Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

2002. április 3., szerda __________________________________Magyar Szó ERZSÉBETVÁROSI TANULSÁGOK Invitálás a szavazásra A helyi lapok is jelentős terjedelmet szentelnek a választásoknak (Tudósítónktól) Budapest, április 2. Vasárnap Magyarországon sor kerül a parlamenti választások első fordulójára, a „finisben” érthető módon a helyi lapok, valamint a pártok kiadványai is jelentős mennyiségű informáci­óval szolgálnak olvasóiknak. Ér­demes ezeket átlapozni, hiszen a képviselőjelöltek itt már mon­danivalójukban csak a legfonto­sabbra szorítkoznak, s a pártok is stratégiájuk legkarakteriszti­kusabb elemeit emelik ki. Vegyük példaként szemügyre Buda­pest Vll. kerületének, Erzsébetvárosnak a kiadványait. Lévén szó sűrűn lakott vá­rosrészről, itt két választókerületet hoz­tak létre, mindkettőben hat-hat személy küzd majd a voksokért (kettő a Fi­­desz-MDF, kettő az MSZP, kettő az SZDSZ, kettő a MI­ÉP, kettő a Centrum és szintén kettő a Munkáspárt részéről). Elöljáróban még annyit: minden válasz­tópolgár két szavazólapot kap, a na­gyobbikon a pártok listái közül választ­hat (tehát, valamelyik párt nevét kell megjelölnie), a kisebbiken az egyéni je­löltek lajstroma található. Ez utóbbit il­letően lép tehát ringbe Erzsébetváros két választókörzetében az itt rajzolható tizenkét személy, köztük két jelenlegi miniszter is: Deutsch Tamás és Rocken­bauer Zoltán. GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK A közszolgálati célzatú Erzsébetvá­ros c. önkormányzati lap legutóbbi szá­ma egy teljes kis oldalon közli a Válasz­tási Iroda tájékoztatóját, amelyből a vá­lasztópolgárok többek között megtud­­haják, milyen dokumentumokat kell magukkal vinniük szavazáskor, a járó­­képtelenek kérhetik, hogy úgynevezett mozgóurnával látogassák meg őket stb. A lap ezt követően hat oldalon, azonos arányban mutatja be a kandi­­dánsokat. A Munkáspárt által indított Kovács Károly így fogalmaz: „A szegény ember még lejjebb csúszik, a gazdag ember pedig nem törődik a szegény emberrel. A Munkáspárt ki fogja har­colni a parlamentben, hogy olyan al­kotmányunk legyen, amely biztosítja minden magyar állampolgár számára a munká­t, az otthonteremtést.” Tovább tallózva idézhetünk mondjuk Zsid­la Lászlótól. A MIÉP képviselőjelöltje sze­rint most az a fontos, hogy a megter­melt nemzeti jövedelemből a rendszer­­váltás veszteseinek is méltó módon jus­son, és „ne csak egy szűk - kommunis­tából kapitalistává vedlett - réteg gaz­dagságát növeljék belőle”. Taglalja a be­csületes munka igazságos megfizetésé­nek, majd a nemzeti oktatási rendszer lehetőségeit, végül közli: „Fellépünk minden lehetséges fórumon a globaliz­­mus olyan káros hatásai ellen, amelyek bárhol élő, bármely emberi közösség­nek súlyos hátrányt okoznak.” Perity László a nemrégiben alakult Centrum Párt színeiben indul, ezért szövegében érthető módon pártja alapvető célkitű­zéseiről is szót ejt, mondván, a Centrum a sokszínű társadalmi és szakmai össze­fogást tartja elsődlegesnek, s azért jött létre, hogy megakadályozza az ország kettészakadását. A TÉT HANGSÚLYOZÁSA A pártszervezetek­­ szintén ingye­nes, általában két-háromhetente meg­jelenő lapjai természetszerűen már sa­játos hangvételűek. Az Erzsébetvárosi Polgár, a Fidesz VII. kerületi szerveze­tének kiadványa legnagyob terjede­lemmel a március 15-ei ünnepségek­kel foglalkozik, a többi írás zöme azon­ban már a választásokhoz kapcsolódik. A lap felkéri az olvasókat, minél töb­ben menjenek el szavazni, hiszen „ar­ról döntünk, hogy a következő négy esztendőben mely politikai párt alakít­son kormányt, illetve, hogy melyik po­litikus képviselje lakóhelyünk és köz­vetlen környezete érdekeit a or­­szággyűlésben”. Információ található