Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2005-09-29 / 229. szám
2005. szeptember 29., csütörtök Lemondott az alelnök... ... és Pálfi Ervin tanácstag is Törökkanizsán A tegnap délelőtti törökkanizsai képviselő-testületi ülés a lemondások jegyében telt el. Az ülés harmadik napirendi pontjaként szerepelt a községi alelnök, dr. Stevo Jacimowski menesztése. Az alelnök távozását a községi elnök, dr. Predrag Veličković a tisztségből való önkéntes távozásként jellemezte, mondván, amikor tisztségre léptek, mindannyian azonnal letétbe helyezték, deponálták a lemondásukat. Szerinte az alelnök most ezt a már előre megfogalmazott lemondását aktivizálta. Nem várt lemondásra is sor került a szerdai testületi ülésen. A demokrata párti Pálfi Ervin a községi tanács tagjaként a tegnapi napig a turisztika és kisipar területével volt megbízva. A képviselő-testület előtt nem adott magyarázatot váratlan elhatározására, hogy visszavonhatatlanul távozik a községi kormányban betöltött funkciójából. A tanácsnokok egyhangúlag elfogadták a lemondását. A községi információs központ, szerb nevének rövidítésből CINK, felszámolására tett tavaly decemberi javaslat is napirendre került. Az akkori, sokak szerint téves kezdeményezést a képviselőtestület tegnap hivatalosan is visszavonta. A kábeltelevíziót és a kéthetente megjelenő helyi újságot tehát nem fenyegeti a felszámolás veszélye. A központ eddigi megbízott igazgatóját, Zivojin Ivoševićet ismét megerősítették tisztségében. ■ ger Nem fizetik a levegőadót Magyarkanizsán a polgári jogok biztosa, a községi menedzser és főépítész kinevezésének feltételeiről is tárgyalt a községi tanács Elkészült és a községi tanács javaslatára némileg módosult is a községbeli polgári jogok biztosáról szóló rendelet javaslata, amely meghatározza a községi ombudsman jogosultságait, eljárásait, munkamódszereit stb. A módosítás értelmében nemcsak jogtudományi egyetemi végzettségű, igazságügyi vizsgával rendelkező személy láthatja el ezt a feladatot, hanem olyan is, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és többéves tapasztalata van az emberi jogok védelmében. A községi menedzser és főépítész hatásköréről és jogosultságairól ugyancsak megszületett a rendeletjavaslat - melyről a döntést a képviselő-testület fogja meghozni, akárcsak a Pro Urbe Díj pénzöszszegének meghatározásáról. A horgosi Bácska mezőgazdasági birtok csődgondnokának kérelmét nem tudta elfogadásra javasolni a tanács, mert nem lehet más művelési ágba besorolni a kért legelőket. A birtok csődgondnoka nem tett eleget annak a kötelezettségnek, hogy a kultúraváltoztatási kérelem benyújtása előtt kikérje a Köztársasági Környezetvédelmi Intézet szakvéleményét, az önkormányzat viszont megtette ezt, és azt a választ kapta, hogy nem eszközölhető átminősítés azokon a szelevényi és kamarási parcellákon, amelyek védettséget élveznek. A községi tanács meghallgatta a lakbérek összegének megállapításáról készült tájékoztatót, mely szerint a társadalmi és állami tulajdonú lakások havi bérleti díja mintegy 8 százalékkal növekszik az év második felében. Mivel az évenkénti kétszeri díjnövelést a lakásügyi törvény szabályozza, és kötelező érvényű az alkalmazása, így a községi tanács csupán tudomásul vette a tájékoztatót: a 34 lakásból 20 tartozik az első kategóriába, 9 a másodikba és 5 a harmadik kategóriába, a legmagasabb lakbér 5000 dinár, a legalacsonyabb 207 dinár. A Köztársasági Földmérő Intézet a martonosi és kanizsai után az oromhegyesi kataszteri községben is megvizsgálja az ingatlanjogokat, a földterület fölmérését és kataszteri osztályozását. A