Magyar Szó, 2002. augusztus (59. évfolyam, 178-204. szám)

2002-08-01 / 178. szám

12 MŰVELŐDÉS Pihenő nélkül A Tanyaszínház folytatja útját Lélegzetvételnyi pihenő nélkül járja Vajdaság magyarlakta településeit a Ta­nyaszínház idei truppja. A társulat ma Ludason mutatkozik be, holnap Csantavéren, szombaton Bogarason, vasárnap pedig Törökfalun. A jövő heti útirány: hétfő Ada, kedd Obecse, szerda Péterréve, csütörtök Bács­­földvár, péntek Szenttamás, és szombaton, 10-én gála Omoravicán Táj­házaink múltja, jelene és jövője Szakemberek tanácskozása Doroszlón A Vajdasági Magyar Folklórközpont szervezésében július 26-28. neves szak­emberek részvételével háromnapos ta­nácskozást tartottak Doroszlón a Táj­ház Alkotóműhelyében. A mintegy 25-30 vajdasági helységből érkezők út­mutatást nyertek a tájházak környeze­tünkben való létesítéséről. A vendége­ket, közöttük dr. Kecskés Pétert, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múze­um főtanácsosát, és Barsi Hannát, a Magyar Művelődési Intézet Népi Ipar­­művészeti Tanácsa osztályvezetőjét Holló Róbert, a helyi közösség elnöke köszöntötte. Nagy István, a tanácskozás vezetője üdvözlő szavai után dr. Silling István kupuszinai néprajzkutatótól megtudtuk, hogy mint fiatal tanár az is­kola diákjaival összefogva járta be a fa­lut és gyűjtötte a tárgyi néprajzot, tuli­pános ládát, festett tányérokat, népvise­leti textíliákat, mezőgazdasági eszközö­ket, elsősorban azért, hogy megment­sék a felvásárlóktól, akik aztán vidéken, külföldön értékesítették a drága kin­cseket. Cservenák Pál a Topolyán 1986- ban létrehozott tájház gondjairól be­szélve elmondta, hogy azt már több esetben kirabolták, anyagi gondjaik megoldását a Szabadkai Múzeummal való együttműködéstől várják. A témá­hoz kapcsolódva a pirosi Tóth Báthori Erzsébet sajnálkozással mondta el, hogy a két darab egyházi kehelynek, amit a Vajdasági Múzeumnak ajándé­koztak, egyszerűen nyoma veszett. Ricz Péter régész, a táj­házak létrehozásának törvényben előrelátott jogi formáiról tájékoztatta a jelenlévőket. Mint az el­mondottakból kitűnt, a nyugati formák alapján meghozott, alapjában véve jó törvényeket senki sem tartja be. A mű­emlékvédelmi törvényben az áll, hogy mindazon ingatlanok és ingóságok, ha műemlék kategóriába kerülnek, az ál­lam védelme alá kerülnek, arról a hely­ről ahova tették, senki sem mozdíthatja el. Ez sajnos, nincs így, talán az ide vo­natkozó, készülőben lévő új törvényt hatásosabban fogják alkalmazni. A táj­házak gondtalanabb jövőjét, a múzeu­mokkal való együttműködéssel kellene megoldani. Hulló István, a Szabadkai Múzeum igazgatója a ludasi Rókatanya jellegéről és működtetési formájáról tá­jékoztatva elmondta, hogy a természet­­védelmi területen tartalmas kirándulá­sokat szerveznek a diákok részére, de számos alkotóművész is nyer e helyen ihletet. Nagy István a doroszlói tájház­zal kapcsolatosan megelégedéssel nyugtázta, hogy az alapítók az Alkotó­­műhely létesítésével, a különböző tábo­rok, mint a gyékénykötő, vagy e mosta­ni tanácskozás színhelye is, élő tájházzá teszik a boroszlóit. Gyurkovics Hunor szabadkai tanár, az általa Szlavóniában, Harasztban létre­hozott néprajzi gyűjtemény sorsáért ag­gódva kért segítséget a jelenlévőktől. Dr. Kecskés Péter a táj­házak létrehozásának szakmai szempontjából, Barsi Hanna az összegyűjtött textíliák tárolásáról, kar­bantartásáról tartott előadást. Mint el­hangzott, a tájházak létesítéséhez és to­vábbfejlesztéséhez sok ember együttmű­ködésére van szükség. A felmérések, a fényképes dokumentumok és történel­mi tények sokat segítenek a kutatásban. Az élő múzeumnak, a közösséget kiszol­gáló létesítménynek minden szempont­ból hitelesnek kell lennie. A rekonstru­ált tárgyak ne legyenek kitéve a nyári-téli hőingadozásnak, s a helyiség, amelyben kiállításra kerülnek legyen szellős. Bil­­mayer Károly