Magyar Szó, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

2005. április 1., péntek Az asztalra került? A bukaresti kormány a terv szerint tegnap tárgyalt a kisebbségi kerettörvényről Kolozsvári tudósítónktól Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden jel szerint tegnap terjesztette a román kormány elé a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetét (de lapzártáig nem értesültünk róla, hogy megtörtént-e). Erről szerdán döntöttek a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség, illetve a többi nemzeti kisebbség képviselői a kormánynál lezajlott egyezte­tő tanácskozáson. Az ülést vezető Markó Attila államtitkár ismertette a törvény kidolgozásának folyama­tát, hangsúlyozva, hogy a tervezet benyújtása után is folytatódnak majd az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a kormányprogram értelmében a kisebbségi törvény elfogadása a kor­mány prioritása. Véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a törvény tisztázza a Romániá­ban élő nemzeti kisebbségek, illetve az őket képviselő kisebbségi szervezetek státusát, hi­szen ez megteremti a kulturális autonómia létrehozásának feltételeit. A kerettörvény benyújtására két mód kínálkozott: a parlament valamelyik háza elé ter­jeszteni, vagy közvetlenül a kormánynak benyújtani - az RMDSZ végül az utóbbi változat mellett döntött. Ebben az esetben a kormányon belül előbb különféle minisztériumok ta­nulmányozzák, véleményezik majd a tervezetet, és amennyiben elfogadják, az már egyfaj­ta „ajánlólevéllel” kerül a parlament két háza elé. A lapunknak korábban nyilatkozó Márton Árpád parlamenti képviselő­­ a kerettör­vény kidolgozásával megbízott bizottság egyik tagja­­ elmondta, a tapasztalat azt mutatja, sokkal gördülékenyebb az útja azoknak a törvénytervezeteknek, amelyeket a kormány ter­jeszt a parlament elé, hiszen az ilyen tervezetek elméletileg a kormánykoalíció kötelező tá­mogatását élvezik. A törvénytervezet benyújtását erdélyi körökben elhamarkodottnak tartják, sokan úgy vélekednek, időt kellett volna adni a civil társadalom, a magyar közösség véleményalkotá­sára. Bár Markó Attila úgy nyilatkozott, a kerettörvénnyel kapcsolatos nyilvános vita folyta­tódik, ennek jelentőségét igencsak csorbítja az a tény, hogy a tervezetet már benyújtották, így annak formája akár véglegesnek is tekinthető, az esetleges módosítása már rendkívül körülményes lenne. Fennáll az a veszély, hogy a magyar intézmények, a civil szféra csupán demokratikus körökben jól mutató, szükséges,formalitásnak fogja érezni az annyira han­goztatott „konzultálást". A Romániában élő nemzeti kisebbségek csupán egy hét múlva ígérték álláspontjuk megfogalmazását a kisebbségi kerettörvényről. ■ KEREKES Edit Sorkatonaság és munkanélküliség Segíteni a pályakezdő fiatalokat A pályakezdő fiatalok foglalkoztatása érdekében fogalmazott meg javaslatcso­magot a Fidesz-frakció, azt kérve Csizmár Gábor munkaügyi minisztertől, hogy a ja­­vaslatokat nyújtsa be a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete elé - írja az MTI. Az MSZP szerint a kormány nyitott az el­lenzék szakmai jellegű javaslataira, de je­lentős, milliárdos hatású indítványok ér­vényesítéséről csak a szociális partnerek egyetértésével születhet döntés. Bernáth Ildikó, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője sajtótájé­koztatóján elmondta, hogy a javaslatcso­mag enyhítene a pályakezdő fiatalok vál­lalkozóvá válásához nyújtott támogatás feltételein. Javasolják, hogy a Munkaerő­piaci Alapból erre a támogatási formára fordított 6 milliárd forint további egymil­­liárddal egészüljön ki. A Fidesz-frakció szerint változtatni kellene a Munkaerőpiaci Alap által nyúj­tott munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó támogatás feltételein is, így a megyei munkaügyi tanácsok közreműkö­désével a mikro- és kisvállalkozások is pá­lyázhatnának, akár öt fő alatti munkaerő­bővüléssel is. Emellett a munkahelyte­remtő beruházást végző vállalkozások to­vábbi 25 százalékos támogatásemelést kapnának, ha pályakezdőt foglalkoztat­nak - mondta el Bernáth Ildikó. Az ellenzéki politikus a Központi Sta­tisztikai Hivatal adataira hivatkozva el­mondta: Gyurcsány Ferenc kormányfővé válása óta 29 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek és 41 ezer fővel csök­kent a foglalkoztatottak száma. Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette, hogy amikor Gyurcsány Ferenc átvette a kor­mányzást, 13,6 százalék volt a pályakezdő munkanélküliek aránya, míg most ez 19 százalék, az összes munkanélkülihez vi­szonyítva. Bernáth Ildikó azt mondta, javaslataik megvalósítása nem kerülne plusz pénz­be, a Munkaerőpiaci Alap 278 milliárd forintos keretéből kellene átcsoportosíta­ni a megfogalmazott célokra. Simon Gábor (MSZP) a Fidesz sajtó­­tájékoztatóján elhangzottakra reagálva az MTI-nek elmondta, hogy 2005 január­jában a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel haladta meg a kormányváltás előtti szintet. Tájékoztatása szerint a kormány cse­lekvő magatartást tanúsít a munkaerőpia­ci változások láttán, például a pályakezdő fiatalok esetében járulékcsökkentéssel ösztönzi a munkaadókat munkaerő-bőví­tésre. A magyarországi 15-24 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag megegyezik az uniós értékekkel - muta­tott rá Simon Gábor. Szerinte ma Magyarországon nem a munkanélküliségi arány kismértékű vál­tozásai jelentik az igazi problémát, ha­nem sokkal inkább az okoz gondot, hogy a rendszerváltás utáni években 1-1,5 mil­lió ember esett ki a foglalkoztatásból. Az igazi feladat az, hogy ezen változ­tassunk - mondta a szocialista képviselő. Rámutatott arra is, hogy a sorkatonai szolgálat eltörlése például mintegy 20 ezer fiatal munkaerőpiacon való megjele­nését eredményezte. A szegénység a baj Gyurcsány Ferenc a romák integrációjáról A magyar miniszterelnök nem híve a nemzeti-etnikai hovatartozás alapján indított programoknak, kormányfőként azt tartja feladatának, hogy általában a szegényeknek segítsen. Gyurcsány Ferenc erről egy rádióinterjúban beszélt. Kifejtette, hogy több a roma szegény ember Magyarországon arányaiban, mint a nem roma, „de én általában a szegényeknek, a nehéz sorsúaknak kell, hogy segítsek kormányfőként. A romák igazi problémája e tekintetben, a szociális nyavalyák megol­dásában nem az, hogy romák, hanem hogy szegények, kilátástalanok”. A kormány telepfelszámolási programjáról Gyurcsány Ferenc azt mondta: a költ­ségvetésben az idei évben 800 millió forintot különítettek el a probléma kezelésének elindítására. Mint mondta, a program körülbelül 200-250 családnak nyújt megoldást. „Egyéb­ként pedig pontosan tudom, hogyha még egyszer ennyi pénz lenne, az is kevés lenne ehhez, sőt a háromszor ennyi pénz is” - tette hozzá. Mmfió // kitekintoimagyar­ szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A Fidesz tizenhetedik születésnapja A Fidesz lényege a szabadságszeretet - hangsúlyozta Deutsch Tamás a párt ti­zenhetedik születésnapján az alapítók és a meghívottak előtt, a budapesti Bibó István Szakkollégiumban szerdán. A politikus, aki maga is a Fidesz ala­pítói közé tartozik, felidézte, hogy 17 évesen, 1983-ban szabadon szeretett vol­na dönteni az életéről, s hogy úgy érzi, ez a szabadságvágy lett a Fidesz lényege. - Talán ez az az érzés, amit nem túl­zás itt és most, ma a Fidesz-érzésnek ne­vezni: a szabadság szeretete - mondta Deutsch Tamás. Hozzátette, hogy „sze­retném, hogyha mindenekelőtt nem párt, nem is szövetség, hanem ez az ér­zés lennénk”. A politikus hangsúlyozta: szeretné, ha fideszesnek lenni mindenki számára azt jelentené, hogy szabadon szeretne és sza­badon is tud dönteni a saját életéről. Felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt sze­rették volna, ha