Magyar Szó, 2004. május (61. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-01 / 101. szám

OMEGA - az ízek harmóniája Telefon: 024/873-153 E-mail: omega.eximp@sksyu.net Újvidék, 2004. május 1., 2., 3., szombat-hétfő KÖZÉLETI NAPILAP ELEKTRONIKUS BANKÜGYLETEK: A POLGÁROK RÉSZÉRE I — .......I LXI. évf., 101. (19 824.) szám ■ Ára 30 Din Történelmi siker: Magyarország az EU-ban írta Kovács László M­ájus 1-jével beteljesült a magyar népnek, történelmünk legjobbjainak az a több évszázados törekvése, a rendszerváltó Magyarországnak az a nemzeti konszenzust élvező több, mint évtizedes küzdelme, hogy elfoglalja he­lyét a fejlett európai országok közösségében. A Magyar Köztársaság külügyminisztereként szeret­ném leszögezni, hogy miközben őszinte öröm és büszkeség tölt el, hogy a csatlakozási szerződés alá­írására és a csatlakozási aktusra a szocialista-libe­rális Medgyessy-kormány alatt kerül sor, ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy ehhez a nagyszerű nemzeti teljesítményhez mindegyik 1990 után megválasztott demokratikus kormány, illetve szinte kivétel nélkül minden parla­menti erő hozzájárult. Természetesen a csatlakozás elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom, az állampolgárok túlnyomó többségének állhatatos támogatá­sa és erőfeszítései nélkül. Itt, ennél a momentumnál kell megelégedéssel nyugtáz­nom azt is, hogy a magyar kormányok, a parlamenti pártok a csatlakozási folyamat során végig maguk mögött tudhatták, érezhették a határon túli magyar közössé­gek egyöntetű, fenntartás nélküli támogatását és egyetértését is. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy ezáltal a magyar EU-csatlakozás a nemzet egészének érdekében kifejtett össznemzeti teljesítmény gyümölcse. Most, hogy az ország és nemzetünk nagyobbik része - velünk együtt a felvidé­ki és muravidéki magyarok is - részese lesz az Európai Uniónak, kivételesen fon­tos ismételten hangsúlyoznunk, hogy nem feledkezhetünk meg a nemzet azon kö­zösségeiről, amelyek - reményeink szerint csak egyelőre - nem jöhetnek velünk együtt. Azon kell munkálkodnunk kormányon és ellenzékben valamennyiünknek az anyaországban, hogy az európai integráció lehetősége minél hamarabb realitás­sá váljon azon szomszédos országok és népek számára is, amelyek még csak most folytatják a csatlakozási tárgyalásokat, illetve amelyek még azokat meg sem kezd­ték. Csak így biztosítható nemzetünk békés, határmódosítás nélküli újbóli egyesí­tése. Örvendetes, hogy Románia esetében az EU csatlakozási céldátumot is meg­jelölt már, továbbá, hogy éppen az elmúlt napokban minősítette alkalmasnak a csatlakozási tárgyalásokra Horvátországot, ami feljogosít bennünket a reményre, hogy esetében a csatlakozás belátható közelségbe került. Ami Szerbia és Montenegrót illeti, a magyar kormány nagyra értékeli az Állam­szövetség kormányának, nem utolsósorban a két tagköztársaság kormányainak egybecsengő szilárd elkötelezettségét az ország EU-integrációja mellett. Saját ta­pasztalatból tudjuk, hogy ez a legnehezebb és legfontosabb döntés ebben a folya­matban, azaz az integráció melletti egyértelmű állásfoglalás maga, és örülünk, hogy Szerbia és Montenegró túl van ezen a döntésen. Nem árulok el titkot, hogy nehéz és meglehet, hosszú lesz az út a csatlakozásig, és hogy minden országnak és