Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-01 / 25. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-5zo .co.yu Allávi egységre szólítja fel az iraki népet A szunnita ulématanács kétségbe vonta a hétvégi választások legitimitását Egységre szólította fel a választásokat követően az iraki népet Ijád Allávi ideiglenes iraki miniszterelnök. „Most itt az ideje, hogy az irakiak egybegyűljenek. Egységre szólítom fel mindazokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szenvedtek” - mondta tegnapi televíziós beszédében a kormányfő. Allávi közölte: átmeneti kormánya addig vezeti az országot, amíg az újonnan választott parlament meg nem szavazza az új miniszterelnököt és kabinetjét. A politikus egyben ígéretet tett arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati munkába. Külön köszönetet mondott az iraki biztonsági erőknek, valamint a koalíciós erőknek a választások biztosításában végzett kiemelkedő munkájukért. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek elleni támadások során a helyi biztonsági erők vasárnap megöltek két külföldi állampolgárt, egy Szíriáit és egy szudánit, továbbá őrizetbe vettek négy külföldit - két szaúdit, egy-egy jemenit és egyiptomit. Összesen több mint 200 személyt fogtak el 24 óra alatt, azonkívül négy terroristát megöltek Bagdadban - tette hozzá. Iraknak másfél év múlva nem lesz szüksége a területén az Egyesült Államok vezette szövetségesekre - vélekedett a belügyminiszter. „Úgy gondolom, hogy legkésőbb másfél év múlva már nem lesz szükségünk országban a külföldi erőkre” -jelentette ki a Channel 4 brit televíziónak nyilatkozva. Az iraki választási bizottság tegnap is közölte, hogy zökkenőmentesen zajlik a szavazatok összeszámlálása. A bizottság szóvivője elmondta, hogy becslések szerint közel 8 millióan adhatták le szavazatukat vasárnap, s ez meghaladja a 60 százalékos részvételi arányt. Irak kurdisztáni területén a helyi választási bizottsághoz közel álló, névtelenül nyilatkozó forrás szerint a választási részvétel akár a 80 százalékot is meghaladhatja, s ott a legesélyesebb befutó a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és a Kurdisztáni Demokratikus Párt. Az iraki szunnita vallási jogtudósokból álló ulématanács tegnap kétségbe vonta a hétvégi választás legitimitását. Mint szóvivőjük elmondta, a választási részvétel nem volt annyira magas, mint ahogy a hatóságok előrejelezték, s ez azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyetértett a szunniták választási bojkottjával. Az ulémák csak azt a választást tartanák legitimnek, amelyet nem külföldi megszállás alatt rendeznének Irakban. Valószínűleg tízen haltak meg a brit királyi légierő (RAF) egyik C—130 Hercules típusú szállító repülőgépének vasárnap éjjeli iraki katasztrófájában, amelynek okáról azonban a brit kormány egyelőre nem nyilatkozik; egy iraki terrorszervezet előzőleg azt közölte, hogy fegyveresei lőtték le a gépet. Geoff Hoon brit védelmi miniszter hétfőn az alsóháznak benyújtott hivatalos tájékoztatójában közölte: a minisztérium egyelőre eltűntként tartja nyilván a tíz britet, de feltételezi, hogy valamennyien életüket vesztették. A C-130-as vasárnapi lezuhanásáig a brit védelmi minisztérium 73 brit katona halálát tartotta nyilván. A The Daily Telegraph és több más lap is tényként közölte, hogy a brit hadsereg különlegesen kiképzett, rendszerint titkos küldetésekre vezényelt egységének, az SAS-nek egy alakulata tartott Bagdadból az észak-iraki Balad amerikai támaszpontjára a Herculesen. Brit reguláris erők