továbbá arról, hogy a Fidesz-MDF koa­líció minden közvélemény-kutató inté­zet adatai szerint átvette a vezetést, részletes beszámoló szól a legutóbbi la­kossági fórumról (ott Deutsch Tamás és Rockenbauer Zoltán is bőven kifej­tette elképzeléseit), egy írás annak okait kutatja, miért maradt el a kor­mány minisztereinek és az MSZP mi­­niszterjelöltjeinek vitája, a belső vezér­cikk pedig a szocialisták pánikkeltő ki­jelentéseinek indítékait vizsgálja. Érdekes módon az SZDSZ VII. ke­­rületi szervezetének 12 oldalas lapja, a Közügyeink szinte teljes egészében egyszerű hétköznapi eseményekből vá­logatott, s a címoldali felhívása mellett mindössze két belső kisoldalt tartalé­kolt a választási témának, ott is pusztán két jelöltjüket mutatja be. Varga Zol­tán Kristófról annyit tudunk meg, hogy Pesten pszichológiát végzett, az USÁ-ban pedig közpolitikai elemző diplomát szerzett. Rövid szövegében annak ad hangot, hogy véget kell vetni a csúsztatás és a hazugság uralmának a politikában, s olyan embereket kell vá­lasztani, akik nem félnek megmonda­ni az igazat. A tanári és népművelői ok­levéllel rendelkező Molnár István az egészségügy és a szociális védelem te­rületén kezdeményezné elsősorban a javulást. EGY FURCSA TIPP Az MSZP erzsébetvárosi szervezeté­nek lapja, a Szegfű viszont jelentős te­ret biztosít a témának, s első oldalán képileg is megmutatja, hogyan kell ki­tölteni a szavazólapokat. Szintén első oldalas vezércikkében - címe: Mind­nyájunknak el kell menni! - arra fi­gyelmeztet, téves elképzelés az, misze­rint csak a második fordulóban érde­mes kimenni a szavazásra, ugyanis az első fordulóban dől el, mi a pártok erősorrendje; az ekkor leadott szavaza­tok arányában jutnak a pártok a listák­ról képviselői helyekhez. Óriási jelen­tősége van az első fordulónak olyan te­kintetben is, hogy ki végez a harmadik helyen, hiszen ez a párt aztán eldönt­heti, indul-e a második körben, vagy jelöltjeinek egy részét visszalépteti az akkor már nyilván szövetségesnek te­kinthető esélyesebb párt javára. Köz­vetlenül ehhez kapcsolódik egy írás a második oldalon, amely végül érdeke­sen ravasz ötletet, javaslatot sugall. A cikkíró logikai okfejtése szerint volta­képpen a harmadikként befutó párt az igazán fontos, mert valószínűsíthetően ő döntheti el - ha az első és a második helyezett párt eredménye között nincs lényeges különbség -, hogy ki alakít­hat kormányt. A szerző úgy véli, a „bronzéremre” ketten pályázhatnak, a MIÉP és az SZDSZ, azaz ők komolyan reménykednek abban, hogy átlépik az ötszázalékos küszöböt. Értelemszerűen a Szocialista Párt semmilyen közössé­get nem vállal a MIÉP-pel, „ezért szá­munkra - írja -, szocialisták számára létkérdés, hogy a szabaddemokraták jól teljesítsenek”, ellenkező esetben az MSZP hiába „nyeri meg” a választáso­kat. Cikkét a szerző a következő mon­dattal zárja: „Éppen ezért (mint négy éve is ) az MSZP egyéni jelöltjére és az SZDSZ listájára fogok szavazni”. SINKOVITS Péter ­Újabb boszniai szerb vádlott Hágában A hétfőn letartóztatott Momir Nikolicot a srebrenicai tömegmészárlásban való bűnrészességgel vádolják Momir Nikolic, a boszniai Szerb Köztársaság katonaságának tisztje, akit azzal vádolnak, hogy 1995-ben Srebrenicában és Bosznia-Hercego­vina északi részében muzulmánokat gyilkolt meg, tegnap óta az ENSZ há­gai börtönében tartózkodik. Nikolicnak ma délután három órakor kell megjelennie a bíróság előtt, a vádirattal kapcsolatban kell nyilatkoznia, amelyben népirtással, emberiség elleni bűncselekmények­kel és a háborús szokásjog megsérté­sével vádolják. Nikolicot április elsején tartóztat­ta le az SFOR Bratunacban, néhány nappal azután, hogy vádat emeltek ellene. A srebrenicai bűncselekmények elkövetésének idején Nikolic a bosz­niai Szerb