Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-01 / 25. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-5zo .co.yu Allávi egységre szólítja fel az iraki népet A szunnita ulématanács kétségbe vonta a hétvégi választások legitimitását Egységre szólította fel a választásokat követően az iraki népet Ijád Allávi­­ ideiglenes iraki miniszterelnök. „Most itt az ideje, hogy az irakiak egy­begyűljenek. Egységre szólítom fel mind­azokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szen­vedtek” - mondta tegnapi televíziós be­szédében a kormányfő. Allávi közölte: át­meneti kormánya addig vezeti az orszá­got, amíg az újonnan választott parla­ment meg nem szavazza az új miniszterel­nököt és kabinetjét. A politikus egyben ígéretet tett arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati munkába. Külön köszönetet mondott az iraki biztonsági erőknek, va­lamint a koalíciós erőknek a választások biztosításában végzett kiemelkedő mun­kájukért. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek el­leni támadások során a helyi biztonsági erők vasárnap megöltek két külföldi ál­lampolgárt, egy Szíriáit és egy szudánit, továbbá őrizetbe vettek négy külföldit - két szaúdit, egy-egy jemenit és egyipto­mit. Összesen több mint 200 személyt fogtak el 24 óra alatt, azonkívül négy ter­roristát megöltek Bagdadban - tette hoz­zá. Iraknak másfél év múlva nem lesz szüksége a területén az Egyesült Államok vezette szövetségesekre - vélekedett a belügyminiszter. „Úgy gondolom, hogy legkésőbb másfél év múlva már nem lesz szükségünk­ országban a külföldi erők­re” -jelentette ki a Channel 4 brit televí­ziónak nyilatkozva.­­ Az iraki választási bizottság tegnap is közölte, hogy zökkenőmentesen zajlik a­­ szavazatok összeszámlálása. A bizottság szóvivője elmondta, hogy becslések sze­rint közel 8 millióan adhatták le szavaza­tukat vasárnap, s ez meghaladja a 60 szá­zalékos részvételi arányt. Irak kurdisztáni területén a helyi választási bizottsághoz közel álló, névtelenül nyilatkozó forrás szerint a választási részvétel akár a 80 szá­zalékot is meghaladhatja, s ott a legesé­lyesebb befutó a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és a Kurdisztáni Demokratikus Párt. Az iraki szunnita vallási jogtudósok­ból álló ulématanács tegnap kétségbe vonta a hétvégi választás legitimitását. Mint szóvivőjük elmondta, a választási részvétel nem volt annyira magas, mint ahogy a hatóságok előrejelezték, s ez azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyetértett a szunniták választási bojkott­jával. Az ulémák csak azt a választást tarta­nák legitimnek, amelyet nem külföldi megszállás alatt rendeznének Irakban. Valószínűleg tízen haltak meg a brit királyi légierő (RAF) egyik C—130 Her­cules típusú szállító repülőgépének va­sárnap éjjeli iraki katasztrófájában, amelynek okáról azonban a brit kormány egyelőre nem nyilatkozik; egy iraki ter­rorszervezet előzőleg azt közölte, hogy fegyveresei lőtték le a gépet. Geoff Hoon brit védelmi miniszter hétfőn az alsóház­nak benyújtott hivatalos tájékoztatójában közölte: a minisztérium egyelőre eltűnt­ként tartja nyilván a tíz britet, de feltéte­lezi, hogy valamennyien életüket vesztet­ték. A C-130-as vasárnapi lezuhanásáig a brit védelmi minisztérium 73 brit katona halálát tartotta nyilván. A The Daily Telegraph és több más lap is tényként közölte, hogy a brit hadse­reg különlegesen kiképzett, rendszerint titkos küldetésekre vezényelt egységének, az SAS-nek egy alakulata tartott Bagdad­ból az észak-iraki Balad amerikai támasz­pontjára a Herculesen. Brit