Magyar Szó, 2003. november (60. évfolyam, 259-283. szám)
2003-11-01 / 259. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu Amerikai érdekeltségeket fenyeget az al-Kaida Szaddám Húszein mozgatja a szálakat rákban? Arab vagy iszlám országokban lévő amerikai érdekeltségek elleni merényletekkel fenyegetőzik a muzulmán böjti hónap idejére az al-Kaida tütérszervezet egyik vezetője. Amerikai és ausztrál értesülés szerint közvetlen gerillatámadások fenyegetnek Bagdad egyik belvárosi negyedében. Négy iraki vesztette életét pénteken iraki tüntetők és amerikai katonák közötti összecsapásban Bagdad egyik külvárosának piacán; egy amerikai katona meghalt, négy megsebesült az iraki Haldíjánál elkövetett robbantásban. Fallúdzsában a polgármesteri hivatalt rázta meg robbanás. Bagdad Abu Garib nevű elővárosában amerikai katonák tüntető irakiakra nyitottak tüzet, miután azok rendőrökre támadtak, és lelőttek egy iraki rendőrt - jelentette szemtanúkra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Bagdadi kórházi források szerint a katonák lelőttek két irakit, tizenhetet megsebesítettek. Szemtanúk szerint három tüntető életét oltották ki a katonák. Egy amerikai katonai szóvivő közlése szerint az összetűzésben két amerikai katona is megsebesült. A Bagdadtól 80 kilométerre nyugatra fekvő Haldíjában egy amerikai katona meghalt, négy megsebesült az ellenük elkövetett robantásban - jelentette be a koalíciós erők szóvivője. Egy ember életét vesztette, egy másik megsebesült a fallúdzsai polgármesteri hivatalnál történt robbanásban - jelentette az AFP hírügynökség. Fallúdzsában zavargás tört ki, miután iraki rendőrök lelőttek egy helyi lakost. A feldühödött tömeg megrohanta és felgyújtotta a polgármesteri hivatalt. Két rendőrautó is kiégett A robbanás ezt követően történt az épületen belül. Amerikai katonák péntekre virradóra körülzárták Szaddám Huszein szülőfaluját, a Tikríttől 15 kilométerre fekvő al- Adzsát, és új személyigazolványok kiállítására kötelezték a 18 éven felüli lakosságot. „Ezzel a lépéssel próbáljuk megvédeni a lakosság többségét, azokat, akik élni akarnak” -jelentette ki az AP amerikai hírügynökségnek Steve Russell alezredes, a 4. gyalogsági hadosztály 22. ezredének egyik zászlóaljparancsnoka. A The New York Times pénteki jelentése szerint magas rangú amerikai hírszerzési illetékesek úgy vélik: az áprilisi bukása óta ismeretlen helyen tartózkodó egykori diktátor fontos szerepet játszik az amerikai katonák elleni támadások összehangolásában és irányításában. Feltételezik azt is, hogy Szaddám Huszein találkozott Izzat Ibrahim al-Dúri tábornokkal, a feloszlatott Baasz Párt Forradalmi Parancsnoki Tanácsának alelnökével, akit az amerikaiak elleni akciók fő szervezőjének tartanak. A Pentagon egyelőre nem kommentálta a lap értesüléseit. Októberben - naponta átlag 33-ra növekedve - megháromszorozódtak az amerikai erők elleni támadások, rajtaütések. A korábbinál nagyobb szervezettségre utaló hétfői bagdadi véres robbantásos merényletek után a segélyszervezetek külföldi munkatársai az amerikai marasztalás ellenére folyamatosan távoznak Irakból. Egy arab lap pénteki közlése szerint arab vagy iszlám országokban lévő amerikai érdekeltségek elleni merényletekkel fenyegetőzik a muzulmán böjti hónap idejére az al-Kaida egyik vezetője. A magát Abu Mohamed al-Abladzsnak nevező al- Kaida-tag az al-Madzsalla című londoni