Magyar Szó, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu Maradjon kötelező a nyaralási pótlék . Folytatás az 1. oldalról A Demokrata Párt képviselői egyes rendelkezések pontosabb megfogalma­zását követelték. Bírálták a javasolt módosításokat a Szerbiai Szocialista Párt képviselői is, de bejelentették, hogy a törvényre fognak szavazni. (Beta) További ellenállás várható Folytatás az 1. oldalról­­ A pénzügyminiszter követelése a pénztárgépeket illetően a piaci árusok megsemmisítését jelenti. Véleményünk szerint is változásokra van szükség, de va­jon a piac megszűnése után a gyárak, vál­lalatok képesek lesznek-e befogadni több mint kétszázezer munkanélkülit. A pia­cot tulajdonképpen a polgárok hozták létre, azok, akik elveszítették a munkáju­kat az elmúlt években, valamint azok, akik szerény körülmények között élnek. Az árusok száma állandóan nő - mondta az elnök.­­ Szabadka specifikus hely: Szerbia kicsiben, hiszen Szabadkán van a legna­gyobb piac. Mintegy 3000 pult mögött dolgoznak, ami azt jelenti, hogy csaknem tízezer ember él a piacból. Törvényesen akarunk dolgozni, csak az adót átalány­ként fizetnénk. Pénzt kínálunk az állam­nak, ha kiszámoljuk, több mint tíz millió euró kerülne évente a költségvetésbe. Ha elfogadják a feltételeinket, három nap alatt bejegyeztetné magát minden eladó - emmelte ki Mirko Visekruna, az egyesület végrehajtó bizottságának tagja. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy az egyesület képviselői és az észak­bácskai körzetvezető, valamint a piacokat működtető igazgatóságok képviselői teg­nap tárgyaltak a piacosok helyzetéről Zoran Prcic észak-bácskai körzetvezető bejelentette, hogy elsejétől, vagyis mától a piacon nem árulhat senki, aki nem le­galizálta magát. Elhangzott továbbá hogy a piacosok neheztelnek Szabadka polgármesterére, mert nem visel gondot róluk, és nem áll melléjük. Míg több vá­rosban is, mint Jagodinán, Kikindán, To­pólyán, Kragujevacon, Verbászon, Sme­­derevóban és Kúlán a polgármester, fi­gyelembe véve azt, hogy szegény sorsú emberekről van szó, a nem legalizált áru­soknak is megengedi az árusítást. Mivel Szabadkán az eladók több min kétharmada nem jegyeztette be magát az egyesület tagjai szerint a felügyelők el­lenállásra számíthatnak. ■ ml Az Unior megvette a Zastava Szerszámgyárat A szlovéniai Unior Szerszámgyár 171,2 millió dinárért, a kikiáltási áráért megvette a kragujevaci Zastava Szerszám­­gyárat. A szlovéniai gyár az elkövetkező három évben legalább hárommillió eu­­rót fog befektetni a megvásárolt gyárba. Gorazd Korosác, az Unior (amelynek 23 cége van külföldön) képviselője az újság­íróknak elmondta, hogy a kragujevaci gyár megvásárlása után folytatják az együttműködést, a modern technológiá­val főként külföldre termelnek, és az el­következő három évben évente legalább 1 millió eurót invesztálnak. Az Unior, amelynek legjelentősebb partnerei a németországi Volkswagen és a Daimler Crysler, kéziszerszámot, gépe­ket gyárt és turizmussal is foglalkozik. Bogdan Petrovic, a Privatizációs Ügynökség projektumvezetője az újságí­róknak úgy nyilatkozott, a kragujevaci gyár eladása a legjelentősebb árverés volt az idén, és hozzátette, hogy a Zasta­va többi részét is így fogják magánosíta­­ni. (Beta) Oros András Srebrenicáról majd máskor (Folytatás az 1. oldalról) Miután az Együtt Vajdaságért koalíció kezdeményezését nem tűzte napirendre a képviselőház, a koalíció hat képviselője elhagyta az üléstermet, és Nenad Canak sajtótájékoztatót tartott, amelyen elítélte képviselőtársai viszonyulását. Nagyon fontos lett volna, hogy a vajdasági parla­ment bizonyítsa a világ előtt, hogy elítéli a srebrenicai vérengzést, s ő nem érti, hogy a demokratikus beállítottságú pár­tok hogy viszonyulhatnak úgy a kérdés­hez, hogy