Magyar Szó, 2002. november (59. évfolyam, 259-284. szám)
2002-11-15 / 271. szám
10 MŰVELŐDÉS Fényképek az idő távlatában Megjelent a vajdasági fotográfiai antológia harmadik kötete Az antológia történelem, melyben sok olyan alkotó kapott teret, aki óriási energiát fektetett a fotográfia, a képzőművészeti kritika, a művészettörténet, a formatervezés, a fényképgyűjtés valamely ágába - mondta Lennert Géza a Ljudi sa tri oka című, vajdasági fotográfiai antológia most megjelent harmadik kötetének újvidéki bemutatóján. Borivoj Mirosavljevic harmadik kötetébe kapott helyet Bálint Lajos bácsi, akit hegymászóként ismernek sokan. Az újvidéki Dusan Basic, a zombori Stevan Božić, a nemrég elhunyt Lazar Hadžić ügyvéd, fotó-oktató, Lazukic Kati a ‘91-es utcai tüntetések képeivel, Zeljko Skrbic fizikaprofesszor, egyetemi tanár és kiváló fotográfus. A kordokumentumokat rögzítő Jovan Popovic, aki ötven éven át rögzítette fényképezőgépével Stapar életét. Marko (Kuki) Kasztelli sem, a víz alatti fényképezés egyik (vajdasági) úttörője. Az Aranylencse (Zlatnovko) díjjal kitüntetett szerzők közül csak egy maradt a harmadik kötetben: Dusan Jovanovic orvos, belgyógyász-onkológus. Dávid Csilla, a Magyar Szó munkatársa, aki középiskolás korában kezdett a Branko Bajic fotóklubba járni. A Vojvodina Sport- és Üzletközpont Galériájában a könyvbemutatót kísérő kiállítást Dorde Randell nyitotta meg. A szerdai bemutatón a kiadványt Lennert Géza mellett dr. Milanka Todic, Vladimir Cmjanski és maga a szerző mutatta be Sztrájk előtt a művelődési dolgozók Tegnap délután a művelődési intézményekben foglalkoztatottak újvidéki városi szakszervezetében megtartott ülésén a jelenlevők egyhangúlag elfogadták az Önálló Szakszervezetek köztársasági bizottsága művelődési ágazatának azon döntését, amelynek értelmében a művelődési intézményekben dolgozók november 19-én, kedden általános sztrájkba lépnek. Tomislava Rakovic, a művelődési intézményekben dolgozók szakszervezete városi bizottságának elnöke elmondta, hogy az általános munkabeszüntetés megkezdése előtt az elégedetlen dolgozók hétfőn délben egyórás figyelmeztető sztrájkba lépnek. A szakszervezet követeli a szerbiai kormány által tavaly decemberben jegyzőkönyvezett határozat alkalmazását, amelynek értelmében a kulturális munkások bérének növekedése arányosan követi az általános és a középfokú oktatásban dolgozók béreit. A fizetési együttható 30 százalékos növelése gyakorlatilag 18 százalékos béremelést eredményezne, amelyet az októberi fizetéstől számítva követelnek a sztrájkolók. Tomislava Rakovic nehezményezte, amiért Branislav Lech művelődési miniszter funkcióba lépése óta egyre kevesebb pénzt fordítanak a kulturális intézményekre. A művelődésre szánt pénz az idei büdzsé mindössze 0,7 százalékát teszi ki. Jubileum és emlékezés Ötvenéves az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 1952-ben a helyi mezőgazdasági vállalatok, az iskolai tanítók és a falu ifjúságának kezdeményezésére alakult meg az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Először a színjátszó kör kezdte meg működését, majd új szórakozási lehetőségként megjelent a mozi. Szombaton és vasárnap, télen pedig csütörtökön is telt ház előtt vetítették a filmeket. Az ötvenes évek végén a könyvtárban megjelent az első tévé, ami igen nagy érdeklődést váltott ki. A könyvtárnak népes olvasótábora volt, a könyvállományt állandóan újították és bővítették. Ebből az alkalomból idézzük fel röviden az egyesület történetét. A hatvanas