Magyar Szó, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-01 / 75. szám
2005. április 1., péntek Az asztalra került? A bukaresti kormány a terv szerint tegnap tárgyalt a kisebbségi kerettörvényről Kolozsvári tudósítónktól Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden jel szerint tegnap terjesztette a román kormány elé a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetét (de lapzártáig nem értesültünk róla, hogy megtörtént-e). Erről szerdán döntöttek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, illetve a többi nemzeti kisebbség képviselői a kormánynál lezajlott egyeztető tanácskozáson. Az ülést vezető Markó Attila államtitkár ismertette a törvény kidolgozásának folyamatát, hangsúlyozva, hogy a tervezet benyújtása után is folytatódnak majd az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a kormányprogram értelmében a kisebbségi törvény elfogadása a kormány prioritása. Véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a törvény tisztázza a Romániában élő nemzeti kisebbségek, illetve az őket képviselő kisebbségi szervezetek státusát, hiszen ez megteremti a kulturális autonómia létrehozásának feltételeit. A kerettörvény benyújtására két mód kínálkozott: a parlament valamelyik háza elé terjeszteni, vagy közvetlenül a kormánynak benyújtani - az RMDSZ végül az utóbbi változat mellett döntött. Ebben az esetben a kormányon belül előbb különféle minisztériumok tanulmányozzák, véleményezik majd a tervezetet, és amennyiben elfogadják, az már egyfajta „ajánlólevéllel” kerül a parlament két háza elé. A lapunknak korábban nyilatkozó Márton Árpád parlamenti képviselő a kerettörvény kidolgozásával megbízott bizottság egyik tagja elmondta, a tapasztalat azt mutatja, sokkal gördülékenyebb az útja azoknak a törvénytervezeteknek, amelyeket a kormány terjeszt a parlament elé, hiszen az ilyen tervezetek elméletileg a kormánykoalíció kötelező támogatását élvezik. A törvénytervezet benyújtását erdélyi körökben elhamarkodottnak tartják, sokan úgy vélekednek, időt kellett volna adni a civil társadalom, a magyar közösség véleményalkotására. Bár Markó Attila úgy nyilatkozott, a kerettörvénnyel kapcsolatos nyilvános vita folytatódik, ennek jelentőségét igencsak csorbítja az a tény, hogy a tervezetet már benyújtották, így annak formája akár véglegesnek is tekinthető, az esetleges módosítása már rendkívül körülményes lenne. Fennáll az a veszély, hogy a magyar intézmények, a civil szféra csupán demokratikus körökben jól mutató, szükséges,formalitásnak fogja érezni az annyira hangoztatott „konzultálást". A Romániában élő nemzeti kisebbségek csupán egy hét múlva ígérték álláspontjuk megfogalmazását a kisebbségi kerettörvényről. ■ KEREKES Edit Sorkatonaság és munkanélküliség Segíteni a pályakezdő fiatalokat A pályakezdő fiatalok foglalkoztatása érdekében fogalmazott meg javaslatcsomagot a Fidesz-frakció, azt kérve Csizmár Gábor munkaügyi minisztertől, hogy a javaslatokat nyújtsa be a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete elé - írja az MTI. Az MSZP szerint a kormány nyitott az ellenzék szakmai jellegű javaslataira, de jelentős, milliárdos hatású indítványok érvényesítéséről csak a szociális partnerek egyetértésével születhet döntés. Bernáth Ildikó, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a javaslatcsomag enyhítene a pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válásához nyújtott támogatás feltételein. Javasolják, hogy a Munkaerőpiaci Alapból erre a támogatási formára fordított 6 milliárd forint további egymilliárddal egészüljön ki. A Fidesz-frakció szerint változtatni kellene a Munkaerőpiaci Alap által nyújtott munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó támogatás feltételein is, így a megyei munkaügyi tanácsok közreműködésével a mikro- és