nyugalmazott bezdáni ta­nító reményét fejezte ki, hogy az általa gyűjtött javak majdan a megfelelő helyre kerülnek. A Debalyacsáról, Temerinből, Gombosról érkezett Gomilsek Julianna, Giricz Terézia, illetve Sörfőző Ferenc, ugyanúgy, mint a tanácskozáson más helységből résztvevők „feltöltődve” men­tek haza, és megújult erővel dolgoznak tovább a tárgyi néprajzi tárgyak menté­sén. A tanácskozás résztvevői elhatároz­ták, hogy a gyűjtéssel, a tájház létesíté­sével kapcsolatos észrevételeket lejegy­zik, amely majd a Bácsország majdani számában napvilágot lát. Nagy István a tanácskozás zárószavá­ban ígérte, hogy ezután is segíteni fog­nak, de amennyire lehet, mindenki önállóan fogjon hozzá a munkához. A lehetőségekhez képest segítenek majd a haraszti néprajzi gyűjtemény meg­mentésében. A tanácskozás támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szent­endre, a Grafoprodukt Nyomda — Sza­badka és a Doroszlói Tájház volt. DAUTREGOVICS Zoltán ­Újrafilmesítik a Pál utcai fiúkat Olasz rendezésben újra megfilmesítik a Pál utcai fiúkat. A tervek szerint a kétrészes tévéfilm magyarországi forgatása augusztus végén kezdődik. Maurizio Zaccaro olasz filmrendező kétrészes tévéfilmet forgat Molnár Ferenc 1907-es if­júsági regényéből. A film elkészítését azért tartják fontosnak, mert a gyerekre­gény Olaszországban is kötelező irodalom. A filmet - amelyet teljes egészében magyar, zömében budapesti helyszíneken forgatnak - két hónap alatt, október végéig szeretnék befejezni. A szereplőválogatás már elkezdődött, készülnek a díszletek és a ruhatervek, hozzáfogtak a helyszínek kiválasztásához. A szereplő­válogatás már folyik: 9-13 év közötti szereplőket keresnek, csaknem harmincan fognak játszani a filmben. Eddig 2500 gyereket hallgattak meg, de csak hármat találtak megfelelőnek. A rendező nem reklámügynökségekben „nevelkedett”, szép gyerekeket kíván szerződtetni, hanem felfedezetlen tehetségeket keres. A filmrendező szabad forgatókönyvben gondolkodik, nem ragaszkodik min­den tekintetben a regényhez, a filmes látványosság kedvéért a Pásztor-fivérek például ikrekként fognak szerepelni. Az is újítás lesz, hogy a történetbe - a re­génnyel szemben - több felnőtt alakot beleírnak. A Pál utcai fiúk történetét legutoljára 1968-ban, a háromszoros Kossuth-dí­­jas Fábri Zoltán rendezésében, közös magyar-amerikai koprodukcióban filme­­sítették meg. Magyar Sió 2002. augusztus 1., csütörtök Főképp angol- és matematikatanárokból van hiány Mi derül ki a szabadkai általános iskolák napokban megjelenő pályázatából? Olyan ritka, mint a fehér holló az a szabadkai általános iskola, amelyben nem keresnek angol és matematika szakos tanárt. A zenét, képzőművészetet, technikát oktatók iránt ugyanilyen nagy az érdeklődés - szintén mind a magyar, mind a szerb tagozaton. A mindkét nyelvet beszélő isko­­lapszcihológusok is kedvükre válogathatnak az állások kö­zött, s több helyen keresnek iskolapedagógust, s a biológia, fizika, kémia szakosok is minden gond nélkül munkahely­hez juthatnak. Mindez a napokban megjelenő pályázat szö­vegéből szűrhető le. Magyar nyelv és irodalom szakos tanárt a község egyetlen általános iskolájában sem alkalmaznak, mindenütt megfele­lő végzettségű szaktanárok tanítanak. Csak a magyar, mint környezetnyelv oktatására írtak ki pályázatot az egyik iskolá­ban. Könyvtárost egyik falusi iskolában keresnek csak, aki foglalkozik mind a magyar, mind a szerb tagozat diákjaival. Ami szintén kiderül a pályázat szövegéből: a szerb tagozaton egyetlen történelem szakos tanár sem hiányzik, s magyar nyelven is megfelelő végzettségű szakemberekkel be vannak töltve a történelemtanári munkahelyek, mindössze az egyik falusi iskolában helyezkedhet el erre az egy tanévre egy dip­lomás történész. A tanítói diplomával rendelkezők számára sem könnyű választott szakmájukban elhelyezkedni: a magyar