Magyar Szó, 2003. május (60. évfolyam, 103-127. szám)
2003-05-03 / 103. szám
2003. május 3., 4. szombat-vasárnap ( KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu Itar) Vége az iraki harcoknak Folytatás az 1. oldalról A Rumsfeldet kísérő amerikai tisztségviselők szerint Washingtonban még nem készültek tervek a kuvaiti amerikai katonai jelenlét gyors csökkentésére. Az iraki hadművelet idejére 20 ezerről 200 ezer fölé emelkedett a Perzsaöböl térségébe összevont amerikai csapatok létszáma, a brit hadsereg pedig 45 ezer fős kontingenssel vett részt a hadműveletekben. A stabilizációs feladatok tehermegosztásáról már tartottak a hét közepén Londonban, zárt ajtók mögött egy előzetes, felmérő jellegű nemzetközi értekezletet, amelyen 16 ország - Kelet-Európából nem hivatalos értesülések szerint Lengyelország - vett részt. Rumsfeld a péntek délutáni londoni sajtótájékoztatón azt mondta: George Bush elnök pénteken nem azt jelentette be, hogy minden fegyveres tevékenység véget ért Irakban, hanem azt, hogy a kiterjedt fegyveres konfliktus zárult le, és a hangsúly lassan átkerül a stabilizációra. Az amerikai védelmi miniszter szerint továbbra is vannak fegyveres ellenállási gócok Irakban, „továbbra is emberek fognak meghalni, ahogy az sajnos az elmúlt napokban is történt”. A Bush által most befejezettnek nyilvánított nagyobb harci cselekmények egyik fontos megelőző körülményéről fedett fel értesüléseket pénteken a londoni The Times. A vezető brit napilap szerint Nagy-Britannia játszotta a döntő szerepet annak megakadályozásában, hogy az amerikai hadsereg a korábban kilátásba helyezett, mindent elsöprő, többnapos bombazáporral nyissa meg az iraki háborút. Az értesülés szerint az amerikai hadvezetés hatnapos légicsapás-sorozatot tervezett, de Brian Burridge légi marsall, a Perzsa-öbölbe vezényelt brit erők főparancsnoka azzal érvelt, hogy egy ilyen pusztító támadásnak katasztrofális következményei lennének. Burridge szerint az első 48 óra alatt ledobni tervezett 3 ezer precíziós bomba robbanásában elporladt volna még az a nemzetközi támogatás is, amelyet a szövetségesek a háború előtt élveztek. A The Times szerint az amerikai parancsnokok végül a felére vették vissza a korábbi tervekhez képest az Irakban bevetett bombamennyiséget. Ez a magyarázata a hadjárat egyik nagy rejtélyének, vagyis annak, hogy az Egyesült Államok miért nem használta teljes tűzerejét az iraki rezsim gyors térdre kényszerítésére - írta a brit lap. Az amerikai katonai vezetés pénteken bejelentette a Szaddám Huszein-rendszer újabb három egykori vezető tisztségviselőjének elfogását: Taha Mohieddín Maarúf alelnökről, Abdál Tavab Mullah al Huvaji hadiipari miniszterről, egyben miniszterelnök-helyettesről és Mizbán Hádi Hádiról, a Forradalmi Panacsnokság Tanácsának egyik tagjáról van szó. Velük együtt az 55 leginkább keresett egykori iraki vezető közül immár 17 van szövetséges kézen. A jelentős hadműveletek bejelentett lezárultával Nagy-Britannia - 12 évi szünet után - felújítja a diplomáciai kapcsolatokat Irakkal - közölte a brit külügyminiszter. Jack Straw közleménye szerint a nagykövetséget az a brit diplomata vezeti majd, aki a bagdadi brit diplomáciai képviselet helyettes vezetője volt 1991-ben, a misszió kiürítése idején. Lapértesülés szerint George Bush amerikai elnök is küld diplomatát Bagdadba, de annak feladata az ország polgári kormányzása lesz. A Newsweek hetilap szerint Bush egy külügyminisztériumi tisztségviselőt kíván kinevezni Irak polgári kormányzójává. A lap Colin Powell amerikai külügyminiszter győzelmeként értékelte a várható kinevezést. A Newsweek beszámolója szerint Bush Paul Bremer külügyminisztériumi tisztségviselőt nevezné ki az említett tisztségre. Bremer vezetése alá tartozik majd Jay Garner, az iraki újjáépítésért és humanitárius kérdésekért felelős nyugalmazott amerikai tábornok és Zalmay Shalilzad, a Fehér Ház iraki különmegbízottja is - írta a lap. Ugyancsak a háború utáni stabilizáció egyik első jele, hogy leszállt pénteken a bászrai nemzetközi repülőtéren a brit Virgin Atlantic légitársaság egyik gépe, amely 13 éve az első brit kereskedelmi utasszállító Irakban. A második legnagyobb brit légitársaság Boeing-747-400- asa