Magyar Szó, 2002. július (59. évfolyam, 153-177. szám)
2002-07-18 / 166. szám
12 MŰVELŐDÉS Tündérországból is haza! A jubiláló Tanyaszínház Kishegyesi János vitéz bemutatójáról programjaKülönös sorsa volt Petőfi Sándor immár „nemzeti közkinccsé” vált János vitéz című elbeszélő költeményének, s a belőle írt daljátéknak. Egykorú feljegyzések szerint Petőfi mindössze néhány éjszaka lángolásában vetette papírra, s nyomban kiadó (k) után nézett, ám hiába ajánlotta még Vörösmarty is a legmelegebben, egyiknek sem kellett. Császár Ferenc betyárköltőnek gúnyolta a szerzőt, egy Zerffy nevezetű „tollnok" azzal vádolta a költőt, hogy a parasztnép piszkosságában, nemtelenségében, korcsosságában találja örömét. S erre mint jeladásra dagadni, hömpölyögni kezdett a rosszindulatú gyűlölködés és pimasz, úriaskodó lenézés szennyes áradata. Végre Vahot Imre jóvoltából - és száz forintjából - mindössze ezer példányban mégis megjelenhetett a János vitéz, hogy aztán napok, hetek alatt meghódítsa az országot, s meginduljon a siker útján. A tömeglelkesedés és a magyar irodalom értő, képzett vezetőinek határozott állásfoglalása aztán fokozatosan elfojtotta a piszkálódó, rosszindulatú ellenfeleket. Eötvös József például így nyilatkozott: „E kor költészete nem volt nemzeti. Hogyan lehetett volna az a kritika! Idegen formák, idegen esztétikai iskola törvényei szerint ítéltek.” Az elmúlt majd százhatvan év alatt aztán a jános vitéz csodás pályát járt be: „Elvegyült a nép mondakincsével, regéivel, szerves része lett mesekincsünknek. Csak a legnagyobb költőknek sikerült ez: olyan alakot, olyan hőst teremteni, akit a nép magáénak vállal, akire a nép úgy tekint, mint saját szellemi gyermekére. Népünk boldogan ölelte magához a paraszti hőst. Kukorica Jancsi már nem görnyedthátú jobbágy, nem várja riadtan az ostor suhintását, hanem vidám, kackiás legyőzhetetlen erejű vitéz, akinek minden ízes-édes szava ígéret: ez a legény hamarosan ledobja magáról meseköntösét és átlép életünkbe, a valóságba.” Jó érzékkel választotta tehát a jubiláló Tanyaszínház huszonötödik bemutatójául éppen Petőfi János vitézét, amelyet Vajdaság lakossága is a magáénak vall (hat), diákjai szavalják, öregjei dalolják, és sokan maguk is játszottak egyegy amatőr változatában. Nem beszélve arról, hogy az igazságkereső, igaz, bátor lelkű és hűséges szívű János vitéznek, akinek nem kell a zsiványok véres tapintású aranya, sem a francia király fele királysága és szépséges lánykájának finom kacsója, sőt Tündérország örök élettel és boldogsággal kecsegtető királyi koronája sem, hanem a sok izgalmas kaland és fényes győzelem után is hű marad az ő egyetlen kis szőke Puskájához és hazamegy vele élni és meghalni a maga fatornyos kis falujába - nos, ennek az örök szépségű és elévülhetetlen igazságtartalmú műnek a mai néző számára is van (kell hogy legyen) megszívlelendő mondanivalója, üzenete! A július 13-i kishegyesi bemutatóra a hajdani téglagyár hatalmas méretű, egyszerre monumentális és festői löszfala előtti füves térségben került sor. A löszfal előtt, amelynek képlékeny anyagában madarak, s talán pelék, gyíkok, miegyebek túrtak, vágtak maguknak odúkat, járatokat, egyik részét valósággal „várrom”-szerűvé varázsolva, amelynek „ormain” aztán, a csillagfényes éjszakában, hatalmasra, álomszerűvé nőttek a különös, földgömbszerűen domború díszlet magasában mozgó Jancsi, Iluska, és a „felhőket” is megjáró huszárok rávetült árnyékai... A díszlet a telitalálat. Három szintjén, de különösen a legfelsőn, a már említett gömbölyű magaslaton nem csak hogy minden elképzelés megoldható, de festőivé, meseszerűvé, több alkalommal is valósággal látomássá lényegülnek át a jelenetek. Gondolok itt például a nyitóképre, amelyben Jancsi a patakban mosó Puskájával enyeleg odafent, miközben a lenti két szinten folyik a játék, s az idő múlását, a nap éjszakába fordulását a karikára járó, végtelen hosszúságú háttérfüggöny élénksárga részének továbbhúzásával, a lemenő nap lángvörösét idéző „színeváltásával” érik el... S a varázslatos záróképre, amelyben a tündérkirálynővé lett Puskának többméteres, az egész felső szintet, sőt a középsőt is beborító uszályos ruhakölteménye - a tündérek által lobogtatva, s fénypászmákkal kékre színezve - hol az élet vizét jelképezi, hol, fehéren világolva, egész Tündérországot, amelybe Puska később jancsiját is, az újsütető tündérkirályt is beleöleli... Élénkek, vidámak, meseszerűen szépek a stilizált jelmezek is (jelmeztervező Janovics Erika) . Különösen a huszárok, a tündérek és a falubeli, virágkoszorús lányok öltözékei tetszettek, a francia udvar egyébként mutatós ruhatárát viszont kissé inkább törökösnek éreztem, a francia király „cuccát” meg móka ide, játékosság oda - túlcicomázottnak. Maga az előadás, a János vitéz egy érdekes, új utakat kereső változatát valósította meg. (Rendező László Sándor, dramaturg Gyarmati Kata, zenei munkatárs Mezei Kinga, koreográfus Gyenes Ildikó m.v.). A daljáték szövege erősen megrövidült, a hosszú monológokat és párbeszédeket látványos koreográfiájú mozgás, tánc váltotta fel, a jól ismert dalbetéteket pedig (Kacsóh sikerszámaiból mindössze háromnak „kegyelmeztek” meg) gyönyörű, eredeti magyar népdalok a Csalóka együttes feldolgozásában és hangszerelésében. A másfél órás előadás folyamán 27 dal hangzik el, amit jómagam bizony sokallottam. Annak ellenére, hogy élveztem őket, s meg kell állapítani azt is, hogy hosszú-hosszú ínséges idő után végre igen sok jó és szép hangú színész és színészpalánta toborzódott színházaink, ezúttal éppen az ünneplő Tanyaszínház köré. Ebben a „népdalokba ágyazott” János vitézben dalnak és szövegnek szinte a „vérség jogán” kellene természetes szépséget és egyszerűséget árasztva összeforrnia. De nem forr össze. Van ugyanis egy „bibije”. Hiába válogattak gondosan a jelenetekhez illő, oda „vágó” tartalmú dalokat, azok, szuverenitásuk okán, nem domboríthatták ki a szereplők jellemét, s ezért a karakterek olykor összemosódnak, a zengő, szép dalok pedig mintegy önálló életet élnek. Kukorica Jancsit a jó hangú, jó mozgású Körösi István f.h. személyesítette meg természetes spontaneitással és kamaszos bájjal. Mégsem éreztem János vitéznek. Ő Tündérországban is inkább csak Jancsi maradt. Puska Ferenc Ágota f.h. volt, aki az előadást az est egyik legszebb, legszárnyalóbb, a legtisztább népiességgel áradó énekhangjával ajándékozta meg. Pesitz Mónika sok színből keverte irigy, gonosz, ravasz, „a cél érdekében” még fülledt paraszti erotikát is „bevető” Mostoháját. Róla már tudtuk, hogy szépen énekel. Pálfi Ervin f.h. szinte eszköztelenül azonosult Bagó, a mellőzött szerelmes alakjával, alakítása mégis a vártnál egy fokkal fakóbbra sikeredett. Rendezőileg, színészileg is szép volt viszont néhány őszinte villanása, pl. a Tündérpár egymásba vesző szerelmes édelgését fájdalmasan beletörődő gesztusokkal lereagáló mozdulatsora. Szőke Attila f.h. (Bartolo és a Csősz) csőszként tetszett jobban, sokat ki tudott hozni ebből az alakból, s képes volt fokozva karikírozni. Csinos és jó hangú volt a francia királylány szerepében Jankovics Andrea. Kár, hogy nem énekelhette el Kacsóh Pongáré híres, férfiakkal bírókra kelni vágyó, harcias királylány dalát! A ráosztott népdal nem segítette szerepe erősebb kontúrozásában. Kovács Nemes Andor f.h. parasztlegényként természetes játékot nyújtott, a francia király szerepében viszont erőltetett volt és túljátszott. Bájos jelenségek, jó énekesek, táncosok voltak a parasztlányok, a tündérek és az udvarhölgyek szerepében Gál Elvira, Ferenc Judit f.h. és Elor Emma f.h. Mutatós, nyalka huszárok voltak Varga Tamás f.h., Molnár Róbert f.h. és Huszta Dániel f.h.. Látványos, szórakoztató, mozgalmas, egyéni megoldásokkal kísérletező volt a Tanyaszínház idei bemutatója. Egy-két elkapkodott, elnagyolt, a sorból kilógó jelenetét majd elfeledjük, a többire azonban, a különösen szép nyitóképre, Tündérország magával ragadó látomására és néhány mozgalmas, bravúros koreográfiájú jelenetére, mint amilyen például a huszárok nagy sikerű mulatozása a francia udvarban, még sokáig emlékezni fogunk. JÓDAL Rózsa (ÓTOS András felvétele) Az előadás egyik legszebb jelenete A Tanyaszínház útiránya A Tanyaszínház nagysikerű János vitéz előadásával kedden este Piroson, szerdán Budiszaván mutatkozott be, ma pedig Temerinben lép közönség elé. További útiránya: pénteken Debelyacsán, szombaton Székelykevén, vasárnap Hertelendyfalván, hétfőn Örményházán, kedden Magyarcsemyén, szerdán Kisoroszon, csütörtökön Szajánban szerepel. Magyar Szó ZENTA A III. Nyári Ifjúsági Játékok mai A zentai Népkertben zajló játékok mai, helyszínek szerinti részletes programja a következő: A nádkunyhóban 14 órakor kezdődik a Képes Ifjúság élőújsága, 23 órától pedig Találkozás a sztárokkal. A Majomszigeten 10 órakor kezdődik a Z- 1 Polgárok Egyesülete nyári újságírótáborának nyitóelőadása, ugyanitt délután 15 órától Pintér Ferenc, a Szabadkai Rádió technikai igazgatója tart előadást, 20.30 órakor kezdődik a becses Stáb csoport Rév című humoros horrorfilmje, 22 órától pedig minden páros órában szabadtéri mozi. A nagyszínpad előtt vonulnak majd fel a részvevő csapatok a helyi tűzoltózenekar kíséretében a 17 órakor kezdődő megnyitóünnepségre. Este 20 órától a kolozsvári Fűszál, 21 órától a budapesti Megnyitók, 22 órától pedig a zentai Adrenalin, valamint a magyarországi Mystery Gang és Big Band együttesek lépnek fel. A kisszínpadon zajlanak 14.30 órától a részvevő csapatok színpadi produkciói, 19 órakor Petőfi Sándor János vitézét adja elő Krnács Erika és Verebes Ernő, 21 órától pedig koncert kezdődik a székelykevei Shank Rock Band, a bácstopolyai Da Draga, a zentai High Voltage, a kulai St. George Band, a szabadkai Faust és a tóbai Forge együttesek fellépésével. A meghallgatlak sátorban bibliai jellegű előadások lesznek 15 és 18.15 órától, szintén 18.15 órakor kezdődik a Népkerti híradó, és itt kerül bemutatásra 21 órától A tékozló fiú című rockopera is az Örményházi Ifjúsági Klub Hagyományápoló Körének előadásában, Dulka Andor és Viola Lujza rendezésében. A menedéksátorban 17 órától ökológiai, 19 órától természetvédelmi előadás kezdődik, 23 órától pedig természetfilmeket vetítenek. . A szabadegyetemen 17 órakor kezdődik a vitadélután, melynek témája A kisebbségek múltja, jelene és jövője Szerbiában, meghívott vendégei pedig Rasim Ljajic szövetségi kisebbségügyi miniszter, Behlu Nasufi dél-szerbiai albán jogszakértő, Dzemal Halilagic sandzaki bosnyák szakértő és dr. Szalma József, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának professzora. KISHEGYES Annanapi rendezvénysorozat Vasárnaptól jövő vasárnapig tart a kishegyesi búcsúhoz kapcsolódó hagyományos Annanapi rendezvénysorozat, amelyet a helybeli Petőfi Sándor ME szervez. A rendezvények vasárnap, július 21-én indulnak, mégpedig a művelődési egyesület évadzáró műsorával este nyolckor a színházteremben. A műsorban fellépnek az egyesület szakosztályai: a Rizgetős és Krajcárka néptánc és énekcsoportok, a Csalóka zenekar kíséretében, a Kabóca gyermekszínjátszócsoport, a szavalok, a zenei szakosztály zongoristái, a klasszikus tánccsoport és a Ady Endre kísérleti általános iskola színjátszói. Hétfőn, július 22-én a színházteremben komolyzenei koncertet tartanak este nyolc órakor. Dosztán Dénes (hegedű) és Szabad Attila (zongora) Mozart, Brahms, Beethoven és Vivaldi műveket adnak elő. Kedden, július 23-án kedden délután 5 órakor a könyvtárban így