központú lap dubaji tudósítójának küldött elektronikus üzenetében azt állította: Oszama bin Laden újabb parancsban szólította fel híveit arra, hogy a ramadán idején hajtsanak végre nagyszabású merényleteket olyan arab, illetve muzulmán országokban, ahol jelentős amerikai kereskedelmi vagy katonai érdekeltségekre mérhetnek csapást. Az üzenet szerint amerikai polgári és katonai érdekeltségek a muzulmánok legitim célpontjaivá váltak szerte a világon. Az e-mail nem zárta ki azt, hogy a következő fájdalmas csapás célpontjai Irakban állomásozó amerikai erők lesznek. „Az ausztrál kormány hihető értesülések birtokába jutott, amelyek szerint terrortámadások közvetlen veszélye fenyegeti a Bagdad központjában álló Hamza Szállodát” - adta közre pénteken honlapján az ausztrál kormány. Az amerikai képviselőház jóváhagyta csütörtökön az Irak újjáépítését, valamint az amerikai katonák iraki és afganisztáni tevékenységének finanszírozását célzó 87,5 milliárd dolláros csomagtervet. A szenátus várhatóan hétfőn szavaz a kormány által előterjesztett törvényjavaslatról. A képviselőház által megszavazott csomagterv értelmében Bush 65 milliárd dollárt fordíthat az amerikai katonák iraki és afganisztáni állomásoztatásának költségeire. A honatyák az eredetileg 20,3 milliárdosra tervezett újjáépítési keretet 18,6 milliárdra faragták le, és szigorúbb elszámolást szabtak meg a kormány számára a pénz felhasználásáról. (MTI) Beta/AP Amerika-ellenes tüntetés Bagdadban Keletnémet kintlevőségek Az egykori keletnémet pártok és tömegszervezetek vagyonát vizsgáló független bizottság további 336 millió euróra bukkant különböző helyekre rejtett vagyonrészek felkutatása után - írta pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A testület a berlini kormányt tájékoztató átiratában azt sem zárta ki, hogy újabb vagyonrészeket rejtő helyeket sikerül találni. A bizottság fennállása óta 1,535 milliárd euró „nyomára bukkant, foglalt le és hajtott be” - áll a frankfurti lap által idézett jelentésben. Mint a FAZ megjegyezte, jelenleg Liechtensteinben, Luxemburgban, Ausztriában, Svájcban és Magyarországon kutatnak külföldre mentett keletnémet párt- és állami vagyon után. Csata a tálibokkal Afganisztánban Egy amerikai katona elesett csütörtökön Afganisztán déli részén feltételezett tálibokkal vívott harcban. Mint az amerikai hadsereg Kabultól északra lévő bagrami főhadiszállásán pénteken közölték, afgán bajtársaikkal együtt járőröző amerikai katonák Uruzgán tartományban harcba szálltak egy 10-15 tagú koalícióellenes csoporttal. A közös járőregység, amelyet egy amerikai repülőgép és több helikopter támogatott, egy ellenséges harcost megölt. Egy amerikai és egy afgán katona megsebesült, őket a bagrami bázisra szállították. Az amerikai, aki különleges erőkhöz tartozott, belehalt sebeibe - jelentette az AFP, megjegyezve: vele együtt 36 amerikai katona vesztette életét az afganisztáni hadműveletek 2001. októberi kezdete óta. 2003. november 1., 2., szombat-vasárnap YUKOS-ÜGY A részvényzárlat részleges feloldása Putyin leváltotta az elnöki adminisztráció vezetőjét Az orosz főügyészség pénteken feloldotta az előző nap lefoglalt Yukos-részvények egy részének zárlatát; olyan természetes személyek részvényeiről van szó, akik ellen nincsen folyamatban bűnvádi eljárás. A főügyészség csütörtökön foglalta le a Yukos, a vezető orosz olajcég részvényeinek 44 