Magyar Szó, 2004. augusztus (61. évfolyam, 179-204. szám)

2004-08-02 / 179. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu Véres születésnap Szabadkán Folytatás az 1. oldalról A fiaim úgy mondták, kötekedni kezdtek, és emiatt kitessékelték őket - mesélte az édesanya, akinek a fia szüle­tésnapját ünnepelte, és arra kért ben­nünket, ne újuk meg családja nevét. A kitoloncoltak éjfél előtt néhány perccel visszatértek. Az édesanya szerint voltak vagy 20-30-an. Betörték az ajtót, és ami a kezük ügyébe került, összetörték.­­ A gyerekeink fején verték össze a sörösüvegeket. Az én nagyobbik fiam fe­jén is tördösték az üvegeket, amikor a földre zuhant, volt annyi lélekjelenléte, hogy felhívott bennünket telefonon, hív­juk a rendőrséget meg menjünk, mert baj van. Azonnal felcsörgettük a 92-t. Az ügyeletes rendőr azt mondta nekik nincs kocsijuk, hívjunk egy másik számot. Azt is felhívtuk, kikérdeztek bennünket, mi történt, mi pedig azonnal mentünk a helyszínre. Nem sokkal utánunk a rendő­rök is megérkeztek. Láttam, hogy mind­két fiam tiszta vér. Az utcán is mindenfe­lé vér. A fiúk elmondása szerint, amikor a 30 fős csoport megérkezett, és bejutottak a terembe, törni kezdték az üvegeket, a számítógépbe beleöntötték az italt és rongálni kezdték a hangszórókat. Két mobiltelefon eltűnt és egy discmant sem találtak meg - mesélte az anyuka. A helyszínre érkező elsősegély-szolgá­lat 4-5 gyereket szállított kórházba, egyi­kük arca a felismerhetetlenségig össze­rugdosva, a másiknak ugyan nem tört bordája, de a látleletben az áll, hatalmas ütéseket kapott erre a testrészére, a har­madiknak három helyen van a feje bera­gasztva. A szülők és a gyerekek is ismerik a támadókat. Olyan bandáról van szó, akik a környékbeliek szerint rettegésben tartják a Zorka környékét. - Mire mi megérkeztünk a helyszín­re, addigra már csak két-három gyerek maradt ott a támadók közül, én termé­szetesen elkezdtem kiabálni, hogy mit kerestek ti itt, ki hívott benneteket. A rendőr utasított, hogy viselkedjek ren­desen, meg is tettem, bár nagyon ideges voltam. A rendőr azt igyekezett sugallni, hogy a születésnapon alkoholt fogyasz­tottak, s ha ilyen rendezvényt tartot­tunk, akkor gondoskodnunk kellett vol­na a rend fenntartásáról. Hiába mond­tam, hogy öt felnőttkorú volt közöttük, ez mit sem ért. Elképesztőnek tartom, hogy lassan már nem lehet csak úgy ma­gyar rendezvényt tartani, hanem külön biztonsági embereket kell fizetni, ha egy eljegyzést vagy születésnapot akarunk tartani - mesélte felháborodva az édes­anya. Hiába invitálták a rendőröket a szü­lők, hogy menjenek be a terembe, a Bun­kerba, ahogyan ezt a helyet Szabadkán hívják, azok nem mentek be, pedig rövid időn belül három járőrkocsi is ott volt a helyszínen. Két héttel ezelőtt ugyanebben a vá­rosrészben magyar fiatalok hazafelé igye­keztek, és megtámadták őket. Az öt ma­gyar fiút megverték, a szülők azonban fél­tek, így nem tettek feljelentést, pedig egyikük kórházba is került, s ott azt fül­lentette, hogy leesett a bicikliről. A velük levő lányokat nem bántották, ők csak egy­­egy pofont kaptak. Ezt megelőzően a vá­rosközpontban két magyar fiatalember hazafelé tartott és a kék szökőkút közelé­ben támadták meg őket csak azért, mert magyarul beszéltek. Az eset súlyosságát jelzi, hogy az egyik magyar fiatalember­nek a kezét gipszbe tették az orvosi segít­ségnyújtás alkalmával. Az esetről a ren­dőrség is tud, jegyzőkönyv is készült, de azóta sincs semmi hír arról, hogy mi lett az ügy vége. ■ K-k Tűz Temerinben Szombaton hajnalban 3 óra tájban tűz ütött ki Úri Zoltán Family Shop nevű temerini üzletében, közölte az újvidéki belügyi titkárság. A tüzet a temerini tűz­oltóknak sikerült megfékezniük. Senki sem sérült meg, de mintegy 150 000 di­nár anyagi kár keletkezett. A helyszíne­lést az illetékes államügyész jelenlétében a temerini vizsgálóbíró végezte el. Az új­vidéki belügyi titkárság dolgozói intenzí­ven vizsgálják a tűz okát és körülményeit, áll a rendőrségi közleményben.