Magyar Szó, 2004. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

2004-01-21 / 15. szám

2004. január 21., szerda Legyen időnk időhöz jutni! Az újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves színészhallgatói mutatkoz­tak be hétfőn az Újvidéki Színház kis­termében. Osztályvezető tanáruk, Lász­ló Sándor és asszisztense, Nagypál Gá­bor Line Knutzon Közeleg az idő című darabját választotta feladatul. Egy kollokvium kapcsán ra­gadok tollat, vagyis, ütöm a bil­lentyűzetet és nem szeretnék ünneprontó lenni, hiszen ün­nep volt ez a színészpalánták számára, és ugye, azért vannak a diákévek, hogy kipróbálják magukat a növendékek. Csak ezek nem akármilyen növendé­kek, komoly elvárásaink vannak irányukban. Tehetségesek, akik már nem egyszer játszottak a profikkal - hogy csak a legutób­bi előadásokat vegyük példá­nak: Cyrano, Via Italia - és azokban a mellék-, sőt egyesek főszerepben jó alakításokat nyújtottak. A hétfői kollokviu­mon nem láttuk az elég jól ki­éine Knutzon Közeleg az idő című darabja az abszurd hagyományaiból merít. Leposa Balázs szerint Knutzont Ionescóhoz kell kötnünk: a Közeleg az idő szereplői „óriásbébik”, akik nem bírnak emlékezni, nem bírnak felnőni. Egyikőjük elmeséli, hogy hogyan töl­ csak egy gereblyéért ment be, lányaik húsz évvel idősebb, mint a szülők, a háztartási alkalmazott arra panaszko­dik, hogy a felmenői mind gyermekte­lenek voltak. A színészhallgatók is a ro­hanó világgal együttjáró elidegenedés­re szerették volna felhívni a figyelmet. A dráma mottója Hilbert szájából hang­zik el: „Most idő van. Időt kell vásárol­ni, hogy legyen időnk időhöz jutni.” Lehet, hogy pont az idő hiányzott a harmadéveseknek, hogy a magasra tett lécet elérjék. Talán ezt érezte a tanáruk is, amikor a kulcsfon­tosságú monológot a távolból szűrődő ze­nével próbálta el­mosni, vagy a csúcs­pontnak számító pár­beszédet teljesen in­dokolatlanul tangó­zással kendőzte. Vi­szont a harmadéve­­­­sek dicséretére vál­­­­jék, hogy ez sem volt , számukra annyira za­­° való, hogy ne esse­nek ki a figurából. Huszta Dániel Hil­­bertje, attól eltekintve, hogy" érthetetle­nül fölordít egyes jelenetekben, tudja sugallni a karrierjével és házaséletével elégedetlen férfit. Elor Emm­a szere­lemre vágyó Rebeka háziasszonya gon­dolataiba feledkezett és egyetlen céltu­datos tevékenysége a tojásmelegítő kö­­tögetése. Neurotikus mozgása kifejező. Molnár Róbert félénk alakja is követke­zetesen szégyenlős és tétova, egy kicsit túlságosan is az. A befejezetlen mozdu­latok zavaróan hatnak a színpadon. Fe­renc Ágota önnön világába feledkezett petefészek zsugorodásával szellem módjára jár-kel Rebekáék házában, majd önmagát meghazudtoló hastán­cot lejt. Hilberték 55 éves szűz lánya, Varga Tamás mindvégig kimért, csak túl merev, degeneráltságával inkább produktuma a zavarodott családnak, mint kívülálló szemlélője az esemé­nyeknek. Pongó Gábor Ódája, a dina­mikus háztartási alkalmazottnak talán inkább megfelelne a kívülálló szerep, és talán neki erre kellett volna építenie figuráját. Akkor is, ha egy pillanatban kideríti, hogy felmenői mind gyermek­telenek voltak. Minden kritika ellenére tehetséges, sokat ígérő fiatal színészeket láthat­tunk, akiknek - mint az előadás is bizo­nyítja -, minél több feladatot, alkalmat, szerepet