Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-18 / 13. szám

2005. január 18., kedd Drágábban adják a meleget A földgáz árnövekedése és az áfa befűtött a polgároknak A zentai cukorgyárhoz tartozó hő­erőtelepről több mint 2500 lakást, isko­lákat, óvodákat és egyéb közintézményt fűtenek. Január elsejével a melegszolgálta­tásért 18 százalékkal többet kell fizetni. Az energiahordozók világpiaci árának növe­kedésére hivatkozva az állam még novem­berben felemelte a földgáz árát, méghoz­zá 20 százalékkal. Időközben életbe lépett az új, európai mintára megalkotott adózá­si rendszer, az áfa (általános forgalmi adó). Az áfa alól, sajnos, már nincsenek felmentve a kommunális szolgáltatások sem. A fűtésre és a többi kommunális szol­gáltatásra egységesen 8 százalékos forgal­mi adót szabott meg a kormány. A távfűtői szolgáltatást is nyújtó Cu­korgyár TE­TO a napokban küldte ki a decemberi számlákat. A decemberi me­leget még régi áron számlázták a fo­gyasztóknak, de a februárban esedékes januári számlák már 18 százalékkal ma­gasabb összegeket fognak tartalmazni. A drágulás négyzetméterre lefordítva annyit jelent, hogy az év első napjától egy négyzetméter lakás fűtése naponta 2 dinárba kerül. Ebből kiszámítható, hogy egy kétszobás 60 négyzetméteres lakás fűtésére 3600 dinárt kell elkülöníteni havonta. Ilyen árak mellett a távfűtés költségei megközelítik, egyes számítások szerint meg is haladják az egyéb ener­giahordozókkal történő fűtés költségeit. Viszont az is igaz, hogy a távfűtés az egyik legkényelmesebb és legtisztább módja a fűtésnek. A magánlakások, háztartások fűtésé­nek árához viszonyítva az irodahelyisé­gekben, üzletekben dolgozók kétszer annyiért, négyzetméterenként 4,02 diná­rért kapják a meleget. Az iskolák, óvo­dák és művelődési intézmények fűtése ennél valamivel olcsóbb díjszabás alá esik, ezeknek a közintézményeknek 2,81 dinárt számít fel a cukorgyár minden négyzetméter után. A fűtési idény közepén járunk, az eddig elhasznált hőenergia megfizet­tetése a szokásos szinten alakul. Azaz a krónikusan nem fizetők régi berögző­déseiket követve ezúttal sem igyekez­nek befizetni a havi fűtési számlákat. A polgárok és közintézmények egyaránt 2-2 millió dináros elmaradást halmoz­tak fel október közepe óta, amióta megindult a városi távfűtő-szolgáltatás. Az április közepéig tartó fűtési idényt követően a tartozások kiegyenlítésére egy hónapi türelmi időt ad a cukor­gyár, majd a bíróság segítségével pró­bálják jobb belátásra, törlesztésre bírni az adósokat. ■ ger Hatékonyabb pártot kell kialakítani Barsi Márta lett a VMSZ zentai helyi szervezetének új elnöke A múlt hétvégén taggyűlést tartott a VMSZ zentai helyi szervezete. Az összejö­vetelen beszámoltak a tartományi és a helyhatósági választásokról, valamint a zentai helyi önkormányzat összetételéről. Az utóbbival kapcsolatban Juhász Attila polgármester, a VMSZ körzeti szervezeté­nek elnöke egyebek között elmondta, hogy a szeptember 19-i választások után igen vegyes összetételű helyi önkormány­zat alakult ki, mivel a Végre együtt Zentá­­ért tömörülésnek (a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Eu­rópa Mozgalom koalíciója) 10, a G17 Plusznak 3, a Vajdasági Reformistáknak 2, a Szerb Radikális Pártnak 1, a Vajdasá­gi Szociáldemokrata Ligának 2, a De­mokrata Pártnak 3, a polgárok csoportjá­nak (nyugdíjasok) 2, a Magyar Polgári Szövetségnek 5, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének pedig 1 je­löltje került be a 29 tagú képviselő-testü­letbe.