társadalomnak, amely elkötelezte magát, számos területen igen komoly erőfeszíté­seket kell tennie a csatlakozás érdekében. De az a fontos, hogy az integráció aka­rása ma eldöntött tény Szerbiában. Szeretném a Magyar Szó olvasói számára egyértelművé tenni, hogy Magyaror­szág abban érdekelt, hogy Szerbia és Montenegró államszövetsége, illetve a több­ségi szerb nép minél hamarabb teljesíteni tudja a nem könnyű feltételeket, és el­foglalhassa az őt megillető helyet az európai országok nagy családjában. Ennek ér­dekében készek vagyunk minden segítséget megadni, tapasztalatainkat megoszta­ni. Erről biztosítottam Kostunica szerb kormányfőt legutóbbi érintkezésünk során is. Az előbbitől nem elválasztható módon abban is messzemenően érdekeltek va­gyunk, hogy Szerbia tovább haladjon a demokratizálódás, a gazdasági átalakulás megkezdett útján, hogy az ország minden lakosa, beleértve a kisebbségeket, bizton­ságban érezze magát hazájában. Erre már csak azért is rá kell mutatni, mert a közel­múlt sajnálatos kisebbségellenes eseményei nem ebbe az irányba mutattak. Meg­nyugvásomra szolgált, hogy a szerb miniszterelnökkel sorra került beszélgetéseim során Kostunica úr arról biztosított, hogy gátat kívánnak szabni a kisebbségellenes, köztük magyarellenes cselekményeknek. A Magyar Köztársaság kormánya mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a délvidéki magyar közösség és az anyaország közötti kapcsolatok a csatlakozás miatt ne szenvedjenek csorbát, hanem ha lehet, erősödjenek. Ennek érdekében szorgalmaztuk és kötöttük meg a kétoldalú kisebbségvédelmi me­gállapodást, és ezért kötöttünk olyan vízummegállapodást, amely teljesen ingyenes ví­zumot biztosít minden Szerbia és Montenegró-i állampolgár számára. Szeretném ar­ról is biztosítani az olvasókat, hogy a jövőben is folytatni kívánjuk a vajdasági magyar­ság intézményeinek, egyházi és civil szervezeteinek, közösségeinek támogatását, ami­hez ettől az évtől kezdődően az újabb Délvidéki Alap forrásai is rendelkezésre állnak. Azzal kezdtem soraimat, hogy történelmünk során mindig is a fejlett európai népekhez, országokhoz szerettünk volna tartozni. A sors úgy hozta, hogy ez eddig csak viszonylag rövid időszakokra adatott meg. Történelmünk - mint ahogy a ve­lünk egy ég alatt élő népek történelme is - tele van vészterhes időszakokkal, vere­ségekkel, elbukott kitörési kísérletekkel. Most jött el az a pillanat, amikor emelt fő­vel tudunk új korszakot - reményeink szerint a hosszan tartó béke, stabilitás és jó­lét korszakát - nyitni történelmünkben. Ennek megbecsülése, ápolása, fejlesztése, szüntelen erősítése közös feladatunk és felelősségünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kölcsönös bizalom és az egymás iránti tisztelet és megértés, a párbeszéd és az együttműködés lehet csak a megfelelő módja és egyben a garanciája is annak, hogy térségünk valamennyi népe haszonélvezője lehessen ennek az új történelmi korszaknak. (A szerző a Magyar Köztársaság külügyminisztere) Huszonötök Európája Május elsejétől tíz új taggal bővült az Európai Unió. Ciprus, Csehország, Ész­tország, Lengyelország, Lettország, Litvá­nia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépésével 25-re nőtt az EU-ta­­gországok száma. Megalapítása óta ez az EU legnagyobb bővítése. Kulturális prob..tm.3 .,-Be­nttétek, nép­ünnepélyek sokaságával ünnepük a hét végén Európa-szerte a 10 új tagország fel­vételét. Az Európai Unió soros elnöke Íror­szág, így a legfőbb rendezvényeket, s ezen belül is a 15 jelenlegi EU-tag és a 10 csatlakozó ország állam- és kormányfői­nek találkozóját itt rendezik. Az EU-bőví­­tés előestéjén Dublinban hatalmas tűzijá­tékot tartottak, elsején délután pedig az ír főváros ad otthont az alkalmi EU-csúcs­­nak. Az ír EU-elnökség ötletére egyébként minden egyes csatlakozó országnak egy­es­ ír vidéki város a házigazdája. Ma­gyarország esetében ez a húszezres lélek­számú, északnyugat-írországi Sligo. Európa „fővárosában”, az EU legfőbb intézményeinek székhelyén, Brüsszelben szintén már május 1-je előtt megkezdőd­tek az ünnepi események: április 30-án este hőlégballonok szálltak fel a brüsszeli európai negyed tőszomszédságában lévő Cinquantenaire-parkból, egy hatalmas, 150 négyzetméteres EU-zászlót emelve a magasba. Péntek éjfélkor a híres brüssze­li főtéren ünnepélyesen felvonták a 10 csatlakozó állam lobogóját, és elhangzott az Európai Unió himnusza. Szombaton pedig - immár újra a Cinquantenaire­­parkban - az F­U 25 országából érkező mezőgazdasági termelők mutatják, be ter­­mékeiket, s természetesen kóstolókra, vá­sárlásra is lehetőség lesz. Folklóregyütte­sek szórakoztatják az egybegyűlteket, mi­közben az EU-intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Eu­rópa Tanács) megnyitják kapuikat az ér­deklődők előtt. (Az EU-bővítéssel kapcsolatos írások a belső oldalakon) Óriási EU-poszter a budapesti Erzsébet híd feljárójánál Beta/AP A csatlakozás az itt élőknek is előnyt jelent !• Ünnepi interjú Pandur Józseffel, Magyarország belgrádi nagykövetével Arra ké­rem a vajda­sági magyar­ságot, ünne­peljék az anyaország­gal együtt a mai napot, hisz ez nem csak Magyar­­ország, de az egész magyar nemzet számára történelmi jelentőségű ese­mény. Magyarország EU-csatlakozását követően a magyar-szerb-montenegrói Lapunk következő száma a színes Sportvilág kisújsággal kedden jelenik meg kapcsolatok új keretbe kerülnek, új minőséget nyernek, ugyanakkor min­dez nem befolyásolja az anyaország­nak a határon túli magyarokkal fenn­tartott kapcsolatát. Egy nagy politikai­gazdasági tömörülés tagjaként Ma­gyarországnak sokkal inkább lehetősé­ge lesz hangját hallatni, mint koráb­ban, s ez lehetővé teszi, hogy az Unió figyelme a jövőben is fennmaradjon a vajdasági magyar kisebbség problémái iránt, üzeni a Magyar Szó olvasóinak Pandur József. A nagykövettel készült interjú a Hétvége mellékletben ol­vasható. Mit szól hozzá? E heti internetes körkérdésünk: Az Ön véleménye szerint mikor van Szerbia és Montenegrónak leg­korábban esélye arra, hogy csatla­­kozzon az Európai Unióhoz? 1. öt év múlva 2. hét év múlva 3. tíz év múlva 4. még később Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy szavazni csak honlapunkon (www.magyar-szo.co.hu) lehet. A körkérdés eredményét kilenc nap múlva, keddi számunkban tesszük közzé. JKP „VODOVOD I KANALIZACIJA” SUBOTICA Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat, Szabadka 24000 Szabadka, Lazar Nesic tér 9/a. Tel.: 024/55-77-11; Fax: 024/55-77-00; e-mail: vodov­ou@tippnet.co.yu___________________ KANIZSA, telefon: 024/874-700, e-mail: office©fim.co.yu "w"»“­ SZIGETELŐANYAG­GYÁR KANIZSA

Next