Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)
2004-11-17 / 271. szám
18 MOZAIK mozaik@magyar-szo.co.yu Húmia Csillag (f) ejtés Elmecirkalmak az asztrológiáról 34. A hagyományos asztrológia szigorúan hierarchikus és hieratikus rendszer, s mint ilyen, nem ismer demokráciát. A demokráciában mi kedvünkre cserélgethetjük uralkodóinkat, és ha szükségét érezzük, akár a természet rendjét is a feje tetejére állíthatjuk. Más kérdés, hogy ez mennyire válik hasznunkra. Azt hiszem, azonnal világossá válik, amint egy kicsit körülnézünk (magunkban is)... A modern asztrológusok ilyen, tisztán politikai meggyőződésből forgatták fel az állatövet, mondván: majd ők rendet tesznek. Hiszen micsoda dolog az, hogy egy bolygó két jegyben is uralkodhat? Mint például a Szaturnusz a Baliban és a Vízöntőben is. A három külső bolygó, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó felfedezésével jó alibit szolgáltattak nekik az asztronómus kollégák. Innentől a nagy állatövi reformátoroknak már csak annyi dolguk maradt, hogy a Szaturnusz (Vízöntő), a Jupiter (Halak) és a Mars (Skorpió) esetében a demokratikus trónfosztást és az asztrológia teljes ellehetetlenítését véghez vigyék. Hogy a szegény Vénusznak és Merkúrnak továbbra is két jeggyel kell bajlódnia, az csak a felfedező elme pillanatnyi zavarának köszönhető. De sebaj, majd túl lesz rajta. Ez a mi korszerűen átrendezett naprendszerünk különös módon csak úgy hemzseg a felfedezésre vágyó égitestektől és ködfoltoktól, így aztán még két bolygó megtalálása (egyben pedig a Merkúr szűzbeli, illetve a Vénusz mérlegbeli leváltása) igazán gyerekjátéknak számít, és csak idő kérdése. Noha való igaz, hogy jósolni ma komoly erkölcsi okok miatt nem ildomos, az alfabetikus állatöv a gyakorlatban egyszerűen nem működik, márpedig éppen a percre, de legalábbis napra beigazolódó predikciók lennének az asztrológia validitásának egyetlen pontos mutatói. A hagyományos, ami csak más szó arra, hogy a valódi csillagfejtés ejtése olyannyira elharapódzott, hogy a csalhatatlanés normális időkben teljesen helyénvaló, sőt: hasznos) jóslást az amúgy is mérhetetlen zűrzavart csak fokozó, pszichologizáló és a lényeget rendre elkendőző ködösítés váltotta fel, gyorsan tegyük hozzá: nem csak asztrológiai berkekben. Ezt az áldatlan állapotot a mai asztrológus légvárából zavarodottan, remegő kézzel-lábbal, tántorogva előbotorkáló kliensek látványa tükrözi talán a leghívebben. Apropó: az asztrológia validitása! „Valaha” (a macskakörmök azért, mert nem időbeliség, hanem tudatszint dolga) tudták, hogy min alapul az asztrológia. Ez a tudás azonban fokozatosan elhalványult, s a jelenleg közhasználatban forgó, az eredetihez képest jócskán lezüllesztett modern kori asztrológia mellett és ellen kardoskodóknak jóformán már fogalmuk sincs, milyen megokolást lehetne és kellene „alapállásául (Hamvas Béla) megjelölni és elfogadni. Mégis - de lehet, sőt, valószínű, hogy éppen emiatt - korunkban számtalan megokoló teória látott napvilágot. Vannak, akik az asztrológiában (hamarosan elfogadásra kerülő) természettudományt látnak, vagy legalábbis így szeretnék beskatulyázni. S ezzel összhangban kozmikus eredetű, mérhető hatásokat tételeznek fel. E fizikai hatások, vagyis sugárzások, vélekednek ők, további hatás-, illetve folyamatláncokat váltanak ki a földi élő szervezetekben. Azt talán mondanom sem kell, hogy ők a