Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-14 / 242. szám
2005. október 14., péntek Szabadka, a város! A VMDP indítványozta a városi státus elnyerését Sepsey Csaba szerint alaptalan a félelem, hogy ezzel Szabadka elveszítené a magyar többséget A szabadkaiak néhány éve terítéken lévő követeléséről hallhattunk a Nyitott Ajtó civil szervezet e heti fórumán. László Gyula, a VMDP tartományi és községi képviselője szerint annak ellenére, hogy ő kérte a hivatalos iratokat a községi képviselő-testület indítványára a városi státus elnyerésére, nem kapott írásos választ - Ezek szerint a községi képviselő-testület nem hozott ilyen döntést. A várossá válás már évek óta a politikai szónoklatok része, de nem tettek semmit ennek érdekében. Ezért most mi kezdeményeztük. Ha napirendi pontra kerül, megláthatjuk, ki az, aki valóban harcol a városi státusért. A szerb kormány esetleges pozitív döntése jó hatással lenne Szabadkára, hiszen a nagyobb önrendelkezés mellett 35 százalékkal több adó maradna nálunk. Ahhoz, hogy Szabadka város legyen, László szerint, legalább két községet kellene kialakítani. A községek meghatározása, úgy tűnik, csak a jövőben lesz igazán vitatéma. Vannak elképzelések, amelyek szerint két község lenne: Szabadka a környező településekkel alkotna egy községet, valamint Palics lenne a másik. A mi elképzelésünk más. Négy községet kellene kialakítani: Szabadka mellett, a környező települések három külön községet alkotnának, Palics, Csantavér és Bajmok központokkal. Dr. Sepsey Csaba, a VMDP szabadkai szervezetének elnöke szerint, a félelem, hogy a városi státus elnyerésével a magyar többség elveszne Szabadkán, alaptalan. - Itt komoly anyagi érdekekről van szó. Ha a jövendőbeli községek döntenének a pénzről, a szabadkai csúcsvezetés elesne nagy összegektől, azokról már nem ők döntenének. Mikor egyeztek volna bele a bajmokiak, hogy háromszor annyit fizessenek a vízért, a szennyvíztisztító kiépítése miatt? - tette fel a kérdést Sepsey, aki szerint eddig is a magyarlakta települések fejlődtek vissza. A községi elnök véleménye szerint erre Bajmok és Csantavér párhuzama a legjobb példa. Mint mondta, a magyarlakta Csantavér leépül, míg a szerb többségű Bajmok fejlődik. Kasza József a bajmoki szocialista szavazatokat megvásárolta, azzal, hogy községi pénzből felújította a helyi sportcsarnokot, továbbépíttette. Ezzel egy kisebb hotelhez jutott a település - hallottuk Sepseytől. A VMDP politikusai szerint a mai hatalmon lévők attól is tartanak, hogy a városi státus megszerzésével újabb helyhatósági választásokat kellene kiírni, ezzel a jelenleg hatalmat gyakorlók elveszítenék befolyásukat. Ennek ellenére egyetértettek abban, hogy ha ma indítványoznák a státus elnyerését, azt a legjobb esetben is csak három év múlva kaphatná meg Szabadka, amikor már mindenképp választások lennének. ■ víz SZABADKAN MA * Korhecz Imola és Érdi Tamás József Attila-estje a Városi Könyvtárban, este fél nyolctól FILM ZVEZDA: A titkok kulcsa (The Skeleton Key), amerikai thriller (17,19,21) KORZÓ: Potera za sre(c)kom, hazai komédia (18, 20, 22) NÉPSZÍNHÁZ KAMARATEREM: Woody Allen: Sex, hazugságok és vadkacsák (Old Saybrook), a szerb társulat bemutatója (19.30) TÁRLAT KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: Boros György retrospektív kiállítása, Simonida Đorđević önálló kiállítása ORVOS A Mentőállomáson (Petőfi Sándor u. 24. alatt) állandó ügyeletet tart egy általános orvos, mentős szakorvos, ezenkívül éjszaka gyermekgyógyász is. Tel: 94 vagy 551-373 * Gyermekgyógyászati rendelő, Đura Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 