Magyar Szó, 2003. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-08 / 5. szám
2003., január 8., szerda Mircea Geoana OKTATÁS A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN BUKAREST SZERINT A DOLGOK ÁLLÁSA VILÁGOS Mi lesz veled, kedvezménytörvény? Mircea Geoana: „Túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetősen könnyen megoldhatunk” Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat- Európába -jelentette ki hétfőn Mircea Geoana román külügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott interjújában. A román külügyminiszter a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy „túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetősen könnyen megoldhatunk”. A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány és a magyar parlament miként ülteti át a törvény szövegébe azokat az elveket, amelyekről megállapodtunk - mondta. Mircea Geoana szerint eljött az az idő, amikor a jövőre kell gondolni. - A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosak számunkra, sokat fektettünk ebbe a viszonyba. Jelentős haladást értünk el, s úgy vélem, hogy Románia a Magyarországgal kialakított viszonyon keresztül kötődik Közép és Nyugat-Európához - fogalmazott a román külügyminiszter. Kolozsváron fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő ingatlanban kezdhette hétfőn az iskolai oktatást az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Református Kollégium. A református egyház ugyan már 1999-ben visszakapta a kollégium régi épületét, de az 1990-ben újraindított Református Kollégium egészen mostanáig egy külvárosi épületben működött a Kolozs megyei tanfelügyelőséggel folytatott vita miatt. Az egyházkerület az ingatlant ugyan nem használhatta, de az ingatlan utáni adót fizetnie kellett. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csak annyi tantermet kért, ahányban az oktatási tevékenységet zökkenőmentesen folytathatja. Mostanra sikerült azt elérni, hogy a tanfelügyelőség az épület két emeletét átengedte egyházi iskola számára. A kolozsvári Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű tanintézetként működött. 1959-ben a tanévzárón vette fel Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a román Sincai Líceummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. A román tannyelvű osztályokból egyre több, a magyar nyelvűekből pedig egyre kevesebb lett, végül néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is megszüntette a Ceausescu-diktatúra. A magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből. Megalakult a Keresztény Demokrata Fórum A jogilag független egyesület az MDF közösségében az európai kereszténydemokrácia megújításáért és megerősödéséért kíván dolgozni MDF-es politikusok Keresztény Demokrata Fórum néven (KDF) egyesület megalakítását jelentették be hétfőn Budapesten a Kossuth Klubban tartott sajtótájékoztatójukon. Az egyesület 17 alapító tagja között van Font Sándor, Lezsák Sándor, Szászfalvi László országgyűlési képviselő és Szécsi Árpád politológus. Szászfalvi László, az egyesület ideiglenesen megbízott elnöke elmondta, hogy az MDF-től jogilag független, ökumenikus szellemi mozgalmat indítottak a párt megújulásáért dolgozó műhelyek egyikeként. Szavai szerint az egyesület az MDF közösségében az európai kereszténydemokrácia megújításáért és megerősödéséért kíván dolgozni. Az új évezred elérkeztével, Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén szükségét érezzük, hogy e sorsdöntő történelmi időszakban különös figyelmet szenteljünk a keresztény társadalmi tanítás aktualizálásának és hatékony képviseletének a mai magyar közéletben - idézte az alapító levél meghatározó mondatát Szászfalvi László. A megbízott elnök hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy a csatlakozás folyamatában - amely nagy kihívás a magyar nemzet számára - ne sikkadjon el a keresztény és a keresztyén gondolkodás. Hozzátette: azt szeretnék, ha rendszeres tanácskozásaikon, kerekasztal-beszélgetéseiken, valamint a szakmai konzultációk előkészítése során a keresztény és a keresztyén