Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu stafic Mégis 228 millió a kampányra Az elnökválsztási kampányra a költ­ségvetésből mégis mintegy 228 millió di­nárt különítenek el, ahogy azt előirá­nyozza a politikai pártok finanszírozásá­ról szóló törvény. A pénzügyminisztéri­um indítványa, hogy a költségvetési összeget egytizedére csökkentsék, ame­lyet visszavontak a parlamenti eljárásból további kiegészítésre, most ismét napi­rendre került, így a kampányt a költség­­vetési tartalékok eszközeiből fedezik, erő­sítette meg tegnap Miroljub Labus, a kor­mány alelnöke. Az érvényes törvény szerint a kam­pányra a költségvetés 0,1 százalékát for­dítják, amelyből levonják a járulékokat és egyéb illetékeket. Ebből az összegből, amely mintegy 228 millió dinár, 20 száza­lékot oszt minden jelölt, 80 százalékot pedig a választás győztese kapja, de azzal a feltétellel, ha valóban elköltött ennyi pénzt. A jelöltek tehát a költségvetésből a kampány költségeinek fedezésére mint­egy 3 millió dinárt kapnak. A magánfor­rásokból való adományokat az említett költségvetési összegnek legfeljebb 20 szá­zalékára korlátozták, azaz jelöltenként 45 millió dinárra. Labus a Bétának adott nyilatkozatá­ban bejelentette, hogy a kampány költsé­geit szigorúan fogják ellenőrizni. A tör­vény értelmében a jelölteknek a választá­sok megtartásától számított tíz napon be­lül igazolniuk kell a költségeket. Az idei szerbiai költségvetésből egyéb­ként 12 millió dinárt terveztek a kam­pány finanszírozására az elnökválsztásról szóló törvény értelmében, amely azon­ban megszűnt, amikor elfogadták a pár­tok pénzeléséről szóló törvényt, amely szerint a kampányra mintegy 228 millió dinárt kell elkülöníteni. Ezért van szük­ség arra, hogy a pénzt a költségvetési tar­talékból fizessék ki. A FoNet Szerbia és Montenegró-i Újságírók Szövetsége, a Szerbiai Újságíró Egyesület és a Szerbiai Újságírók Szakszervezete tegnap követelte az illetékesektől, minél előbb derítsenek fényt Dusko Jovanovic podgoricai újságíró meggyilkolására, de Slavko Curuvija és Milan Pantic szerbiai újságírók meggyilkolására is. A Belgrád­­ban tartott tiltakozó nagygyűlésről - amelyen kegyelettel adóztak Jovanovic emléké­nek - azt üzenték, a podgoricai Dán napilap igazgatójának, valamint fő- és felelős szerkesztőjének meggyilkolása „lövés volt a hivatásra”. A két tagköztársaság hatósága­itól követelték, minél előbb tegyék lehetővé az újságírók szabad és biztonságos mun­káját, amit korábban meg is ígértek, bár leginkább a választási kampányok során. (Beta) Sokba fog kerülni Ljiljana Arandelovic, az Egységes Szerbia elnökjelöltje úgy véli, a szerbiai adó­fizetők csillagászati árat fizetnek majd azért, hogy a szórványszerbség is szavazzon az elnökválasztáson, ugyanis jelentéktelen számú szerb jelentkezett szavazásra. Mint mondta, az USA-ban 445 szerb kért és kapott szavazati jogot, így ott három szavazóhelyet alakítottak, amelyekre a szerbiai polgárok költségén 108 választóbi­zottsági tag érkezik, „mert a 15 elnökjelöltnek mindegyike jogosul ellenőrökre, akiknek fizetik a repülőt, az élelmet és a szállást”. Az egész szórványszerbségben „valamivel több mint tízezer választópolgár je­lentkezett be”, ők 39 szavazóhelyen adják le majd voksukat, ahová 1404 választóbi­zottsági tag érkezik majd - nyilatkozta az elnökjelölt Katyan Djugovic televíziónak. „Szerbia polgárainak ez legalább kétmillió euróba kerül majd. Ez egy újabb tör­vény azoknak a sorában, amelyeket a szerb