Magyar Szó, 2003. március (60. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-01 / 50. szám

4 BELFÖLD belfoldi magyar­ szo.co.yu _____ Mimbó 2003. március 1., szombat Két hét múlva a tervezetről Kulturális turizmus Folytatás az 1. oldalról Az ülés kezdetén a képviselők jóvá­hagyták, hogy az utcán tüntető szocialis­ták képviselője ismertesse álláspontjaikat. Dusan Bajatovic, az SZSZP tartományi szervezetének elnöke szerint a napiren­den szereplő alaptörvény rosszat sejtet, és előre meghatározza a köztársasági alkot­mány meghozatalához fűződő kérdése­ket. Mint mondta, ez utóbbiról az összes politikai erőnek közösen kellene dönte­nie, nem pedig a VSZL-VMSZ-es több­ségnek. Bajatovic a választások kiírására szólított fel minden szinten, mert csak ez tükrözné a polgárok tényleges akaratát, majd hozzáfűzte, a szocialistáknak is van Vajdaság autonómiájára vonatkozó pro­jektumuk, és ők is részt kívánnak venni a tartomány státusáról folytatott vitában. A napirendi pontok elfogadását meg­előzően a Szerbiai Demokrata Pártnak is voltak kifogásai. Velibor Radusinovic, a párt frakcióvezetője az ügyrendi szabály­zat megszegésére hivatkozott, mert eb­ben a péntek nincs ülésnapként feltün­tetve. Nenad Canak elnök elmagyarázta, hogy azért hívta össze február 28-ára az ülést, mert 29 évvel ezelőtt, 1974-ben ezen a napon fogadták el Vajdaság alkot­mányát. Megindoklása jó érvként és kiin­dulópontként szolgált azoknak, akik a Szeriuán belüli új állam megteremtésére való törekvéssel vádolják a VSZL-t. Kostunica pártjának képviselői kezde­ményezték, hogy vegyék le napirendről Vajdaság alaptörvényének a kérdését, mégpedig örök időkre szólóan, de a többség ezt nem támogatta. Steve Bobic szerint Canak visszaélt a tisztségével, pri­vatizálta a parlamentet, nem törvényt, ha­nem alkotmányt íratott, amire ennek a képviselőháznak nincs joga. Ez Szerbia alkotmányos rendjének a megdöntésére irányul, és ez büntetőjogi felelősséggel jár - mondta. Ezzel szemben a VSZL kép­viselője éppen azt javasolta, hogy törvény helyett alkotmánynak nevezzék ezt a do­kumentumot, sőt Batic pártjának a képvi­selője is az alternatívák törlését, vagyis a nagyobb fokú autonómiát szorgalmazó megoldásokat tartja elfogadhatónak. Pál Tibor a munka felgyorsításának szüksé­gességére hívta fel a figyelmet, és kérte, hogy a 33. szakaszban érthetőbben defi­niálják a nemzeti közösségek kollektív jo­gait, millió lakosa van, és a köztársasági költ­ségvetés 42-49 százalékát tölti fel. Tekin­tettel erre, szerinte a tervezet 41. szaka­szának van létjogosultsága, miszerint a köztársasági alkotmány megváltoztatása Vajdaság jóváhagyása nélkül nem történ­het meg-Dorde Subotic képviselő szerint a ter­vezet az SZDE keretében 2000 augusztu­sában megbeszéltek va­lóra váltásának első fázi­sa, de vele valójában a tartomány csak a mini­mumot kapja. Subotic azon az állásponton van, hogy a tervezet csak az autonómia körvonalait tartalmazza. A vitában a Szerbiai Demokrata Párt valamennyi tagja részt vett. Felszólalásaik közös vonása, hogy az alapok­mány-tervezetet mind tartalmi, mind formai szempontból kifogásol­ták. Felszólalásaik nemegyszer leplezet­len nacionalista álláspontokat tükröztek. Miután Nenad Canak házelnök fel­szólalásával lezárta a vitát, a képviselőház elfogadta a vajdasági alaptörvény előter­vezetét, amelyet 94-en támogattak és 14- en ellene szavaztak. NINCS TÖBBÉ KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG A beterjesztő nevében Aleksandar Kravic részletezte a kollektív bűnösség el­törléséről szóló rezolúció javaslatát. Fel­szólalását