Magyar Szó, 2002. november (59. évfolyam, 259-284. szám)

2002-11-12 / 268. szám

14 SZABADIDŐMagyar író T­UDOMÁNY Az Observer nemzetközi on-line magazin egy érdekes cikke arra hívja fel a Figyelmet, hogy a Föld mágneses mezeje drámai mértékben gyengül. A tudósok szerint a pólusok ereje az elmúlt századok során folyamatosan gyengült, és egy évezreden belül akár teljesen meg is szűnhet. Ennek ha­tásai pedig katasztrofálisak lennének: számos faj biztosan kipusztulna, a globális kommunikáció és az elektromos eszközök megsemmisülnének, sőt, maga az ember túlélése is kérdéses lenne. A Napból érkező rendkívüli erejű ré­szecskehullámok, amelyek normális kö­rülmények között nem érik el az atmosz­férát, felmelegíthetnék a Föld atmoszfé­rájának felső rétegeit, amely klimatikus katasztrófához vezetne. A globális kom­munikáció a navigációs és kommunikáci­ós műholdak kiesésével szinte teljesen megbénulna, és a vándorló fajok, ame­lyek a Föld mágneses mezejét használják a tájékozódáshoz, rövid időn belül ki­pusztulnának. Dr. Alan Thomson professzor szerint különböző geológiai kutatások kimutat­ták, hogy a Föld mágneses pólusai az idők során már többször is eltűntek, köz­vetlenül a sarokpontok megcserélődése - amikor észak vált déllé, és fordítva - előtt. „Ezek az átfordulások átlagosan mintegy 250 ezer éveként következnek be, és mivel lassan már egy millió éve nem volt egy sem, ezért valószínűleg kö­zel állunk a következőhöz”, mondja Thomson. A Föld mágneses mezejét már több, mint 100 éve figyelő tudósok véleménye eltér a változások értelmezésében. Egye­sek szerint a pólusok erejének csökkené­se az átfordulást jelzi előre, míg mások sze­rint ez egy átmeneti ingadozás része. Most azonban Gauthier Hulot, a párizsi Geofizi­kai Intézet munkatársa felfedezte, hogy a Föld mágneses mezeje a pólusok közelé­ben riasztó ütemben gyengül, ami egyér­telműen egy hamarosan bekövetkező át­fordulás jele. Az, hogy az átfordulás meny­nyi ideig tart, még vita tárgya. A múltbéli hasonló események vasércekbe ágyazott nyomai azt mutatják, hogy ez akár évezre­dekig is eltarthat, amely alatt a Föld min­den bizonnyal jelentős mennyiségű sugár­zásnak volt kitéve. Ugyanakkor más kuta­tók szerint ezek az átfordulások csak mind­össze hetekig tarthattak, amely esetén az ez idő alatt keletkezett károk minden bi­zonnyal csak korlátosak lehettek. A tudósok azt sem tudják pontosan megmondani, hogy mi fog történni a Földdel amikor az átfordulás következté­ben a pólusok helyet cserélnek majd. Az ekkor fellépő elektromágneses lökéshul­lámok súlyosan károsíthatják a földi elektromos hálózatot és az arra kapcsolt eszközöket, de az alacsony pályán kerin­gő műholdakat is tönkretehetik. Ehhez képest az, hogy kidobhatjuk majd az ösz­­szes eddigi iránytűnket, mert azok rossz irányba fognak mutatni, a legkevesebb. „Ezek a napból származó részecskék­nek súlyos hatásai lehetnek”, mondja dr. Paul Murdin, a cambridge-i Asztronómi­ai Intézet professzora. "Amikor a Mars mágneses mezeje évmilliókkal ezelőtt megszűnt, az az atmoszférája elforralásá­­hoz vezetett. A Földön ugyanez a felső at­moszféra felmelegedéséhez fog vezetni, amely óriási a Földet körbejáró hullámo­kat generál majd az atmoszférában. En­nek megjósolhatatlan következményei lesznek a klímára." Az ember pedig vajmi keveset tehet majd ezen hatások ellen. Sok