Magyar Szó, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

2005. június 16., csütörtök Lesz-e Turulmadaras szobor Szabadkán? Újra téma az első világháború után eltávolított emlékmű A Nyitott Ajtó civil szervezet e heti vi­taestjén a VMDP szabadkai képviselői a Turulmadaras szobor esetleges újbóli fel­állításáról számoltak be. Dr. Sepsey Csa­ba, a VMDP szabadkai szervezetének el­nöke szerint az 1899-ben felállított szo­bor rekonstrukciójára most nagyobb esély van, mint eddig bármikor. - 1996-ban vetettük fel először a kér­dést a községi képviselő-testület egyik ülésén, de akkor a testület elvetette, an­nak ellenére, hogy a magyar képviselők többséget alkottak. A községi képviselő­­testület múlt mandátumában is volt egy sikertelen kísérletünk - mondta az el­nök, majd hozzátette: - A választási kampányunk része volt a szobor visszaállítása, ami ellen semmi ki­vetnivalója nem lehet más nemzetiségű­­eknek sem. Eredetileg a millenniumra, a honfoglalás ezredik évfordulójára tervez­ték, de nem sikerült 1896-ban felállítani, ennek ellenére nemcsak a magyarok szobra lenne. Reméljük, az unokáink is látni fogják, hogy valamikor éltek itt ma­gyarok, remélhetőleg el is tudják majd ol­vasni a szobron levő feliratot - tette hoz­zá az elnök. Sepsey szerint a városi főépítész kine­vezésével jó esély nyílik arra, hogy ne egy ember kezében legyen a városrendezés, mint eddig volt. Elmondta, azzal, hogy nem volt városrendezési terve Szabadká­nak, minden nagyobb beruházást Kasza József engedélyezett, az ő jóváhagyása nélkül semmit sem lehetett építeni a vá­rosban. László Gyula, a VMDP községi képvi­selője, a városi műemlékvédelmi bizott­ság tagjaként elmondta, beterjesztette a bizottság elé indítványukat a szobor visszaállítására.­­ A bizottság első ülésén úgy tűnt, a VMSZ két tagja is támogatja az elképze­lést. Ha sikerül még egy szavazatot kap­nunk a héttagú bizottságban, akkor pozi­tív döntés születhet a kérdésben - mond­ta László, majd hozzátette: - Úgy tűnik, még a radikális képviselő sem ellenzi a szobor visszaállítását. Az illetékes szak­­szolgálattól kapott válaszban az áll, hogy egy téren nem lehet két szobor, de a Tu­rulmadaras szobor a mai Városi Könyvtár előtt állt, annak szerves része volt, és kell hogy legyen. Pontos dokumentációk van­nak arra vonatkozóan, hogyan nézett ki, hol állt a szobor és az obeliszkje, amit a második világháború után bontottak le, így esetleg jövőre, a honfoglalás 1110. év­fordulójára visszakerülhet a szobor a fő­térre - hallottuk László Gyulától. I VÍZ Megjelent! Kérje lapárusától! Önkritika A Nagybecskerek Védelme sajtótájékoztatójáról­ ­ A Nagybecskerek Védelme tavalyi választási kampányában ígéretet tett, hogy minden hat hónapban beszámolót kér azoktól, legyenek a párt tagjai vagy sem, akik a párt színeit képviselve jutot­tak bizonyos tisztségekhez - mondta Bi­­ljana Stajic sajtószóvivő a párt szerdai saj­tótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a párt különbizottsága már áttanulmányozta az eddig beérkezett beszámolókat, és valamennyit elfogadó­nak találta, kivéve a sportszövetségben le­vő tagjuk beszámolóját, aki értesüléseik szerint még a sportszövetség elnökségi ülésein sem volt mindig jelen, ezért szor­galmazni fogják visszahívását. Ugyanak­kor felszólította azokat, akik még nem nyújtották be a beszámolójukat, hogy ezt minél előbb tegyék meg. A beszámolók­nak többek között tartalmazniuk kell, hogy bizonyos intézményben a tagok ki­nevezése óta milyen eredményeket értek el, és a Nagybecskerek Védelme tagjai eb­ben milyen