Magyar Szó, 2003. március (60. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-01 / 50. szám
4 BELFÖLD belfoldi magyar szo.co.yu _____ Mimbó 2003. március 1., szombat Két hét múlva a tervezetről Kulturális turizmus Folytatás az 1. oldalról Az ülés kezdetén a képviselők jóváhagyták, hogy az utcán tüntető szocialisták képviselője ismertesse álláspontjaikat. Dusan Bajatovic, az SZSZP tartományi szervezetének elnöke szerint a napirenden szereplő alaptörvény rosszat sejtet, és előre meghatározza a köztársasági alkotmány meghozatalához fűződő kérdéseket. Mint mondta, ez utóbbiról az összes politikai erőnek közösen kellene döntenie, nem pedig a VSZL-VMSZ-es többségnek. Bajatovic a választások kiírására szólított fel minden szinten, mert csak ez tükrözné a polgárok tényleges akaratát, majd hozzáfűzte, a szocialistáknak is van Vajdaság autonómiájára vonatkozó projektumuk, és ők is részt kívánnak venni a tartomány státusáról folytatott vitában. A napirendi pontok elfogadását megelőzően a Szerbiai Demokrata Pártnak is voltak kifogásai. Velibor Radusinovic, a párt frakcióvezetője az ügyrendi szabályzat megszegésére hivatkozott, mert ebben a péntek nincs ülésnapként feltüntetve. Nenad Canak elnök elmagyarázta, hogy azért hívta össze február 28-ára az ülést, mert 29 évvel ezelőtt, 1974-ben ezen a napon fogadták el Vajdaság alkotmányát. Megindoklása jó érvként és kiindulópontként szolgált azoknak, akik a Szeriuán belüli új állam megteremtésére való törekvéssel vádolják a VSZL-t. Kostunica pártjának képviselői kezdeményezték, hogy vegyék le napirendről Vajdaság alaptörvényének a kérdését, mégpedig örök időkre szólóan, de a többség ezt nem támogatta. Steve Bobic szerint Canak visszaélt a tisztségével, privatizálta a parlamentet, nem törvényt, hanem alkotmányt íratott, amire ennek a képviselőháznak nincs joga. Ez Szerbia alkotmányos rendjének a megdöntésére irányul, és ez büntetőjogi felelősséggel jár - mondta. Ezzel szemben a VSZL képviselője éppen azt javasolta, hogy törvény helyett alkotmánynak nevezzék ezt a dokumentumot, sőt Batic pártjának a képviselője is az alternatívák törlését, vagyis a nagyobb fokú autonómiát szorgalmazó megoldásokat tartja elfogadhatónak. Pál Tibor a munka felgyorsításának szükségességére hívta fel a figyelmet, és kérte, hogy a 33. szakaszban érthetőbben definiálják a nemzeti közösségek kollektív jogait, millió lakosa van, és a köztársasági költségvetés 42-49 százalékát tölti fel. Tekintettel erre, szerinte a tervezet 41. szakaszának van létjogosultsága, miszerint a köztársasági alkotmány megváltoztatása Vajdaság jóváhagyása nélkül nem történhet meg-Dorde Subotic képviselő szerint a tervezet az SZDE keretében 2000 augusztusában megbeszéltek valóra váltásának első fázisa, de vele valójában a tartomány csak a minimumot kapja. Subotic azon az állásponton van, hogy a tervezet csak az autonómia körvonalait tartalmazza. A vitában a Szerbiai Demokrata Párt valamennyi tagja részt vett. Felszólalásaik közös vonása, hogy az alapokmány-tervezetet mind tartalmi, mind formai szempontból kifogásolták. Felszólalásaik nemegyszer leplezetlen nacionalista álláspontokat tükröztek. Miután Nenad Canak házelnök felszólalásával lezárta a vitát, a képviselőház elfogadta a vajdasági alaptörvény előtervezetét, amelyet 94-en támogattak és 14- en ellene szavaztak. NINCS TÖBBÉ KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG A beterjesztő nevében Aleksandar Kravic részletezte a kollektív bűnösség eltörléséről szóló rezolúció javaslatát. Felszólalását