években a helyi rendezvények mellett a tagok a környező települések műkedvelőit gyakran vendégül látták. Sokszor szerepeltek itt az Újvidéki Rádió énekesei, a kanizsai, a szabadkai, a topolyai színház, a Népkör, a magyarországi táncdalfesztiválok énekesei és együtesei, valamint híres színészek, mint Gobbi Hilda és Rátonyi Róbert. A hetvenes években a tánccsoport a Gyöngyösbokrétán jeleskedett, valamint az irodalmi színpad Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján tartott rendezvényen. Az egyesület klubjában újságokat és könyveket lehetett olvasni és vásárolni. A könyvhónap alkalmából rendezett könyvvásár mindig nagy érdeklődést keltett és sok könyv talált vevőre. A művelődési egyesület ebben az időszakban érte el működésének csúcspontját és a községben a legeredményesebb egyesületnek számított. A nyolcvanas években alakult a népdalkórus és a tánccsoport. Az 1989- ben megtartott arató ünnepség óta az asszonykórus minden évben részt vesz a Durindón, a tánccsoport pedig a Gyöngyösbokrétán. A kilencvenes években a hagyományápoló csoport feleleveníti a régi népi hagyományokat: a betlehemjárást, a farsangi karnevált, a maszkabált, a locsolkodást és minden évben szerepelnek a Gazdag ág hagyományőrző vetélkedőn is. A művelődési egyesület keretében működik a Margaréta kézimunkaklub, amely minden nőnap alkalmából kiállítást rendez. A kézimunkások részt vesznek a MIRK nemzetközi kézimunka-kiállításain is, ahol szép eredményeket érnek el. 2001-ben a művelődési egyesület pályázat útján telekunyhóhoz jutott, amely a könyvtárban működik. A számítógépek minden nap használhatók szerda kivételével. Az egyesület 50 éves évfordulója alkalmából meg kell említeni Bosznai József tanító nevét, akinek kezdeményezésére alakult meg az egyesület, és aki a haladást, a falu fejlődését segítette munkájával, önzetlenül. A művelődési egyesület az elmúlt évek nehézségei ellenére fennmaradt, eredményesen működik, és ami a legfontosabb: nem ingott meg a jövőbe vetett hite. LOSONC Ernő szb Magyar Szó Fiatal kutatók tanácskozása Szabadkán ma kezdődik az I. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Kiváló vajdasági egyetemi hallgatók, magisztranduszok és fiatal kutatók tudományos tanácskozásának színhelye lesz Szabadka mától vasárnapig. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ugyanis ott rendezi meg az I. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, melyen több mint 50 előadás hangzik majd el. A résztvevőket 12 órára várják a Műszaki Főiskolába (Marko Oreškovič utca 16.), az ünnepélyes megnyitó 13 órakor kezdődik. Egy órával később tervezik a plenáris előadást, majd 14.45-kor kezdődik maga a tudományos ülésszak. A résztvevőket 20 órakor fogadja Szabadka polgármestere. Szombaton 9 órakor kezdődik a tudományos ülésszak, 20 órakor értékelik a konferenciát és kiosztják az okleveleket, mellyel gyakorlatilag befejeződik a konferencia munka jellegű része, és következik a TDK-ból, majd vasárnap városnézéssel, kirándulással folytatódik és zárul. B. Szabó György-napok Nagybecskereken Szerdán és csütörtökön tartották meg a nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesületben a hagyományos, sorrendben XIII. B. Szabó György-napokat. A rendezvénysorozat keretében kedden megkoszorúzták B. Szabó György síremlékét Újvidéken, a Futaki úti temetőben. A rendezvénysorozat megnyitója után alkalmi ünnepi műsort tartottak, majd pedig B. Szabó Györgyről, a képzőművészről beszéltek és bemutatásra került néhány olyan alkotása, melyet