Magyar Szó, 2003. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-18 / 14. szám
2003. január 18., szombat ■ A hét szentje ■ Árpád-házi Szent Margit Ünnepe: január 18. A napkeletről jött mongol seregek öltek, raboltak, felperzselt településeket hagytak maguk után. A tatárjárás szörnyű tüze véresre festette a magyar égboltot. Még a királyi család tagjai is menedéket kereső földönfutóvá lettek. IV. Béla és felesége Mária szorongatottságukban fogadalmat tettek, ha a veszélytől megmenekülnek, születendő gyermeküket, mint engesztelő áldozatot, Istennek ajánlják fel. Amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémbe. Margit abban a korban élt, amikor a szülők teljhatalommal rendelkeztek gyermekeik felett, s általában az életpálya vagy a házasságkötés is a szülők akaratát tükrözte. Ellenben a gyermekeknek a szülők akaratából való szerzetesi elkötelezettségét csak akkor ismerték el egyházjogilag érvényesnek, ha ahhoz az egyén később, fogadalmak letételével maga is hozzájárult. Margitnak kétszer is lett volna alkalma fogadalmát megsemmisíteni, ám ő erre nem volt hajlandó. Hősies Isten- és testvérszeretete késztette arra, hogy életét egészen elégő áldozatul ajánlja fel magyar népéért, hazájáért. „Mester, hol laksz?” A Évközi 2. vasárnap András, Simon Péter és Natanael meghívásának történetéről olvashatunk (vö. Jn 1,35-42). Annak ellenére, hogy legtöbb esetben az egyik tanítvány hoz Jézushoz másokat, itt mégis arról van szó, hogy Jézus szólít meg kereső embereket. Jézus számtalan emberrel találkozott, de csak tizenkettőt hívott meg arra, hogy életközösségre lépjenek vele. Ezek olyan emberek voltak, akik kerestek valamit. Többen már előzőleg Keresztelő János tanítványai közé tartoztak, vagyis olyan embert hallgattak, aki megtérést és megtisztulást hirdetett. A próféták, Keresztelő János és Jézus tanítása csak olyan közegben él, ahol hisznek abban, hogy az ember lelkiállapota befolyásolja világ folyását. A modern fejlődési elmélet és a bibliai fejlődési elképzelés között kibékíthetetlen ellentét van. A Szentírás arról beszél, hogy a Tóra, a törvény tartja fenn a világot. Majd az Újszövetség arról beszél, hogy a megtérés által lesznek jobbá a keresztények, akik egyéni és közösségi erényeik által munkálkodnak a szebb jelenen és jövőn. Mióta a világméretű, de az evangéliumtól távol álló társadalmi elméletek és jövőképek elterjedtek, azóta sokan másként gondolkodnak. Egy időben úgy gondolták, a termelés fokozása boldogabbá teszi az embereket. Ma úgy vélik, a fogyasztás tartja fenn a világot, az újabb termékek javítják az emberek életkörülményeit. Mit keresünk? Újabb autókat, mobilokat, fejlettebb technológiát és az ezek működtetéséhez szükséges pénzt. A fejlődést magunkon kívül keressük, míg a bibliai elképzelésben a fejlődést az emberi lélek erejében keresték. A tanítványok, akik Jézussal találkoztak úgy érezték, kicserélték a lelküket. Sőt megváltozott a szemük is, amikor Jézussal együtt jártak és nézték a világot. Ez azonban csak az út eleje! A kíváncsi emberek keresnek valakit, aki mássá teszi az életüket. János evangéliuma szerint követni kell Jézust, vagyis utána kell menni. Egy idő után a tanítványok nem csak Jézus után mennek, hanem ugyanazt akarják tenni, amit ő tett. Megtartják foglalkozásukat, szakállukat sem nyitják „názáretisre”, hanghordozásuk is eredeti marad. Személyiségüket Jézus nem a maga képére cseréli le, hanem megőrzi őket. De Jézus lelke velük lesz: azt látják