azzal kezdte, hogy a kollektív bűnösséget nem szabad elismerni, s végre eljött az igazságtétel ideje. Ezt a lépést a tartománynak már régen meg kellett volna tennie, hiszen mikor volt az már, hogy a második világháború idején és utána bizonyos törvényeket hoztak, amellyel különböző nemzeteket kollektíve megbélyegeztek. Sajnos ennek a feloldása eddig még senkinek sem jutott eszébe, ezért végső ideje, hogy ezt megtegyék. Aleksandar Kravic felkérte a képviselőket, hogy itt és most szavazzanak a rezolúcióra. A beterjesztést követően néhányan felszólaltak, de olyan, aki kimondottan támadta volna e javaslatot, nem akadt. Teleki Júlia rámutatott, hogy az üldöztetésnek többféle módja megtörtént itt a háború alatt és a háború után, de különösen kiemelte a csurogi, a zsablyai és a mozsori magyarok elűzését, a megtorlást és a lakosság koncentrációs táborba való internálását. Kérte a tisztelt házat, hogy az 1946-ban a magyarok kollektív bűnösségéről meghozott határozatot a rezolúció elfogadásával szüntessék meg. Az ártatlanul kivégzetteket ily módon rehabilitálják, mert, mint mondta, senkit sem lehet kollektív bűnösséggel vádolni, néven kell nevezni a bűnösöket és kivizsgálni a tetteiket. Dorde Subotic támogatta a rezolúció elfogadását, és kiegészítésként kérte, találják meg a módot arra, hogy az üldözöttek elkobzott vagyonát is vissza tudják származtatni a tulajdonosoknak. Ne csak az embert rehabilitálják, hanem az okozott vagyoni kárt is térítsék meg. A házelnök elismeréssel fogadta ezt a javaslatot, de közölte Subotictyal, hogy eljárási okok miatt sajnos nem lehet nyomban a rezolúciójavaslat elfogadásával együtt ezt is mérlegelni, hanem megkérte Dorde Suboticot, hogy módosítási javaslatként terjessze be az indítványát, s azt a legközelebbi, két hét múlva esedékes képviselőházi ülésen megtárgyalhatják. Pál Tibor indítványozta, hogy e rezolúció jóváhagyását követően a képviselőház illetékesei hassanak oda, hogy más országokban is megtörténhessen a rehabilitáció. Ugyanis amikor a kollektív felelősségre vonásról szóló kérdéses határozatok megszülettek, az AVNOJ-i Jugoszlávia létezett, s akkor ennek a határozatnak az elfogadásához nemcsak Szerbia és Montenegró járult hozzá, hanem a többi tagköztársaság is, tehát ott is szükséges lenne a felvetett kérdés rendezése. Pásztor István megkérte a képviselőket, mielőtt szavaztak volna, hogy ne úgy tekintsenek erre a javaslatra, mint egy politikai vagy jogi kérdésre, hanem úgy fogadják el, mint civilizációs kezdeményezést, amellyel hozzájárulnak a demokrácia fejlesztése, az emberi és a kisebbségi jogok és a szabadság tiszteletben tartása melletti elkötelezettséghez. A képviselőház a második világháború idején és az azt követő időszakban üldözöttek, ártatlanul vádoltak és áldozatul esettek teljes mértékű rehabilitálását a kollektív bűnösség eltörléséről szóló rezolúciójavaslattal elfogadta: 71- en szavaztak rá, egy tartózkodó volt és egy ellenszavazat. A Tartományi Képviselőház tegnapi ülése a Duna-Tisza-Körös-Maros regionális együttműködési határozati javaslat elfogadásával zárult. A teremben maradt 64 képviselő mindegyike támogatta ezt az indítványt. A tisztelt ház legközelebb két hét múlva ül össze. ■ OROSZ Klára, VARGA Attila, VARJÚ Márta Aleksandar Kravic A szünetben (Nenad Canak, Miroslav Minustik és Dusan Bajatovic) Oros András IDENTITÁSUNK MEGŐRZÉSÉNEK ALAPJA Az alapokmány-tervezet munkaváltozatával kapcsolatos vitában részt vett Egeresi Sándor, a képviselőház alelnöke, aki a VMSZ álláspontját fejtette