a nagyközönség még nem látott Az est vendége Béla Duránd művészettörténész volt. Kihirdették az irodalmi és képzőművészeti pályázat eredményeit, és Szekeres Valériának átadták az idei B. Szabó György-díjat. Tegnap 18 órai kezdettel a B. Szabó György víziói cím alatt megtartott esten új könyvekről szóltak. Dr. Káldi Katalin ízelítőt adott A nagybecskereki színjátszás története című, 1832-1918 közötti időszakot feldolgozó monográfiájából Németh Ferenc pedig A bánáti fényképészet története című munkájából. Az est vendégei: dr. Csáky Piroska és Bordás Győző voltak. XVI. A hagyományok őrzői Nemes Fekete Edit kerámiakiállítása Topolyán -A Vajdasági Szép Magyar Könyv díjkiosztó gálaműsora A IX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok keretében ma Topolyán két rendezvényre kerül sor: 17 órakor a Művelődési Otthon mozitermében megtartják a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2002. évi pályázatának díjkiosztó gálaműsorát, 18 órai kezdettel pedig a Hagyományok őrzői címmel megnyitják Nemes Fekete Edit kerámiaművész kiállítását. A kiállítást Léphart Pál, lapunk karikaturistája nyitja meg. Közreműködnek a szabadkai Középiskolás Diákotthon irodalmi színpada, a topolyai Aurora Versmondó Stúdió és a zentai Kiriana együttes. *Elő antológia Zentán Számos meghívott alkotóval, az 50 tagot számláló Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság szervezésében holnap 16.30 órai kezdettel Zentán megrendezik a Sorsunk írásban és képben címet viselő 5. Elő antológiát. A szervezők festők alkalmi tárlatát tervezik, zenei előadók közreműködését, irodalmi szerzők felolvasását műveikből, költői rögtönzőjátékot és mást. Az írókat Gruik Ibolya, Szloboda János, Vajda Gábor és Vicéi Károly kérdezi. 2002. november 15., péntek Befejezés előtt a Bolygó tűz forgatása A tervek szerint ma fejezi be Szabadkán Vicsek Károly az ‘56-os menekültekről szóló filmjét Tizennyolc napos forgatás után várhatóan ma fejeződik be a Szabadka környéki tanyán a jugoszláv-magyar kooprodukcióban készülő alkotás forgatása. A mintegy 200 000 euró költségvetésű film producere a szabadkai Suboticafilm és a budapesti Új Budapest Filmstúdió. Deák Ferenc forgatókönyve alapján Bolygótűz címmel az ‘56-os magyarországi menekültek határ menti kálváriáját, illetve a helybeli lakosság vergődését dolgozza fel a film. A fekete-fehér technikával gyártott alkotás várhatóan a jövő évi Magyar Filmszemlére készül el. Siflis Zoltán, a produkció koordinátora a szerda esti szabadkai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a vajdasági oktatási-művelődési titkárság, valamint a további támogatók, illetve a film gyártásában részt vevő alkotók áldozatos munkájának köszönhetően készülhetett el a film. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője kiemelte külön öröm számára, hogy vajdasági magyar film készül, hiszen Európa felé lépegetve sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy felhívjuk a figyelmet magunkra, művészetünkre és történelmünkre egy olyan filmmel, ami a régióban készül. Megszűnt már a magyarság egzotikum lenni Európa számára, éppen ezért úgy kelthetjük fel az érdeklődést, ha közös múltunkból merítünk, mondta. A producer köszönetet mondott a stábnak, akik szinte jelképes összegért vállalták a forgatást, azonban, mint mondta, reméli, hogy ez az első áldozatvállalás felkelti mind Budapest, mind Belgrád érdeklődését és jövőre már több pénzből szebb filmet tudnak forgatni. Branislav Andné, a tartományi oktatási és