kell adni, hogy a bennük lapu­ló tehetség kibontakozhasson. Vagyis még időre van szükség. ■ SZÁNTÓ Márta dolgozott figurákat, pedig a kortárs tett két évet a fáskamrában, miközben dán szerző darabja nyújtott erre lehető­séget. A tanár is pontosan ezért válasz­totta, és a posztmodern formátlanság jól mutathat a színpadon. László Sándor (előtérben) és Nagypál Gábor, az akadémisták tanárai ígéretes generáció mutatkozott be hétfőn Februári Díjra jelölik Végel Lászlót Újvidék város díjodaítélő bizottsága hétfői ülésén úgy határozott, hogy a város legrangosabb díját, a Februári Díjat idén Végel Lászlónak ítéli oda. Végel László mellett 13 jelölt neve szerepelt a bizottság előtt, végül a kilenctagú bizottságból öten szavaztak az újvidéki íróra. A javaslatot a városi képviselő-testület elé terjesz­­tik, a díjat pedig február 1-jén adják át a városházán megrendezendő ünnepségen. Az indoklás szerint Végel László Vajdaságban a magyar nyelven publikáló leg­jelentősebb írók és értelmiségiek közé tartozik. A Februári Díjat - mely galambot ábrázoló szoborral és pénzösszeggel jár - azoknak ítélik oda, akik hozzájárulnak Újvidék város nevének, hagyományainak és hírnevének öregbítéséhez. Jubilál a Sebő-együttes Feltámasztotta az énekelt vers műfaját, és részt vállalt a táncházmozgalom elindításában Orczi Géza, Sebő Ferenc, Barvich Iván és Perger László különleges koncertre ké­szül. A Sebő együttes harminc évvel ezelőtt alakult meg, amelynek tagjai „feltámasztot­ták” az énekelt vers műfaját, és részt vállaltak a táncház­mozgalom elindításában is. Ennek alkalmából nagyszabá­sú, a régi és az új generációkat is felvonultató koncertet ad­nak a Petőfi Csarnokban szombat este fél nyolctól. A hetvenes évek elején többek között Sebő Ferenc kezdeményezésére indult el a táncházmozgalom. Az élő magyar népzene, népdal hi­ányát felismerve, 1972-ben először csak zenészeknek, táncosoknak, koreográfu­soknak szerveztek egy zárt körű klubot Pesten. Ez olyan sikeres lett, hogy alig né­hány év múlva már tanfolyamokat hirdet­tek, és az egész országban, sőt, a határo­kon túl is elindultak a táncházak. Ezzel egyidőben egy másik régi mű­fajt is feltámasztottak: az énekelt verset. A szájhagyomány és az írott hagyaték felku­tatásával koncertjeiken felelevenítették azt a több száz évvel ezelőtti kort, amikor a verseket, történeteket még énekelve ad­ták elő. Természetesen régi hangszereken ját­szottak, és igyekeztek megfejteni a régi írásjele­ket, kottákat, reprodu­kálni a régies előadásmó­dot. Repertoárjukon a régi nagy klasszikusok, mint Balassi Bálint, Cso­konai Vitéz Mihály vagy Horatius versei mellett a későbbi korok költői is szerepelnek: előadnak József Attila-, Nagy Lász­ló-, Szécsi Margit-, Weö­res Sándor-műveket is. Természetesen a kortársak sem marad­hatnak ki, mint Csíki László, Határ Győ­ző, Mesterházi Mónika, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs vagy Var­ró Dániel. A szombati koncert érdekessége, hogy egyszerre lép színpadra az erede­ti és a jelenlegi felállású együttes. Ere­detileg az alapító Sebő Ferenc mellett Halmos Béla, Sebestyén Márta, Eri Pé­ter, Koltay Gergely és Nagy Albert ját­szott, akik idővel máshol folytatták ze­­nészi pályájukat. Ma Sebő Ferenc Bar­vich Ivánnal, Orczi Gézával és Perger Lászlóval játszik együtt. A koncerten a legfiatalabb generá­ciót Palya Bea képviseli. A fiatal éne­kesnő gyermekkora óta vonzódik a ma­gyar népzenéhez, és emellett szívesen foglalkozik a bolgár, a cigány, a török és indiai népzenével. Szívesen dolgozik olyan formációkban, társulatokban, amelyek keverik az egyes műfajokat. 