Magyar Szó, 2004. március (61. évfolyam, 49-75. szám)
2004-03-01 / 49. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu _____ MUfl Wifl. Lemondott a haiti elnök Jean-Bertrand Aristide külföldre távozott - Nemzetközi erők érkeznek a karibi szigetországba Jean-Bertrand Aristide haiti elnök tegnap elhagyta hazáját, meghajolva az otthoni lázadók és a külföldi diplomaták nyomása előtt. Az országba a héten nemzetközi haderők érkeznek, hogy megfékezzék a zavargásokat. Aristide távozásának hírét egyik minisztere, Leslie Voltaire jelentette be, majd a francia külügyminisztérium is megerősítette. A külföldön élő haitiak ügyeivel foglalkozó miniszter elmondta, hogy Aristide - aki az első szabadon választott államfő volt az ország 200 éves független történetében - a Dominikai Köztársaságba repült, és vagy Marokkóban vagy Tajvanon vagy Panamában vagy a Dél-afrikai Köztársaságban kér menedéket. A tajpeji külügyminisztérium rögtön cáfolta, hogy a szigetország kormányához érkezett volna ilyen kérés, rabati kormányilletékesek pedig közölték: Marokkó kategorikusan elutasítja a bukott elnök befogadását. Már az elnök távozása után jelentették be Port-au-Prince-ben, hogy Aristide hivatalosan lemondott államfői tisztségéről, hogy „megakadályozza a vérontást”. Az erről szóló nyilatkozatot Yvon Neptune miniszterelnök ismertette az ország polgáraival. Ezt követően Boniface Alexandre, a haiti legfelsőbb bíróság elnöke bejelentette, hogy az ország alkotmánya értelmében ideiglenesen átveszi az elnöki hivatalt, és nyugalomra szólította fel a lakosságot. Az elnök távozása után zavargások törtek ki a fővárosban, Port-au-Prince-ben. Szemtanúk szerint felgyújtottak egy Texaco benzinállomást, és lőni kezdtek gépkocsikra. Több kerületben fosztogatnak, ki-Paul Evans, a haiti ellenzék egyik vezetője rádióüzenetben felszólította a „chimérák”-at, Aristide fegyveres híveit, hogy tegyék le a fegyvert, és kérte a rendőrséget,főleg a különleges rendőri alakulatokat, hogy szavatolják az ország biztonságát. Evans egyúttal bejelentette, hogy az ellenzék elfogadja a nemzetközi rendezési tervet, amelynek értelmében nemzetközi haderőt küldenek a szigetre. A hét elején még elutasították az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, az Amerikai Államok Szervezete, valamint a karibi országok közössége által előterjesztett válsághaderők érkeznek a sziget békéjének biztosítására. Franciaország nagykövete jelezte, hogy Párizs kész részt venni ebben a misszióban. Egy magas rangú, névtelenséget kérő amerikai illetékes üdvözölte a bukott haiti elnök döntését: „A haiti nép érdekeit szolgálja. Eljött az idő, hogy a haitiak ismét összefogjanak a demokrácia érdekében” - mondta a washingtoni tisztviselő. Dominique de Villepin francia külügyminiszter az összecsapások leállítására szólította fel Haiti lakosságát, és azonnali humanitárius segélyt sürgetett az ország számára. (MTI) nyitották a főváros legnagyobb börtöné- tervet, amely azzal számolt, hogy Aristidenek kapuit, s mintegy ötven elítélt meg elnök a helyén marad, szökött. Port-au-Prince központi rendőr Az Egyesült Államok port-au-prince-i kapitánysága állítólag Aristide híveinek nagykövete tegnap bejelentette, hogy a kezére került. jövő héten nemzetközi, köztük amerikai örömünnep Cap-Haitien városában Új amerikai erőfeszítések bin Laden elfogására Stratégiaváltás az Afganisztánban állomásozó csapatoknál Amerikai lapértesülés szerint George Bush elnök jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében fokozzák az Oszama bin Laden elfogására vagy megölésére irányuló amerikai erőfeszítéseket. Magas rangú kormányzati és katonai tisztviselőkre hivatkozva a The New York Times című napilap internetes oldalán szombaton megjelent cikkében azt írta, hogy az Egyesült Államok stratégiát vált. Az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok több időt töltenek majd az afgán falvakban, és újabb kommandós egységet vezényelnek át az országba. A Pentagon reményei szerint a helyi kapcsolatok révén több és megbízható információt szerezhetnek az ellenségről, s ez lehetővé