Magyar Szó, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-01 / 152. szám
A Tartományi Képviselőház tegnapi ülését, a szokáshoz híven, négy napirendi ponttal hívták össze, de az ülés kezdetén még legalább ennyit beterjesztettek, így végül is kilencre duzzadt a megtárgyalandó kérdések száma. A legnagyobb érdeklődést mindenképpen a srebrenicai vérengzésről szóló deklaráció övezte, már napok óta ez foglalkoztatja a közvéleményt, hogy vajon a tartományi parlament állást foglal-e erről a kérdésről. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a TVT terjeszd a parlament elé a deklarációt, de ettől szinte az utolsó pillanatban elálltak, majd olyan megoldás született, hogy az Együtt Vajdaságért koalíció javasolja e kérdés megvitatását. A tegnapi ülésen, a napirendi pontok részletezésekor Nenad Canak, a VSZL elnöke vállalta magára a beterjesztő szerepét, s ő ismertette a srebrenicai gaztettek elkövetésének 10. évfordulójára vonatkozó tájékoztató lényegét. Elmondta, hogy Srebrenicán a második világháború befejezése óta a világon a legszörnyűbb genocídiumot követték el, s erről a tartománynak kötelessége a vajdasági közvéleményt, az itt élő embereket tájékoztatni, feltárni előttük az igazságot, s egyben sarkallni a képviselőházat arra, hogy ítélje el a szörnyűségeket, és mondja ki nyíltan, hogy kik állnak a vérengzés mögött, kik a bűnösök, ami azért is fontos, hogy a kollektív bűnösséggel ne bélyegezzenek meg egy egész népet. Felkérte képviselőtársait, tegyék félre a pártfegyelmet és a pártpolitikát, ne a mindennapi politikai érdekek megvalósítására gondoljanak, amikor szavaznak a kérdés napirendre tűzésekor, hanem emberileg ítéljék el a vérengzést. Nenad Canak beterjesztése után Boján Kostres házelnök szavazást rendelt el, aminek az lett a vége, hogy az Együtt Vajdaságért koalíció hét tagja igennel voksolt, a radikálisok és a hasonló gondolkodásúak, összesen 32-en, ellene voltak, és 51-en tartózkodtak, így a Srebrenica-ügy nem került napirendre a tegnapi ülésen, talán majd hamarosan, egy másik alkalommal tárgyalnak róla. (Folytatása a 4. oldalon) TARTOMÁNYI KÉPVISELŐHÁZ Srebrenicáról majd máskor Csak a VSZL támogatta a tömegmészárlásról szóló tájékoztatót - Több vajdasági érdekeket védő határozatjavaslat született - Igazgatóváltás a Dnevnik-házban - Az aratási előkészületekről Ötös András Ülésezik a tartományi parlament Washington feloldotta az utolsó szankciókat is Kereskedelmi kedvezmény Szerbia és Montenegrónak George W. Bush amerikai elnök rendeletet írt alá, ezzel Szerbia és Montenegró számára kereskedelmi kedvezményeket hagyott jóvá. „A kereskedelemről szóló törvény 502-es szakaszával összhangban (amely feljogosítja az elnököt, hogy meghatározza azokat a fejlődő országokat, amelyek általános kedvezményeket kaphatnak) javasolom, hogy Szerbia és Montenegró haszonélvezője legyen az Egyesült Államokkal való előnyös kereskedelem általános rendszerének” - áll a tegnap aláírt rendeletben. Az általános kereskedelmi kedvezményekkel az amerikai kormány rendszerint a fejlődő országokat segíti. Ez lehetővé hivatott tenni az árucsere-forgalom bővülését, hiszen 144 ország mintegy 4600 termékének vámmentességét jelenti. Ilyen módon az Egyesült Államokba szállítható Szerbia és Montenegró-i áru széles palettája - elsősorban az acél és más fémipari termékek -előtt megnyílik