kormány a polgárok kárára hozott sa­ját politikai pártjuk érdekében” - mondta Ljiljana Arandelovic, és hozzátette, „el­lenőröket azokban az országokban kellene találni, ahol szavazóhelyeket nyitot­tak”. (Beta) Krivokapic a polgárok segítségét kéri Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke tegnap felszólította a pol­gárokat és a köztársaság illetékes szerveit, segítsenek a Dusko Jovanovic, a Dán na­pilap igazgatója, valamint fő- és felelős szerkesztője elleni gyilkosság kinyomozásá­ban. A parlament ülésének kezdetén rámutatott, ez lenne a legjobb válasz a tragi­kus üggyel való visszaélési kísérletekre. Hozzáfűzte, a parlament csatlakozik az ál­lami szervek elszántságához, hogy európai szakemberek segítségével fényt derítse­nek a bűncselekményre. A német kriminalisztikai szakértők csoportja hamarosan megkezdi azoknak a nyomoknak a szakszerű kivizsgálását, amelyek elvezetnek a tettesekhez. Jovanovi­­cot a múlt héten péntekre virradóra ölték meg a Dán podgoricai szerkesztősége előtt. (Beta) Sértő falfirkák Pazován (is) A Stara Pazován élő nemzeti kisebbségek egyes vallási létesítményeinek homlokza­tán, továbbá házaikon és gépkocsijaikon sértő és fenyegető tartalmú feliratok jelentek meg. Szemtanúk állítása szerint a falfirkákat vasárnapra virradóra írták. Ilyen feliratok jelentek meg a jehova tanúk imaházán, a keresztény nazarénus hitközség székhelyén, a Stara Pazova-i szlovákok és horvátok házaira és gépkocsijaira pedig jelképes U betűt és horogkeresztet rajzoltak. A helyi rádió jelentette, hogy névtelen fenyegetést kaptak, mert műsort sugároztak ezekről a falfirkákról. A kisebbségellenes falfirkák Stara Pazován folytatását képezik a Vajdaságban tör­tént kisebbségellenes incidenseknek, amelyek különösen a tavaly decemberi parla­menti választások után váltak gyakorivá. (Beta) Nagyobb lesz az infláció? Folytatás az 1. oldalról Áprilisban a gyáripari termelés 10,1 százalékkal alacsonyabb volt az előző ha­vinál, de négy százalékkal nagyobb, mint tavaly ebben a hónapban. A szerbiai piacon továbbra is magas az illegális áru- és szolgáltatás forgalma, a nem készpénzzel való fizetés aránya pe­dig nagyon kicsi, hangzott el a sajtóérte­kezleten. Kanjevac kifejtette, ezt az állí­tást támasztja alá az áprilisban forgalom­ban lévő készpénz összeg - 40,96 milli­árd dinár, ami 0,8 százalékkal több mint 2003 végén. Áprilisban 99,05 milliárd di­nár volt a pénztömeg, 1,8 százalékkal több mint márciusban, de 8 százalékkal kevesebb mint tavaly decemberben, ami a pénzpolitika korlátozó jellegére utal. Kanjevac szavai szerint az utóbbi négy hónapban jellemző volt a letétek vissza­vonása az ügyviteli bankokból, és korlá­tozó intézkedések foganatosítása, ami­nek következtében a bankok fizetési esz­köze áprilisban 5,54 milliárd dinár volt, csaknem fele a tavaly decemberinek, amikor 10,09 milliárd dinárt jegyeztek. A devizatartalék áprilisban 4,034 mil­liárd dollárra csökkent, ami 9,1 százalék­kal kevesebb, mint tavaly decemberben és egyben a legalacsonyabb szint az év eleje óta. Elmagyarázta, hogy ennek oka abban kereshető, hogy nem áramlott be elegendő külföldi tőke a közvetlen beru­házások alapján, és gyenge volt a kivitel növekedése a behozataléhoz viszonyítva. (Beta) Egy százalék májusban Szerbiában a májusi infláció az előző hónaphoz viszonyítva egyszáza­lékos volt, közölte tegnap a Köztársa­sági Statisztikai Intézet. A kiskereske­delmi árak májusban 1,3 százalékkal növekedtek, a szolgáltatási