brit üzletembereket és 2 millió font értékű segélyt vitt a dél-iraki nagyvárosba. A Virgin később menetrendszerűvé tenné a London és Irak közötti járatokat, bár a British Airways, a legnagyobb brit légitársaság egyelőre ragaszkodik az ehhez fűződő kizárólagos jogaihoz. (MTI) A segély kirakodása a brit gépből a bászrai légikikötőben Kínában újabb 11 ember halt bele a fertőző atípusos tüdőgyulladásba, és ezzel 400 fölé emelkedett a járvány bizonyított halálos áldozatainak száma a világon. A kínai egészségügyi minisztérium pénteki bejelentése szerint az elmúlt 24 órában 176 új megbetegedést észleltek Kínában, és 11-en hunytak el a betegségben, közülük kilencen Pekingben. A kontinentális Kínában ezzel 3799-re emelkedett az összes eset száma, és 181-re a halottaké. A fővárosban 96 új esetet észleltek pénteken, Belső-Mongóliában pedig, ahol a másik két haláleset történt, további 26 személy fertőződött meg. Pekingben 91-re nőtt a halottak, és 1649-re az ismert megbetegedések száma. A Pekinggel szomszédos Tiencsin városból 12 új megbetegedést jelentettek, 14 új esetet pedig a két nagyvárost övező Hopej tartományból, Kuangtung tartományból, ahol először ütötte fel a fejét a kór tavaly novemberben, 9 új esetet jeleztek pénteken. Pekingben még nem tetőzött az atípusos tüdőgyulladás-járvány. A város egészségügyi illetékese szerint a majdnem két hete tartó csúcsfázis egyelőre tovább tart, és nem lehet megjósolni, hogy mikor kezd el csökkenni az új megbetegedések száma. Liang Van Nian, a pekingi közegészségügyi hivatal helyettes vezetője szerint a kínai fővárosban naponta mintegy százan betegednek meg súlyos heveny légúti szindrómában (SARS) azóta, hogy április 21-én csúcsszakaszába lépett a járvány. Az illetékes szerint 10 napon belül csökkenhet az új megbetegedések száma Pekingben is, feltéve, hogy a vírusnak nem keletkezik mutációja, és a járvány ugyanolyan minta szerint zajlik le, mint a déli Kuangtung tartományban és Hongkongban. A pekingiek milliói egyébként eleget tettek csütörtökön annak a felszólításnak, hogy a május 1-jei ünnep ellenére maradjanak otthonukban. Peking környéki falvak úttorlaszokat emeltek és őrszemeket állítottak, hogy megvédjék magukat az esetleges vírushordozóktól. A főváros környéki parasztok körében eddig egyetlen fertőző tüdőgyulladást sem észleltek. Pénteki hír szerint Hongkongban nyolcan haltak bele az atípusos tüdőgyulladásba 24 óra leforgása alatt, de csak 11 újabb megbetegedést jeleztek, ami a legkevesebb azóta, hogy márciusban napi statisztika közzétételét kezdték meg. A fertőző tüdőgyulladásban elhunytak száma ezzel Hongkongban 170-re, világszerte pedig 413-ra emelkedett. (MTI) ATÍPUSOS TÜDŐGYULLADÁS Pekingben még nem tetőzött a járvány Négyszáz felett a halálos áldozatok száma a világon Hongkongi járókelők Argentína két választás között Kétfordulós megtartására „ítéltetett” az argentínai elnökválasztás. Az ország történetében először fordul ez elő. Az április 16-án lebonyolított első forduló ugyanisnem hozott döntést, mert a 18 induló jelölt közül senki sem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget, ami Argentína esetében nem az általában szokásos 50 százalék plusz egy szavazatot igényelte, hanem már a 45 százalék is elegendő lett volna. Az első helyen befutó Carlos Saul Menem, aki korábban két mandátum időtartamára (1989-1999) már volt elnök, a szavazatoknak csaknem a 24 százalékát szerezte meg, és nem sokkal maradt le mögötte a majdnem 22 százalékot begyűjtő legfőbb ellenfele, Nestor Kirchner, Santa Cruz tartomány kormányzója. A két hét múlva, május 18-án tartandó második fordulóban ők ketten szállnak szembe egymással annak eldöntésére, hogy ki lesz a következő öt évben Dél-Amerika „legeurópaibb” országának államfője. A Menem hosszúra nyújtott elnöksége utáni évek valóságos rémálomként maradhatnak meg minden argentin emlékezetében. Gyors egymás utánban öt elnök követte egymást (volt, akit megválasztottak, mások a gazdasági válság tetőzésekor hivataluknál fogva, például a szenátus elnöki tisztségéből kerültek az államfői székbe). Az argentin gazdaság másfél évvel ezelőtt nemcsak latin-amerikai, hanem világméretekben is az egyik legpéldátlanabb összeomlását „produkálta”, ami