kisvállalkozások is pályázhatnának, akár öt fő alatti munkaerőbővüléssel is. Emellett a munkahelyteremtő beruházást végző vállalkozások további 25 százalékos támogatásemelést kapnának, ha pályakezdőt foglalkoztatnak - mondta el Bernáth Ildikó. Az ellenzéki politikus a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva elmondta: Gyurcsány Ferenc kormányfővé válása óta 29 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek és 41 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette, hogy amikor Gyurcsány Ferenc átvette a kormányzást, 13,6 százalék volt a pályakezdő munkanélküliek aránya, míg most ez 19 százalék, az összes munkanélkülihez viszonyítva. Bernáth Ildikó azt mondta, javaslataik megvalósítása nem kerülne plusz pénzbe, a Munkaerőpiaci Alap 278 milliárd forintos keretéből kellene átcsoportosítani a megfogalmazott célokra. Simon Gábor (MSZP) a Fidesz sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva az MTI-nek elmondta, hogy 2005 januárjában a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel haladta meg a kormányváltás előtti szintet. Tájékoztatása szerint a kormány cselekvő magatartást tanúsít a munkaerőpiaci változások láttán, például a pályakezdő fiatalok esetében járulékcsökkentéssel ösztönzi a munkaadókat munkaerő-bővítésre. A magyarországi 15-24 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag megegyezik az uniós értékekkel - mutatott rá Simon Gábor. Szerinte ma Magyarországon nem a munkanélküliségi arány kismértékű változásai jelentik az igazi problémát, hanem sokkal inkább az okoz gondot, hogy a rendszerváltás utáni években 1-1,5 millió ember esett ki a foglalkoztatásból. Az igazi feladat az, hogy ezen változtassunk - mondta a szocialista képviselő. Rámutatott arra is, hogy a sorkatonai szolgálat eltörlése például mintegy 20 ezer fiatal munkaerőpiacon való megjelenését eredményezte. A szegénység a baj Gyurcsány Ferenc a romák integrációjáról A magyar miniszterelnök nem híve a nemzeti-etnikai hovatartozás alapján indított programoknak, kormányfőként azt tartja feladatának, hogy általában a szegényeknek segítsen. Gyurcsány Ferenc erről egy rádióinterjúban beszélt. Kifejtette, hogy több a roma szegény ember Magyarországon arányaiban, mint a nem roma, „de én általában a szegényeknek, a nehéz sorsúaknak kell, hogy segítsek kormányfőként. A romák igazi problémája e tekintetben, a szociális nyavalyák megoldásában nem az, hogy romák, hanem hogy szegények, kilátástalanok”. A kormány telepfelszámolási programjáról Gyurcsány Ferenc azt mondta: a költségvetésben az idei évben 800 millió forintot különítettek el a probléma kezelésének elindítására. Mint mondta, a program körülbelül 200-250 családnak nyújt megoldást. „Egyébként pedig pontosan tudom, hogyha még egyszer ennyi pénz lenne, az is kevés lenne ehhez, sőt a háromszor ennyi pénz is” - tette hozzá. Mmfió // kitekintoimagyar szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A Fidesz tizenhetedik születésnapja A Fidesz lényege a szabadságszeretet - hangsúlyozta Deutsch Tamás a párt tizenhetedik születésnapján az alapítók és a meghívottak előtt, a budapesti Bibó István Szakkollégiumban szerdán. A politikus, aki maga is a Fidesz alapítói közé tartozik, felidézte, hogy 17 évesen, 1983-ban szabadon szeretett volna dönteni az életéről, s hogy úgy érzi, ez a szabadságvágy lett a Fidesz lényege. - Talán ez az az érzés, amit nem túlzás itt és most, ma a Fidesz-érzésnek nevezni: a szabadság szeretete - mondta Deutsch Tamás. Hozzátette, hogy „szeretném, hogyha mindenekelőtt nem párt, nem is szövetség, hanem ez az érzés lennénk”. A politikus hangsúlyozta: szeretné, ha fideszesnek lenni mindenki számára azt jelentené, hogy szabadon szeretne és szabadon is tud dönteni a saját életéről. Felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt szerették volna, ha nem Elnöki Tanács, hanem köztársasági elnök lenne, többpártrendszert és szabad választásokat akartak, és azt, hogy Magyarország az európai közösség tagja legyen. De azt kevesen gondolták volna, hogy 15 évvel a rendszerváltás után Horn Gyula szóba kerülhet mint köztársasági elnök, hogy előbb a III/II-es, aztán pedig a KISZ adja a miniszterelnököt, és hogy az uniós csatlakozást „a kommunisták nálunk is jobban szerették volna” - jegyezte meg ironikusan. A születésnapi narancs formájú torta 17 gyertyáját Deutsch Tamás kislánya és egy másik alapító, Bayer Zsolt kisfia fújta el. Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, valamint Chikán Attila, a Rajk László, illetve Stump István, a Bibó-kollégium tizenhét évvel ezelőtti igazgatója, az alapítók közül pedig mások mellett Sasvári Szilárd. A Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban alapította 37 egyetemista és főiskolai hallgató. Még ez év novemberében megtartották a szervezet első kongresszusát, amelyen a Fidesz-tagok felső korhatárát 35 évben határozták meg. Ezt a korhatárt 1993-ban a párt debreceni kongresszusán törölték el. A fideszesek Legyen baloldali nő? A nemzetpolitikát távol kell tartani a pártpolitikától Nem szerencsés, ha bizonyos politikai erők időnként a nemzeti kártyát a belpolitikában előhúzzák, s ezzel próbálnak támogatókat, híveket szerezni, ennek a kérdésnek helyes mederbe kell kerülnie, távol a pártpolitikától - fejtette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Erdélyi Riport legújabb számában megjelent interjújában. A lap szerint Szili Katalin a legesélyesebb arra, hogy az év második felétől a Magyar Köztársaság elnöke legyen - írja az MTI. Szili Katalin az interjúban fontosnak nevezte, hogy miután Magyarországnak volt liberális, majd konzervatív elnöke, legyen végre egy baloldali értékeket valló államfője is. „Egy közjogi méltóság, aki azzal van megáldva, hogy nő is, a mai politikai háborúskodás időszakában talán tehet valamit azért, hogy konszolidált társadalmi viszonyok alakuljanak ki” - mondta a politikus, aki a társadalmi különbségek közelítését tartja a legfontosabb feladatnak. Szili Katalin nem tagadja, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás visszavetette azt az együttműködést, amely a nemzetpolitikát illetően többékevésbé kialakult. Nem szerencsés, ha bizonyos politikai erők időnként a nemzeti kártyát a belpolitikában előhúzzák, s ezzel próbálnak támogatókat, híveket szerezni - vélekedett. „Nekünk, az anyaországban élőknek nem az a dolgunk, hogy kezet nyújtsunk a határon túliaknak. Az ember a testvérével nem kezet fog, hanem átöleli. Én azt szeretném, ha ez a kérdés egyszer s mindenkorra a helyes mederbe kerülne, távol a pártpolitikától” - szögezte le az interjúalany, aki a határon túli magyarságon belül tapasztalható megosztottságra is felhívta a figyelmet. A március 15-i ünnepségeken tapasztalt „füttykoncertekre” vonatkozó kérdésre válaszolva Szili Katalin kifejtette: a magyar miniszterelnök helyesen járt el, hogy végigmondta ünnepi beszédét. „Ez a jelenség azokat minősít, akik a pártpolitikust és nem a közjogi méltóságot látják abban, aki odaáll és szól a hallgatósághoz, legszebb ünnepünkön az egész nemzethez” - mondta Szili, megjegyezve: „Mi már ilyen ’füttyös nemzet’ lettünk, ami azért furcsa, mert amúgy mindig is az európai kultúrához tartozónak vallottuk magunkat.” Az Erdélyi Riport felidézte, hogy a decemberi referendum előtt Szili Katalin kisebbségi álláspontot képviselt pártján belül. „Ma is tartom magam ahhoz, hogy lelkiismereti szavazásra kellett volna ebben a kérdésben hagyatkozni” - mondta az interjúalany azzal a „prózai” okkal indokolva véleményét, hogy 1997-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint közjogi