fontosnak, amit Jézus mutatott nekik, és azt teszik amit Jézus tett. Ami követés kapcsán valamilyen másik valóság kezd működi bennük is. Szavaik esetlenül adják vissza Jézus tetteit, de mégis megragadják a lényeget. Szemléletük új közösséget, egyházat hoz létre, melyben mások a törvények, mint a „világban”. Jézus életstílusa lenyűgözte követőit. Az a néhány lépés, amelyet Jézus után menve tettek, óriási lépést jelentett életükben. Nem tudták hova vezet az út. Előbb az újszerűség, aztán a népszerűség, végül a vélt hatalom mozgatta őket. Nem is vették észre, hogy a jó és a gonosz küzdelmének központi magjában találják magukat. Szavuk nyomán emberek váltak magabiztosabbá, a kimondott ítélet alapján pedig megvilágosodott az emberben rejtőző bűn. Aki Jézus követésére vállalkozik, azzal manapság is hasonló történik. A Krisztus követők a jó és a rossz összecsapásának központjában találják magukat. Az emberek azonban nem szeretik a konfliktusokat, inkább elkerülik őket. Még azon az áron is, hogy kicsit feladják elveiket. Ezért kényelmetlen kereszténynek, pontosabban Krisztus követőnek lenni, mert ebben a helyzetben erre nincs mód. Erre csak azok képesek, akik kertelés nélküliek, mint Natanael, akiben nincs színlelés. Mindenki tudja ilyen emberekre lenne szükség, de kevesen vállalják fel, hogy ilyenek legyenek. Más utat keresnek, amelyből kimaradhatnának, amely konfliktusmentes lenne. De ezt a konfliktust a fejlődés, a jövő érdekében egyikünk sem kerülheti ki. ■BENY1K György Diplomatákat fogadott a pápa Január 13-én délelőtt II. János Pál pápa a Sala Regiában, a Királyok Termében kihallgatáson fogadta a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjait. A pápák évszázadok óta hagyományosan ebben a Vasari és Taddeo Zuccari által megfestett teremben fogadják az államok követeit A Szentszék jelenleg 174 országgal tart fenn kapcsolatot. A nagykövetekhez intézett beszédében a szentatya felsorolta azokat az elsődleges feladatokat (igen az életre, a jog tiszteletben tartása, a szolidaritás kötelessége, nemet mondani a halálnak, az önzésnek, illetve a háborúnak), amelyeket mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy az emberiség ne rohanjon a vesztébe. Mindennek az élet és az emberi életek tiszteletben tartása a kezdete, mivel az élethez való jog a legalapvetőbb emberi jog. Az abortusz, az eutanázia vagy az emberi klónozás azzal a veszéllyel jár, hogy az embert egyszerű tárggyá fokozza le. Az élet eredetére vonatkozó tudományos kutatások, amikor nélkülöznek mindenféle erkölcsi szempontot, tagadják magát a személy létét és méltóságát. Maga a háborús merénylet az emberi élet ellen, mivel szenvedést és halált hoz. A békéért való küzdelem mindig az életért való küzdelmet jelenti! A szentatya a közel-keleti válság fokozatos elmélyülésével kapcsolatban leszögezte: semmiképpen sem lehet megoldani azt terrorizmussal vagy fegyveres konfliktussal, katonai győzelemmel. „És mit mondjunk annak a háborúnak a fenyegető veszélyéről, amely Irak népességére sújthat le? A próféták földjének lakossága már így is olyan sokat szenvedett a több mint 12 éve tartó embargó miatt A háborút soha nem lehet eszközként használni a nemzetek közötti vitás kérdések megoldására. Mint ahogy az ENSZ Chartája és a nemzetközi jog is emlékeztet rá, háborúhoz csak a legvégsőbb esetben, és csak szigorú feltételek mellett lehet folyamodni, figyelembe véve annak következményeit a polgári lakosság számára. Meg lehet tehát változtatni