községi tanács kinevezte az illetékes bizottságot, melynek elnöke Horvát Lukács, helyettese Pásztor Mária, tagjai Rózsa Károly és Lékó Dezső, helyetteseik Jovo Haler és Bognár Rudolf. Kövesdi János, a Községi Településrendezési Közvállalat igazgatója elmondta, hogy befejeződött a közbeszerzési eljárás a község közvilágításának felújítása érdekében. A felújítás keretében lecserélik az elavult higanyégőket; a pályázaton a belgrádi Minel-Schréder Rt. adta a legjobb ajánlatot. A telekhasználati térítmény - úgynevezett levegőadó - pontértékének meghatározásakor Hegedűs László tanácstag tolmácsolta a VMDP álláspontját, miszerint meg kellene szüntetni ezt a térítményt, mert olyan gyér a megfizettetése, hogy voltaképpen azt a kis létszámú lakost büntetik vele, aki tisztességesen eleget tesz kötelezettségének. Körmöci Károly polgármester és helyettese, Marádi Nándor azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a térítmény a rendezett környezet záloga, hiszen ebből fedezik a helyi közösségek a parkok, közterek rendezésének, karbantartásának költségeit. Arra kérték a médiát, segítsen ráébreszteni a lakosságot arra, hogy a levegőadó a polgár számára nem nagy költség, a helyi közösségnek viszont rendkívül fontos, mert főként faluhelyen hiányzik nagyon ez a pénz, ahol a földművesekkel a helyi járulékot sem tudják megfizettetni, mert az adóhivatal nem vállalja a pénzbehajtást. Nagy Klára, a településrendezési közvállalat szakmunkatársa elmondta, hogy a levegőadó megfizettetése a községben átlagosan 22 százalékos. ■ M.M. Galambkiállítás Felsőhegyen A Szerbiai King Galambtenyésztők Egyesülete vasárnap 9 órai kezdettel megszervezi az idei költésből származó king galambok országos kiállítását a felsőhegyi művelődési otthonban. A rendezvény szervezői szívesen látnak minden érdeklődőt! Olvassa a holnapi Tiszavidékben! Zentán az új piacrész üres, a kofák a járdán árulnak - Miért? • Betömték a tyúkpiaci fekete lyukat ! Állandó rovataink: Részletes (kulturális és sport) programajánló a hétvégére, Mozifürkész, Mosolygó Tisza mente és Nagy Könyv Itat Szó Kezdődik a próbaüzem Tisztítják a szennyvizet Zentán Zentán a polgárok helyi járulékából két évtizeddel ezelőtt kezdték el a csatornahálózat elhelyezését, és csaknem ezzel egy időben elkezdődött a szennyvíztisztító-rendszer építése is. Az utóbbi befejezésében az anyagi eszközök hiánya és a polgárháború miatt komoly akadályok merültek fel. Évek óta nagy terhet jelent ez a Tisza-parti városnak, mivel minden esztendőben igen nagy büntetést kell fizetnie azért, mert a városi szennyvíz közvetlenül a Tiszába folyik. Tavaly az osztrák kormány anyagi támogatást ajánlott fel a Zentának egy jelentős beruházás befejezésére, azzal a feltétellel, ha kivitelezés költségeinek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Juhász Attila polgármester a napokban közölte, hogy október elején elkezdődik a rendszer próbaüzemeltetése, amely a tervek szerint az év végéig tart Januártól pedig folyamatos lesz az üzemeltetés. Ebben az évben nagy segítséget jelentett számunkra az is, hogy a tartományi Vízügyi Alap felére csökkentette a büntetést, így a büntetésre szánt pénz fennmaradt részét is fel tudtuk használni a beruházás befejezésére. Igaz, hogy a rendszer működtetése ugyancsak pénzbe kerül, de ez az összeg kevesebb, mint amennyi a büntetés volt. A leglényegesebb mégis az, hogy megoldottuk ezt a nyomasztó környezetvédelmi problémát - magyarázta a polgármester. ■ P.P. Célkeresztben a függőségi betegségek Előadássorozat Magyarkanizsán Sinkovits Erzsébet, a magyarkanizsai községi tanács