méltóságok nem kampányolhatnak. „Ebből a szempontból szerettem volna a köztársasági elnök úrnak is példát mutatni azzal, hogy a nyilvánosság előtt nem szabad sem az igen, sem a nem mögé állni - mondta a politikus, aki szerint az, hogy a politika hagyta népszavazásig fajulni a dolgokat, azt is jelentette, hogy a politika nem tudott mit kezdeni a kérdéssel. Gyenge a kormány teljesítménye Megszűnt a miniszterelnök népszerűségi fellángolása, de hiába vezet a népszerűségi listán a Fidesz, sokan nem tartják komoly kormányzati alternatívának - jelentette ki Stumpf István politológus. Az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tatai fórumán vett részt. Az MTI-nek nyilatkozva azt a véleményét fejtette ki, hogy a magyar közélet rossz állapotban van. - Látható, hogy a kormány teljesítménye egyre gyengébb, ami most már megmutatkozik a közvélemény-kutatási számokban is. Az emberek kezdik érzékelni, hogy a 2005-ös költségvetés megszorító költségvetés, és ez kezd megjelenni a szociális szférában - mondta. A feszültségek jelen vannak az oktatásban, hamarosan felbukkannak az önkormányzatoknál és az egészségügyben is. A gazdatüntetés csak a jéghegy csúcsa volt, a kormánynak nincs világos képe arról, hogy milyen országot akar építeni - közölte Stumpf István hozzátéve, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök körüli népszerűségi „boom” megszűnt. Ám az ellenzéknek is van javítanivalója, mert hiába vezet a Fidesz támogatottságban jelentős előnnyel, az emberek tetemes hányada, főleg a bizonytalanok, „nem tekintik komoly kormányzati alternatívának az ellenzéki erőket. Nyilvánvaló, hogy most már elő kell állni nemcsak az ellenzék kulturális programjával, hanem az egészségügyi és gazdasági programmal is - mondta Stumpf István. Jó pályán a magyar gazdaság Gyurcsány: Nincs szükség a költségvetés kiigazítására A magyar miniszterelnök nem lát okot a költségvetés kiigazítására. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádióban sugárzott interjúban azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a magyar gazdaság jó pályán halad - úja az MTI. „A magyar gazdaság jó pályán halad, stabil pályán halad, húsz-egynéhány éve nem volt ilyen alacsony az infláció, Európában dicséretesnek számító magas növekedési pályán vagyunk, az idén újra vagy négy százalékkal növekedni fog a bérek és nyugdíjak vásárlóértéke” - mondta a kormányfő a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában. A költségvetés hiánya akkora, amekkorának terveztük - közölte, és emlékeztetett arra, hogy a jegybank elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy „az idei költségvetés minden korábbi költségvetésnél megalapozottabb és körültekintőbb”. - Én nem látok olyan folyamatot, amely miatt erre sort kellene keríteni - mondta a költségvetés esetleges kiigazítását firtató újságírói kérdésre. A kormányfő közölte, tanult politikai elődei leckéjéből, abból, hogy a fellazított költségvetés „előbb-utóbb benyújtja a számlát”. „Gyurcsány Ferenc valótlanul állította, hogy a magyar gazdaság jó pályán halad, amikor az államadósság mértéke az idei évben már havonta majdnem 300 milliárd forinttal növekszik” - reagált a Fidesz-frakció gazdasági kabinetje a kormányfő szavaira. Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a miniszterelnök kijelentéseivel ellentétben a kormány két hónap alatt elérte az egész évre tervezett költségvetési hiány 54 százalékát, és az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott országok között Magyarországon a legkisebb a növekedés. „Gyurcsány Ferenc állításai nemcsak azért veszélyesek, mert félrevezetik Magyarország lakosságát, hanem azért is, mert a kormányzat és a miniszterelnök gazdasági hozzáértését is megkérdőjelezik a külföldi befektetők szemében” - olvasható a közleményben.