Magyar Szó, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-16 / 139. szám
2005. június 16., csütörtök Lesz-e Turulmadaras szobor Szabadkán? Újra téma az első világháború után eltávolított emlékmű A Nyitott Ajtó civil szervezet e heti vitaestjén a VMDP szabadkai képviselői a Turulmadaras szobor esetleges újbóli felállításáról számoltak be. Dr. Sepsey Csaba, a VMDP szabadkai szervezetének elnöke szerint az 1899-ben felállított szobor rekonstrukciójára most nagyobb esély van, mint eddig bármikor. - 1996-ban vetettük fel először a kérdést a községi képviselő-testület egyik ülésén, de akkor a testület elvetette, annak ellenére, hogy a magyar képviselők többséget alkottak. A községi képviselőtestület múlt mandátumában is volt egy sikertelen kísérletünk - mondta az elnök, majd hozzátette: - A választási kampányunk része volt a szobor visszaállítása, ami ellen semmi kivetnivalója nem lehet más nemzetiségűeknek sem. Eredetileg a millenniumra, a honfoglalás ezredik évfordulójára tervezték, de nem sikerült 1896-ban felállítani, ennek ellenére nemcsak a magyarok szobra lenne. Reméljük, az unokáink is látni fogják, hogy valamikor éltek itt magyarok, remélhetőleg el is tudják majd olvasni a szobron levő feliratot - tette hozzá az elnök. Sepsey szerint a városi főépítész kinevezésével jó esély nyílik arra, hogy ne egy ember kezében legyen a városrendezés, mint eddig volt. Elmondta, azzal, hogy nem volt városrendezési terve Szabadkának, minden nagyobb beruházást Kasza József engedélyezett, az ő jóváhagyása nélkül semmit sem lehetett építeni a városban. László Gyula, a VMDP községi képviselője, a városi műemlékvédelmi bizottság tagjaként elmondta, beterjesztette a bizottság elé indítványukat a szobor visszaállítására. A bizottság első ülésén úgy tűnt, a VMSZ két tagja is támogatja az elképzelést. Ha sikerül még egy szavazatot kapnunk a héttagú bizottságban, akkor pozitív döntés születhet a kérdésben - mondta László, majd hozzátette: - Úgy tűnik, még a radikális képviselő sem ellenzi a szobor visszaállítását. Az illetékes szakszolgálattól kapott válaszban az áll, hogy egy téren nem lehet két szobor, de a Turulmadaras szobor a mai Városi Könyvtár előtt állt, annak szerves része volt, és kell hogy legyen. Pontos dokumentációk vannak arra vonatkozóan, hogyan nézett ki, hol állt a szobor és az obeliszkje, amit a második világháború után bontottak le, így esetleg jövőre, a honfoglalás 1110. évfordulójára visszakerülhet a szobor a főtérre - hallottuk László Gyulától. I VÍZ Megjelent! Kérje lapárusától! Önkritika A Nagybecskerek Védelme sajtótájékoztatójáról A Nagybecskerek Védelme tavalyi választási kampányában ígéretet tett, hogy minden hat hónapban beszámolót kér azoktól, legyenek a párt tagjai vagy sem, akik a párt színeit képviselve jutottak bizonyos tisztségekhez - mondta Biljana Stajic sajtószóvivő a párt szerdai sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a párt különbizottsága már áttanulmányozta az eddig beérkezett beszámolókat, és valamennyit elfogadónak találta, kivéve a sportszövetségben levő tagjuk beszámolóját, aki értesüléseik szerint még a sportszövetség elnökségi ülésein sem volt mindig jelen, ezért szorgalmazni fogják visszahívását. Ugyanakkor felszólította azokat, akik még nem nyújtották be a beszámolójukat, hogy ezt minél előbb tegyék meg. A beszámolóknak többek között tartalmazniuk kell, hogy bizonyos intézményben a tagok kinevezése óta milyen eredményeket értek el, és a Nagybecskerek Védelme tagjai ebben milyen