mértékben vettek részt, to­vábbá, hogy bizonyos intézményeken be­lül célszerűen használták-e fel a költség­­vetési eszközöket. A beszámolók alapján a Nagybecske­rek Védelme meghatározott időn belül nyilvánosan is kifejt majd véleményét egyes intézmények működéséről a város­ban - mondta Biljana Stajic. „ _ Sándor Zoltán Biljana Stajic X illantto kozeletunk@magyar­szo.co.yu KÖZÉLETÜNK 5 ______________ „Személyesen vállaljuk a felelősséget” Bunyik Zoltán: A VMSZ tisztségviselői elleni hadjárat mögött politikai, de etnikai indíttatás is rejlik Folytatás az 1. oldalról Egeresi Sándor, a VMSZ Tanácsának elnöke hangsúlyozta, a párt tisztségvise­lői a toleráns légkör kialakítása, az egy­más tiszteletben tartása szellemében te­vékenykedtek. A VMSZ és annak vezetői ellen beindult hadjárat a párt lejáratását célozta meg, hiszen olyan dolgokkal vá­dolják a VMSZ vezetőit, amelyeknek nincs alapja - mondta Egeresi. Hozzá­fűzte, a kampány célja az is, hogy gyen­gítsék a párt pozícióját a magyar többsé­gi önkormányzatokban, valamint tarto­mányi szinten is. Mint mondta, a VMSZ munkájával és tekintélyével fog küzdeni a vádak ellen, hiszen ez a párt a vajdasá­gi magyarság legkomolyabb érdekképvi­seletét képezi. A párt a jövőben is az eu­rópai utat és a demokratizálódás útját kí­vánja járni. A továbbiakban Egeresi beszámolt kétnapos prištinai látogatásáról, ahol a délkelet-európai régiók parlamentjei­nek összejövetelén vett részt. A tartomá­nyi parlament képviselőjeként alkalma volt bilaterális tárgyalásokat folytatni. A megbeszélések a régiók és azok képvise­lőházai együttműködésének erősítését szolgálták. A résztvevők elfogadták a Tartományi Képviselőház alelnökének javaslatát, hogy minden parlamentben alakítsanak albizottságot, melyet a délke­let-európai régiók parlamentjeinek együttműködésével bíznak meg. Javasla­tára, az EBESZ szervezésében, a szóban forgó régiók parlamenti képviselőinek következő találkozóját Újvidéken tartják meg. A kosovói látogatás benyomásairól beszélve Egeresi elmondta, a megoldás a dialógusban, valamint a szerbeknek az intézményrendszerbe való visszatérés­ben rejlik. Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke el­mondta, a tartományi kormány öt új ma­gyar, egy román és egy szerb általános is­kolát alapított Vajdaságban. Ezek eddig más iskolák kihelyezett tagozataiként lé­teztek, a jövőben azonban új iskolaként, önállóan működnek. Zentán megalakult a Petőfi Sándor Általános Iskola (a 24 osztályból 16-ban magyar nyelven folyik majd a tanítás), valamint a Thurzó Lajos Általános Iskola (32 magyar nyelvű osz­tállyal, ebből 2 Tornyoson), a Tömör­kény István Általános Iskola székhelye Tornyos (a 17 osztályból 2-2 Bogarason és Kevin), Felsőhegyen Csokonai Vitéz Mihály néven nyílik általános iskola (a 9 osztályból 1 Adahatárban), az ötödik az Ady Endre Általános Iskola, amely Tor­dán alakult meg ( 8 magyar osztállyal, mintegy 250 tanulóval). Bunyik a továbbiakban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kisebbségek nyel­vén megszervezendő oktatás programjá­nak megvalósítása céljából kedden az oktatásügyi titkárság együttműködési szerződést írt alá az Újvidéki Egyetem­mel. Ennek értelmében a tartomány anyagilag támogatja a magyar nyelvű ok­tatás programját, egyelőre három tan­tárgyból. Az oktatást több kar hallgatói­nak összevonásával szervezik meg. Az ok­tatásügyi titkár az európai mércék szem­pontjából is előrelépésként értékelte a projektumot. A továbbiakban elmondta, a titkárság a napokban összegezte a ma­gyar művelődés támogatásáról