tenné a gyors reagálást. Irakban ez a stratégia vezetett el decemberben Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök elfogásához. A jelenlegi taktika alapján az Afganisztánban állomásozó mintegy 11 ezer amerikai katona rajtaütéseket hajt végre az al-Kaida terrorhálózat és a tálib rendszer harcosainak feltételezett búvóhelyein, majd visszatér támaszpontjaira. Az új terv értelmében amerikai katonák kis csoportja napokig is afgán falvakban marad, ahol segít a helyi lakosságnak, és járőrözik. Ettől azt remélik, hogy információkhoz jutnak a helyi lakosoktól, és órákon belül cselekedhetnek. Emellett tervezik, hogy Afganisztánba vezénylik a különleges feladatokkal megbízott 121-es harci különítményt, amely a különleges egységek és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ügynökeiből álló kommandót fedi. A The New York Times úgy tudja, hogy ez az egység is részt vett Szaddám elfogásában. Washington számít arra is, hogy szorosabb együttműködést tud kialakítani Pervez Musharraf pakisztáni államfővel. „Két gyilkossági kísérlet rövid idő leforgása alatt arra készteti az embert, hogy gondolja át életét” - jegyezte meg egy magas rangú tisztviselő a New York-i újságnak. A gyanú szerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida áll a Musharraf elleni merényletkísérletek hátterében. Az al-Kaida azzal vádolja a pakisztáni elnököt, hogy az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Az új taktikát és új erőket felvonultató nagyszabású hajtóvadászatra a tavasz közeledtével kerülhet sor, amikor az időjárás javulásával járhatóvá válnak a hegyi utak. A 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes terrormerényletek kitervelésével vádolt bin Laden hollétéről nem tudni bizonyosat, időről időre különböző értesülések látnak napvilágot arról, hogy éppen hol bujkál a terrorista vezető. Legutóbb szombaton az iráni állami rádió pastu nyelvű híradásaiban azt jelentette, hogy az amerikaiak már régen elfogták bin Ladent, csak George Bush elnök választási megfontolásai miatt késleltetik a közlést. A pakisztáni hadsereg cáfolta a teheráni hírt, s ehhez csatlakozott az amerikai hadseregnek a térség ügyeiért felelős középső parancsnoksága is. (MTI) Néhány sorban MOSZKVA: OROSZORSZÁG ÓVA INT AZ ÉSZAK-KOREAI ATOMPATT ELHÚZÓDÁSÁTÓL. Az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások egy helyben topogása hosszabb távon robbanásveszélyes helyzetet idézhet elő, amely végső soron katonai beavatkozással is fenyegethet Oroszország közelségében Alekszandr Loszjukov külügyminiszter-helyettes szerint. A pekingi hatoldalú tárgyalások második fordulója nem hozott elmozdulást a konfliktus megoldásának irányába - állapította meg Loszjukov tegnap, Moszkvába hazatérve. A vezető orosz diplomata pozitív lépésnek ítélte Észak-Korea ajánlatát nukleáris programjainak befagyasztására, de megjegyezte, hogy Phenjan valamiféle viszonzást szeretne látni érte. Mindamellett az amerikai álláspont kemény maradt, és aligha változik a novemberi elnökválasztásig. BAGDAD: KOALÍCIÓS KATONA ÉS KÉT RENDŐR HALÁLA IRAKBAN. Belehalt lőtt sebeibe az Irakot megszálló koalíciós erők egyik katonája Bagdad északnyugati részén, két iraki rendőrt pedig az északi Kirkukban lőttek le. A katona - akinek a nemzetiségét nem közölték, járőrszolgálatban volt szombaton, s társaival egy házilag készült pokolgépről kapott információt ellenőriztek, amikor lövések érték őket. A súlyosan sebesült katonát kórházba szállították, de ott belehalt sebeibe. Ugyancsak szombaton Kirkukban ismeretlenek tüzet nyitottak egy ellenőrző ponton szolgálatot teljesítő rendőrökre, s egyiküket megölték - közölte a város rendőrfőnöke. JERUZSÁLEM: A HEZBOLLAH ÁLTAL VISSZAADOTT IZRAELI ÜZLETEMBER DROGGAL KERESKEDETT. Bevallotta, hogy kábítószerügyletben vett részt Ethanan Tannenbaum izraeli üzletember, tartalékos ezredes, akit a szélsőséges síita libanoni Hezbollah 2000-ben elrabolt, majd ez év január végén fogolycsere keretében átadott Izraelnek. Tannenbaum beismerte: azzal a céllal ment Dubajba 2000 októberében, hogy drogügyletet