százalékát. A főügyészség azzal indokolta az egymilliárd részvény befagyasztását, hogy azok „lényegében” a hét végén letartóztatott Mihail Hodorkovszkij Yukos elnöknek, illetve azoknak a személyeknek a tulajdonát képezik, akik ellen eljárás folyik. A hatóságok pénteken közölték, hogy a részvények 4,5 százalékának zárlatát feloldják, ugyanis a vizsgálati anyagok tanulmányozása során kiderült: ez az 53 millió részvény olyan személyek tulajdona, akik ellen nem indítottak eljárást Továbbra is zárolva marad viszont Hodorkovszkij, valamint két üzlettársa, a szintén vizsgálati fogságban lévő Platon Lebegyev és Vaszilij Sahnovszkij részvényhányada. A részvényhányad felszabadításának hírére azonnal reagált a tőzsde: a Yukos-részvények jegyzése 7,9 százalékkal emelkedett. Vlagyimir Putyin orosz elnök felmentette Alekszandr Volosint, az elnöki adminisztráció vezetőjét, és helyére Dmitrij Medvegyevet nevezte ki, aki 2000-ben Putyin elnökválasztási stábját vezette - közölte csütörtök éjjel az elnöki szóvivő. Putyin ugyancsak csütörtökön Dmitrij Kozákot Medvegyev első helyettesévé, Igor Suvalovot pedig helyettesévé nevezte ki. Volosin menesztése szombat óta „lógott a levegőben”, azóta, hogy letartóztatták Mihail Hodorkovszkij Yukos-elnököt, aki ellen a főügyészség egyebek között csalás, okirathamisítás, sikkasztás és adócsalás miatt vádat emelt. Volosin Hodorkovszkij pártfogója volt. Elemzők szerint Volosin távozása alapjaiban rajzolja át a kremlbeli erővonalakat Előtérbe kerül az úgynevezett KGB-s csoport amely Putyinnal került a hatalomba. WASHINGTON. - Az amerikai kormány aggodalmát fejezte ki az oroszországi jogállamiság miatt Mihail Hodorkovszkij Yukos elnök letartóztatása és az olajkonszern részvényei egy részének zárolása után. - Aggódunk a jogállamiság miatt, az oroszok alapvető szabadságának fenntartása miatt és az orosz igazságügyi rendszer alapvető korrektsége miatt - mondta a washingtoni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. - Sokan úgy vélik, hogy ez a szelektív jogérvényesítés esete, de az összes tény még nem ismert - tette hozzá Richard Boucher. (MTI) Saron kész tárgyalni a palesztin kormányfővel Orosz javaslat: a BT tegye kötelezővé az útitervet Ariel Saron izraeli miniszterelnök csütörtök este közölte, hogy kész tárgyalni a békéről Ahmed Korei palesztin kormányfővel, amint ő készen áll. Saron bejelentése nyilvánvaló irányváltás, hiszen izraeli kormánykörökben az utóbbi időben több ízben hangoztatták, hogy nem akarnak tárgyalni olyan palesztin küldöttekkel, akik Jasszer Arafat elnök befolyása alatt állnak - állapította meg a dp A palesztin hatóság kapcsolatban áll az izraeli vezetéssel - erősítette meg pénteken Nabil Abu Rudeina, Jasszer Arafat palesztin elnök vezető munkatársa. Rudeina az AFP francia hírügynökségnek kijelentette: a kapcsolatok élnek, de a párbeszéd eddig nem hozott eredményt. Oroszország olyan határozati javaslatot terjesztett elő csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely kötelezővé tenné a palesztin állam 2005-ig történő létrehozását előirányzó útitervet, de az Egyesült Államok tartózkodóan reagált rá. Az orosz ENSZ-nagykövet indítványozta, hogy a BT a jövő héten, az új palesztin kormány megalakulásával egyidőben fogadja el a határozatot. Szergej Lavrov szerint ez a „tökéletes időzítés” érzékeltetné az új kormánynak, hogy építhet az ENSZ támogatására. Egyben