a kapu. Az amerikai elnök rendeletével a Slobodan Milosevic rezsimje ellen 1992-ben bevezetett szankciókkal kapcsolatos utolsó korlátozó rendelet is hatályát vesztette. Az általános kereskedelmi kedvezmények jóváhagyását követően Svetozar Marovic, az Államközösség elnöke, köszönőlevelet intézett Bushhoz, melyben egyebek között hangsúlyozza, hogy Szerbia és Montenegró stratégiai partnernek tekinti az Egyesült Államokat, és kiemeli, hogy a rendelet a gyakorlati mellett jelképes és politikai értékkel is bír, hiszen a két ország folyamatosan javuló együttműködésének tanúbizonysága. Marovic, az USA jövőbeli támogatását illető reményeit is tolmácsolva, az Államközösség nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésében való határozottságát fejezte ki. A washingtoni lépést külön-külön üdvözölte Boris Tadic szerbiai elnök és Vojislav Kostunica kormányfő is. Az amerikai rendeletet kommentálva Miroljub Labus, a szerb kormány alelnöke úgy fogalmazott, hogy ez a kormány reformtörekvéseinek elismerését jelenti, és a kétoldalú kapcsolatok folyamatos javulásának bizonyítéka is. Milan Parivodic, a külgazdasági kapcsolatokkal megbízott köztársasági miniszter, a Szerbia ipari lehetőségei elnevezésű belgrádi tanácskozás megnyitóján azt mondta, hogy az Államközösség az általános kereskedelmi kedvezmények jóváhagyása révén 4600 terméket szállíthat vámmentesen az Egyesült Államokba. Folytatása a 2. oldalon ISO 9001:2000 . .. • ELEKTRONIKUS BANKSZOLGÁLTATÁS SMS-ÜZENET ÚTJÁN I •□□OR NOVI SAD • AD Zentai fiókintézet Posta utca 14., 024/815-501 KÖZÉLETI NAPILAP Újvidék, 2005. július 1., péntek Dúl. évf., 152. (20 183.) szám ■ Ára 25 Din Vegyen részt a MSZ előfizetési akciójban! Legalább 9 dinár legyen a búzaár Danijel Petrovic vajdasági mezőgazdasági titkár és a Vojvodina Agrar képviselői tegnap megállapodtak abban, hogy az idei búza kilogrammjának ára nem lehet 9 dinárnál alacsonyabb. A Vojvodina Agrar képviselői figyelmeztettek arra, hogy ha a búza piaci ára a megbeszélt összegnél alacsonyabb lesz, a kormány kénytelen lenne 1 dináros prémiumot fizetni a termés kilogrammjára. (Beta) Maradjon kötelező a nyaralási pótlék Az ellenzék bírálja a munkaügyi javaslat módosításait A szerbiai parlament tegnap általánosságban megvitatta a munkaügyi törvény módosítási javaslatát, amit az ellenzéki képviselők a legkeményebben bíráltak, restriktívnek és „a foglalkoztatottakat megkárosítónak” minősítették. A javasolt módosítások megszüntetik a munkaadónak azt a kötelességét, hogy a foglalkoztatottaknak nyaralási pótlékot és ételpénzt fizessen ki. 2006. január 1-je után lehetőség lenne ezek kifizetésére, de keresetnek minősülnének. Az ellenzéki képviselők keményen bírálták azt a javaslatot is, amely szerint a keresetet a holtmunka alapján az eddigi 0,8 százalék helyett 0,4 százalékkal kell növelni, mint hangoztatták, ez kihatással lenne a foglalkoztatottak anyagi helyzetére. Bírálták azt a javaslatot is, amely szerint az önkéntes véradó alkalmazott az eddigi három nap fizetett szabadság helyett csak egy napot kapna. Vjorica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője szerint az ilyen rendelkezések elfogadhatatlanok, különösen bírálta azt a nem világosan megfogalmazott rendelkezést, amely a szülési szabadságot a harmadik és a negyedik gyermek után egyről két évre növeli. Tiltakozott