reguláris erők nem állomásoznak abban az észak­iraki körzetben, ahol a repülőgép lezu­hant, de a legnagyobb brit konzervatív napilap szerint az SAS - a hasonló ameri­kai egységekkel vállvetve - végrehajt had­műveleteket a térségben. Geoff Hoon kö­zölte: a kormány „tudatában van” azok­nak az értesülé­seknek, hogy a brit katonai gépet lelőtték, ezt azon­ban a vizsgálat je­lenlegi állása sze­rint nem kívánja kommentálni. Az invázió után Irakot irányí­tó Ideiglenes Koa­líciós Hatóság (CPA) kellő ellen­őrzése híján csak­nem 9 milliárd dollár folyt szét az iraki minisztériu­mokban és vált köddé egy hivata­los amerikai jelen­tés szerint. Az ira­ki újjáépítés kü­lönleges főszemlé­lője, Stuart Bowen a vasárnapi válasz­tások napján köz­zétett negyedéves könyvvizsgálói je­lentésében rámu­tat, hogy a CPA a minimálisnál is la­zább ellenőrzést gyakorolt, és nem tud elszámolni az­zal, hogy mi történt a költségvetési eljárás keretében a bagdadi kormányzati tárcák­nak kiutalt 8,8 milliárd dollárral. A kongresszusnak készült jelentés sze­rint a CPA nem ellenőrizte, hogy az iraki fejlesztési alapból kiutalt pénzt valóban a kitűzött célokra költik-e el. (MTI/Reu­­ters/AFP) Néhány sorban GÁZA: HAMASZ-VÁLASZCSAPÁS EGY ZSIDÓ TELEPÜLÉSRE.­­ Aknavetőkkel lőtt a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egy zsidó települést tegnap délután a Gá­zai övezetben, válaszul egy palesztin iskolás lány lelövésére - jelentették be maguk a szélsőségesek. A Neve Dekalim településen egy ház megrongálódott az aknatűzben. A Hamász-támadást megelőzően palesztin kórházi források közölték: izraeli harckocsilö­vedéktől életét vesztette egy palesztin iskolás lány tegnap a Gáza övezet déli határán lévő Rafah menekülttáborában. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy nem tud­nak az incidensről, de a palesztin biztonsági erőkkel együttműködve vizsgálatot indí­tanak az ügyben. BRÜSSZEL: AZ EU IDEIGLENESEN FELOLDOTTA A KUBA ELLENI SZANK­CIÓKAT.­­ Ideiglenesen feloldották az Európai Unió Kuba ellen közel két éve beve­zetett diplomáciai szankcióit az EU-tagországok külügyminiszterei brüsszeli találkozó­jukon. A miniszterek a kormányhoz fűződő diplomáciai viszony rendezése mellett teg­nap arról is döntöttek, hogy bővítik kapcsolataikat Fidel Castro kubai elnök bírálóival. Jelezték azt is, hogy az emberi jogok vizsgálatát továbbra is napirenden tartják a szi­getország vonatkozásában. A mostani döntés egyebek között ellenzékiek szabadon en­gedésére adott válaszként született. KUVAITVÁROS: ISMÉT TŰZPÁRBAJ KUVAITBAN.­­ Huszonnégy órán belül másodszor tört ki tűzpárbaj a kuvaiti főváros közelében: a rendőrség tegnap szélsősé­geseken ütött rajta, a lövöldözésben több ember életét vesztette, egy feltételezett he­lyi al-Kaida-vezetőt pedig őrizetbe vettek. A Kuvaitvárostól délre fekvő al-Koránban egy házban tartottak razziát a hatóságok, a lövöldözésben négy feltételezett terrorista életét vesztette, három társuk és további három rendőr pedig megsebesült - közölték tegnap a kuvaiti hatóságok. HONGKONG: NAGYARÁNYÚ VEZETŐCSERE KÍNÁBAN?