azzal kezdte, hogy a kollektív bűnösséget nem szabad elismerni, s vég­re eljött az igazságtétel ideje. Ezt a lépést a tartománynak már régen meg kellett volna tennie, hiszen mikor volt az már, hogy a második világháború idején és utá­na bizonyos törvényeket hoztak, amellyel különböző nemzeteket kollektíve megbé­lyegeztek. Sajnos ennek a feloldása eddig még senkinek sem jutott eszébe, ezért végső ideje, hogy ezt megtegyék. Aleksan­dar Kravic felkérte a képviselőket, hogy itt és most szavazzanak a rezolúcióra. A beterjesztést követően néhányan felszó­laltak, de olyan, aki kimondottan támad­ta volna e javaslatot, nem akadt. Teleki Júlia rámutatott, hogy az ül­döztetésnek többféle módja megtörtént itt a háború alatt és a háború után, de kü­lönösen kiemelte a csurogi, a zsablyai és a mozsori magyarok elűzését, a megtor­lást és a lakosság koncentrációs táborba való internálását. Kérte a tisztelt házat, hogy az 1946-ban a magyarok kollektív bűnösségéről meghozott határozatot a rezolúció elfogadásával szün­tessék meg. Az ártatlanul ki­végzetteket ily módon rehabi­litálják, mert, mint mondta, senkit sem lehet kollektív bű­nösséggel vádolni, néven kell nevezni a bűnösöket és kivizs­gálni a tetteiket. Dorde Subotic támogatta a rezolúció elfogadását, és ki­egészítésként kérte, találják meg a módot arra, hogy az ül­dözöttek elkobzott vagyonát is vissza tudják származtatni a tulajdonosoknak. Ne csak az embert rehabilitálják, hanem az okozott vagyoni kárt is térítsék meg. A házelnök elismeréssel fogadta ezt a javas­latot, de közölte Subotictyal, hogy eljárá­si okok miatt sajnos nem lehet nyomban a rezolúciójavaslat elfogadásával együtt ezt is mérlegelni, hanem megkérte Dor­de Suboticot, hogy módosítási javaslat­ként terjessze be az indítványát, s azt a legközelebbi, két hét múlva esedékes képviselőházi ülésen megtárgyalhatják. Pál Tibor indítványozta, hogy e re­zolúció jóváhagyását követően a képvi­selőház illetékesei hassanak oda, hogy más országokban is megtörténhessen a rehabilitáció. Ugyanis amikor a kollek­tív felelősségre vonásról szóló kérdéses határozatok megszülettek, az AVNOJ-i Jugoszlávia létezett, s akkor ennek a határozatnak az elfogadásához nem­csak Szerbia és Montenegró járult hoz­zá, hanem a többi tagköztársaság is, te­hát ott is szükséges lenne a felvetett kérdés rendezése. Pásztor István megkérte a képviselő­ket, mielőtt szavaztak volna, hogy ne úgy tekintsenek erre a javaslatra, mint egy politikai vagy jogi kérdésre, hanem úgy fogadják el, mint civilizációs kezde­ményezést, amellyel hozzájárulnak a demokrácia fejlesztése, az emberi és a kisebbségi jogok és a szabadság tiszte­letben tartása melletti elkötelezettség­hez. A képviselőház a második világhá­ború idején és az azt követő időszakban üldözöttek, ártatlanul vádoltak és áldo­zatul esettek teljes mértékű rehabilitá­lását a kollektív bűnösség eltörléséről szóló rezolúciójavaslattal elfogadta: 71- en szavaztak rá, egy tartózkodó volt és egy ellenszavazat. A Tartományi Képviselőház tegnapi ülése a Duna-Tisza-Körös-Maros regio­nális együttműködési határozati javaslat elfogadásával zárult. A teremben maradt 64 képviselő mindegyike támogatta ezt az indítványt. A tisztelt ház legközelebb két hét múlva ül össze. ■ OROSZ Klára, VARGA Attila, VARJÚ Márta Aleksandar Kravic A szünetben (Nenad Canak, Miroslav Minustik és Dusan Bajatovic) Oros András IDENTITÁSUNK MEGŐRZÉSÉNEK ALAPJA Az alapokmány-tervezet munkaválto­zatával kapcsolatos vitában részt vett Ege­­resi Sándor, a képviselőház alelnöke, aki a VMSZ álláspontját