Magyar Szó, 2002. augusztus (59. évfolyam, 178-204. szám)
2002-08-01 / 178. szám
2002. augusztus 1., csütörtök Öngyilkos merénylet Jeruzsálemben (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeli rádió jelentése szerint az ebédidőben történt detonációban heten életüket vesztették, legalább hetvenen pedig megsebesültek, köztük 11 személy súlyosan. Az áldozatok nemzetiségét és személyazonosságát tegnap késő délutánig nem hozták nyilvánosságra, de nem zárható ki, hogy több külföldi lehet közöttük, mivel az egyetemen sok külföldi - angol, francia - diák tanul. A neves intézményben jelenleg nyári szünet van, de az épületben a diákok nyári kurzusokon vesznek részt. A palesztin hatóság határozottan elítélte a merényletet, de a terrorhullámért Ariel Saron izraeli kormányfő politikáját tette felelőssé, amelynek „lényege a pusztítás, a gyilkolás, a kollektív büntetés”. Avi Pazner izraeli kormányszóvivő azzal vádolta Jasszer Arafat elnököt, hogy bátorítja a merénylőket, hogy ne kelljen reformokat végrehajtania a palesztin hatóságon belül. Ari Fleischer fehér házi szóvivő közölte: George Bush amerikai elnök a lehető legélesebben ítélte el a tegnapi merényletet, és továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke megteremtése érdekében. Fleischer hangsúlyozta: az egyetem a tanulás és a béke helye, a jeruzsálemi merénylet pedig ismételten megmutatja, hogy a palesztin vezetésnek halaszthatatlanul cselekednie kell a terrorizmus megfékezésére. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász alapítója a múlt heti gázai légitámadással hozta összefüggésbe a merényletet: szerinte amikor az izraeliek ártatlan civileket bombáznak le, számolniuk kell a tegnapihoz hasonló válaszlépésekkel. Az egyetem Jeruzsálem hagyományosan arabok lakta keleti és többségében zsidó lakosságú nyugati felének határa közelében található, több palesztin település közvetlen közelében. Legtöbb hallgatója zsidó, bár arabok is látogatják. A felsőoktatási intézmény híres toleranciájáról, az elhúzódó izraeli-palesztin viszály közepette sokak szerint a béke szigetének számított. Az egyetemen szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben, a diákok táskáit rendszeresen átnézték az intézmény biztonsági emberei. Az izraeli biztonsági kabinet az öngyilkos merénylők családtagjainak kiutasításáról tárgyalt, miközben a palesztin hatóság megkapta az első 15 millió dolláros összeget a 2000 szeptemberében befagyasztott járandóságából. Az izraeli biztonsági kabinet tegnapi ülésén az öngyilkos merénylők családtagjainak sokat bírált deponálási terve állt a vita középpontjában. Eljákim Rubinstein főügyész megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy a terroristák családtagjait csak akkor lehet kiutasítani, ha bebizonyosodik részvételük a terrorakcióban. A biztonsági kabinet ülésén, amelyen Ben Eliezer védelmi miniszter mellett részt vettek a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetői, akcióprogramot fogadtak el az öngyilkos merényletek leállítására. A tervet, amelynek részletei még nem ismertek, a hadsereg és a titkosszolgálatok vezetői dolgozták ki, és a főügyész tekinti majd át. A palesztin hatóság tegnap megkapta az első, mintegy 15 millió dolláros átutalást a neki járó, de Izrael által csaknem két éve befagyasztott mintegy 600 millió dolláros adóbevételekből. Szalám Fajád pénzügyminiszter előzőleg visszautasította a pénzt, mert mint fogalmazott, az átutalást Izrael feltételekhez kötötte. Izraeli részről valóban jelezték, hogy a pénzt humanitárius és gazdasági célokra, a palesztinok megsegítésére szánják, és el akarják kerülni, hogy terrorista csoportok használják fel, vagy palesztin vezetők tegyék zsebre. Miután a palesztin pénzügyminiszter visszautasította a feltételeket, Izrael közölte, hogy azoktól eltekintve is utal. (MTI) A robbantásos merénylet két túlélője Korai lenne meghatározni Kosovo jövendő