az általános kollektív szerződés érvényének megszüntetése miatt, és különösen botrányosnak minősítette azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy a munkaadó követelésére a bíróság elutasíthatja a foglalkoztatottnak a munkahelyére való visszatérésére vonatkozó kérelmét azzal, hogy kártérítést kaphat. Radeta szerint a javaslattevő ezzel beleavatkozik a bíróság munkájába, és kérdés, hogy melyik bíró fog beleegyezni abba, hogy e szakasz szerint járjon el. Folytatása a 4. oldalon Drágább az áram A szerbiai kormány tegnap határozatot hozott az áram átlagban mintegy 9,5 százalékos drágításáról. A kormány közleménye szerint mától az áram a háztartások számára átlagban 8,8, a közfogyasztásban 8,34, míg a magas és középfeszültségű hálózaton 10,27 százalékkal drágább. A Szerbiai Villanygazdaság az év elején, április 1-jétől 14 százalékos emelést kért, de a pénzügyminisztérium akkor ezt elvetette, azzal az indoklással, hogy először meg kell kezdeni e vállalat szerkezetváltását. A kormány jóváhagyta az úthasználati díj 63 százalékos drágulását is, így a Belgrád-Nis autópályán az eddigi 320 helyett 520 dinár a díj. A külföldi személygépkocsik után továbbra is 1060 dinárt kell fizetni. A bánáti árvízkárok enyhítésére a kormány tegnapi ülésén további 20 millió dinárt hagyott jóvá. (Beta) További ellenállás várható Mától nem piacozik az, aki nem legalizálta a vállalkozását Az árusok feltételeinek elfogadása évi tízmillió eurót jelenthetne az államnak Ljuben Jovcov, a szabadkai Piaci Árusok Egyesületének elnöke, összefoglalva az elmúlt napok eseményeit, a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, az útlezárások célja az volt, hogy a kormány végre megértse, és figyelembe vegye az árusok kérését. Kihangsúlyozta, nem állítanak olyat, amit már előbb nem ellenőriztek le. Többen is megvásárolták az adómemóriás pénztárgépeket, és kiderült, hogy nem tudnak vele dolgozni. Egy év alatt 5-6 alkalommal kellett szervizelésre vinni, mert a gépek nem bírták a hőséget, a hideget, a port Mint elmondta, bizonyos esetekben a törvény megengedi, hogy kereskedelemmel foglalkozó egyének ne használjanak pénztárgépet, s ők csak arra kérik a kormányt, hogy a piacon tegyék ezt lehetővé. _ ■ mh Folytatása a 4. oldalon A múlt heti tiltakozással a piacosok célja az volt, hogy felhívják a kormány figyelmét Cseh Izabella Közelebb hozni Európát Befejezte szabadkai látogatását a német Hanns Seidel Alapítvány küldöttsége A Fidesz szerint politikai kampány folyik a vajdasági magyar politikusok ellen Befejezték kétnapos szabadkai látogatásukat a bajor kormány által alapított Hanns Seidel Alapítvány képviselői. A VMSZ meghívására tett látogatás tapasztalatairól tartott tegnap sajtótájékoztatót dr. Thomas Gephard, az alapítvány külföldi tevékenységeivel megbízott tagja, dr. Ilés Zoltán, a Fidesz - MPSZ parlamenti képviselője, az Országház szerb-magyar kapcsolataival megbízott tagja, és Kasza József, a VMSZ elnöke. Kasza József a látogatásról elmondta, annak nem csak politikai vonatkozása volt, hiszen a közös jövőbeni tervekről is tárgyaltak. Elmondta, az alapítvány képviselői betekintést nyerhettek a helyi magyar, horvát és német kisebbség életébe. Szerinte a szerbiai munkanélküliség a kisebbség tagjaira hatványozott hatással van, aránytalanul nagy a munkanélküliek száma. Folytatása a 5. oldalon