szellemiség egyaránt megnyilvánulna. Szászfalvi László szavai szerint a kormányváltás óta oda kell figyelni a jelenlegi kabinet egyházpolitikájára. A politikus arra kérte a kormányt, tegyen meg mindent, hogy azoknak a keresztény és keresztyén embereknek, akik egyházi intézményekben veszik igénybe a szociális szolgáltatásokat, ne csorbulhassanak alapvető emberi jogaik. Szécsi Árpád politológus kiemelte: a KDF fontos feladatának tartja, hogy megszólítsa a hívő fiatalságot. A fórum segíteni kívánja a köz szolgálatára hivatott keresztény fiatalok képzésére, politikai tudatosságuk és öntudatosságuk erősítésére, közösségeik építésére irányuló törekvéseket. Az alapító levél leszögezi: a Keresztény Demokrata Fórum más szervezetektől független, önálló jogi személyiséggel bíró közhasznú egyesület. Újságírói kérdésre válaszolva az alapítók elmondták, hogy az alapszabályt a jövő héten fogadják el, és akkor határoznak a bejegyzéshez szükséges iroda megjelöléséről is, s ezt követően indítják el a bejegyeztetési eljárást. Szászfalvi és Lezsák M/w/utfio kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 A magyar államiság jelképe Hálaadó szentmise a Mátyás-templomban a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából Hálaadó szentmisét tartottak a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten, a Mátyás-templomban hétfőn, az eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is. A szertartást Paskai László bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye apostoli kormányzója mutatta be, akinek - a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia tájékoztatása szerint - ez volt az utolsó nyilvános főpásztori szereplése. Erdő Péter, a főegyházmegye tavaly decemberben kinevezett új érseke, Magyarország prímása január 11-én kezdi meg főpásztori szolgálatát. Paskai László a szentmisén kiemelte: a Szent Korona a magyar nép tudatában több mint a múlt értékes koronázási jelvénye, az idők folyamán hozzá kapcsolódott a magyar nép története, szenvedéseivel és örömeivel együtt. A bíboros hangsúlyozta, hogy a korona nem a királyság államformájának jelképe, hanem egy állameszményt testesít meg, amely a magyarság múltját idézi, a jelenben az ország szolgálatára indít, és reményt ad a jövő építésére. Szavai szerint az ereklye a keresztény magyar államiságot jelképezi, függetlenül a meglévő államformától. A korona ma is felhív a keresztény magyar államiság munkálására, építésére, jövőjének biztosítására - mondta Paskai László. „Sokan vannak körülöttünk, akik úgy vélik, hogy Isten nélkül, Jézus Krisztus nélkül lehet, sőt kell állami életünket irányítani” - fogalmazott. Paskai László szavai szerint a Szent Korona Szent István királyra emlékeztetve hirdeti, hogy államiságunk igazi szilárd alapját Jézus Krisztus tanításában találjuk meg. A bíboros arra is figyelmeztetett, hogy manapság a közszellemet áthatja az elvilágiasodás, s ezáltal eltűnik az emberi személy igazi méltósága, az erkölcsi értékrend elfogadása és teljesítése. Mint mondta, a hálaadó szentmise alkalmat ad arra is, hogy Isten áldását kérjék a magyar népre és annak vezetőire. Blanckenstein Miklós pápai prelátus, a templom plébánosa arról beszélt: a Szent Korona visszakerülése Magyarországra a remény jele volt, „történelmileg is a remény útját járhattuk a mostani pillanatig”. Mint mondta, magyar mivoltunk kereszténységünkben teljesedik ki, s a hétfői megemlékezés nemcsak visszatekintés, hanem egyúttal „út, kapu is a jövő felé”. A szentmisén megjelent többek között Boros Péter volt miniszterelnök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint az I. kerületi önkormányzat több képviselője is. Az eseményen a templom ének- és zenekara Liszt Ferenc koronázási miséjét szólaltatta meg. A magyar államiságot jelképező Szent Korona több mint harminc év után került vissza magyar földre. Az ereklyét a koronaőrség tagjai 1945 májusában a Salzburg melletti Mattseeben, egy tóparti, mocsaras részen rejtették el. Az őrök hamarosan amerikai fogságba estek, s a hosszas kihallgatások során végül elárulták a korona és a koronázási jelvények rejtekhelyét, így kerültek azok az amerikai hadsereg kezébe. Az ereklyék visszaszolgáltatásáról 1977- ben kezdődtek meg az egyeztetések. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter 1978. január 6-án adta vissza ünnepélyes keretek között az Országgyűlés elnökének, s ily módon a magyar nemzetnek a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Budapesten. A korona őrzéséről és kiállításáról 2000-ig a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodott, azóta az ereklye a Parlament kupolacsarnokában látható. A GESZTUS JELENTŐSÉGÉNEK MÉLTATÁSA Kovács László külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott a magyar Szent Korona 25 évvel ezelőtti visszaadásában meghatározó szerepet játszott Jimmy Carter egykori amerikai elnökkel, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadóval és Philip M. Kaiser egykori budapesti amerikai nagykövettel, illetve levelet intézett Colin Powell külügyminiszterhez - tájékoztatta a Külügyminisztérium közleményben az MTI-t. A szóvivői iroda közleménye szerint az évforduló alkalmából Kovács László méltatta az amerikai kormány és az amerikai nép gesztusának jelentőségét, amely elismerte és bátorította a kibontakozó magyarországi reformokat, a demokratizálódást. Pozitívan értékelte az elmúlt negyedévszázadban nyújtott amerikai támogatást, amely felgyorsította a magyarországi átalakulást, s előkészítette Magyarország NATO-tagságát, a kétoldalú viszony szövetségesi szintre emelését. A SZENT KORONA TESTÜLET JAVASLATA A Szent Korona Testület javasolja, hogy az Országgyűlés februári első ülésén ünnepélyes keretek között emlékezzen meg a korona visszaadásának évfordulójáról - erről a testület hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint a megemlékezésen a köztársasági elnök mint a Szent Korona Testület elnöke méltatja majd a korona hazaérkezésének jelentőségét. A testület emlékeztet arra, hogy a hányatott sorsú Szent Korona leghosszabb külföldi távollétét követően 25 évvel ezelőtt érkezett vissza Magyarországra. A közlemény felidézi, hogy a második világháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében levő Szent Korona visszaadásáról az amerikai kormányzat 1977 novemberében döntött. A magyar államiságot jelképező Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án az Országházban ünnepélyes keretek között adta át a külügyminiszter vezette amerikai küldöttség a magyar népet képviselő közjogi méltóságoknak.Az akkori magyar-amerikai közös közlemény hangsúlyozta, hogy a koronát az Egyesült Államok a magyar népnek adta vissza. Azóta a Szent Korona története során először nyilvánosan látható és látogatható - hangsúlyozza közleményében a testület. MNO A hálaadó szentmise További forinterősödés várható Két napja alig változott a magyar valuta a bankközi devizapiacon A bankközi devizapiacon tegnap délután 14,80 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, alig erősebben a hétfő késő délutáni 14,78 százalékos pozíciójánál, jelentette az MTI. Még mindig az átlagosnál alacsonyabb forgalomról számoltak be a kereskedők a bankközi devizapiacon, a forint helyzete második napja lényegében ugyanolyan szűk határok között ingadozott oda-vissza. Nem gyengítette a forintot a vártnál nagyobb államháztartási hiány reggeli közzététele sem, a piacon úgy vélik, hogy az árfolyamok mozgását nem a nemzetgazdasági adatok, hanem a külföldiek pozíció építései mozgatják. Ezért további forinterősödés várható, a magyar valuta kedden is 14,70-14,80 százalék közötti erős helyzetet vett fel. Az euróval 235,20 és 235,50 forint között üzleteltek, a délután jegyzett 235,20/30 forintos kurzus alig különbözött a hétfői hivatalos kereskedés végén jegyzett 235,25/35 forintos árfolyamtól. A dollár a nemzetközi piacokon erősödött némileg az euróhoz képest. Ezt a tendenciát követve Budapesten délben 226,00/226,20 forinton állt az amerikai valuta kurzusa, szemben a hétfő délutáni 224,80/90 forintos árfolyammal. Kedden délután négy óra tájban 225,80/90 forinton állt az amerikai valuta jegyzése.