írunk mi címmel a fiatal tollforgatók mutatkoznak be. Szerdán, július 24-én este nyolc órakor a fürdőben a Szabadkai Városi Fúvószenekar ad koncertet. Csütörtökön, július 25-én délelőtt 9-12 óráig Búcsúfia címmel szerveznek játékházat a futballpályán a legkisebbek számára. Pénteken, július 26-án pénteken este hatkor ünnepi szentmise lesz Szent Anna tiszteletére. Szombaton, július 27-én délelőtt kilenckor kezdődik a színházteremben a hagyományos Dudás Kálmán vers- és prózamondó verseny. Vasárnap, július 28-án szintén délelőtt kilenctől bonyolítják le a vers- és prózamondó verseny döntőjét. Délután fél ötkor a hagyományos komolyzenei koncert keretében a templomban a szabadkai Jézus Feltámadása templom kamarazenekara és énekkara lép fel Miroslav Stanic vezényletével. Orgonán kísér Kádár Sándor. Az Anna-napi műsorok kísérőrendezvényeként vasárnap az iskolában megnyílik a kishegyesi amatőr festők és kézművesek kiállítása. P. I. ÖT NAP UTÁN Megszakadt a Budvai Színházváros Az eddigi műsorok 80 000 eurós költségét a Crna Gora-i kormány állta A Budvai Színházváros még június végén lemondott igazgatója, Velibor Zolák kedden bejelentette, hogy megszakítja a szép hagyományú fesztivált. Lemondását akkor azzal indokolta, hogy az újonnan hatalomra került liberális párti vezetésű budvai városi kormánynak kíván lehetőséget adni az új igazgató kinevezésére. Az új városi vezetés azonban, amely alapítója és egyben finanszírozója is kellene hogy legyen a nyári fesztiválnak, egy párát sem adott a műsorokra, s a továbbiakban sem hajlandó adni arra hivatkozva, hogy üres községi kasszát vett át. A 15. Budvai Színházváros eddigi műsora öt nap alatt 80 ezer euróba került. A költséget a Crna Gora-i köztársasági kormány állta. Legnagyobb kiadást a részvevők elhelyezése igényelt. A színházváros igazgatóbizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy kérelemmel fordulnak a Crna Gora-i köztársasági kormányhoz, vegye át a fesztivált a város hatásköréből. Hogy a budvai városatyák ebbe beleegyeznek-e, majd elválik. Hozzátartozik a dologhoz, hogy a Budva tizenöt éven át többek között a turistákra kivetett külön illetékből finanszírozta a fesztivált. Az illetéket egész évben beszedték, összege az idén 15 cent. A szépséges montenegrói üdülőhelyen jelenleg 22 ezer vendég nyaral. 2002. július 18., csütörtök Pályázat Magyar Állami Ösztöndíjakra Július 19-től augusztus 1-jéig az Agora Irodában lehet benyújtani a pályázatokat a következő képzésekre: Teljes nappali alapképzés - pályázhatnak azok, akik elérték egy magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, állami finanszírozott képzésére a ponthatárt Nappali vagy levelező PhD ill. DLA - azok számára, akik felvételt nyertek magyarországi felsőoktatási intézmény PhD vagy DLA képzésére Tudományos kutatói tevékenységben résztvevők számára - 2002/2003-as tanév őszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésre vagy részképzős tanulmányútra olyan hallgatók számára, akik egy szerbiai felsőfokú intézmény hallgatói, és ugyanazon a szakon „vendégdiákként” szeretnének tanulmányokat folytatni egy magyarországi intézményben Magyar nyelvi és szaknyelvi utóképzés -olyan abszolvensek, vagy már végzett személyek számára, akik egyetemi tanulmányaikat szerb nyelven végezték. A 10 hónapos budapesti tartózkodás alatt elsajátíthatják a szakterületükhöz tartozó magyar szókincset Levelező másoddiplomás képzés - olyan pályázók számára, akik itthoni munkahellyel rendelkeznek, és magyarországi másoddiplomás levelező képzésre iratkoztak be Kiegészítő nappali alapképzés - olyan hallgatók számára, akik Magyarországon szerzett főiskolai diplomájukat kiegészítve egyetemi diplomát szeretnének szerezni Az Agora Iroda elérhetőségei: Boris Kidric u. 7., Szabadka. Tel: 024/551-711, E-mail: suagora@eunet.yu -rl-