Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-26 / 20. szám
2005. január 26., szerda A Magyar Kultúra Napja alkalmából csütörtökön este a nagybecskereki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagytermében ünnepi akadémiára került sor. Az ünnepi rendezvény a magyar irodalom négy nagyja születésének, illetve halálának az évfordulója jegyében készült. A műsorban szó volt József Attila, Rejtő Jenő, Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály munkásságáról. Ahogyan az ünnepi akadémia rendezője, Tóth Glemba Klára mondta, az irodalomtörténet már kellőképpen méltatta mindannyiuk nagyságát, nekünk csak annyi maradt hátra, hogy méltóképpen őrizzük emléküket és ily módon megemlékezzünk róluk. A kétszáz évvel ezelőtt elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életútját taglalva és munkásságát méltányolva, Tóth Glemba Klára többek között elmondta, hogy miután az új eszméket hirdető és nyíltan politizáló költőt a margínára szorították, költeményeiben egy sajátos költői hang bontakozott ki, több versében is nyíltan az utókorhoz szólt. Költeményei minőségét és maradandóságát mi sem bizonyítja jobban annál, hogy mi az utókor - most itt vagyunk és rá emlékezünk - mondotta a műsor rendezője. A költő Reményhez című versét Balázs József előadásában hallhatta a közönség, akit zongorajátékával Konrád Emma kísért. A magyar költészetben örökös téma a szülőföld, a haza, a kedves és az anya dicsérete, ami a száz évvel ezelőtt született József Attilára is vonatkozik - hangzott el a műsorban. A nagybecskereki Petőfi művelődési egyesület az idén egy külön műsort tervez készíteni a költő tiszteletére, ezért az esten róla csak dióhéjban hallhatott a közönség. Mama című versét Tóth Edvin szavalta. A szintén száz évvel ezelőtt született Rejtő Jenő több szempontból is érdekes jelenség a magyar irodalomban, akit a korabeli irodalomkritikusok még annyira sem becsültek meg, hogy lebecsüljék. Élete még véletlenül sem nevezhető szokványosnak: becsavarogta Nyugat-Európát, Budapesten tébolydában lakott, kávéházakban írt, és ami még érdekesebb, gyakran kézirataival fizetett. Ugyanis, a többnyire ponyvaregényeket megjelentető Nova könyvkiadó csak kéziratokért fizetett, de amikor már művei nagy olvasottságnak és közkedveltségnek örvendtek, az író megengedhette magának, hogy a kávéházban vagy a szabójánál is azokkal - néhány oldallal - fizessen, amit később a szabó vagy a kocsmáros a Novánál pénzért váltott be. Az említett könyvkiadó javaslatára írt P. Howard név alatt, mivel az akkori olvasóközönség nagyon szerette az angol szerzők műveit. Amellett, hogy egyedi humorával szórakoztatta olvasóit, regényeiben gyakran pont a divatos ponyvát gúnyolta ki. A második világháború alatt besorozták és 1943. január 1-jén halt meg. A második világháború után ponyvának tartották műveit és tíz évig nem is adták ki. Ennek ellenére a zugpiacokon be lehetett őket szerezni, de igen borsos áron. Azóta már regényeit többször kiadták, nagy példányszámnak és olvasottságnak örvendenek. Rejtő Jenő aforisztikus aranymondataiból Tóth Glemba Klára olvasott fel néhányat. A százötven évvel ezelőtt elhunyt Vörösmarty Mihály - a békés jövőért küzdő, a Petőfi pályájának elindítójaként is emlegetett, a Zalán futásának, valamint a Himnusz után a legjelentősebb nemzeti énekünk, a Szózat benőjeként közismert költő - életéről és munkásságáról elhangzott rövid összefoglaló után, Tóth Glemba Klára felolvasta a költő A vén cigány című versét, Juhász Irma pedig a Szózat című verset szavalta el. A műsor keretében Konrád Emma vezénylésével felléptek még a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus tagjai, akik előadásában hallhatta a közönség a Himnuszt, a Szózatot, valamint Kodály Zoltán Áll a gyötrött és Liszt Ferenc Ünnepi dal című szerzeményeit. A műsorban részt vettek a Petőfi művelődési egyesület népdalénekesei, Kecskés Ildikó és Kamrás Leona, akik egy népdalcsokrot énekeltek el, Fazekas Erika, a Petőfi művelődési egyesület Ifi színpada szavalójának az előadásában pedig elhangzott a magyar Himnusz teljes szövege. • ■ Kép és