nem állomásoznak abban az északiraki körzetben, ahol a repülőgép lezuhant, de a legnagyobb brit konzervatív napilap szerint az SAS - a hasonló amerikai egységekkel vállvetve - végrehajt hadműveleteket a térségben. Geoff Hoon közölte: a kormány „tudatában van” azoknak az értesüléseknek, hogy a brit katonai gépet lelőtték, ezt azonban a vizsgálat jelenlegi állása szerint nem kívánja kommentálni. Az invázió után Irakot irányító Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) kellő ellenőrzése híján csaknem 9 milliárd dollár folyt szét az iraki minisztériumokban és vált köddé egy hivatalos amerikai jelentés szerint. Az iraki újjáépítés különleges főszemlélője, Stuart Bowen a vasárnapi választások napján közzétett negyedéves könyvvizsgálói jelentésében rámutat, hogy a CPA a minimálisnál is lazább ellenőrzést gyakorolt, és nem tud elszámolni azzal, hogy mi történt a költségvetési eljárás keretében a bagdadi kormányzati tárcáknak kiutalt 8,8 milliárd dollárral. A kongresszusnak készült jelentés szerint a CPA nem ellenőrizte, hogy az iraki fejlesztési alapból kiutalt pénzt valóban a kitűzött célokra költik-e el. (MTI/Reuters/AFP) Néhány sorban GÁZA: HAMASZ-VÁLASZCSAPÁS EGY ZSIDÓ TELEPÜLÉSRE. Aknavetőkkel lőtt a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egy zsidó települést tegnap délután a Gázai övezetben, válaszul egy palesztin iskolás lány lelövésére - jelentették be maguk a szélsőségesek. A Neve Dekalim településen egy ház megrongálódott az aknatűzben. A Hamász-támadást megelőzően palesztin kórházi források közölték: izraeli harckocsilövedéktől életét vesztette egy palesztin iskolás lány tegnap a Gáza övezet déli határán lévő Rafah menekülttáborában. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy nem tudnak az incidensről, de a palesztin biztonsági erőkkel együttműködve vizsgálatot indítanak az ügyben. BRÜSSZEL: AZ EU IDEIGLENESEN FELOLDOTTA A KUBA ELLENI SZANKCIÓKAT. Ideiglenesen feloldották az Európai Unió Kuba ellen közel két éve bevezetett diplomáciai szankcióit az EU-tagországok külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon. A miniszterek a kormányhoz fűződő diplomáciai viszony rendezése mellett tegnap arról is döntöttek, hogy bővítik kapcsolataikat Fidel Castro kubai elnök bírálóival. Jelezték azt is, hogy az emberi jogok vizsgálatát továbbra is napirenden tartják a szigetország vonatkozásában. A mostani döntés egyebek között ellenzékiek szabadon engedésére adott válaszként született. KUVAITVÁROS: ISMÉT TŰZPÁRBAJ KUVAITBAN. Huszonnégy órán belül másodszor tört ki tűzpárbaj a kuvaiti főváros közelében: a rendőrség tegnap szélsőségeseken ütött rajta, a lövöldözésben több ember életét vesztette, egy feltételezett helyi al-Kaida-vezetőt pedig őrizetbe vettek. A Kuvaitvárostól délre fekvő al-Koránban egy házban tartottak razziát a hatóságok, a lövöldözésben négy feltételezett terrorista életét vesztette, három társuk és további három rendőr pedig megsebesült - közölték tegnap a kuvaiti hatóságok. HONGKONG: NAGYARÁNYÚ VEZETŐCSERE KÍNÁBAN? Az elmúlt évek legnagyobb arányú kádercseréje zajlik Kína központi és tartományi hatalmi szerveinél az Országos Népi Gyűlés (a törvényhozás) márciusi ülésszakának közeledtével - írta tegnapi számában az egyik hongkongi újság. Előírás szabályozza a 60 éves nyugdíjkorhatárt elérő hivatalos személyek nyugdíjazását egészen miniszterhelyettesi rangig, míg a legfelsőbb vezetők szintjén, köztük a miniszterek és tartományi kormányzók számára 65 év a kötelező nyugdíjazás korhatára. Nikim Sü Nyolc