legdurvább elhajlás, az úgynevezett „hatáselmélet” képviselői, akik az asztrológia érvényességét és hitelességét a kozmikus sugárzások tanával szeretnék mindenáron bebizonyítani. A „szubtilisabbak” (nem kevésbé durvák) már bizonyos kozmikus biológiai programozásról (komputerlogika) meg kódrendszerekről elmélkednek. Továbbá arról, hogy „vagy a fogantatás, vagy a születés időpontjában valamiféle telítődés és lezáródás” történik. Ők (kozmobiológusoknak hívják magukat) legalább említést tesznek a lényegről, ami nem más, mint az idő fogalma... A mai ezoterikusabb irányzatok okkult hatásokról beszélnek, olyanokról, amelyekről a természettudományos gondolkodás emlőjén felcseperedett ember egyszerűen sohasem szerezhet tudomást. Nekem úgy tűnik, ők is csak ködösítenek, noha egy kicsinyke lépéssel mintha közelebb állnának a valósághoz. A valóság pedig az, hogy az asztrológia ezen elméletek és feltevések egyikével sem magyarázható meg. Hogy miért? Mert az asztrológia egyáltalán nem magyarázható meg! Az asztrológia ugyanis olyan természetes talajon áll, mint mi két lábunkkal a földön! Ki akarná ezt külön bebizonyítani? Vagy képzeljük el azt a százlábút, amelyik folyton csak azon töri a fejét, miféle hatásmechanizmusoknak köszönheti, hogy menet közben lábai nem gubancolódnak össze. Valószínűnek tartom, hogy ezt a százlábút társai azonnal legalábbis pszichiátriai kezelésre utalnak... Egy valamit azonban határozottan el kell mondani: szó sem lehet semmifélehatásokéról, amelyek az égitestekről vagy égitestekből érkeznének felénk. A hagyományos, éppen ezért messzemenően kvalitatív túlsúlyú szemlélettel rendelkező asztrológusnak így távol kell tartania magát minden kvantitatív célzatú, „természettudományosító” kísérlettől. Ez azt jelenti, hogy az asztrológia ma kizárólag a racionalizmus bűvös útvesztőiben reménytelenül botorkáló (köz)tudat szerkezetének megváltoztatása révén érthető meg, de akkor sem magyarázható. ■ CSÍK NAGY Ferenc (Folytatjuk) Állatöv az egyiptomi Dendera templomából, Ptolemaiosz-kor, i.sz. 1. század SKANDINÁV REJTVÉNY K. Z. CSOKONAI KÖLTEMÉNYT Dinnyét kilyukasztT ÉNEKLŐ SZÓCSKA SZUNDIT KILÓ SZÁZAD RÉSZE TONNA REGE PROMÉDEUM FÖLDI... SZAMÓCA TERT SZINTÉN, UGYANCSAK FUTBALLT MONDAY RÖV. FLUOR CSOKONAI SZÍNMŰVE-A T T I T I T TAMPER FARAGASZTÓ ZENÉS BÁR ÖREG... ŐZIKÉJE ► VONTATOTT VÍZI JÁRMŰ TARÉJ KABÁTON VAN FEJ ? L ...ÉS PAN FOSZFOR ÁSVÁNYA ! SZÁNTÓESZKÖZ ARRA A HELYRE ► T EGYNEMŰ ANÓD! AZONOS BETŰK ► LITER KÖTETLEN► ! CSOKONAIMÜ► ? ? RÓMAI 101 Diana..jazz -énekesnő PEREC VÉGE! ! HAJNALODÉ► ? BOR EL... SPANYOL ÚJSÁG TELEVÍZIÓ RÁDIÓ► HANGSZER TISZTSÉG LEVESZI RÓLA A TAKARÓT► ! ■A" TÓ SZÉLE ÁLLÓKÉP ► ! ? FÉLÚT! MAGAM kórház jele KÁLIUM FÉL UTCA! RÓDIUM NYOMOR SZERBÜL IGEN OROSZUL ► ! KÖZÉPEN TAKAR E ALAPÚ LOGAR. ► LÁNGOL OMEGA! ! ? ! LILLA BECÉZVE FÉLTÉ! ► ? MÉG SZÉP! DEHOGY! ► ! ÁSZÉN FÉMES VEGYÜLETE IS! SVÉD AUTÓJEL 1773-ban ezen a napon született Csokonai Vitéz Mihály költő. Néhány ismert művének címe van elrejtve a fenti feladványban. Tegnapi skandináv rejtvényünk helyes megfejtése: HÍD A KWAI FOLYÓN, MENEKÜLÉS FORT BRAVÓBÓL, POKOLI TORONY. 