Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-01 / 126. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co.yu stafic Mégis 228 millió a kampányra Az elnökválsztási kampányra a költségvetésből mégis mintegy 228 millió dinárt különítenek el, ahogy azt előirányozza a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény. A pénzügyminisztérium indítványa, hogy a költségvetési összeget egytizedére csökkentsék, amelyet visszavontak a parlamenti eljárásból további kiegészítésre, most ismét napirendre került, így a kampányt a költségvetési tartalékok eszközeiből fedezik, erősítette meg tegnap Miroljub Labus, a kormány alelnöke. Az érvényes törvény szerint a kampányra a költségvetés 0,1 százalékát fordítják, amelyből levonják a járulékokat és egyéb illetékeket. Ebből az összegből, amely mintegy 228 millió dinár, 20 százalékot oszt minden jelölt, 80 százalékot pedig a választás győztese kapja, de azzal a feltétellel, ha valóban elköltött ennyi pénzt. A jelöltek tehát a költségvetésből a kampány költségeinek fedezésére mintegy 3 millió dinárt kapnak. A magánforrásokból való adományokat az említett költségvetési összegnek legfeljebb 20 százalékára korlátozták, azaz jelöltenként 45 millió dinárra. Labus a Bétának adott nyilatkozatában bejelentette, hogy a kampány költségeit szigorúan fogják ellenőrizni. A törvény értelmében a jelölteknek a választások megtartásától számított tíz napon belül igazolniuk kell a költségeket. Az idei szerbiai költségvetésből egyébként 12 millió dinárt terveztek a kampány finanszírozására az elnökválsztásról szóló törvény értelmében, amely azonban megszűnt, amikor elfogadták a pártok pénzeléséről szóló törvényt, amely szerint a kampányra mintegy 228 millió dinárt kell elkülöníteni. Ezért van szükség arra, hogy a pénzt a költségvetési tartalékból fizessék ki. A FoNet Szerbia és Montenegró-i Újságírók Szövetsége, a Szerbiai Újságíró Egyesület és a Szerbiai Újságírók Szakszervezete tegnap követelte az illetékesektől, minél előbb derítsenek fényt Dusko Jovanovic podgoricai újságíró meggyilkolására, de Slavko Curuvija és Milan Pantic szerbiai újságírók meggyilkolására is. A Belgrádban tartott tiltakozó nagygyűlésről - amelyen kegyelettel adóztak Jovanovic emlékének - azt üzenték, a podgoricai Dán napilap igazgatójának, valamint fő- és felelős szerkesztőjének meggyilkolása „lövés volt a hivatásra”. A két tagköztársaság hatóságaitól követelték, minél előbb tegyék lehetővé az újságírók szabad és biztonságos munkáját, amit korábban meg is ígértek, bár leginkább a választási kampányok során. (Beta) Sokba fog kerülni Ljiljana Arandelovic, az Egységes Szerbia elnökjelöltje úgy véli, a szerbiai adófizetők csillagászati árat fizetnek majd azért, hogy a szórványszerbség is szavazzon az elnökválasztáson, ugyanis jelentéktelen számú szerb jelentkezett szavazásra. Mint mondta, az USA-ban 445 szerb kért és kapott szavazati jogot, így ott három szavazóhelyet alakítottak, amelyekre a szerbiai polgárok költségén 108 választóbizottsági tag érkezik, „mert a 15 elnökjelöltnek mindegyike jogosul ellenőrökre, akiknek fizetik a repülőt, az élelmet és a szállást”. Az egész szórványszerbségben „valamivel több mint tízezer választópolgár jelentkezett be”, ők 39 szavazóhelyen adják le majd voksukat, ahová 1404 választóbizottsági tag érkezik majd - nyilatkozta az elnökjelölt Katyan Djugovic televíziónak. „Szerbia polgárainak ez legalább kétmillió euróba kerül majd. Ez egy újabb