Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-14 / 242. szám

2005. október 14., péntek Szabadka, a város! A VMDP indítványozta a városi státus elnyerését­­ Sepsey Csaba szerint alaptalan a félelem, hogy ezzel Szabadka elveszítené a magyar többséget A szabadkaiak néhány éve terítéken lévő követeléséről hallhattunk a Nyitott Ajtó civil szervezet e heti fórumán. Lász­ló Gyula, a VMDP tartományi és községi képviselője szerint annak ellenére, hogy ő kérte a hivatalos iratokat a községi kép­viselő-testület indítványára a városi státus elnyerésére, nem kapott írásos választ - Ezek szerint a községi képviselő-tes­tület nem hozott ilyen döntést. A várossá válás már évek óta a politikai szónoklatok része, de nem tettek semmit ennek érde­kében. Ezért most mi kezdeményeztük. Ha napirendi pontra kerül, megláthat­juk, ki az, aki valóban harcol a városi stá­tusért. A szerb kormány esetleges pozitív döntése jó hatással lenne Szabadkára, hi­szen a nagyobb önrendelkezés mellett 35 százalékkal több adó maradna nálunk. Ahhoz, hogy Szabadka város legyen, László szerint, legalább két községet kel­lene kialakítani. A községek meghatáro­zása, úgy tűnik, csak a jövőben lesz igazán vitatéma.­­ Vannak elképzelések, amelyek sze­rint két község lenne: Szabadka a környe­ző településekkel alkotna egy községet, valamint Palics lenne a másik. A mi el­képzelésünk más. Négy községet kellene kialakítani: Szabadka mellett, a környező települések három külön községet alkot­nának, Palics, Csantavér és Bajmok köz­pontokkal. Dr. Sepsey Csaba, a VMDP szabad­kai szervezetének elnöke szerint, a féle­lem, hogy a városi státus elnyerésével a magyar többség elveszne Szabadkán, alaptalan. - Itt komoly anyagi érdekekről van szó. Ha a jövendőbeli községek döntené­nek a pénzről, a szabadkai csúcsvezetés elesne nagy összegektől, azokról már nem ők döntenének. Mikor egyeztek vol­na bele a bajmokiak, hogy háromszor annyit fizessenek a vízért, a szennyvíztisz­tító kiépítése miatt? - tette fel a kérdést Sepsey, aki szerint eddig is a magyarlakta települések fejlődtek vissza. A községi elnök véleménye szerint er­re Bajmok és Csantavér párhuzama a leg­jobb példa. Mint mondta, a magyarlakta Csantavér leépül, míg a szerb többségű Bajmok fejlődik.­­ Kasza József a bajmoki szocialista szavazatokat megvásárolta, azzal, hogy községi pénzből felújította a helyi sport­­csarnokot, továbbépíttette. Ezzel egy ki­sebb hotelhez jutott a település - hallot­tuk Sepseytől. A VMDP politikusai szerint a mai hatal­mon lévők attól is tartanak, hogy a városi státus megszerzésével újabb helyhatósági vá­lasztásokat kellene kiírni, ezzel a jelenleg hatalmat gyakorlók elveszítenék befolyásu­kat. Ennek ellenére egyetértettek abban, hogy ha ma indítványoznák a státus elnyeré­sét, azt a legjobb esetben is csak három év múlva kaphatná meg Szabadka, amikor már mindenképp választások lennének. ■ víz SZABADKAN MA * Korhecz Imola és Érdi Tamás Jó­zsef Attila-estje a Városi Könyvtárban, es­te fél nyolctól FILM ZVEZDA: A titkok kulcsa (The Skele­ton Key), amerikai thriller (17,19,21) KORZÓ: Potera za sre(c)kom, hazai komédia (18, 20, 22) NÉPSZÍNHÁZ KAMARATEREM: Woody Allen: Sex, hazugságok és vadkacsák (Old