki Abdul M. Dzsebara iraki fegyverkereskedőnek, akit mellesleg 1988-ban Németországban illegális fegyverkereskedelem, zsarolás és kémkedés miatt hat és fél év börtönbüntetésre ítéltek. Dzsebarát idő előtt, 1990-ben, szabadlábra helyezték, áttelepült Ausztriába, méghozzá Karintiába, ahol 1991-ben engedélyt kapott export-import tevékenységre. A személye körüli aggályokról a külügyminisztériumnak tudomása volt, sőt tevékenységének kezdetén csalással is vádolták, amit az ügyészség ejtett. A Zöldek most a gazdaság-, az igazaság- és a külügyminisztériumot szólították fel, hogy járjanak el hatáskörük szerint az iraki ellen, aki állítólag Haider bagdadi látogatásának „előkészítője” is volt. Amit a tartományfőnök azonnal cáfolt. És hogy bűnösséget (úgy általában) megállapítani mennyire nehéz, példázza az osztrák parlament szerdai ülésének egy epizódja: a gazdasági miniszter megvádolta az ellenzéket, hogy ők okozták a kárt Ausztriának azzal, hogy annyira „felfújták” Haider magánjellegű látogatását. Csoda, hogy nem az újságírókat, hiszen azok kürtölték világgá.Ami viszont biztos: Haider maga fizette az utat. (Igaz, a pénzt hat nappal később utalták át a légitársaság számlájára. Akkor ez sem biztos?) Alighanem lesz még folytatás. PAUCS Márta Washington a hágai nemzetközi törvényszék fenntartása ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az Egyesült Államok kezdettől fogva fenntartással kezelte a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás intézményesítésének a gondolatát abból a megfontolásból kiindulva, hogy adott esetben az Egyesült Államok erői a világ különböző pontjain fegyveres tevékenységet folytathatnak, és nem zárható ki, hogy bizonyos, Washingtonnal szemben ellenséges államok - visszaélve a nemzetközi törvényszék eredeti rendeltetésével - a hágai fórum elé igyekezhetnek citálni amerikaiakat is. A nagykövet mostani megnyilatkozása egyértelművé tette, hogy Washington a jövőre nézve nem kívánja állandósítani a hágai nemzetközi törvényszék működését. Az Egyesült Államok egyébként az ENSZ égisze alatt kidolgozott Nemzetközi Büntető Bíróság statútumát is ellenzi. Ezt az elutasító álláspontot azonban nem csupán sok külföldi állam nem osztja, hanem szemben állnak vele a jelenleg Washingtonban ellenzéknek számító demokrata pártiak is. (MTI) Izraeli-palesztin biztonsági tanácskozás kezdődött tegnap reggel amerikai megbízottak részvételével a Gázai övezet és Izrael közötti Erez átkelőnél. A kora reggeli két összecsapásban nyolc palesztin és egy izraeli vesztette életét. A biztonsági tanácskozás kétórás késéssel kezdődött. Az AFP értesülése szerint Nabil Abu Rudeina,Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadója a reggeli incidensek kapcsán elítélte az izraeli katonai terjeszkedést, s felszólította a nemzetközi közösséget, „büntesse meg Izraelt, melynek kormánya a békére irányuló minden erőfeszítést és kezdeményezést figyelmen kívül hagy”. A kora reggeli órákban két ciszjordániai palesztin menekülttáborban is halálos áldozatokat követelő fegyveres incidens történt. Dzsenínt mintegy tucatnyi izraeli páncélos közelítette meg 500 méterre, heves tűzpárbajt folytatva palesztin fegyveresekkel. A lövöldözésben meghalt a palesztin különleges erőkhöz tartozó 6 rendőr, s legalább ötven palesztin megsebesült. Előzőleg a Dzseníntől délre, Náblusz mellett lévő Balata palesztin menekülttábor bejáratánál lezajlott lövöldözésben egy palesztin aktivista meghalt és legalább hatvanan megsebesültek. Ezután az izraeliek behatoltak a táborba; a tűzpárbajban egy izraeli katona meghalt és kettő könnyebben megsebesült. Végül egy fegyvertelen palesztin is életét vesztette ezen a környéken vagy a harcjárművek behatolása, vagy a helikopteres