ki, mondván, hogy két és fél évvel ezelőtt az SZDE deklarációt írt alá (a Szerbiai Demokrata Párt kivételével), melyben ígéretet tett a választópolgároknak, hogy olyan aktusokat fog meghozni hatalomra jutása után, melyek révén létrejön a tényleges autonómia, a decentralizáció, és ennek eredményeként az itt megvalósított jövedelem nagyobb része a tartományban marad. Kifejtette, a tervezet teljes mértékben alapot nyújt a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzéséhez. Petar Ilic képviselő kifejtette, hogy Vajdaság akaratát tiszteletben kell tartania Belgrádnak, mert a tartománynak . A TVT épülete előtt az SZSZP mintegy száz tagja és szimpatizánsa gyűlt össze, hogy tiltakozzon Vajdaság alaptörvényének elfogadása ellen. A tüntetők a párt és Szerbia zászlói mellett transzparenseket vittek, melyek legtöbbjén arra kívánták felhívni a Figyelmet, hogy a szóban forgó törvény a szecessziót szolgálja, és azt fogja eredményezni, hogy Vajdaság elszakad Szerbiától. Nenad Canak az ülésterem bejáratánál fogadta a tiltakozók képviselőit, és a szavazást követően engedélyezte Dusan Bajatovic felszólalását. Közös idegenforgalmi projektumot készítenek a DTKM Eurorégió archeológusai és muzeológusai Kétnapos konferencia kezdődött tegnap a Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság, valamint a BalkanKult társulás szervezésében, melynek témája ez alkalommal a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió kulturális turizmusának fejlesztése volt. A megbeszélés vendégei kiváló szakemberek, archeológusok, muzeológusok, idegenforgalmi és gazdasági szakemberek voltak, többek között az aradi, temesvári, szászhalombattai, szarajevói, mitrovicai, zombori, szabadkai, újvidéki múzeumok igazgatói, akik azzal a céllal ültek le tanácskozni, hogy a régió idegenforgalmi kínálatának fejlesztése és kulturturizmusának magasabb szintre emelése érdekében szorosabb együttműködési munkatervet dolgozzanak ki. Projektumuk kidolgozásához mindannyian megfelelőnek tartják a politikai légkört, annál inkább, mert a kulturturizmus fejlesztése közös érdek, s ennek köszönhetően újabb szakképzett emberek juthatnak munkához, és nemcsak a régió idegenforgalmának minőségét javítanák vele, de gazdaságilag is csak előnyére lehet a térségnek. Olyan elhatározásra jutottak, hogy júniusra tervezett következő tárgyalásukig feltérképezik a térség kulturális javait, s a megfelelő anyagi támogatás megtalálását követően háromnyelvű útikalauzt készítenek belőle. Addig is az átutazó turizmus újbóli fellendítése érdekében legalább két DTKM eurorégiós térkép elkészítését látják célszerűnek. Egyiken a közlekedési útvonalakat és a szállodákat, másikon a legjelentősebb megtekinthető történelmi és kulturális intézményeket tüntetnék fel. Emellett mindhárom ország e régióhoz tartozó területén kidolgoznak nyárig egy-két idegenforgalmi túraútvonalat, s ezt a nyári hónapokban felajálhatják egymásnak. Külön hangsúlyt fektettek a közösen szervezett kiállítások és túrák edukatív jellegére, amivel a diákkirándulások választékát szeretnék bővíteni. Szó esett több egyéni vagy közösen szervezett vándorkiállítás megszervezéséről is. Együttműködésük folyamatossá tételének érdekében állandó kapcsolatot teremtenek a világhálón, és közös honlapon ismertetik újonnan nyíló kiállításaik és tárlataik jegyzékét. Abban is egyetértettek, hogy programterveik kidolgozásában más régiókkal is együttműködnek, így az Alpe-Adria Eurorégióval is, melynek szakemberei most készítik a térség digitális térképét. Programjaik