Magyar Szó, 2003. március (60. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-08 / 56. szám
2003. március 8., szombat ■ A hét szentje ■ Római Szent Franciska Ünnepe: március 9. Római előkelő családban született 1384- ben. Tizenkét éves korában feleségül ment egy előkelő római ifjúhoz, akivel azután negyven évig élt bensőséges házaséletet. Jóllehet Franciska elsősorban családjának élő asszony volt, de időt tudott szakítani a szegények és elesettek felkarolására is. 1425-ben a keresztény irgalmassági cselekedetek gyakorlására külön női társaságot alapított, melynek tagjai továbbra is a családjuk körében éltek, de a Benedek Regulát követték. Azon nővérek számára, akik nem voltak családjukhoz kötve, 1433-ban megalapította a Tor de Specchi monostort. Jómaga férje halála után csatlakozott hozzájuk. Ötvenhat éves korában, 1440. március 9-én hunyt el. Ünnepnapján a római Santa Maria Nova-templom közelében - amelyben sírja van -, rengeteg gépjármű sorakozik fel, mert a pápa kiküldöttjének áldását várják, aki Franciska pártfogását kéri számukra. Ez a szent életű asszony 1925-től a járművezetők védőszentje. A megtérés kifejezetten vallási fogalom. Az Ószövetségben sok esetben körülírással szerepel, erkölcsi tartalma van. Az ember átrendezi az Istenhez fűződő kapcsolatát, vagy megváltoztatja az emberekkel kialakított kapcsolatát. Más szavakkal elfordul a bűntől és odafordul az Istenhez. Az Ószövetség alapvetően dinamikusan szemléli az ember erkölcsi életét. Úgy tekint rá, mint egy úton járásra, amely valahova vezet. Amikor az ember bűnt követ el, a bűnösök közé áll, az ő útjaikra téved, amelyek szükségszerűen elvezetnek az Istentől is. Az ember azonban változtathat véleményén, a magatartásán és barátain. Újra az igazak útjára térhet, amely jelenti a megtérést és visszatalálást az Istenhez. Az Ószövetség tehát nem úgy szemléli az embert, hogy vagy jó, vagy rossz, hanem vagy jó felé fejlődik, vagy rossz irányba indult el. Az irányváltoztatást szükségszerűen bűnbánat kíséri. Az ember jobbulásához szükséges saját bűneinek az elítélése, a bűnbánat azonban csak az első lépés ezen az úton. Az Ószövetség legtöbbször közösségben gondolkodik, és nem egyénben, ezért mindezt a népre vonatkoztatja. Ha a nép elhagyja a szövetséget, jog szerint elveszítené Isten szeretetét, de Isten ekkor sem hagyja cserbe, ő mindig megtartja a szövetségét. Ilyen gondolati előzmény után kell az újszövetségi igehirdetést szemlélni. Keresztelő János és Jézus prédikációjának kezdete is a megtérésre való felhívással kezdődik. A babiloni fogságtól egyre világosabban hirdetik a próféták, hogy Izrael csak akkor maradhat fenn, ha nem politikai, hanem vallási közösségként értelmezi magát. Fennmaradásának politikai eszközei helyett vallási eszközeit gondozza. Amennyiben a szövetséget és annak tetteit képviseli a világban, akkor van létjogosultsága fennmaradni. Erre hívta meg az Isten. Keresztelő János is erről beszél. A meggyengült etikai, vallási, és kultuszközösséget akarja megerősíteni? Bár virágzó kultuszközösség a Jézus korabeli zsidóság, de Keresztelő János ezt nem tartja elegendőnek, a kultuszközösségben résztvevők alacsony etikai, morális szintje miatt. Egy félelemkeltő motívumot is beiktat János, a közelgő ítéletet. Jézus igehirdetése (vö. Mk 1,12-15) szintén a megtérésre szólít fel, de nem az ítélet félelme miatt, hanem mert „elközelgett az Isten országa", vagy mert „beteljesülendő" az Isten országa. Jézus új fogalmat vezet be igehirdetésébe. Minden megtérés új lépés előre Isten országa építésében. Sokan azért fordulnak el a kereszténységtől, mert az „önmegvalósítást" korlátozza. Freud óta azzal is vádolják a zsidóságot és a kereszténységet, hogy kóros bűntudattal terheli meg az emberek lelkét. Sokan a bűnt relativizálják, néhány esetben úgynevezett szituációs etikai okfejtéssel, a bűn kategóriáinak összemosására is történik kísérlet. A kereszténység