552499 * Városi kórház, tel.: 555- 222 * Mentők: 551-373. FONTOSABB TELEFONSZÁMOK * Szabadkai Magyar Főkonzulátus: 554- 811 * Szabadkai Horvát Főkonzulátus: 557- 793 * S. O. S. lelkisegély-szolgálat: 553400 * Suboticatrans: 555-566 * Vasútállomás: 555-606 * Hotel Patria: 554-500 * Elektrovojvodina (diszpécserek): 44-336 * Távfűtő Művek (hibabejelentés): 548-383 * Vízművek (hibabejelentés): 557-711 * Halo taxi (a Városháza mellett): 9766 * SU-taxi (a vasútállomásnál): 9784 * Eko taxi: 970 * Expres taxi: 9787 * Comer taxi: 9785 * Tuti taxi: 9789 * Kéményseprők: 553472 * Dragstore (7-től 22 óráig): 558-326 * Funero: 554433 és Corpus: 757-121 (temetkezési vállalatok). Újabb kérvény készül Kucsera Géza, Szabadka polgármester a városi státus elnyeréséről elmondta, a községi képviselő-testület kérvényezte azt több ízben is. Az elmúlt mandátumban is, és most is dolgoztunk ezen. A képviselői kérdésre pedig megadtuk a megfelelő választ. Újra fogjuk kérvényezni a városi státus elnyerését, a legújabb beadvány előkészületi fázisában van. Atafia Vetélkedő Mátyás királyról Soha még nem volt ennyi jelentkező a versenyre Szombaton 9 órai kezdettel rendezik meg a Mátyás király és kora című honismereti versenyt. E vetélkedőre - amelynek az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesület a szervezője - 24 általános iskolai és középiskolai csapat nevezett be egész Vajdaságból. Szerződés-aláírás az ATB Severben A megállapodást aláírók szerint a kollektív szerződés aláírásával a múltbeli problémák megoldódhatnak Az ATB Sever vezetői és a villanymotorgyár két szakszervezet kollektív szerződést írt. Az aláíráson a gyár legmagasabb vezetői, a szakszervezetek elnökei mellett, jelen volt a munkaügyi miniszter helyettese is, Ljiljana Milosavljevic. Rainer Vogl, az ATB Sever vezérigazgatója szerint ezzel sikerült megalapozni a vajdasági és szerbiai befektetéseik védelmét. - A munkások érdekvédelme is biztosított, ami elengedhetetlen a sikeres fejlődéshez. Az új munkaügyi törvénynek megfelelően biztosított minden munkás joga - mondta az osztrák többségi tulajdonos helyi vezetője. A víz Otthonosabb helyi közösség Bensőséges kis ünnepség keretében adták át rendeltetésének tegnap a Bajnai helyi közösség felújított helyiségeit, amelyeket részben az önkormányzat támogatásával, illetve helyi járulékból alakítottak át. Nemcsak a nagytermet tatarozták, a polgárok hozzájárulásával, valamint a Távfűtő Művek támogatásával bevezettették a központi fűtést is. Mint azt a tegnapi avatóünnepségen Branko Dragas, a helyi járulékkal megbízott csoport elnöke kiemelte, várhatóan hamarosan befejeződik a városrész másik két jelentősebb beruházása, a csatornázási munkálatok a Zentai úti temető környékén, valamint a Masaryk utca kiaszfaltozása. Felvételünkön Kucsera Géza polgármester avatja fel a felújított épület nagytermét. ■ s. k. á. Pénteken is: Szabadkai Rádió Életmód, 10.15 - Gyerekkori agresszió Biothéka, 10.45 - Dr. Horváth Skenderović Teréz az egészséges táplálkozásról Figyelő, 14.30 - A brüsszeli EP-s meghallgatásról Naprakész, 15.40 - Benne: Szívdobbanás - Barácsus Zoltán nosztalgiaműsora Ön jön! Utcai tiltakozás a magyarverések ellen - egyetért vele vagy nem? Szóljon hozzá Ön is: 552-001 Szabadkai Rádió, 89.6 MHz szák-szo.co.2LSZABADKA 7 PRO URBE-DÍJASAINK A nem mindennapi Fényképész „Ha nem láttam volna Szabadkát csúnyának, nem tudtam volna ilyen szépnek megörökíteni” Augustin Juriga falán sorakoznak a díjak, fényképei, amelyek mindegyike a városról és magáról a művészről beszél. Műterméből nem hiányozhat már a számítógép sem, amelyen megmutatja