tagozaton állandó munkaviszonyt az egyik falusi iskolában létesíthet egy tanító, a szerb tagozatok esetében is egy személynek van esélye tartósan elhelyezkedni. Határozott időre, azaz helyet­tesítésre a szerb tagozatokon 2, magyar tannyelven 1 okleve­les szakembernek van kilátása. Azt mondják, hogy amikor a tanítói állásra megjelenik egy-egy pályázat, 10-15 kérvény is befut az adott iskolához, Vajdaság minden részéből. A taní­tói oklevéllel rendelkezők nagy része valamely szaktantár­gyat - angolt, fizikát, biológiát, technikát stb. — tanítja az ál­talános iskolákban, természetesen határozott időre alkal­mazva. Ha a szabadkai általános iskolákban a magyar tago­zaton a tanári munkahelyek egyharmada nem megfelelő is­kolai végzettségű szakemberekkel van betöltve, s a szerb ta­gozatokon is az állások valamivel több mint egynegyede, ak­kor nyilvánvaló, hogy milyen óriási hiányt pótolnak minda­zokkal együtt, akik diploma nélkül tanítanak. Sokszor írtunk már az égető pedagógushiányról, a ta­nulságokat is levontuk már ezekből az árulkodó adatok­ból, de amikor így, egy helyen látja valaki, hogy milyen sok helyen keresnek szaktanárt, akkor döbben rá igazán, hogy tényleg milyen szörnyű a helyzet. Az egyik falusi is­kolában például 24 pedagógus létesíthet állandó vagy ha­tározott időre szóló munkaviszonyt, illetve dolgozhat tel­jes vagy részmunkaidőben. m. k. A Régiók Találkozásától a Budapest parádéig Budapesti kulturális rendezvények augusztusban A hagyományok szerint az idén au­gusztusban is számos művészeti és szó­rakoztató program színesíti Budapes­ten a kulturális ajánlatok sorát. Immár hetedik alkalommal rende­zik meg a Régiók Találkozása - Kárpát­medencei Napok egyhetes eseményso­rozatát, amely az idén augusztus 1 jén, azaz ma veszi kezdetét. A határon túli magyarok kulturális bemutatóinak ezúttal is a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székháza ad otthont. A ren­dezvény keretében a Nemzeti Tánc­színház augusztus 4-én mutatja be a Li­­bertango című előadást. Joselito szere­pében Josip Bartulovic, Juanitaként Kulik Johanna lép fel. Hat nappal később a Dél-amerikai táncvarázs című estre várják a vendé­geket, augusztus 17-én pedig a Sonoria Hungarica Consort koncertezik a Kar­melita udvarban. Wolfgang Amadeus Mozart: Szök­­tetés a szerájból című operájának au­gusztus 4-i premierjével kezdődik az idei Budafest a Magyar Állami Opera­­házban. Az augusztus 19-ig tartó, sorrend­ben tizenegyedik nyári opera- és ba­lettfesztivál palettáján szerepel tánc­­művészeti gála az orosz balett csillagai­val, színre kerül továbbá Giacomo Puc­cini: Tosca, illetve Giuseppe Verdi: Aida című operája is az Andrássy úti Ybl-palotában. Placido Domingo, mint azt már hírül adtuk, augusztus 9-én ismét Budapesten vendégszerepel: a világ­hírű spanyol tenor a Megyeri úti Új­pest-stadionban koncertezik. Az est műsorán népszerű olasz operákból hangzanak el részletek, továbbá olasz, illetve spanyol dalok csendül­nek fel. A Népművészeti Egyesületek Szö­vetségének szervezésében tizenhatod­szor rendezik meg a Mesterségek ün­nepét augusztus 17-20. között, a Buda­vári Palota történelmi környezetében. Augusztus 24-én rendezi meg a Szi­get Kulturális Szervezőiroda a harma­dik fővárosi nyárzáró utcai karnevált, a Budapest parádét. Az immár ötödik Zsidó Nyári Fesz­tivál augusztus 25-én nyílik meg. A szeptember 11éig tartó rendezvényso­rozat programjai között kántorkon­cert, klezmer hangverseny, oratórium­előadás, színházi produkció, valamint operettgála is helyet kapott. A tizenegyedik Nemzetközi Kolibri Fesztivál háromnapos rendezvénysoro­zata augusztus 30-án kezdődik. A bábművészeti találkozónak a ha­gyományok szerint ebben az évben is a VI. kerületi Jókai tér, illetve a Kolibri Színház lesz a helyszíne. (MTI) FILM Sötét zsaruk másodszor A kultuszfilmek jelentős részét egy életforma, mentalitás, felfogás, szenvedély hiteles tükrének tekinthetjük. Az Ame­rican Graffiti, a Szelíd motorosok, a Blues Brothers, a Johnny Guitar, a Thelma és Louise, a Fargo s még egy sereg további alkotás a társadalmi közérzetet, eszmények és lázak, lázadások és divatok hátterét ábrázolja. Vannak azonban sokkal szelídebb moziszeizmográfok is. Ezekben - gondol­junk a Vámpírok báljára, a Pretty Womanre, a James Bond­­képeskönyvekre, az E. T.