szóló ada­tait. A pályázatok alapján erre a célra 6,7 millió dinárt folyósítottak, ami mintegy 80 ezer euró értékének felel meg. A VMSZ elleni hadjárat kapcsán Bu­nyik Zoltán hangsúlyozta, a párt minden vezetője személyesen vállalja a felelőssé­get mindazért, amit a tisztsége alatt vég­zett, tehát senki sem akar sem a VMSZ, sem a vajdasági magyarság egésze mögé bújni. Mint mondta, a lejáratási kam­pánynak politikai, de etnikai indíttatása is van. Az oktatásügyi titkárság munkája során minden törvényes előírást betar­tott, ezért az okokat kénytelen vagyok másutt keresni, és ezek elsősorban a po­litika felé mutatnak - mondta. Az SZRP a parlamentben jelentette be, hogy felje­lentés készül Bunyik Zoltán ellen, amit további médiabejelentések követtek. Az ügyészség kezdetben erről semmit sem tudott, majd megkapták a rendőrségről érkező feljelentést, további két-három hét múltán pedig el is rendelték a vizsgá­latot. Mint ismeretes, a vizsgálóbíró hol­nap hallgatja ki Bunyikot, mindeddig azonban érdeklődésére azt a választ kap­ta, hogy a kihallgatás előtt nincs joga megtudni, mivel is terhelik valójában. Ugyanakkor a rendőrség különféle in­formációkkal szolgált a bulvárlapoknak, amit a VMSZ alelnöke a nyomásgyakor­lás és a lejáratás formájának minősít. A rendőrségi felügyelő, aki most ezzel az esettel foglalkozik, a radikálisok szimpa­tizánsa, és korábban is vizsgálatot folyta­tott a titkárságon. Munkája során tör­vényellenes lépéseket is tett, ami miatt várhatóan eljárást indítunk ellene - mondta Bunyik, aki meggyőződését fe­jezte ki, hogy megrendelt vizsgálat in­dult ellene, és politikai leszámolásról van szó. Hangsúlyozta: vagyonnyilatko­zatot tett, és elvárja, hogy ugyanígy járja­nak el azok is, akik őt vádolják, mert ak­kor kiderül, ki gazdagodott meg az el­múlt évek folyamán. Véleménye szerint a rendőrség és az igazságszolgáltatási szervek nem egy esetben szelektív mó­don működnek, ami a hadjárat etnikai indíttatását támasztja alá, és ezért kérte a VMSZ a nemzetközi megfigyelők jelenlé­tét a szóban forgó ügyek kapcsán. Bátori József, a VMSZ Tanácsának tagja a salzburgi Osztrák-Magyar Társa­ság és a budapesti Közép-Európai Club Pannónia Egyesület, valamint Sinkovics Gyula, az 56-os Szövetség országos elnö­kének nyilatkozatát olvasta fel, melyek elítélik a vajdasági magyarok vezetői el­leni hatósági fellépést. Csíkos János tar­tományi sport- és ifjúsági titkárhelyettes a Toleranciakupa lényegét ismertette, hangsúlyozván, a sportrendezvényeken jelentkező vandalizmus elkerülése érde­kében más lépéseket is tesznek. ■ O.K A Háborúellenes Központ és a Nyílt Társadalom Ala­pítvány szervezésében tegnap az újvidéki Park Szállóban egész napos tanácskozást tartottak Az emberi jogok érvé­nyesülése a szerbiai bíróságokon témára. Tulajdonkép­pen egyéves felmérés eredményét ismertették, s azt kö­vetően a hozzáértő szakemberek vitázhattak arról, hogy az igazságszolgáltatásban nálunk mennyire érvényesül­nek az emberi jogok. Aleksandar Resanovic, a Háború­ellenes Központ igazgatója megnyitóbeszédében ismer­tette, hogy mintegy 25 szerbiai kerületi bíróságon és a hozzájuk tartozó néhány községi bíróságon a 2004-es év­re vonatkozó büntetőjogi tárgyakat vizsgálták meg azt elemezve, hogy a bírósági büntetőeljárás során tisztelet­ben tartották-e az emberi jogokat. Mintegy 29 szakkép­zett megfigyelő végezte az elemzést, amelynek során 260 tárgyat vizsgáltak át az évi több ezer ügyből, általában olyan tárgyakat válogattak, amelyek legjellemzőbbek a kerületi és a községi bíróságok eljárási