tartózkodtak. Hogy lehet a gyil­kosság, az öldöklés elítélésétől tartózkod­ni. Hangsúlyozta, hogy a kollektív bűnös­ség bélyegét fogják ráütni a népre, ha idejekorán nem ítéljük el azokat a gaztet­teket, amelyeket a milosevic­i rendszer idején követtek el. Úgy érzi, hogy azért nem került napirendre a tájékoztató, mert a magasabb politika beleszólt az ügybe, bizonyos egyezségek, kiegyezések születtek, aminek ez lett a vége. Feltette a kérdést, hogy vajon meddig fogjuk tűrni még azt, hogy Belgrádból határozzák meg, hogyan gondolkozzunk, mit te­gyünk, mit mikor csináljunk. Különösen bírálta koalíciós partnereit, hogy nem biztosították támogatásukról őket, mert a legszörnyűbb bűntett, 8000 ember lemé­szárlásának elítélése kötelességünk lett volna. Nincs értelme a további hallgatás­nak, eljött az ítélkezés ideje. A Magyar Szó újságírójának kérdésére, hogy Nenad Canak vajon tudja-e, hogy Belgrádból konkrétan ki állította le a deklaráció be­­terjesztését, a VSZL elnöke azt válaszolta, fogalma sincs, hogy ki miért, és hogyan cselekedett. Ő egyáltalán nem érti, hogy Boris Tadic hogyan gondolkozik ebben az ügyben. NEM AKARTÁK ELBAGATELLIZÁLNI A SREBRENICAI KÉRDÉST A parlamenti ülés szünetében Egeresi Sándor, a képviselőház alelnöke, dr. Kor­­hecz Tamás tartományi kisebbségügyi és közigazgatás-ügyi titkár és Tóth Tivadar, a VMSZ frakcióvezetője pártjuk nevében sajtótájékoztatót tartott. Egeresi Sándor nyíltan megmondta, hogy a deklaráció szövegét közösen fogalmazták meg a VSZL-lel, és a legnagyobb egyetértésben támogatták a deklaráció napirendre tűzé­sét. Amikor kiderült, hogy ebből nem lesz semmi, némi kommunikációs hiba csúszott be a két párt közötti egyeztetés­ben,a VSZL saját maga fogalmazta meg a tájékoztatót, s kész tények elé állította őket. A VMSZ minden olyan kezdemé­nyezést támogat, ami a háború ellen vagy a háború elítéléséről szól, de ezúttal az történt, hogy a tájékoztatónak nincs olyan ereje, mint a deklarációnak, így úgy érezték, hogy a kérdés fontosságát csorbítaná, ha a Tartományi Képviselő­ház csak egy tájékoztatót fogadna el. Ezért tartózkodtak a szavazás során. Dr. Korhecz Tamás arról beszélt, hogy még a srebrenicai évforduló előtt, tehát július 11-e előtt biztos elfogad a TVT egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a srebrenicai vérengzést. Ő is azt az állás­pontot képviseli, hogy a tájékoztatónak nincs kellő súlya, és nyíltan megmondta, hogy egy ilyen partizánakciót nem talál­tak jónak. Az is már szinte egyértelmű, hogy július 11-ét minden bizonnyal gyász­nappá fogják nyilvánítani. Dr. Tóth Tivadar, a VMSZ frakcióve­zetője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a VMSZ minden erőszakot elítél, s ezen az álláspontján nem változtatott semmit. Viszont ebben az esetben nem akartak hozzájárulni ahhoz, hogy egy tájékoztató­val elbagatellizálják a srebrenicai kérdést. Biztosak benne, hogy hamarosan a tarto­mányi szervek egy megfelelő szintű és fontos jelentőséggel bíró deklarációt vagy valamilyen más dokumentumot hoz­nak meg a srebrenicai vérengzésről. A parlament tárgyalt a csődigazgató bejegyzését irányító ügynökségről szóló törvényről, és azt a javaslatot fogadta el, hogy a jogszabályba bele kellene foglalni, hogy Újvidéken is legyen ilyen ügynök­ség, hogy minél zökkenőmentesebben intézhessék a jövőben ezt a fontos gazda­sági kérdést. Határozati javaslati kiegészí­tést fogadtak el a Tartományi Képviselő­házban foglalkoztatott képviselőkről. Dr. Branislava Belicet kinevezték a parla­ment ötödik alelnökévé és jóváhagyták, hogy a képviselőház elnöke, az alelnö­­kök, a bizottsági elnökök és a képviselők 30 százaléka állandó munkaviszonyban legyen a vajdasági parlamentben. Jóváhagyták a Vode Vojvodine Közvál­lalat tavalyi jelentését, noha ebben a kér­désben