Magyar Szó, 2002. július (59. évfolyam, 153-177. szám)
2002-07-30 / 176. szám
2002. július 30., kedd PEPSI SZIGET 2002 Egy hét buli Gerendai Károly, a fesztivál egyik szellemi atyja az idei Szigetről Mindössze egy nap van hátra, és augusztus 1 jétól újra elözönlik a Hajógyári-szigetet a világ legkülönbözőbb tájairól érkező fiatalok. Az idei tizedik jubileumi fesztivál a megszokott programokon túl sok újdonsággal is szolgál, ám Gerendai Károlyt, a fesztivál egyik szellemi atyját most mégsem a programokról, hanem arról kérdeztük, hogyan is lett a Diákszigetből Európa egyik legnagyobb fesztiválja. • Amikor 1993-ban megrendezték az első Diákszigetet, már megfogalmazódott, hogy jó lenne hagyományt teremteni belőle, vagy egyszerűen csak egy jó bulit szerettek volna csinálni? - Már a kezdet kezdetén abban gondolkodtunk, hogy a fesztivál remélhetőleg többször is megismétlődik, de nem voltak merev elképzeléseink arról, hogy hogyan tovább. Az első Diáksziget inkább arra volt jó, hogy fel tudtuk mérni a fiatalok igényeit. Akkoriban persze egészen más volt a helyzetünk, hiszen nem volt egy cég a hátunk mögött, csupán a Sziámi zenekar, és valójában Müller Péterrel és néhány barátunkkal - tapasztalatok nélkül álltunk neki megszervezni egy igazi nagy bulit. • A helyszínt illetően hogyan esett a választás a Hajógyári-szigetre? - Amikor a fővárosi önkormányzatnál beszélgettünk arról, hogy szeretnénk egy többnapos fesztivált rendezni, megtetszett nekik az ötlet, segítettek, és lehetséges helyszínként felajánlották a Hajógyári-szigetet. Tehát a főváros már 1993. óta támogat bennünket. • Az első Diáksziget - ha gazdasági szempontból nem is - nagy sikert aratott a fiatalok körében, a második Eurowoodstockon pedig már külföldi sztárok is felléptek. Anyagilag nem volt ez túl nagy ugrás? - De igen. A költségvetéssel eléggé elszámoltuk magunkat, rengeteg adósságot halmoztunk fel, és onnantól kezdve kényszerpályára kellett állnunk. Tehát annak ellenére, hogy alapjában véve sikeres rendezvényt hoztunk létre, anyagilag nagyon megterhelt bennünket. Majdnem 19 millió forint tartozásunk keletkezett, és ahhoz, hogy ezt vissza tudjuk fizetni, máshogy kellett szerveznünk a következő évi fesztivált. Ki kellett termelnünk a veszteséget Ezért én 1994 óta lényegében csak a Szigettel foglalkozom. • Nem érzi úgy, hogy ezzel valójában egyre inkább háttérbe szorult a fesztivál eredeti, úgymond közösségi szellemisége, és a pénz kezdett diktálni? Ez nagyon ambivalens dolog, hiszen ha visszaemlékszünk az első fesztiválra, a legtöbb támadás - azon túl, hogy drogsziget azért ért bennünket, hogy túlságosan amatőr, amit csinálunk. Nincs elég vécé, nincsenek profi módon megszervezve a programok, ami valójában szerintem adott egyfajta bajt a rendezvénynek. Legújabban pedig éppen a dolog természetességét sírják vissza legtöbben. Én azonban úgy gondolom, hogy a Sziget valódi sikerének nem az volt a titka, hogy természetesebb környezetben bulizhattak a fiatalok, és kevesebb reklámmal találkozhattak, hanem hogy volt egy olyan világ, ahol - miután átkeltél egy hídon -, egészen más játékszabályok működtek, mint máshol. Rengeteg fiatal nyaralhatott együtt, miközben sokszínű kulturális programokon vehettek részt. Ha megnézzük, ez ma is pontosan ugyanígy működik. Sőt, a kínálat és a szolgáltatások évről évre folyamatosan javulnak. • A fesztivál mégis elvesztette szubkulturális jellegét, és egy tömegrendezvénnyé, szinte plazává nőtte ki magát. A Sziget jelentőségét felismerte az üzleti világ, ami a kezdet kezdetén nem volt jellemző. Igaz, a legelső fesztiválon is voltak támogatók, akkor is voltak reklámfeliratok, persze nem ilyen nagyságrendben. A dolog másik oldala az, hogy akik kezdetben együtt buliztak a