tevékenysége so­rán, valamint olyan ügyeket, amelyek a legnagyobb port kavarták fel, vagy azokat a tárgyakat, amelyek pere során valami módon a végrehajtó hatalom beavatkozott. Azt fi­gyelték, hogy tiszteletben tartja-e a bíróság az emberi jo­gokat, és ha megszegi, az milyen módon történik. A tör­vény alkalmazásának hiányosságára mutattak rá, és fel­hívták a figyelmet az olyan esetekre, amikor súlyos mu­lasztás történt. Egyértelműen megállapították, hogy az emberi jogok megszegése a büntetőeljárás során nem a bíróság munkájára jellemző, hanem az jóval korábbi sza­kaszban történik, az úgynevezett büntetőeljárás kezdeti fázisában, vagy pedig a vizsgálat során. Magyarán nem a bírók okolhatók az emberi jogok megszegéséért, hanem ez inkább a rendőrségre és az ügyészségre jellemző. A védelemre való jog megszegése a legtöbbször fordul elő, és ezt csakis büntetőeljárás során észlelték. A legtöbb pa­nasz arra vonatkozóan érkezett, hogy nagyon sokáig el­húzódnak a tárgyalások, szinte úgy tűnik, soha nem ér­nek véget, s ily módon is gátolják az érintettek emberi jogainak megvalósulását. A gyakorlat azt mutatja, hogy akár 10 évig tartó büntetőperek is vannak. Többször ta­pasztalták az ártatlansági vélelem elv megszegését is, ami szintén az emberi jogok tiszteletben nem tartásának szá­mít. Arra is rámutattak, hogy a büntetőeljárás során igen ritkán alkalmazzák az óvadékmegfizettetési módszert, pedig a büntetőtörvény ezt is előirányozza. A tanácskozáson bíróságok, ügyészségek, vajdasági kerületi és községi bíróságok, ügyészségek képviselői vet­tek részt, valamint a bűnüldözéssel foglalkozó szervek és a tudományos intézetek dolgozói. A jelentés elkészítése során Slobodan Nadrijanski, az újvidéki Kerületi Bíró­ság elnöke is elmondta véleményét, amit a tegnapi ta­nácskozáson megismételt. Nézete szerint a törvényein­ket összehangolták mindazokkal a nemzetközi jogszabá­lyokkal, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartását irányozzák elő, ezért e kérdés megvalósításnak normatív akadálya nincs. A gond a gyakorlattal van, ő abban látja, hogy a bíróságok nem elég hatékonyak és naprakészen dolgoznak. Azt is kifogásolja, hogy a bíróságok nem tar­tanak fenn kellő kapcsolatot a médiával, nézetük szerint az emberi jogok kedvezőbb érvényesülése érdekében a következőket kellene tenniük a bíróságoknak: nyíltan és hozzáférhetően kell dolgozniuk, állandóan kapcsolatot tartva a médiával, akár közlemények, vagy sajtószóvivő útján rendszeresen sajtótájékoztatókat kell tartaniuk, és interneten is értesíteniük kell a nyilvánosságot arról, hogy a bíróságon milyen ügyeket tárgyalnak. Ő annak a híve, hogy a bíróságok az ügyvédekkel és az ügyészekkel megbeszéléseket, tárgyalásokat folytassanak, és ezekre az összejövetelekre hívják meg a sajtó képviselőit is. Ily módon a nyilvánosság bevonásával hathatnának arra, hogy az emberekben jobban tudatosodjon, mire van jo­guk, miként érvényesíthetik emberi jogaikat. A tanácskozás üzeneteként megfogalmazták, hogy mindenképpen a büntetőperek hatékonyságára és nap­rakészségére kell törekedniük, és arra, hogy az eljárás minden szakaszában az érintett személyeknek joguk le­gyen a védelemre. Aleksandar Resanovici, a Háborúelle­nes Központ igazgatója leszögezte, hogy nem a bírósá­gok munkáját fogják a jövőben ellenőrizni, hanem in­kább a rendőrségre összpontosítanak majd, de a rendőr­ség reformját követően. ■ VARJÚ Márta Vég nélküli perek Az emberi jogok érvényesülése a szerbiai bíróságokon témájú tanácskozásról Oros András A tanácskozás résztvevői

Next