Magyar Szó, 2003. november (60. évfolyam, 259-283. szám)
2003-11-22 / 277. szám
•• / 10 KÖZELKÉP kozelkep@magyarszo .co.yu 2003. november 22., 23., szombat-vasárnap Ki kivel, hogyan és mikor? Miután az SZDE Elnöksége kedd esti ülésén bejelentette, hogy a koalíció többé nem létezik, a vezető pártok Szerbiában nyomban töprengeni kezdtek, vajon miként, hogyan, egyedül vagy egyesülve másokkal induljanak-e a december 28-ára meghirdetett előrehozott parlamenti választáson. Mindez találgatások, tippelések áradatát indította el, keresgélni kezdték a kisebb pártok a megoldást, vajon mi lenne számukra a legmegfelelőbb, melyik hasonló párttal kellene szövetségre lépniük. A nagyobb pártok önálló szereplést helyeztek kilátásba, de azért többen nyitva hagyták a lehetőséget arra, hogy választás előtti vagy technikai koalíciók jöhessenek létre. A sikertelen elnökválasztás után győztesnek érzik magukat a radikálisok, így ők sietve kijelentették, hogy mivel az SZKP az ország legerősebb pártja, nekik senki másra sincs szükségük, úgy hogy egyedül fognak részt venni a megmérettetésben. Hasonló állásponton van a Vojislav Kostunica vezette Szerbia Demokrata Párt is, amelyik egyébként arról ismert, hogy nemigen tud másokkal kiegyezni, így biztos a legmegfelelőbb, ha egyedül indul. Viszont annak már előre a tudatában vannak, hogy elsöprő győzelmet nem tudnak aratni, így több mint egy hónappal a választások megtartása előtt keresik a módot rá, hogy a választások után kivel alakíthatnának közösen koalíciós kormányt. Ez arra enged következtetni, hogy meglehetősen bíznak a győzelemben. Legalább ennyire magabiztos a G17 Plusz is, amely az egyik legfiatalabb pártnak számít, hiszen egy évvel ezelőtt alakult, három évvel ezelőtt mint civil szervezet az SZDE berkein belül került az országot kormányzók közé. Azóta a Labus-Dinkic páros az önállóság híve lett, s most azt hangoztatják, hogy egyedül, csakis egyedül indulnak a választáson. Egyetlen párttal tesznek kivételt, a Slobodan Orlic vezette Szociáldemokrata Párttal, mert valami módon mégiscsak meg kell hálálniuk Orlicéknak, hogy kieszközölték az előrehozott parlamenti választásokat, és az ő érdemük a köztársasági parlament feloszlatása is. A G17 Plusz szintén biztos győzelemben, de a választások utáni koalíció lehetőségét ők is fontolgatják. A Szerbiai Szocialista Párt is az önálló megmérettetés híve, bízva abban, hogy a 2000-es csúfos vereség után az idén nagyobb sikert érnek el. Az önálló megmérettetés híve a néhány napja bejegyzett párt, az Ellenállás is, amely nagy reményeket táplál, hiszen 250 jelöltet indít a választáson. Soraik bővítését nem zárják ki, az az elvük, hogy együttműködnek valamennyi párttal, amelyeknek szívügye a stabil, fejlődő és demokratikus Szerbia. A legnagyobb koalíciós tapasztalattal rendelkező Vuk Draskovic, a Szerbiai Megújhodási Mozgalom elnöke váltig hangoztatta mindeddig, hogy ő bizony többé soha senkivel nem fog társulni, mégis kivételt tett régi harcostársával, Velja Ilictyel, s szövetségre lépett az Új Szerbiával. Ugyanakkor szerződésben kizárták azt a lehetőséget, hogy mások is csatlakozzanak hozzájuk. Jobbára ezek azok a pártok, amelyek önállóan kívánnak megmérettetni a választáson. A legnagyobb meglepetés mégis a Demokrata Párt. Zoran Zivkovic, a párt elnökhelyettese kijelentette, hogy márpedig demokratái egyedül vállalják a versenyt, nem kívánnak senkivel sem koalícióba lépni, legfeljebb mások csatlakozhatnak hozzájuk, de ennek az ára a pártba való beolvadás. Siettek bejelenő azt is, hogy a Dragoljub Micunovic vezette Demokratikus Centrum egyesül a Demokrata Párttal, s valószínűleg hasonló elhatározásra jut majd a Goran Svilanovic irányította Szerbiai Polgári Szövetség is, bizonyos feltételek mellett. Mindenesetre Svilanovic nem szeretné Cedomir Jovanovicot, a párt alelnökét ott látni a demokraták soraiban. Nem sok idejük maradt a döntés fontolgatására, mert valamennyi pártban úgy határoztak, hogy ezen a hétvégén végső állásfoglalásra helyezkednek. Az SZDE-hez tartozó kisebb pártok, mint a Szociáldemokrata