Magyar Szó, 2002. augusztus (59. évfolyam, 178-204. szám)

2002-08-01 / 178. szám

2002. augusztus 1., csütörtök Öngyilkos merénylet J­eruzsálemben (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeli rádió jelentése szerint az ebédidőben történt detonációban he­ten életüket vesztették, legalább hetve­nen pedig megsebesültek, köztük 11 személy súlyosan. Az áldozatok nemzetiségét és sze­mélyazonosságát tegnap késő délutá­nig nem hozták nyilvános­ságra, de nem zárható ki, hogy több külföldi lehet közöttük, mivel az egyete­men sok külföldi - angol, francia - diák tanul. A ne­ves intézményben jelenleg nyári szünet van, de az épü­letben a diákok nyári kur­zusokon vesznek részt. A palesztin hatóság ha­tározottan elítélte a me­rényletet, de a terrorhullá­mért Ariel Saron izraeli kormányfő politikáját tette felelőssé, amelynek „lénye­ge a pusztítás, a gyilkolás, a kollektív büntetés”. Avi Pazner izraeli kor­mányszóvivő azzal vádolta Jasszer Arafat elnököt, hogy bátorítja a merénylő­ket, hogy ne kelljen refor­mokat végrehajtania a pa­lesztin hatóságon belül. Ari Fleischer fehér házi szóvivő közölte: George Bush amerikai elnök a le­hető legélesebben ítélte el a tegnapi merényletet, és továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke megteremtése érdekében. Flei­scher hangsúlyozta: az egyetem a tanu­lás és a béke helye, a jeruzsálemi me­rénylet pedig ismételten megmutatja, hogy a palesztin vezetésnek halasztha­tatlanul cselekednie kell a terrorizmus megfékezésére. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász alapí­tója a múlt heti gázai légitámadással hozta összefüggésbe a merényletet: szerinte amikor az izraeliek ártatlan ci­vileket bombáznak le, számolniuk kell a tegnapihoz hasonló válaszlépésekkel. Az egyetem Jeruzsálem hagyomá­nyosan arabok lakta keleti és többségé­ben zsidó lakosságú nyugati felének határa közelében található, több pa­lesztin település közvetlen közelében. Legtöbb hallgatója zsidó, bár arabok is látogatják. A felsőoktatási intézmény híres toleranciájáról, az elhúzódó izra­eli-palesztin viszály közepette sokak szerint a béke szigetének számított. Az egyetemen szigorú biztonsági intézke­dések voltak érvényben, a diákok tás­káit rendszeresen átnézték az intéz­mény biztonsági emberei. Az izraeli biztonsági kabinet az ön­gyilkos merénylők családtagjainak kiu­tasításáról tárgyalt, miközben a palesz­tin hatóság megkapta az első 15 millió dolláros összeget a 2000 szeptemberé­ben befagyasztott járandóságából. Az izraeli biztonsági kabinet tegnapi ülé­sén az öngyilkos merénylők családtag­jainak sokat bírált deponálási terve állt a vita középpontjában. Eljákim Ru­binstein főügyész megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy a terroristák családtagjait csak akkor lehet kiutasíta­ni, ha bebizonyosodik részvételük a terrorakcióban. A biztonsági kabinet ülésén, amelyen Ben Eliezer védelmi miniszter mellett részt vettek a tit­kosszolgálatok és a hadsereg vezetői, akcióprogramot fogadtak el az öngyil­kos merényletek leállítására. A tervet, amelynek részletei még nem ismertek, a hadsereg és a titkosszolgálatok veze­tői dolgozták ki, és a főügyész tekinti majd át. A palesztin hatóság tegnap meg­kapta az első, mintegy 15 millió dollá­ros átutalást a neki járó, de Izrael által csaknem két éve befagyasztott mintegy 600 millió dolláros adóbevételekből. Szalám Fajád pénzügyminiszter előző­leg visszautasította a pénzt, mert mint fogalmazott, az átutalást Izrael feltéte­lekhez kötötte. Izraeli részről valóban jelezték, hogy a pénzt humanitárius és gazdasá­gi célokra, a palesztinok megsegítésére szánják, és el akarják kerülni, hogy ter­rorista csoportok használják fel, vagy palesztin vezetők tegyék zsebre. Miu­tán a palesztin pénzügyminiszter visszautasította a feltételeket, Izrael kö­zölte, hogy azoktól eltekintve is utal. (MTI) A robbantásos merénylet két túlélője Korai lenne meghatározni Kosovo jövendő státusát (Folytatás