Szigeten, azóta már idősebbek lettek, másfajta igényeik vannak, mint a mai fiataloknak, vagyis a jelenlegi célközönségünknek. Persze nincs értelme tagadni, hogy a Sziget sok szempontból valóban megváltozott, csakhogy ezzel párhuzamosan a világ is más lett. Új zenei trendek születtek, ezeknek is megpróbáljuk megmutatni mindenféle stílusát. Csak egy példa erre: míg 1993-ban itthon nem is létezett a technozene, addig mára a Tilos Rádió sátorban a Cinetrip Labirintusban és a Fényár-Hangárban műfajilag ugyanarra a zenére bulizhatnak a fiatalok, de míg az előbbiek inkább az underground vonalat képviselik, addig az utóbbi a populárisabb irányt célozza meg. Tehát nem tűntek el az underground irányzatok, sőt kibővültek, de a programok kiegészültek populárisabb műfajokkal is. • Ennek elsősorban gazdasági okai vannak? Leginkább az a célunk, hogy olyan fesztivált szervezzünk, ahol a legkülönfélébb érdeklődésű emberek is megtalálják a maguk szórakozását. Természetesen gazdasági oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést, hiszen abból a bevételből, ami a mainstream, vagyis a nagyobb tömegeket vonzó programokból befolyik, be tudunk forgatni bizonyos százalékot az underground vagy alternatív programokba. Mert ha megnézzük, valóban nőtt a populáris programok száma a Szigeten, ám ezzel párhuzamosan a másik oldal még többet színesedett. • Meddig bővíthető még a Sziget? Már nincs értelme bővíteni, hiszen így is túlkínálat van. Szerintem a fiataloknak sincs igényük több programra. Másrészt pedig számszerűen is a határához ért a Sziget befogadóképessége, bár idén ötezer fővel megemeltük a maximális létszámot, ami az új helyszíneknek köszönhető. • A külföldi kapcsolatoknak van valami köze ahhoz, hogy az 1998-ban alakult Európai Zenei Fesztiválszövetség, a Yourope alapító tagjai közé kerültek, vagy ez csupán presztízsértékű gesztus volt? - Jelenleg a szövetség inkább formális, de később remélhetőleg a gyakorlatban is kamatoztatni tudjuk a kapcsolatainkat. • A választások kapcsán kialakult politikai helyzet miatt nem fél attól, hogy a politika megjelenik a Szigeten is? - Ez a lehetséges probléma bennünk is felmerült, de bízunk abban, hogy - mivel a fesztiválon eddig soha nem jelent meg a politika -, a fiatalok most sem azért jönnek, hogy ellentéteket szítsanak egymás között csak azért, mert másféle nézeteket vallanak. A fesztivál idén is, mint minden évben, arról szól majd, hogy a világ legkülönbözőbb pontjáról érkező fiatalok egy hétig együtt nyaralnak és buliznak, a külvilágot pedig a hídon túl hagyják. (Népszabadság) Gerendai Károly Magyar Sió EGYETEMI IRATKOZÁS Még 1711-en szerezhetnek indexet az Újvidéki Egyetemen Az Újvidéki Egyetemen szeptember 2-a és 20-a között bonyolítják le a második pályázati időszakot. A jelentkezési időpont a legtöbb karon szeptember 2. és 3. között lesz. A Művészeti Akadémiára szeptember 2-án, a Tanítóképzőbe szeptember 2. és 4. között adhatják át pályázati okmányaikat a diákok. A Bölcsészettudományi, a Technológiai, az Orvosi, az Építészeti és a nagybecskereki Műszaki Karon szeptember 5-én, a Mezőgazdasági Karon szeptember 6-án tartják a felvételi vizsgákat. A Műszaki Tudományok és a Természettudományi-matematikai Karon 5-én és 6-án szervezik a minősítővizsgákat, míg a Művészet Akadémián a képességvizsgák miatt ez több időt vesz igénybe, így 3. és 11. között vizsgázhatnak a jövendőbeli hallgatók. Az iratkozási időszak karonként eltérő. A Műszaki Tudományok Karán szeptember 9-én és 10-én, a Technológiai Karon 9-11- e között, a Természettudományi Matematikai Karon 10-13-a között, a Tanítóképzőbe 10. és 17. között, a Mihailo Pupin Műszaki Karon 11. és 15. között, az Építőmérnökin 12-én, a Bölcsészettudományin 12-én 13-án, a Művészet