művelődési titkárság, a film egyik szponzora nevében elmondta, hosszú évek után most készül ismét film a vajdasági adófizetők pénzéből, ígérte, hogy a titkárság nem csak a film befejezését fogja anyagilag támogatni, hanem az alkotás utóéletét, bemutatóit is segíti. Vicsek Károly rendező azzal kezdte mondanivalóját, hogy az elkövetkező húsz évben minden más munkát félretesz és csak filmet szeretne forgatni. A munka végéhez közeledve már nem akar foglalkozni azokkal, akik gáncsoskodtak, meg akarták akadályozni, hogy ez a film elkészüljön. Négy miniszteri mandátumot emésztett fel az előkészület, mondta ironikusan. Végül a vajdasági omnibusztörvénynek köszönhetően készült el az alkotás, továbbá a stáb odaadó munkájának hála. Deák Ferenc, a Bolygótűz forgatókönyv-írója elmondta, a film alapjaként szolgáló műben a határprobléma él tovább. Az ‘56-os események kapcsán arra világít rá a film, hogy sem az ide érkezett magyar menekültek, sem az itthoniak nem szeplőtelenek. A központi kérdés, hogy a politikailag kaotikus helyzetben milyen könnyen elvesz az ember becsülete, milyen könnyen vesz el az ember élete is. A film szereplői: Magyar Attila, ifj. Szloboda Tibor, Nagypál Gábor, Szilágyi Nándor, Albert János, Kovács Frigyes, Káló Béla, Szorcsik Kriszta, Éva Ras, Kovács Tamás, Jovan Ristovski, Budanov Márta, Barácsus Zoltán, Sebestyén Tibor, Bada Irén, G. Erdélyi Hermina, Szabó Ferenc, Vicéi Natália, Szaghmeiszter Zoltán, Mess Attila, Bogdán József, Molnár Megyeri Pál, Péter László, Pesitz Mónika, Szőke Attila, Pálfi Ervin, Ralkovszki Csaba, Cserik Árpád és Lalia Gábor. A forgatócsoport: Kántor László producer az Új Budapest Filmstúdióból, Mester István igazgató a Suboticafilmtől, társproducer, Deák Ferenc forgatókönyvíró, Csíki László (Budapest) dramaturg, Vicsek Károly rendező, Halász Gábor (Budapest) operatőr, Bánk Szabolcs (Budapest) másodoperatőr, Szabó Gyöngyi (Budapest) rendezőasszisztens, Siflis Zoltán, a produkció koordinátora, Szohár Ferenc (Budapest) gyártásvezető, S. Gordon Klára gyártásvezető, Czutor György (Budapest) felvételvezető, Lengyel Gábor (Budapest) zeneszerző és még sokan mások. K-k Jelenet a filmből FOLYÓIRATOK Az Aracs folyóirat legújabb számából: Gubás Jenő: Még mindig kísérleti adás? Ágoston Mihály: A délvidéki magyarság oktatásügyének anyanyelvűségi és egyéb vitális problémái az utóbbi tíz évben Faragó Árpád: Nem zsákutca a műkedvelés - Gondolatok színjátszó mozgalmunkról Szloboda János: Hogyan „szanálni” Trianont? F. Chrid Zsuzsa: Erkölcsi Infernó Párizsban Balla József: Három verse Szakolczay Lajos: Egy realista álomlátó Mimics Károly: Tájjellegek szerinti önazonosság-tudat Hajnal Jenő: Helytállni a történelem vizsgáján Szemerédi Magda: Kis káté a pozitív energiáról Vajda Gábor: Kétnyelvűség a Vajdaságban a hatvanas és hetvenes években Burány Nándor: A vezérezredes utolsó levele Úri Ferenc: A teljesebb igazság érdekében Csorba Béla: A még teljesebb igazság érdekében Bata János: Napló Tornán László: Ellenkezőleg Kopeczky László: Fáraó) A novemberi Hitélet tartalmából: Harmath Károly: Remény az elmúlásban Kalacsi János: Látni a láthatatlant Smidt Valéria riportja a hetvenéves házassági évfordulóját ünneplő Gulácsi házaspárról Pósa László: A vértanúk öröksége Sávai János: A feltétel nélküli szeretet Szingyi László: Mindent Istenért, de az embertársért Magdalena Ponichter: Amnesztia Szabó Judit: „Te, Széchenyi, királyi kincsnél többet nyújtottál a Hazának” Kovács Ervin: Voltak-e már skatulyás misén?