Magyar Szó, 2003. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-08 / 5. szám

2003., január 8., szerda Mircea Geoana OKTATÁS A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN BUKAREST SZERINT A DOLGOK ÁLLÁSA VILÁGOS Mi lesz veled, kedvezménytörvény? Mircea Geoana: „Túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetősen könnyen megoldhatunk” Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat- Európába -jelentette ki hétfőn Mircea Geoana román kül­ügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott interjú­­jában. A román külügyminiszter a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt a vélemé­nyét fogalmazta meg, hogy „túlságosan sok politikai energi­át fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehe­tősen könnyen megoldhatunk”.­­ A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány és a magyar parlament miként ülte­ti át a törvény szövegébe azokat az elveket, amelyekről megállapodtunk - mondta. Mircea Geoana szerint eljött az az idő, amikor a jövőre kell gondolni. - A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosak számunkra, sokat fektettünk ebbe a viszonyba. Jelentős haladást értünk el, s úgy vélem, hogy Románia a Magyarország­gal kialakított viszonyon keresztül kötődik Közép és Nyugat-Európához - fogalmazott a román külügyminiszter. Kolozsváron fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő ingatlanban kezdhette hétfőn az iskolai oktatást az Erdélyi Református Egyházkerület által működte­tett Református Kollégium. A református egyház ugyan már 1999-ben visszakapta a kollégium régi épületét, de az 1990-ben újraindított Református Kollégium egészen mostanáig egy külvárosi épületben működött a Kolozs megyei tanfelügyelőséggel folytatott vita miatt. Az egyházkerület az in­­gatlant ugyan nem használhatta, de az ingatlan utáni adót fizetnie kellett. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csak annyi tantermet kért, ahányban az oktatási tevékenységet zökkenőmentesen folytathatja. Mostanra sikerült azt elérni, hogy a tanfelügyelőség az épület két emeletét átengedte egyházi iskola számára. A kolozsvári Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű tanintézetként működött. 1959-ben a tanévzárón vette fel Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a román Sincai Líceummal egye­sülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. A román tannyelvű osztályokból egyre több, a magyar nyelvűekből pedig egyre keve­sebb lett, végül néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is megszüntette a Ceauses­­cu-diktatúra. A magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megne­vezéséből. Megalakult a Keresztény Demokrata Fórum A jogilag független egyesület az MDF közösségében az európai kereszténydemokrácia megújításáért és megerősödéséért kíván dolgozni MDF-es politikusok Keresztény Demokra­ta Fórum néven (KDF) egyesület megalakítá­sát jelentették be hétfőn Budapesten a Kos­suth Klubban tartott sajtótájékoztatójukon. Az egyesület 17 ala­pító tagja között van Font Sándor, Lezsák Sándor, Szászfalvi László országgyűlési képviselő és Szécsi Árpád politológus. Szászfalvi László, az egyesület ideigle­nesen megbízott el­nöke elmondta, hogy az MDF-től jo­gilag független, öku­menikus szellemi mozgalmat indítot­tak a párt megújulá­sáért dolgozó műhe­lyek egyikeként. Sza­vai szerint az egyesü­let az MDF közösségében az európai keresz­ténydemokrácia megújításáért és megerősö­déséért kíván dolgozni.­­ Az új évezred elérkeztével, Magyaror­szág európai uniós csatlakozásának küszöbén szükségét érezzük, hogy e sorsdöntő történel­mi időszakban különös figyelmet szenteljünk a keresztény társadalmi tanítás aktualizálásá­nak és hatékony képviseletének a mai ma­gyar közéletben - idézte az alapító levél meg­határozó mondatát Szászfalvi László. A meg­bízott elnök hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy a csatlakozás folyamatában - amely nagy kihívás a magyar nemzet számára - ne sikkadjon el a keresztény és a keresztyén gon­dolkodás. Hozzátette: azt szeretnék, ha rend­szeres tanácskozásaikon, kerekasztal-beszél­­getéseiken, valamint a