ezer mér­földdel a Föld alá költözés, és hasonló megoldások valószínűleg meghaladják majd akkor esetlegesen még élő leszár­­mazottaink képességeit is. A The Core (A mag) nevű jövő évben a mozikba ke­rülő Paramount filmben egy hasonló pó­lusfordulás kiváltotta katasztrófát a Föld kérgébe vájt óriási lyuk révén akadályoz­nak meg a tudósok. Ez a megoldás azon­ban a valóságban sajnos nem opció, mert a kéreg alatti magma hőmérséklete erő­sen közelít a Nap felületén mérhetőhöz - ezt egyelőre pedig még egyetlen embe­ri szerkezet sem búja ki. (prog.hu) Mostantól semmi akadálya sincs annak, ha nincs otthon számítógép, mégis elektronikus üzenetet küldhetünk valakinek. A legmodernebb hűtőszekrények ugyanis több funkciót is be­töltenek. Többek között emailt is küldhetünk velük. A hálózatba köthető hűtőszekrény ezen­kívül nyilvántartásba veszi és hidegen tartja az élelmiszert. Nem kell hosszasan kotorászni a fi­ókokban sem, hiszen a monitor egy gombnyomásra kijelzi a hűtő tartalmát. Ezenkívül kiszá­mítja az ételek kalóriaértékét, de még videóüzenetet is küld. (magelan) J­ÖVŐNÉZŐ Ifjú scifi-írók kerestetnek! A legjobb munkákat megjelentetik Az ESA (Európai Űrhivatal) pá­lyázatot írt ki fiatal, 15 és 30 év közötti sci-fi írók számára, amelyben megvillanthatják oroszlánkörmeiket - már ami a fantáziájukat illeti. A megmérettetés hivatalos megne­vezése a tudományos-fantasztikus iroda­lom két igen neves alakja, Ray Bradbury és Arthur C. Clarke tiszteletére. Clarke- Bradbury Nemzetközi Sci-Fi-író ver­seny. A pályázatra minden nevezőtől egy-e­­gy, maximum 2500 szavas novellát vár­nak, amelyek cselekménye az űrutazás, az űr felfedezése vagy az űr meghódítása körül bonyolódik. Az ESA címére a no­vellákat 2003 február 28-ig kell eljuttatni. A beérkező novellákat egy nemzet­közi zsűri bírálja majd el, amelyek közül 5 részesül díjazásban. Az ESA pedig min­den jó novellát megjelentet egy gyűjte­ményes kötetben.­ Az Európai Űrhivatal már tavaly is kacsintgatott a sci-fi világa felé, amikor a tudományos-fantasztikus írók - több esetben ma már valósággá vált - ötletei előtt tisztelgett egy kiadvánnyal, amely­nek alapjául a fantasztikus irodalomban felbukkant ötletek, és a későbbi tudomá­nyos fejlődés realitásai közötti összefüg­gést vizsgáló felmérésük szolgált. Az irodalmi pályázat kiírásának egyik - nem titkolt - mozgatórugója, hogy a fi­atal szerzők munkáiból új ötleteket me­ríthessenek a kutatók. Az irodalom egyes képviselői - mint közismert - már több­ször megelőzték saját korukat. Példának okáért olyan szerzők, mint Jules Verne, aki elképesztően pontos képet festett a jövő egyes eszközeiről - gondoljunk csak a tengeralattjáróra - vagy William Gib­son, aki a világháló és a világhálóval kap­csolatos bűnözés képét festette elénk a ’80-as években - meglehetősen ponto­san. De egyéb - először a tudományos­fantasztikus írásokban megjelent - ötle­tek is akadnak, amelyekről csak napja­inkban tudhatjuk, mennyire közel járnak a valósághoz. Példának okáért az űrlift koncepciója Konstantin Csojkovszkij fe­jében fogant meg 1859-ben, az Eiffel-to­­rony láttán. Később a sci-fi világában, 1979-ben jelent meg az ötlet újra, Arthur C. Clarke tollából az Éden szökőkútjai cí­mű regényében. Viszont ma már nem is olyan fantasz­tikus elgondolás, mivel nemrég felfedez­ték a szén nanocsövecskéket, amelyek