Saybro­­ok), a szerb társulat bemutatója (19.30) TÁRLAT KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: Boros György retrospektív kiállítása, Si­­monida Đorđević önálló kiállítása ORVOS A Mentőállomáson (Petőfi Sándor u. 24. alatt) állandó ügyeletet tart egy álta­lános orvos, mentős szakorvos, ezenkívül éjszaka gyermekgyógyász is. Tel: 94 vagy 551-373 * Gyermekgyógyászati rendelő, Đura Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 552499 * Városi kórház, tel.: 555- 222 * Mentők: 551-373. FONTOSABB TELEFONSZÁMOK * Szabadkai Magyar Főkonzulátus: 554- 811 * Szabadkai Horvát Főkonzulátus: 557- 793 * S. O. S. lelkisegély-szolgálat: 5534­00 * Suboticatrans: 555-566 * Vasútállomás: 555-606 * Hotel Patria: 554-500 * Elektro­­vojvodina (diszpécserek): 44-336 * Távfű­tő Művek (hibabejelentés): 548-383 * Víz­művek (hibabejelentés): 557-711 * Halo taxi (a Városháza mellett): 9766 * SU-taxi (a vasútállomásnál): 9784 * Eko taxi: 970 * Expres taxi: 9787 * Comer taxi: 9785 * Tu­­ti taxi: 9789 * Kéményseprők: 5534­72 * Dragstore (7-től 22 óráig): 558-326 * Fune­­ro: 554433 és Corpus: 757-121 (temetke­zési vállalatok). Újabb kérvény készül Kucsera Géza, Szabadka polgár­­mester a városi státus elnyeréséről el­mondta, a községi képviselő-testület kérvényezte azt több ízben is.­­ Az elmúlt mandátumban is, és most is dolgoztunk ezen. A képviselői kérdésre pedig megadtuk a megfelelő választ. Újra fogjuk kérvényezni a váro­si státus elnyerését, a legújabb bead­vány előkészületi fázisában van. Atafia Vetélkedő­ Mátyás királyról Soha még nem volt ennyi jelentkező a versenyre Szombaton 9 órai kezdettel ren­dezik meg a Mátyás király és kora cí­mű honismereti versenyt. E vetélke­dőre - amelynek az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesület a szervezője - 24 általános iskolai és kö­zépiskolai csapat nevezett be egész Vajdaságból. Szerződés-aláírás az ATB Severben A megállapodást aláírók szerint a kollektív szerződés aláírásával a múltbeli problémák megoldódhatnak Az ATB Sever vezetői és a villany­motorgyár két szakszervezet kollektív szerződést írt. Az aláíráson a gyár leg­magasabb vezetői, a szakszervezetek elnökei mellett, jelen volt a munka­ügyi miniszter helyettese is, Ljiljana Milosavljevic. Rainer Vogl, az ATB Sever vezéri­gazgatója szerint ezzel sikerült megala­pozni a vajdasági és szerbiai befekteté­seik védelmét. - A munkások érdekvédelme is biz­tosított, ami elengedhetetlen a sikeres fejlődéshez. Az új munkaügyi törvény­nek megfelelően biztosított minden munkás joga - mondta az osztrák több­ségi tulajdonos helyi vezetője. A víz Otthonosabb helyi közösség Bensőséges kis ünnep­ség keretében adták át ren­deltetésének tegnap a Baj­­nai helyi közösség felújí­tott helyiségeit, amelyeket részben az önkormányzat támogatásával, illetve helyi járulékból alakítottak át. Nemcsak a nagytermet ta­tarozták, a polgárok hozzá­járulásával, valamint a Táv­fűtő Művek támogatásával bevezettették a központi fűtést is. Mint azt a tegnapi avatóün­nepségen Branko Dragas, a helyi járu­lékkal megbízott csoport elnöke kie­melte, várhatóan hamarosan befejező­dik a városrész másik két jelentősebb beruházása, a csatornázási munkála­tok a Zentai úti