Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-08 / 32. szám

2003. február 8., szombat ■ A hét szentje­­ Szent Bálint Ünnepe: február 14. A Bálint név jelentése erős, egészséges. A latin Valentinus névből származik. Bálint Rómában élt, orvos és áldozópap volt. II. Claudius császár uralkodása ide­jén, a keresztényüldözések során sikertelenül próbálták hittagadásra bírni, ezért börtönbe vetették. Itt meggyó­gyította Aster főtiszt vak leányát. A csoda láttára Aster egész háza népével együtt felvette a keresztséget. Ami­kor a császár tudomást szerzett a történtekről, Bálintot elfogatta és lefejeztette (1269-ben). Vértanúságának he­lyén a 4. században I. Gyula pápa templomot építtetett. Az ókori rómaiak február 15-én ünnepelték a Lupercaliát, amit Luperca istennő után neveztek el. Az ünnep éjjelén a hajadon lányok agyagkorsóban gyűjtöt­ték össze a nevüket tartalmazó viasztáblákat. A nőtlen férfiak pedig húztak egy-egy nevet, és az ily módon kivá­lasztott hölggyel az ünnepség idejére párok lettek, sőt, gyakran egész életükben együtt maradtak. Gelasius pápa 496-ban elrendelte, hogy a Luperca-ünnep helyett, egy nappal korábban, február 14-én Szent Bálintra emlékez­zenek. így lett Bálint a szerelmesek pártfogója. Keresztény reflexió a New Age-ről A február 3-án megtartott sajtóértekezleten Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke és Michael Louis Fitzgerald érsek, a Vallások Közötti Párbe­széd Pápai Tanácsának elnöke közösen mutatta be a doku­mentumot a nagy számban egybegyűlt újságíróknak. A ke­resztény reflexió a New Age-ről: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója című dokumentum nem végleges jellegű tanul­mány, jelentés, egy tanulmányi csoport közös reflexiójának gyümölcse. Paul Poupard bíboros a Vatikáni Rádióban a dokumen­tumot méltatva hangsúlyozta, hogy a New Age jelenség sok más új vallási mozgalommal egyetemben az egyik legna­gyobb kihívást jelenti a keresztény hit számára. A New Age a keresztény hittel összeegyeztethetetlen elméleteket és taní­tást tartalmaz Istenről. A New Age mozgalom újpogány, szinkretista, újgnosztikus tanítások és elméletek koktélja. Nagyon sok embert megtéveszt, mert a mai modern világ­ban az emberek keresik a helyüket és a New Age látszólag lelki megoldási javaslatokat nyújt a modern világ boldogta­lanságára. Számtalan problémát felölel: a természetvédel­met, a feminizmust, a totalitás vágyát. Kozmikus összhangot ígér követőinek, a valóságot átformáló mentális képességek megszerzését, a mindennapi élet felszíne alatt rejtőző spiri­tuális világba való behatolást. Erősen individualista korunk­ban a New Age számos követőre talált. Főleg olyan szemé­lyek választják, akik idegenkednek a hivatalos, intézményes vallástól. A bíboros emlékeztetett rá, hogy az új vallási mozgalmak nem a hitetleneket térítik meg, hanem azokat a kereszténye­ket, akik az egyházban nem találtak választ kérdéseikre. Mo­dern világunkban sokan szinte kétségbeesetten szomjúhoz­­zák Istent, keresik életük értelmét. Az egyház feladata az, hogy segítse, hogy az emberek felfedezzék: az élő víz forrása nem más, mint Jézus keresztfán átdöfött szíve. Ezért a ke­resztény hitet úgy kell tovább adni, hogy az ne elvont foga­lom, eszme, hanem a konkrét találkozás helye legyen. ■ Egyperces elmélkedés ! Az ember nem oly nagy, mint ami fölött hatalma van. Csupán akkorák vagyunk, mint amennyire a tiszte­letünk terjed. A modern embernek az a tragédiája, hogy már csak önmagát tiszteli. Valóságosan létező vi­lágunk mélyebb, mint ameddig ellátunk. Ezért tiszteli a keresztény lélek az Istent, és azt az emberi képet, amit Isten adott nekünk, hogy benne reméljünk, és ez Jézus, az Istenember. Ha bennünk is megszólalna a számító üzletember és megkérdezné: Na, és mi ebből a haszon? - nyugod­tan mondjuk csak rá: semmi! A világ éltetője nemcsak a haszon, a profit. A szeretet mindig értékesebb és na­gyobb minden profitnál. Azt kell tisztelnünk, ami több, mint mi vagyunk. ■ A. BENGSCH _____Mm«Sc A gyógyszer csak az imával közösen alkalmazva gyógyít­ ­ Évközi 5. vasárnap Nincs a világon kiszolgáltatottabb em­ber, mint a beteg. Legfeljebb a betegek tud­nak egymás között versengeni a nyomorú­sággal. Az a beteg, aki az őt emésztő kórról semmit sem tud, tanácstalan és kiszolgálta­tott. Sőt azt, hogy a testünk és az