Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2005-09-22 / 223. szám
2005. szeptember 22., csütörtök X mmm muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 Hűség az önként vállalt feladatokhoz Az Aracs-díj, -érem ésFőnix-díj idei kitüntetettjei Az Aracs Társadalmi Szervezet idei kitüntetéseinek átadásakor Hajnal Jenő magiszter, a díjat odaítélő bizottság elnöke idén is meleg szavakkal indokolta meg az elismeréseket, melyek mindennél jobban jellemzik a kitüntetetteket. ARACS-FŐNIX-DÍJ A büszkeség hűség: hűség a nemzethez, a szabadsághoz, az országhoz, az együtt lélegzéshez, a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez, a hithez, mely szerint ismét „az idők gyógyító lázában él a magyar” (Tamási Áron)... Mert vannak, akiknek nincs módjuk kitérni a hűség elől. Ilyen ember Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, akinek egy-egy megnyilatkozása országos jelentőségű, hiszen a mindannyiunkat gyötrő sérelmet mondja ki, akinek sorsát a gondviselés úgy igazította, hogy a „történelem főutcáján” tegyen azért, hogy - ahogy ő mondta - „jellemünk formálja történelmünket, és ne a történelem jellemünket”, aki el tudta hitetni velünk, hogy olyan korszakba léptünk, amikor kiegyenesedhetünk. Orbán Viktor, a polgári Magyarország miniszterelnöke felismerte az ezeréves keresztény magyar állam, egyszersmind a kétezer éves kereszténység jubileumának jelentőségét. A millennium meghirdetésével hosszú idő után először vált lehetővé a keresztény magyar nemzettudat Kárpát-medencei megvalósulása, felmutatása. A magyarság európai néppé formálódásának millenniuma számunkra, határon túl élő magyarok számára elsősorban a hitet jelentette. A hitet a jövőben, hogy ezer év után magyar hazánk végre megtalálja helyét a világban, népe megleli békéjét és örömét Európa szívében, nekünk pedig kisebbségben élő magyaroknak az új évezred elhozza a várva várt reményt sorsunk jobbra fordulására, a változásra. ARACS-DÍJ A változás hűség: hűség a hithez, mert aki hisz a változásban, az beengedi lelkébe és szellemébe a szeretetet, mert tudja, hogy mindenki feladattal születik, s élete folyamán derül ki, hogy el tudja-e végezni vállalt munkáját, amelynek során két segítője lehet: Gondviselője és szeretete... Ennek a mindenkinek jutó szeretetnek a birtokosa és a rábízott feladatok fáradhatatlan végrehajtója a Nagybecskereki Egyházmegye első székespüspöke, msgr. Huzsvár László, aki Horgos szülötte, Zenta diákja, Bácsújfalu (Selenča), Topolya, Szabadka, Kelebia, Verbász lelkésze, Újvidék esperesplébánosa, püspöki tanácsnok és különböző püspökségi bizottságok tagja, 1978-tól őszentsége tiszteletbeli prelátusa, a Hitélet című folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője, a közismert Képes Biblia újszövetségi részének sajtó alá rendezője, a Katolikus kincses kalendárium szerkesztője. Püspökké való kinevezése óta (1988) pedig a bánsági magyarság fő támasza. Lendületre serkent, papokat, híveket buzdít. Maga vezette gondoskodással egész sor templomot felújít. Új templomot és lelkipásztorkodási központot építtet. Minden eredménynek együtt tud örülni papjaival és híveivel, és együtt tud szomorkodni a megállíthatatlannak tűnő lemorzsolódás felett. Minden igyekezetét a bánsági magyar és katolikus önazonosság megszentelésére irányítja, bátran mer bízni Isten gondviselő szeretetében. Az ének hűség: hűség otthonunkhoz, múltunkhoz, édesapánkhoz, édesanyánkhoz, történelmünkhöz... Ennek a hűségnek szorgos gyűjtője, tudós kutatója és lelkes megszólaltatója Bodor Anikó magiszter, zentai népzenekutató, aki egy életre szóló szövetséget kötött a népművészettel. Több mint félszáz tanulmány, nagyobb cikk és népzenei kiadvány (könyv, kotta, lemez) tanúskodik eddigi munkásságáról. Ezek