tagja bejelentette, hogy a függőségi betegségekkel kapcsolatos előadássorozat indul a Kékkereszt Egyesülettel közös szervezésben. A célzott közönség a 15—18 évesek korosztálya, a témakörök pedig neves szakemberek bevonásával előadásonként váltakoznak. Ez az előadássorozat indítja el a népjóléti programot, melynek további célkitűzései az SOS-telefonvonal és a segélyszolgálat létrehozása. Az első előadás ma este lesz a kanizsai városházán, témája az alkoholizmus. Nemcsak orvos beszél a függőségről, hanem olyan érintett személy is, aki keserves tapasztalatok árán kigyógyult a betegségből. Az előadás 18.45-kor kezdődik a kisteremben. A következő előadás a drogról szól majd, azt követi a szerencsejáték, a dohányzás, a vásárlási láz és más kényszercselekvések témakörének feldolgozása. ■ M.M. Gyermekhét Csókán Október 3-tól 8-ig, a gyermekhéten számos programot szervez Csókán a legkisebbeknek az Oktatási és Művelődési Központ. Hétfőn, 3-án a szabadkai Gyermekszínház vendégszerepel a Hófehérke című mesejátékkal, amelyet 10.30 órától szerb, 12 órától pedig magyar nyelven adnak elő. Október 6-án 10 órától Csóka központjában az óvodásoknak szerveznek aszfaltrajzolást, 7-én 10 órától pedig az óvodások és az általános iskola alsós tagozatainak a tanulói jelmezbe öltözve felvonulnak a település központjában. IKxKllILÁ, líÖÁBU PANDA RADIO ONLINE RADIO www.pandaradlo.neC 024 873 428 Mi lesz a zentai kaszárnyával? A katonaság kivonult, a város kéri vissza az épületeket A hadügyminisztérium illetékesei a jog nélkül marad, az odaajándékozott tóközelmúltban a zentai önkormányzatban jártak, ahol a kaszárnya vagyonának rendezéséről tárgyaltak. A katonaság a közelmúltban szinte teljesen kivonult Zentáról, átvezényelték őket Topolyára, és jóformán csak az épületek őrzésre maradtak itt néhányan. Juhász Attila polgármester elmondta, hogy a város önkormányzata és a katonaság is egy bizottságot nevezett ki, amely felértékeli a kaszárnya objektumait, mivel a város vissza szeretné kapni az épületeket. Mint tudjuk, erre minden joga megvan az önkormányzatnak, ugyanis a kaszárnyát valamikor a város építtette, és ajándékozási szerződés útján adta át a hadseregnek azzal a kitétellel, hogy ha a katonaság valamikor kivonul Zentáról, az épületek viszszakerülnek községi tulajdonba. Barsi Márta tanácstag arról informált bennünket, hogy pontos dokumentációval rendelkeznek az építésről és az ajándékozás részleteiről. A zentai kaszárnya építésének ötlete 1930-ban vetődött fel. Még abban az évben számtalan ülés eredményeként a város közgyűlése határozatot hozott arról, hogy felépíti a kaszárnyát. Annak érdekében, hogy a város fizetni tudja az építkezés költségeit, több földterületet is eladott, a község összesen akkori négy millió dinárt költött rá. A kataszteri hivatalban megvan a száma azoknak a parcelláknak, melyekre felépítették, és azt is pontosan tudjuk, hogy összesen tizenhét hektár, hatvanöt ár és harminckilenc négyzetméterre épült fel a zentai kaszárnya. Az épület átadásakor ajándékozási szerződést kötöttek, melynek hetedik pontja szerint, ha a katonaság elhagyja Zentát, és a város katona-selt az összes fölemelt épülettel térítésmentesen és kártérítés nélkül visszaadandó Zenta város tulajdonába - hallottuk a témával foglalkozó tanácstagtól. Ajándékozási szerződés ide vagy oda, a hadügyminisztérium a katonaság vagyonáért szeretne valamit kapni, mégpedig lakásokat kér az épületek fejében, mellyel saját tiszti állományának lakásgondjait tudná enyhíteni. A polgármester azt mondta, igyekeznek mielőbb közös nevezőre jutni úgy, hogy mindkét fél jól