világossá tenné a palesztinok előtt azt a kötelezettségüket, hogy végrehajtsák a tartós békét szolgáló útitervet. A tanács felszólítaná Izraelt is a béketervből adódó kötelezettségeinek végrehajtására. Az Egyesült Államok azonban nem látja alkalmasnak a pillanatot. Moszkvai látogatásra utazik Ariel Saron izraeli kormányfő - jelentették be Jeruzsálemben pénteken, egy nappal azután, hogy Oroszország javaslatot terjesztett be a Biztonsági Tanácsban az útiterv kötelező érvényűvé tételéről. (MTI) Az Iszlám Dzsihád álarcos aktivistái egy Izrael-ellenes rendezvényen a Gázai övezetben Beta/AP Feltalálták a kanyarpuskát Feltalálták a kanyarpuskát. A lőfegyverrel takarásban maradva, épületsarok mögül is lehet lőni. A kanyarpuska izraeli fegyvergyártóknak köszönhető, csöve azonban nem lágyan, negyedkörívben kanyarodik, a találmány lényege a derékszög, amelybe két, gömbcsuklóval összekapcsolt részből lehet behajlítani a puskát. További fontos elem egy videokamera és egy kristálykijelző. A fegyvert még csak próbálgatják. Ha beválik, a továbblépés a „sarkon beforduló lövedék” lenne, de ezzel még nemigen boldogulnak a szakemberek - jegyezte meg az ITAR-TASZSZ. Izraeli források szerint számos különleges alakulat jelezte igényét az új fegyver megvásárlására. A gyártó a Cornershot (Saroklövés) nevű cég, amely minél előbb forgalmazni kívánja újdonságát. Újhullámos antiszemitizmus?! Az európaiak többsége Izraelt tartja a legfenyegetőbbnek a világ biztonságáraAz Európai Bizottság el akarta hallgatni? Kellemetlen helyzetbe hozta magát az Európai Bizottság. Az iraki segélyekről döntő madridi konferencia előtt a térség megítéléséről készített felmérés elemzéséből kihagyták, hogy az európaiak többsége Izraelt tartja a legfenyegetőbbnek a világ biztonságára. Az EB tagadja, hogy titkolózna, technikai problémákra hivatkozik. Az európaiak több mint fele Izraelt tartja a világ biztonságát leginkább fenyegető tényezőnek - derült ki az Unió hivatalos közvélemény-kutatójának felméréséből. A megdöbbentően magas számnál is kínosabb azonban az Európai Bizottság számára, hogy a jelek szerint elhallgatni igyekezett a felmérés eredményeit, az iraki segélyekről tartott madridi konferencia apropóján készített felmérés a tanácskozáson nyilvánosságra hozott elemzéséből ugyanis kimaradt az Izrael megítélésére vonatkozó adat. Az Unió tisztviselői az EU- business.com hírportálnak nyilatkozva tagadták, hogy el akarták volna titkolni a politikailag kellemetlen eredményt, mondván, hogy ezeket az adatokat a jövő héten szándékozták nyilvánosságra hozni. - Szó sem volt politikai döntésről - nyilatkozta Gerassimos Thomas EB-szóvivő a País spanyol napilapnak. Szerinte egyszerű „technikai kérdésről” van szó, a bizottság csak a konferencia „tárgyához tartozó” adatokat kívánta nyilvánosságra hozni, „a teljes felmérést” később közölték volna. Bár a felmérés tizenöt témát érintett, csak ennek az eredményeit közölték - tette hozzá. -Nem volt időnk mind a tizenöt kérdés kiértékelésére - nyilatkozta Gerassimos Thomas némileg ellentmondva a tervszerű közlésről korábban elmondottaknak. Az EB nem kívánta kommentálni a felmérés eredményeit, mondván, „még csak vázlatosan értékelték ki azt”. A Libre Belgique című belga napilap értesülései szerint a telefonos felmérésben a megkérdezettek 59 százaléka nevezte meg Izraelt a világot leginkább fenyegető kockázatként.