legújabb munkáját, a Képzőművészeti Találkozó épületének részleteiről készült képeket Furcsa összhatás ez, hiszen a felújított százegy éves épület remekeiről, élethű fényképezőgéppel megörökített domborműveiről beszél Juriga, miközben a számítógép monitorján nagyítja, közelebb hozza a képeket. Mennyire megfér egymás mellett a múlt és a jelen. Augustin Juriga azonban még ma is, ha igazán jó képet akar készíteni, a klasszikus diafilmes fényképezőgépet használja, mint régen. * Mit örökít meg a napokban? - A Képzőművészeti Találkozót fényképezem most, a fényképekből képeslapok készülnek és talán egy katalógus is. És készülök egy kiállításra is, amely Bulgáriában lesz. * Mikor ismerkedett meg a fényképezés varázsával? - Még az általános iskola ötödik osztályában kezdtem fényképezni, akkor még a fiúkkal, osztálytársakkal együtt szórakozásból kattogtattuk a gépeket. Aztán mindannyian elmentünk a tamburazenekarba, mert ez így működik, ha valaki elkezd valamivel foglalkozni, akkor a többiek is követik, így egy kicsit abbahagytam a fényképezést, fényképezőgépem sem volt, de csak nem hagyott nyugton a dolog, így kerültem Belgrádba is, ahol befejeztem a Jugoszláviai Újságírói Intézet fényképészet szakát. Megkaptam a papírt, a diplomát, de sokkal kevesebbet kaptam, tanultam meg, mint amit elvártam ezektől az évektől. Mindent szinte egyedül sajátítottam el, sokat beszélgettem emberekkel, utaztam, irodalmat szereztem, főleg ezek a tapasztalatok segítettek a fejlődésben. Azokban a nehéz időkben, amikor nehéz volt irodalomhoz jutni, akkor jött fel a digitális fényképezőgép. Mindenesetre én még mindig a klasszikus géppel szeretek dolgozni, ha igazán jó képet akar csinálni az ember, akkor filmmel kell dolgozni. * Van olyan pillanat, amikor a fotóművész nem dolgozik? -Vannak azok a fényképészek, akik lakodalmakat, katonákat, érettségizőket fényképeznek, de...tudom, hogy nem erre gondolt. Egyedül talán akkor nem dolgozom, amikor alszom. De igazából akkor is működik az agyam, folyamatosan ekörül forog a világ. Nem, nincs pillanat amikor ne dolgoznék. * Milyennek látja Szabadkát? - Ha nem láttam volna Szabadkát csúnyának is, akkor nem tudtam volna ilyen szépnek megörökíteni. Mert szépnek megörökíteni egy várost, amelynek vannak csúnya oldalai is, az már valamit jelent. A Képzőművészet Találkozót most teljes fényében örökítem meg, de szokatlan helyzetekből, a magasból, különböző beállításokban, amelyeket még nem örökített meg senki. * Van kedvenc helye a városban, ahol órákat is el tud üldögélni? - Szeretek Szabadkán szép kertekben ülni, nyitott helyeken, a természetben. Órákat tudok ülni például a szökőkutaknál, mindkettőnél, de a zöld szökőkutat jobban szeretem. De ott ülve szintén csúnya dolgokat is láttam. Mennyire tönkretették, mennyire nem figyelnek rá, nem vigyázzák meg ezeket a dolgokat az emberek. Megengedik, hogy a fiatalok ott ugráljanak, gördeszkázzanak. Úgy gondolom, hogy a lakóknak több figyelmet kellene szenet telniük ezekre az értékekre. A Korzón is szeretek ülni, és az embereket figyelni. z * Van téma, ami különösen vonzza a tekintetét? - A nem mindennapi dolgokat szeretem fényképezni. "Szabadka környékén a tanyákat is fényképeztem, mert az nincs szem előtt, nagyon érdekes dolgokat látni ott. Ezekből a képekből egy hatalmas anyag állt össze, a horvát Nacional Geographicban is megjelentek Györgyénről készült képeim. A tanyákon mindig történik valami szép. * Mit jelent önnek a Pro Urbe Díj? - A Pro Urbe Díj és a korábban kapott Bodrogváry-díj is azért jelent sokat, mert a várostól kaptam. Az ilyen díjak kapcsán mindig