közül a legnagyobb horderejű az öt könyvre tervezett Vajdasági magyar népdalok című sorozat, amelyből eddig már három kötet megjelent (Lírai dalok, 1997; Balladák, betyár- és pásztordalok, 1999; Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok, 2003). Tudományos és kutatómunkáján kívül mégis legnagyobb hatása közművelődési tevékenységének van. A népdal és a népzene népszerűsítése, megszerettetése, őrzése és ápolása terén a Kárpát-medence egyik legkiválóbb és legönzetlenebb népművelőjét tisztelhetjük személyében, aki fáradhatatlan abban, hogy szűkebb és tágabb pátriánkban is minél gyakrabban teremtsünk nyilvánosságot mindazoknak a lelkes öntevékeny fiataloknak és felnőtteknek, akiket a magyar népdalban, néptáncban és népzenében rejlő, ihlető értékek felfedezésének igénye fog össze, s akik e néphagyományból elsősorban azokat az értékeket keresik, amelyek a mai életet is szebbé tehetik. ARACS-ÉREM Az anyanyelv hűség: hűség a házhoz, amelyben bölcső ringatott bennünket, hűség a szülőföldhöz, a templomhoz, az iskolához, egész életünkhöz, önmagunkhoz... Balassa Julianna pancsovai ny. matematikatanár, tévészerkesztő, aki már gyakorló pedagógusként is jól tudta, hogy számunkra a magyar nyelv nem csak erős védőbástya, hanem egy olyan szerkezet is, amely világról szóló tudásunkat rögzíti. Ennek jegyében vált közismertté szerteágazó tevékenysége a magyar oktatás, a művelődés és a kisebbségvédelem terén nemcsak a Dél-Bánságban és a Vajdaságban, hanem az anyaországban is. Immár évtizedek óta munkájával segíti az ottani magyarság megmaradását, itt maradását és kulturális fejlődését. Még ma is a Dél-bánáti Szemle fontos résztvevője, nélkülözhetetlen szervezője és egyik szellemi vezéralakja. A pancsovai székhelyű Börcsök Erzsébet Módszertani Központ elnökeként sok száz tan- és egyéb jellegű könyvet szerzett be a dél-bánsági magyar nyelvű iskolák és művelődési egyesületek számára. Kezdeményezésére jött létre és irányításával tevékenykedik a Dél Pacsirtás gyermekkórus, amely összetartja a Dél-Bánság magyar ajkú kisdiákjait így biztosítva e szórványközösség művelődési életének utánpótlását is. Balassa Julianna már több mint öt éve a Pancsovai Televízió Magyar percek című műsorának a szerkesztője. A munka hűség, hűség a tetthez, a kézbe és a vállra vett kereszthez... És Papp Ferenc újvidéki közéleti személyiség - életrajzának tanúsága szerint - vállára vette ezt a keresztet, amikor tizennyolc évesen vallási meggyőződése miatt politikai elítéltként két évet a požarevaci börtönben töltött; amikor az 1956-os forradalom idején, mindenszentek napján az újvidéki Futaki úti temető katonasírjainál a megcsonkított turulmadár emlékműre egy hatalmas virágkoszorút helyezett; amikor 1990. március 15-én hosszú évtizedek után elsőként koszorúzta meg a magyariszabéi Kossuth-szobrot; amikor ugyancsak 1990- ben megszervezte a Szent István-napi megemlékezést az újvidéki Árpád-házi Szent Erzsébet-templom udvarában; amikor tizenöt évvel ezelőtt, mindenszentek napján az újvidéki Futaki úti temető katonasírjainál a letarolt honvédsírokra saját kezűleg készített 100 fakeresztet; amikor a háborús kilencvenes években a horvátországi ellentámadás alkalmával, amikor a szerbek menekültáradata megindult és erőszakos házfeltörésekkel foglalták el a Németországban dolgozó magyarok házait, néhány barátjával késő éjszaka Szilágyin, Gomboson, Apatinban álmukból rázták fel a helyi hatóság illetékeseit, hogy sürgősen intézkedjenek, amikor Herkócán és a környező kis falvakban a Horvátországból menekülők már gyilkoltak is, a helyszínen próbálta menteni a menthetőt; amikor az újvidéki képviselő-testület tagjaként a magyarság érdekeit képviselte; amikor megalakította a Sokgyermekes Családi Kört; amikor létrehozta