olyan erős és rugalmas anyagok, hogy ké­pesek elviselni, pl. egy orbitális pályát el­érő, de a földről épített szerkezetre ne­hezedő hatásokat. Egy amerikai cég már dolgozik is az űrlift megvalósításán, és elképzelésük szerint 12 éven belül a technikai csoda meg is épülhet - mondanunk sem kell, hogy mekkora jelentősége lenne ennek. Arthur C. Clarke hiszen ez a jelenlegi kilövési költségek drasztikus csökkenését eredményezné. De hasonló sci-fi ötlet, a ma már ténylegesen megvalósult űrvitorla is, és ez a két példa csak töredéke annak a 250 elképzelésnek, amelyet az ESA munka­társai összegyűjtöttek a világ fantasztikus irodalmából. Az irodalmi pályázat kiírá­sától azt remélik, hogy e megvalósítható, de legalábbis elképzelhető ötletek száma tovább gyarapszik majd. Az ESA kezdeményezés egyik név­adója, Arthur C. Clarke, aki számos re­mek sci-fi szerzője - de ugyanannyira el­ismert és aktív tudományos gondolkodó is, tekintélyes publikációs lajstrommal maga mögött (csakúgy, mint a néhai Isaac Asimov is)­­ úgy véli a pályázat ki­írása nagyon időszerű és üdvözlendő lé­pés. Hiszen a most felnövekvő generáció, illetve a fiatal felnőttek már teljesen más aspektusból szemlélik a jövőt, mint egy­kor az ő, ma már sajnos jelentősen meg­fogyatkozott kortársai. „Remélem a megmérettetésre renge­teg munka érkezik majd, és talán éppen a pályázat miatt több fiatal dönt majd a sci-fi írás mellett A mai ifjúság számára már több olyan tudományos eredmény hétköznapi dolog, amelyek az én generá­cióm számára még valóban sci-finek szá­mítottak.” - kommentálta az ESA kiírását Clarke. (ESA) 2002. november 12., kedd Ismeretlen Rembrandt­­rézkarc bukkant fel Televíziós felvételek készítése közben előkerült Rembrandt (Harmenszoon van Rijn - 1606—1669) egyik rézkarcának épen maradt példánya Hollandiá­ban. A tékozló fiú visszatérése című rézkarc jó álla­potban maradt fenn és egész biztosan Rembrandt életében, a mester műhelyében készült, nem az ere­deti nyomán később készült lemez lenyomatáról van szó - állapította meg a televízió Művészet és giccs kö­zött című műsorának szakértője, aki a De Telegraaf című lap szerdai jelentése sze­rint 20 000 euróra becsülte a rézkarc értékét. A televíziós műsor készítése közben egy nő azért mutatta be a példányt, hogy felbecsültesse értékét és tanácsot kérjen, mit tegyen vele - anélkül, hogy sejtette volna, eredeti lenyomatról van szó. A rézkarcot beteg fia évekkel ezelőtt ajándék­ba kapta egy szobákat kiadó asszonytól, hogy „érezze ott jobban magát” - magya­rázta a hölgy a szakértőnek. [MTI] Andy Garcia filmet rendez Andy Garcia élete első játékfilm-rendezésére készül. A történet eredeti hazájában, Kubában játszódik abban az időben, amikor Fidel Castro hatalomra került. A The Lost City főszerepét maga Garcia alakítja, partne­rei pedig olyan kiváló színészek lesznek, mint Robert Duvall, Dustin Hoffman és Benjamin Bratt. Javier Bar­­dem és Benicio Del Toro még küzd Garcia egyik öcs­­csének szerepéért. Andres Arturo Garcia-Menendez, alias Andy Garcia Ku­bában született 5 éves volt, amikor szülei úgy döntöttek, hogy elhagyják a hazájukat, és Floridában telepednek le. Andy Garcia tehát már alig őriz emléket első öt ku­bai évéről, mégis erős kötődést érez az ország iránt. Ennek egyik kifejezése volt az a dokumentumfilm, amelyet Israel „Cachao” Lopez kubai zenészről