Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-03 / 1. szám

2005. január 3., hétfő Nagy fogás Tompánál Szerb sofőr hajtotta horvát kamionban 197 ezer eurós áru Az új év első jelentős fogását a tompai határátkelőhelyen hajtották végre a pénz­ügyőrök, mintegy félszáz millió forint ér­tékű csempészárut találtak egy horvát ille­tőségű kamionban - mondta el a vám- és pénzügyőrség szóvivője vasárnap az Mti­nek. Szombaton a belépésre jelentkező szerb sofőr 4300 eurós számlát mutatott be a vámáruról - mondta Sipos Jenő. Az iratok szerint szivattyú- és kompresszor-al­katrészeket szállított Budapestre, de ami­kor a pénzügyőrök tételesen átvizsgálták a kamiont, a Vezetőfülkében megtalálták az eredeti számlát, amely szerint 197 ezer euró értékű a behozott áru - tette hozzá. A vámosok lefoglalták a rakományt, és csempészet megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak. (MTI) Formabontó újévi üdvözletekkel lepték meg a románokat új vezetőik Formabontó és rendhagyó újévi üd­vözletekkel lepték meg a románokat új vezetőik szilveszter éjszakáján. Szakított a néhai pártállami időkből az elmúlt 15 évre is átörökített újévi köszöntők merev protokolljával Traian Basescu, Románia államelnöke, akit december 12-én válasz­tottak államfőnek. A szokásos szilveszteri rádió- és tévéköszöntők sablonjától elté­rően Basescu elnök az esztendőforduló perceit a bukaresti Egyetem téren az óesztendőt búcsúztató, az újat köszöntő, de a decemberi romániai hatalomváltást is ünneplő fiatalok és kevésbé fiatalok tí­zezrei között töltötte, feleségével együtt. Éjfél előtt két-három perccel Bases­cu, a szilveszter éjszakai hőmérséklettel dacolva, zakóban, egy énekes mikrofon­ját kölcsön kérve lépett a román nemzeti színház előtt felállított szabadtéri szín­padra. Néhány mondatos, rögtönzött kö­szöntőjében annak a kívánságának adott hangot, hogy Románia sikeres ország le­gyen, a románok jobban éljenek, egysé­gesek, szolidárisak és erősek legyenek, s bízzanak magukban. Arra kérte honfitár­sait, legyenek tudatában: az ország élén olyan ember, olyan erős elnök áll, aki kö­zülük indult és szereti őket. Akivel együtt az elkövetkező években történelmet csi­nálnak, megteszik azokat a lépéseket, amelyek elvezetik őket az Európai Unió országainak előkelő csoportjába. Miután lelkes műsor-konferanszié­ként boldog új évet kívánt és Isten áldá­sát kérte Romániára, az elnök pezsgőt bontott, s mint valami Formula-1-es győztes, pezsgőesővel locsolta meg lelkes nézőit, maga is ivott az üvegből, amelyet aztán átadott a közönségnek. (MTI) A kutyának se kell Ceausescu íróasztala Továbbra is „elfekvő áru” az a pompázatosan díszített és egyáltalán nem használt író­asztal, amelyet Nicolae Ceausescu román államfő csináltatott magának még 1989-ben tör­tént megdöntése előtt. Mint a Libertatea című román bulvárlap beszámolt róla, a diktátor bukása óta eltelt 15 évben egyetlen olyan érdeklődő sem akadt, aki komoly vételi ajánlatot tett volna a Ceausescu által egy gyárnál megrendelt íróasztalra és a hozzá tartozó néhány más irodai bútorra. A gyártó cég 105 ezer eurót kér(ne) a mahagóniból és rózsafából készített faragott búto­rért, amelyet a „Kárpátok Géniusza” bukaresti dolgozószobájába szánt. A magas megrende­lőnek nem volt alkalma arra, hogy megtekintse a bútordarabokat, mert mire azok elkészültek, őt már­ az 1989 decemberében kirobbant forradalom elején­­ kivégezték. (MTI/dpa) A belügyminiszter szigorítani akarja a petárdázás szabályait Szigorítani akarja a petárdázásra vo­natkozó kormányrendeletet Lamperth