­­ A választások kimenetele a VMSZ szempontjából nem éppen kedvező, mivel koalíciós partnereinkkel közösen sem sike­rült többséget biztosítani a képviselő-testü­letben. Ez egyfelől annak tulajdonítható, hogy a választáson 20 párt, illetve csoport indult, másfelől pedig a negatív propagan­dának, ami megingatta a VMSZ iránti bi­zalmat. Mi az ellenünk terjesztett alaptalan vádaskodásokra elsősorban azért nem rea­gáltunk, mert az előző ciklusban elért eredményeink - a tehetséggondozó gim­názium létrehozása, az egészségügyi kö­zépiskola beindítása, a Vajdasági Művelő­dési Intézet megnyitása, a helyi közösségek újjáalakítása stb. - vitathatatlanok. Nyilván­való azonban az is, hogy az elkövetkező időszakban arra kell törekednünk, hogy pártunk hatékonyabb legyen - mondta Ju­hász Attila. A szervezeti kérdések keretében tsztú­­jításra is sor került a helyi szervezet elnök­ségében. Jankovics Péter helyett a helyi szervezet elnökévé Barsi Mártát választot­ták meg. Helyettese Szekeres Péter, ügyve­zető elnök pedig Tari László lett. Az elnök­ségbe a következő tagokat választották: Jankovics Péter, Pék Zoltán, Suhajda Sza­bolcs, Csicsai József és Pavlovics Vera. ■ P. P. „Fáradnak” a kutak Vízhiány fenyeget(het)i Zentát Az elmúlt huszonöt évben Zentán nyolc nagy vízhozamú kutat fúrtak, ame­lyek a város lakosságát látták el ivóvízzel. Ismeretes, hogy korábban, akárcsak a ha­sonló városokban, úgynevezett törpehá­lózatok biztosították a vezetékes vizet. Ezeket a hálózatokat azonban lassan megszüntették. Viszont az évek során a lakosság víz­igénye egyre növekedett, s Zenta ma már ott tart, hogy belátható időn belül vízhi­ánnyal kell számolnia. - Tavaly tavasszal felkértünk egy közismert szakintézményt a kutak állapo­tának és vízhozamának a felmérésére. A szakemberek megállapították, hogy a gondok nem is olyan elhanyagolhatók, mint azt sokan hitték. Egyes kutaink ugyanis elveszítették vízhozamuknak csaknem 90 százalékát - magyarázta Bodó József, a zentai Kommunális Köz­vállalat igazgatója.­­ Az esetleges riadalom elkerülése vé­gett azt is el kell mondani, hogy decem­ber folyamán a napi vízfogyasztás 2600 és 3560 köbméter között mozgott, viszont a nyári hónapokban ennek csaknem a két­szeresére van szükség. Tavaly júliusban olykor elérte az 5100 köbmétert is. A ren­delkezésre álló adatokból könnyen kiszá­mítható, hogy az említett ellenőrzéskor a nyolc kút naponta összesen 7800 köbmé­ter vizet termelt, de azóta eltelt csaknem egy teljes esztendő. - Mi okozza a vízhozam csökkenését? - Elsősorban az anya- vagy köpeny­csövek vízben levő részére épített szűrők vízkövesedése és lassú bedugulása, de tel­jesítményükre kihat a koruk is. A fejlett országok tapasztalata szerint egy fúrott kút 15-25 évig képes úgy-ahogy üzemel­ni. A mi első kutunkat 1979-ben, a „legfi­­atalabbat” pedig 2003-ban fúrták.­­ Hangsúlyozni szeretném, hogy sok más tényező is kihat a kutak vízhozamá­nak alakulására. Például az 1979-ben lét­rehozott forrás tavaly tavaszi teljesítmé­nye 69,5, az 1982-ben fúrotté pedig alig 87 százalék volt. Az utóbbinál kénytele­nek voltunk a korábban üzemelt nagy tel­jesítményű szivattyút egy kisebbre cserél­ni, mert fennállt a veszély, hogy a villany­­motor leég, másrészt pedig a víz gyors ki­szippantása következtében a szűrőnél egyszerűen beomlik a kút, és akkor telje­sen használhatatlanná válik.­­ A kutak elhasználtságára jelentősen kihat az is, hogy a közelmúltig kézi vezér­léssel történt a ki- és bekapcsolás. Nemré­gen azonban másfél millió dináros ráfor­dítással létrehoztunk egy számítógépes irányító- és jelzőrendszert. Azóta a kom­puter folyamatosan jegyzi, hogy melyik kút mennyit működött, és szükség esetén a „legpihentebbet” kapcsolja be. A gondok enyhítése céljából a zentai kommunális vállalat egy kút „kimosását” al­kalmazta. Egy erre szakosodott vállalat vé­gezte a úsza­tást, de a hozzávetőleg félmil­lió dináros munkadíj kifizetése sem szava­tolja az érintett kút további hibátlan műkö­dését. Tehát nem ez az igazi megoldás.­­ Tudomásul kell venni, hogy a ku­taknak is van élettartamuk, s ha elöreged­nek, kénytelenek leszünk újakat fúratni. A jelenlegi árviszonyok között csupán a fúratás majd 2,5 millió dinárt emésztene fel. Ugyanekkora összegre van szükség abban az esetben, ha az új kutat nem le­het összekapcsolni a régiekkel, tehát tel­jesen új berendezéssel kell ellátni - mondta az igazgató. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a zentai vállalat sem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a régi, „elfáradt” kutak he­lyett újakat fúrasson. Nyilvánvaló tehát, hogy a vállalat alapítója, vagyis az önkor­mányzat hamarosan kénytelen lesz szem­besülni ezzel a problémával is. ■ B. M. eltartó úszavid­sksgu.net TISZAVIDÉK 9 A ZENTAI PIACON Laskagomba is kapható A múlt héthez képest a zentai pia­con többnyire változatlanok az árak és a kínálat is maradt a régi. Egyedül a spe­nót kezd elfogyni. A termelő szerint ta­lán még a héten kitart, de ha ennél hi­degebb lesz, akkor már nem lehet szed­ni. Saláta is csak egy helyen volt, 20 di­náros áron. A kelkáposzta kínálata vi­szont nőtt, három-négy helyen is kap­ható 25-30 dinárért, sőt a zöldhagyma is az asztalokra került 15-20 dináros csomónkénti áron. A fóliás, darabon­ként csomagolt uborkának 150, a nagy piros húsos paprikának 330, a zöldpap­rikának 270 dinár kilója. Az erős papri­kának pedig 15 dinár darabja. A zeller­nek 70, a céklának 20, a vöröshagymá­nak 15-20, a lilahagymának 30, fok­hagymának 80, a káposztának 10, a lila­káposztának 30, a répának 20-25, a zöldségnek 30-35, a krumplinak 10 di­nár kilója. A bimbóskel egy kicsit drá­gult, most 80 dinár kilója. A gyümöl­csök közül az alma 10-35, a narancs 55-60, a citrancs 80-90, a citrom 70, a mandarin 55-75, a banán 60 dináros ki­lónkénti áron kapható. A dobozos kivi 70 dinár, ha válogatni akar a vevő, ak­kor pedig 80 dinár kilója. Aszalt szilva is van még, az ára maradt 120 dinár, a fü­géé pedig 200. Két fajta gombát is kí­nálnak, a csiperkének 120-tól 140-ig terjed kilója, a laska pedig 140 dinár. A tejpiacon a bontott csirkének 150 dinár kilója, aprólékot pedig 120-ért le­het venni. ■ hhá Penovác Endre - két évtized képei Évadnyitó kiállítás a zentai Városi Múzeumban A hét végén nyílt meg a zentai Városi Múzeum képtárában Penovác Endre ret­rospektív kiállítása, amelyen az elmúlt húsz év válogatott alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Hogy miért érdemes megnézni? Többek között azért is, amire Béla Duránd­ művészettörténész hívja fel a figyelmet:­­ Penovác Endre művészete voltakép­pen időtlen, a folyamatos nyugalmat su­gározza, mintha a mindennapok esztelen forgataga meg sem érintené alkotói rit­musát. Igaz, jómaga is olyan környezet­hez tartozik, amelyben az alapvető érté­ket még mindig a család, az ismerős, ked­ves arcok jelentik, amelyben egyaránt fontosak a kutyák és a madarak, s amely­ben a napi aktualitások múlandósága fö­lött másfajta, tartós értékek feszülnek. Megérzi a szülőföld minden rezzenését, de az évek során szerzett tudásnak és ta­pasztalatnak köszönhetően úrrá is tud azon lenni, jellegzetes és jól felismerhető eszköztárat alakít ki abban a reményben, hogy üzenete mindenki számára közeli és jól érthető. Meg azért is érdemes megnézni a ki­állítást, amit Szerbhorvát György szocio­lógus mondott a megnyitón arról az él­ményről, amit a képek nyújtanak a szem­lélőnek.