mértékben vettek részt, továbbá, hogy bizonyos intézményeken belül célszerűen használták-e fel a költségvetési eszközöket. A beszámolók alapján a Nagybecskerek Védelme meghatározott időn belül nyilvánosan is kifejt majd véleményét egyes intézmények működéséről a városban - mondta Biljana Stajic. „ _ Sándor Zoltán Biljana Stajic X illantto kozeletunk@magyarszo.co.yu KÖZÉLETÜNK 5 ______________ „Személyesen vállaljuk a felelősséget” Bunyik Zoltán: A VMSZ tisztségviselői elleni hadjárat mögött politikai, de etnikai indíttatás is rejlik Folytatás az 1. oldalról Egeresi Sándor, a VMSZ Tanácsának elnöke hangsúlyozta, a párt tisztségviselői a toleráns légkör kialakítása, az egymás tiszteletben tartása szellemében tevékenykedtek. A VMSZ és annak vezetői ellen beindult hadjárat a párt lejáratását célozta meg, hiszen olyan dolgokkal vádolják a VMSZ vezetőit, amelyeknek nincs alapja - mondta Egeresi. Hozzáfűzte, a kampány célja az is, hogy gyengítsék a párt pozícióját a magyar többségi önkormányzatokban, valamint tartományi szinten is. Mint mondta, a VMSZ munkájával és tekintélyével fog küzdeni a vádak ellen, hiszen ez a párt a vajdasági magyarság legkomolyabb érdekképviseletét képezi. A párt a jövőben is az európai utat és a demokratizálódás útját kívánja járni. A továbbiakban Egeresi beszámolt kétnapos prištinai látogatásáról, ahol a délkelet-európai régiók parlamentjeinek összejövetelén vett részt. A tartományi parlament képviselőjeként alkalma volt bilaterális tárgyalásokat folytatni. A megbeszélések a régiók és azok képviselőházai együttműködésének erősítését szolgálták. A résztvevők elfogadták a Tartományi Képviselőház alelnökének javaslatát, hogy minden parlamentben alakítsanak albizottságot, melyet a délkelet-európai régiók parlamentjeinek együttműködésével bíznak meg. Javaslatára, az EBESZ szervezésében, a szóban forgó régiók parlamenti képviselőinek következő találkozóját Újvidéken tartják meg. A kosovói látogatás benyomásairól beszélve Egeresi elmondta, a megoldás a dialógusban, valamint a szerbeknek az intézményrendszerbe való visszatérésben rejlik. Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke elmondta, a tartományi kormány öt új magyar, egy román és egy szerb általános iskolát alapított Vajdaságban. Ezek eddig más iskolák kihelyezett tagozataiként léteztek, a jövőben azonban új iskolaként, önállóan működnek. Zentán megalakult a Petőfi Sándor Általános Iskola (a 24 osztályból 16-ban magyar nyelven folyik majd a tanítás), valamint a Thurzó Lajos Általános Iskola (32 magyar nyelvű osztállyal, ebből 2 Tornyoson), a Tömörkény István Általános Iskola székhelye Tornyos (a 17 osztályból 2-2 Bogarason és Kevin), Felsőhegyen Csokonai Vitéz Mihály néven nyílik általános iskola (a 9 osztályból 1 Adahatárban), az ötödik az Ady Endre Általános Iskola, amely Tordán alakult meg ( 8 magyar osztállyal, mintegy 250 tanulóval). Bunyik a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek nyelvén megszervezendő oktatás programjának megvalósítása céljából kedden az oktatásügyi titkárság együttműködési szerződést írt alá az Újvidéki Egyetemmel. Ennek értelmében a tartomány anyagilag támogatja a magyar nyelvű oktatás programját, egyelőre három tantárgyból. Az oktatást több kar hallgatóinak összevonásával szervezik meg. Az oktatásügyi titkár az európai mércék szempontjából is előrelépésként értékelte a projektumot. A továbbiakban elmondta, a titkárság a napokban összegezte a magyar művelődés támogatásáról szóló adatait. A pályázatok alapján