Mónika belügyminiszter - közölte teg­nap a tárca az MTI-vel. Lamperth Móni­ka „utasította a tárca illetékes szakembe­reit, dolgozzanak ki javaslatokat az érvé­nyes kormányrendelet szigorítására" - mondta a Belügyminisztérium kommu­nikációs főigazgatója és hozzátette: Lam­perth Mónika szerint a legutóbbi két szil­veszter tapasztalatai azt mutatják, sokan nem tartották be a hatályos rendelet elő­írásait, elszaporodtak a súlyos petárda­balesetek, tűzesetek. „A belügyminiszter határozott állás­pontja, hogy a szilveszter éjszakájára en­gedélyezett pirotechnikai eszközöket csak úgy szabad használni, hogy az ne ve­szélyeztesse az emberek testi épségét és anyagi javait. Ennek biztosítása érdeké­ben indokoltnak tartja a kormányrende­let szigorítását” - mondta Orodán Sán­dor. (MTI) Miantan Szerb határsértők szilveszter napján Tiltott határátlépés kísérlete közben fogott el a Hegyeshalmi Határrendészeti Kirendeltség járőre 12 Szerbia és Montenegrói állampolgárt pénteken hajnal­ban Hegyeshalom térségében, az államhatártól 200 méterre. Az elfogásban komoly helyzeti előnyt jelentett az osztrák határcsendőrség segítsé­ge, akik osztrák területről hőkamerával figyelték a térséget. Az osztrák határőrök érte­sítették a kirendeltség ügyeletét, hogy öt személyt láttak mozogni magyar területen a határtérségben. A területen lévő járőröket és a bevont erőket a jelzett hely környéké­re irányították, ahol a kutatás eredményeként elfogták a 12 idegent, köztük 4 gyer­mekkel. A meghallgatáson az 5 férfi és a három nő elmondta, hogy a jobb megélhe­tés reményében munkavállalás céljából akartak az unió valamelyik országába jutni. El­sődleges céljuk Olaszország volt. Kiderült, hogy közülük három nő és három férfi a Békéscsabai Befogadó Állomásról indult el a 4 gyermekkel, további két férfi pedig le­gálisan, érvényes okmányokkal Röszkén lépett be Magyarországra. A felnőtteknél összesen 600 eurót találtak. A hat felnőttet és a négy gyermeket a Békéscsabai Befoga­dó Állomásra irányítják vissza, a két szerb férfival szemben, akik legálisan jöttek az­­or­szágba, visszautasítási őrizetet rendeltek el. Szintén pénteken hajnalban a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség illetékességi te­rületén, Röszke déli részén fogott el a kirendeltség járőre 4 szerb férfit, akik tiltott hatá­rátlépést követtek el. A szegedi határőrjárőr már Szerbia és Montenegró területén ész­lelte a 4 alak mozgását. A hőkamerás gépkocsiban mindent látó járőrparancsnok az el­fogó terepjáróval megerősített járőrt pontosan oda vezette, ahol a 4 személy bejött az ál­lamhatáron. A tiltott határátlépést elkövetők ellenállást nem tanúsítottak, csak szemé­lyes holmikkal, egy fő kivételével útlevél nélkül érkeztek. (az apel.hu nyomán) Tovább emelkedik a haláladó Alaposan megsarcolja az örökösöket az államkincstár A hagyatékban található értékpapí­rok illetékmentességének megszűnése, a gépkocsik magasabb öröklési illetéke a kispénzű embereket érintheti kedvezőt­lenül. A közjegyzők évente 125 ezer ha­gyatéki ügyben döntenek, és tapasztala­taik szerint majdnem minden hagyaték­ban található gépkocsi és értékpapír. Utóbbi - a feltételezéssel ellentétben - nem kizárólag részvényt jelent, hanem például kincstárjegyet és más állampa­pírt is. A kedvező hozam miatt szívesen élnek az ilyen befektetési lehetőséggel a vidéken élő kispénzű emberek, főként, mert a postán is elérhetik az értékpapíro­kat. Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, általában néhány százezer forintos, esetleg egymilliós tétel­ben kell az értékpapírokról határozniuk a közjegyzőknek az egyes ügyekben. Az örökségnek ezt a részét eddig nem ter­helte illeték január elsejétől azonban fi­zetniük kell az örökösöknek. Mégpedig legalább 11 százalékot. Az illeték mérté­ke aszerint nő, hogy milyen távoli rokon­ról és mekkora összegről van szó. Karkötőt kapnak a betegek A beteg adatait feltüntető karszalag a budapesti Szent Imre Kórház egyik ápoltján, miután a január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változások következtében a magyarországi kórházakban kötelező a betegazonosító karszalagok használata kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Popper Péter: „Szellemi kóbor kutya lettem” Az európai lélek olyan, hogy nem tudja elviselni az ürességet, a semmit A hónap közepén lesz hetvenéves, és a kerek évfordulót egy indiai utazással ünnepli. Már csak azért is, mert negyed százada, hogy elhagyta azt az országot, amely nagyban befolyá­solta életét. „Szellemi kóbor kutya”, aki nem találta meg a neki való „csontot”, így csinált egyet magának, így keletkezett a Popper Péter magánvallás. (A 168 Óra c. lapban rend­szeresen publikáló ismert pszichológussal készült interjú tavaly november 5-én jelent meg először.) • Az elmúlt néhány nap az emlékezés jegyében telt. Ön szokott emlékezni, nosztalgiáz­ni? - A saját életem eseményeire igen. • Mire emlékszik a legszívesebben? - Nagyon szeretek utazni, és ezekre emlékezem vissza a legszívesebben. Különösen a tá­vol-keleti utaimra, például, ami Indiába vezetett. • Én is éltem ott egy fél évig. Ennek már négy éve, és még mindig nem tudom helyre tenni.­­ Nehéz is. Tudja, mit írt Kipling Indiáról? Szabadon idézve: Mikor öt éve éltem Indi­ában, kétségbe voltam esve, hogy semmit sem értek a hinduk gondolkodásmódjából. Tíz év után már úgy érzlem, kezdek valamit megérteni. Most húsz év után rájöttem, hogy nem értek semmit. • Ön mit értett meg Indiából? - Nehéz kérdés. Velem és a lelkimmel Indiában érdekes dolgok történtek. Az utazás nagyon jót tett nekem, és több kér­dést is megoldott az életemben. Én már csak ezért is rajongok érte. Sokat kaptam Indiától, és a hazatérés után nem ugya­naz a Popper Péter jött vissza. • Egy indiai barátom azt mondta, Po­er Péter úagy imádja Magyarországot, csak a sok­­­d­morcos embert nem tudja megszokni. Kint viszont mindig mosolyognak. És ez nem a bugyuta együgyűség mosolya, hanem a be­lenyugvásé, az elfogadásé. Most tanulni, tanítani, vagy pihenni megy vissza? - Egyszerűen csak szeretném viszontlátni Indiát, mert éppen huszonöt éve, hogy utoljá­ra voltam ott. De én is mondok egy érdekes történetet. Ismertem egy nagyon gazdag indiai srácot, aki vegetáriánus volt. Húst nem evett, viszont nagyon kíváncsi volt rá, hogy milyen is lehet az? Elvittük egy jó angol vendéglőbe, és rendeltünk neki egy közepesen átsütött stea­­ket. A srác átszellemült arccal megette, letette az evőeszközt, és azt mondta, hogy nagyon kö­szöni, mert ő nem hitte volna, hogy ilyen jó íz létezik a világon. És soha többé nem evett húst. • Voltak olyan dolgok, amiket meggyőződése, vallása vagy bármi más tiltott, Ön mégis kipróbálta? -Amit csupán ezért, olyan nem. Nekem nagyon vallásos családom volt, de a háború szét­törte. Azokat a főleg morális törvényeket, amik szerint mi éltünk, hogy hazudni nem szabad, hogy Istenben bízni kell, hogy apa megvédi a családot stb..., ezeket mind elsöpörte a háború. Ez nagy trauma volt nekem, tizenegy évesen. Úgy éreztem, hogy nekem nem mondtak igazat, hogy becsaptak. Akkor nagyon messze ment a vallásos meggyőződésem. Azóta is azzal telt az életem ebből a szempontból, hogy folyton jártam a különböző vallásos közösségeket, minden­hova odaszagoltam. Volt, ahol tetszett, volt, ahol nem, de senkihez sem csatlakoztam. Olyan szellemi kóbor kutya lett belőlem. Aztán csináltam magamnak egy Popper Péter magánval­lást. • És ennek mi a lényege? - A hit abban, hogy az ember túl bonyolult, az emberi élet túl sok színben fölragyogó va­lami ahhoz, hogy elhiggyem: a halál után kilobbanunk, és mindennek vége. Van benne egy­fajta emberfeletti hatalomban való hit, bár nem hiszek az antropomorf jóságos nagyapó Is­tenben, és azt sem hiszem, hogy ezt emberi mértékekkel lehetne mérni, megítélni vagy nyilat­kozni róla. És ez az oka annak is, hogy a vallások inkább a misztikus élményt részesítik előny­ben, mint a racionális gondolkodást. • Az Ön „szellemi kóbor kutya” hasonlatánál maradva, én azt mondom, hogy a hu­szonegyedik század hajnalán nagyon sok a szellemi holdkóros, aki nem keres, csak bo­lyong. Mi lehet ennek az oka?­­ A huszadik századot eluralták a különböző ideológiák, mítoszok. És mi tanúi lehettünk annak, hogy ezek szép lassan összedőltek, és a helyükön ott maradt a nagy semmi. Az euró­pai lélek olyan, hogy nem tudja elviselni az ürességet, a semmit. Ezt úgy is hívják, hogy „hor­ror vacui”, az ürességtől való eliszonyodás, rettegés. És ennek az ürességnek a helyére kezdtek betódulni a filléres, olcsó, misztikus, irraconális, önmagukat ezoterikusnak nevező irányza­tok, amelyekkel az a baj, hogy borzasztó olcsón árulják magukat. Nem követelnek az egyén­től sem morális, sem szellemi erőfeszítést. Majdnem ingyen lehet kapni valami időleges illú­ziót arról, hogy az igaz úton vagyok. • Ön szerint a már meglévő vallások közül van-e olyan, amely képes alkalmazkodni az új elvárásokhoz? - Meg kell magának mondanom, hogy a legnagyobb meglepetésemre az ún. történelmi vallások reneszánsza nem következett be. Viszont az iszlám hatalmas expanzióba kezdett. Óriási mértékben toboroz híveket itt Magyarországon és külföldön is. Hogy mást ne mond­jak: Rómában, a katolicizmus fellegvárában ötóránként megszólal a müezzin. • Mi lehet a „siker” oka?­­ Őszintén szólva nem tudom. Érdekes egy história, erre szeretnék rájönni még. Miért épp az iszlám? Valószínűleg nem kíván túl sok erőfeszítést a híveitől, nagyon egyértelmű, kevés benne a rejtély, a hittitok, de valaminek kell még lennie! • Melyek azok a gondolatok ezen kívül, amelyek gyakran foglalkoztatják? -A nagy kérdés egy szomorúság. Meg vagyok róla győződve, hogy mindenféle elméleti kép­zés, ideológia ellenére mi körülbelül annyit tudunk a transzendenciáról, mint a cro-magno­­ni ősember. • És mit gondol Ön? - Hetvenévesen elég alázattal el tudom azt az ószövetségi álláspontot fogadni, ami még a nagy halottairól is azt mondja: „meghalt jó vénségben az élettel ketelve, takaríttatték ősé­­hez”. Ebben van egy ki nem mondott álláspont. Az em­berek adták a születése és a halála közti időt. Ez az övé, ezzel ő gazdálkodik. Aztán, hogy a születése előtt és a halála után mi történik vele, a mintha már nem az ember kompetenciája lenne. Oda ne szimatoljon be, fo­gadja el alázattal, hogy az nem az ő információs területe. • Nem kell mindent tudnunk...­­ Apám, amikor hűségesen beszámoltam neki indiai olvasmányaimról, élményeimről, nagyon szelíden azt kérdezte tőlem: Mondd, fiam, miért kell neked olyan jól informáltnak lenned a túlvilág dolgairól?! Egy nap meg fogsz halni, és tudni fogod. Nem inkább az élet dolgaival kéne foglalkoznod?! (Tüske Ferenc - abel.hu)

Next