­­ Penovác a hetvenes évek végén kez­dett el szemlélődni, a nyolcvanas évek­ben pedig már el is foglalta helyét a kép­zőművészet középpályáján - s habár ret­rospektív e tárlat, Penovác munkássága éppen fordítottja annak, ami a retró. Ő nem hátranyúl, mert fejlődése - hogy így mondjam, bár a művészetben ez kissé za­varos fogalom -, szóval fejlődése: töret­len. Olyan kifejezésekkel szokásos leírni alkotásait, mint: letisztultság, egyensúly, ellentétek, végletek, harmónia; a racio­nális rész kiegészül a rögtönzöttel, vélet­lennel, mint ő maga nyilatkozta. Festé­szetében mindaz benne van, ami a világ­ból, az életből - huh, micsoda nagy sza­vak -, főleg itt, Bácskában annyira hiány­zik. S különösen a szépre, a szépségre kell most gondolnunk. Penovác képzőművészete kapcsán a műfaji sokszínűségen kívül mindig ki kell emelni motívumvilágának sajátosságát is. Noha egyesek előszeretettel skatulyázzák be a vajdasági táj festőjének, miáltal a röghözkötöttség, a síkság, a sár, a mező, a tanya, az egyedülálló fa, a pipacs, no meg a pulikutya megörökítőjévé válik, ez ko­rántsem igaz: utaljak csak kedvenceimre, tengerparti akvarelljeire. A cunami óta persze már a tenger sem csak az örök élet, a Kánaán, a napfény és a boldogság, a nyitottság, a világosság és a szabadság metaforája, de Penovác ezen munkái mintegy visszaretrózzák az élményt. Penovác képei ugyanis élményt nyúj­tanak. A kiállítás február 15-éig tekinthető meg. I­lya Szerbhorvát György, Béla Duránd­ és Penovác Endre a megnyitón Újabb föllépés Szegeden A csókai Orpheus Színtársulat tevékenységéről A csókai Orpheus Színtársulatnak szép elismerést hozott a múlt év, ugyanis Szegeden is bemutatkozott a kissé megté­pázott együttes. Sose jobb évzáró rendez­vényt, mint a tavalyi volt! De talán ennél is fontosabb, hogy az idei év is szegedi meghívással kezdődött számukra. A na­pokban Móra Ferenc-emlékműsort mu­tattak be a szegedi Millennium irodalmi kávéházban, ahol a Móra és Csóka kap­csolatát taglaló, Olajos Laura által össze­állított kötettel is megismerkedhettek az érdekeltek. A szegedi kiruccanás lendületet adott a társulatnak, amely hamarosan megkez­di Cervantes Don Quijote című művé­nek a színpadra állítását. Azért éppen ezt a művet, mivel a társulat és a tágabb közösség életére is jellemző a szélma­lomharc - hallottuk Szabó László ren­dezőtől, aki reméli, hogy a tavasz folya­mán színpadképessé válik a darab, és legkésőbb júniusban, a bánáti amatőr­színházak csókái találkozóján bemutat­hatják a szabadtéri színpadon. Utána pedig Horgostól Muzsláig, ahová csak meghívják őket, el is látogatnak majd, és minden bizonnyal ezzel kedvébe jár­nak a közönségnek. Egyébként az Orpheus Színtársulat­nak továbbra sincs saját helyisége, dísz­lete és egyéb színházi kelléke sem. A társulat lelkesedése időnként már szin­te kitapintható, csakhogy az egyik té­nyező túltengése sem pótolhatja a má­siknak a hiányát. Tekintettel a sanyarú körülményekre, figyelemre méltó az Orpheus gárdájának a tevékenysége. Azok a fiatalok, akik e szorongatott helyzetben is szeretnének az említett társulatban játszani, Szabó László ren­dezőnél jelentkezhetnek felvételre a 064-6163-774-es telefonon. ■ si

Next