erre a célra 6,7 millió dinárt folyósítottak, ami mintegy 80 ezer euró értékének felel meg. A VMSZ elleni hadjárat kapcsán Bunyik Zoltán hangsúlyozta, a párt minden vezetője személyesen vállalja a felelősséget mindazért, amit a tisztsége alatt végzett, tehát senki sem akar sem a VMSZ, sem a vajdasági magyarság egésze mögé bújni. Mint mondta, a lejáratási kampánynak politikai, de etnikai indíttatása is van. Az oktatásügyi titkárság munkája során minden törvényes előírást betartott, ezért az okokat kénytelen vagyok másutt keresni, és ezek elsősorban a politika felé mutatnak - mondta. Az SZRP a parlamentben jelentette be, hogy feljelentés készül Bunyik Zoltán ellen, amit további médiabejelentések követtek. Az ügyészség kezdetben erről semmit sem tudott, majd megkapták a rendőrségről érkező feljelentést, további két-három hét múltán pedig el is rendelték a vizsgálatot. Mint ismeretes, a vizsgálóbíró holnap hallgatja ki Bunyikot, mindeddig azonban érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a kihallgatás előtt nincs joga megtudni, mivel is terhelik valójában. Ugyanakkor a rendőrség különféle információkkal szolgált a bulvárlapoknak, amit a VMSZ alelnöke a nyomásgyakorlás és a lejáratás formájának minősít. A rendőrségi felügyelő, aki most ezzel az esettel foglalkozik, a radikálisok szimpatizánsa, és korábban is vizsgálatot folytatott a titkárságon. Munkája során törvényellenes lépéseket is tett, ami miatt várhatóan eljárást indítunk ellene - mondta Bunyik, aki meggyőződését fejezte ki, hogy megrendelt vizsgálat indult ellene, és politikai leszámolásról van szó. Hangsúlyozta: vagyonnyilatkozatot tett, és elvárja, hogy ugyanígy járjanak el azok is, akik őt vádolják, mert akkor kiderül, ki gazdagodott meg az elmúlt évek folyamán. Véleménye szerint a rendőrség és az igazságszolgáltatási szervek nem egy esetben szelektív módon működnek, ami a hadjárat etnikai indíttatását támasztja alá, és ezért kérte a VMSZ a nemzetközi megfigyelők jelenlétét a szóban forgó ügyek kapcsán. Bátori József, a VMSZ Tanácsának tagja a salzburgi Osztrák-Magyar Társaság és a budapesti Közép-Európai Club Pannónia Egyesület, valamint Sinkovics Gyula, az 56-os Szövetség országos elnökének nyilatkozatát olvasta fel, melyek elítélik a vajdasági magyarok vezetői elleni hatósági fellépést. Csíkos János tartományi sport- és ifjúsági titkárhelyettes a Toleranciakupa lényegét ismertette, hangsúlyozván, a sportrendezvényeken jelentkező vandalizmus elkerülése érdekében más lépéseket is tesznek. ■ O.K A Háborúellenes Központ és a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezésében tegnap az újvidéki Park Szállóban egész napos tanácskozást tartottak Az emberi jogok érvényesülése a szerbiai bíróságokon témára. Tulajdonképpen egyéves felmérés eredményét ismertették, s azt követően a hozzáértő szakemberek vitázhattak arról, hogy az igazságszolgáltatásban nálunk mennyire érvényesülnek az emberi jogok. Aleksandar Resanovic, a Háborúellenes Központ igazgatója megnyitóbeszédében ismertette, hogy mintegy 25 szerbiai kerületi bíróságon és a hozzájuk tartozó néhány községi bíróságon a 2004-es évre vonatkozó büntetőjogi tárgyakat vizsgálták meg azt elemezve, hogy a bírósági büntetőeljárás során tiszteletben tartották-e az emberi jogokat. Mintegy 29 szakképzett megfigyelő végezte az elemzést, amelynek során 260 tárgyat vizsgáltak át az évi több ezer ügyből, általában olyan tárgyakat válogattak, amelyek legjellemzőbbek a kerületi és a községi bíróságok eljárási