az események folyását, ha a jóakarat jut előtérbe” - szögezte le a szentatya, két példára hivatkozva. Az egyik napjaink Európája, amely egyidejűleg valósítja meg egységét és kibővítését, Európa le tudta rombolni az arculatát eltorzító falakat. A földrész elkötelezte magát egy olyan valóság építésében, amely képes összehangolni az egységet és a különbözőséget, a nemzeti szuverenitást és a közös cselekvést, a gazdasági haladást és a szociális igazságosságot. Ez az új Európa olyan értékeket hordoz magában, amelyek kétezer éven át megtermékenyítették a gondolkodásmódot, és ebből az egész világnak haszna származott. Ezek között az értékek között a kereszténység kiváltságos helyet foglal el, mivel olyan humanizmus születését eredményezte, amely a földrész egész történelmét és intézményeit is áthatotta. Az az Európa, amely megtagadná múltját, amely tagadná a vallási tényezőt, és amely figyelmen kívül hagyná a lelki dimenziót, képtelen lenne megvalósítani az energiáit mozgósító nagyszabású tervet, vagyis azt, hogy létrehozza mindenki Európáját. A kihallgatás végén a szentatya áldását adva kívánt boldog új évet a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjainak és mindazoknak, akiket képviselnek. ■ Egyperces elmélkedés ■ Az egyháznak az igazi hívők egyházának kell lennie. Nem a műkedvelők egyházának. Ütött a tanúságtevés órája. Az egyház ma szinte ostromállapotban van. Tanúbizonyságot kell tennie a világban, még a megkereszteltek körében is arról, hogy Jézus Krisztus az emberek egyetlen megváltója. Az egyháznak kiáltania kell: Jöjjetek! Nézzétek! Hallgassátok! Térjetek meg Jézus Krisztushoz, ha valóban élni akartok. Lássátok, testvéreim: az, akit hirdetek nektek, elkezdett élni gyengeségemben erejével. Megnyitotta szívemet. Eltöltött reménnyel. Fényt adott életembe. Belém oltotta mélységes örömét és békéjét. Jézus Krisztus nem mítosz! Nem emberi kitalálás! Nem álom! Hanem Isten valósága a világban! * LIÉGÉ M/KHtt&a vallas@magyarszo.co.yu VAS.I AST ROVAT 7 Hallotta-e már... ... mi köze Remete Szent Pálnak a magyar néphez? A magyar alapítású pálos rend szellemi őseként, példaképként tiszteli, Nagy Lajos királyunk pedig az ország védőszentjei közé sorolta. ... mit jósol Piroska? A szegediek szerint: Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy. ... mit tesznek az apatini németek Szent Sebestyén napján? A császári testőrparancsnokból lett keresztény Sebestyénre emlékezve - akinek tisztelete különösen a pestisjárványok idején terjedt el - zsírban kalácsot (Kichl) sütnek, majd megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztetőt. ... mikor házasodnak a madarak? Szent Vincét, a hispániai vértanút szőlők, szőlőhegyek és szőlőművesek patrónusaként tisztelik, s napjával kapcsolatban számos népi hagyomány terjedt el. Mivel neve rokon hangzású a vinum (bor) szóval, az európai népek szőlőművesei névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak következtetni, de vannak olyanok is, akik ezt a napot tartják a madarak házasodása napjának (Güssing, Ausztria - Zu Vincenzi heiraten, die Vögel zusammen). Hírfutam Negyvenéves a szabadkai Paulinum. Január 25-e Szent Pál apostol napja a szabadkai Paulinum kápolnájának búcsúja és egyben iskolanap is, melyre 10 órai kezdettel várják a hívőket, vendégeket, diákokat a szeminárium kápolnájában. Mivel ebben az iskolaévben a Paulinum Klasszikus Gimnázium, papnevelő intézet fennállásának 40. évfordulóját ünnepli, így a búcsút is ennek a jegyében tartják meg. Az ünnepi szentmisét dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök, a vendégpüspökök és a szeminárium elöljárói mutatják be. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök magyar, Stanislav Hocevar belgrádi metropolita érsek pedig horvát nyelven mond majd szentbeszédet. ■ Pápai kinevezés: II. János Pál pápa egy volt anglikán papot nevezett ki Westminster segédpüspökévé. Alan Stephen Hopes Oxfordban született 1944-ben, 1968-ban szentelték anglikán pappá. 1987 óta a Szent Pál-székesegyházban szolgált. 1992-ben tért át a katolikus hitre, háromévi tanulmány után 1995-ben szentelték katolikus pappá. A westminsteri egyházmegyében volt plébános egészen 2001-ig, amikor a főegyházmegye általános helynökévé nevezték ki. ■ Ötvenéves az afrikai jezsuita misszió. A Jézus Társasága első misszionáriusai fél évszázaddal ezelőtt érkeztek meg Ruandába és Burundiba, ahol a gyűlölet, az erőszak, a háború megtizedelte a lakosságot. A szerzetesek közül is többen áldozatul estek, vagy megsebesültek a harcokban. Ennek ellenére tovább folytatják tevékenységüket az oktatás, a vallásos nevelés terén, valamint a menekültek, a keresztény közösségek és az árvák megsegítése érdekében. Az egyház mindent megtesz a nemzetek közötti megbékélés és a kölcsönös megbocsátás előmozdítására. ■ Papszentelések Vietnamban. Az elmúlt két évben több mint húsz fiatal papot szenteltek Közép Vietnamban, amint arról a párizsi Églises d’Asie (Ázsiai egyházak) című missziós folyóirat tájékoztat. 1994 novemberében a huei nagyszemináriumban negyven fiatal jelölt kezdte meg tanulmányait. Az újonnan szemeltekkel a huei egyházmegyében 105-re növekedett a papok száma. ■ Újszülötteket keresztelt a pápa. Urunk megkeresztelkedésének ünnepén, január 12-én délelőtt a szentatya a Sixtus-kápolnában megkeresztelt 22 gyermeket, 18 kisfiút és négy kislányt, akik közül 20 olasz, egy lengyel, egy pedig libanoni. A szentatya homíliáját Jézus Jordán-folyóban történt megkeresztelkedésének szentelte, hangsúlyozva, hogy ebben a szentségben minden keresztény személyesen találkozik Jézussal. A pápa arra kérte a szülőket és a keresztszülőket, hogy életszentségük példájával segítsék a megkeresztelt újszülötteket, hogy ők növekedhessenek korban, bölcsességben és kegyelemben. ■ Oroszországban a katolikus egyház visszasírja a cári időszakot? A cárizmus idején a katolikus egyház talán nagyobb szabadságot élvezett, mint a poszt-kommunista Oroszországban - nyilatkozta a CNS hírügynökségnek Ignazy Pawlus, az irkutszki Szent József egyházmegye papja. Emlékeztetett arra, hogy az orosz állami szervek semmivel sem indokolták meg Jerzy Mazur lengyel katolikus püspöknek az országból történt kiutasítását. A Szentszék és a moszkvai patriarchátus kapcsolata azt követően jutott válságba, hogy az Orosz Föderáció területén működő négy katolikus apostoli kormányzóságnak a Szentszék egyházmegyei státuszt adott. A katolikus egyház helyzete attól kezdve még nehezebbé vált, főként Szibériában, ahol a lelkipásztori munka teljesen külföldi papokra hárul. Badura atya azonban a nehézségek ellenére optimista. Az egykori száműzetések és büntetőtáborok színhelyén, Szibériában, történelme és földrajzi fekvése folytán hagyománnyá vált a tolerancia, melynek egyik jele például éppen az, hogy az utóbbi tíz évben a katolikus egyház és a helyi ortodox hierarchia között szívélyes kapcsolat alakult ki. A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti