Magyar Szó, 2003. március (60. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-08 / 56. szám

2003. március 8., szombat ■ A hét szentje ■ Római Szent Franciska Ünnepe: március 9. Római előkelő családban született 1384- ben. Tizenkét éves korában feleségül ment egy előkelő római ifjúhoz, akivel azután negyven évig élt bensőséges házaséletet. Jóllehet Fran­ciska elsősorban családjának élő asszony volt, de időt tudott szakítani a szegények és eleset­tek felkarolására is. 1425-ben a keresztény ir­­galmassági cselekedetek gyakorlására külön női társaságot alapított, melynek tagjai tovább­ra is a családjuk körében éltek, de a Benedek Regulát követték. Azon nővérek számára, akik nem voltak családjukhoz kötve, 1433-ban meg­alapította a Tor de Specchi monostort. Jóma­ga férje halála után csatlakozott hozzájuk. Öt­venhat éves korában, 1440. március 9-én hunyt el. Ünnepnapján a római Santa Maria Nova-templom közelében - amelyben sírja van -, rengeteg gépjármű sorakozik fel, mert a pápa kiküldöttjének áldását várják, aki Francis­ka pártfogását kéri számukra. Ez a szent életű asszony 1925-től a járművezetők védőszentje. A megtérés kifejezetten vallási fogalom. Az Ószövetségben sok esetben körülírással szerepel, erkölcsi tartalma van. Az ember átrendezi az Istenhez fűződő kapcsolatát, vagy megváltoztatja az emberekkel kialakított kapcso­latát. Más szavakkal elfordul a bűntől és odafor­dul az Istenhez. Az Ószövetség alapvetően dina­mikusan szemléli az ember erkölcsi életét. Úgy te­kint rá, mint egy úton járásra, amely valahova ve­zet. Amikor az ember bűnt követ el, a bűnösök közé áll, az ő útjaikra téved, amelyek szükségsze­rűen elvezetnek az Istentől is. Az ember azonban változtathat véleményén, a magatartásán és bará­tain. Újra az igazak útjára térhet, amely jelenti a megtérést és visszatalálást az Istenhez. Az Ószö­vetség tehát nem úgy szemléli az embert, hogy vagy jó, vagy rossz, hanem vagy jó felé fejlődik, vagy rossz irányba indult el. Az irányváltoztatást szükségszerűen bűnbánat kíséri. Az ember jobbu­­lásához szükséges saját bűneinek az elítélése, a bűnbánat azonban csak az első lépés ezen az úton. Az Ószövetség legtöbbször közösségben gondolkodik, és nem egyénben, ezért mindezt a népre vonatkoztatja. Ha a nép elhagyja a szövetsé­get, jog szerint elveszítené Isten szeretetét, de Is­ten ekkor sem hagyja cserbe, ő mindig megtartja a szövetségét. Ilyen gondolati előzmény után kell az újszövet­ségi igehirdetést szemlélni. Keresztelő János és Jé­zus prédikációjának kezdete is a megtérésre való felhívással kezdődik. A babiloni fogságtól egyre vi­lágosabban hirdetik a próféták, hogy Izrael csak akkor maradhat fenn, ha nem politikai, hanem vallási közösségként értelmezi magát. Fennmara­dásának politikai eszközei helyett vallási eszközeit gondozza. Amennyiben a szövetséget és annak tetteit képviseli a világban, akkor van létjogosult­sága fennmaradni. Erre hívta meg az Isten. Ke­resztelő János is erről beszél. A meggyengült eti­kai, vallási, és kultuszközösséget akarja megerősí­teni? Bár virágzó kultuszközösség a Jézus korabeli zsidóság, de Keresztelő János ezt nem tartja ele­gendőnek, a kultuszközösségben résztvevők ala­csony etikai, morális szintje miatt. Egy félelemkel­tő motívumot is beiktat János, a közelgő ítéletet. Jézus igehirdetése (vö. Mk 1,12-15) szintén a megtérésre szólít fel, de nem az ítélet félelme mi­att, hanem mert „elközelgett az Isten országa", vagy mert „beteljesülendő" az Isten országa. Jézus új fogalmat vezet be igehirdetésébe. Minden megtérés új lépés előre Isten országa építésében. Sokan azért fordulnak el a kereszténységtől, mert az „önmegvalósítást" korlátozza. Freud óta azzal is vádolják a zsidóságot és a kereszténységet, hogy kóros bűntudattal terheli meg az emberek lelkét. Sokan a bűnt relativizálják, néhány esetben úgynevezett szituációs etikai okfejtéssel, a bűn ka­tegóriáinak összemosására is történik kísérlet. A kereszténység ellenfelei alapvetően abból indul­nak ki, hogy az emberi természet jó, minden kí­vánságunk jó, és amennyiben annak engedelmes­kedünk, akkor harmonikusabban élhetünk. A bűnbeesés óta vágyainkat beszennyezte a bűn, nincs igazán tiszta helyzet. Aki csak a saját vá­gyait követi, hamarosan másokét korlátozza, és semmiképpen sem az Isten országát építi. Aki ké­pes vágyait, sőt önmaga egész tevékenységét felül­vizsgálni, saját tetteit megítélni, ahogyan az Isten ítél meg bennünket, az közel került a megtérés­hez. Aki képes megfordítani útjait, vagyis megtér­ni, aki képes a bűnösök köréből az igazakhoz tér­ni, az a bűn országa helyett egy másikat épít. A megtérésre képes ember, nem önmagát teszi a vi­lág mércéjévé, hanem az Istent, és az etikai törvé­nyeket, és ezt nem csak másokkal akarja betartat­ni, hanem először maga kezdi betartani. Megtérés nélkül nincs vallási élet, nincs humánusabb élet, és számunkra nincs biztonságos jövő. Amióta egyetlen ember is képes milliókat veszélyezte­tni, fontossá vált, hogy a terrorista is megtérjen, kü­lönben nem fogunk tovább élni. ■ BENYIK György Megkísértett a sátán, de legyőztem Nagyböjt 1. vasárnapja Nagyböjt - a böjt, ima és alamizsna ideje Az egyház nagy ünnepköreinek - a karácsonynak és a húsvétnak -, meg­van az előkészületi ideje. Karácsonyra advent vagy útjövet, húsvétra pedig nagyböjt ideje alatt készülünk fel. Mivel húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ezért az előkészület is hosszabban tart: 40 napig. A nagyböjtről először a Nicaeai zsinat (325) tesz említést, de ettől fogva egyre több forrás tanúskodik saját liturgiájának formálódásáról. A keresztények már az ősegy­házban szükségét érezték a lelki felkészülésnek, mely fokozottan közösségi jellegű volt. Egyesek Jézus pusztában töltött napjaira és böjtölésére helyezték a hangsúlyt, mások viszont a katekumenekkel együtt, saját keresztény mivol­tukat kívánták fokozott intenzitással átélni. Ezzel párhuzamosan rádöbben­tek, hogy­ az ember mindig gyenge, és esendő bűnös marad, ezért ismét má­sok a bűnbánatra és a vezeklésre helyezték a nagyobb hangsúlyt. Bármilyen módon készültek is húsvét ünnepére, egyben egyetértettek: ezek a hetek az egyház életének kiváltságos idejét jelentik. Miért kezdődik a böjt hamvazószerdával? Valóban, ha pontosan megszámoljuk, nagyszerdától nagyszombatig nem 40, hanem összesen 46 nap telik el. De a vasárnapok már a kereszténység kezdetétől nem számítottak böjti napnak. Ezért kell a nagyböjtnek is előbb, azaz pontosan hamvazószerdán kezdődnie, hogy a negyven böjti napból egyetlenegy se hiányozzon. A hamvazószerda már önmagában elárulja nevének eredetét. Hamut szór­va a hívek fejére, az egyház arra a szent „negyven napra" figyelmeztet, amely alatt imával, jótettekkel, őszinte megtéréssel készülünk hitünk központi üze­netének. Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása titkának megün­neplésére. A kezdeti egyházban csak azok a vezeklők jelölték meg magukat hamuval, akik a nagycsütörtökön esedékes gyónásra, a megbékélés szentségére készül­tek. Valamikor a 10. vagy all. század táján terjedt el a hamvazkodás szokása a hívek szélesebb körében is. A megújított liturgiában a hamuval való meghintés Isten szavának meg­hallgatása után következik. Az evangélium ugyanis megtérésre szólít fel ben­nünket. Miközben a pap kereszt alakban hamut szór a hívő fejére, ezt mond­ja: „Térjetek meg, és higgyetek az Evangéliumnak!" vagy „Emlékezzél, em­ber, hogy porból lettél és porrá leszel!" Mindkettő a nagyböjt lényegére hív­ja fel a figyelmet, tartalmilag pedig­ kiegészíti egymást. Milyen hamut szór a pap a hívek fejére? Az előző év virágvasárnapján megszentelt barkaágakat, olajfaágakat gon­dosan megszárítják, majd elégetik. A szertartást végző pap ezzel a hamuval hinti meg a hívek fejét, vagy keresztet rajzol a homlokukra. ! Egyperces elmélkedés ! Sohasem lehetsz, míg e földön vagy, üd­vösséged felől biztonságban, és ezért mindig félned kell, miközben reménykedel. Bűneid tudata növekszik, amint nő benned az Isten kegyelmének meglátása Krisztusban. Az iga­zi keresztény állapota Krisztusnak a viharban való békés és nyugodt álmához hasonlít a legjobban. Nem a tökéletes öröm és nem a menny biztonsága, de a mély belenyugvás Is­ten akaratába. Önmagunknak, lelkünknek és testünknek neki való átadása, reményked­ve ugyan, hogy megmentetünk, de szemünk sokkal szilárdabban rá meresztve, mint ön­magunkra. ■ J.H.NEWMA Micr­utfia vallas@magyar­szo.co.yuVALLÁSI ROVAT 7 Kolping-gyűlést tartottak Pádén M­árcius 1-jén és 2-án, a pádéi római­ katolikus plébánián, a Jugoszláv Kolping Társaság vezetősége vezetőképző szemináriumi hétvégét tar­tott a Kolping Családok projektkoordinátorai részére. Ezen részt vettek a verbicai, hetini, szajáni, tóbai, csókai, törökkanizsai, csernyei és pádéi Kolping­­vezetők. Hazánkban 1998-tól alakultak meg az első Kolping-családok. Azóta 25 ilyen család tevékenykedik mintegy 800 taggal. A pádéi gyűlésen Deák Róbert, a Társaság szervező titkára fontosnak tartotta egyházi hagyományaink ápolását, az új kapcsolatok kiépítését, a sportrendezvényeket és kirándulásokat, továbbá szor­galmazta a temetőutak és kápolnaudvarok rendezését. A munkanap végén Király Tibor, pádéi és Pósa Gyula szajáni plébános, a hazai Kolping Társaság lelki veze­tője bemutatta a hálaadó szentmisét. Utána farsangi bál következett. A kétnapos szemináriumról ki-ki a személyes küldetése felismerésével tért vissza közösségé­be, megszívlelve boldog Kolping Adolf szavait: „Tegye csak mindenki a maga he­lyén a legjobban a dolgát, akkor majd hamarosan a világ helyzete is jobbra for­dul." . «ISTVÁN Márta Előadásában Eduard Dobre, a Románia Kolping Társaság munkatársa többek között beszámolt a romániai Kolping-családok nyolcévi tevékenységéről Topolya. A Máriás Papi Mozgalom topolyai tagjai a múlt héten Tóthfaluban többnapos lelki­­gyakorlaton vettek részt, amelyet Sóti János je­zsuita atya tartott.­­ Kupuszina. Nagyböjti előkészületként vasár­nap, hétfőn és kedden szentségimádást tartot­tak. Hamvazószerdán böjtöltek a helybeli hívők is. Nagyböjt folyamán egyházmegyéink vala­mennyi templomában péntekenként és vasárna­ponként keresztúti ájtatosságot szerveznek. Kupuszinán a gyermekek is részt vesznek, imá­jukkal együtt végigkísérik Jézus szenvedésének útját. a Telecska. Március 8-án, nagyböjt első szom­batján, délután fél négykor a terecskai plébánián találkozót szerveznek az ifjúság, valamint a fiatal és a fiatal lelkületű házaspárok részére. Öt óra­kor Pásztor Árpád atya szentmisét mutat be. Csa­ládlátogatás, házszentelés alkalmával nem egy hívő említette neki, hogy imádkozik és áldozatot hoz az egyházközségért. Ezért a helybeli lelki­­pásztor reméli, hogy a Szentlélek működésére lassan Telecskán is megalakul egy-egy lelkiségi mozgalom, amelybe majd bekapcsolódnak a hí­vek. Kikinda. Vasárnap, március 9-én, délután 16 órai kezdettel a római katolikus plébánián bib­liaórát tart a Szent Jeromosról elnevezett helybe­li bibliacsoport. Kikindán már öt éve gyűlnek ha­vonta egyszer össze ezek a lelkes bibliaapostolok, melyen a kijelölt animátor mindig egy új bibliai szöveget nyújt ízelítőül az összegyűlteknek. En­nek az elemzése a házi módszerek egyike segítsé­gével történik, élénk véleménymegosztással. A teológia támogatáshoz hozzásegítenek Csúszó Alix hitoktató nővér, valamint Botka József hely­beli plébános, ■ Csóka. A csókái Kolping Család tagjai megbe­szélték, hogy ezentúl kéthetente találkoznak. A következő összejövetelen, március 21-én Biblia­estet szerveznek. A Kolping Család egyes tagjai, akik egyben a Szent Jeromos Biblia-apostolképző tagjai, Both István esperessel vállalták, hogy a bibliatársulat egyik módszere segítségével feldol­goznak egy szentírási részt. ■ Munkatársak: BOTH M. Kornélia, FARAGÓ Ilona, HORVÁTH Katalin, ISTVÁN Márta és PÁSZTOR Árpád A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti

Next