bonyolítson le egy régi üzletfelével, az izraeli arab Kaisz Obeiddel, aki Libanonba menekült, és a Hezbollah ügynökének tartják - írta tegnapi számában a Háárec című izraeli lap. Tannenbaumot Dubajban a Hezbollah elrabolta, és Libanonba vitte. Az 57 éves férfi kiszabadulása és hazatérte után az izraeli ügyésszel kötött megállapodása alapján tett vallomást. Eszerint nem indítanak ellene eljárást, ha bebizonyosodik, hogy csak köztörvényes bűncselekményt követett el, és nem adott át - mint gyanítják - bizalmas értesüléseket a Hezbollahnak. A MACEDÓN ELNÖK HALÁLA Szkopjei küldöttség a tragédia színhelyén Branko Crvenkovszki macedón kormányfő tegnap megtekintette azt a helyszínt, ahol csütörtökön Mostartól mintegy 15 kilométerre lezuhant Borisz Trajkovszki macedón elnök különgépe, s virágot helyezett el a tragédia színhelyén. Crvenkovszki azért utazott Bosznia-Hercegovinába, hogy megismerkedjen annak a repülőszerencsétlenségnek a körülményeivel, amelyben életét vesztette a macedón elnök és még nyolc személy. A kormányfő Mostarban járt abban a halottasházban is, ahol a szerencsétlenül jártak holttestét elhelyezték. Tegnap délutánig négyüknek sikerült megállapítani a személyazonosságát. A macedón pilóták és a mostari légiirányítók közötti beszélgetések elemzését már szombaton megkezdték, miután a pilótafülkében elhangzottakat és a repülés paramétereit rögzítő feketedobozokra előző nap rábukkantak, de még mindig nem dőlt el, hogy melyik nyugati ország csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumába küldik tovább alaposabb vizsgálatra a két készüléket. Az első hatástanulmány szerint a gépről mintegy 100 méteres zuhanás után levált az egyik szárnya és a farka, miután egy sziklának csapódott. Ezután tűz ütött ki a fedélzeten, ezt bizonyítja, hogy a roncsok között, egy kivételével, elszenesedett holttesteket találtak. A macedón államügyész-helyettes korábban elmondta, hogy a kilenc személy - az elnök, személyes tanácsadói, két biztonsági tiszt és a kétfős legénység - földi maradványait DNS-vizsgálattal azonosítják. (Beta, MTI) Beta/AP Branko Crvenkovszki macedón és Adnan Terzic boszniai kormányfő a tragédia színhelyén 2004. március 1., hétfő Közlekedési nehézségek Európában Káosz az utakon - Havazás több országban Az erős széllel kísért havazás Európa több térségében megbénította vagy rendkívül nehézzé tette a közlekedést a hét végén. Nem kímélte az ítéletidő Spanyolország és Olaszország északi részét, Franciaország nyugati, Németország keleti területeit, valamint Horvátország középső és északnyugati körzetét. Spanyolországban már napok óta tart a rendkívüli időjárás. A polgári védelem egységeinél riadókészültséget rendeltek el Galíciában, Kasztíliában és Katalóniában. Baszkföldön a 7,5 tonnánál nehezebb kamionok nem közlekedhetnek. Spanyolország 475 településén 17 ezer embert zárt el a hó a külvilágtól. Portugáliában Észak-Európába tartó kamionok százai akadtak el a hóesés miatt. A kamionok Franciaország felől sem tudnak átjutni spanyol területre: Bordeaux és a spanyol-francia határ között 5000 kamion akadt el tegnap délelőttig. Franciaország nyugati részén, Bretagne-ban ezrek maradtak áram nélkül, és Normandiában is nehéz a közlekedés. Olaszországban valamelyest javult a helyzet: ott szombaton a Bologna és Firenze közötti területen volt jelentős havazás. Bolognában szombaton lezárták a repülőteret, tegnapra azonban ismét megindult a légi forgalom. Németországban a Ruhr-vidéken okozott nagy közlekedési káoszt a havazás: 230 kilométer hosszan álltak a gépkocsik szombatra virradóra, Lengyelország déli részén hóakadály miatt nem járható a Krakkó és Zakopane közötti autópálya. A vasárnapi jelentések szerint a hóréteg vastagsága helyenként eléri a 15 centimétert. Megnehezítette a közlekedést az ítélendő a kárpátaljai, a slaski és kis-lengyelországi vajdaságban. A havat az érintett körzetek jelentős részében az úttisztítók nem tudják eltakarítani. Horvátország északnyugati részén megbénult vagy rendkívül nehézzé vált a közlekedés. (MTI) Beta/AP Hóember a velencei Szent Márk téren