Magyar Szó, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

A Tartományi Képviselőház tegnapi ülését, a szokáshoz híven, négy napirendi ponttal hívták össze, de az ülés kezdetén még legalább ennyit beterjesztettek, így végül is kilencre duzzadt a megtárgyalan­dó kérdések száma. A legnagyobb érdek­lődést mindenképpen a srebrenicai vé­rengzésről szóló deklaráció övezte, már napok óta ez foglalkoztatja a közvéle­ményt, hogy vajon a tartományi parla­ment állást foglal-e erről a kérdésről. Ere­detileg az volt az elképzelés, hogy a TVT terjeszd a parlament elé a deklarációt, de ettől szinte az utolsó pillanatban elálltak, majd olyan megoldás született, hogy az Együtt Vajdaságért koalíció javasolja e kérdés megvitatását. A tegnapi ülésen, a napirendi pontok részletezésekor Nenad Canak, a VSZL el­nöke vállalta magára a beterjesztő szere­pét, s ő ismertette a srebrenicai gaztettek elkövetésének 10. évfordulójára vonatko­zó tájékoztató lényegét. Elmondta, hogy Srebrenicán a második világháború befe­jezése óta a világon a legszörnyűbb geno­cídiumot követték el, s erről a tartomány­nak kötelessége a vajdasági közvéle­ményt, az itt élő embereket tájékoztatni, feltárni előttük az igazságot, s egyben sar­kallni a képviselőházat arra, hogy ítélje el a szörnyűségeket, és mondja ki nyíltan, hogy kik állnak a vérengzés mögött, kik a bűnösök, ami azért is fontos, hogy a kol­lektív bűnösséggel ne bélyegezzenek meg egy egész népet. Felkérte képviselő­­társait, tegyék félre a pártfegyelmet és a pártpolitikát, ne a mindennapi politikai érdekek megvalósítására gondoljanak, amikor szavaznak a kérdés napirendre tűzésekor, hanem emberileg ítéljék el a vérengzést. Nenad Canak beterjesztése után Bo­ján Kostres házelnök szavazást rendelt el, aminek az lett a vége, hogy az Együtt Vaj­daságért koalíció hét tagja igennel vok­solt, a radikálisok és a hasonló gondolko­dásúak, összesen 32-en, ellene voltak, és 51-en tartózkodtak, így a Srebrenica-ügy nem került napirendre a tegnapi ülésen, talán majd hamarosan, egy másik alka­lommal tárgyalnak róla. (Folytatása a 4. oldalon) TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ Srebrenicáról majd máskor Csak a VSZL támogatta a tömegmészárlásról szóló tájékoztatót - Több vajdasági érdekeket védő határozatjavaslat született - Igazgatóváltás a Dnevnik-házban - Az aratási előkészületekről Ötös András Ülésezik a tartományi parlament Washington feloldotta az utolsó szankciókat is Kereskedelmi kedvezmény Szerbia és Montenegrónak George W. Bush amerikai elnök ren­deletet írt alá, ezzel Szerbia és Monteneg­ró számára kereskedelmi kedvezménye­ket hagyott jóvá. „A kereskedelemről szó­ló törvény 502-es szakaszával összhang­ban (amely feljogosítja az elnököt, hogy meghatározza azokat a fejlődő országo­kat, amelyek általános kedvezményeket kaphatnak) javasolom, hogy Szerbia és Montenegró haszonélvezője legyen az Egyesült Államokkal való előnyös keres­kedelem általános rendszerének” - áll a tegnap aláírt rendeletben. Az általános kereskedelmi kedvezmé­nyekkel az amerikai kormány rendszerint a fejlődő országokat segíti. Ez lehetővé hivatott tenni az árucsere-forgalom bővü­lését, hiszen 144 ország mintegy 4600 ter­mékének vámmentességét jelenti. Ilyen módon az Egyesült Államokba szállítható Szerbia és Montenegró-i áru széles palet­tája - elsősorban az acél és más fémipari termékek -­előtt megnyílik