fejtette ki, mondván, hogy két és fél évvel ezelőtt az SZDE dek­larációt írt alá (a Szerbiai Demokrata Párt kivételével), melyben ígéretet tett a választópolgároknak, hogy olyan aktuso­kat fog meghozni hatalomra jutása után, melyek révén létrejön a tényleges auto­nómia, a decentralizáció, és ennek ered­ményeként az itt megvalósított jövedelem nagyobb része a tartományban marad. Kifejtette, a tervezet teljes mértékben ala­pot nyújt a nemzeti kisebbségek identitá­sának megőrzéséhez. Petar Ilic képviselő kifejtette, hogy Vajdaság akaratát tiszteletben kell tarta­nia Belgrádnak, mert a tartománynak . A TVT épülete előtt az SZSZP mintegy száz tagja és szimpatizánsa gyűlt össze, hogy tiltakozzon Vajdaság alaptörvényének elfogadása ellen. A tüntetők a párt és Szerbia zászlói mellett transzparenseket vittek, melyek legtöbbjén arra kívánták felhívni a Figyelmet, hogy a szóban forgó törvény a sze­cessziót szolgálja, és azt fogja eredményezni, hogy Vajdaság elszakad Szerbiától. Nenad Canak az ülésterem bejáratánál fogadta a tiltakozók képviselőit, és a sza­vazást követően engedélyezte Dusan Bajatovic felszólalását. Közös idegenforgalmi projektumot készítenek a DTKM Eurorégió archeológusai és muzeológusai Kétnapos konferencia kezdődött teg­nap a Tartományi Oktatásügyi és Művelő­dési Titkárság, valamint a BalkanKult tár­sulás szervezésében, melynek témája ez alkalommal a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió kulturális turizmusának fej­lesztése volt. A megbeszélés vendégei ki­váló szakemberek, archeológusok, muze­ológusok, idegenforgalmi és gazdasági szakemberek voltak, többek között az aradi, temesvári, szászhalombattai, szara­jevói, mitrovicai, zombori, szabadkai, új­vidéki múzeumok igazgatói, akik azzal a céllal ültek le tanácskozni, hogy a régió idegenforgalmi kínálatá­nak fejlesztése és kultur­­turizmusának magasabb szintre emelése érdeké­ben szorosabb együttmű­ködési munkatervet dol­gozzanak ki. Projektumuk kidol­gozásához mindannyian megfelelőnek tartják a politikai légkört, annál inkább, mert a kulturtu­­rizmus fejlesztése közös érdek, s ennek köszönhetően újabb szak­képzett emberek juthatnak munkához, és nemcsak a régió idegenforgalmának minőségét javítanák vele, de gazdaságilag is csak előnyére lehet a térségnek. Olyan elhatározásra jutottak, hogy júniusra tervezett következő tárgyalásu­kig feltérképezik a térség kulturális java­it, s a megfelelő anyagi támogatás meg­találását követően háromnyelvű útikala­uzt készítenek belőle. Addig is az átuta­zó turizmus újbóli fellendítése érdeké­ben legalább két DTKM eurorégiós tér­kép elkészítését látják célszerűnek. Egyi­ken a közlekedési útvonalakat és a szál­lodákat, másikon a legjelentősebb meg­tekinthető történelmi és kulturális in­tézményeket tüntetnék fel. Emellett mindhárom ország e régióhoz tartozó területén kidolgoznak nyárig egy-két idegenforgalmi túraútvonalat, s ezt a nyári hónapokban felajálhatják egymás­nak. Külön hangsúlyt fektettek a közö­sen szervezett kiállítások és túrák eduka­­tív jellegére, amivel a diákkirándulások választékát szeretnék bővíteni. Szó esett több egyéni vagy közösen szervezett ván­dorkiállítás megszervezéséről is. Együtt­működésük folyamatossá tételének ér­dekében állandó kapcsolatot teremte­nek a világhálón, és közös honlapon is­mertetik újonnan nyíló kiállításaik és tárlataik jegyzékét. Abban is egyetértet­tek, hogy programterveik kidolgozásá­ban más régiókkal is együttműködnek, így az Alpe-Adria Eurorégióval is, mely­nek szakemberei most készítik a térség digitális térképét. Programjaik