Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu MicwSió Az USA nyolcvanezer kurdot fegyverzett fel Az amerikai hadsereg katonái számítógépes szimulációval készülnek fel egy Irak elleni esetleges invázióra Az Egyesült Államok mintegy nyolcva­nezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Hu­szein diktátor rendszerének megdön­tésére. A kurdok felfegyverzéséről a Pentagon hivatalosan tájékoztatta a török katonai vezetést is - jelentette tegnap az ankarai sajtó. Az amerikai hadsereg katonái egy ba­jorországi támaszponton, számítógépes szimulációval készülnek fel egy Irak elle­ni esetleges invázióra. Mint egy amerikai szóvivő közölte, a grafenwöhri gyakorló­téren zajló manőver során elsősorban táv­közlési és parancsnoki feladatokat gyako­rolnak a katonák. A szimulációban, amelyhez hasonló az Egyesült Államok­ban lévő támaszpontokon is zajlik, össze­sen 3000 parancsnok, tiszt és katona vesz részt. Fokozott óvatosságra és - szükség esetén - a távozásra való felkészülésre inti az Egyesült Államok a Perzsa-öböl orszá­gaiban tartózkodó állampolgárait. Az amerikai külügyminisztérium emellett csütörtökön bejelentette, hogy az Irakkal szomszédos Kuvaitban és Szaúd-Arábiá­­ban dolgozó diplomaták családtagjai, ille­tőleg a nem kulcspozícióban dolgozó sze­mélyzet tagjai engedélyt kaptak állomás­helyük elhagyására. Mahmud Hammud libanoni külügy­miniszter bejelentette: az arab országok elfogadták, hogy miniszteri értekezleten vitassák meg az iraki helyzetet. A minisz­teri találkozót a Biztonsági Tanács febru­ár 5-ére tervezett ülése, valamint az öböl menti országok február 7-i miniszteri ta­lálkozója után tartják meg, még a február 11-i muzulmán íd al-adha (áldozati ün­nep) előtt. A német hírszerzés (BND) az iraki fegyverkezésről rendelkezésére álló isme­reteit megosztja az ENSZ Irakban dolgo­zó fegyverellenőreivel - közölte Berlin­ben Thomas Steg kormányszóvivő, azt azonban nem árulta el, hogy rendelke­zik-e a BND információkkal iraki tömeg­­pusztító fegyverekről. A Vatikán megerősítette, hogy delegá­ciót szeretne küldeni Bagdadba. Jean-Lo­­uis Tauran érsek, vatikáni külügyminisz­ter egy római kongresszuson kifejtette: a Szentszék mérlegeli, hogy a következő napokban konkrét gesztust tesz. Az érsek nem részletezte, hogy mire gondol, de közismert, hogy Vatikánvárosban már ja­nuár közepén megemlítették delegáció küldését Irakba. Ami a konkrét gesztust illeti, megfigyelők ezt úgy értelmezik, hogy a pápa levelet kíván átadatni Szad­dám Huszeinnek és George W. Bush amerikai elnöknek. Az első öbölháború előtt a pápa szintén küldött ilyen levelet. Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő szerint Moszkvának érdekében áll, hogy támogassa az Egyesült Államo­kat az iraki diktátor elleni harcában, az Amerikával szorosan együttműködő Oro­szországnak nagymértékben megnőne a politikai és gazdasági befolyása az egész világon. A magyar származású politikussal teg­nap jelent meg interjú az Izvesztyija című orosz napilapban. A kongresszus külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja a közeli hetekben Moszkvába láto­gat azzal a céllal, hogy meggyőzze az orosz vezetőket Washington iraki politi­kájának helyességéről. Lantos egyike volt az amerikai törvényhozás azon tagjainak, akiket a Fehér Ház csütörtökön megis­mertetett a bizonyítékokkal, amelyeket Colin Powell amerikai külügyminiszter