ellenfelei alapvetően abból indulnak ki, hogy az emberi természet jó, minden kívánságunk jó, és amennyiben annak engedelmeskedünk, akkor harmonikusabban élhetünk. A bűnbeesés óta vágyainkat beszennyezte a bűn, nincs igazán tiszta helyzet. Aki csak a saját vágyait követi, hamarosan másokét korlátozza, és semmiképpen sem az Isten országát építi. Aki képes vágyait, sőt önmaga egész tevékenységét felülvizsgálni, saját tetteit megítélni, ahogyan az Isten ítél meg bennünket, az közel került a megtéréshez. Aki képes megfordítani útjait, vagyis megtérni, aki képes a bűnösök köréből az igazakhoz térni, az a bűn országa helyett egy másikat épít. A megtérésre képes ember, nem önmagát teszi a világ mércéjévé, hanem az Istent, és az etikai törvényeket, és ezt nem csak másokkal akarja betartatni, hanem először maga kezdi betartani. Megtérés nélkül nincs vallási élet, nincs humánusabb élet, és számunkra nincs biztonságos jövő. Amióta egyetlen ember is képes milliókat veszélyeztetni, fontossá vált, hogy a terrorista is megtérjen, különben nem fogunk tovább élni. ■ BENYIK György Megkísértett a sátán, de legyőztem Nagyböjt 1. vasárnapja Nagyböjt - a böjt, ima és alamizsna ideje Az egyház nagy ünnepköreinek - a karácsonynak és a húsvétnak -, megvan az előkészületi ideje. Karácsonyra advent vagy útjövet, húsvétra pedig nagyböjt ideje alatt készülünk fel. Mivel húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ezért az előkészület is hosszabban tart: 40 napig. A nagyböjtről először a Nicaeai zsinat (325) tesz említést, de ettől fogva egyre több forrás tanúskodik saját liturgiájának formálódásáról. A keresztények már az ősegyházban szükségét érezték a lelki felkészülésnek, mely fokozottan közösségi jellegű volt. Egyesek Jézus pusztában töltött napjaira és böjtölésére helyezték a hangsúlyt, mások viszont a katekumenekkel együtt, saját keresztény mivoltukat kívánták fokozott intenzitással átélni. Ezzel párhuzamosan rádöbbentek, hogy az ember mindig gyenge, és esendő bűnös marad, ezért ismét mások a bűnbánatra és a vezeklésre helyezték a nagyobb hangsúlyt. Bármilyen módon készültek is húsvét ünnepére, egyben egyetértettek: ezek a hetek az egyház életének kiváltságos idejét jelentik. Miért kezdődik a böjt hamvazószerdával? Valóban, ha pontosan megszámoljuk, nagyszerdától nagyszombatig nem 40, hanem összesen 46 nap telik el. De a vasárnapok már a kereszténység kezdetétől nem számítottak böjti napnak. Ezért kell a nagyböjtnek is előbb, azaz pontosan hamvazószerdán kezdődnie, hogy a negyven böjti napból egyetlenegy se hiányozzon. A hamvazószerda már önmagában elárulja nevének eredetét. Hamut szórva a hívek fejére, az egyház arra a szent „negyven napra" figyelmeztet, amely alatt imával, jótettekkel, őszinte megtéréssel készülünk hitünk központi üzenetének. Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása titkának megünneplésére. A kezdeti egyházban csak azok a vezeklők jelölték meg magukat hamuval, akik a nagycsütörtökön esedékes gyónásra, a megbékélés szentségére készültek. Valamikor a 10. vagy all. század táján terjedt el a hamvazkodás szokása a hívek szélesebb körében is. A megújított liturgiában a hamuval való meghintés Isten szavának meghallgatása után következik. Az evangélium ugyanis megtérésre szólít fel bennünket. Miközben a pap kereszt alakban hamut szór a hívő fejére, ezt mondja: „Térjetek meg, és higgyetek az Evangéliumnak!" vagy „Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel!" Mindkettő a nagyböjt lényegére hívja fel a figyelmet, tartalmilag pedig kiegészíti egymást. Milyen hamut szór a pap a hívek fejére? Az előző év virágvasárnapján megszentelt barkaágakat, olajfaágakat gondosan megszárítják, majd elégetik. A szertartást végző pap ezzel a hamuval hinti meg a hívek fejét, vagy keresztet rajzol a homlokukra. ! Egyperces elmélkedés ! Sohasem lehetsz, míg e földön vagy, üdvösséged felől biztonságban, és ezért mindig félned