év börtön Dubrovnik ostromáért Folytatás az 1. oldalról Strugar a térségbe vezényelt jugoszláv erők parancsnoka volt, és a bíróság egyebek mellett polgári személyek elleni támadásért, a háborús szokások megszegéséért ítélte el, mivel nem akadályozta meg a polgári személyek elleni támadásokat. Az ENSZ-törvényszék gyilkossággal és azzal is vádolta őt és parancsnoktársait, hogy megsértették a háború idején a polgári lakosság megkímélését célzó genfi konvenciókat, illetve a hadijogot, amikor a jugoszláv erők támadásokat intéztek az Adriai-tenger partján fekvő város ellen. A vád 13-15 év börtönt kért a tábornokra. Strugar négy éve önként jelentkezett a törvényszék előtt, de tagadta az ellene szóló vádakat. A 72 éves, beteg altábornagyot meghallgatása után ideiglenesen szabadlábra helyezték, mert a törvényszék a montenegrói hatóságoktól megkapta az ehhez szükséges garanciákat. Később elterjedt róla, hogy nem megy vissza önként Hágába, de tizenhárom hónapja kezdődött perére gyógykezelését is felfüggesztve visszatért. Ügyvédei megromlott egészségi állapotára hivatkozva felmentését kérték. Ugyancsak Dubrovnik lövetése miatt fogta perbe a törvényszék Miodragjokic, Vladimir Kovacevic és Milan Zee tábornokokat is. A 70 éves Jokic admirálist - aki önként adta fel magát, és bűnösségét elismerve vádalkut kötött a testülettel - tavalyelőtt hét év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék. A súlyos pszichikai problémákkal küzdő Kovacevic ügyét a legfrissebb hírek szerint Belgrádnak adja át az ENSZ-testület, Zec ellen pedig - aki soha nem került Hágába - bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. (MTI) Tüntetést rendeztek tegnap Szarajevóban az igazságügy-minisztérium épülete előtt az amerikai hadsereg guantánamói támaszpontján fogva tartott hat boszniai állampolgár hozzátartozói, követelve, hogy a boszniai hatóságok tegyenek meg mindent szeretteik kiszabadulásáért. A Guantánamón őrzött hat boszniai állampolgár mindegyike algériai származású arab. A boszniai háború (1992-95) alatt számos muzulmán érkezett arab és más iszlám országokból Boszniába, hogy támogassa az ottani muzulmán közösség harcát. Többen közülük a háború után is a délszláv országban maradtak, és felvették az állampolgárságot. A szóban forgó hat személyt 2001 októberében amerikai hírszerzési értesülés alapján vették őrizetbe a boszniai hatóságok. Az értesülés szerint a hat arab férfi telefonkapcsolatban állt az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik vezetőjével, és merényleteket tervezett az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szarajevói nagykövetsége, valamint a Boszniában állomásozó amerikai katonák tuzlai támaszpontja ellen. A boszniai hatóságok 2002- ben kiadták a gyanúsítottakat az Egyesült Államoknak. Az amerikai hadsereg 42 ország mintegy 680 állampolgárát tartja fogva kubai területen lévő Guantánamo támaszpontján azzal a gyanúval, hogy terrorszervezetek tagjai. Egyikük ellen sem emeltek még vádat, és azt sem engedélyezték számukra, hogy ügyvédet fogadjanak. Bea/AP 2005. február 1., kedd Az EU március végéig ad haladékot Belgrádnak Folytatás az 1. oldalról Az EU-tagországok állam- és kormányfői tavaly decemberi brüsszeli csúcsértekezletükön úgy döntöttek, hogy 2005. március 17-én megkezdődhetnek ezek a megbeszélések Horvátországgal. A csúcs záróközleménye ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az EU-tagállamok felszólítják a zágrábi vezetést, tegye meg a szükséges lépéseket a hágai nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködésre - lényegében ettől téve függővé a március közepi időpont betartását. Olli Rehn tegnapi brüsszeli sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a zágrábi kormány nem tesz meg minden tőle telhetőt a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok, Ante Gotovina kézre kerítésére és Hágának való kiadására, miközben a biztos szerint - ha adva volna a szükséges politikai akarat - ezt meg tudná tenni. Ezt követően Rehn figyelmeztetett, hogy ha az EU-bizottságnak most kellene megtennie a tárgyaláskezdéshez szükséges ajánlást, ő nem tudná javasolni ezt a lépést, s hogy a horvát hatóságoknak immár valóban bizonyítaniuk kellene a hágai nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködést. Zágráb és a hágai testület kapcsolatában már évek óta Gotovina jelenti a legfőbb problémát. A tábornokot, aki a horvátországi szerb területek elleni támadást vezette 1995 nyarán, a nemzetközi törvényszék háborús bűnökkel, szerbek meggyilkolásában és elűzésében való bűnrészességgel gyanúsítja, s kiadatását követeli. A tábornok viszont eltűnt: a horvát vezetés szerint elhagyta az országot, s nem is tudják, jelenleg hol tartózkodik. Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze viszont azt állítja, információik szerint a tábornok - akit nagyon sok horvát nemzeti hősnek tekint - továbbra is saját hazájában bujkál, s támogatói közül egyesek az „állami struktúrákon belül” találhatók. (Beta, MTI) Seselj: A pápa a főbűnös! A szerb radikálisok vezetője követeli hágai perének mielőbbi megkezdését Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezetője tegnap követelte a hágai nemzetközi törvényszéktől perének mielőbbi megkezdését, állítván, hogy az ügyészség szándékosan késlelteti azt. A horvátországi, boszniai és vajdasági nem szerb lakosság ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt radikális pártvezér a tegnapi meghallgatásán elvetette a módosított és kiegészített vádiratjavaslat azon állításait, melyek szerint 1992/93-ban pártjának tagjait, a már korábban is nemzeti alapú bűncselekményeket elkövetett önkénteseket küldött Boszniába, és azt állította, hogy a tekintett térségbe Zoran Dindic, a Demokrata Párt néhai elnöke és Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke küldött önkéntes osztagokat. A csetnikvajda szerint ez idő tájt Dindic közeli munkatársa a Mauzelnek becézett Ljubisa Savic volt, aki Bijeljina környékén a Párducok nevű félkatonai egységeket vezette, Draskovic önkéntesei pedig Kelet-Hercegovinában, elsősorban Nevesinje környékén tevékenykedtek. Seselj egyben kérte az ügyészségtől, tárják fel a háborús bűnöket elkövetett szóban forgó egységek tevékenységét taglaló dokumentumokat, és azt hangoztatta, hogy a vádirat hamis tanúvallomásokon alapszik. „Nem bánom, számlámra írhatják az összes háborús bűnt, de kérem a dokumentumokat, hogy felkészülhessek a védelemre..., melynek alaptézise az lesz, hogy a pápa a főbűnös az elkövetett bűncselekményekért” - mondta Seselj és követelte, hogy a kért anyagot írásban és szerb nyelven kapja meg. Emellett követelte a nemzetközi bíróságok minden Jugoszláviára és Ruandára vonatkozó anyagának átadását, és cáfolta, hogy ezzel az eljárás halogatása lenne a célja. Mi több, az ügyészséget vádolta ugyanezzel, mondván, hogy a vád képviselői okozzák a késedelmet azzal, hogy nem hajlandók eleget tenni követeléseinek. „Végső ideje, hogy megkezdődjön a per, mert már két éve itt vagyok. Most már fogytán a türelmem.” - mondta Seselj, aki 2003. február 24-én önként adta meg magát. (Beta)