2004. november 17., szerda ■ Közös íróasztalunk» Nem kis szorongással SZLOBODA JÁNOS, ZENTA. - Bevallom, nem kis szorongással veszem kezembe a (golyós) tollat, és kezdem szántani a sorokat a fehér papíron. Ennek a kellemetlen érzésnek a kiváltó oka pedig az, hogy nálunk mindenki személyes sértésnek tekinti a helyreigazítást. Hogy miért keresem a bajt, miért haragítok magamra ismerőst és ismeretlent, arra nem tudok semmiféle jó okot felhozni, hacsak azt nem, hogy harminc-egynéhány évi olvasó-szerkesztősködés után egyszerűen nem vagyok képes szemet hunyni a közérdekű írásokban elkövetett hibák, botlások felett. (Azt meg, hogy ne olvassak, szintén nem tudom megállni.) A Magyar Szó hétvégi mellékletének, a Kilátónak Beszéd és írás c. rovatáról van ismét szó, amelyben az Ágoston tanár úr által kipécézett egyik mondat így hangzik: „Az emlékezés résztvevői egyetértettek, hogy még mindig lehet újat mondani 1956-ról, és addig kell kitárgyalni ezt az össznemzeti megmozdulást, amíg a résztvevők, a szemtanúk élnek.” A tanár úr által javasolt kiigazítások mindegyikével egyetértek, felrávom azonban, hogy a kérdéses mondatban elkerülte figyelmét egy olyan elemi hiba, amelynek korrigálása szintén a nyelvművelő feladata lett volna. Ez pedig a kitárgyalni szó igekötője, amely a Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Bp., 2003. 707. p.) szerint biz és „pongyola haszn.” (feloldva: bizalmas, pongyola használatú szó, a választékosabb vagy a hivatalos érintkezésben nem használatos). A helyes szó tehát: megtárgyal. Hasonlóképpen vélekednek a Nyelvművelő kézikönyv (Akadémiai Kiadó, Bp., 1983.) szerkesztői is, akik az „igekötők szerepe és használata” címszó,V. 1. c. (1 985. p.) alatt a következőket írják: „Némely igekötő túlságosan elszaporodik más hagyományos, kifejező igekötők rovására, s kiszorítja őket helyükből. Napjainkban főként a be, ki, le fordul elő gyakran, egyhangúvá téve a nyelvhasználatot, s hígítva az igekötő jelentéstartalmát... Pl. beindít (tanfolyamot; de elfogadható ebben: beindítja a motort); bejósol; betanul; kitárgyal; lebüntet...” Nyelvművelőink szinte már megjelenésük óta kifogásolják ezt az indokolatlan és nyegle nyelvdivatot (igekötő-túltengést), amit többek között a W. Bíró Ágnes-Grétsy László-Kemény Gábor által szerkesztett Hivatalos nyelvünk kézikönyve (Pénzügyminisztérium, Államigazgatási Szervezési Intézet, Bp., 1978. 185. p.) és a Grétsy László-Kemény Gábor szerkesztette Nyelvművelő kéziszótár (Auktor Kiadó, Bp., 1996. 314. p.) is kerülendőnek és csupán a bizalmas-vulgáris nyelvhasználatban alkalmazhatónak tekint. Ugyanezen a helyen (Magyar Szó, Kilátó nov. 6-7. X. oldal) jelent meg Túri Gábor Még azelőtt levernék a névtáblát... c. írása is. Mindenben egyetértek a cikk írójával, csupán azt kifogásolom, hogy az utcanevek szerb változatában megengedhetőnek tartja (vagy nem veszi tudomásul) az ulica szó kis kezdőbetűs írását a szószerkezet élén (ulica Bartók Béla). Tény, hogy a hivatkozott helyesírási szabályzat (Pravopis srpskog jezika. Ekavsko izdanje, Matica srpska, 1993) ezt megengedi (v. ö. 17. pont 50. oldal; 35-36. pont 72-74. oldal), csakhogy utcanévtáblaként szerintem ezt kerülni kellene, és inkább az Ulica Bartók Béla változatot használni, amely a szerb helyesírás szabályai szerint szintén megengedett, és inkább tükrözi a közterületek (utcák, utak, terek stb.) nevének tulajdonnév voltát. (Egyébként is szokásban van az ilyen jellegű eligazító táblák csupa nagybetűs írása.) Kérem tisztelt kollégáimat, hogy észrevételeimet ne tekintsék felesleges akadékoskodásnak, csupán szerény hozzájárulásnak a közös ügy - nyelvhelyességünk megóvása - érdekében. A Közös íróasztalunk rovatban közölt levelek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy az olvasók leveleinek tartalmán nem változtat, azokat rövidíti és szerkeszti. E-mail: KOZOS@MAGYAR SZO.CO.YU ÖTVEN ÉVE ÍRTA A MAGYAR Szó Amerikai gabonasegély A Tanjug Baráti légkörben folynak a jugoszláv-amerikai gazdasági tárgyalások című, első oldalon közölt washingtoni jelentése szerint „a jugoszláv gazdasági küldöttség Szvetozár Vukmanovics-Tempó vezetésével Washingtonban folytatta megbeszéléseit az amerikai vezetőkkel az USA és Jugoszlávia gazdasági kapcsolatainak elmélyítéséről (...). A jugoszláv körök hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások a baráti együttműködés és a kölcsönös megértés légkörében folynak (...). Külön felmerült a jugoszláviai gabonahiány pótlása, a rövidlejáratú kölcsönök rendezése a középlejáratú kölcsönök átalakítása hosszúlejáratú kölcsönöké, a jugoszláv mezőgazdaság fejlesztésének problémája (...). Eisenhower amerikai elnök ma fogadja Szvetozár Vukmanovicsot, aki Tito elnök személyes üzenetét viszi az amerikai elnöknek.” S. T. A felszabadult vajdasági képzőművészetről című műbírálatában úgy értékelte, hogy „ez a legérettebb és legsikerültebb kiállítás eddig a Vajdaságban (...). Egyöntetű tehát a vélemény, hogy mesterségbeni tudásban, változatosságban, a tárlat értékében felülmúl minden korábbit és igazolja, hogy Vajdaság nem provincia a képzőművészetben (...). Vajdaság legizmosabb festőegyénisége, Konyovics Milán, három festményével szerepel a tárlaton. Ezúttal nem ropogósra edzett vajdasági tájairól emlékeznénk meg, hanem kompozícióról (...). Úgy véljük, hogy ez inkább csak mérkőzése a festőnek egy nem új, de maga elé tűzöt problémával (...). Bosán György szintén keresésben van és úgy érezzük, hogy szürke tónusaiba újabb színek keverednek, amelynek talán értelmi meglátással, tovább lendítené a festőt komor alaphangjától. Meghatóan szépek Hangya András képei, amelyek a nagy művész belső vívódásait enyhítik ködszürkeségükkel, fátyolosságukkal, de egyben igazolják, hogy a színkészítésnek évszázados tapasztalatát csikarta ki és mesterien alkalmazza. Ács Józsefnél erőteljes érzelmi erőfeszítés egészíti ki alaphangulatát, és Konyovics hatására keletkezett színpompáját sajátos felfogáshoz idomítja (...). Sáfrány Imréről kell még szólni, aki a legfiatalabbak közé tartozik és akinek kétségtelen tehetsége ifjúi lendülettel, ha szabad így mondani, túlméretezett feladatokra vállalkozik, (...) ez a kép és inkább azt igazolja, hogy alkotójának adottsága van, csak még erőben, megéltségben nem futja ilyen alkotásokra.” Jogerősen két évre ítélték (...) zentai orvost című, aláírás nélküli tudósítás szerint „(...) a zentai városi kórház sebészorvosa 1952 decemberében egy nap alatt nyolc beteget operált. Operáció közben elfogyott az érzéstelenítő és az orvos a kórház egyik alkalmazottját elküldte a gyógyszertárba érzéstelenítőért. Ott azonban a kórházban használt érzéstelenítő éppen elfogyott és helyette újat adtak. (...) elmulasztotta kipróbálni az új szert, noha (...) segédorvos figyelmeztette, hogy tízszer erősebb és hatásosabb az eddig használt érzéstelenítőnél (...). Az operáció után négy beteg (...) mérgezés következtében meghalt (...). A Legfelsőbb Bíróság végső fokon jogerősen kétévi szigorított fogházbüntetésre ítélte a gondatlan sebészorvos büntetését.”