státusát (Folytatás az 1. oldalról) Az AP kiemelte New Yorkból keltezett tudósításában, hogy noha még mindig számos jele van az etnikai türelmetlenségnek a függetlenségre törekvő kosovói albánok és a tartomány szerb lakosai között, Steiner az etnikai gyűlölködésből fakadó bűncselekmények számának szembeötlő csökkenéséről beszélt. A kosovói ENSZ-adminisztráció feje a haladás további jeleként említette, hogy létrejött végre az albánok és szerbek képviselőit egyaránt magában foglaló többnemzetiségi kormány, és hogy a Kosovóba visszatérő menekült kisebbségi lakosok száma már meghaladja a távozókét. A nehézségek között megemlítette egyebek között a megosztott Kosovska Mitrovica város bonyolult helyzetét. Végül rámutatott: olyan demokratikus, többnemzetiségű társadalomnak kell kialakulnia Kosovóban, amelyben a kisebbségek, a menekültek is otthon érzik magukat. A kosovói vezetőknek normális párbeszédet kell kezdeniük Belgráddal, működő intézményrendszerre és teljes mozgásszabadságra van szükség. Ha mindez meglesz, akkor lehet majd napirendre tűzni Kosovo jövendő státusának kérdését - vélekedett hangsúlyozva: magukon a kosovóiakon is múlik, mikor jön el ennek az ideje. Kedvezőtlen jelnek látszik, hogy robbanások sorozata történt tegnap hajnalban a Kosovo délkeleti részén fekvő Kiokot faluban, és a NATO vezette kosovói békefenntartó erők (KFOR) két amerikai katonája megsérült. A járőrszolgálatot teljesítő katonák azért mentek be a faluba, mert robbanás dörejét hallották, és meg akarták nézni, mi történik ott. Az első robbanást további öt követte, ezek egyike okozta a sebesüléseket. Mindkét sérült katonát az amerikaiak legnagyobb kosovói támaszpontján ápolják, állapotuk stabil - közölte a tömegtájékoztatás képviselőivel Drew Anderson KFOR-szóvivő. A robbanások oka egyelőre ismeretlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kosovóról szóló vitájában részt vett Nebojsa Covic, a szerb kormány alelnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a tartományban maradt nem albán lakosság elleni mindennapi terror folytatódik, és nem történik erőfeszítés az elűzöttek visszatérésére. A vita eredményeivel való elégedettségét hangsúlyozva Covic az ülés után kijelentette, hogy „nem lesz nehéz a továbbiakban lemérni a nemzetközi közösség sikerességét”. „Olyan időszak előtt állunk, amelyben konkrét eredmények szemtanúi leszünk, ami a visszatérést és a többnemzetiségű társadalom kialakítását illeti, amihez pedig konkrét ismérvek léteznek” - mondta Covic a BT ülése után. Covic teljesen egyetértett Michael Steinerrel akörül, hogy pillanatnyilag nem aktuális Kosovo végleges státusának meghatározása. Ugyanakkor a BBC-nek adott nyilatkozatában Carl Bildt, az ENSZ balkáni különmegbízottja azt mondta, hogy szerinte nem szabad túlságosan halogatni a Kosovo végleges státusáról folyó vitát. A Balkánt integrálni kell Európába, ezt pedig nem lehet megtenni mindaddig, amíg nem tudni, hogy melyik államnak hol van a határa. „Választhatjuk az integrációt vagy a dezintegrációt. Vagy megpróbálunk a Balkánon kialakítani olyan struktúrákat, amelyek egy közösségben tartják a különböző népeket, vagy a dezintegrációt választjuk” - nyilatkozta Bildt. „A Balkán tele van olyan népekkel, amelyek az önrendelkezésükért harcolnak. Így volt ez a boszniai szerbekkel, a macedóniai albánokkal és a boszniai horvátokkal is. Ezért egy pillanatban oda kell szólnunk: gyerekek, itt az ideje, hogy megkomolyodjatok, Európa lényege az együttműködés, nem pedig a dezintegráció” - mondta a svéd diplomata. Azt üzente, hogy az Európai Uniónak, az USA-nak és Oroszországnak végső ideje elkezdeni az erről szóló tanácskozást, mert „legkésőbb három év múlva” meg kell találni a megoldást. (MTI, Beta) MAGYARORSZÁG Szeptemberben kezdődik az újságírók átvilágítása Szeptemberben kezdődik mintegy 1500, az írott sajtóban dolgozó újságíró átvilágítása, miután elkészült a személyazonosításra alkalmas névsor - nyilatkozta Fehérné Léb Judit az MTI-nek tegnap. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke elmondta: a törvény hatálya alá esnek az országos, a regionális, a megyei és a helyi közéleti lapok, a napi-, a heti- és a havi lapok, amelyek alkalmasak a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális közélet formálására. - A törvény szerint a főszerkesztőket és helyetteseiket, a szerkesztőket, olvasószerkesztőket, rovatvezetőket és főmunkatársakat kell átvilágítani - mondta Fehérné Léb Judit. A soros elnök tájékoztatása szerint ezzel párhuzamosan vizsgálják meg 101 új, eddig még át nem világított országgyűlési képviselő múltját. Hozzátette: az adatközlőknek már elküldték az átvilágítandó személyek névsorát. A jelenleg hatályos törvény rendelkezései alapján az átvilágító bizottságok kötelesek azon személyeket lemondásra felszólítani, akik ellenőrzésük során érintettnek minősülnek. Mmar Sió Terv a terroristák pénzforrásainak befagyasztására ASEAN regionális biztonsági fórum Bruneiben Az ázsiai és csendes-óceáni térség 22 állama és az Európai Unió tervet fogadott el a „terrorizmus lelke” elleni küzdelemről, azaz pénzügyi forrásainak befagyasztásáról. Az intézkedéseket, amelyek banki ellenőrzéseket és a gyanúsítottak vagyonának zárolását foglalják magukban, a kedd esti munkavacsorán hagyták jóvá a Bruneiben tartott regionális biztonsági fórum résztvevői. A tegnap megnyílt fórumon az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Japán, az Európai Unió (EU), Kanada, Ausztrália, India, Mongólia, Új-Zéland, Dél- és Észak-Korea, Pápua Új-Guinea, valamint a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tíz tagállamának külügyminiszterei vesznek részt. Az ASEAN-országok kedden terrorellenes együttműködésük fokozása mellett döntöttek. A térségben 200 millió muzulmán él, szakadár mozgalmak és Oszama bin Laden hálózatával kapcsolatban álló sejtek működnek. Az ASEAN és az Egyesült Államok ma külön egyezményt köt a terrorizmus elleni kooperációról. Kína mindezen felül rendszeres találkozókat javasol a partnerországokkal a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harc összehangolására. A tegnap nyilvánosságra hozott terv szerint a kormányok kötelezettséget vállalnak „a terroristák és üzlettársaik javainak befagyasztására, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférésük elzárására”. Nyilvánosságra kell hozniuk a célkeresztbe került terroristák személyazonosságát és a befagyasztott vagyon értékét. Rendelkeztek a pénzmosás elleni szervezetek megbízatásának kibővítéséről, hogy kiterjedjen a terrorhálózatok pénzügyeinek vizsgálatára is. Ezenkívül minden országnak „gyorsan létre kell hoznia” egy pénzügyi felderítő egységet az információcsere hatékonyabbá tételére. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy vélekedett, hogy az elfogadott intézkedések meggátolják „a terrorszervezeteket tápláló” pénzek célba jutását. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter hangsúlyozta: a terv arra ösztönzi az aláírókat, hogy csatlakozzanak a terrorizmus pénzügyi forrásaival foglalkozó ENSZ-egyezményekhez, és a fejlettebb országok igény esetén „technikai segítséget” nyújthassanak. Részletek említése nélkül hozzátette, hogy a találkozó résztvevői „sok munkát végeztek a színfialak mzarított” IMTT. „Vége a szerb dominanciának” Svájc távozó kosovói irodavezetőjének sajtóértekezlete Peter Schuter, Svájc kosovói irodavezetője tegnap Pristinában kijelentette, hogy Kosovóban vége a szerb dominanciának, és a végleges státus rendezése könnyebb lesz, ha a belgrádi hatóságok mielőbb felfogják ezt a tényt. Kosovo végleges státusának kérdését az elkövetkező három évben lehet eldönteni, amikor az Európai Unió állást foglal Szerbia és Crna Gora föderációjának sorsáról - nyilatkozta Schuter 32 hónapos kosovói diplomáciai küldetésének végén megtartott sajtókonferenciáján. Az