törvény azoknak a sorában, amelyeket a szerb kormány a polgárok kárára hozott saját politikai pártjuk érdekében” - mondta Ljiljana Arandelovic, és hozzátette, „ellenőröket azokban az országokban kellene találni, ahol szavazóhelyeket nyitottak”. (Beta) Krivokapic a polgárok segítségét kéri Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke tegnap felszólította a polgárokat és a köztársaság illetékes szerveit, segítsenek a Dusko Jovanovic, a Dán napilap igazgatója, valamint fő- és felelős szerkesztője elleni gyilkosság kinyomozásában. A parlament ülésének kezdetén rámutatott, ez lenne a legjobb válasz a tragikus üggyel való visszaélési kísérletekre. Hozzáfűzte, a parlament csatlakozik az állami szervek elszántságához, hogy európai szakemberek segítségével fényt derítsenek a bűncselekményre. A német kriminalisztikai szakértők csoportja hamarosan megkezdi azoknak a nyomoknak a szakszerű kivizsgálását, amelyek elvezetnek a tettesekhez. Jovanovicot a múlt héten péntekre virradóra ölték meg a Dán podgoricai szerkesztősége előtt. (Beta) Sértő falfirkák Pazován (is) A Stara Pazován élő nemzeti kisebbségek egyes vallási létesítményeinek homlokzatán, továbbá házaikon és gépkocsijaikon sértő és fenyegető tartalmú feliratok jelentek meg. Szemtanúk állítása szerint a falfirkákat vasárnapra virradóra írták. Ilyen feliratok jelentek meg a jehova tanúk imaházán, a keresztény nazarénus hitközség székhelyén, a Stara Pazova-i szlovákok és horvátok házaira és gépkocsijaira pedig jelképes U betűt és horogkeresztet rajzoltak. A helyi rádió jelentette, hogy névtelen fenyegetést kaptak, mert műsort sugároztak ezekről a falfirkákról. A kisebbségellenes falfirkák Stara Pazován folytatását képezik a Vajdaságban történt kisebbségellenes incidenseknek, amelyek különösen a tavaly decemberi parlamenti választások után váltak gyakorivá. (Beta) Nagyobb lesz az infláció? Folytatás az 1. oldalról Áprilisban a gyáripari termelés 10,1 százalékkal alacsonyabb volt az előző havinál, de négy százalékkal nagyobb, mint tavaly ebben a hónapban. A szerbiai piacon továbbra is magas az illegális áru- és szolgáltatás forgalma, a nem készpénzzel való fizetés aránya pedig nagyon kicsi, hangzott el a sajtóértekezleten. Kanjevac kifejtette, ezt az állítást támasztja alá az áprilisban forgalomban lévő készpénz összeg - 40,96 milliárd dinár, ami 0,8 százalékkal több mint 2003 végén. Áprilisban 99,05 milliárd dinár volt a pénztömeg, 1,8 százalékkal több mint márciusban, de 8 százalékkal kevesebb mint tavaly decemberben, ami a pénzpolitika korlátozó jellegére utal. Kanjevac szavai szerint az utóbbi négy hónapban jellemző volt a letétek visszavonása az ügyviteli bankokból, és korlátozó intézkedések foganatosítása, aminek következtében a bankok fizetési eszköze áprilisban 5,54 milliárd dinár volt, csaknem fele a tavaly decemberinek, amikor 10,09 milliárd dinárt jegyeztek. A devizatartalék áprilisban 4,034 milliárd dollárra csökkent, ami 9,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly decemberben és egyben a legalacsonyabb szint az év eleje óta. Elmagyarázta, hogy ennek oka abban kereshető, hogy nem áramlott be elegendő külföldi tőke a közvetlen beruházások alapján, és gyenge volt a kivitel növekedése a behozataléhoz viszonyítva. (Beta) Egy százalék májusban Szerbiában a májusi infláció az előző hónaphoz viszonyítva egyszázalékos volt, közölte tegnap a Köztársasági Statisztikai Intézet. A kiskereskedelmi árak májusban 1,3 