Magyar Szó, 2002. augusztus (59. évfolyam, 178-204. szám)

2002-08-02 / 179. szám

10 VÁLLAL! ROVAT Az első indián szent Megmenekülni a lelki éhhaláltól A­zt a lakomát, amelyről a Szentírás beszél (vö. Mt 14,13-21), amelyet Isten ingyen rendez népének, az egyház a csodálatos ke­­nyérszaporítás előképeként értelmezi. De ahogy a kenyérszaporításnál is Krisztus tanítá­sának hallgatásán van a hangsúly, úgy az olvas­mányban is arra szólo­t fel Isten - hallgassunk, figyeljünk szavára, és akkor nem fogunk nélkü­lözni. A kenyérszaporítás üzenete is ez: aho­gyan a testi éhhalál áldozatai lennénk kenyér nélkül, úgy leszünk a lelki éhhalál áldozatai Krisztus tanítása, Isten igéje nélkül. Isten ingyen adja ezt a lelki táplálékot, hogy mindenki - még a legszegényebb is - megmeneküljön a lelki éhhaláltól. Ezzel emlé­keztet bennünket - ne a múlandó dolgok kö­rül fáradozzunk! Figyelmünket, erőnket a ma­radandókra összpontosítsuk! Gyakran halljuk, hogy a vallásos élet az el­foglaltság, a mindennapi kenyér előteremtése körüli fáradozás miatt rövidül meg. „Nem fu­totta időmből az imádságra, a szentmisére!” Nagyfokú őszinteséget követel tőlünk, hogy önmagunkkal szembenézzünk és megkérdez­zük: igazán nem futott időmből Istenre, a hí­vők közösségére? Nem részesítettem-e előny­ben a hiábavalóságokat, a keresztény életnek e megnyilvánulásaira pedig ráfogtam: „hiábava­lóságok, nincs rájuk időm!” Isten nem állít nagy követelményeket ah­hoz, hogy a maradandó javakat, ezt a táplálé­kot elnyeljük. Csak őhozzá kell menni, őrá kell hallgatni és szavára figyelni. Ezt teszi az egyház is: figyel a kinyilatkozta­tásban Isten szavára, Krisztus tanítására. Tagja­itól is csak ezt kéri. Nem magas követelmény, de legalább ennek eleget kell tennünk: eljön­ni, hallgatni, figyelni! Ettől nem mentesíthet­jük magunkat, és nem mondhatjuk: miért nem jön Isten, az egyház énhozzám? A kénye­lembe, ahol vagy meghallgatom, vagy nem. Ne sajnáljuk erre az időt, az „erőfeszítést”! Sokkal több időt, erőt elpazarolunk tényleges hiábavalóságokra. I.L. Kilencven­hetedik külföldi pásztori útja alkal­mával II. János Pál pápa a torontói Ifjúsági Világ­­találkozó befejezése után Guatemalába, majd Me­xikóba látogatott el. Guatemala azon ritka katoli­kus országok közé tartozik, ahol még érvényben van a halálbüntetés. Alfonso Portillo elnök a pápa felhívására befagyasztotta az országban a kivégzé­seket, és arra kérte a parlamentet: törölje el a ha­lálbüntetést A pápa ünnepélyes keretek között Guatemala városban több mint félmillió ember előtt szentté avatta a 17. században élt Pedro de San José de Betancourt ferences szerzetest, aki­nek számos csodatevő gyógyítást tulajdonítanak. Hatalmas lelkes tömeg, hamisítatlan mexikói hangulat fogadta a helyi idő szerint kedd éjszaka Mexikóba érkező II. János Pált. A pápa július 1-­én Mexikóvárosban két indián mártírt, Jacinto de los Angelest és Juan Bautistát avatott boldog­gá. Boldog Juan Diegót, a guadalupei látnokot pedig a szentek sorába iktatta, így lett Diego a ka­tolikus egyház első indián származású szentje. Ne feledkezz meg róla! Havas Boldogasszony napján (augusztus 5.) van Róma legnagyobb Mária-bazilikájának a fel­­szentelési évfordulója, melyet annak emlékére emeltek, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittétel­ként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. Ezen a napon 1716-ban, a Savoyai Jenő vezette ke­resztény sereg Tekijánál fényes győzelmet aratott a törökök felett Augusztus 6-a Urunk színeváltozásának az ünnepe. Ezt az ünnepet eredetileg csak a keleti keresztények ünnepelték, de III. Callixtusz pápa általánossá tette annak emlékére, hogy Hunyadi János a keresztes hadat toborzó Kapisztrán Szent János segítségével 1456-ban felszabadította a tö­rök ostrom alól Nándorfehérvárt, az akkori Ma­gyarország legjelentősebb déli végvárát Vasárnap és hétfőn lesz a hagyományos tekijai búcsú Augusztus 4-én, vasárnap 17 órakor ma­gyar, 18 órakor pedig horvát szentmisét mutattak be a tekijai templomban a zarán­dokok részére. Másnap, hétfőn a 9 órai kez­detű magyar és a 11 órai kezdetű horvát nyelvű szentmisén vehetnek részt a hívek. LELKIPÁSZTORI JÓTANÁCSOK Mi hasznod a templomba járásból? A hitüket gyakorló keresztényeket jó