az 1. oldalról) Az AP kiemelte New Yorkból kelte­zett tudósításában, hogy noha még mindig számos jele van az etnikai türel­metlenségnek a függetlenségre törek­vő kosovói albánok és a tartomány szerb lakosai között, Steiner az etnikai gyűlölködésből fakadó bűncselekmé­nyek számának szembeötlő csökkené­séről beszélt. A kosovói ENSZ-adminisztráció feje a haladás további jeleként említette, hogy létrejött végre az albánok és szer­­bek képviselőit egyaránt magában fog­laló többnemzetiségi kormány, és hogy a Kosovóba visszatérő menekült ki­sebbségi lakosok száma már meghalad­ja a távozókét. A nehézségek között megemlítette egyebek között a megosztott Kosovska Mitrovica város bonyolult helyzetét. Végül rámutatott: olyan demokrati­kus, többnemzetiségű társadalomnak kell kialakulnia Kosovóban, amelyben a kisebbségek, a menekültek is otthon érzik magukat. A kosovói vezetőknek normális párbeszédet kell kezdeniük Belgráddal, működő intézményrend­szerre és teljes mozgásszabadságra van szükség. Ha mindez meglesz, akkor le­het majd napirendre tűzni Kosovo jö­vendő státusának kérdését - vélekedett hangsúlyozva: magukon a kosovóiakon is múlik, mikor jön el ennek az ideje. Kedvezőtlen jelnek látszik, hogy robbanások sorozata történt tegnap hajnalban a Kosovo délkeleti részén fekvő Kiokot faluban, és a NATO ve­zette kosovói békefenntartó erők (KFOR) két amerikai katonája megsé­rült. A járőrszolgálatot teljesítő kato­nák azért mentek be a faluba, mert robbanás dörejét hallották, és meg akarták nézni, mi történik ott. Az első robbanást további öt követte, ezek egyike okozta a sebesüléseket. Mind­két sérült katonát az amerikaiak legna­gyobb kosovói támaszpontján ápolják, állapotuk stabil - közölte a tömegtájé­koztatás képviselőivel Drew Anderson KFOR-szóvivő. A robbanások oka egye­lőre ismeretlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kosovóról szóló vitájában részt vett Ne­­bojsa Covic, a szerb kormány alelnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a tartomány­ban maradt nem albán lakosság elleni mindennapi terror folytatódik, és nem történik erőfeszítés az elűzöttek vissza­térésére. A vita eredményeivel való elé­gedettségét hangsúlyozva Covic az ülés után kijelentette, hogy „nem lesz ne­héz a továbbiakban lemérni a nemzet­közi közösség sikerességét”. „Olyan időszak előtt állunk, amely­ben konkrét eredmények szemtanúi leszünk, ami a visszatérést és a több­nemzetiségű társadalom kialakítását il­leti, amihez pedig konkrét ismérvek lé­teznek” - mondta Covic a BT ülése után. Covic teljesen egyetértett Michael Steinerrel akörül, hogy pillanatnyilag nem aktuális Kosovo végleges státusá­nak meghatározása. Ugyanakkor a BBC-nek adott nyilatkozatában Carl Bildt, az ENSZ balkáni különmegbí­­zottja azt mondta, hogy szerinte nem szabad túlságosan halogatni a Kosovo végleges státusáról folyó vitát. A Bal­kánt integrálni kell Európába, ezt pe­dig nem lehet megtenni mindaddig, amíg nem tudni, hogy melyik állam­nak hol van a határa. „Választhatjuk az integrációt vagy a dezintegrációt. Vagy megpróbálunk a Balkánon kialakítani olyan struktúrá­kat, amelyek egy közösségben tartják a különböző népeket, vagy a dezintegrá­ciót választjuk” - nyilatkozta Bildt. „A Balkán tele van olyan népekkel, amelyek az önrendelkezésükért har­colnak. Így volt ez a boszniai szerbek­kel, a macedóniai albánokkal és a bosz­niai horvátokkal is. Ezért egy pillanat­ban oda kell szólnunk: gyerekek, itt az ideje, hogy megkomolyodjatok, Euró­pa lényege az együttműködés, nem pe­dig a dezintegráció” - mondta a svéd diplomata. Azt üzente, hogy az Euró­pai Uniónak, az USA-nak és Oroszor­szágnak végső ideje elkezdeni az erről szóló tanácskozást, mert „legkésőbb három év múlva” meg kell találni a me­goldást. (MTI, Beta) MAGYARORSZÁG Szeptemberben kezdődik az újságírók átvilágítása Szeptemberben kezdődik mintegy 1500, az írott sajtóban dolgozó újságíró át­világítása, miután elkészült a személyazonosításra alkalmas névsor - nyilatkozta Fehérné Léb Judit az MTI-nek tegnap. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke elmondta: a törvény hatálya alá esnek az országos, a regionális, a megyei és a helyi közéleti lapok, a napi-, a heti- és a havi lapok, amelyek alkalmasak a gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális közélet formálására. - A törvény szerint a főszerkesztőket és helyetteseiket, a szerkesztőket, olvasó­­szerkesztőket, rovatvezetőket és főmunkatársakat kell átvilágítani - mondta Fe­­hérné Léb Judit. A soros elnök tájékoztatása szerint ezzel párhuzamosan vizsgálják meg 101 új, eddig még át nem világított országgyűlési képviselő múltját. Hozzátette: az adat­közlőknek már elküldték az átvilágítandó személyek névsorát. A jelenleg hatályos törvény rendelkezései alapján az átvilágító bizottságok kö­telesek azon személyeket lemondásra felszólítani, akik ellenőrzésük során érin­tettnek minősülnek. Mmar Sió Terv a terroristák pénzforrásainak befagyasztására ASEAN regionális biztonsági fórum Bruneiben Az ázsiai és csendes-óceáni térség 22 állama és az Európai Unió tervet fogadott el a „terrorizmus lel­ke” elleni küzdelemről, azaz pénzügyi forrásainak befagyasztásáról. Az intézkedéseket, amelyek banki ellenőrzéseket és a gyanúsítottak vagyonának zárolását foglalják magukban, a kedd esti munkavacsorán hagyták jóvá a Bruneiben tartott regionális biztonsági fórum résztvevői. A tegnap megnyílt fórumon az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Japán, az Európai Unió (EU), Kanada, Auszt­rália, India, Mongólia, Új-Zéland, Dél- és Észak-Korea, Pá­pua Új-Guinea, valamint a Délkelet-ázsiai Országok Szövet­sége (ASEAN) tíz tagállamának külügyminiszterei vesznek részt. Az ASE­AN-országok kedden terrorellenes együttműkö­désük fokozása mellett döntöttek. A térségben 200 millió muzulmán él, szakadár mozgalmak és Oszama bin Laden hálózatával kapcsolatban álló sejtek működnek. Az ASEAN és az Egyesült Államok ma külön egyezményt köt a terroriz­mus elleni kooperációról. Kína mindezen felül rendszeres találkozókat javasol a partnerországokkal a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harc összehangolására. A teg­nap nyilvánosságra hozott terv szerint a kormányok kötele­zettséget vállalnak „a terroristák és üzlettársaik javainak be­fagyasztására, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférésük elzárására”. Nyilvánosságra kell hozniuk a célkeresztbe került terroristák személyazonosságát és a befa­gyasztott vagyon értékét. Rendelkeztek a pénzmosás elleni szervezetek megbízatásának kibővítéséről, hogy kiterjedjen a terrorhálózatok pénzügyeinek vizsgálatára is. Ezenkívül minden országnak „gyorsan létre kell hoznia” egy pénzügyi felderítő egységet az információcsere hatékonyabbá tételé­re. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője úgy vélekedett, hogy az elfogadott intézkedések meggá­tolják „a terrorszervezeteket tápláló” pénzek célba jutását. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter hangsúlyoz­ta: a terv arra ösztönzi az aláírókat, hogy csatlakozzanak a terrorizmus pénzügyi forrásaival foglalkozó ENSZ-egyezmé­­nyekhez, és a fejlettebb országok igény esetén „technikai se­gítséget” nyújthassanak. Részletek említése nélkül hozzátet­te, hogy a találkozó résztvevői „sok munkát végeztek a szín­fialak­ mzarított” IMTT. „Vége a szerb dominanciának” Svájc távozó kosovói irodave­zetőjének sajtóértekezlete Peter Schuter, Svájc kosovói iro­davezetője tegnap Pristinában kije­lentette, hogy Kosovóban vége a szerb dominanciának, és a végleges státus rendezése könnyebb lesz, ha a belgrádi hatóságok mielőbb fel­fogják ezt a tényt. Kosovo végleges státusának kér­dését az elkövetkező három évben lehet eldönteni, amikor az Európai Unió állást foglal Szerbia és Crna Gora föderációjának sorsáról - nyi­latkozta Schuter 32 hónapos koso­vói diplomáciai küldetésének vé­gén megtartott sajtókonferenciá­ján. Az