­­ A VMDP temerini szervezete tegnap közleményt adott ki az esettel kapcsolat­ban, amelyben megállapítja: „A helyi közösség tanácselnöke által a helyszínen kapott, valamint egyéb forrá­sokból származó információink szerint július 31-ére, szombatra virradóra isme­retlen tettesek illetéktelenül behatoltak Úri Zoltán temerini kiskereskedő Dózsa Györ­ő utcai boltjába, amely lakóházá­nak lószintjén helyezkedik el, és benzi­nespalackokkal felgyújtották az üzlethe­lyiséget. Bizonyos, hogy a boltból semmi sem tűnt el, tehát szinte teljesen kizárhat­­ó a rablás szándéka. A helyi lakosság körében azonnal kü­lönféle mendemondák keltek szárnyra, sokan összefüggésbe hozzák a legújabb bűntényt a múlt heti zászlóégetéssel, va­lamint azokkal a fenyegető tartalmú leve­lekkel, amelyeket egy eddig ismeretlen, állítólagos szerb nacionalista szervezet nevében küldtek Újvidékről különféle személyeknek, többek között a pár héttel ezelőtti szerbverés miatt letartóztatottak hozzátartozóinak is. Ilyen körülmények között nehezen értelmezhető az illetékesek által kiadott közlemény, ugyanis érthetetlenül ho­mályban hagy egy lényeges mozzanatot: a szándékos gyújtogatásra utaló jeleket. Nem hisszük, hogy ennek a ténynek az el­hallgatása előbbre viszi a nyomozást. El­lenkezőleg: elbizonytalanítja a közvéle­ményt, és azt a látszatot kelti, hogy a bűnüldöző szervek nem minden szintjén veszik kellően komolyan a Temerinben napról napra romló közbiztonsági hely­zetet és annak nemzetek közötti vetüle­­tét. Mintha csak valakinek az lenne a szándéka, hogy teljesen devalválja a bűn­üldöző szervek iránti megrendült biza­lomnak még a maradékát is. Követeljük a teljes igazság kimondá­sát, követeljük, hogy a tetteseket miha­marább állítsák elő, bárkik is legyenek és bármi is legyen tettük indítéka!” - áll a közleményben, amelyet Csorba Béla, a VMDP körzeti elnöke írt alá. TÖRÖKFALU Kenyérszentelő ünnep Szombaton délután kenyérszentelő ünnepet tartottak Törökfalun. Az ünnep­ség 15 órakor fiákeres felvonulással kezdődött. Ezt a régi használati tárgyakból összeállított kiállítás megnyitója követte, majd a Harmónia együttes szórakoztatta az egybegyűlteket Törökfalu központjában. 16 órakor a fogatok áthajtottak a szomszédos Völgypartra, ahol az adai, a felsőhegyi és a törökfalui művelődési egye­sület rövid kultúrműsorát nézhették meg az érdeklődők. Az aratók részkérésére Törökfalu központjában 18 órakor került sor, majd Molnár András főtiszteletes szolgáltatott ünnepi szentmisét a helyi katolikus templomban, felszentelte az új lisztből készült kenyeret. A mise után zenés, táncos szabadtéri műsoron felléptek az adai, a topolyai, a csantavéri, a felsőhegyi, a gunarasi, a kevi, az orahovói, az óbecsei, a szabadkai, a tornyosi és a helybeli kultúregyesületek táncosai, kórusai és szavalói. A rendezvény szervezője, a Százszorszép civil szervezet a művelődési mű­sor után utcai bált tartott. Az ünnepségről bővebben következő számunkban. ■ Csin. MtfUUt Sie Helyi választások szeptember 19-én Folytatás az 1. oldalról Az érvényben levő törvény szerint a tanácsnokokat a részarányos rendszer szerint választják meg, három százalékos választási küszöb mellett, a községi elnö­köket és a polgármestereket pedig a többségi rendszer szerint. A legutóbbi önkormányzati választá­sokat 2000. szeptember 24-én tartották. A választásokat 30-60 nappal megtar­tásuk előtt kell kiírni. A pártok többsége bejelentette, hogy egyedül fog részt venni az önkormányza­ti választásokon, de sokan hajlandóak a választások után koalícióra lépni. (Beta) Nagy érdeklődés a