Akadémián 13-án, a mezőgazdaságin 16-án és 17-én lehet beiratkozni, míg az Orvosi Karon szeptember 20-ig várják az iratkozóka. A második pályázati időszakban még 1711-en szerezhetnek indexet, ebből 327-en közköltségen, 1384-en pedig önköltségen tanulhatnak majd. A Jogi, az Orvosi és a Testnevelési Karon már az előző időszakban betelt minden szabad hely, a Technológiai Karon is csak 182 önköltséges szabad hely maradt, a többin mindkét kategóriában. Mint ismeretes, ebben az iratkozási időszakban várják a külföldön érettségizett diákok jelentkezését is, akik a közköltséges létszám felett nyerhetnek felvételt. M. E. MŰVELŐDÉS 11 KULTURÁLIS FIGYELŐ Botrány Dubrovnikban A dubrovniki egyházi hatóságok megtiltották, hogy Goranka Vrus Murtic kiállítását a Szent Klára kolostorhoz tartozó Klarisa galériában Branko Sbutega kotori plébános, Goranka és Edo Murtic régi barátja, egyébként a művészet kiváló értője, nyissa meg. A dubrovniki Szent Klára kolostor igazgatója, aki ilyen határozatot aligha hozhatott Zelimir Pulic dubrovniki püspök beleegyezése nélkül, a galéria vezetőjéhez intézett levelében kifejti, hogy dán Sbutega nem teheti be a lábát a kolostor keretében működő képtárba a katolikus egyház és papság háborús szereplésére vonatkozó kijelentése és a B92 Rádiónak adott interjúja miatt, amelyben „hízelgett a belgrádi közönségnek”, s azzal vádolta meg a horvát papokat, hogy buzdításukra tódult ki százezres tömeg a spliti sétányra a háborús bűncselekménnyel vádolt Norac tábornok védelmére. A dubrovniki egyházi hatóságok döntése felháborodást váltott ki Horvátország demokratikus közvéleményében. A dubrovnikiak egy csoportja is tiltakozott. A kiállítást végül is Bozidar Gagro művészettörténész, Horvátország párizsi nagykövete nyitotta meg. Csak hat film a versenyműsorban Az augusztus 5-e és 8-e között megrendezésre kerülő herceg novi jugoszláv filmfesztivál versenyműsorában csak hat hazai játékfilm szerepel, ennyi alkotás készült el ugyanis egy év alatt az országban. Két külföldi filmet, egy macedón és egy szlovén produkciót versenyen kívül mutatnak be. Dragán Marinkovic Bumerángja nyitja a hazai filmek 16. seregszemléjét. Jeremy Irons és Serbedzija Crna Gorában forgat Nina Mimica, a horvát filmművészet klasszikusának, Vatroslav Mimicának a lánya augusztus végén Crna Gorában forgatja Matilda című filmjét, amelynek főszereplői Jeremy Irons és Rade Serbedzija, valamint Jenny More és Cecilia Roth. Piero Amati producer, akinek ez már a negyedik játékfilmje, amelyet Crna Gorában forgat, már Budvában tartózkodik, de még nem jelölte ki a forgatás lokációját. Jeremy Irons érkezése augusztus 20-ára várható. Sveti Stefanon fog megszállni abban az apartmanban, ahol annak idején Elizabeth Taylor és Richard Burton, Sophia Loren és Carlo Ponti, Sylvester Stallone és más világsztárok is laktak, s ahol a napi panzió jelenleg 1500 euró. -rl- Vendégszereplések egész nyáron Erdélybe készülnek a topolyai néptáncosok Igen mozgalmas a nyár a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ szakosztályai számára, hisz egymást követik a fellépések, vendégszereplések, versenyek. Közben csak néhány napig tartózkodnak itthon, és máris készülnek a következő rendezvényre, ezúttal Erdélybe, Topolya testvérvárosába, a gyergyószentmiklósi népzenei fesztiválra. Erről beszélgettünk Kelemen Gáborral, a központ alelnökével. - A rendezvények sora már hosszabb ideje tart, hisz a szokásokhoz híven idén is részt vettünk a Keketáncon, Gyöngyösbokrétán, Durindón, és a római tartományi szemlén, ahol a Cirkálom tánccsoport aranyérmet kapott, csakúgy, mint a másik topolyai egyesület, a Vuk Karadzic táncosai. Emellett május végén, június elején központunk tagjai három napig a Magyarországon, Topolya