százalékkal növekedtek, a szolgáltatási díjak 0,2 százalékkal, tavaly decemberéhez viszonyítva pedig az árak növekedése 3,7 százalékos volt. A benzin május 26-ától érvényes legújabb drágítására az árak emelkedésének feljegyzése után került sor, így nem számították bele a kimutatásba. Ez a drágítás a júniusi infláció növekedését befolyásolja majd. (Beta) Kivonulnak, ha Nikolic győz Miroljub Labus, a szerb kormány alelnöke tegnap megismételte, pártja, a G17 Plusz nem marad a kormányban, ha Tomislav Nikolic radikális jelölt győz az elnökválasztáson. A belgrádi sajtóértekezleten hozzátette, a G17 Plusznak nem áll szándékában a kormányban maradni, ha az elnökválasztáson radikális jelölt győz, mert véleménye szerint ez az országot elszigeteltségbe taszítja, és hosszú távon megrontaná helyzetét a nemzetközi közösségben. Értékelése szerint Drágan Marsicaninnak, a hatalmi koalíció jelöltjének van a legtöbb esélye, hogy legyőzze Nikolicot a választás második fordulójában, ezért a polgároknak Marsicaninra kellene szavazniuk „függetlenül attól, hogy tetszik nekik vagy nem”. (Beta) 2004. június 1., kedd A legjobbak foglalkozzanak politikával Boris Tadic, a Demokrata Párt elnökjelöltje tegnap kijelentette, Szerbiának a fiatal politikusok teljesen új nemzedékére van szüksége, akik értik jelenünket és tudnak tárgyalni a világgal. Szerbiának nincs szüksége olyan politikusokra, akik nem kaphattak vízumot egyes országokba, amelyekről azt állítják, hogy együtt fognak vele működni, mondta Tadic és emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic radikális elnökjelölt neve is szerepel azoknak a személyeknek a listáján, akik nem kaphatnak vízumot az USA-ba. A Valjevóban tartott választási nagygyűlésen Tadic úgy értékelte, a legjobb embereknek kell politikával foglalkozniuk, és nem szabad megengedniük, hogy a náluknál rosszabbak döntsenek az ország jövőjéről. Kifejtette, három konkrét terve van: hogy Szerbia elnöke a polgárok ügyvédje legyen, a szerbiai gazdaság nagykövete legyen, és mindenekelőtt folytassa a Zoran Dindic által megkezdett Ezer fiatal vezető elnevezésű projektumot. (Beta) Tadic tegnap buszon utazott Valjevóból Koceljevóba FoNet Popovic az új rektor Dejan Popovicot, a Belgrádi Jogi Kar professzorát tegnap megválasztották a Belgrádi Egyetem új rektorává, így döntött az Egyetemi Tanács. A szavazás első menetében, amelyben négy jelölt vett részt, egyikük sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, így Popovicot a második menetben választották meg, a tanács 82 tagja közül 60 szavazott rá. Popovic, aki október elsején veszi át tisztségét, bejelentette, kiemelt feladata az egyetemről szóló törvénynek a Belgrádi Egyetem munkacsoportja által kidolgozott javaslat alapján történő meghozatala lesz. „Nem kívánunk egy politikai opcióhoz sem csatlakozni. Reményeink szerint a prorektorokkal együtt a bolognai folyamatokhoz való csatlakozásra vonatkozó, az egyetemen elfogadott platformért fogunk küzdeni” - mondta Popovic. (Beta) Hol rejtőzött Legija? A szerbiai hatalmi koalíció képviselői tegnap kijelentették, elvárják, hogy a bíróságon kiderüljön, hol és kinek a segítségével rejtőzött Milorad Ulemek Legija mielőtt egy hónappal ezelőtt megadta volna magát a rendőrségnek, de ennek a ténynek különböző jelentőséget és súlyt adtak. Dragan Jocic belügyminiszter kijelentésére reagálva, miszerint jelentéktelen, mi történt a Dindic-gyilkosság elsőrendű vádlottjával mielőtt megadta volna