megvalósításába pedig mindenképpen bekapcsolják az idegenforgalmi és gazdasági szakembereket is, mert együttműködésük azzal csak gazdagabb és sikeresebb lehet. ■ M. E. A szászhalombattai régészeti park Biztos koalíció Zoran Zivkovic, a Demokrata Párt alelnöke bejelentette, most már biztos, hogy az SZDE és a Szocialisták Demokratikus Pártja új koalíciót fog alakítani Szerbia-Montenegró Képviselőházában. Amint azt a Beta jelentette, a szövetségi parlamentben úgy nyilatkozott, nem látja úgy, hogy nagy és jelentős nézeteltérések lennének a szerbiai és a montenegrói hatalom között, és meggyőződését fejezte ki, hogy az államközösség hatalma is eredményes lesz, akárcsak külön-külön a köztársasági hatalmak. „Véleményem szerint tehát jól fog indulni az államközösség” - tette hozzá Zivkovic. Tovább tiltakoznak a vámosok A szerbiai vámosok szakszervezete közölte, a foglalkoztatottak elutasították a februári fizetésük felvételét, mert jelentős fizetésnövelést követelnek -jelentette a Beta. A vámosok szakszervezete követeli, hogy a februári keresetek legalább az idei januári szinten legyenek, amikor a fizetés 85 százalékának megfelelő egyszeri segélyt is kaptak. A vámosok átlagkeresete 7400 dinár. A határátkelőkön tiltakozásul a vámosok tovább folytatják „az amerikázást”, következésképpen a Bulgária felőli határátkelőhelyen, Gradinánál tegnap három oszlopban több száz gépkocsi várakozott, csaknem 4 km-es kocsisor alakult ki. Emberrablás vagy „polgári letartóztatás”? Vladimir Horovic újvidéki ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy kliensei, akiket csütörtökön emberrablás vádjával tartóztattak le, tulajdonképpen egy gyilkossággal gyanúsított személy polgári letartóztatását vitték végbe. Horovic az újvidéki Gradanski list tegnapi számának elmondta, hogy kliensei „polgári letartóztatást” eszközöltek az ürögi Mladen Maric esetében, aki állítólag bevallotta nekik, hogy ő ölte meg nemrégiben Ugljesa Ljubojevicot az újvidéki Verige kávézó előtt. Az újvidéki rendőrség emberrablás vádjával letartóztatta a veterniki Nenad Opacic Nesót (1961), Predrag Opacic Mungost (1966), Aleksandar Lesic Celót (1979), valamint a karlócai Aleksandar Ivanovicot (1982). A gyilkosság pillanatában a meggyilkolt Ljubojevictyal a gépkocsiban tartózkodott a most emberrablással gyanúsított Aleksandar Ivanovic és Aleksandar Losic is, de a merényletben csak Ljuboljevic vesztette életét. Amint arról az újvidéki Dnevnik tegnapi számában beszámolt, Nenad Opacic, aki egyébként a veterniki labdarúgóklub elnöke, Újvidéken és környékén tekintélyes üzletembernek és „kemény legényének számít, akinek ügyletei vannak Cipruson, aki börtönben is volt, és aki kezdettől fogva a néhai Branislav Lainovic Dugi szerb gárdájának tagja volt. A Beta értesülései szerint az újvidéki belügyi titkárság csütörtöki közleményében ez áll: „Maric február 25-én Losic telefonhívása után Ürögről Veternikre ment, s ott az Opacic fivérek és Ivanovic jogtalanul letartóztatták, és a veterniki Mikelo kávézó egyik helyiségében több mint 24 órán át kínozták. Az Opacic fivérek és Ivanovic február 26-án 19.30 óra tájban Maricot, akinek kezét-lábát megkötözték, egy újvidéki rendszámtáblájú Golf 2 gépkocsi csomagtartójába rakták, de Veternik és Újvidék között sikerült neki onnan kiugrania. Maric 20 óra tájban szemmel láthatóan megrémülve, fején és testén látható sérülésekkel, kezén bilinccsel, bement a Zsidó utcában levő Planéta 021 bevásárlóközpontba, és közölte a polgárokkal, hogy emberrablók elől menekül.”