2000-ben kapott meghívást a Sebő­­együttesbe, amelynek azóta is tagja. Évek óta tagja a fiatal népzenészekből álló Kárpátia zenekarnak, amely szin­tén fellép a Petőfi Csarnokban. A fél nyolckor kezdődő, háromórás koncerten az elmúlt harminc év leg­szebb, mára klasszikussá vált dalai és persze újdonságok is elhangzanak, majd a Fonó Zenekar tart táncházat hajnalig. Sebő Ferenc Mimfia // _ // muvelodes@magyar­ szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 HOLNAP, A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN Központi ünnepség Zentán A feljegyzések szerint Kölcsey Fe­renc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz a magyar nép zivataros száza­daiból című versének megírását. Mint tudjuk, ehhez a naphoz kötődik a Ma­gyar Kultúra Napja, melyet 1989-től ün­neplünk, természetesen nemcsak az anyaországban, hanem a határokon túl is. A délvidéki központi ünnepséget holnap Zentán rendezik meg. Ünnepi köszöntőt mond: Dudás Károly író, a VMMSZ elnöke. Az est díszvendége: Komlós Attila, a Magyar Nyelv és Kultú­ra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának ügyvezető elnöke. A műsorban közreműködik: a zentai Mu­­sica Pannonica női kamarakórus Juni­­ka Ildikó vezetésével, Káló Béla és Sző­ke Attila, a szabadkai Népszínház ma­gyar társulatának színművészei, az óbe­csei A Prima Vista együttes, továbbá a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelő­dési Központ Cirkálom táncegyüttese. Ezt megelőzően 18.30-kor a Műve­lődési Ház kiállítási termében Sinko­­vits Péter zentai költő-újságíró, lapunk munkatársa megnyitja Szabó Barnabás budapesti fotóriporter A Felvidék Po­zsonytól Kassáig című fényképkiállítá­sát, míg a színház előcsarnokában a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2003 című kiállítás tekinthető majd meg. Az esti ünnepséget megelőzően ugyancsak holnap 10 órai kezdettel a zentai Alkotóházban megrendezik az Anyanyelvi Konferencia és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség közös szakmai találkozóját Magyar Intézetek a Kárpát-medencében címmel. Ezt kö­vetően a felsőhegyi fiókkönyvtárban 11 órakor a helybeli Csokonai Vitéz Mi­hály Általános Iskola irodalmi szakköre tart ünnepi műsort. Kölcsey Ferenc minden munkái Budapesti rendezvények A Himnusz születésnapjáról, január 22-ről - a hagyományoknak megfelelő­en - az idén is számos rendezvénnyel emlékeznek meg Budapesten. Az évfor­dulóhoz kapcsolódó budapesti rendez­vények sora minden eddiginél gazda­gabb -jelenti az MTI. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ma rendezik meg az Irodalmi Hangképtár internetes, valamint a CD-ROM válto­zatnak, illetve Kölcsey Ferenc minden munkái című sorozat köteteinek a bemuta­tóját. Ma adják át a Ma­gyar Filmkritikusok díjait, valamint a fil­mes szakemberek ju­talmazására létreho­zott Árvai Jolán-díja­­kat a Magyar Újságí­rók Országos Szövet­ségének székházá­ban. Az évforduló nap­ján, csütörtökön a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kulturális miniszter nyitja meg a kortárs magyar képzőművészeti kiállítást. Hiller István kalauzolásával jár­hatják be középiskolások a Monet-kiállí­­tást a Szépművészeti Múzeumban. A nemzeti kulturális örökség mi­nisztere a Márai Sándor­, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díja­kat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kul­túra támogatásáért díjakat, valamint A kultúra pártfogója elismerő címeket az Iparművészeti Múzeumban nyújtja majd át. A Néprajzi Múzeum fotótárába nyerhetnek betekintést csütörtökön az érdeklődők, valamint aznap tartják a Színes néprajzi fotók. Autokróm fény­képek a Néprajzi Múzeumban című ka­mara-kiállítás megnyitóját is. Az Ernst Múzeumban Kontuly Béla (1904-1983) festőművész centenáriu­mi életmű-kiállításának megnyitója lesz, ugyancsak holnap. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány gá­lájának és díjkiosztó rendezvényének a Magyar Honvédség Stefánia palotája lesz a helyszíne, szin­tén az évforduló napján. Az Országos Széchényi Könyv­tár, a Petőfi Irodal­mi Múzeum és a Magyar Olvasástár­saság holnapi közös rendezvényének a várbeli nemzeti bib­liotéka ad otthont. Az Uránia Nem­zeti Filmszínházban csütörtökön 6 órakor veszi kezdetét és péntek hajna­li hatig tart a magyar filmek éjszakája. Ezúttal is mindhárom teremben nons­top zajlanak majd az ingyenesen láto­gatható vetítések. A Matáv Szimfonikus Zenekar hangversenyén Petrovics Emil Zon­goraversenye és Bartók Béla Concer­tója hangzik el Ligeti András vezény­letével a Zeneakadémián. Az est szó­listája Bogányi Gergely zongoramű­vész. A Petőfi Irodalmi Múzeum egykoron I. Fekete Mihály Emlékverseny Vajdasági Magyar Középiskolások Matematikaversenye A Bolyai Iskola január 24-én, szomba­ton a szabadkai Svetozar Markovic Gim­náziumban szervezi meg első alkalommal a középiskolás matematikaversenyzők vá­logatóját a XIII. Nemzetközi Magyar Kö­zépiskolások Matematikaversenyére. A vajdasági magyar tagozatos középis­kolások a kétfordulós levelezőverseny alapján kaptak meghívást erre a válogató­ra. A dr. Pélcs Hajnalka, Szűcs Emese és Béres Zoltán összetételű versenybizottság a 40 tanulóból 3-ot hívott meg selejtező­re és ebből a 16 legeredményesebb tanu­ló képviseli Délvidéket a XIII. NMMV-en Nagydobronyban (Kárpátalján, Ukrajná­ban) 2004 áprilisában (a VII. NMMV-t 1998-ban Szabadkán rendezték meg és két év múlva ismét Vajdaság a soros szer­vező.) A névválasztáskor két fontos szem­pontot vettünk figyelembe: elsősorban, hogy egy neves matematikatanárt vá­lasszunk példaképül, másodsorban, hogy a névadó délvidéki kötődésű legyen. Fe­kete Mihály (eredeti családi nevén Schwarz) 1886. július 19-én született Zen­tán, a középiskolát szülővárosában, míg az egyetemi tanulmányait Budapesten és Göttingenben végezte. Hazatérte után a neves Beke Manó matematikatanár mel­lett dolgozott, de 1920-ban a Tanácsköz­társaság idején őt és sok más tudóst meg­fosztottak állásától. Közben Rátz László matematikatanár ajánlására Neumann Jánost is „korrepetálta”. 1928-ban két egyetemtől is kapott meghívást és a jeru­­zsálemi akadémia meghívását fogadta el, amelynek később dékánja is volt. Jeruzsá­lemben hunyt el 1957. május 13-án. Az emlékverseny megnyitója 9 órakor kezdődik a szabadkai gimnázium díszter­mében. . Sz.

Next