szán­dékkal, de olykor talán gúnyolódva is megkér­dezik embertársaik: „Mi hasznod a templomba járásból?” A fogyasztói társadalom emberére jellemző, hogy mindent a profit, a hasznos szemszögéből szemlél. Ezért a kérdés hallatára talán bizonytalanná is válik valaki, hiszen ho­gyan fogalmazza meg templomba járása értel­mét, szépségét annak, aki nem fogékony a lel­kiekre, akinek csak az anyagi haszon számít? Világunkban a „kapui” fogalommal anyagi értékek megszerzése párosul. Anyagias felfo­gással nem közelíthetünk a lelki valósághoz. Templomba nem haszonlesésből járunk, anya­giakban nem is kapunk semmit. Ott sokkal többre teszünk szert: lelkiekben épülünk, gaz­dagodunk. Amit „kap” az odajáró, az minden anyagi értéket felülmúló, pénzben kifejezhe­­tetlen. A templom az a szent hely, ahol a hívő Istennel és hittestvéreivel találkozva megéli az összetartozás örömét. Isten népének közössé­gében a hívő a szeretet forrásából merít, belő­le táplálkozik, feltöltődik. Megtalálja élete ér­telmét, lelki egyensúlyát, belső békéjét, az Is­ten akaratában való megnyugvást. Az Isten házában jó lenni. Ott dicsőíti a te­remtmény a Teremtőjét, magasztalja végtelen nagyságát és szeretetét, megköszöni létét, egész mivoltát. Az élet Urához imádkozik, és lélekben egyesül vele. Élete legfontosabb örömteli eseményei ide kötik: a keresztség, az első gyónás, elsőáldozás, bérmálás, esküvő. A szentmisében Isten szava és az eukarisztikus asztal táplálja lelkét. A szentgyónásban megta­pasztalja Istene irgalmazó szeretetét, megsza­badul bűneitől, új erőt kap a szeretetre beállí­tott emberibb életre. A templomhoz fűzi az egyházi év nagy ünnepeinek öröme: kará­csony, húsvét, úrnapja, templombúcsú, a Szűz­anya ünnepei stb. A templomban nyer lelke számára békét, nyugalmat, enyhülést, vigasztalást, erőt az élet­hez. Mindez pénzértékben kifejezhetetlen, de Istentől ingyenesen kapott lelki gazdagság, mely igazi boldogságot nyújt SZUNGYI László BOTH Kornélia Egyperces elmélkedések A születés és a halál között hú­zódik az a fehér lap, amelyet kinek­­kinek az életével kell teleírnia. A keresztény ember a mondanivaló­ját a hitében fogalmazza meg. Fel­ismeri, hogy Isten hívta meg arra, hogy a „fehér lapot” teleírja olyan mondanivalóval, amely a szívéből jön. A témát Istentől kapja. Komoly feladat ezt a témát egész szívvel be­fogadni. Nem is megy egyszerre. A hívás befogadása állandó növeke­dést, elmélyülést kíván, és egyben állandó visszatérést, megújulást. Életünket tehát az Isten iránti en­gedelmesség és szeretet szolgálatá­ban kell megélnünk, személyisé­günk kibontakozását és fejlődését ebben a keretben kell értelmez­nünk. KIRÁLYÉ. Mimar Szó Katolikusok és ortodoxok a csókai alapkőszentelésen 1831-ben, amikor véget ért a legkegyetlenebb kolerajárvány, Csóka lakossága július 26-át, Szent Anna napját fogadott ünnepévé válasz­totta. Az idén első ízben hivatalosan a község napjaként emlékeztek meg róla. A két napos rendezvény-sorozat keretében többek között liturgiát tartottak a helybeli pravoszláv temp­lomban és fogadalmi szentmisét mutattak be a római katolikus templomban. Július 27-én reggel fél 9-kor emlékműalapkő-letétel volt a római katolikus temetőben, az új Kálvárián. Képünkön a Római Katolikus temetőben, a kolera áldozatai tiszteletére épülő Kálvária alapkövének megszentelésén Both István helybeli katolikus és Rus Dusán ortodox lelkipásztor. APA Határok nélküli családi vasárnap A Tiszamenti Nagycsaládosok Egyesülete július 28-án Családi vasárnap címmel megszer­vezte Adán egész napos hagyományos rendez­vényét. Az üdülőközpontba összesen 283-an érkeztek: 27 topolyai, 47 csantavéri, 66 zentai, 5 kúlai, 10 csókai, 30 becsei és 80 helybeli, to­vábbá első alkalommal magyarországiak is, 18 orosházi szülő és gyermek. Családi vetélkedőkkel, stafétával, kötélhú­zással indult a rendezvény, s a kezdeti jó han­gulat egész nap tartott. Egyszerre több helyen folyt a verseny. Közben, aki nem bírta a hősé­get, a medence vízében hűsítette magát. Ebéd után egyesek csoportosan ellátogattak az állat­kertbe, mások viszont nem akarták elszalaszta­ni az ingyenes hajvágás, nyilatkozás lehetősé­gét, hanem profi női és férfi fodrászokra bíz­ták frizurájuk alakítását. Délután 3 óra körül megjelent