idei év végéig Svájc összesen 115 millió euró segélyt juttat Koso­­vónak, eddig 34 iskolát, 33 hidat és 6 helyi jelentőségű utat építettek belőle. Schuter helyére a kosovói svájci iroda élére Ivana Eisler jön. (Beta) OROSZORSZÁG Leállította tevékenységét a Soros-alapítvány Elfajult a jogi vita a Nyitott Társadalom Intézet moszkvai székháza körül Oroszországban leállította tevé­kenységét tegnap a Soros-alapít­vány, miután az általa működte­tett Nyitott Társadalom Intézet székháza körüli jogi vita a végle­tekig elfajult. A bérbeadó Nobel Technologies cég tegnapra már mintegy húsz fegyve­res biztonsági őrt állított a parkolóba vezető, hétfő éjjel lelakatolt kapuhoz, és tegnapra lezárta a látogatók fogadá­sára szolgáló bejáratot is. Az intézet székházába jelenleg csak a tűzlépcsőn keresztül lehet bejutni. Az így kialakult helyzet miatt Jekatyerina Genyijeva, a Nyitott Társadalom Intézet vezetője úgy döntött, hogy az intézet nem fo­gad látogatókat. Normális körülmények között az intézetben naponta mintegy ezer láto­gató - köztük a partnerszervezetek képviselői, polgármesterek, kormány­zók, oktatási intézmények vezetői - fordul meg. Bár a Soros-alapítvány munkatársai tegnap a tűzlépcsőn ke­resztül bejutottak irodáikba, látogató­kat nem fogadhatnak. A moszkvai döntőbíróság hétfőn a Nyitott Társadalom javára döntött a székház bérleti szerződésének ügyé­ben, azaz törvényesnek ítélte az inté­zet által benyújtott tízéves bérleti szerződést. Az alperes bérbeadó cég képviselői még aznap éjjel fegyvere­sek kíséretében erőszakkal behatol­tak a székházba. Az intézet kedden a kerületi ügyészséghez és rendőrség­hez fordult, huliganizmussal és van­dalizmussal vádolva a Nobel Techno­logies céget. A bíróság tegnap a bérbeadó ellen­keresetét tekintette át. A Nobel Tech­nologies a birtokában lévő bérleti szer­ződés alapján azt állítja, hogy az inté­zetnek már tavaly augusztusban ki kel­lett volna ürítenie az Ozerevszkaja rak­part 8. szám alatt álló épületet. A So­ros-alapítvány viszont kitart amellett, hogy a Nobel Technologies meghami­sította a szerződést. Kantyemir Karamzinnal, a Nobel Technologies igazgatója törvényesnek tekinti az eddig tett lépéseit, és közöl­te, hogy a fegyveres őrség nem hagyja el a helyét. (MTI) KÜLPOLITIKA 3 Teherán felkészül egy esetleges amerikai támadásra Az iráni hadsereg vezérkari főnökének közlése Az iráni hadsereg parancsot kapott, hogy készüljön föl egy esetleges ameri­kai támadásra az Iráni Iszlám Köztársa­ság ellen, amelyet Washington a terro­rizmus támogatásával vádol. Haszán Firouzabadi tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke tegnap az állami televízióban elmondta, hogy az ország legmagasabb döntéshozó testü­lete a minap vitatta meg az ellenséges fenyegetéseket, és Ali Hamenei ajatol­­lah, az ország vallási és politikai vezető­je - aki egyben a hadsereg főparancs­noka is - ennek nyomán adott paran­csokat a hadseregnek és az elitalakula­tokból álló Forradalmi Gárdának. „Elsősorban készenlétbe kell he­lyezni a fegyverzetet elrettentési céllal. Másodsorban, ha valami történik, ké­peseknek kell lennünk gyorsan meg­büntetni az agresszort” - mondta a tá-1___«- V.21­­.1 . ■*. » ' • '­e­gutóbbi amerikai fenyegetésekre adott válaszként értékelte. A Perzsa-öböl menti Kuvaitban szintén tegnap jelentették be, hogy vészhelyzetre vonatkozó tervet dolgoz­tak ki egy Irak-ellenes amerikai táma­dás esetére. Az amerikai kormány egy ideje úgy emlegeti Iránt - Irakkal és Észak-Kore­­ával egy sorban -, mint „a gonosz ten­gelyét”. Washington azzal vádolja Te­heránt, hogy támogatja a terrorizmus, és tömegpusztító fegyverek beszerzésé­re törekszik. Az amerikai külügymi­nisztérium egyik hivatalnoka viszont kedden „puszta feltevésnek” minősítet­te azokat a híreszteléseket, melyek sze­rint szóba került volna, hogy az Egye­sült Államok megelőző csapást mérten a dél-iráni Busehr kikötővárosban (orosz és cseh közreműködéssel) épül

Next