egészsé­günk milyen törékeny, azt a betegségben tudjuk meg. Az embernek nem csak a teste vagy lelke beteg, hanem mindig a teljes em­ber szenved, testestől, lelkestől. Ezt nagyon jól tudta Jézus. És azt is, hogy az emberek számtalan betegségben szenvednek. Jézust az evangéliumok úgy mutatják be, mint aki szavával és tetteivel gyógyított. Az evangélisták megemlítik a gyógyításnak két szélsőséges esetét is, az ör­dögűzést és a halott feltámasztását. A Biblia a betegséget a szervezetbe jutott káros hata­lom, esetleg ördögtől megszállottság jelen­létével magyarázza. A Szentírásban a beteg­ségre vonatkozó leírások nem felelnek meg a mai diagnosztikai leírásoknak, ezért az esetek többségében lehetetlen azonosítani a Jézus által gyógyított betegségek termé­szetét. Csak nagy általánosságokat tudunk meg a betegről: ördögtől megszállott, vagy epilepsziás, béna, vak, néma vagy magas láz gyötörte. Az Újszövetség mindenféle bőrbe­tegséget leprának nevez. A betegség teológiai értelmezésének legfontosabb eleme, hogy a betegséget az ember életrendjének a zavaraként értékel­ték. Az Istentől való eltávolodás büntetése­ként fogták fel. Igaz, Jób könyve tiltakozik a betegség és a bűn mechanikus összefüggése ellen, de Jézus korában mégis elevenen él az a képzet, hogy a beteg ember Isten bün­tetését viseli, valamilyen elkövetett titkos bűne miatt. Ezért a betegtől, mint Istentől megvert embertől, a legtöbben menekül­,­tek. A beteget általában csak a legszűkebb családja látogatta vagy gondozta, különben betegségével teljesen magára maradt. . A mai vasárnapon az Újszövetség legrö­videbb gyógyító elbeszélését (vö. Mk 1,29- 39), Péter anyósának meggyógyítását olvas­suk. A magas láz ugyan nem elég informá­ció ahhoz, hogy meghatározzuk a betegsé­get, legfeljebb az a tény, hogy mindez ágy­hoz kötötte Péter anyósát, arra utalt, hogy súlyos betegnek tartották. Jézus semmilyen imát nem mondott gyógyításkor, mindösz­­sze megfogta a beteg kezét. Hanina ben Dosza rabbi, aki Jézussal egykorú volt, mindössze egyetlen gyógyítást tudott felem­líteni, és ezt nagy látványosság közepette tette. Annak ellenére, hogy megtiltotta az em­bereknek, hogy gyógyításairól beszéljenek, Jézushoz igen sok beteget hoztak. Az Újszö­vetség nem számol be egyetlen olyan eset­ről sem, amelyben ténylegesen visszautasí­totta volna valaki gyógyítását, annak ellené­re, hogy tudta, nem minden meggyógyított követte, vagy köszönte meg a gyógyítást. Jézus az egész emberrel foglalkozik, a keresztények azonban már szakosodnak. Van, aki elméleti igehirdetéssel foglalkozik, van, aki karitatív tevékenységgel, van, aki gyógyít, de nem foglalkozik prédikálással, mondván az a papok dolga. A specializált orvostudomány korában, alapvetően meg­szűnt a közgondolkodásban a betegség és a bűn összekapcsolása. És alapvetően megvál­tozott a betegség okainak keresése is. Az or­vosok a szoros oksági elv alapján keresik a kialakult betegség kiváltó okát, és azt igye­keznek megszüntetni. Gyógyító tevékenysé­gük inkább rendszeres elfoglaltság, munka, mint az egész embert figyelembe vevő job­bító tevékenység. A keresztény betegápolás mindig az egész emberre figyel. Nem az orvosok, ha­nem a beteg ápolói lesznek a beteg legna­gyobb támaszai. A gyógyszer és az ima nem felcserélhető gyógyító eszközök, de közös alkalmazásuk nem csak egy betegségtől sza­badítja meg a meggyötört ember, hanem utat mutat neki a szó teljes értelmébe vett egészséges hívő magatartás eléréséhez. ■ BENYIK György A pápa üzenete a Betegek XI. Világnapjára Február 11-én van a Szűzanya lourdes-i jelenésének a napja, egy­ben a betegek világnapja is, amit a pápa tíz évvel ezelőtt alapított a Lourdes-i Szűzanya liturgikus em­lékezetére. Az egyik jelenés alkal­mával így szólt Szűz Mária Berna­detthez: "Imádkozzál a szegény bű­nösökért, imádkozzál a beteg vilá­gért!" A boldogasszony meghagyá­sát úgy teljesíthetjük, ha élő hittel évente elvégezzük a lourdes-i kilen­cedet. Imádkozzunk a bűnösök megtéréséért és a betegek gyógyu­lásáért, de önmagunk üdvösségé­ért, lelkünk újraéledéséért és sok­szor beteg testünk gyógyulásáért is. Az idei évben a Betegek XI Vi­lágnapjának központi ünnepségét Washingtonban szervezik meg. A pápa óhaja, hogy az Élet és a Szere­tet Evangéliuma ebben az évben az egész amerikai földrészen vissz­hangra találjon. "Látjátok, hogy