Magyar Szó, 2005. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-10 / 107. szám

2005. május 10., kedd V­alamivel több mint egy éve létezik Újvidéken a Niti (Szálak) civil szervezet, mely a régi mesterségek és a hagyományos életmód megőrzésére alakult köz­pont, mint elnevezéséből kitűnik (Centar za ocuvanje sta­­rih veština i tradicionalnog načina življenja). Natasa Nov­­čic, az egyesület alapítója beszélt tevékenységükről, célja­ikról és terveikről. - Mindig érdekelt a folklór, főleg a tárgyi, abból is a ké­zimunka. A közgazdasági egyetem után 2-3 évet dolgoztam egy bankban, de valami kötetlenebb munkára vágytam - mondja. - Az egyetemről volt egy francia barátnőm, hoz­zám hasonló érdeklődésű, és eszembe jutott, hogy meg­próbálhatnánk Franciaországban be­mutatni és értékesíteni az itteni kézi­munkákat, kézműipari termékeket. Egy nyáron bejártuk Zlatibort, Draga­­cevo vidékét meg itt Szerémséget. Összeállítottunk egy olyan választékot, ami iránt a barátnőm szerint lenne ér­deklődés Franciaországban. Ez mintegy négy évvel ezelőtt tör­tént, és Natasa bevallása szerint jó dön­tés volt. Menet közben aztán kikristá­lyosodott az arculat: természetes anya­gokból - gyapjúból, kenderfonálból, pamutból, fából, szalmából - készült, kötött, szőtt, hímzett, faragott haszná­lati tárgyakkal jelennek meg különféle kiállításokon, eladással egybekötött be­mutatókon. - Tavaly januárban jegyeztettük be a civil szervezetet, a barátnőm pedig már korábban megalapította Francia­­országban az Ardy-Balkanes egyesüle­tet. Ott jóval szervezettebb a kézimun­kával való kereskedelem, nagyszabású kiállításokat szerveznek, s a világ min­den tájáról érkeznek kiállítók. A mi kí­nálatunkból a zlatibori pulóverek és a dragajevói kenderszőttesek iránt a leg­nagyobb az érdeklődés. S aztán ennek az arculatnak megfe­lelően alakult ki az együttműködés kü­lönféle egyesületekkel: a dragacevói asszonyok szövetkezetével (lakberen­dezést szolgáló szőttesek gyapjúból, pa­mutból és kenderből), a Női Textilmű­helyek Hálózatával, melynek néhány szerbiai városon kívül Verbászon is van műhelye, és a régi mesterségek művelőit tömöríti. Az Újvi­déki Szövők Egyesületével, az užicei Arany Kezek egyesü­lettel (itt készülnek zlatibori gyapjúból a kötött, majd gyapjúfonállal hímzett pulóverek), a szabadkai és a tavan­­kúti szalmaképkészítőkkel és még sok-sok egyéb olyan egyesülettel, melyek fölvállalták, hogy tevékenységükkel kereseti lehetőséghez juttatnak olyan asszonyokat, akik is­merik még a régi mesterségeket, és műhelymunkák során meg is tudják tanítani rá a fiatalokat. Erre épít a Niti, erre utal az elnevezése is. A hagyományt, a múltat a jelennel összekötő szál egyrészt, másrészt embereket köt össze, fog egybe, mintegy hálóként, mely képletesen beborítaná ezt a vidéket, elsősorban Vajdaságot, tágabb értelemben pedig egész Szerbiát, mint ahogyan Natasa, ez a nagyot álmodni és megvalósítani is tudó fiatalasszony megfogalmazta. Terveik azonban a jövőre nézve is vannak. Egyrészt a modern művészetek is érdeklődési körükbe tartoznak, és egyesületet kívánnak