a kapu. Az amerikai elnök rendeletével a Slobodan Milosevic rezsimje ellen 1992-ben beveze­tett szankciókkal kapcsolatos utolsó kor­látozó rendelet is hatályát vesztette. Az általános kereskedelmi kedvezmé­nyek jóváhagyását követően Svetozar Ma­­rovic, az Államközösség elnöke, köszönő­levelet intézett Bushhoz, melyben egye­bek között hangsúlyozza, hogy Szerbia és Montenegró stratégiai partnernek tekinti az Egyesült Államokat, és kiemeli, hogy a rendelet a gyakorlati mellett jelképes és politikai értékkel is bír, hiszen a két or­szág folyamatosan javuló együttműködé­sének tanúbizonysága. Marovic, az USA jövőbeli támogatását illető reményeit is tolmácsolva, az Államközösség nemzetkö­zi kötelezettségeinek maradéktalan telje­sítésében való határozottságát fejezte ki. A washingtoni lépést külön-külön üd­vözölte Boris Tadic szerbiai elnök és Vo­jislav Kostunica kormányfő is. Az ameri­kai rendeletet kommentálva Miroljub La­bus, a szerb kormány alelnöke úgy fogal­mazott, hogy ez a kormány reformtörek­véseinek elismerését jelenti, és a kétolda­lú kapcsolatok folyamatos javulásának bi­zonyítéka is. Milan Parivodic, a külgazdasági kap­csolatokkal megbízott köztársasági mi­niszter, a Szerbia ipari lehetőségei elne­vezésű belgrádi tanácskozás megnyitóján azt mondta, hogy az Államközösség az ál­talános kereskedelmi kedvezmények jó­váhagyása révén 4600 terméket szállíthat vámmentesen az Egyesült Államokba. Folytatása a 2. oldalon ISO 9001:2000 . .. • ELEKTRONIKUS BANKSZOLGÁLTATÁS­­ SMS-ÜZENET ÚTJÁN I •□□OR NOVI SAD • AD Zentai fiókintézet Posta utca 14., 024/815-501 KÖZÉLETI NAPILAP Újvidék, 2005. július 1., péntek Dúl. évf., 152. (20 183.) szám ■ Ára 25 Din Vegyen részt a MSZ előfizetési akciójban! Legalább 9 dinár legyen a búzaár Danijel Petrovic vajdasági mezőgazdasági titkár és a Vojvodina Agrar képvise­lői tegnap megállapodtak abban, hogy az idei búza kilogrammjának ára nem le­het 9 dinárnál alacsonyabb. A Vojvodina Agrar képviselői figyelmeztettek arra, hogy ha a búza piaci ára a megbeszélt összegnél alacsonyabb lesz, a kormány kény­telen lenne 1 dináros prémiumot fizetni a termés kilogrammjára. (Beta) Maradjon kötelező a nyaralási pótlék Az ellenzék bírálja a munkaügyi javaslat módosításait A szerbiai parlament tegnap általá­nosságban megvitatta a munkaügyi tör­vény módosítási javaslatát, amit az ellen­zéki képviselők a legkeményebben bírál­tak, restriktívnek és „a foglalkoztatottakat megkárosítónak” minősítették. A javasolt módosítások megszüntetik a munkaadónak azt a kötelességét, hogy a foglalkoztatottaknak nyaralási pótlékot és ételpénzt fizessen ki. 2006. január 1-je után lehetőség lenne ezek kifizetésére, de keresetnek minősülnének. Az ellenzéki képviselők keményen bí­rálták azt a javaslatot is, amely szerint a keresetet a holtmunka alapján az eddigi 0,8 százalék helyett 0,4 százalékkal kell növelni, mint hangoztatták, ez kihatással lenne a foglalkoztatottak anyagi helyzeté­re. Bírálták azt a javaslatot is, amely sze­rint az önkéntes véradó alkalmazott az eddigi három nap fizetett szabadság he­lyett csak egy napot kapna. Vjorica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője szerint az ilyen rendelkezések elfogadhatatlanok, különösen bírálta azt a nem világosan megfogalmazott rendel­kezést, amely a szülési szabadságot a har­madik és a negyedik gyermek után egyről két évre növeli. Tiltakozott az