Jubanka iránt Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója úgy értékelte, a leg­jobb világbankoknak a Jubanka megvá­sárlása iránt tanúsított érdeklődése azt mutatja, hogy e szektor privatizálásában a külföldi érdeklődés nem probléma, és hozzátette, hogy a kormánynak fel kell gyorsítania ezt a folyamatot. „Miután nyolc kiemelkedő bank érdeklődik a Ju­banka megvásárlása iránt, a kormánynak fel kell gyorsítania a bankszektor privati­zálását” - nyilatkozta Jelašić a Bétának. Mint mondta, a Jubanka dokumentáció­ját megvásárolta a franciaországi Societe General Bank, az osztrák HVB Bank és az Erste, az olaszországi Unicretido, a ma­gyarországi OTP, az amerikai GE Capi­tal, a Nova Ljubljanska Banka és a gö­rögországi Alfabank. A bankkormányzó közlése szerint az IFC Nemzetközi Pénzügyi Korporáció le­írta öt szerbiai bank adósságának valami­vel több mint 70 százalékát, ennek ered­ményeképpen ez az adósság most 42 mil­lió euró. (Beta) Véradás Bajmokon és Zentagunaroson A múlt héten a szabadkai kórház vér­tartalékait 206 jelentkező révén 78,5 li­terrel sikerült pótolni, a véradók nagy­családja pedig 9 új taggal bővült. Hétfőn Krivaján 52-en 19 liter vért adtak, ked­den Szabadkán az áramelosztóban 21-en (az ott dolgozók, valamint a DES és Elektroremont véradói) 9,5, csütörtökön Topolyán 71-en 28 litert. A kórházban hét közben 62-en további 22 liter vért ad­tak. A többszörös véradók közül a topo­lyai Rajcsán János 99., Kovács Tibor (Chemos) és Stipan Markovic 92., Blago­­je Stanic 90. alkalommal segített. Hétfőn Szabadkán a G17 Plusz ifjúsá­gi szakosztálya szervezett akciót, kedden a bajmoki malomban, csütörtökön Zen­tagunaroson adható vér 8-10 óráig. * 6Z GYÁSZJELENTÉS Fájdalommal jelentjük, hogy 2004. július 31-én hosszú betegség után elhunyt férjem, apám, nagyapánk és apósom RÉPASI ISTVÁN (1939-2004) Temetése ma, 15 órakor lesz Újvidéken a Futaki úti temetőben. Újvidék, 2004. Vili. 2. A gyászoló család 2004. augusztus 2., hétfő Ljajic: Komoly lépések Mladic felkutatására Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke úgy nyilatkozott, az utóbbi három-négy hónapban Szerbiában először tettek „na­gyon komoly lépéseket” annak érdeké­ben, hogy bebizonyítsák, Ratko Mladic hágai körözött Szerbia területén tartóz­kodik-e. „Tudom, hogy mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy kiderít­sék, Mladic Szerbia és Montenegróban van-e” - nyilatkozta Ljajic­ a BK Televízió­nak és hozzátette, ha bebizonyosodik, hogy Szerbiában van, ki kell szolgáltatni a hágai törvényszéknek, mert ezzel meg­oldódik az állam problémája a nemzetkö­zi közösséggel. Hangsúlyozta, ha Mladi­­c­ot átadják a hágai törvényszéknek, a négy katonai és rendőrtábornok felett hazai bíróságok ítélkezhetnek majd. Köz­lése szerint a hágai törvényszék képvise­lői különböző információkat küldtek a szerbiai hatóságoknak, arra vonatkozó­lag, hogy Mladic hol tartózkodik, de egyik sem bizonyult pontosnak. Ljajic, aki Szerbia és Montenegró kisebbségügyi minisztere is, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elkövetkező na­pokban helyrehozzák majd a szerbiai ha­tóságoknak Goran Hadžić hágai vádlott esetében elkövetett tévedését. Mint isme­retes, a hágai törvényszék információi szerint a szerbiai hatóságok lehetővé tet­ték Hadžićnak, hogy a vádirat megküldé­se után elmeneküljön. Ljajic­ Hadžić szö­kését a hatóságok „figyelmetlen lépésé­nek” minősítette, ami „többé nem enged­hető meg” és amit helyre fognak hozni. Reményei szerint a Hadzic-üggyel befeje­ződik a Szerbia és Montenegró-i polgá­rok elleni vádemelés, de nem tartja ki­zártnak, hogy esetleg vádat emelnek még Blagoje Adžić tábornok ellen is. Arra a kérdésre, hogy mint a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnökét megfenyegették-e, Ljajic azt