tár február 5-én a BT elé Bagdad tömeg­­pusztító fegyvereiről, illetve kapcsolatá­ról az al-Kaida terrorszervezettel. A politi­kus úgy nyilatkozott az orosz lapnak, hogy a látott bizonyítékok meggyőzték az „iraki rezsim bűnös tevékenységéről”. A norvég kormány nem fog minden­féleképpen támogatni egy Irak elleni ka­tonai lépésekre vonatkozó esetleges ENSZ-határozatot. Ezt Kjell Magne Bon­­devik miniszterelnök mondta a Dagsavi­­sen című újságnak. A BT döntésének nagy súlya van, de ez sem ment fel ben­nünket a magunk felelőssége alól - véli Bondevik. A dán kormány kifejezte készségét, hogy egy tengeralattjáróval és elitcsapa­tokkal hozzájáruljon az Irak elleni esetle­ges háborúhoz, de csak abban az eset­ben, ha arra ENSZ-felhatalmazás alapján kerül sor, jelentette az MTI. K Beta/A k­ ilenc halottja és 15 súlyos sebesültje van annak a vonatszerencsétlenség­nek, amely Ausztráliában, Sydney közvetlen közelében történt tegnap haj­nalban. A nagyvárostól 30 kilométerre délre, Waterfall településnél egy Sydneyből Port Kembla iparvárosba tartó személyvonat négy kocsija siklott ki, és a sínek menti mély árokba borult (a képen). A vonaton eredetileg hetvenen utaz­tak, főleg acélipari munkások és egyetemi beiratkozásra tartó diákok. Sok utast csak többórás munkával tudtak kiszabadítani az emeletes vagonok roncsai közül. Összesen 39 embert szállítottak kórházba. A katasztrófa okait még nem sikerült ki­deríteni, de néhány megfigyelő hajlik arra a feltételezésre, hogy a közel 45 fokos délutáni hőségtől megviselt sínpályával lehetett gond. A mozdonyvezető életét vesztette. Megtalálták viszont a vonat fekete dobozát a roncsok között, és meg­kezdték a műszaki adatok kiértékelését. A mentők közlése szerint a vonat körül­belül 80 kilométer/óra sebességgel haladhatott, amikor kisiklott - jelentette az AP hírügynökség FELHÍVÁS AZ USA TÁMOGATÁSÁRA IRAK ELLEN Rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze? Folytatás az 1. oldalról Szlovákia kilencedikként csatlakozik nyolc európai vezető felhívásához, amely­ben ezek az országok támogatásáról biz­tosítják az Irak lefegyverzésére tett ameri­kai erőfeszítéseket - jelentette be csütör­tökön késő este Pozsonyban Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szóvivő­je-Bírálta a kilenc állam- és kormányfő­nek az iraki válság kezelésével kapcsola­tos állásfoglalását Jan Peter Balkenende holland kormányfő. A holland miniszter­­elnök szerint az amerikai Irak-politika tá­mogatására felszólító levél felnagyítja az egység hiányát­ az európai országok kö­zött a Bagdaddal szembeni fellépés téma­körében. Felsorakozott viszont a felhívás mellé Lettország kormánya, amely annak a vé­leményének adott hangot, hogy Riga még újabb BT-határozat nélkül is kész tá­mogatni az Egyesült Államokat az Irak el­leni harcban. Ugyancsak támogatásáról biztosította az Egyesült Államokkal való szolidaritást szorgalmazó felhívást Janez Drnovsek szlovén elnök és Dmitrij Rupel külügymi­niszter. Orosz sajtóvélemények szerint az Egyesült Államok régi, titkos célja, Euró­pa megosztása valósult meg azzal a nyílt levéllel, amely kilenc európai vezető poli­tikus aláírásával jelent meg az érintett or­szágok vezető napilapjaiban. Örökre el­múltak azok az idők, amikor bármilyen megosztottság a nyugati táborban csen­des örömöt váltott ki Moszkvában - írta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilapban Igor Makszimicsev, a moszkvai Európa Intézet tudományos főmunkatársa. Rá­mutatott arra a kettősségre, hogy Oro­szország érdeke egyfelől a nemzetközi konfliktusok megelőzése, míg másfelől - különösen a tavaly októberi túszdráma óta - Moszkva az európaiaknál talán sok­kal jobban megérti a terrorizmus miatti amerikai aggodalmakat. A tegnapi német lapok egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az európai vezetők Washington melletti felsorakozását szor­galmazó felhívása megosztottságot ered­ményez az Európai Unióban. A kezdeményezés szánalmas fényt vet az Európai Unió közös külpolitikájára - írta tegnap a Handelsblatt című gazdasá­gi-pénzügyi lap. Bármi is mozgatta Blair, Aznar, Berlusconi, Durao Barroso, Ras­mussen, Havel, Medgyessy és Miller ura­kat, hogy az Európai Unió többi részét a transzatlanti megbízhatatlanság és a biz­tonságpolitikai határozatlanság gyanújá­ba keverjék, egy dolgot önkéntelenül ma­guk nyilvánítottak ki: a közös külpolitika célja számukra semmit sem jelent - írta a szociáldemokratákhoz közel álló Frank­furter Rundschau, jelentette az MTI. 2003. február 1., szombat Beta/AP A francia külügyminiszter tegnap figyelmeztette az elefántcsontparti elnököt, hogy személyesen felelős az országban tartózkodó valamennyi francia és külföldi állampolgár biztonságáért. A párizsi külügyminisztérium a nap fo­lyamán közleményben tanácsolta állampolgárainak, hogy akiknek jelenléte nem nélkülözhetetlen Elefántcsontparton, térjen vissza hazájába. A nyugat-afrikai or­szágban mintegy 16 ezer francia állampolgár él. A hadsereg párizsi főhadiszállá­sán bejelentették, hogy a Franciaországból sürgősséggel Abidjanba vezényelt fran­cia csendőrségi rohamegységek tegnap felvonultak a főváros repülőterére (a ké­pen), hogy szükség esetén védelmet nyújtsanak a légikikötőben felszállásra vára­kozó honfitársaiknak. Párizsban attól tartanak, hogy az afrikai felek között hét vé­gén született megállapodást elutasító kormánypárti elemek veszélyeztethetik az abidjani lakosú franciák életét Az al-Kaida „piszkos bombát” gyárt? Bizonyítékok a brit kormányilletékesek kezében Brit kormányilletékesek olyan bizo­nyítékok birtokába jutottak, amelyek sze­rint az al-Kaida terrorhálózat „piszkos bomba” előállításán dolgozik - közölte csütörtök éjjel a BBC. A rádió szerint a meg nem nevezett il­letékesek korábban nem ismertetett do­kumentumokat mutattak meg a BBC-nek állításuk alátámasztására. A „piszkos bomba” nem nukleáris robbanást idéz elő, hanem egy hagyomá­nyos töltet detonációjával sugárzó anya­got szór szét minél nagyobb körzetben. A BBC tévé éppen csütörtök éjjel, az értesülés közzétételével egyidejűleg su­gárzott egy dokumentumfilmet arról, hogy mi történne, ha London központjá­ban, a Trafalgar téren robbanna fel egy ilyen szerkezet. A szakértők végkövetkez­tetése az volt, hogy a belváros jelentős ré­sze akár egy évtizedig is lakhatatlanná vál­hatna a szennyeződés miatt. Az al-Kaida piszkos bombájáról szó­ló értesülések a név nélkül idézett kor­mányforrások szerint olyan brit titkos­ügynököktől származnak, akik beépül­tek Oszama bin Laden csoportjának af­ganisztáni kiképzőtáboraiba. A BBC szerint azt jelentették vissza, hogy az al- Kaidának most már megvan a megfele­lő felkészültsége, és talán az alapanyaga is egy ilyen sugárzó bomba megépítésé­hez. Az idézett források szerint a