alapítani, másrészt az újvidéki Iparo­sok Egyesületével együttműködve folyamatban van a régi mesterségek iskolájának a megszervezése. A pénz már megvan rá, félig-meddig a helyiséggond is megoldódott, most már csak idő kérdése, mikor indulhat el. Jó alkalom lesz ez olyan munkanélküliek számára, akiket érdekel a kézművesség, és szívesen foglalkoznának például különfé­le emléktárgyak készítésével. Szándékuk szerint nyilvántartásba veszik majd mind­azokat, akik kézművességgel foglalkoznak, bemutat­ják a munkáikat, hogy aki erre a tájra vetődik, lássa, mi jellemző az itteni népi kultúrára. És vehessen is valamit, hogy hazavigye. Bíznak benne, hogy a fiata­lok megélhetési lehetőséget látnak majd benne, mert ez mindenképpen biztos távlatot jelentene. Gondolj merészet... ...és váltsd valóra! ■ FAJTNERM. Lídia A kötött pulóverre gyapjúszálas hímzés kerül kenderből szőtt lakástextília Atafic kozelkep@magyar­szo.co.yu KÖZELKÉP 11 Ú­rrá lett az országon az ag­resszivitás. Fiatalok késeinek, verik egymást. Megoldás-e er­re a fiatalok éjszakai kimenőjének korlátozása? Csökken-e az agresszió, ha éjfél előtt hazaér a fiatal? A VaMa- DiSz elnöke, Saláta Zoltán az iskolák megreformálásában látja a megol­dást. - Úgy érzem, hogy Szerbia-szerte a fiatalok, kiskorúak az állam részéről mellőzve vannak. Az ország nem tö­rődik a fiataljaival. Ezekre a problé­masorozatokra, az agresszivitásra, amelyeket most kezdtünk komolyan kezelni, nem feltétlenül az a megol­dás, hogy korlátozzuk a fiatalok moz­gásterét. Amíg fiatalkorú az illető, ad­dig a szülő felel érte. Úgy gondolom, hogy nem a fiatalokat kell fegyelmez­ni, hanem a szülőket. Ha visszaem­­lékszem, engem is elengedtek a szü­leim, amikor 14 éves voltam, de kikö­tésekkel, hogy időre érjek haza, vi­szont ha ezt nem tartottam be, akkor büntetést kaptam, és a zsebpénzemet sem emelték az egekig. Nem mindig a teljes odaadás a jó megoldás. Úgy gondolom, hogy a normális viselke­dés a szülői nevelésből ered. Ha az agresszivitást otthonról hozzák a fia­talok, akkor baj van, mert az utcán ez még csak megerősödik bennük - mondta. - Mi a véleményed a szavazás eredményéről? Ha nem a korlátozás­ban, akkor miben van a megoldás? - A szavazás eredményét elfoga­dom, de nem tudom teljes mérték­ben támogatni ezt a kezdeménye­zést. A problémának két fő forrása van. Az egyik a szülők, a család, vagyis a neveltetés, a másik pedig az oktatás. Ugyanis az oktatás egyben nevelés kellene hogy legyen, és amint tudjuk, elég elmaradott, régi­módi az oktatási rendszerünk. Egyál­talán nincs nevelés. Középiskolák­ban - tisztelet a kivételnek - nem adnak lehetőséget arra sem, hogy a megfelelő erkölcsi magatartást elsa­játítsák a diákok. Akár egy külön tantárgy is lehetne, amely ezzel fog­lalkozik. Egy internetes fórumon lát­tam - és nagyon jó ötletnek tartom -, hogy a rendőröket nem a fiatalok ellen kellene fordítani, hanem mint sítani a kiskorúaknak, külön odafi­gyelni a biztonságra, az alkoholfo­gyasztásra. Ha a fiatalok olyan kör­nyezetben vannak, amely nem gene­rálja, nem gerjeszti a feszültséget, akkor az már megoldás