Unió (Zarko Korac) és a Demokratikus Alternatíva (Nebojsa Covic) is töprengenek, kivel társuljanak, legszívesebben mégis a demokratákhoz simulnának, de elriasztja őket a demokraták beolvasztási elszántsága. Többen úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket a demokraták. Egyrészt azért, mert a választáson való önálló részvételt választották, másrészt, mert nem eszközölték ki az új választási törvény meghozatalát, így maradt a részarányos választási rendszer és a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb. Az új törvényben a küszöb kétszázalékos, ami a kisebb pártoknak - közöttük a nemzeti közösségek pártjainak is - megteremti a lehetőséget a parlamentbe való könnyebb bejutáshoz. Mivel az új törvényt nem hozták meg, a legrosszabb helyzetbe éppen a kisebbségek kerültek. A vajdasági magyar pártok nyomban orvosolni kezdték a kérdést, szerdán egyeztető tárgyalást tartottak, amelyen az öt magyar párt elnöke fontolgatta, hogy a kisebbségi pártoknak együtt kellene indulniuk a választáson. Előfordulhat, hogy a vajdasági magyar pártok egységesen lépnek majd fel, s az is megtörténhet, hogy a regionális pártokkal alkotnak egy tömböt. Nem kizárt, hogy valamennyi kisebbségi párttal lépnek koalícióra, esetleg kedvező feltétel esetén valamelyik nagyobb párttal, például a Demokrata Párttal együtt vállalják a megmérettetést. Megtörténhet ugyanakkor, hogy bojkottálják a választást. Ez utóbbi azért lenne indokolt, mert a hatalomtartók nem voltak képesek elfogadni az új választási törvényt és megváltoztatni a parlamentbe való bejutás küszöbének százalékát. Maga Rasim Ljajic, az ország kisebbségügyi minisztere határozottan tiltakozott a kisebbségi pártokat diszkrimináló törvény alkalmazása ellen, s azért is, mert ily módon a politikai élet etnikai alapon történő polarizálódását idézik elő. Ő is azt szorgalmazza, hogy miután nem sikerült megállapodnia az SZDE egyes pártjaival, így legjobb lenne, ha megalakítanák a kisebbségi pártok tömbjét. Egyelőre ilyen a szerbiai politikai pártok koalíciós térképe, amely már hétfőre teljesen megváltozhat. ■ VARJÚ Márta A megújuló élet szimbóluma, a főnixmadár jutott eszünkbe önkéntelenül a minap, amikor a kora esti órákban Nyékincán befordultunk az egykori református parókia udvarába. A hatalmas körtefán a maradék téli körte csüngött. Még várnak egy kicsit a leszedésével, mert egészen más az íze, ha a késő őszi sugarak sárgítják meg, de a javát már betakarították, mondják barátságosan vendéglátóink, miközben a frissen felújított és bemeszelt terembe invitálnak bennünket. Egy évvel ezelőtt, amikor 40 év után ismét megalakult itt a végeken, ebben a szerémségi kis faluban a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, még nem tudták, hol is lesz majd az otthonuk. Kezdetben merésznek tűnt az ötlet, de, mint látjuk, nem megvalósíthatatlannak. Az elárvult, lepusztult állapotban levő református templom így „szegődhetett” a bérleti szerződés alapján - fél évszázadra - a kultúra szolgálatába. Küldetés is, miszszió is - mondták többen is az alkalmi ünnepségen. Megmozdult érte a falu magyarságának apraja és nagyja, de segítettek a horvátok, a szerbek is, a vegyes házasságban élők közül is nagyon sokan bekapcsolódtak a művelődési egyesület munkájába. Három hónappal ezelőtt, miután lebonyolították a jogi formaságokat, szervezetten fogtak hozzá a legfontosabb külső munkák elvégzéséhez, a tető megjavításához. A templombelső, a mai nagyterem okozta a legtöbb „fejfájást”. A beszakadt, megroggyant mennyezetet egy tartóoszloppal tudták csak megerősíteni. A lelkes gárda minden problémára talált megoldást. S most már jöhetnek a hosszú téli esték: van már hol összejönni, van már hol szórakozni - mondják. A televízió nem pótolhatja a bálák hangulatát - mert erre is van igény. Már a születésnapi ünnepségre is nagyon sokan eljöttek volna Szerémség több településéről, ahol még élnek magyarok, de nem tudtak mindenkit fogadni. A Szerémségben a nyékvncai mellett megalakult öt művelődési egyesületből: Maradékról, Dobradóból, Latrincáról, Rumáról