Köztársaság katonasága drinai hadtestének volt a tagja a bra­­tunaci brigád parancsnokaként. A boszniai Szerb Köztársaság katonasá­gának vezérkarával és a belügymi­nisztérium vezetőségével együtt ez a hadtest foglalta el 1995-ben Srebre­­nicát, amely formálisan az ENSZ vé­delme alatt álló zónában helyezke­dett el. Nikolic akkor kapitány volt. Két napon belül ezek az erők erőszakkal áthelyeztek 20-30 ezer nőt és gyermeket, az ezt követő na­pokon pedig meggyilkoltak kb. 8000 muzulmán nemzetiségű férfit és fiút. Nikolicot a személyes felelősség alapján vádolják, a közös bűncse­lekmény elkövetésében való részvé­tele miatt. (Beta) Az EU folytatja a segélyfolyósítást a JSZK-nak (Folytatás az 1. oldalról) „Ez azt jelenti, hogy az EU is, akár­csak az USA, érdekelt abban, hogy a JSZK teljesítse a daytoni egyezmény­ből fakadó kötelezettségeit, minde­nekelőtt a hágai nemzetközi törvény­székkel való együttműködéssel kap­csolatosakat. Az EU ezt elvárja a belg­rádi kormánytól”, mondta Emma Udwin. „Ismerjük az amerikaiak szándé­kát, illetve a jugoszláv tisztségviselők arra vonatkozó kijelentéseit is, hogy ők készek együttműködni a törvény­székkel. Nekünk azonban nem elég az ígéret, tetteket várunk el”, hangsú­lyozta az Európai Bizottság szóvivője. „A jelenlegi helyzet azonban nincs hatással az EU-segélyek további folyósítására a JSZK számára”, szögez­te le Emma Udwin. (Beta) ____________________KÜLPOLITIKA 3 UKRAJNAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A Mi Ukrajnánk áll az élen Viktor Juscsenko volt kormányfő pártja szerezte meg a győzelmet­­ A kommunisták a második helyen Ukrajnában a pártlistás szavazás legújabb - gyakorlatilag véglegesnek tekinthető - eredményei szerint vál­tozatlan a vasárnapi választáson a parlamentbe bejutott hat párt sor­rendje. Továbbra is a Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette Mi Ukrajnánk áll az élen, 2 százalékkal nőtt az elnököt tá­mogató erőket tömörítő Egységes Uk­rajnáért koalíció, minimálisan a szoci­áldemokraták és az ellenzéki jobbolda­li Julija Timosenko Tömb szavazatai­nak aránya, a kommunisták és a szoci­alisták támogatottsága viszont némileg csökkent. A szavazatok 99,7 százalékának fel­dolgozása után a Mi Ukrajnánk által kapott voksok aránya 23,53, az Ukraj­nai Kommunista Párté (KPU) 20,04, az Egységes Ukrajnáért koalícióé 12,08, a Timosenko-tömbé 7,21, az el­lenzéki Ukrajnai Szocialista Párté (SZPU) 6,96, az Ukrajnai Egyesült Szo­ciáldemokrata Párté (SZDPUO) pedig 6,2 százalék. Az egyéni választókerületekben, ahol a törvényhozás felét - 225 képvi­selőt - választják meg, tegnap déli ada­tok szerint 157 választókörzetben tör­tént meg a szavazatok összeszámlálása, több helyen még a szavazatok 50 száza­lékát sem dolgozták fel. A központi választási bizottság egy korábbi becslése szerint a Mi Uk­rajnánk a parlamentben 112 (70 pártlistás, 42 egyéni) képviselői hely­hez jut. Az Egységes Ukrajnáért vár­ható mandátumainak száma 104 (36 listás, 68 egyéni), a KPU-é 66 (59 lis­tás, 7 egyéni), az SZPU-é 24 (21 lis­tás, 3 egyéni), a Julija Timosenko Tömbé 21 (csak listás), az SZDPUO- é pedig 22 (18 listás, 4 egyéni). Ihor Dolgov, a külügyminisztérium szóvivője a tárca tegnapi szóvivői érte­kezletén Kijevben kijelentette: Ukraj­nának az európai és euroatlanti integ­rációra irányuló fő stratégiai irányvo­nala nem változik. (MTI) Bizonytalanná vált Kovács Miklós győzelme a vasárnapi uk­rajnai parlamenti választásokon Kárpátalja magyar többségű vá­lasztókörzetében. A körzeti vá­lasztási bizottság tegnap hajnali ülésén ugyanis megsemmisítette négy olyan szavazókörzet ered­ményét, ahol ő kapta a voksok je­lentős többségét, s ezzel Gajdos Istvánt nyilvánította a voksolás győztesének. A Beregszász köz­pontú 72. számú