­­ Az elmúlt évek leg­nagyobb arányú kádercseréje zajlik Kína központi és tartományi hatalmi szerveinél az Országos Népi Gyűlés (a törvényhozás) márciusi ülésszakának közeledtével - írta teg­napi számában az egyik hongkongi újság. Előírás szabályozza a 60 éves nyugdíjkorha­tárt elérő hivatalos személyek nyugdíjazását egészen miniszterhelyettesi rangig, míg a legfelsőbb vezetők szintjén, köztük a miniszterek és tartományi kormányzók számára 65 év a kötelező nyugdíjazás korhatára. Nikim Sü Nyolc év börtön Dubrovnik ostromáért Folytatás az 1. oldalról Strugar a térségbe vezényelt jugoszláv erők parancsnoka volt, és a bíróság egye­bek mellett polgári személyek elleni tá­madásért, a háborús szokások megszegé­séért ítélte el, mivel nem akadályozta meg a polgári személyek elleni támadá­sokat. Az ENSZ-törvényszék gyilkossággal és azzal is vádolta őt és parancsnoktársa­it, hogy megsértették a háború idején a polgári lakosság megkímélését célzó genfi konvenciókat, illetve a hadijogot, amikor a jugoszláv erők támadásokat in­téztek az Adriai-tenger partján fekvő vá­ros ellen. A vád 13-15 év börtönt kért a tábornokra. Strugar négy éve önként jelentkezett a törvényszék előtt, de tagadta az ellene szóló vádakat. A 72 éves, beteg altáborna­gyot meghallgatása után ideiglenesen szabadlábra helyezték, mert a törvény­szék a montenegrói hatóságoktól meg­kapta az ehhez szükséges garanciákat. Később elterjedt róla, hogy nem megy vissza önként Hágába, de tizenhárom hónapja kezdődött perére gyógykezelé­sét is felfüggesztve visszatért. Ügyvédei megromlott egészségi állapotára hivat­kozva felmentését kérték. Ugyancsak Dubrovnik lövetése miatt fogta perbe a törvényszék Miodragjokic, Vladimir Kovacevic és Milan Zee tábor­nokokat is. A 70 éves Jokic admirálist - aki önként adta fel magát, és bűnösségét elismerve vádalkut kötött a testülettel - tavalyelőtt hét év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék. A súlyos pszichikai problé­mákkal küzdő Kovacevic ügyét a legfris­sebb hírek szerint Belgrádnak adja át az ENSZ-testület, Zec ellen pedig - aki soha nem került Hágába - bizonyítékok hiá­nyában megszüntették az eljárást. (MTI) T­üntetést ren­deztek teg­nap Szaraje­vóban az igazság­ügy-minisztérium épülete előtt az amerikai hadsereg guantánamói tá­maszpontján fogva tartott hat boszniai állampolgár hozzá­tartozói, követelve, hogy a boszniai ha­tóságok tegyenek meg mindent szeret­teik kiszabadulásá­ért. A Guantánamón őrzött hat boszniai állampolgár minde­gyike algériai szár­mazású arab. A boszniai háború (1992-95) alatt szá­mos muzulmán ér­kezett arab és más iszlám országokból Boszniába, hogy támogassa az ottani muzul­mán közösség harcát. Többen közülük a háború után is a délszláv országban ma­radtak, és felvették az állampolgárságot. A szóban forgó hat személyt 2001 októ­berében amerikai hírszerzési értesülés alapján vették őrizetbe a boszniai hatósá­gok. Az értesülés szerint a hat arab férfi telefonkapcsolatban állt az al-Kaida nem­zetközi terrorszervezet egyik vezetőjével, és merényleteket tervezett az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szarajevói nagykövetsége, valamint a Boszniában állo­másozó amerikai katonák tuzlai támaszpontja ellen. A boszniai hatóságok 2002- ben kiadták a gyanúsítottakat az Egyesült Államoknak. Az amerikai hadsereg 42 or­szág mintegy 680 állampolgárát tartja fogva kubai területen lévő Guantánamo tá­maszpontján azzal a gyanúval, hogy terrorszervezetek tagjai. Egyikük ellen sem emeltek még vádat, és azt sem engedélyezték számukra, hogy ügyvédet fogadja­nak. Bea/AP 2005. február 1., kedd Az EU március végéig ad haladékot Belgrádnak Folytatás az 1. oldalról Az EU-tagországok állam- és kor­mányfői tavaly decemberi brüsszeli csúcsértekezletükön úgy döntöttek, hogy 2005. március 17-én megkezdőd­hetnek ezek a megbeszélések Horvátor­szággal. A csúcs záróközleménye ugya­nakkor úgy fogalmazott, hogy az EU-ta­­gállamok felszólítják a zágrábi vezetést, tegye meg a szükséges lépéseket a hágai nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködésre - lényegében ettől téve függővé a március közepi időpont betartását. Olli Rehn tegnapi brüsszeli sajtóérte­kezletén úgy fogalmazott, hogy a zágrábi kormány nem tesz meg minden tőle tel­hetőt a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok, Ante Gotovina kézre kerítésé­re és Hágának való kiadására, miközben a biztos szerint - ha adva volna a szüksé­ges politikai akarat - ezt meg tudná ten­ni. Ezt követően Rehn figyelmeztetett, hogy ha az EU-bizottságnak most kellene megtennie a tárgyaláskezdéshez szüksé­ges ajánlást, ő nem tudná javasolni ezt a lépést, s hogy a horvát hatóságoknak im­már valóban bizonyítaniuk kellene a há­gai nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködést. Zágráb és a hágai testület kapcsolatá­ban már évek óta Gotovina jelenti a leg­főbb problémát. A tábornokot, aki a hor­vátországi szerb területek elleni támadást vezette 1995 nyarán, a nemzetközi tör­vényszék háborús bűnökkel, szerbek meggyilkolásában és elűzésében való bűnrészességgel gyanúsítja, s kiadatását követeli. A tábornok viszont eltűnt: a hor­vát vezetés szerint elhagyta az országot, s nem is tudják, jelenleg hol tartózkodik. Carla del Ponte, a hágai törvényszék főü­gyésze viszont azt állítja, információik szerint a tábornok - akit nagyon sok hor­vát nemzeti hősnek tekint - továbbra is saját hazájában bujkál, s támogatói közül egyesek az „állami struktúrákon belül” ta­lálhatók. (Beta, MTI) Seselj: A pápa a főbűnös! A szerb radikálisok vezetője követeli hágai perének mielőbbi megkezdését Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője tegnap követelte a hágai nem­zetközi törvényszéktől perének mielőbbi megkezdését, állítván, hogy az ügyészség szándékosan késlelteti azt. A horvátor­szági, boszniai és vajdasági nem szerb la­kosság ellen elkövetett bűncselekmé­nyekkel vádolt radikális pártvezér a teg­napi meghallgatásán elvetette a módosí­tott és kiegészített vádiratjavaslat azon állításait, melyek szerint 1992/93-ban pártjának tagjait, a már korábban is nemzeti alapú bűncselekményeket elkö­vetett önkénteseket küldött Boszniába, és azt állította, hogy a tekintett térségbe Zoran Dindic, a Demokrata Párt néhai elnöke és Vuk Draskovic, a Szerb Megúj­hodási Mozgalom elnöke küldött ön­kéntes osztagokat. A csetnikvajda szerint ez idő tájt Din­dic közeli munkatársa a Mauzelnek becé­zett Ljubisa Savic volt, aki Bijeljina kör­nyékén a Párducok nevű félkatonai egy­ségeket vezette, Draskovic önkéntesei pe­dig Kelet-Hercegovinában, elsősorban Nevesinje környékén tevékenykedtek. Se­selj egyben kérte az ügyészségtől, tárják fel a háborús bűnöket elkövetett szóban forgó egységek tevékenységét taglaló do­kumentumokat, és azt hangoztatta, hogy a vádirat hamis tanúvallomásokon alap­szik. „Nem bánom, számlámra írhatják az összes háborús bűnt, de kérem a doku­mentumokat, hogy felkészülhessek a vé­delemre..., melynek alaptézise az lesz, hogy a pápa a főbűnös az elkövetett bűn­­cselekményekért” - mondta Seselj és kö­vetelte, hogy a kért anyagot írásban és szerb nyelven kapja meg. Emellett köve­telte a nemzetközi bíróságok minden Ju­goszláviára és Ruandára vonatkozó anya­gának átadását, és cáfolta, hogy ezzel az eljárás halogatása lenne a célja. Mi több, az ügyészséget vádolta ugyanezzel, mond­ván, hogy a vád képviselői okozzák a ké­sedelmet azzal, hogy nem hajlandók ele­get tenni követeléseinek. „Végső ideje, hogy megkezdődjön a per, mert már két éve itt vagyok. Most már fogytán a türel­mem.” - mondta Seselj, aki 2003. február 24-én önként adta meg magát. (Beta)

Next