a Nagy Sándor Műemlékvédő Egyesületet, miközben a legfájóbb családi tragédia sem fékezhette meg abban, hogy megőrizze hitét, felelősségtudatát, szókimondását és erkölcsiségét. A kép hűség: hűség a valósághoz, a hitelességhez, az elkötelezettséghez... Siflis Zoltán szabadkai operatőr-rendező hűsége valójában a délvidéki magyar dokumentumfilm-gyártás csaknem egyedüli esélye, indulata és harmóniája. Az alkotói feszültség mögött düh, tettvágy és türelmetlenség búvik meg. Világ és művész viszonyában mégis az indulat az úr. Talán épp ezért lehet a kilátástalan, reményvesztett emberek és közösségek hűséges krónikása, ezért van oly sok mondanivalója, élményanyaga távoli és közelmúltunkról, s ezért kell közössége iránt felelősséget érző alkotónak, felelős közéleti személyiségnek maradnia, hiszen társadalmunk mindjobban a távlattalanság, a talajvesztés és a történelemtorzítás örvénye felé sodródik. Ennek a művészi világnak a legismertebb dokumentumfilmjei a délvidéki magyarság sorskérdéseiről: 1944—45-ös tragédiájáról (Temetetlen boltjaink); a második világháborút követő terhes évekről (Nehéz idők); egy templomi Bach-koncert tanárközönségének kálváriájáról (Ez egy inkvizíció); egy tanyasi ember röghözkötöttségéről (Ebben a puszta világban); az első szabadkai NATO-bombázás kárvallottjairól (Ránk dőlt a mennyezet); kisebbségi létünk hétköznapjainak kiútkereséséről (Szóbeli naplótöredék); a szabad és tárgyilagos tájékoztatás útvesztőiről (Bilincsbe zárt sajtó), az elvándorlás okairól (Ahol nincs jövő, ott nincs haza); a bánsági magyar szórványtelepülések elsorvadásáról (Veszendő végeken); vagy az aracsi Pusztatemplomról (Rommá sűrűsödött csönd) szólnak. Az idei kitüntetettek IN MEMÓRIÁM Dr. Pap József Tegnap Újvidéken váratlanul elhunyt dr. Pap József költő, műfordító, szerkesztő, orvos. Óbecsén született 1926-ban. Az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Szabadkán, az Orvostudományi Kart pedig 1956-ban Belgrádban végezte el. A későbbiekben általános orvosként, majd az újvidéki klinikán bőrgyógyász szakorvosként és orvosi mikrológusként tevékenykedett, miközben tanársegéd is 1985-ös nyugdíjaztatásáig. Orvosi pályafutásával párhuzamosan fejlődik egyéni hangvételű költészete. Szerepel az 1947-es Téglák, barázdák c. antológiában. 1963-ban Rés címen megjelenik első önálló kötete, ezt követi a Rendhagyó halászás (1974), Véraláfutás (1984), Jegy (1987), Hunyacska (1989), Kert(r)észének (1996). Műfordításai között szerepel többek között Vaskó Popa, Jovan Jovanovic Zmaj, Paszkál Gilevszki, Slavko Mihalić költészete. Irodalmi munkásságát 1963-ban és 1974-ben Híd Irodalmi Díjjal, 1994-ben Életmű Díjjal, 1995-ben Szenteleky Kornél Irodalmi Díjjal, 1998-ban pedig Bazsalikom Műfordítói Díjjal jutalmazták. 1963/64-ben a Híd főszerkesztői teendőit is ellátta. Jövőre, március 18-án töltötte volna be 80. életévét. A Forum Könyvkiadó Kft. erre az alkalomra verseskötetének megjelentetését tervezte, melyhez dr. Szeli István írt lírai hangú méltatást, nem sejtvén, hogy a költő már nem olvashatja el sorait. Ebből idézünk: „Pap József költészetére nem jellemzők azok a vonások, amelyek az úgynevezett „fejlődéslírára” érvényesek. Ez azt jelenti, hogy sem képvilága, sem tematikája, de még kifejezőeszközei tekintetében sem egy folyton terebélyesedő, gyarapodó, méreteiben mind tágabb és változatos költői glóbusz látványát tárja elénk. Ez a megállapítás azonban (még ha önellentmondónak látszik is) Pap József költészetének olyan pozitívumáról tanúskodik, amit korunk emberének esztétikai ismérvei, kritikai szemléletre és értékkritériumai nem igen réványosnak, hisz a „korszerű”, a „haladó”, a jelen igényeihez alkalmazkodó és témaköreiben is ilyen irodalmi tudat hívének a számára aligha