szakmai konzultációk előkészítése során a keresztény és a keresz­tyén szellemiség egyaránt megnyilvánulna. Szászfalvi László szavai szerint a kormányvál­tás óta oda kell figyelni a jelenlegi kabinet egyházpolitikájára. A politikus arra kérte a kormányt, tegyen meg mindent, hogy azok­nak a keresztény és keresztyén embereknek, akik egyházi intézményekben veszik igénybe a szociális szolgáltatásokat, ne csorbulhassa­nak alapvető emberi jogaik. Szécsi Árpád politológus kiemelte: a KDF fontos feladatának tartja, hogy megszólítsa a hívő fiatalságot. A fórum segíteni kívánja a köz szolgálatára hivatott keresztény fiatalok képzésére, politikai tudatosságuk és öntuda­tosságuk erősítésére, közösségeik építésére irányuló törekvéseket. Az alapító levél leszögezi: a Keresztény Demokrata Fórum más szervezetektől függet­len, önálló jogi személyiséggel bíró közhasz­nú egyesület. Újságírói kérdésre válaszolva az alapítók elmondták, hogy az alapszabályt a jövő héten fogadják el, és akkor határoznak a bejegyzéshez szükséges iroda megjelöléséről is, s ezt követően indítják el a bejegyeztetési eljárást. Szászfalvi és Lezsák M/w/utfio kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A magyar államiság jelképe Hálaadó szentmise a Mátyás-templomban a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából Hálaadó szentmisét tartottak a Szent Korona visszaadásának 25. évfor­dulója alkalmából Budapesten, a Má­tyás-templomban hétfőn, az esemé­nyen megjelent Mádl Ferenc köztársa­sági elnök is. A szertartást Paskai László bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházme­gye apostoli kormányzója mutatta be, akinek - a Budavári Nagyboldog­asszony Főplébánia tájékoztatása sze­rint - ez volt az utolsó nyilvános főpásztori sze­replése. Erdő Péter, a fő­egyházmegye tavaly de­cemberben kinevezett új érseke, Magyarország prímása január 11-én kezdi meg főpásztori szolgálatát. Paskai László a szent­misén kiemelte: a Szent Korona a magyar nép tu­datában több mint a múlt értékes koronázási jelvénye, az idők folya­mán hozzá kapcsolódott a magyar nép története, szenvedéseivel és öröme­ivel együtt. A bíboros hangsúlyozta, hogy a ko­rona nem a királyság ál­lamformájának jelképe, hanem egy államesz­ményt testesít meg, amely a magyarság múlt­ját idézi, a jelenben az ország szolgálatára indít, és reményt ad a jövő építésére. Szavai szerint az ereklye a keresztény magyar államisá­got jelképezi, függetlenül a meglévő államformától. A korona ma is felhív a keresztény magyar államiság munkálá­­sára, építésére, jövőjének biztosítására - mondta Paskai László. „Sokan vannak körülöttünk, akik úgy vélik, hogy Isten nélkül, Jézus Krisztus nélkül lehet, sőt kell állami életünket irányítani” - fogalmazott. Paskai László szavai szerint a Szent Ko­rona Szent István királyra emlékeztet­ve hirdeti, hogy államiságunk igazi szi­lárd alapját Jézus Krisztus tanításában találjuk meg. A bíboros arra is figyel­meztetett, hogy manapság a közszelle­met áthatja az elvilágiasodás, s ezáltal eltűnik az emberi személy igazi méltó­sága, az erkölcsi értékrend elfogadása és teljesítése. Mint mondta, a hálaadó szentmise alkalmat ad arra is, hogy Is­ten áldását kérjék a magyar népre és annak vezetőire. Blanckenstein Miklós pápai prelá­­tus, a templom plébánosa arról be­szélt: a Szent Korona visszakerülése Magyarországra a remény jele volt, „történelmileg is a remény útját járhat­tuk a mostani pillanatig”. Mint mond­ta, magyar mivoltunk kereszténysé­günkben teljesedik ki, s a hétfői me­gemlékezés nemcsak visszatekintés, hanem egyúttal „út, kapu is a jövő felé”. A szentmisén megjelent többek kö­zött Boros Péter volt miniszterelnök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint az I. kerületi önkormányzat több kép­viselője is. Az eseményen a templom ének- és zenekara Liszt Ferenc koro­názási miséjét szólaltatta meg. A ma­gyar államiságot jelképező Szent Koro­na több mint harminc év után került vissza magyar földre. Az ereklyét a ko­ronaőrség tagjai 1945 májusában a Salzburg melletti Mattseeben, egy tó­parti, mocsaras részen rejtették el. Az őrök hamarosan amerikai fogságba es­tek, s a hosszas kihallgatások során vé­gül elárulták a korona és a koronázási jelvények rejtekhelyét, így kerültek azok az amerikai hadsereg kezébe. Az ereklyék visszaszolgáltatásáról 1977- ben kezdődtek meg az egyeztetések. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter 1978. január 6-án adta vissza ünnepé­lyes keretek között az Országgyűlés el­nökének, s ily módon a magyar nem­zetnek a Szent Koronát és a koronázá­si jelvényeket Budapesten. A korona őrzéséről és kiállításáról 2000-ig a Ma­gyar Nemzeti Múzeum gondoskodott, azóta az ereklye a Parlament kupola­­csarnokában látható. A GESZTUS JELENTŐSÉGÉNEK MÉLTATÁSA Kovács László külügyminiszter hét­főn telefonbeszélgetést folytatott a ma­gyar Szent Korona 25 évvel ezelőtti visszaadásában meghatározó szerepet játszott Jimmy Carter egykori amerikai elnökkel, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadóval és Philip M. Kaiser egykori budapesti amerikai nagykövettel, illetve levelet intézett Colin Powell külügyminiszter­hez - tájékoztatta a Külügyminisztéri­um közleményben az MTI-t. A szóvivői iroda közleménye sze­rint az évforduló alkalmából Kovács László méltatta az amerikai kormány és az amerikai nép gesztusának jelen­tőségét, amely elismerte és bátorította a kibontakozó magyarországi reformo­kat, a demokratizálódást. Pozitívan ér­tékelte az elmúlt negyedévszázadban nyújtott amerikai támogatást, amely felgyorsította a magyarországi átalaku­lást, s előkészítette Magyarország NATO-tagságát, a kétoldalú viszony szövetségesi szintre emelését. A SZENT KORONA TESTÜLET JAVASLATA A Szent Korona Testület javasolja, hogy az Országgyűlés februári első ülé­sén ünnepélyes keretek között emlé­kezzen meg a korona visszaadásának évfordulójáról - erről a testület hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A közlemény sze­rint a megemlékezésen a köztársasági elnök mint a Szent Korona Testület el­nöke méltatja majd a korona hazaér­kezésének jelentőségét. A testület em­lékeztet arra, hogy a hányatott sorsú Szent Korona leghosszabb külföldi tá­vollétét követően 25 évvel ezelőtt érke­zett vissza Magyarországra. A közlemény felidézi, hogy a máso­dik világháború befejezése óta az Ame­rikai Egyesült Államok őrizetében levő Szent Korona visszaadásáról az ameri­kai kormányzat 1977 novemberében döntött. A magyar államiságot jelképe­ző Szent Koronát és a koronázási ék­szereket 1978. január 6-án az Ország­házban ünnepélyes keretek között adta át a külügyminiszter vezette ame­rikai küldöttség a magyar népet képvi­selő közjogi méltóságoknak.­­Az akkori magyar-amerikai közös közlemény hangsúlyozta, hogy a koro­nát az Egyesült Államok a magyar nép­nek adta vissza. Azóta a Szent Korona története során először nyilvánosan látható és látogatható - hangsúlyozza közleményében a testület. MNO A hálaadó szentmise További forinterősödés várható Két napja alig változott a magyar valuta a bankközi devizapiacon A bankközi devizapiacon tegnap délután 14,80 százalé­kon állt a forint a sáv erős oldalán, alig erősebben a hétfő késő délutáni 14,78 százalékos pozíciójánál, jelentette az MTI. Még mindig az átlagosnál alacsonyabb forgalomról szá­moltak be a kereskedők a bankközi devizapiacon, a forint helyzete második napja lényegében ugyanolyan szűk hatá­rok között ingadozott oda-vissza. Nem gyengítette a forintot a vártnál nagyobb államház­tartási hiány reggeli közzététele sem, a piacon úgy vélik, hogy az árfolyamok mozgását nem a nemzetgazdasági ada­tok, hanem a külföldiek pozíció építései mozgatják. Ezért további forinterősödés várható, a magyar valuta kedden is 14,70-14,80 százalék kö­zötti erős helyzetet vett fel. Az euróval 235,20 és 235,50 forint között üzleteltek, a délután jegyzett 235,20/30 forintos kurzus alig különbö­zött a hétfői hivatalos kereskedés végén jegyzett 235,25/35 forintos árfolyamtól. A dollár a nemzetközi piacokon erősödött némileg az euróhoz képest. Ezt a tendenciát követve Budapesten dél­ben 226,00/226,20 forinton állt az amerikai valuta kurzusa, szemben a hétfő délutáni 224,80/90 forintos árfolyammal. Kedden délután négy óra tájban 225,80/90 forinton állt az amerikai valuta jegyzése.

Next