díjak 0,2 százalékkal, tavaly decemberéhez vi­szonyítva pedig az árak növekedése 3,7 százalékos volt. A benzin május 26-ától érvényes legújabb drágítására az árak emelke­désének feljegyzése után került sor, így nem számították bele a kimuta­tásba. Ez a drágítás a júniusi infláció növekedését befolyásolja majd. (Beta) Kivonulnak, ha Nikolic győz Miroljub Labus, a szerb kormány alel­nöke tegnap megismételte, pártja, a G17 Plusz nem marad a kormányban, ha To­­mislav Nikolic radikális jelölt győz az el­nökválasztáson. A belgrádi sajtóértekez­leten hozzátette, a G17 Plusznak nem áll szándékában a kormányban maradni, ha az elnökválasztáson radikális jelölt győz, mert véleménye szerint ez az országot el­szigeteltségbe taszítja, és hosszú távon megrontaná helyzetét a nemzetközi kö­zösségben. Értékelése szerint Drágan Marsica­­ninnak, a hatalmi koalíció jelöltjének van a legtöbb esélye, hogy legyőzze Niko­­licot a választás második fordulójában, ezért a polgároknak Marsic­aninra kelle­ne szavazniuk „függetlenül attól, hogy tetszik nekik vagy nem”. (Beta) 2004. június 1., kedd A legjobbak foglalkozzanak politikával Boris Tadic, a Demokrata Párt elnök­jelöltje tegnap kijelentette, Szerbiának a fiatal politikusok teljesen új nemzedéké­re van szüksége, akik értik jelenünket és tudnak tárgyalni a világgal. Szerbiának nincs szüksége olyan politikusokra, akik nem kaphattak vízumot egyes országok­ba, amelyekről azt állítják, hogy együtt fognak vele működni, mondta Tadic és emlékeztetett arra, hogy Tomislav Niko­lic radikális elnökjelölt neve is szerepel azoknak a személyeknek a listáján, akik nem kaphatnak vízumot az USA-ba. A Valjevóban tartott választási nagygyűlé­sen Tadic úgy értékelte, a legjobb embe­reknek kell politikával foglalkozniuk, és nem szabad megengedniük, hogy a ná­­luknál rosszabbak döntsenek az ország jövőjéről. Kifejtette, három konkrét terve van: hogy Szerbia elnöke a polgárok ügy­védje legyen, a szerbiai gazdaság nagykö­vete legyen, és mindenekelőtt folytassa a Zoran Dindic által megkezdett Ezer fiatal vezető elnevezésű projektumot. (Beta) Tadic tegnap buszon utazott Valjevóból Koceljevóba FoNet Popovic az új rektor Dejan Popovicot, a Belgrádi Jogi Kar professzorát tegnap megválasztották a Belg­rádi Egyetem új rektorává, így döntött az Egyetemi Tanács. A szavazás első meneté­ben, amelyben négy jelölt vett részt, egyikük sem kapta meg a szükséges szavazattöbb­séget, így Popovicot a második menetben választották meg, a tanács 82 tagja közül 60 szavazott rá. Popovic, aki október elsején veszi át tisztségét, bejelentette, kiemelt fela­data az egyetemről szóló törvénynek a Belgrádi Egyetem munkacsoportja által kidol­gozott javaslat alapján történő meghozatala lesz. „Nem kívánunk egy politikai opció­hoz sem csatlakozni. Reményeink szerint a prorektorokkal együtt a bolognai folyama­tokhoz való csatlakozásra vonatkozó, az egyetemen elfogadott platformért fogunk küzdeni” - mondta Popovic. (Beta) Hol rejtőzött Legija? A szerbiai hatalmi koalíció képviselői tegnap kijelentették, elvárják, hogy a bírósá­gon kiderüljön, hol és kinek a segítségével rejtőzött Milorad Ulemek Legija mielőtt egy hónappal ezelőtt megadta volna magát a rendőrségnek, de ennek a ténynek kü­lönböző jelentőséget és súlyt adtak. Dragan Jocic belügyminiszter kijelentésére reagál­va, miszerint jelentéktelen, mi történt a Dindic­-gyilkosság elsőrendű vádlottjával mie­lőtt megadta volna magát, Vojislav Kostunica szerb