jelent minőségi értéket az ember „ébrenléteként ”az az állapota, amelyben a kristálytiszta költői tudat a maga célját ebben jelöli meg: „... merő / Ébrenlét vagyok / És színjózanul / Rovom soraimat / Hogy az értelem / Ne leljen bennük / Semmi kivetnivalót. ” Egyedül ez az álláspont, az ilyen magatartás teszi lehetővé, hogy a költői szó nem válik az élet véletleneinek a játékszerévé, a létezés háborgó hullámainak a prédájává (...) (...) Az itt mondottak azonban korántsem arról beszélnek, hogy Pap József ismétli önmagát, vagy hogy képtelen megszabadulni egy valamikor kánonként tisztelt, egyedül lehetségesnek elfogadott önkifejezéshez. A szókészlet, a szavak kapcsolása és rendjük kialakítása, a képzetek újszerű társítása, a fogalomvilág váltakozása, de a meg-megújuló szóképek - mindez és még sok egyéb versépítőelem félreismerhetetlenül Pap Józsefé, az ő kézjegyére vall, noha állandóan váltakozó és újszerű variánsként. Ez teszi költőnk versét oly sajátossá, egyénivé, összetéveszthetetlenné újabbkori költészetünk történetében. ” Dr. Pap József temetése szombaton, szeptember 24-én 15 órakor lesz az újvidéki Futaki úti temetőben. GYÁSZJELENTÉS A Forum Könyvkiadó és a Híd irodalmi folyóirat szerkesztősége mély megdöbbenéssel közli, hogy állandó munkatársa Dr. Pap József költő, a Híd egykori főszerkesztője 79 éves korában elhunyt. Irodalmi munkásságát tíz kiváló kötete őrzi. Újvidék, 2005. IX. 22. 34. Csépe-emléknap Kishegyesen Kishegyesen holnap kerül sor a 34. Csépe-emléknap központi ünnepségére. Az érdeklődőket 15 órára várják a tartalmas irodalmi emléknapra, melyet hagyományosan a költő születésnapján rendeznek meg. Az irodalmi emléknap műsora: 15 órakor: A Csépe Imre Könyvtár emléktáblájának megkoszorúzása. Koszorút és ünnepi beszédet tart Varga Imre, Magyarország szabadkai főkonzulja. Továbbá Forum-könyvek kiállítása a könyvtárban. 15.30-kor: Az emlékbizottság ünnepi ülése a községháza nagy tanácstermében. Dr. Csordás Mihály, az emlékbizottság elnöke mond köszöntőt. - Dr. Ribár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja tartja meg előadását a vajdasági magyar szellemi életről. - Dr. Franyó Zsuzsanna a tavaly elhunyt dr. Bori Imre akadémikus, egyetemi tanár munkásságáról értekezik. - Hornyik Miklós magiszter a 75. éves Németh István prózájáról olvassa fel tanulmányát. - Az emlékbizottság nevében az elnök Kama Margit színművésznőt köszönti 75. születésnapja alkalmából. - Az Aranyeső vers- és prózamondó verseny eredményét Szöllősi Vörös Julianna hirdeti ki, a díjnyertes szavalók pedig Tanító Sirató Károly és Kosztolányi Dezső verseit adják elő. 17.30-kor: Radmila Markovic kerámiáinak kiállítása az iskola előcsarnokában. Herczeg Ferenc-emléknapok Versecen A hétvégén Versec lesz a házigazdája a VIII. Herczeg Ferenc-emléknapok rendezvénynek, melyet a helybeli Petőfi Sándor Kultúregyesület szervez. A holnap, pénteken kezdődő rendezvényt a Paja Jovanovic Képzőművészeti Klub művészeinek kiállítása nyitja meg, 18 órakor. Szombaton 9 órára várják a vendégeket az egyesület termébe, 10 órakor ügyességi és műveltségi vetélkedő lesz általános iskolások részére, Ismerd meg Herczeg Ferenc szülővárosát címmel. Vasárnap ugyancsak 9 órakor fogadják a vendégeket az egyesületben, majd 9.30-kor megemlékező szentmise lesz a Szent Gellért római katolikus templomban, Gyuris László helyi plébános misézik. 11.30-kor előadások hangzanak el Herczeg Ferencről a Vuk Karadžic Általános Iskola dísztermében. Elnöklő Tóth Glemba Klára, előadók pedig: Csuka Mária, Tóth Glemba Klára, Kaszás Károly, Piszár Ágnes és Krizbai Hajnalka. A rendezvényt támogatják a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkárság, az Illyés Közalapítvány, valamint a helybeli Papp Péter és Forgács János.