lehetne. ■ Mint a VaMaDiSz szabadkai el­nöke, szerinted a diákszövetség hoz­zá tud járulni ahhoz, hogy ez a visel­kedésforma megváltozzon? - A diákszövetség mint diák-ér­­dekfelügyelet működik, nekünk első­sorban az oktatás a legfőbb felada­tunk, a továbbtanulási lehetőségek terjesztése. Ha a helyzet igényli, ak­kor természetesen bekapcsolódunk. Felméréseket végezhetünk fiatalok körében, mert én úgy gondolom, hogy ha az érintetteket kérdezzük meg, akkor jobban tudjuk kezelni a problémát. Konkrét tervek még nem születtek, ötletek már vannak, de azok megvalósításához előbb fel kell mérnünk a helyzetet.­­ Gólyabálakat szerveztek, ame­lyek szintén éjszakába nyúlnak. Többször volt incidens is. Ezeket ho­gyan kezelitek? - A VaMaDiSz egyedül Újvidéken szervez Gólyabálat, és ebből kifolyó­lag sokkal könnyebben tudjuk korlá­tozni a korhatárt. Nagyon ritka az az eset, hogy kiskorú jelen legyen a Gó­lyabálon. Korlátoztuk a létszámot 400 főre, a biztonság pedig a legerősebb volt mint eddig bármikor. A Gólyabu­likat egy másik szervezet szervezi, ne- ■ A NAP INTERJÚJA ■ Nem tiltás, nevelés A Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke szerint nem a legjobb megoldás korlátozni a fiatalok kimenőjét Saláta Zoltán Egyáltalán nincs nevelés. Középiskolákban - tisztelet a kivétel­nek - nem adnak lehetőséget arra sem, hogy a megfelelő erköl­csi magatartást elsajátítsák a diákok. Akár egy külön tantárgy is lehetne, amely ezzel foglalkozik. Egy internetes fórumon lát­tam - és nagyon jó ötletnek tartom -, hogy a rendőröket nem a fiatalok ellen kellene fordítani, hanem mint tanácsadók, neve­lők kellenének hogy órákat tartsanak az iskolákban, tanácsadók, nevelők kellenének hogy órákat tartsanak az iskolákban. Magatartásról, viselkedésről kellene hogy tanfolyamot szervezzenek. Ha korlátozzuk a kijárást, és ezáltal ab­ban reménykedünk, hogy kisebb lesz az agresszivitás, csökken a kábító­szer-fogyasztás, alkoholfogyasztás, akkor úgy gondolom, hogy rossz úton járunk. Nem vagyok erről meg­győződve, hogy ez így lesz, ugyanis a fiatalok nagyon találékonyak, és álta­lában ha valamit megtiltunk, azt an­nál jobban fogják űzni. Ugyanez tör­ténik majd. Kijárási tilalom lesz, azt meg kell szegni. Az osztályfőnököket kell felkészíteni, konzultálni kell a szülőkkel, a szórakozóhelyek műkö­dését korhatárral kell korlátozni. Kü­lön szórakozóhelyeket kellene birto­tünk tehát csak a Gólyabálunk van Újvidéken. Mindig ügyelünk arra, hogy biztonság legyen. A fő forrása az agresszivitásnak, valamint a túlzott és korai alkoholfogyasztásnak az, hogy nincsenek iskolán kívüli lehető­ségek, szakkollégiumok, ösztöndíjak. Érdektelenek a fiatalok a kultúra, művészetek iránt. Ezt kellene a fiata­loknak biztosítani. Nagyon nagy a tá­volság a törvényhozás, vagyis az ál­lam és a fiatalok között. A törvény emlegetésekor a fiatalokban olyan érzést keltenek, mintha ők lennének az állam ellenségei. Vissza kellene térni a régi normákhoz, amikor a gyerekek tisztelték a szüleiket, fel­néztek rájuk, és az iskola egyben ne­velő intézmény is volt. ■ TÓMÓ Margaréta

Next