kell, miközben reménykedel. Bűneid tudata növekszik, amint nő benned az Isten kegyelmének meglátása Krisztusban. Az igazi keresztény állapota Krisztusnak a viharban való békés és nyugodt álmához hasonlít a legjobban. Nem a tökéletes öröm és nem a menny biztonsága, de a mély belenyugvás Isten akaratába. Önmagunknak, lelkünknek és testünknek neki való átadása, reménykedve ugyan, hogy megmentetünk, de szemünk sokkal szilárdabban rá meresztve, mint önmagunkra. ■ J.H.NEWMA Micrutfia vallas@magyarszo.co.yuVALLÁSI ROVAT 7 Kolping-gyűlést tartottak Pádén Március 1-jén és 2-án, a pádéi római katolikus plébánián, a Jugoszláv Kolping Társaság vezetősége vezetőképző szemináriumi hétvégét tartott a Kolping Családok projektkoordinátorai részére. Ezen részt vettek a verbicai, hetini, szajáni, tóbai, csókai, törökkanizsai, csernyei és pádéi Kolpingvezetők. Hazánkban 1998-tól alakultak meg az első Kolping-családok. Azóta 25 ilyen család tevékenykedik mintegy 800 taggal. A pádéi gyűlésen Deák Róbert, a Társaság szervező titkára fontosnak tartotta egyházi hagyományaink ápolását, az új kapcsolatok kiépítését, a sportrendezvényeket és kirándulásokat, továbbá szorgalmazta a temetőutak és kápolnaudvarok rendezését. A munkanap végén Király Tibor, pádéi és Pósa Gyula szajáni plébános, a hazai Kolping Társaság lelki vezetője bemutatta a hálaadó szentmisét. Utána farsangi bál következett. A kétnapos szemináriumról ki-ki a személyes küldetése felismerésével tért vissza közösségébe, megszívlelve boldog Kolping Adolf szavait: „Tegye csak mindenki a maga helyén a legjobban a dolgát, akkor majd hamarosan a világ helyzete is jobbra fordul." . «ISTVÁN Márta Előadásában Eduard Dobre, a Románia Kolping Társaság munkatársa többek között beszámolt a romániai Kolping-családok nyolcévi tevékenységéről Topolya. A Máriás Papi Mozgalom topolyai tagjai a múlt héten Tóthfaluban többnapos lelkigyakorlaton vettek részt, amelyet Sóti János jezsuita atya tartott. Kupuszina. Nagyböjti előkészületként vasárnap, hétfőn és kedden szentségimádást tartottak. Hamvazószerdán böjtöltek a helybeli hívők is. Nagyböjt folyamán egyházmegyéink valamennyi templomában péntekenként és vasárnaponként keresztúti ájtatosságot szerveznek. Kupuszinán a gyermekek is részt vesznek, imájukkal együtt végigkísérik Jézus szenvedésének útját. a Telecska. Március 8-án, nagyböjt első szombatján, délután fél négykor a terecskai plébánián találkozót szerveznek az ifjúság, valamint a fiatal és a fiatal lelkületű házaspárok részére. Öt órakor Pásztor Árpád atya szentmisét mutat be. Családlátogatás, házszentelés alkalmával nem egy hívő említette neki, hogy imádkozik és áldozatot hoz az egyházközségért. Ezért a helybeli lelkipásztor reméli, hogy a Szentlélek működésére lassan Telecskán is megalakul egy-egy lelkiségi mozgalom, amelybe majd bekapcsolódnak a hívek. Kikinda. Vasárnap, március 9-én, délután 16 órai kezdettel a római katolikus plébánián bibliaórát tart a Szent Jeromosról elnevezett helybeli bibliacsoport. Kikindán már öt éve gyűlnek havonta egyszer össze ezek a lelkes bibliaapostolok, melyen a kijelölt animátor mindig egy új bibliai szöveget nyújt ízelítőül az összegyűlteknek. Ennek az elemzése a házi módszerek egyike segítségével történik, élénk véleménymegosztással. A teológia támogatáshoz hozzásegítenek Csúszó Alix hitoktató nővér, valamint Botka József helybeli plébános, ■ Csóka. A csókái Kolping Család tagjai megbeszélték, hogy ezentúl kéthetente találkoznak. A következő összejövetelen, március 21-én Bibliaestet szerveznek. A Kolping Család egyes tagjai, akik egyben a Szent Jeromos Biblia-apostolképző tagjai, Both István esperessel vállalták, hogy a bibliatársulat egyik módszere segítségével feldolgoznak egy szentírási részt. ■ Munkatársak: BOTH M. Kornélia, FARAGÓ Ilona, HORVÁTH Katalin, ISTVÁN Márta és PÁSZTOR Árpád A vallási rovatot az Agapé Kiadó megbízásából Szabó Judit szerkeszti