általános kollektív szerződés érvényének megszün­tetése miatt, és különösen botrányosnak minősítette azt a rendelkezést, amely ki­mondja, hogy a munkaadó követelésére a bíróság elutasíthatja a foglalkoztatott­nak a munkahelyére való visszatérésére vonatkozó kérelmét azzal, hogy kártérí­tést kaphat. Radeta szerint a javaslattevő ezzel beleavatkozik a bíróság munkájába, és kérdés, hogy melyik bíró fog bele­egyezni abba, hogy e szakasz szerint jár­jon el. Folytatása a 4. oldalon Drágább az áram A szerbiai kormány tegnap hatá­rozatot hozott az áram átlagban mintegy 9,5 százalékos drágításáról. A kormány közleménye szerint mától az áram a háztartások számára átlag­ban 8,8, a közfogyasztásban 8,34, míg a magas és középfeszültségű hálóza­ton 10,27 százalékkal drágább. A Szerbiai Villanygazdaság az év elején, április 1-jétől 14 százalékos emelést kért, de a pénzügyminisztéri­um akkor ezt elvetette, azzal az in­doklással, hogy először meg kell kez­deni e vállalat szerkezetváltását. A kormány jóváhagyta az úthasz­nálati díj 63 százalékos drágulását is, így a Belgrád-Nis autópályán az ed­digi 320 helyett 520 dinár a díj. A kül­földi személygépkocsik után tovább­ra is 1060 dinárt kell fizetni. A bánáti árvízkárok enyhítésére a kormány tegnapi ülésén további 20 millió dinárt hagyott jóvá. (Beta) További ellenállás várható Mától nem piacozik az, aki nem legalizálta a vállalkozását­­ Az árusok feltételeinek elfogadása évi tízmillió eurót jelenthetne az államnak Ljuben Jovcov, a szabadkai Piaci Áru­sok Egyesületének elnöke, összefoglalva az elmúlt napok eseményeit, a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, az útlezárá­sok célja az volt, hogy a kormány végre megértse, és figyelembe vegye az árusok kérését. Kihangsúlyozta, nem állítanak olyat, amit már előbb nem ellenőriztek le. Többen is megvásárolták az adóme­móriás pénztárgépeket, és kiderült, hogy nem tudnak vele dolgozni. Egy év alatt 5-6 alkalommal kellett szervizelésre vinni, mert a gépek nem bírták a hőséget, a hi­deget, a port Mint elmondta, bizonyos esetekben a törvény megengedi, hogy ke­reskedelemmel foglalkozó egyének ne használjanak pénztárgépet, s ők csak arra kérik a kormányt, hogy a piacon tegyék ezt lehetővé. _ ■­­ mh Folytatása a 4. oldalon A múlt heti tiltakozással a piacosok célja az volt, hogy felhívják a kormány figyelmét Cseh Izabella Közelebb hozni Európát Befejezte szabadkai látogatását a német Hanns Seidel Alapítvány küldöttsége­­ A Fidesz szerint politikai kampány folyik a vajdasági magyar politikusok ellen Befejezték kétnapos szabadkai látoga­tásukat a bajor kormány által alapított Hanns Seidel Alapítvány képviselői. A VMSZ meghívására tett látogatás tapasz­talatairól tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Thomas Gephard, az alapítvány kül­földi tevékenységeivel megbízott tagja, dr. Ilés Zoltán, a Fidesz - MPSZ parla­menti képviselője, az Országház szerb-magyar kapcsolataival megbízott tagja, és Kasza József, a VMSZ elnöke. Kasza József a látogatásról elmondta, annak nem csak politikai vonatkozása volt, hiszen a közös jövőbeni tervekről is tárgyaltak. Elmondta, az alapítvány kép­viselői betekintést nyerhettek a helyi ma­gyar, horvát és német kisebbség életébe. Szerinte a szerbiai munkanélküliség a ki­sebbség tagjaira hatványozott hatással van, aránytalanul nagy a munkanélküli­ek száma. Folytatása a 5. oldalon

Next