járjon. - Rengeteg hasznos célra tudnánk felhasználni az épületeket. Elsősorban a középiskoláinkra gondoltunk. Egy épületben három középiskola is működik, és a helyzet lassan tarthatatlanná válik, alig férnek el. Ha megkapnánk a kaszárnyát, ez a probléma azonnal megoldódna, valamelyik kiköltözhetne oda. Ez persze csak egy lehetőség, hiszen a tűzoltólaktanya műemlék épületét is el kellene hagynia a tűzoltóságnak, de a rendőrség sincs a legmegfelelőbb helyen a városháza épületében, sőt akár egy idősek otthona is elképzelhető azon a területen. Ötleteink tehát vannak, csak kapjuk vissza a kaszárnyát. A témát egyébként a képviselőtestület elé terjesztjük, közösen vitatjuk meg a következő üléseken - mondta a polgármester. ■ hhu Emlékek a gimnáziumról ■Kedden kezdődő sorozatunkban a kettős évfordulót ünneplő Zentai Gimnázium egykori tanára, dr. Szeli István vall az intézményhez, az egykori Bolyai Gimnáziumhoz kötődő élményeiről. tiszavid@sksyu.net TISZAVIDÉK 9 A Pécsi Kamarakórus a Jézus Szíve-templomban Holnap este 6 órakor a legismertebb magyarországi kórusok egyike, a Pécsi Kamarakórus tart ünnepi hangversenyt Zentán a Jézus Szíve templomban. A majdnem fél évszázada létező kórus Európa 20 országában föllépett már, és fő célja a magyar klasszikusok (Kodály, Bartók, Bárdos) műveinek megismertetése. A csoport karnagya az egyik alapító, Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy, zeneszerző, a Pécsi Tudományegyetem tanára. A kórus dalait a Magyar Rádión kívül Torontótól Londonig számos nagyváros rádiója sugározza. PORTRÉ Hárompéldányos könyvek Miért adja ki verseit és anekdotáit egy zentai nyugdíjas kőműves? Él Zentán egy négykötetes szerző, akinek könyvei egyenként három, összesen tehát tizenkét példányban jelentek meg. Ebből adódóan nem sokan olvashatták. Nyilván jóval többen hallották már verseit vasárnaponként a helyi rádió „szívküldi” műsorában. Id. Jablonszky Sándor hatvankét éves nyugdíjas kőműves. Azt mondja, egy reggel arra ébredt, hogy verset kell írnia. Három évvel ezelőtt összegyűjtötte költeményeit és novelláit, s kiadta őket. Tavaly az általa novellának nevezett alkotásokhoz anekdoták is társultak, majd az idén második verseskötete is napvilágot látott. Az újabbak darabonként 50 euróba kerültek. Átfutva munkáit elsősorban az érdekelt, hogy miért vállalkozik és költ valaki néhány példányos könyvek kiadására. - Jut belőlük egy-egy a fiamnak, lányomnak, és egy példány megmarad. Nekem megér ennyit, ha az unokáim nagyobbak lesznek, talán ők is találnak bennük érdekeset. Egyébként ismerősök, munkatársaim is kölcsön kérik, némelyikük továbbadja, tehát a kis példányszám ellenére sokakhoz eljutottak. Most éppen százegy anekdotát szeretnék megjelentetni, jó volna szponzort találni, mondjuk, száz példányra. - Hogy miért jelentetem meg a könyveket? Szegény családban nőttem föl, hatan voltunk testvérek, a jobb módúak letiportak. A hat osztály után segédmunkás lettem, majd félszakképzett kőműves. Egy alkalommal, amikor fiatalon egy lánnyal sétáltam, rámutattam egy téglaházra: „No, ilyent fogok én építeni!” „Egy koszosnak ilyen téglaház” - szólt vissza. Aztán a ház régen meglett, és arra gondoltam, talán a könyvekkel is tudok valamit bizonyítani. Akármilyenek is, kis büszkeséggel gondolok rájuk. És Jablonszky Sándor hozzátette még, hogy amikor „kiköt a maszekkal”, tehát félidőben, csak ír. Nem míves munkák ezek, elkel a csiszolgatás; meg is jegyezte, hogyha író már nem is lesz belőle, abba nem hagyja, ír az unokáiról, az érzéseiről, a saját és az ismerősei humoros történeteiről... ■ fi / -V ' yV m k Jablonszky Sándor