magát, Vojislav Kostunica szerb kormányfő egyetértett azzal, az a legfontosabb, hogy Ulemek most börtönben van, de később, a bírósági per során döntő fontosságú lehetne ez a kérdés. A Szerb Megújhodási Mozgalom azonban nem ért egyet Jocic miniszter véleményével. A párt közleményében úgy értékelte, miután fény derül arra, ki rejtegette Legiját, az is ismeretessé válik, ki volt a Dindic elleni gyilkosság és más monstruózus bűncselekmények szervezője. Vlatko Senic, a párt szóvivője hangsúlyozta, a bírósági per keretében fontos lesz feltárni minden körülményt, és azt is meg kell állapítani, mi történt a gyilkosság után, amikor egyes gyanúsítottak - beleértve Ulemeket is - szabadlábon voltak. „Hol tartózkodtak, hogyan sikerült nekik 13-14 hónapon át elkerülni az igazságszolgáltatást?” - tette fel a kérdést Senic, és hozzátette, biztos benne, hogy a bírósági per során erre a tényre is fény derül, hiszen valószínűleg fontos, „tekintettel arra a lehetőségre, hogy esetleg valaki segített a gyanúsítottaknak”. Miroljub Labus kormányalelnök a G17 Plusz alelnöke hangsúlyozta, Lukovic ügye az igazságügyre tartozik, de hozzáfűzte, az illetékes szerveknek meg kell állapítaniuk, hol tartózkodott Ulemek mielőtt megadta magát, ezt közölniük kell, és „annak aki rejtegette, felelnie kell”. (Beta) Késik az új alkotmány Az új szerb alkotmány kidolgozását még nem kezdték meg, mert a parlament alkotmányozó bizottságának albizottsága, amelynek feladata előkészíteni a szöveg javaslatát, eddig csak egy ülést tartott, az alakuló ülését április végén. Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt elnöke kijelentette, pártja nem vesz részt az alkotmányjavaslat előkészítésében, mert a radikálisok számára elfogadhatatlan, hogy az albizottságot minden parlamenti frakció egy-egy képviselője alkotja. Az SZRP követeli, hogy az albizottság összetétele legyen arányban a pártok parlamenti mandátumának számával, hangsúlyozta Nikolic és hozzátette, elfogadhatatlan, hogy a G17 Plusznak csupán amiatt, hogy a parlament elnöke ebből a pártból van, két képviselője van az albizottságban, a radikálisoknak viszont, akik a legtöbben vannak a parlamentben, csak egy. Szavai szerint az alkotmányt nem tudják meghozni június végéig, ahogy azt a parlament elnöke kijelentette az alkotmányozó bizottság megalakítása előtt, mert még mindig nem tartottak egy munka jellegű ülést sem. Vojislav Kostunica szerb kormányfő vasárnap este kijelentette, felrója önmagának, hogy nem követelte jobban az új alkotmány kidolgozásának megkezdését. Az új köztársasági hatalomban részt vevő pártok vezetői választási kampányuk során egyik prioritásként jelentették be az új alktomány kidolgozását. (Beta) Az SZDP és a G17 Plusz javaslata Miroljub Labus, a szerb kormány alelnöke tegnap kijelentette, a Szerbiai Demokrata Párt és a G17 Plusz képviselői egyeztették az új köztársasági alkotmány tervezetének javaslatát, amit - miután egyeztetik a koalíciós partnerekkel - várhatóan a parlament elé terjesztenek. Labus Belgrádban az újságíróknak úgy nyilatkozott, ezt az alkotmánytervezetet a parlament alkotmányozó bizottsága elé terjesztik megvitatásra, de nem javaslat formájában, és nem követelik vele kapcsolatban a szavazást. Elmagyarázta, a kormány ilyen módon akarja felgyorsítani az új alkotmány meghozatalának eljárását, és hangsúlyozta, a Szerb Radikális Párt képviselői az illetékes parlamenti bizottságban megbénítják az alkotmány kidolgozásának munkáját. (Beta)