kormányfő egyetértett azzal, az a legfontosabb, hogy Ulemek most börtönben van, de később, a bírósági per során dön­tő fontosságú lehetne ez a kérdés. A Szerb Megújhodási Mozgalom azonban nem ért egyet Jocic miniszter vélemé­nyével. A párt közleményében úgy értékelte, miután fény derül arra, ki rejtegette Le­­giját, az is ismeretessé válik, ki volt a Dindic elleni gyilkosság és más monstruózus bűn­­cselekmények szervezője. Vlatko Senic, a párt szóvivője hangsúlyozta, a bírósági per keretében fontos lesz feltárni minden körülményt, és azt is meg kell állapítani, mi tör­tént­ a gyilkosság után, amikor egyes gyanúsítottak - beleértve Ulemeket is - szabadlá­bon voltak. „Hol tartózkodtak, hogyan sikerült nekik 13-14 hónapon át elkerülni az igazságszolgáltatást?” - tette fel a kérdést Senic, és hozzátette, biztos benne, hogy a bí­rósági per során erre a tényre is fény derül, hiszen valószínűleg fontos, „tekintettel arra a lehetőségre, hogy esetleg valaki segített a gyanúsítottaknak”. Miroljub Labus kormányalelnök a G17 Plusz alelnöke hangsúlyozta, Lukovic ügye az igazságügyre tartozik, de hozzáfűzte, az illetékes szerveknek meg kell állapítaniuk, hol tartózkodott Ulemek mielőtt megadta magát, ezt közölniük kell, és „annak aki rej­tegette, felelnie kell”. (Beta) Késik az új alkotmány Az új szerb alkotmány kidolgozását még nem kezdték meg, mert a parlament alkotmányozó bizottságának albizottsága, amelynek feladata előkészíteni a szöveg javaslatát, eddig csak egy ülést tartott, az alakuló ülését április végén. Tomislav Ni­kolic, a Szerb Radikális Párt elnöke kije­lentette, pártja nem vesz részt az alkot­mányjavaslat előkészítésében, mert a ra­dikálisok számára elfogadhatatlan, hogy az albizottságot minden parlamenti frak­ció egy-egy képviselője alkotja. Az SZRP követeli, hogy az albizottság összetétele legyen arányban a pártok parlamenti mandátumának számával, hangsúlyozta Nikolic és hozzátette, elfogadhatatlan, hogy a G17 Plusznak csupán amiatt, hogy a parlament elnöke ebből a pártból van, két képviselője van az albizottságban, a radikálisoknak viszont, akik a legtöbben vannak a parlamentben, csak egy. Szavai szerint az alkotmányt nem tudják meg­hozni június végéig, ahogy azt a parla­ment elnöke kijelentette az alkotmányo­zó bizottság megalakítása előtt, mert még mindig nem tartottak egy munka jellegű ülést sem. Vojislav Kostunica szerb kormányfő vasárnap este kijelentette, felrója önma­gának, hogy nem követelte jobban az új alkotmány kidolgozásának megkezdését. Az új köztársasági hatalomban részt vevő pártok vezetői választási kampányuk során egyik prioritásként jelentették be az új alktomány kidolgozását. (Beta) Az SZDP és a G17 Plusz javaslata Miroljub Labus, a szerb kormány alelnöke tegnap kijelentette, a Szer­biai Demokrata Párt és a G17 Plusz képviselői egyeztették az új köztársa­sági alkotmány tervezetének javasla­tát, amit - miután egyeztetik a koalí­ciós partnerekkel - várhatóan a par­lament elé terjesztenek. Labus Belg­­rádban az újságíróknak úgy nyilatko­zott, ezt az alkotmánytervezetet a parlament alkotmányozó bizottsága elé terjesztik megvitatásra, de nem ja­vaslat formájában, és nem követelik vele kapcsolatban a szavazást. Elma­gyarázta, a kormány ilyen módon akarja felgyorsítani az új alkotmány meghozatalának eljárását, és hangsú­lyozta, a Szerb Radikális Párt képvise­lői az illetékes parlamenti bizottság­ban megbénítják az alkotmány kidol­gozásának munkáját. (Beta)

Next