hosszabb vita alakult ki, amelynek során a legtöbben azt kifogásolták, hogy az omnibusztörvénynek köszönhetően a vajdasági vizek jogi és gazdasági irányítá­sa a tartományra tartozik, viszont a dolog pénzügyi oldala nincs megoldva. A köz­társaság mostohagyerekként kezeli ezt a kérdést, és különösen a Köztársasági Pénzügyminisztérium nagyon szűkmar­­kúan méri a vajdasági vizekre fordított pénzösszeget. Egy újfajta tartományi ille­ték bevezetését is elfogadta a képviselő­ház. A döntés értelmében a jövőben, ha a cégek és a termékek nevében a Vajdaság szó szerepel, ezért 100 000 dináros illeté­ket kell majd fizetni. SZEMÉLYCSERE ADNEVÜNK ÉLÉN Bús Ottó, a Tartományi Képviselőház tájékoztatási bizottságának elnöke el­mondta, hogy Vera Soli, a Dnevnik Hol­ding vezérigazgatója egészségi okokra hi­vatkozva benyújtotta visszavonhatatlan írásos lemondását az igazgatói posztról. Helyette Jovan Smederevac közgazdászt jelöltették, amelyet a képviselőház szava­zattöbbséggel el is fogadott. Daniel Petrovic tartományi mezőgaz­dasági titkár ismertette a 2005. évi aratás­ra vonatkozó előkészületekről szóló je­lentést, amely valójában a tavaszi vetés eredményeinek összegezését jelentette, s csak részben tért ki részletekben az ara­tással kapcsolatos kérdésekre, s ami en­nél is fontosabb, a búza felvásárlási árára. Petrovic hangsúlyozta, a köztársasági kor­mánynak a titkárság javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy augusztus 31-ig fizes­sék ki a termelőknek teljes egészében az átadott búza értékét. A titkár elmondta, hogy kapcsolatban van a Szerbiai Kőolaji­pari Vállalattal, melyről naponta kap je­lentést, hogy mely községekbe mennyi gázolajat szállított le. Petrovic hangsú­lyozta, hogy az aratáshoz 7000 tonna gáz­olajra van szükség, s eddig a NIS 6000 tonna leszállítására tett ígéretet. A jelentést erélyesen támadták a radi­kális képviselők, mondván, hogy az ara­tással nem foglalkozik. Bírálták a Köztár­sasági Mezőgazdasági Minisztériumot is nemtörődömsége miatt. Nemcsak az el­lenzék, hanem a hatalmon levő pártok is felszólaltak a Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium búzafelvásárlásra vonatko­zó politikája ellen. A tartományi titkárság jelentése nem tartalmaz semmilyen konkrét javaslatot vagy követelést a búza felvásárlási árával kapcsolatban, csak annyi áll benne, hogy „a búza kilog­rammja nem kellene hogy olcsóbb le­gyen 0,11 eurócenttel. VADKAPITALIZMUS A MEZŐGAZDASÁGBAN Szombathy Zoltán hangsúlyozta, hogy a minisztérium vadkapitalizmust vezetett be, a termelők teljesen ki vannak szolgál­tatva, mert nem készülhettek fel a piac­­gazdálkodásra. Szombathy kifejtette, hogy a védőárakat előre meg kellene ha­tároznia az államnak, s a felvásárlást is rendeznie kellene, elmondta, hogy nincs egyetlen olyan európai ország sem, ahol az állam nem támogatja a termelőket, a búzafelvásárlást. Szombathy erélyesen bí­rálta a mezőgazdasági tárcát is, mondván, hogy a támogatások, amelyeket nyújt, fél­revezetés, mert a pályázatok egész évben nyitva vannak, holott a pénz már április­ban elfogy. Mindezért a támogatások a korrupció melegágyát képezik. Tácsi Bé­la képviselő bírálta a kormányt, mert be­jelentette a drágulást akkor, amikor az embereknek dolgozniuk kellene. Tácsi elmondta, Kanizsán hosszú sorok alakul­tak ki a töltőállomásokon, az emberek sorban állnak, amikor dolgozniuk kelle­ne. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági tárca intézkedései alapján leszűrhető, hogy a mezőgazdaság tizedrendűvé vált, ami az ország kiárusításához vezet. László Gyula hangsúlyozta, hogy az üzemanyaghiány többek között azért kö­vetkezett be, mert az állam nem engedé­lyezi a kőolaj-származékok szabad beho­zatalát, ezzel egy időben pedig a búza árának piaci törvényszerűségek alapján történő szabad meghatározását hirdeti. Végül a jelenlévő képviselők közül 49-en szavaztak a jelentésre, míg 22-en ellene, 5-en pedig tartózkodtak. ■ VARGA Attila és VARJÚ Márta Nenad Canak: Beleszólt a magasabb politika VMSZ: A tájékoztatónak nincs olyan ereje, mint a deklarációnak Atal Szó 2005. július 1., péntek A júniusi infláció 0,8 százalék A júniusi infláció 0,8 százalék volt, az első félévben elérte a 8 százalékot - közöl­te a Köztársasági Statisztikai Intézet. And­­ra Milojic, az intézet igazgatóhelyette a sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy az infláció az év végéig 12-15 százalékos lesz, mint mondta, csak az áram tervbe vett 9,5 százalékos drágítása következtében a júli­usi árak 0,7 százalékkal emelkednek. Kö­zölte, hogy a megélhetési költségek júni­usban 0,7 százalékkal növekedtek a máju­siakhoz, és 9,1 százalékkal a tavaly decem­beriekhez viszonyítva. (Beta) Többet költünk, mint amennyit keresünk Huszonötezer dinár a háztartások átlagos bevétele A szerbiai háztartások átlagos havi jö­vedelme az első negyedévben 25 057, ki­adása pedig 26 988 dinár volt - közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Andra Milojic, az intézet igazgatóhelyettese a belgrádi sajtótájékoztatón elmondta, a szerbiai háztartások főként élelemre köl­tenek, jövedelmük 38,1 százalékát költik erre. Ezután következnek a lakás, a víz, az áram, a gáz és az egyéb energiahordo­zók kiadásai, amelyek 15,7-től (Belgrád), 19,7 százalékig (Vajdaság) terjednek. A legnagyobb havi jövedelmet Belg­­rádban mutatták ki, (32 526 dinár) a leg­kisebbet pedig Közép-Szerbiában (21 763 dinár). A vajdasági háztartások az el­ső negyedévben átlagban 23 839 dinárral rendelkeztek. (Beta) Összetűzéshez vezetett volna a letartóztatási kísérlet Dusan Mihajlovic egykori szerbiai bel­ügyminiszter megerősítette, hogy Ratko Mladicot 2002-ig a Jugoszláv Katonaság védelmezte. A boszniai szerbek egykori katonai vezetője 2002-ig kosutnjaki házá­ban tartózkodott a katonaság védelme alatt, és ha bárki megkísérelte volna letar­tóztatni őt, a katonasággal találta volna magát szemben - nyilatkozta Mihajlovic a Povlenske magle i vidici könyv bemutató­ja után. Mint mondta, a rendőrségért a Zoran Dindic vezette kormány volt a fele­lős, de a katonaságért nem felelt. Közlése szerint „tudjuk, hogy a katonaság kinek tartozott felelősséggel”. Nem engedhet­tem meg, hogy amíg miniszter vagyok, ebben az országban vérontás legyen, és hogy összecsapást váltsak ki a rendőrség és a katonaság között - mondta Mihajlo­vic. Abban az időben, amikor Boris Tadic volt a védelmi miniszter, jelentés készült arról, hogy Ratko Mladic hol tartózko­dott, mely katonai létesítményeket láto­gatta - tette hozzá a volt belügyminiszter. Közlése szerint a jelentésben benne volt az is, hogy a katonaság egyes katonai léte­sítményekben bizonyos szolgáltatásokat nyújtott Mladic tábornoknak. (Beta) Öklömnyi jég ítéletidő volt tegnap 15 és 15.30 kö­zött Prokupljéban és környékén, öklöm­nyi jég esett, amely ágakat tört le, csere­peket sodort le a tetőkről. A zuhatag el­mozdította helyükről a leparkolt gépko­csikat. Az első becslések szerint az ítéleti­dő főként Mala Planán, Bresnicb­­en, Konci­on, Prekopucen és Resinán puszí­tott. (Beta) Szerbia címere a pénzérméken Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója ma bemutatja az egy-, öt- és tízdináros pénzérmék új sorozatát, valamint a 200 dináros bankjegyet, amelyeken rajta lesz Szerbia címere is. Az érmék és a bankjegy bemutatóját a központi bank he­lyiségeiben tartják, és jelen lesznek a szerbiai kormány, valamint a Köztársasági Parla­ment képviselői, az ügyviteli bankok és a biztosítótársaságok igazgatói. A hazai valuta Hátoldalán most a JSZK vagy az SZNB címere van. (Beta)

Next