Magyar Szó, 2002. március (59. évfolyam, 50-76. szám)

2002-03-01 / 50. szám

2002. március 1., péntek Az arab kapcsolat Tovább gyűrűzik a Haider-botrány Nem szűnik a Jörg Haider bagdadi látogatása által kiváltott politikai vihar Ausztriában. Legújabb hozadéka: Szeif el Iszlám Kadhafi, a líbiai államfő 30 éves fia a minap azt nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a ka­­rintiai tartományfőnök ősei 400 éve jöttek Andalúziából, és azután vették fel a kereszténységet. Haider állítólag azt mondta ifjabb Kadhafinak, hogy „muzulmán és arab szeretne lenni”, sőt megkérte, szerezze meg neki a Ko­rán német nyelvű kiadását. A karintiai tartományfőnök, aki csak azért mondott le elnöki tisztségé­ről a Szabadságpártban és vonult vissza Klagenfurtba, mert a kormányban az európai szövetségesek tiltakozása miatt nem volt „szalonképes”, éppen most ünnepelte „uralkodásának” 1000. nap­ját. És ezen a rendezvényen kérdezte meg az AFP tudósítója Haider gyanút­lan feleségét, hogy igaz-e, amit ifjabb Kadhafi állít... Most már az is kiderült, hogy Hai­der a „magánlátogatáson” nemcsak az osztrák nép üdvözleteit tolmácsol­ta Szaddám Huszeinnek, hanem mondott néhány szót a kuvaiti hadi­foglyok érdekében is. Amit azonnal cáfoltak a két ország nagykövetei. Ausztria kuvaiti nagykövete is közöl­te, hogy az efféle „baráti szolgálat” el­lentétben állt volna Kuvait hivatalos politikájával, mert az ország még az Arab Liga főtitkárának hasonló aján­latát is elutasította, és kizárólag az ENSZ keretében hajlandó kezelni a hadifoglyok kérdését. A bécsi Der Standard híre szerint a Zöldek viszont azzal vádolják Haidert, hogy megszegte az ipartörvényt, ami­kor iparengedélyt adatott ki Abdul M. Dzsebara iraki fegyverkereskedőnek, akit mellesleg 1988-ban Németország­ban illegális fegyverkereskedelem, zsa­rolás és kémkedés miatt hat és fél év börtönbüntetésre ítéltek. Dzsebarát idő előtt, 1990-ben, szabadlábra he­lyezték, áttelepült Ausztriába, méghoz­zá Karintiába, ahol 1991-ben enge­délyt kapott export-import tevékeny­ségre. A személye körüli aggályokról a külügyminisztériumnak tudomása volt, sőt tevékenységének kezdetén csalással is vádolták, amit az ügyészség ejtett. A Zöldek most a gazdaság-, az igazaság- és a külügyminisztériumot szólították fel, hogy járjanak el hatás­körük szerint az iraki ellen, aki állító­lag Haider bagdadi látogatásának „elő­készítője” is volt. Amit a tartományfő­nök azonnal cáfolt. És hogy bűnösséget (úgy általában) megállapítani mennyire nehéz, pél­dázza az osztrák parlament szerdai ülé­sének egy epizódja: a gazdasági minisz­ter megvádolta az ellenzéket, hogy ők okozták a kárt Ausztriának azzal, hogy annyira „felfújták” Haider magánjelle­gű látogatását. Csoda, hogy nem az új­ságírókat, hiszen azok kürtölték világ­gá.Ami viszont biztos: Haider maga fi­zette az utat. (Igaz, a pénzt hat nappal később utalták át a légitársaság számlá­jára. Akkor ez sem biztos?) Alighanem lesz még folytatás. PAUCS Márta Washington a hágai nemzetközi törvényszék fenntartása ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az Egyesült Államok kezdettől fogva fenntartással kezelte a nemzetközi bün­tető igazságszolgáltatás intézményesíté­sének a gondolatát abból a megfontolás­ból kiindulva, hogy adott esetben az Egyesült Államok erői a világ különböző pontjain fegyveres tevékenységet folytat­hatnak, és nem zárható ki, hogy bizo­nyos, Washingtonnal szemben ellensé­ges államok - visszaélve a nemzetközi törvényszék eredeti rendeltetésével - a hágai fórum elé igyekezhetnek citálni amerikaiakat is. A nagykövet mostani megnyilatkozása egyértelművé tette, hogy Washington a jövőre nézve nem kí­vánja állandósítani a hágai nemzetközi törvényszék működését. Az Egyesült Álla­mok egyébként az ENSZ égisze alatt ki­dolgozott Nemzetközi Büntető Bíróság statútumát is ellenzi. Ezt az elutasító álláspontot azonban nem csupán sok külföldi állam nem oszt­ja, hanem szemben állnak vele a jelenleg Washingtonban ellenzéknek számító de­mokrata pártiak is. (MTI) Izraeli-palesztin biztonsági ta­nácskozás kezdődött tegnap reggel amerikai megbízottak részvételével a Gázai övezet és Izrael közötti Erez átkelőnél. A kora reggeli két összecsapásban nyolc palesztin és egy izraeli vesztette életét. A biztonsági tanácskozás kétórás késéssel kezdődött. Az AFP értesülése szerint Nabil Abu Rudeina,Jasszer Ara­fat palesztin elnök tanácsadója a regge­li incidensek kapcsán elítélte az izraeli katonai terjeszkedést, s felszólította a nemzetközi közösséget, „büntesse meg Izraelt, melynek kormánya a békére irányuló minden erőfeszítést és kezde­ményezést figyelmen kívül hagy”. A kora reggeli órákban két ciszjor­­dániai palesztin menekülttáborban is halálos áldozatokat követelő fegyveres incidens történt. Dzsenínt mintegy tu­catnyi izraeli páncélos közelítette meg 500 méterre, heves tűzpárbajt folytatva palesztin fegyveresekkel. A lövöldözés­ben meghalt a palesztin különleges erőkhöz tartozó 6 rendőr, s legalább ötven palesztin megsebesült. Előzőleg a Dzseníntől délre, Náb­­lusz mellett lévő Balata palesztin me­nekülttábor bejáratánál lezajlott lövöl­dözésben egy palesztin aktivista meg­halt és legalább hatvanan megsebesül­tek. Ezután az izraeliek behatoltak a tá­borba; a tűzpárbajban egy izraeli kato­na meghalt és kettő könnyebben meg­sebesült. Végül egy fegyvertelen palesz­tin is életét vesztette ezen a környéken vagy a harcjárművek behatolása, vagy a helikopteres támadás következtében - jelentette az AFP. KAIRÓ/DUBAJ.­­ A szaúdi trónö­rökös közel-keleti béketervéről tárgyalt tegnap Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője. Solana szerdán még Dzsiddában Abdallah koronaherceggel folytatott megbeszéléseket a trónörökös által előterjesztett béketerv részleteiről. So­lana szerint a herceg teljesen eltökélt tervének megvalósítását illetően, és en­nek érdekében kész azonnali tárgyalá­sokba bocsátkozni arab vezetőkkel. Ha ezek a megbeszélések eredménnyel járnak, akkor Abdallah az Arab Liga márciusi bejrúti csúcstalálkozóján az arab államok közös kezdeményezése­ként terjesztheti elő béketervét. A herceg, aki 1995 óta Fahd bin Ab­­del-Aziz király betegsége miatt Szaúd- Arábia tényleges uralkodója, február 17-én a The New York Times hasábjain terjesztette elő javaslatát, amely Szaúd- Arábia - továbbá más arab államok - és Izrael kapcsolatainak teljes normalizá­lását kínálja cserébe azért, hogy a zsidó állam kivonul az 1967 óta megszállt te­rületekről, beleértve Jeruzsálemet is, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoza­tainak megfelelően. Javier Solana tegnap reggeli kairói tárgyalását követően azonnal továbbu­tazott Ammánba, ahol délután jordáni­­ai vezetőkkel tárgyalt. Az al-Haját című arab nyelvű napi­lap diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint Abdallah koronaher­ceg arab vezetőknek kijelentette: nem tesz eleget Móse Kacav izraeli államfő kérésének, és nem látogat el sem Jeru­zsálembe, sem a zsidó államba. (MTI) IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Összecsapások Ciszjordániában Javier Solana folytatja megbeszéléseit a szaúdi béketervről (FoNet/AP-fotó) Izraeli páncélozott szállítójárművek a Balata menekülttáborban Macyak Sió KÜLPOLITIKA 3 Újabb áldozatokat követelt a vallási fanatizmus Folytatódó felekezeti összecsapások Gudzsarát nyugat-indiai szövetségi államban Dühöngő hinduk bosszúból rágyúj­tották a házat 38 muzulmánra és ezzel 58-ra emelkedett a nyugat-indiai Gudzsarát szövetségi államban zajló fe­lekezeti összecsapások tegnapi halálos áldozatainak száma. A tegnapi bosszúhadjáratot az vál­totta ki, hogy muzulmán fanatikusok szerdán Godhra városban felgyújtottak egy expresszvonatot, amelyen hindu szélsőségesek utaztak. A lángok közt 58 ember lelte halálát. A Gudzsarát állam gazdasági fővá­rosának számító Ahmadábád hindu többségű városnegyedében feldühö­dött hinduk tömege tegnap muzulmá­nok házait gyújtotta fel. A környéken lakók hívásába a rendőrség és a tűzol­tók a hinduk állította útblokádok miatt csak többórás késéssel érkeztek ki, ad­digra 38-an belehaltak égési sérüléseik­be. Az áldozatok között van 12 gyer­mek és egy volt parlamenti képviselő, Ehszan Dzsefri is. A rendőrség feltéte­lezése szerint a súlyos incidens közvet­len kiváltó oka az volt, hogy az egykori horjatya revolverével a levegőbe lőtt. Gyúj­togatások voltak a város és az állam más részeiben is, a zavargásokban összesen további húsz ember életét vesztette. A legsúlyosabb zavargások helyszí­nén, az állam kereskedelmi fővárosá­nak számító Ahmadábádban a hadse­reg segítségét kérték a rend helyreállí­tásához. Gudzsarát főminisztere, Na­­rendra Modi nem zárta ki, hogy továb­bi 26 városba vezényelnek katonákat. A szóban forgó településeken kijárási ti­lalmat léptettek életbe a hatóságok. A főminiszter közölte, hogy a fele­kezetek közötti összetűzések miatt mintegy 700 embert vettek őrizetbe az egész állam területén. Hozzátette: szükség esetén légihidat létesítenek a katonák számára, mivel a zászlóaljak túlnyomó többsége most a pakisztáni határon állomásozik. Az AFP jelentése szerint Lal Krisna Advani indiai belügyminiszter tegnap elrendelte, hogy a félkatonai alakula­tok mintegy ezer tagját vezényeljék a forrongó államba. Autókat gyújtanak fel Ahmadábádban (FoNet/AP-fotó) Borislav Milosevic a hágai per összeomlását jósolja A volt jugoszláv elnök fivérének moszkvai sajtótájékoztatója Egyértelműen politikai pernek tartja a Slobodan Milosevic el­len folyó hágai eljárást Borislav Milosevic volt moszkvai jugosz­láv nagykövet, az emberiségel­lenes bűntettekkel vádolt egy­kori jugoszláv elnök fivére. A jelenleg is Oroszországban élő exdiplomata a hágai nemzetközi tör­vényszék legitimitását is megkérdője­lezte tegnapi moszkvai sajtótájékozta­tóján. Úgy vélekedett, hogy a csak köz­vetett bizonyítékokra alapozott vád össze fog omlani, és nem ítélik el Slo­bodan Milosevicet. A volt nagykövet szerint a Hágában folyó per kizárólag azt a célt szolgálja, hogy utólag igazolja a NATO Jugoszlá­via elleni katonai műveletét, és így „az áldozatra hárítsa a felelősséget”. Meg­fogalmazása szerint kérdéses a hágai törvényszék legitimitása is, mivel - mint kifejtette - létrehozásakor az ENSZ nem hatalmazta fel bírói szervek felállítására a délszláv polgárháború során elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó grémiumot. Az exelnök fi­vére olyan információkkal is rendelke­zik, hogy a törvényszéket nemcsak az ENSZ finanszírozza, hanem „különbö­ző kétes forrásokból” is pénzösszegek­hez jut. Bírálta Milosevic fogva tartási kö­rülményeit: közlése szerint a politikust éjjel-nappal kamerák pásztázzák cellá­jában, és mindössze egy telefonnal rendelkezik, miközben vádlóinak ha­talmas apparátus, anyagi forrás és tech­nikai eszköz áll rendelkezésére. Borislav Milosevic orosz támogatás­ban is reménykedik a hágai per során. Jevgenyij Primakov volt orosz mi­niszterelnök, külügyminiszter jelezte, hogy szívesen tanúskodna Milosevic mellett. A veterán politikus szerint a volt jugoszláv elnök nélkül nem jöhe­tett volna létre a délszláv polgárhábo­rút lezáró daytoni megállapodás. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma néhány hete nyilatkozat­ban ítélte el a képviselők szerint elfo­gult nemzetközi törvényszéket. Az orosz parlamentben felvetődött az is, hogy Moszkva kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában Carla del Ponte törvényszéki főügyész felmenté­sét. Az orosz külügyminisztérium vi­szont a per befejezéséig elzárkózott a hivatalos kommentároktól. A közelmúltban az orosz ITAR­­TASZSZ hírügynökség római tudósító­ja és több olasz lap munkatársa tollá­ból Milosevic-interjú jelent meg, amelyben a volt elnök „árulással” vá­dolja az orosz vezetőket. Sokan kétel­kednek viszont az interjú valódiságá­ban, vagyis hogy az újságírók által el­juttatott kérdésekre valóban Milosevic válaszolt-e. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) A nemzetközi békefenntartó missziók fontosságát hangoztatta tegnap a német törvényhozás előtt mondott beszédében az ENSZ főtitkára, dicsérve Németor­szág kiemelkedő szerepét. Kofi Annan, akinek személyében első ízben beszélt az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfőbb tisztségviselője a német parla­mentben, hangsúlyozta: az egyes válsággócokban a feladat nem ér véget a „tűz­oltással”. A legtöbb esetben tartós szerepvállalásra van szükség a nemzetközi közösség részéről ahhoz, hogy sikerüljön stabilizálni a békét és a rendet. Ennek érdekében a német hozzájárulás növelését kérte a berlini kormánytól és tör­vényhozástól. Németország nem kívánja átvenni a britektől az Afganisztánban állomásozó békefenntartó erők (ISAF) parancsnoki szerepét - erősítette meg tegnap Berlin álláspontját a német kancellár. Gerhard Schröder erről Kofi An­­nannal beszélt, miután fogadta az ENSZ főtitkárát, aki tegnap kezdte meg há­romnapos látogatását Németországban. A képen: Kofi Annan és Gerhard Schröder

Next