válaszolta, voltak fenyegető hangú le­velek, de ezt nem kívánja dramatizálni. (Beta) Az UNHCR „manipulációi” A vajdasági menekülteket megsegítő regionális bizottság követelte Aleksandar Tijanic­tól, a Szerbiai Rádió és Televízió igazgatójától, hogy szüntesse be a mene­kültekről szóló, az UNHCR belgrádi irodája által szerkesztett Povratak (Visszaté­rés) című műsor sugárzását. „Ebben a műsorban a menekülteket és az esetleges visszatelepülőket szüntelenül arról kívánják meggyőzni, hogy Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában igazi jólét vár rájuk, de a műsor megrendelői által elhall­gatott igazság sokkal rosszabb és kegyetlenebb” - áll e bizottság közleményében, amely kiemeli, hogy a műsor beszüntetésével megszűnnének az UNHCR manipu­lációi és visszaélései. (Beta) ■ is. S­ok tízezer kisdiákot oktattak Vajdaság-szerte magyar betűvetésre a „cések”, vagyis azok a segédtanítók, akik közvetlenül a második világháború után, 1945- ben kezdték pedagógusi pályafutásukat. Szabadkán 120-an, Zentán 160-an, Nagy­­becskereken pedig 40-en indultak a tanfolyamon, s azonnal munkába álltak, a nyári szünetekben pedig továbbra is képzésen vettek részt, és végül 1948-ban 187-en szerez­tek diplomát. Jórészt nekik köszönhető, hogy a háború után sok kis településen meg­kezdődhetett a magyar oktatás, ott is, ahol korábban nem volt magyar osztály. A taní­tói oklevél megszerzése után húsz év múlva, 1968-ban szerveztek első alkalommal ta­lálkozót, mostanában pedig évente találkoznak, hiszen gyorsan apad az egykori segéd­tanítók létszáma, ma már csupán 46-an élnek. Zentára harminc-egynéhányan jöttek el szombaton emlékezni és beszélgetni. Felvételünk a Városi Múzeumban tett látogatá­suk alkalmával készült. Fodor István Janjic: Hiányzik a politikai többség egy demokratikus kisebbségi politikához Dusan Janjic­, az Etnikai Fórum igaz­gatója úgy értékelte, Szerbiában hiány­zik a politikai többség egy demokratikus kisebbségi politikához, ezt átengedi a csoportoknak és egyéneknek. Janjic­ a ki­sebbségi médiumok alapítói jogának a nemzeti tanácsokra való átruházásával felmerült problémákkal kapcsolatban az újvidéki Dnevnik szombati számának el­mondta, sok párt a nemzeti tanácsok megalakítását úgy értelmezi, hogy „meg­szűnt minden kötelezettség a kisebbsé­gek iránt”. „Miután a médiumok alapí­tói jogát átruházták a nemzeti tanácsok­ra, nem szűnt meg az államnak a kisebb­ségi közszolgálatok és állami médiumok működtetésével kapcsolatos kötelezett­sége” - mondta Janjic­. Hozzátette, hogy a Libertatea illetve a Ruszke szlovo alkal­mazottjai kénytelenek voltak sztrájkhoz folyamodni, mert eredménytelenek vol­tak a tárgyalások és nem teljesültek az ígéretek. A románok és a ruszinok nem­zeti tanácsa, miután a vajdasági parla­menttől átvette e médiumok alapítói jo­gát, először is megválasztotta az új igaz­gatóbizottságokat és leváltotta e lapok igazgatóit és főszerkesztőit. Janjic el­mondta, hogy a nemzeti tanácsok meg­alakításának kezdete óta „jogilag, politi­kailag és etikailag minden gyanús”, to­vábbá hogy a nemzeti kisebbségek nyel­vén működő médiumokkal kapcsolatos problémák „a nemzeti tanácsok szándé­kosan nem szabályozott státusának” a következményei. Emlékeztetett arra, hogy a szövetségi kisebbségi törvény ki­dolgozásakor benyújtotta lemondását, mint mondta, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, valamint Ra­sim Ljajic­ kisebbségügyi miniszter lobbi­zása miatt. „Kasza és Ljajic nem akarta, hogy a dolog jogilag tisztázva legyen, hogy ebben a jogi űrben érvényesíthes­sék saját érdekeiket” - fűzte hozzá Ja­njic­. Véleménye szerint az egészben az a „legcinikusabb”, hogy mindenki jószán­dékot mutat, a demokráciát és a kisebb­ségeket támogatja, de „minden a lehető legrosszabb irányban halad”. (Beta)

Next