a tűzoltózenekar, amely végigjárta­­muzsikálta az üdülőközpont területét, és emel­te a már jó hangulatot. Röplabda-mérkőzések, galamberegetés, origámi, azaz papírhajtoga­tás, a rakétások fellépése, diótörés és tombola is szerepelt műsoron. A Játék határok nélkül című versenyt például a félórás zápor után folytatták a sportmedence lelátóján. Este nyolckor fejeződött be a tartalmas nap, amely a barátkozás, szórakozás, kikapcsolódás és ver­senyzés jegyében zajlott le. Egy talpon álló ven­tillátor volt a főnyeremény, de sokan vittek ha­za könyvet, hangszalagot, pólót vagy játékot. - Egyre színvonalasabb a szervezés, tartal­masabb a program, és egyre többen vagyunk - állapították meg egyes részvevők. - Ez a nap fe­lejthetetlen élmény volt gyermekeink számára is. A szervezők jövőre szeretettel várnak még több jelentkezőt a hagyományos nyári Családi vasárnapra. BOROS Elvira 2002. augusztus 2., péntek Szent Anna-nap Zentán. A zentai alsó­­városi temetőkápolna patrónusa Szent An­na. A helybeliek múlt pénteken, július 26- án ünnepelték a kápolna búcsúját. Évek óta hagyomány, hogy nem csak halottak napjához kapcsolódóan van kint a kápol­nában szentmise, hanem a kápolnabúcsú napján. Szent Anna ünnepén is. Az arány­lag hűvös nyári reggelen nagy számú hívő jelent meg. Szépen megtelt a kápolna, sőt a kápolna előtti térre kivitt padokat is el­foglalták. A nyolc órakor kezdődő ünnepi szentmisét Rehák József szabadkai plébá­nos és Nagy József Tisza menti főesperes mutatta be. A népénekes szentmisében a Jézus Szíve-templom énekkara működött közre Szent Anna ünnepéhez kapcsolódó magyar gregorián énekekkel az Éneklő egyház című gyűjteményből. Rehák atya szentbeszédében arra buzdított mindenkit, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, amit az Anyaszentegyház ilyenkor felkínál. Mert a búcsúban az ünnepi szentmisén való rész­vétel a megfelelő feltételek mellett (gyó­nás, áldozás, ima a szentatya szándékára) teljes búcsúval járhat, amelyet az ember fel­ajánlhat egy elhunyt hozzátartozójáért. A zentaiak éltek is ezzel a lehetőséggel. Elhunyt Johannes Joachim Degen­hardt bíboros. Szívelégtelenség következ­tében július 25-én váratlanul elhunyt Johannes Joachim Degenhardt pader­­bomni érsek, bíboros. 1926-ban született Schweimben. Paderbomnban és München­ben végzett filozófiai és teológiai tanulmá­nyai után 1952. augusztus 6-án szentelték pappá. VI. Pál nevezte ki Paderborn se­gédpüspökévé 1968-ban, hat évvel később foglalhatta el a város metropolitai székét. Johannes Degenhardt Németország-szerte az emberi élet védelme terén kifejtett erő­teljes tevékenysége révén vált híressé. Töb­bek között ellenezte az abortuszt, a világ­­gazdasági tényezőkkel szemben pedig az egyszerű munkások érdekeit védelmezte. Új érseke van Canterburynek. Rowan Douglas Williams az anglikán egyház 104. lelki vezetője walesi származású. Háromszáz év óta most először történt, hogy nem an­gol kapta meg a kinevezést. Az új canter­bury érsek már 36 éves korában az oxfordi egyetem professzora volt. Kinevezése alkal­mával elismeréssel emlékezett elődje, Geor­ge Carey szolgálatára, kiváltképpen pedig arra, amit az anglikán közösségen belül az egység és az egyetértés megteremtése érde­kében tett. A canterbury érsek egyben az anglikán közösség vezetője is. Világszerte összesen 700 millió anglikán hívő él. A ha­gyománynak megfelelően a canterbury ér­seket II. Erzsébet angol királynő nevezte ki tisztségére. Az új anglikán prímásnak mele­gen gratulált Cormac Murphy O’Connor bíboros, westminsteri érsek, az angliai és walesi katolikus püspöki kar elnöke is. Balett készül Térés­­anyáról. Maurice Bejárt, korunk egyik legnagyobb táncművé­sze következő balettjét Kalkutta­ Teréz anyának szenteli. A darab nem is életrajzi megemlékezésnek készült sokkal inkább szeretné kiemelni azt az elkötelezett oda­adást, amivel ez a nagyszerű szerzetesnő a rászorulók, különösen is az elhagyatott gyermekek felé fordult. „Azt szeretném, hogy Teréz anya hite, vallása, szerzetesi és magánélete megelevenedjen a színpadon” - mondta a francia művész. A Teréz anya és a világ gyermekei című balett premierje a svájci Lausenne-ban lesz október 17-én. A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti

Next