testvérvárosában, Szentesen tartózkodtak a kulturális fesztiválon, ahol egy szoboravatón, majd fotókiállításon léptek fel az Auróra nyelvművelő és beszédművészeti szakosztály szavalói, a haláris asszonykórus, a topolyai zeneiskola tanárainak harmonika kvartettje, valamint a moravicai fúvószenekar. A kiállítás szerzője a topolyai Rind István fényképész volt, aki fotóin megörökítette az egykori és mai Topolyát. Ezt követte a Határon Túli Magyarok Művészeti Találkozója Budapesten, ahol jelen voltak az észtországi, lettországi, ukrajnai, csehországi, romániai, horvátországi, szlovéniai stb. magyarok is, valamint mi és a zentai művelődési ház táncosai. Az egyhetes fesztivál keretében a Petőfi Sportcsarnokban és a Népligetben léptünk közönség elé, közben pedig eleget tettünk egy másik meghívásnak is, és a Jánoshalmi Napok alkalmából egész estét betöltő műsort adtunk. Magyarországi vendégszereplésünk ideje alatt öt táncosunk felvételizett a budapesti Népművészeti Főiskola néptánc szakán, sikeresen, mindannyian felvételt nyertek. Időközben a központ versenytáncosai Szentesen egyhetes táborban vettek részt, az Auróra tagjai pedig számos versenyen, megmérettetésen igen kimagasló eredménnyel szerepeltek. A Szép magyar beszéd elnevezésű versenyről, Győrből Kazinczy-éremmel tért haza Beretka Katinka, Szekszárdról pedig egy hasonló versenyről Babits-díjjal Varmuzsa Ildikó, míg felkészítő tanáruk, Vass Borsodi Borbála Zs. Szabó László-díjat érdemelt ki. Emellett részt vettek Veresegyházán az Anyám fekete rózsa elnevezésű versenyen, a topolyai versíró és szövegillusztráló táborban és a napokban Kishegyesen a Dudás Kálmán szavalóversenyen. - A táncosok vendégszereplése is folytatódott, így július közepén a németországi Bad Schönburgban, Kiskunmajsa testvérvárosában vendégszerepeltünk a majsaiakkal együtt. A fellépések mellett kirándulásokat is szerveztek számunkra vendéglátóink, többek között a Mercedes egyik részlegébe, Heidelbergbe stb. Az útra elkísértek bennünket az önkormányzat vezetői is, a polgármester és a végrehajtó bizottság elnöke, akik tárgyaltak az ottani vezetőkkel a két város közötti kapcsolat alakításáról. Szakcsoportaink jelenleg táborban vannak, vagy szorgalmasan próbálnak, hisz holnap éjjel utazunk erdélyi testvérvárosunkba, Gyergyószentmiklósra egy népzenei fesztiválra, ami augusztus 5-ig tart - Nem szóltunk még a Csalóka zenekarról, mely a Tanyaszínház idei előadásának zenei anyagát állította össze, és amelynek megjelent az első CD-je is. Ennek bemutatója a Dombos Feszt keretében volt, augusztus 18-án pedig Palicson lesz, és őszre Topolyán. Augusztus 20-án ismét Szentesre utazunk, a Szent István-napi központi ünnepségre, majd 29-én a szanki nemzetközi népzenei fesztiválra, szeptember elején pedig a Majsai Napok elnevezésű rendezvényre. Közben lesz egy hét pihenő, ugyanitt, ahol központunk 40 tagjának biztosítottunk egyhetes nyaralást. Anyagilag persze nem könnyű mindezt fedezni, részben az önkormányzat segít, részben pedig magyarországi alapítványok támogatásával. A Nemzetközi Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány rendszeres támogatónk, de besegít a topolyai helyi közösség, és akadnak szponzorok is, mint a versíró tábor alkalmával a Csáki Lajos iskola, továbbá a művelődési otthon, Topiko, csantavéri szövetkezet. Minden segítséget ezúttal is hálásan köszönünk. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy szeptember elsejétől várjuk az új tagokat, akik szeretnének bekapcsolódni valamely szakosztályunk munkájába. A központ keretében énekelhetnek, zenélhetnek, táncolhatnak, szavalhatnak, kerámiával foglalkozhatnak, tehát mindenki megtalálhatja a számára legközelebb álló tevékenységet korától és érdeklődési körétől függően. NAGY Klára