forgatott. Cachao...Como Su Ritmo No Hay Dos (Cacha...Az ő ritmu­sához semmi sem hasonlítható) címmel. Az 1993-ban készült, játékfilm hosszúságú al­kotás elismerést váltott ki a filmvilágban, Garcia pedig ekkor határozta el, hogy játék­filmet is készít eredeti hazájáról. Majdnem tíz évig tartott, hogy megéljen benne a téma, és G. Cabrera Infante for­gatókönyve kész formát öltsön. Idén érkezett el az idő a The Lost City (Az elveszett város) forgatására. A történet Castro hatalomra kerülése után játszódik, amikor egy havannai bártu­lajdonos arra kényszerül, hogy a diktatúra elől New Yorkba meneküljön. A bártulaj­donost maga Garcia alakítja, partnerei pedig Dustin Hoffman (egy gengszter szere­pében), Robert Duvall (a kubai titkosszolgálat vezetőjének szerepében) és Benjamin Bratt (Garcia egyik öccse szerepében) lesznek. Garcia másik öccsének szerepére ketten pályáznak: a Puerto Ricó-i Benicio Del Toro és a spanyol Javier Bardem. Talán Javier Bardem mellett szól, hogy már alakí­tott a vásznon kubai hőst: Reinaldo Arenas költőt a Before Night Falls című filmben. [origo] MMMIk IPfd­MMadtok­éiPít Rekordáron, 6,7 millió dollárért kelt el Picasso A nőstény ma­jom és kölyke című szobra Rekordáron, 6,7 millió dollárért kelt el szerda este New Yorkban a Christie's aukciós ház árverésén Pablo Picasso egyik szobra. Nem talált viszont gazdára az est két legértékesebb műtárgya, Claude Monet fran­cia és Amadeo Modigliani olasz festő egy-egy alkotása. A nőstény majom és kölyke nevet viselő bronz­szobrot 1951-ben készítette a zseniális spanyol festőművész. Az aukciós ház előzetesen 5-7 millió dollárra becsülte a műalkotás értékét. Picasso (1881-1973) kerámiái és szobrai sosem arattak olyan elismerést, mint a festményei, amelyek közül a legdrágább 1989-ben 50 mil­lió eurót meghaladó összegért kelt el. Egy Pi­­casso-szoborért eddig kifizetett legmagasabb összeg 4,9 millió dollár volt. Kalapács alá került Modigliani (1884-1920) Fekete ruha című festménye is. Modigliani­­képért mindössze 7,5 millió dollár volt az utol­só, szintén nem elfogadható ajánlat. Az AFP jelentése szerint az árverésen felkínált 54 műalkotásból végül csak 40 kelt el. Az ügy­letek összértéke 67,5 millió dollárra rúgott, ami jóval alatt maradt az aukciós ház által re­mélt 87-122 millió dolláros bevételnek. (korri­dor) r ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------, I­II 1. Bmrpkams pššmdmkikmkgtM­­­I Hozzávalók 4 személyre: I I I I 12 db. sós palacsinta, 50 dkg borjúcomb, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 mokháska- I I­nál pirospaprika, 2 szál sárgarépa, 1 kisebb petrezselyemgyökér, 4 tojás, 1 kisebb kar- I I fiol, 50 dkg zöldborsó, 1 csokor borsihafű, só, a bundázáshoz: tojás, zsemlemorzsa I­I Az apróra vágott vöröshagymát kevés olajon megfonnyasztjuk, hozzátesszük i­s az apróra vágott húst, a karikára vágott sárgarépát és petrezselyemgyökeret. I [ Megszóljuk pirospaprikával, és kevés vizet aláöntve egészen puhára pároljuk. * . Ráütjük a négy egész tojást, és amikor megsült, az egészet ledaráljuk. Sózzuk, és­­ belekeverjük a finomra vágott borsikafüvet. Megtöltjük a palacsintákat, mint a ■ I . káposztaleveleket, a két szélét behajtogatva. Felvert tojásba, zsemlemorzsába i­s forgatjuk, forró olajban kisütjük, és párolt zöldborsóval és karfiol rózsákkal táp t­­­laljuk.­­

Next