szöveg: S. Z. / Évfordulók jegyében Nagybecskereki ünnepség a Magyar Kultúra Napja alkalmából Az Emmanuel Kamarakórus Tóth Glemba Klára Juhász Irma a Szózatot szavalta Kirakodóvásár Kamrás Leona és Kecskés Ildikó MmauM kozelkep@magyarszo.co.yu KÖZELKÉP 11 .A NAP INTERJÚJA. Tehetséggondozás az általános iskolában Kísérleti jelleggel ősztől magyar első osztály Szabadkán Tehetséggondozó első osztály nyílik magyar nyelven kísérleti jelleggel a szabadkai Majsai úti Általános Iskolában. Az általános iskola első osztályának hivatalos tantervét valósítják meg, de a megszokottól eltérő módon: a nevelőmunka és a minőség jóval nagyobb hangsúlyt kap. Ez tudomásom szerint egyedülálló az országban. A tehetséggondozó osztályba járó elsős magyar ajkú gyerekeknek az óraszáma ugyanaz marad, viszont megnövekszik a szabad aktivitás mennyisége. Minden diákkal az érdeklődési körének, adottságainak megfelelően foglalkozik majd a tanítónő. Azzal a néhány gyerekkel, aki a matematika iránt érdeklődik, annak e tárgyból tart külön foglalkozást, aki például tehetséges kis képzőművész, azzal ezt gyakorolja, mélyíti el a pedagógus. A tanítónő ezt a tehetséggondozást a szaktanárokkal folyamatosan együttműködve végzi majd -hallottuk Pintér Molnár Edittől, a szabadkai önkormányzat oktatási tanácsosától. Mint mondta, ez a plusz tevékenység a szülők külön jóváhagyásával történik. Februárban várják az érdeklődő szülők jelentkezését a Majsai ún .Általános Iskolában, amelynek telefonszáma: 576-700. ■ Hogyan válogatják ki a leendő elsős diákokat? - Lesz egy külön válogató, amit a gyerekek számára minél játékosabban, beszélgetés formájában igyekeznek elvégezni. A gyerek beszédkészségét, kézügyességét és egyebet vizsgálják, s így válogatják ki azokat, akik beiratkozhatnak ebbe az osztályba (egyébként 25 tanulót szeretnénk felvenni.) A tanítónő nem szeptember elsején találkozik először ezekkel a jelentkező gyerekekkel, hanem ő lesz az, aki már korábban bevezeti őket az iskola életébe. A valamely téren az átlagból kitűnő óvodás gyerekekre is ráirányul a figyelem az elkövetkező hónapokban, s természetesen közülük csak az iratkozik be ebbe az osztályba, akinek a szülei vállalják ezt a többletet, a szokványostól eltérő munkát. A szegedi Táltos tehetséggondozó iskola jellegének felel meg leginkább az, amit követni szeretnének. Az említett iskolában nem egy adott módszert követnek, hanem különböző metódusokból átveszik azt, ami a leginkább megfelel diákjaiknak, a lehetőségeknek. A kísérleti osztály pedagógusának jóval több tennivalója lesz, mint egyébként, ez a tanítónő a szokványos időnek legalább kétszeresét tölti majd az otthoni előkészületekkel. Egyelőre egy magyar osztály nyílik ősztől a Majsai úti Általános Iskolában, s most folynak a megbeszélések egy szerb nyelvű tehetséggondozó osztály beindításáról is valamely szabadkai általános iskolában. Ezzel a projektummal szeretnének a szerbiai oktatási minisztériumhoz fordulni, ötletet adni egy új tanterv kidolgozásához, amely az általános iskolai tehetséggondozó osztályokra, illetve a leendő tehetséggondozó általános iskolákra vonatkozna. Ebből az osztályból kerülnek majd ki a tehetséggondozó gimnáziumok leendő diákjai, de annak, aki más középiskolában tanul tovább, szintén hasznára válik majd az, hogy ebbe az általános iskolai osztályba jár. Már hosszabb ideje téma Szerbia-szerte az iskolahálózat újbóli átgondolása, racionalizációja. Sőt, az is mind gyakrabban szóba kerül, hogy a községi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak majd az általános iskolák. Arról nincs közelebbi információnk, hogy mikor kerülnének át teljesen az általános iskolák a községek hatáskörébe. Jelenleg, mint tudjuk, az önkormányzat feladata, hogy az oktatási költségek anyagi kiadásait (fűtés-, villany-, telefonszámla stb.) fedezze. Szeretnénk meghívni a szerbiai oktatási minisztert Szabadkára, s akkor erre a kérdésre is választ várnánk tőle. Ami az iskolahálózat átszervezését illeti: a nemzet tanácsokkal közösen szeretnénk egy nagyon komoly, átgondolt zenét készíteni. Tekintettel kell lenni például a