-re - inkább a játék, a kaland, az iz­galom, a látvány, a talány, az egzotikum, az erotika dominál, a mögöttes tartalmak kevésbé hangsúlyosak. A Sötét zsaruk című emlékezetes holly­woodi siker replay-mutatványa az utóbbi sorozatot gazdagítja. Várható volt, hogy szerzői az 1997-es kaszálást követően neki­rugaszkodnak folytatásnak - noha a törté­net egyik fő szálát, a „sztoriját” elvárnák annak idején, ez azonban nem lehetett akadálya a vállalkozásnak. Modern ko­runkban még a holtak is feltámaszthatók, kivált olyan mozgóképekben, melyek a fik­ció tótágasaira épültek, s a figurák girbe­gurba lépéseit a viháncoló képzelet alakít­ja. Egyszóval a daliás hősök, a kimért K és a jajdebájost folytatják küldetéses harcukat az ortopédkreatúra földön kívüliek ellen. Ezúttal főleg a dögös csaj, Sereena szövi az ármánykodás szálait elképesztően morbid küllemű „szövetségesek”, kétfejűek és féle­­szűek, szörnyetegek és férgek siserehadával karöltve. Előbb az emlékezetétől megfosz­tott K-t aktiválják az elhárító gépezet mun­kájának gördülékennyé tétele érdekében, aztán bő órán át tart az invázió, melyben gyors egymásutánban ismétlődnek a bevetések. A szereposztás icipicit változott: a dumagép­­ időn­ként mestere nyakára nő, bár amúgy összeszokottan akcióz­nak és jópofáskodnak a hibridteremtményeket semlegesítő energikus „fiúk”. Az előző rész figurái közül régi ismerősként üdvözölhetjük a zálogházast, más muris kreatúrákat, valamint Frankét, a beszélő kutyát (szellemes szöveget adtak a szájába, a „magyarításért" dicséretet érdemel Csörögi István szinkron­­stábja). A félelmetes csapat státusos tagjává avanzsáltak friss erők is, például a duplakobakú Charlie­ Scrad, s többen az ag­resszív betolakodók gyülekezetéből. K és­ő bámulatos eleganciával (a mesterségüket szimboli­záló fekete öltönyben) és egészséges önbizalommal igazgat­ják a glóriát a fejük körül. Pazar tárgyak és remek kellékek szolgálják őket. Kékfény-puska, protendetonátor, behemót páncélököl. Autójuk vadonatúj modell. Menő cuccaik, a Ray Ban napszemüveg, a karóra egyenesen rájuk szabottak. A fickókat ezek alapján minden idők legmutatósabb földi ügynökeinek tekinthetjük. A trükkök és effektusok kevésbé eredetiek, de akad közöttük bravúros attrakció, szemkápráz­tató technikai fortély is. Mindaz, amit eddig említettünk, tulajdonképpen ruti­nos ügyeskedés, csuklóból abszolvált profi erőpróba, meste­ri kommersz kombináció. Ami a Sötét zsaruk repetát (a mű fedőneve: MN­B) az átlagos produktumok fölé emeli: oldott humora, önfeledt iróniája, derűs hangvétele. Még Steven Spielberg, a nagy ihlető, és mellesleg az egyik producer neve is elhangzik a parodisztikus szövegben. Az egyik legfre­­netikusabb jelenetben egyébként kabaréhablatyolás, ha­landzsa-kommunikáció érzékelteti: blődli-mintákat is fel­használtak a színes szőttesben hamisítatlan képregényforrá­sok és motívumok mellett. Bocsánatos bűnnek tekinthetjük, hogy - mostani szokás szerint - naturalista böfögés is fel­hangzik a vásznon, a film készítőit azonban mértéktartásuk megóvta az ízléstelen ökörködéstől. Tommy Lee Jones és Will Smith, a sötét zsaruk megszemélyesítői élvezettel élik karaktereik életét. Alakításuk elválaszthatatlan a kultusztól, melyet Barry Sonnenfeld műve a filmek vészes uniformizá­­lódása idején minden bizonnyal meg fog teremteni. VERESS József K éd ! alapállásban, azaz Tommy Lee Jones és Will Smith

Next