a szeretet szava a hatalmasok társa­dalmával szemben, ezekben a válsá­gos időkben mindig visszatér, még ha el is akarják felejteni. Az egyház apostoli munká­ja a betegek, szenvedők megsegítése - külö­nösen a katolikus kórházakban, amelyek le­gyenek az élet és a reménység központjai" - hangsúlyozza II. János Pál üzenetében. A pápa hozzáteszi, hogy a papok és szerzete­sek képzése során külön ki kell emelni az egészségügyben dolgozók lelkipásztori munkájának jelentőségét, hogy ebben fe­dezzék fel a szeretet és a remény leghitele­sebb formáit. Redrado püspök, a Pápai Ta­nács titkára felhívást intézett a világi egész­ségügyi dolgozóihoz, hogy szolgálják a bete­geket, és legyen gondjuk a családtagokra is, akik sokszor együtt szenvednek a beteggel. vallas@magyar­ szo.co.yu VALLÁSI ROVAT 7 Meghalt Werenfried van Straaten. Január 31-én reggel a Frankfurt melletti Bad Soden kórházában el­hunyt P. Werenfried van Straaten, a keleti egyházakat segélyező szerv Speckpaterként ismert legendás hírű alapítója. "A 20. század legnagyobb koldusa már nem jár többet körbe kalapjával" - írta róla az APIC, fran­cia hírügynökség tudósítója. Van Straaten atya, pre­montrei szerzetes január 17-én ünnepelte 90. szüle­tésnapját és ebből az alkalomból világszerte megem­lékeztek róla (Kilencven éves a "szalonnás páter", Ma­gyar Szó január 25., 7 old.). ■ A megszentelt élet intézményei a mai egyházban­­ a számok tükrében. Február 2-án, a Megszentelt élet napján, II. János Pál pápa homíliájában a katolikus vi­lág figyelmét a különleges módon Istennek szentelt élet sokféle formájára fordította. A Katolikus Egyház Statisztikai Évkönyve szerint a 2002. év végén 139 397 szerzetespap, 518 diakónus, 55 057 segítő testvér és 801 185 fogadalmas nővér teljesít szolgálatot az egy­házban. A megszentelt élet közösségeiben 719 férfi és 29 968 nő él osztatlan szívvel Isten országért, a Nők küldetése az egyházban és a világban. A Pax Romana szervezésében, dr. Bogner István egyetemi tanár ma, szombaton délelőtt 10 órakor a topolyai helyi közösség nagytermében előadást tart a Nők kül­detése az egyházban és a világban címmel, a A bérmálásról. A Szabadkai Székesegyház Ifjúsági Közössége szervezésében február 12-én, szerdán 20 órakor Zsellér Attila tart előadást Bérmálás címmel. A rendezvény színhelye a szabadkai Szent Teréz plé­bánia hittanterme, a Erkölcsi témájú előadás-sorozat. A szabadkai Quo Vadis Ifjúsági Csoport, az Ifjúsági Bank támogatásá­val, erkölcsi témájú előadás-sorozatot szervez az ifjú­ság részére. Az első előadásra február 13-án, csütörtö­kön 19 órakor kerül sor. A szabadkai ferences temp­lom hittantermében Rehák József lelkipásztor a ke­resztény erkölcsről fog beszélni. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Bővebb információ az előadással kapcsolatban quo@tippnet.co.yu címen kapható. ■ Munkatársak: FARAGÓ Ilona, NEGYELA László In memóriám Fiala Mária Ivánka nővér (1920-2003) 2003. február 3-án, életének 83., szerzetesi foga­dalmainak 60. évében elhunyt Fiala Mária Ivánka nővér, a Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek Társulatának általános helynöknője. Fiala Magdolna 1920 június­ 19-én született Bácsban. 1932 szeptem­berében lépett a zárdába, 1942 júliusában pedig be­öltözött, és felvette a Mária Ivánka szerzetesi nevet. Első fogadalomtételére 1943. júliusában került sor Kalocsán. Mint iskolás nővér okleveles tanítónői képzettséggel rendelkezett. Horgoson, Óbecsén, Bácsott, Szenttamáson, Zomborban, Temerinben, Újvidéken, Zentán, Sza­badkán és Adán működött. Sokoldalúságát bizonyít­ja, hogy számos munkakörben tevékenykedett. A szerzetnek a II. vatikáni zsinat szellemében kidolgo­zott új szabályzata, valamint több kiadvány fűződik a nevéhez. Keze munkáját dicsérik az általa készített és gondozott liturgikus ruhák is. Idős koráig fiatalos lendülettel dolgozott. Temetésére 2003. február 5-én került sor. A gyászmisét a szabadkai és a környékbeli lelkipászto­rok koncelebrálták dr. Pénzes János szabadkai me­gyéspüspök vezetésével. Szentbeszédet magyar nyel­ven Nagy József zentai esperes, horvátul pedig Stjepan Beretic főesperes mondott. Ivánka nővér föl­di maradványait a bajai úti temetőben, a nővérek sír­boltjába helyezték örök nyugalomra. ■ NEGYELA László A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti

Next