elgondolkodom, hogy mi az, amit még nem csináltam meg, és mi az, ami ehhez a díjhoz eljuttatott. Úgy gondolom, hogy még semmit sem tettem, még nagyon sok mindent szeretnék megörökíteni. Mindenképpen nagy elismerés és boldogság ez nekem. Jó látni azt, amikor az emberek örülnek, hogy ezt a díjat elnyertem, mert vannak olyanok is, akik nem örülnek, mindig vannak ilyen emberek. De nagy öröm az nekem is, ha érzem, hogy egy díjat őszinte örömmel nyújtanak át. ■ TÓMÓ Margaréta Augustin Juriga Könyörgésünk színhelyei Szabadka környékén mintegy ötszáz, családok által építtetett kegyhely található - Dr. Csúszó Dezső harmadik kötetét mutatták be a ferencesek Mária-kápolnájában Nagy érdeklődés kísérte a minap a ferencesek templomának Mária-kápolnájában megtartott könyvbemutatót, ahol dr. Csúszó Dezső, az Életjel kiadásában megjelent, Könyörgésünk színhelyei című könyvét méltatta Milovan Mikovic és dr. Hegedűs Antal. A harmadik kötet megjelenésével dr. Csúszó Dezső immár 310 Szabadka környéki kereszt történetét gyűjtötte össze. E kötet megjelenése is hozzájárul ahhoz, hogy egy rég elfelejtett világ megnyíljon előttünk. A keresztek állítása a mindennapokhoz kötődik, a mindennapok történései vezettek ahhoz, hogy az emberek efajta menedéket kerestek. Nagyon fontos, hogy ezeket megőrizzük és átadjuk az utókornak - mondta Milovan Mikovic. Szabadka környékén mintegy 500 kegyhely található, amelyek közül 400 kereszt, a többi 100 pedig kápolna, harangláb, más kegyhely. E kötet megjelenésével összesen 310 kereszt történetével ismerkedhet meg az olvasó, a negyedik és ötödik kötet pedig magába foglalja majd a Bajmok és Csantavér környékén található kereszteket is. Dr. Csúszó Dezső az orvostudományok doktora, még csak nem is teológus, így nem kérhetjük számon, hogy nem ír a keresztekről mint a kereszténység szimbólumáról, és nem szól úgy sem, mint a megdicsőülés szimbólumáról. Ennek ellenére mindhárom kötetében olyan alapos és komoly történelmi szaktudást csillant meg, és olyan szép érzékkel és szeretettel mutatja be a kereszteket, hogy biztos vagyok benne, valamilyen titkos szerelem éghet benne a téma iránt. Természetes egyszerűséggel mindegyik keresztállító család történetét elmeséli, még annak is utánajárt, hogy él-e valaki az utódok közül. Mindenkinek ajánlom e könyvet, akiben egy kicsi érzék van a kereszt szent jele iránt, mindenkinek, akiben egy pici lokálpatriotizmus is van Szabadka iránt, és akinek valamilyen kapcsolata van a keresztállító családokkal - mondta dr. Hegedűs Antal. A könyv végén egyébként nem csak tartalomjegyzék, hanem függelékként egy keresztmutató is van. Dr. Csúszó Dezső lassan egy évtizede, hogy kutatja a témát - mondta Beszédes Valéria, az est szervezője és koordinátora, akitől azt is megtudtuk, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság munkacsoportot alakított, hogy felkutassák a Felvidéken található kereszteket és azok történetét. Ez jelzi, hogy mekkora munkát végzett dr. Csúszó Dezső, aki egyedül, anyagi támogatás nélkül, immár harmadik kötetét adta ki. Dr. Csúszó Dezső megköszönte, hogy az Életjel kitartott mellette, és külön köszönetet mondott Dévaváry Zoltánnak. - Remélem, ahogy én kitartok az Életjel mellett, úgy az Életjel is kitart mellettem. Úgy gondolom, hogy csinálnom kell, mert valakinek meg kellett csinálni. S hogy egy idézettel éljek: „Az ember sose kérdje, hogy érdemes vagy nem érdemes, csak tegye, amit kell.” Remélem, hogy a negyedik és az ötödik kötet sem lóg majd ki a sorból - mondta dr. Csúszó Dezső. c tm Képünkön Beszédes Valéria, Milovan Mikovic, dr. Hegedűs Antal és dr. Csúszó Dezső