munka az afganisztáni Herát városának egy nukleá­ris laboratóriumában folyik. DÉL-KOREA Dollármilliókért vett csúcstalálkozó? A dél-koreai ellenzék tegnap bocsá­natkérést és magyarázatot követelt Kim De Dzsung dél-koreai elnöktől, akit azzal vádol, hogy 186 millió dolláros, Phenjan­­nak nyújtott szöuli segéllyel alapozta meg a 2000-ben megtartott észak- és dél-kore­ai csúcstalálkozót. A 2000-ben megtartott csúcstalálkozó az enyhülés kezdetét jelentette a megosz­tott félsziget két országának viszonyában, s a Nobel-békedíjat a dél-koreai államfér­fi számára. Csütörtökön dél-koreai könyvvizsgá­lók nyilvánosságra hozták, hogy 2000-ben az enyhülési politikára törekvő szöuli kormányhoz közel álló Hyundai üzleti csoport 186 millió amerikai dollárt utalt át ismeretlen rendeltetéssel Észak-Koreá­­nak egy héttel a nevezetes találkozó előtt, s az ügylet részleteit a dél-koreai kor­mány titkosíttatta. Kim elnök csütörtökön röviden any­­nyit közölt az ügy kapcsán, hogy a Hyun­dai észak-koreai beruházásokba fektetett be, ami megfelel Dél-Korea nemzeti ér­dekeinek, és egyben a békét szolgálja. Az elnök ellenzi, hogy ügyészi vizsgálat in­duljon az ügyben - jelentette az AP. Újabb képviselői hely a Likudnak Az izraeli választás végeredménye A kedden tartott izraeli választás hiva­talos végeredménye szerint Ariel Saron miniszterelnök győztes Likud pártja összesen 38 képviselői hellyel rendelkez­het a parlamentben, pontosan kétszer annyival, mint legfőbb riválisa, az Izraeli Munkapárt. Az összes szavazat összeszámlálása csak csütörtök estére fejeződött be, mert meg kellett várni a postán küldött, illetve korábban leadott voksokat: a katonákét, a kórházban fekvőkét, az elítéltekét és a külszolgálaton lévőkét. Ezek némiképp módosították a korábban közölt ered­ményt, amely szerint a Likud 37 hellyel rendelkezett volna. A Likudnak eddig 19, az Izraeli Munkapártnak 25 helye volt a knesszetben. Ugyancsak javított eredményén a vég­elszámolásra a nacionalista Nemzeti Val­lási Párt, amely a korábban közölt és az eddigi 5 helyett ezentúl 6 helyet birtokol. A kommunista Hadas a korábban számí­tott 4-gyel szemben csak 3 helyhez jutott, akárcsak a szakszervezeti gyökerű Am Ehad. Mindez azt jelenti, hogy a jobbol­dal az eddig közölthöz képest még 2 hellyel erősebb lett - jelentette az AFP hí­rügynökség. A többi párt eredménye a végső szava­zatösszesítés nyomán nem változott. A hangsúlyozottan világi Sinui Centrum­párt, amely a harmadik legjobb teljesít­ményt mutatta fel a választáson, az eddigi 6 helyett ezentúl 15 képviselővel rendel­kezik a parlamentben. Az ultraortodox Sasz párt képviselete 17-ről 11-re esett vissza. A szélsőjobboldali pártok három­párti koalíciója, a Nemzeti Unió 7, a ba­loldali Merec az eddigi 10 helyett 6 man­dátumot szerzett. A kelet-európai szárma­­zásúakra épülő Tórai Zsidóság Pártja 5, az arabokat képviselő Balad 3, a főleg orosz ajkú bevándorlókat képviselő Jisz­­rael Ba’Alija 2, az Egyesült Arab Lista 2 helyet szerzett. Ariel Saron, a leköszönő izraeli kor­mány feje tegnap Tomi Lapiddal, a jobb­­közép Sinui Centrumpárt vezetőjével kezdte meg a tárgyalásokat új kormányá­nak összetételéről. A Saronnal Izrael déli részén folyta­tott tegnapi találkozóról Tomi Lapid el­mondta: egyetértettek abban, hogy egy kibővített kormányt alkotnak a szélsőbal és a szélsőjobb erői nélkül, jelentette az MTI.

Next