sok millió állampolgár kisemmizéséhez, a vállalatok ezreinek összeomlásához, a bankrendszer szinte teljes csődjéhez, a nemzeti valuta majdnem totális elértéktelenedéséhez vezetett. Dél-Amerika korábban legvirágzóbb országa a „szegények konyhájáéra jutott. A külföldi tartozások jelentős részének törlése, illetve átütemezése csak úgy vált lehetővé, hogy az ország hivatalban levő vagy hivatalba lépő vezetői olyan célravezető fejlesztési programokkal lépnek föl, melyeket nemcsak otthon támogatnak, hanem külföldön is méltányolnak. Carlos Menem a radikális szabadpiaci politika felújítását, a bűnözés akár katonai segítséggel való visszaszorítását és az Egyesült Államokkal való azonos diplomáciai igazodás helyreállítását ígéri. A 72 éves exelnök a hiperinflációt megfékező kemény dollárkötődéssel a 90-es évek első felében végbement gazdasági virágzás megismétlését ígéri az argentinoknak. A centrumtól balra álló, de ugyancsak a most is népszerű peronista hagyományokra hivatkozó Kirchner viszont szemére vetheti Menemnek, hogy számos gazdasági kulcságazatot a privatizáció révén külföldi kézbe adott, s ezzel korábbi elnöksége alatt termékeny talajt teremtett a korrupció számára. Ez persze nem sajátos argentin jelenség, hanem általános latin-amerikai „népszokás” is. Ez alól nem kivétel az Argentínával közvetlenül határos Paraguay sem, ahol ugyancsak egy héttel ezelőtt tartottak elnökválasztást. Az ottani győztes a fél évszázada kormányzó Nemzeti Köztársasági Szövetség - Colorado Párt színeiben induló Nicanor Duarte Frutos lett, akinek - mivel a leadott szavazatoknak nem szabtak küszöböt - a voksok 28 százaléka is elegendő volt az elnökké választáshoz. Duarte „vaskézzel” akarja megragadni és kimenteni az elmaradottságból a földrész egyik legszegényebb agrárállamát. ■ MADARÁSZ Árpád TÖRÖKORSZÁGI FÖLDRENGÉS Még kétszázan a romok alatt? Zavargások a humanitárius segély elosztását kísérő visszaélések miatt Folytatás az 1. oldalról A városban sok középület is megrongálódott, az emberek a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, némelyek sátrakban, mások matracokon, takaró alatt A városi pékség friss kenyeret kezdett osztani péntek reggel, a Vörös Félhold szervezet pedig hozzálátott egy sátorváros felépítéséhez. A többségében kurdok lakta Bingölben pénteken zavargások robbantak ki a földrengés miatt. A tüntetők a helyi kormányzó lemondását és több segítséget követeltek a hatóságoktól. Egy szemtanú szerint legalább 4 ember életét vesztette, 15-en pedig megsebesültek, amikor pénteken a török rendőrség és katonaság erőszakosan lépett fel a városi vezetés magatartása miatt tüntetőkkel szemben. Az illető, egy kurd egyetemista azt közölte, a karhatalom a tüntető tömegbe lőtt, és félő, hogy még ennél is több az áldozat. A helyiek szerint súlyos visszaélések jellemzik a csütörtök hajnali földrengést követően érkező humanitárius segítség elosztását: a helyi polgármester például csak a vele szimpatizálóknak ad sátrakat, holott a körzetben még nagyon hideg az időjárás. Az első hírek még arról szóltak, hogy a rendőrség a levegőbe leadott lövésekkel próbálta feloszlatni a feldühödött, köveket hajigáló tömeget. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva, provokátorokat vádolt a zavargások kirobbantásával, egyúttal bejelentette: felmentették a város rendőrfőnökét. (MTI) Tüntetések Bingölben Beta/AP Tengeralattjáró-baleset Kínában Hetven tengerész halálát okozó szerencsétlenség történt a kínai hadiflotta egyik hagyományos meghajtású tengeralattjáróján. Az Új Kína hírügynökség pénteki jelentése szerint géphiba okozta a katasztrófát, amely néhány napja, egy hadgyakorlat közben történt az ország területi vizein, s a teljes legénység halálát okozta. A szerencsétlenül járt tengeralattjárót bevontatták egy meg nem határozott kikötőbe - írta a hivatalos kínai hírügynökség a hadiflotta közlésére hivatkozva, további részleteket azonban nem árult el. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség felidézi, hogy a kínai hadiflotta az utóbbi években vásárolt Oroszországtól néhány Varsavjanka osztályú tengeralattjárót, egyelőre azonban nem tudni, hogy ilyen, orosz gyártmányú tengeralattjárón következett-e be a katasztrófa.