és Mitrovicáról is sokan jelentkeztek, de csak a küldöttségek jöhettek el. A javítások kezdetén még nem hitték, hogy kicsi lesz majd a nagyterem... Az összefogás visszhangja ez - mondta Hegedűs János, a nyékvncai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke. Bár bátorító, kisugárzó erőként hatna Herkóckára, a szomszédos falura is! Nyékincán az összetartás és az akarat a megmaradásért jellemezte a tevékenységüket az elmúlt évben. Soraikban legtöbb a magyar, de vannak szerb és horvát tagjaik is. Minden tekintetben gazdag és tartalmas év van mögöttük. A munka mellett kirándulásokon, táborozásokon voltak a gyerekek, a fiatalok. Felléptek a II. Dél-bácskai és Szerémségi Műkedvelők Regionális Találkozóján. Jártak Budapesten, Szegeden, Ópusztaszeren és Palicson, a Szent István-rendezvényen. Szorosan együttműködnek az újvidéki Módszertani Központtal, a Petőfi Sándor MME-vel és a CMH-irodával. Hegedűs János elnök külön megköszönte az önzetlen segítséget Galambos Lászlónak, Novkovic Erzsébetnek és Béres Károlynak, valamint a tóthfalusiak és az óbecseiek támogatását, akiktől több ízben könyvadományokat kaptak. Mint hallottuk, a társalgó keretében hamarosan megnyílik a könyvtár is. A 100 éves templom, a parókia felújítását nem tudták volna megkezdeni a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság és a magyarországi Apáczai Alapítvány támogatása nélkül. Jövőre szeretnék az épületet kívülről is rendbehozni, bevezetni a vizet és a gázfűtést. Ismét pályázni fognak, de most már más pozícióból - mondja Csincsák Zorán alelnök. Megművelték, búzával bevetették az egyház kilenc hold földjét, amit eddig a szövetkezet jogtalanul használt, s most, hogy visszaadta, ezt is az egyesület bérli. A föld jövedelmét is az épület javítására fordítják. Ezt mutatják fel majd saját hozzájárulásukként a pályázatok során. A születésnapi ünnepség fénypontja Petőfi Sándor mellszobrának a leleplezése volt. A mellszobrot Bálind István fiatal rumai szobrász, a Belgrádi Egyetem Iparművészeti Karának ötödéves hallgatója adományozta az egyesületnek. Mint mondta, ha csak teheti, részt vesz a Hunyadi János MME munkájában Rumán. Szereti a kultúrát, a néphagyományt, a szobrászatot. Az utóbbit másképpen, de ez természetes. A Petőfi-mellszobrot Galambos László, az újvidéki CMH-iroda vezetője leplezte le, s a következőket mondta: „Csodálatos nap csodálatos éjszakáján ünnepeljük együtt a PIMME első születésnapját. Nem volt könnyű az elmúlt, küzdelemmel teli és mégis szép esztendő. Az identitástudat keresése, erősítése, ápolása ötvöződött minden lépésünkben. A közösséghez tartozásunk pillanatnyilag erősebbnek látszik, és megállította ezt a kis közösséget a kihalás útján. Eredményét láthatjuk, megmozdult érte a nyékincai magyarság. Köszöntöm az egyéves, szépen fejlődő ‘gyermeket’, s remélem, hogy gyors növekedése folytatódni fog a nagykorúságig és azon túl.” Húsz esztendővel ezelőtt járt először Nyékincán Béres Károly református lelkész: „Egy református küldöttséggel a templomunkat néztük meg, s töprengtünk: mi is legyen a sorsa az elárvult parókiának? Gondoltunk az elajándékozásra, az értékesítésre is. Felkerestük az itt élő gondnokunkat, Novák Géza bácsit, mert nem igen volt érdeklődés az istentiszteletek iránt. Most már jó, hogy az elgondolásból nem lett semmi. Habár lassan-lassan mégis az enyészet lett úrrá az épületen. Még három hónappal ezelőtt is nagyon romos állapotban volt, pedig akkor már javában takarítottak a helybeliek a portán. Aki ma este először van itt, sejtelme sincs arról, hogyan festett az épület még a nyáron: a mennyezet beszakadva, most pedig belülről minden megjavítva. Tornyos kultúrház Első születésnapi ünnepség Nyékincán, a Petőfi Sándor MME-ben Két hét alatt készítette el Bálind István fiatal római szobrász Petőfi mellszobrát Jövőre kívülről is tatarozni szeretnék a református parókiát, a PIMME otthonát, a kultúra házát Nyékincán A dalokat és a táncokat Ali Ella tanította be Régi tárgyak, régi szép emlékek. Balaska Novák Juliska a tájmúzeum egyik sarkában