támadás következtében - jelentette az AFP. KAIRÓ/DUBAJ. A szaúdi trónörökös közel-keleti béketervéről tárgyalt tegnap Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Solana szerdán még Dzsiddában Abdallah koronaherceggel folytatott megbeszéléseket a trónörökös által előterjesztett béketerv részleteiről. Solana szerint a herceg teljesen eltökélt tervének megvalósítását illetően, és ennek érdekében kész azonnali tárgyalásokba bocsátkozni arab vezetőkkel. Ha ezek a megbeszélések eredménnyel járnak, akkor Abdallah az Arab Liga márciusi bejrúti csúcstalálkozóján az arab államok közös kezdeményezéseként terjesztheti elő béketervét. A herceg, aki 1995 óta Fahd bin Abdel-Aziz király betegsége miatt Szaúd- Arábia tényleges uralkodója, február 17-én a The New York Times hasábjain terjesztette elő javaslatát, amely Szaúd- Arábia - továbbá más arab államok - és Izrael kapcsolatainak teljes normalizálását kínálja cserébe azért, hogy a zsidó állam kivonul az 1967 óta megszállt területekről, beleértve Jeruzsálemet is, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megfelelően. Javier Solana tegnap reggeli kairói tárgyalását követően azonnal továbbutazott Ammánba, ahol délután jordániai vezetőkkel tárgyalt. Az al-Haját című arab nyelvű napilap diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint Abdallah koronaherceg arab vezetőknek kijelentette: nem tesz eleget Móse Kacav izraeli államfő kérésének, és nem látogat el sem Jeruzsálembe, sem a zsidó államba. (MTI) IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Összecsapások Ciszjordániában Javier Solana folytatja megbeszéléseit a szaúdi béketervről (FoNet/AP-fotó) Izraeli páncélozott szállítójárművek a Balata menekülttáborban Macyak Sió KÜLPOLITIKA 3 Újabb áldozatokat követelt a vallási fanatizmus Folytatódó felekezeti összecsapások Gudzsarát nyugat-indiai szövetségi államban Dühöngő hinduk bosszúból rágyújtották a házat 38 muzulmánra és ezzel 58-ra emelkedett a nyugat-indiai Gudzsarát szövetségi államban zajló felekezeti összecsapások tegnapi halálos áldozatainak száma. A tegnapi bosszúhadjáratot az váltotta ki, hogy muzulmán fanatikusok szerdán Godhra városban felgyújtottak egy expresszvonatot, amelyen hindu szélsőségesek utaztak. A lángok közt 58 ember lelte halálát. A Gudzsarát állam gazdasági fővárosának számító Ahmadábád hindu többségű városnegyedében feldühödött hinduk tömege tegnap muzulmánok házait gyújtotta fel. A környéken lakók hívásába a rendőrség és a tűzoltók a hinduk állította útblokádok miatt csak többórás késéssel érkeztek ki, addigra 38-an belehaltak égési sérüléseikbe. Az áldozatok között van 12 gyermek és egy volt parlamenti képviselő, Ehszan Dzsefri is. A rendőrség feltételezése szerint a súlyos incidens közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az egykori horjatya revolverével a levegőbe lőtt. Gyújtogatások voltak a város és az állam más részeiben is, a zavargásokban összesen további húsz ember életét vesztette. A legsúlyosabb zavargások helyszínén, az állam kereskedelmi fővárosának számító Ahmadábádban a hadsereg segítségét kérték a rend helyreállításához. Gudzsarát főminisztere, Narendra Modi nem zárta ki, hogy további 26 városba vezényelnek katonákat. A szóban forgó településeken kijárási tilalmat léptettek életbe a hatóságok. A főminiszter közölte, hogy a felekezetek közötti összetűzések miatt mintegy 700 embert vettek őrizetbe az egész állam területén. Hozzátette: szükség esetén légihidat létesítenek a katonák számára, mivel a zászlóaljak túlnyomó többsége most a pakisztáni határon állomásozik. Az AFP jelentése szerint Lal Krisna Advani indiai belügyminiszter tegnap elrendelte, hogy a félkatonai alakulatok mintegy ezer tagját