diákok érdekeire, hogy ne menjen az anyanyelvű oktatás kárára, de a megfelelő szaktanárokkal való ellátottságot és egyebet is figyelembe kell venni. Folyamatosan felmérjük, hogy melyik iskolába hány gyereket iratnak be a szülők: a szabadkai általános iskolákban az átlagos osztálylétszám 19- 20 fő, ami nem mondható rossznak. Vannak olyan osztályok, amelybe 30 gyerek jár, de olyan is, amelybe csak 5-6 (sőt a Szent Száva Általános Iskola ötödik osztályában elfogytak a gyerekek - elköltözés, évismétlés, stb. miatt). Mind többen jelentkeznek, hogy nem a legközelebbi iskolába szeretnék járatni gyereküket, hanem egy távolabbi oktatási intézménybe, amely sokkal jobban megfelel elvárásaiknak. Persze, az iskolák befogadóképessége korlátozott, de azt szeretnénk, ha az iskolák között egy nagyon egészséges konkurencia, a szó jó értelmében vett menedzseri hozzáállás érvényesülne. Ez arra ösztönzi majd az egyes oktatási intézményeket, hogy olyan teljesítményt mutassanak fel, amely vonzó a leendő elsősök szülei számára. Persze, ez azzal a veszéllyel jár, hogy egyik-másik iskolába jóval kisebb lesz a tanulók létszáma. Előfordulhat tehát, hogy egykét iskolaépület esetleg elnéptelenedik és más funkciót kap. Ami viszont a szaktanárokkal való ellátottságot illeti: a szabadkai iskolákban dolgozók mintegy 30 százalékának nincs megfelelő képesítése. Továbbra is a matematika szakos tanárok hiánya jelenti a legnagyobb gondot, de hasonlóan rossz a helyzet például a zene és a képzőművészet szakosokkal való ellátottság terén. Épp emiatt, az általános iskolák szakember-szükségleteinek fedezése érdekében, szükség lenne mielőbb az önálló szabadkai tanítóképző munkájának beindítására, a leendő szabadkai egyetem pedagógiai karának megnyitására. ■ Amikor az iskolákban az ésszerűsítésről van szó, mindenkiben legelőször a munkaerőfelesleg merül fel. Ez az iskolahálózat racionalizálása egy érzékeny téma, hisz mindenki a munkahelyét félti, valószínűleg ezért nem tette meg senki eddig a szükséges lépéseket. Én inkább átszervezésnek nevezném az esedékes változtatást, mert ez nem azt jelenti, hogy mindenképp lényeges létszámleépítés várható, hanem azt, hogy egyes pedagógusok más munkakörbe kerülnének át. Hisz előbb-utóbb nálunk is a szülők áttérnek az európai munkaidőre, délután 4-5 óráig a munkahelyükön lesznek, s az iskolai napközi kiemelt szerepet kap. Ezért lenne jó az iskolai konyhákat is ismét beindítani. A diáklétszám alakulása kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a szabadkai általános iskolákban 29-cel kevesebb magyar elsőst iskoláztak be, mint egy évvel korábban, a szerb tagozaton pedig 99-cel csökkent az elsősök száma. Az óvodai napközis gyereklétszámra vonatkozó adatok arra utalnak, hogy három év múlva bizonyos mértékben növekedni fog a magyar elsősök száma, ha addig különböző okok miatt nem költöznek el családok. A horvát nyelvű oktatás is komoly tervezést, átgondolást igényel, mert már harmadikosok azok a gyerekek, akik e nyelven tanulnak. Jelenleg a község öt általános iskolájában folyik horvát nyelvű oktatás. A felső tagozatokon legfeljebb két iskolában lehet majd megszervezni az oktatást, mert nincs elegendő horvát ajkú szaktanár, s a diáklétszám is alacsony. ■ Az önálló magyar iskolahálózat létrehozásának kérdése is nem egy alkalommal szóba kerül a különböző összejöveteleken az utóbbi időben. - A tervek között szerepel, bár egyelőre még csak gondolkodunk róla. Megvalósulása attól függ, hogy mikor teremtődnek meg ehhez a megfelelő körülmények - hallottuk Pintér Molnár Edittől. Más tervek is szóba kerültek beszélgetésünk alkalmával: az, hogy a sportobjektumokat karbantartó közvállalat jóvoltából tornaórán ingyen vehetik majd igénybe a korcsolyapályát a diákok, s tényleg minimális összegért járhatnak majd hetente egyszer úszni azok a tanulók, akiknek kedve van hozzá. - A világon szinte mindenütt természetes, hogy a városban van fedett medence, csak nálunk vált ki heves vitát ennek építése, holott az lenne a cél, hogy minden diák tudjon úszni - hallottuk beszélgetőtársunktól. S MIHÁLYI Katalin Pintér Molnár Edit