nem Elnöki Tanács, ha­nem köztársasági elnök lenne, több­pártrendszert és szabad választásokat akartak, és azt, hogy Magyarország az európai közösség tagja legyen. De azt kevesen gondolták volna, hogy 15 évvel a rendszerváltás után Horn Gyula szóba kerülhet mint köztársasági elnök, hogy előbb a III/II-es, aztán pedig a KISZ ad­ja a miniszterelnököt, és hogy az uniós csatlakozást „a kommunisták nálunk is jobban szerették volna” - jegyezte meg ironikusan. A születésnapi narancs formájú torta 17 gyertyáját Deutsch Tamás kislánya és egy­ másik alapító, Bayer Zsolt kisfia fúj­ta el. Az ünnepségen részt vett Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke, valamint Chikán Attila, a Rajk László, illetve Stump Ist­ván, a Bibó-kollégium tizenhét évvel ezelőtti igazgatója, az alapítók közül pe­dig mások mellett Sasvári Szilárd. A Fiatal Demokraták Szövetségét (Fi­desz) 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban alapította 37 egyete­mista és főiskolai hallgató. Még ez év novemberében megtartot­ták a szervezet első kongresszusát, ame­lyen a Fidesz-tagok felső korhatárát 35 évben határozták meg. Ezt a korhatárt 1993-ban a párt debreceni kongresszu­sán törölték el. A fideszesek Legyen baloldali nő? A nemzetpolitikát távol kell tartani a pártpolitikától Nem szerencsés, ha bizonyos politikai erők időnként a nemzeti kártyát a belpo­litikában előhúzzák, s ezzel próbálnak tá­mogatókat, híveket szerezni, ennek a kér­désnek helyes mederbe kell kerülnie, tá­vol a pártpolitikától - fejtette ki Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke az Erdélyi Riport legújabb számában megjelent in­­terj­újában. A lap szerint Szili Katalin a legesélye­sebb arra, hogy az év második felétől a Magyar Köztársaság elnöke legyen - írja az MTI. Szili Katalin az interjúban fontosnak nevezte, hogy miután Magyarországnak volt liberális, majd konzervatív elnöke, le­gyen végre egy baloldali értékeket valló államfője is. „Egy közjogi méltóság, aki azzal van megáldva, hogy nő is, a mai po­litikai háborúskodás időszakában talán tehet valamit azért, hogy konszolidált tár­sadalmi viszonyok alakuljanak ki” - mondta a politikus, aki a társadalmi kü­lönbségek közelítését tartja a legfonto­sabb feladatnak. Szili Katalin nem tagadja, hogy a ket­tős állampolgárságról szóló népszavazás visszavetette azt az együttműködést, amely a nemzetpolitikát illetően többé­­kevésbé kialakult. Nem szerencsés, ha bi­zonyos politikai erők időnként a nemzeti kártyát a belpolitikában előhúzzák, s ez­zel próbálnak támogatókat, híveket sze­rezni - vélekedett. „Nekünk, az anyaor­szágban élőknek nem az a dolgunk, hogy kezet nyújtsunk a határon túliaknak. Az ember a testvérével nem kezet fog, ha­nem átöleli. Én azt szeretném, ha ez a kérdés egyszer s mindenkorra a helyes mederbe kerülne, távol a pártpolitikától” - szögezte le az interjúalany, aki a hatá­ron túli magyarságon belül tapasztalható megosztottságra is felhívta a figyelmet. A március 15-i ünnepségeken tapasz­talt „füttykoncertekre” vonatkozó kérdés­re válaszolva Szili Katalin kifejtette: a ma­gyar miniszterelnök helyesen járt el, hogy végigmondta ünnepi beszédét. „Ez a je­lenség azokat minősít, akik a pártpoliti­kust és nem a közjogi méltóságot látják abban, aki odaáll és szól a hallgatóság­hoz, legszebb ünnepünkön az egész nem­zethez” - mondta Szili, megjegyezve: „Mi már ilyen ’füttyös nemzet’ lettünk, ami azért furcsa, mert amúgy mindig is az eu­rópai kultúrához tartozónak vallottuk magunkat.” Az Erdélyi Riport felidézte, hogy a de­cemberi referendum előtt Szili Katalin kisebbségi álláspontot képviselt pártján belül. „Ma is tartom magam ahhoz, hogy lelkiismereti szavazásra kellett volna eb­ben a kérdésben hagyatkozni” - mondta az interjúalany azzal a „prózai” okkal in­dokolva véleményét, hogy 1997-ben szü­letett egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint közjogi méltóságok nem kampányolhatnak. „Ebből a szempontból szerettem volna a köztársasági elnök úr­nak is példát mutatni azzal, hogy a nyilvá­nosság előtt nem szabad sem az igen, sem a nem mögé állni - mondta a politikus, aki szerint az, hogy a politika hagyta nép­szavazásig fajulni a dolgokat, azt is jelen­tette, hogy a politika nem tudott mit kez­deni a kérdéssel. Gyenge a kormány teljesítménye Megszűnt a miniszterelnök népszerű­ségi fellángolása, de hiába vezet a nép­szerűségi listán a Fidesz, sokan nem tart­ják komoly kormányzati alternatívának - jelentette ki Stumpf István politológus. Az Orbán-kormány volt kancellária­­minisztere a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tatai fórumán vett részt. Az MTI-nek nyilatkozva azt a véleményét fejtette ki, hogy a magyar közélet rossz ál­lapotban van. - Látható, hogy a kormány teljesítmé­nye egyre gyengébb, ami most már meg­mutatkozik a közvélemény-kutatási szá­mokban is. Az emberek kezdik érzékelni, hogy a 2005-ös költségvetés megszorító költségvetés, és ez kezd megjelenni a szo­ciális szférában - mondta. A feszültségek jelen vannak az okta­tásban, hamarosan felbukkannak az ön­­kormányzatoknál és az egészségügyben is. A gazdatüntetés csak a jéghegy csúcsa volt, a kormánynak nincs világos képe ar­ról, hogy milyen országot akar építeni - közölte Stumpf István hozzátéve, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök körüli népszerűségi „boom” megszűnt. Ám az ellenzéknek is van javítanivaló­ja, mert hiába vezet a Fidesz támogatott­ságban jelentős előnnyel, az emberek te­temes hányada, főleg a bizonytalanok, „nem tekintik komoly kormányzati alter­natívának az ellenzéki erőket. Nyilvánva­ló, hogy most már elő kell állni nemcsak az ellenzék kulturális programjával, ha­nem az egészségügyi és gazdasági prog­rammal is - mondta Stumpf István. Jó pályán a magyar gazdaság Gyurcsány: Nincs szükség a költségvetés kiigazítására A magyar miniszterelnök nem lát okot a költségvetés kiigazítására. Gyur­csány Ferenc a közszolgálati rádióban su­gárzott interjúban azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a magyar gazdaság jó pá­lyán halad - úja az MTI. „A magyar gazdaság jó pályán halad, stabil pályán halad, húsz-egynéhány éve nem volt ilyen alacsony az infláció, Euró­pában dicséretesnek számító magas nö­vekedési pályán vagyunk, az idén újra vagy négy százalékkal növekedni fog a bé­rek és nyugdíjak vásárlóértéke” - mondta a kormányfő a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában. A költségvetés hiánya akkora, amek­korának terveztük - közölte, és emlékez­tetett arra, hogy a jegybank elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy „az idei költ­ségvetés minden korábbi költségvetésnél megalapozottabb és körültekintőbb”. - Én nem látok olyan folyamatot, amely miatt erre sort kellene keríteni - mondta a költségvetés esetleges kiigazítá­sát firtató újságírói kérdésre. A kormányfő közölte, tanult politikai elődei leckéjéből, abból, hogy a fellazí­tott költségvetés „előbb-utóbb benyújtja a számlát”. „Gyurcsány Ferenc valótlanul állítot­ta, hogy a magyar gazdaság jó pályán ha­lad, amikor az államadósság mértéke az idei évben már havonta majdnem 300 milliárd forinttal növekszik” - reagált a Fidesz-frakció gazdasági kabinetje a kor­mányfő szavaira. Az MTI-nek eljuttatott közlemény sze­rint a miniszterelnök kijelentéseivel ellen­tétben a kormány két hónap alatt elérte az egész évre tervezett költségvetési hiány 54 százalékát, és az Európai Unióhoz leg­utóbb csatlakozott országok között Ma­gyarországon a legkisebb a növekedés. „Gyurcsány Ferenc állításai nemcsak azért veszélyesek, mert félrevezetik Ma­gyarország lakosságát, hanem azért is, mert a kormányzat és a miniszterelnök gazdasági hozzáértését is megkérdőjele­zik a külföldi befektetők szemében” - ol­vasható a közleményben.

Next