vezényeljék a forrongó államba. Autókat gyújtanak fel Ahmadábádban (FoNet/AP-fotó) Borislav Milosevic a hágai per összeomlását jósolja A volt jugoszláv elnök fivérének moszkvai sajtótájékoztatója Egyértelműen politikai pernek tartja a Slobodan Milosevic ellen folyó hágai eljárást Borislav Milosevic volt moszkvai jugoszláv nagykövet, az emberiségellenes bűntettekkel vádolt egykori jugoszláv elnök fivére. A jelenleg is Oroszországban élő exdiplomata a hágai nemzetközi törvényszék legitimitását is megkérdőjelezte tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján. Úgy vélekedett, hogy a csak közvetett bizonyítékokra alapozott vád össze fog omlani, és nem ítélik el Slobodan Milosevicet. A volt nagykövet szerint a Hágában folyó per kizárólag azt a célt szolgálja, hogy utólag igazolja a NATO Jugoszlávia elleni katonai műveletét, és így „az áldozatra hárítsa a felelősséget”. Megfogalmazása szerint kérdéses a hágai törvényszék legitimitása is, mivel - mint kifejtette - létrehozásakor az ENSZ nem hatalmazta fel bírói szervek felállítására a délszláv polgárháború során elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó grémiumot. Az exelnök fivére olyan információkkal is rendelkezik, hogy a törvényszéket nemcsak az ENSZ finanszírozza, hanem „különböző kétes forrásokból” is pénzösszegekhez jut. Bírálta Milosevic fogva tartási körülményeit: közlése szerint a politikust éjjel-nappal kamerák pásztázzák cellájában, és mindössze egy telefonnal rendelkezik, miközben vádlóinak hatalmas apparátus, anyagi forrás és technikai eszköz áll rendelkezésére. Borislav Milosevic orosz támogatásban is reménykedik a hágai per során. Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök, külügyminiszter jelezte, hogy szívesen tanúskodna Milosevic mellett. A veterán politikus szerint a volt jugoszláv elnök nélkül nem jöhetett volna létre a délszláv polgárháborút lezáró daytoni megállapodás. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma néhány hete nyilatkozatban ítélte el a képviselők szerint elfogult nemzetközi törvényszéket. Az orosz parlamentben felvetődött az is, hogy Moszkva kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában Carla del Ponte törvényszéki főügyész felmentését. Az orosz külügyminisztérium viszont a per befejezéséig elzárkózott a hivatalos kommentároktól. A közelmúltban az orosz ITARTASZSZ hírügynökség római tudósítója és több olasz lap munkatársa tollából Milosevic-interjú jelent meg, amelyben a volt elnök „árulással” vádolja az orosz vezetőket. Sokan kételkednek viszont az interjú valódiságában, vagyis hogy az újságírók által eljuttatott kérdésekre valóban Milosevic válaszolt-e. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) A nemzetközi békefenntartó missziók fontosságát hangoztatta tegnap a német törvényhozás előtt mondott beszédében az ENSZ főtitkára, dicsérve Németország kiemelkedő szerepét. Kofi Annan, akinek személyében első ízben beszélt az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfőbb tisztségviselője a német parlamentben, hangsúlyozta: az egyes válsággócokban a feladat nem ér véget a „tűzoltással”. A legtöbb esetben tartós szerepvállalásra van szükség a nemzetközi közösség részéről ahhoz, hogy sikerüljön stabilizálni a békét és a rendet. Ennek érdekében a német hozzájárulás növelését kérte a berlini kormánytól és törvényhozástól. Németország nem kívánja átvenni a britektől az Afganisztánban állomásozó békefenntartó erők (ISAF) parancsnoki szerepét - erősítette meg tegnap Berlin álláspontját a német kancellár. Gerhard Schröder erről Kofi Annannal beszélt, miután fogadta az ENSZ főtitkárát, aki tegnap kezdte meg háromnapos látogatását Németországban. A képen: Kofi Annan és Gerhard Schröder