megvaló­sításába pedig mindenképpen bekap­csolják az idegenforgalmi és gazdasági szakembereket is, mert együttműködé­sük azzal csak gazdagabb és sikeresebb lehet. ■ M. E. A szászhalombattai régészeti park Biztos koalíció Zoran Zivkovic, a Demokrata Párt alelnöke bejelentette, most már biztos, hogy az SZDE és a Szocialisták Demokratikus Pártja új koalíciót fog alakítani Szerbia-Monte­­negró Képviselőházában. Amint azt a Beta jelentette, a szövetségi parlamentben úgy nyilatkozott, nem látja úgy, hogy nagy és jelentős nézeteltérések lennének a szerbiai és a montenegrói hatalom között, és meggyőződését fejezte ki, hogy az államközösség hatalma is eredményes lesz, akárcsak külön-külön a köztársasági hatalmak. „Vélemé­nyem szerint tehát jól fog indulni az államközösség” - tette hozzá Zivkovic. Tovább tiltakoznak a vámosok A szerbiai vámosok szakszervezete közölte, a foglalkoztatottak elutasították a februári fizetésük felvételét, mert jelentős fizetésnövelést követelnek -jelentette a Beta. A vámosok szakszervezete követeli, hogy a februári keresetek legalább az idei januári szinten legyenek, amikor a fizetés 85 százalékának megfelelő egyszeri se­gélyt is kaptak. A vámosok átlagkeresete 7400 dinár. A határátkelőkön tiltakozásul a vámosok tovább folytatják „az amerikázást”, kö­vetkezésképpen a Bulgária felőli határátkelőhelyen, Gradinánál tegnap három oszlopban több száz gépkocsi várakozott, csaknem 4 km-es kocsisor alakult ki. Emberrablás vagy „polgári letartóztatás”? Vladimir Horovic újvidéki ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy kliensei, akiket csütör­tökön emberrablás vádjával tartóztattak le, tulajdonképpen egy gyilkossággal gya­núsított személy polgári letartóztatását vitték végbe. Horovic az újvidéki Gra­­danski list tegnapi számának elmondta, hogy kliensei „polgári letartóztatást” esz­közöltek az ürögi Mladen Maric eseté­ben, aki állítólag bevallotta nekik, hogy ő ölte meg nemrégiben Ugljesa Ljubojevi­­cot az újvidéki Verige kávézó előtt. Az új­vidéki rendőrség emberrablás vádjával le­tartóztatta a veterniki Nenad Opacic Ne­­sót (1961), Predrag Opacic Mungost (1966), Aleksandar Lesic Celót (1979), valamint a karlócai Aleksandar Ivanovi­­c­ot (1982). A gyilkosság pillanatában a meggyilkolt Ljubojevictyal a gépkocsiban tartózkodott a most emberrablással gya­núsított Aleksandar Ivanovic és Aleksan­dar Losic is, de a merényletben csak Lju­­boljevic vesztette életét. Amint arról az újvidéki Dnevnik tegnapi számában be­számolt, Nenad Opacic, aki egyébként a veterniki labdarúgóklub elnöke, Újvidé­ken és környékén tekintélyes üzletem­bernek és „kemény legényének számít, akinek ügyletei vannak Cipruson, aki börtönben is volt, és aki kezdettől fogva a néhai Branislav Lainovic Dugi szerb gár­dájának tagja volt. A Beta értesülései szerint az újvidéki belügyi titkárság csütörtöki közleményé­ben ez áll: „Maric február 25-én Losic te­lefonhívása után Ürögről Veternikre ment, s ott az Opacic fivérek és Ivanovic jogtalanul letartóztatták, és a veterniki Mikelo kávézó egyik helyiségében több mint 24 órán át kínozták. Az Opacic fivé­rek és Ivanovic február 26-án 19.30 óra tájban Maricot, akinek kezét-lábát meg­kötözték, egy újvidéki rendszámtáblájú Golf 2 gépkocsi csomagtartójába rakták, de Veternik és Újvidék között sikerült neki onnan kiugrania. Maric 20 óra táj­ban szemmel láthatóan megrémülve, fe­jén és testén látható sérülésekkel, kezén bilinccsel, bement a Zsidó utcában levő Planéta 021 bevásárlóközpontba, és kö­zölte a polgárokkal, hogy emberrablók elől menekül.”

Next