körzet választási bizottsága visszaélésekre hivatkoz­va nyilvánította semmissé négy szavazókörzet eredményét, s ezzel Gajdos Istvánt, a beregszászi járá­si állami közigazgatási hivatal el­nökét, az Ukrajnai Egyesült Szoci­áldemokrata Párt egyéni jelöltjét hozta ki győztesnek Kovács Mik­lóssal, a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség elnökével szem­ben. Kovács fellebbezést nyújtott be a kijevi Központi Választási Bizott­ságnál a 72. szám­ú választási kör­zet választóbizottságának döntése ellen. (FoNet/AP-fotó) Viktor Juscsenko Teljes támogatásáról biztosította az afganisztáni átmeneti kormányt és vezetőjét, Hamid Karzait tegnap Pervez Musarraf pakisztáni elnök, aki első ízben látogatott Kabulba. A Karzaival közösen tartott sajtótájé­koztatóján a pakisztáni tábornok-elnök elmondta, hogy Pakisztánban el­fogtak egy férfit, akit az al-Kaida egyik legmagasabb rangú vezetőjének tartanak, és átadták az Egyesült Államoknak. Arról a palesztin származá­sú, 30 esztendős Abu Zubajdáról van szó, akiről a The New York Times amerikai napilap februárban azt írta: ő lett az al-Kaida új hadműveleti főnöke, és az ő feladata a hálózat megmaradt erőit egyesíteni, és újabb merényleteket megszervezni az Egyesült Államok ellen. Ami Oszama bin Laden terroristavezért illeti, Musarraf annak a személyes véleményé­nek adott hangot, hogy a szaúdi terroristavezér már halott, bár ezt ő sem tudta biztos információkkal alátámasztani. A két politikus ígéretet tett, hogy erősítik kapcsolataikat a terrorizmus, valamint a kábítószer­termelés és -kereskedelem elleni harcban. Musarraf 10 millió dolláros segélyről adott át csekket az afgán kormányfőnek, és bejelentette: sür­getni fogja a nemzetek közösségét, hogy gyorsítsák fel Afganisztán újjá­építését. Pakisztán 1996 és 2001 között az afganisztáni tálibokat támo­gatta, egyike volt azon kevés országoknak, ahová a kabuli radikális isz­lám rendszer nagykövetet küldhetett. A tavaly októberi amerikai offen­­zívát követően azonban Iszlámábád csatlakozott az antiterrorista szövet­séghez, és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal. A ké­pen: Hamid Karzai és Pervez Musarraf (FoNet/AP-fotó) ENSZ EMBERI JOGI BIZOTTSÁG Egyezség az amerikai visszatérésről Diplomáciai egyezség jött létre ar­ról, hogy az Egyesült Államokat az idén ismét beválasztják az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába - közölte tegnap saját ér­tesüléseire hivatkozva Alexander Dow­ner ausztrál külügyminiszter. A 2001. évi tagújraválasztás során az Egyesült Államokat - első ízben a bi­zottság 1947-ben történt alapítása óta - nem választották be az 53 tagú emberi jogi testületbe: három európai ország is több szavazatot kapott a tavaly májusi titkos szavazáson, s bekerült a testület­be Szudán és több, az emberi jogok tisz­telete szempontjából megkérdőjelezhe­tő állam is. Egyes hozzáértők az ameri­kai kudarcot akkor azon nem demokra­tikus országok aknamunkájának tulaj­donították, amelyeket az Egyesült Álla­mok rendszeresen bírált az emberi jo­gok megsértése miatt. Az amerikai kongresszus ebből faka­dóan megvétózta az ENSZ költségveté­séhez való idei hozzájárulás befizetését, amíg az Egyesült Államok ismét tagjává nem válik a testületnek. Downer tegnap arról adott hírt, hogy diplomáciai forrásból megtudta, az áprilisi szavazáson az Egyesült Álla­mok, Ausztrália, Németország és Íror­szág tölti be a most megüresedő helye­ket a 2003 januárjától 2005. december végéig szóló időszakban. Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Bizottsága a Biztonsági Tanács, il­letve a Közgyűlés számára terjeszt elő emberi jogi javaslatokat. Tagállamait regionális csoportokban hároméves ciklusra választják meg, minden évben a tagság egyharmada újul meg.

Next