idei év végéig Svájc összesen 115 millió euró segélyt juttat Kosovónak, eddig 34 iskolát, 33 hidat és 6 helyi jelentőségű utat építettek belőle. Schuter helyére a kosovói svájci iroda élére Ivana Eisler jön. (Beta) OROSZORSZÁG Leállította tevékenységét a Soros-alapítvány Elfajult a jogi vita a Nyitott Társadalom Intézet moszkvai székháza körül Oroszországban leállította tevékenységét tegnap a Soros-alapítvány, miután az általa működtetett Nyitott Társadalom Intézet székháza körüli jogi vita a végletekig elfajult. A bérbeadó Nobel Technologies cég tegnapra már mintegy húsz fegyveres biztonsági őrt állított a parkolóba vezető, hétfő éjjel lelakatolt kapuhoz, és tegnapra lezárta a látogatók fogadására szolgáló bejáratot is. Az intézet székházába jelenleg csak a tűzlépcsőn keresztül lehet bejutni. Az így kialakult helyzet miatt Jekatyerina Genyijeva, a Nyitott Társadalom Intézet vezetője úgy döntött, hogy az intézet nem fogad látogatókat. Normális körülmények között az intézetben naponta mintegy ezer látogató - köztük a partnerszervezetek képviselői, polgármesterek, kormányzók, oktatási intézmények vezetői - fordul meg. Bár a Soros-alapítvány munkatársai tegnap a tűzlépcsőn keresztül bejutottak irodáikba, látogatókat nem fogadhatnak. A moszkvai döntőbíróság hétfőn a Nyitott Társadalom javára döntött a székház bérleti szerződésének ügyében, azaz törvényesnek ítélte az intézet által benyújtott tízéves bérleti szerződést. Az alperes bérbeadó cég képviselői még aznap éjjel fegyveresek kíséretében erőszakkal behatoltak a székházba. Az intézet kedden a kerületi ügyészséghez és rendőrséghez fordult, huliganizmussal és vandalizmussal vádolva a Nobel Technologies céget. A bíróság tegnap a bérbeadó ellenkeresetét tekintette át. A Nobel Technologies a birtokában lévő bérleti szerződés alapján azt állítja, hogy az intézetnek már tavaly augusztusban ki kellett volna ürítenie az Ozerevszkaja rakpart 8. szám alatt álló épületet. A Soros-alapítvány viszont kitart amellett, hogy a Nobel Technologies meghamisította a szerződést. Kantyemir Karamzinnal, a Nobel Technologies igazgatója törvényesnek tekinti az eddig tett lépéseit, és közölte, hogy a fegyveres őrség nem hagyja el a helyét. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Teherán felkészül egy esetleges amerikai támadásra Az iráni hadsereg vezérkari főnökének közlése Az iráni hadsereg parancsot kapott, hogy készüljön föl egy esetleges amerikai támadásra az Iráni Iszlám Köztársaság ellen, amelyet Washington a terrorizmus támogatásával vádol. Haszán Firouzabadi tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke tegnap az állami televízióban elmondta, hogy az ország legmagasabb döntéshozó testülete a minap vitatta meg az ellenséges fenyegetéseket, és Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetője - aki egyben a hadsereg főparancsnoka is - ennek nyomán adott parancsokat a hadseregnek és az elitalakulatokból álló Forradalmi Gárdának. „Elsősorban készenlétbe kell helyezni a fegyverzetet elrettentési céllal. Másodsorban, ha valami történik, képeseknek kell lennünk gyorsan megbüntetni az agresszort” - mondta a tá-1___«- V.21.1 . ■*. » ' • 'egutóbbi amerikai fenyegetésekre adott válaszként értékelte. A Perzsa-öböl menti Kuvaitban szintén tegnap jelentették be, hogy vészhelyzetre vonatkozó tervet dolgoztak ki egy Irak-ellenes amerikai támadás esetére. Az amerikai kormány egy ideje úgy emlegeti Iránt - Irakkal és Észak-Koreával egy sorban -, mint „a gonosz tengelyét”. Washington azzal vádolja Teheránt, hogy támogatja a terrorizmus, és tömegpusztító fegyverek beszerzésére törekszik. Az amerikai külügyminisztérium egyik hivatalnoka viszont kedden „puszta feltevésnek” minősítette azokat a híreszteléseket, melyek szerint szóba került volna, hogy az Egyesült Államok megelőző csapást mérten a dél-iráni Busehr kikötővárosban (orosz és cseh közreműködéssel) épül