tevékenysége során, valamint olyan ügyeket, amelyek a legnagyobb port kavarták fel, vagy azokat a tárgyakat, amelyek pere során valami módon a végrehajtó hatalom beavatkozott. Azt figyelték, hogy tiszteletben tartja-e a bíróság az emberi jogokat, és ha megszegi, az milyen módon történik. A törvény alkalmazásának hiányosságára mutattak rá, és felhívták a figyelmet az olyan esetekre, amikor súlyos mulasztás történt. Egyértelműen megállapították, hogy az emberi jogok megszegése a büntetőeljárás során nem a bíróság munkájára jellemző, hanem az jóval korábbi szakaszban történik, az úgynevezett büntetőeljárás kezdeti fázisában, vagy pedig a vizsgálat során. Magyarán nem a bírók okolhatók az emberi jogok megszegéséért, hanem ez inkább a rendőrségre és az ügyészségre jellemző. A védelemre való jog megszegése a legtöbbször fordul elő, és ezt csakis büntetőeljárás során észlelték. A legtöbb panasz arra vonatkozóan érkezett, hogy nagyon sokáig elhúzódnak a tárgyalások, szinte úgy tűnik, soha nem érnek véget, s ily módon is gátolják az érintettek emberi jogainak megvalósulását. A gyakorlat azt mutatja, hogy akár 10 évig tartó büntetőperek is vannak. Többször tapasztalták az ártatlansági vélelem elv megszegését is, ami szintén az emberi jogok tiszteletben nem tartásának számít. Arra is rámutattak, hogy a büntetőeljárás során igen ritkán alkalmazzák az óvadékmegfizettetési módszert, pedig a büntetőtörvény ezt is előirányozza. A tanácskozáson bíróságok, ügyészségek, vajdasági kerületi és községi bíróságok, ügyészségek képviselői vettek részt, valamint a bűnüldözéssel foglalkozó szervek és a tudományos intézetek dolgozói. A jelentés elkészítése során Slobodan Nadrijanski, az újvidéki Kerületi Bíróság elnöke is elmondta véleményét, amit a tegnapi tanácskozáson megismételt. Nézete szerint a törvényeinket összehangolták mindazokkal a nemzetközi jogszabályokkal, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartását irányozzák elő, ezért e kérdés megvalósításnak normatív akadálya nincs. A gond a gyakorlattal van, ő abban látja, hogy a bíróságok nem elég hatékonyak és naprakészen dolgoznak. Azt is kifogásolja, hogy a bíróságok nem tartanak fenn kellő kapcsolatot a médiával, nézetük szerint az emberi jogok kedvezőbb érvényesülése érdekében a következőket kellene tenniük a bíróságoknak: nyíltan és hozzáférhetően kell dolgozniuk, állandóan kapcsolatot tartva a médiával, akár közlemények, vagy sajtószóvivő útján rendszeresen sajtótájékoztatókat kell tartaniuk, és interneten is értesíteniük kell a nyilvánosságot arról, hogy a bíróságon milyen ügyeket tárgyalnak. Ő annak a híve, hogy a bíróságok az ügyvédekkel és az ügyészekkel megbeszéléseket, tárgyalásokat folytassanak, és ezekre az összejövetelekre hívják meg a sajtó képviselőit is. Ily módon a nyilvánosság bevonásával hathatnának arra, hogy az emberekben jobban tudatosodjon, mire van joguk, miként érvényesíthetik emberi jogaikat. A tanácskozás üzeneteként megfogalmazták, hogy mindenképpen a büntetőperek hatékonyságára és naprakészségére kell törekedniük, és arra, hogy az eljárás minden szakaszában az érintett személyeknek joguk legyen a védelemre. Aleksandar Resanovici, a Háborúellenes Központ igazgatója leszögezte, hogy nem a bíróságok munkáját fogják a jövőben ellenőrizni, hanem inkább a rendőrségre összpontosítanak majd, de a rendőrség reformját követően. ■ VARJÚ Márta Vég nélküli perek Az emberi jogok érvényesülése a szerbiai bíróságokon témájú tanácskozásról Oros András A tanácskozás résztvevői