temető környékén, valamint a Masaryk utca kiaszfaltozása. Felvételünkön Kucsera Géza polgár­­mester avatja fel a felújított épület nagytermét. ■ s. k. á. Pénteken is: Szabadkai Rádió Életmód, 10.15 - Gyerekkori ag­resszió Biothéka, 10.45 - Dr. Horváth Skenderović Teréz az egészséges táp­lálkozásról Figyelő, 14.30 - A brüsszeli EP-s meghallgatásról Naprakész, 15.40 - Benne: Szívdobbanás - Barácsus Zoltán nosztalgiaműsora Ön jön! Utcai tiltakozás a magyar­verések ellen - egyetért vele vagy nem? Szóljon hozzá Ön is: 552-001 Szabadkai Rádió, 89.6 MHz szák­-szo.co.­2LSZABADKA 7 PRO URBE-DÍJASAINK A nem mindennapi Fényképész „Ha nem láttam volna Szabadkát csúnyának, nem tudtam volna ilyen szépnek megörökíteni” Augustin Juriga falán sorakoznak a díjak, fényképei, amelyek mindegyike a városról és magáról a művészről beszél. Műterméből nem hiányozhat már a számítógép sem, ame­lyen megmutatja legújabb munkáját, a Kép­zőművészeti Találkozó épületének részletei­ről készült képeket Furcsa összhatás ez, hi­szen a felújított százegy éves épület remekei­ről, élethű fényképezőgéppel megörökített domborműveiről beszél Juriga, miközben a számítógép monitorján nagyítja, közelebb hozza a képeket. Mennyire megfér egymás mellett a múlt és a jelen. Augustin Juriga azonban még ma is, ha igazán jó képet akar készíteni, a klasszikus diafilmes fényképező­gépet használja, mint régen. * Mit örökít meg a napokban? - A Képzőművészeti Találkozót fényké­pezem most, a fényképekből képeslapok ké­szülnek és talán egy kata­lógus is. És készülök egy kiállításra is, amely Bul­gáriában lesz. * Mikor ismerkedett meg a fényképezés vará­zsával? - Még az általános is­kola ötödik osztályában kezdtem fényképezni, ak­kor még a fiúkkal, osztály­társakkal együtt szórako­zásból kattogtattuk a gé­peket. Aztán mindannyi­an elmentünk a tambura­­zenekarba, mert ez így működik, ha valaki el­kezd valamivel foglalkozni, akkor a többiek is követik, így egy kicsit abbahagytam a fényké­pezést, fényképezőgépem sem volt, de csak nem hagyott nyugton a dolog, így kerültem Belgrádba is, ahol befejeztem a Jugoszláviai Újságírói Intézet fényképészet szakát. Meg­kaptam a papírt, a diplomát, de sokkal keve­sebbet kaptam, tanultam meg, mint amit el­vártam ezektől az évektől. Mindent szinte egyedül sajátítottam el, sokat beszélgettem emberekkel, utaztam, irodalmat szereztem, főleg ezek a tapasztalatok segítettek a fejlő­désben. Azokban a nehéz időkben, amikor nehéz volt irodalomhoz jutni, akkor jött fel a digitális fényképezőgép. Minden­esetre én még mindig a klasszikus géppel szeretek dol­gozni, ha igazán jó képet akar csinálni az em­ber, akkor filmmel kell dolgozni. * Van olyan pillanat, amikor a fotómű­vész nem dolgozik? -Vannak azok a fényképészek, akik lako­dalmakat, katonákat, érettségizőket fényké­peznek, de...tudom, hogy nem erre gondolt. Egyedül talán akkor nem dolgozom, amikor alszom. De igazából akkor is működik az agyam, folyamatosan ekörül forog a világ. Nem, nincs pillanat amikor ne dolgoznék. * Milyennek látja Szabadkát? - Ha nem láttam volna Szabadkát csúnyá­nak is, akkor nem tudtam volna ilyen szép­nek megörökíteni. Mert szépnek megörökí­teni egy várost, amelynek vannak csúnya ol­dalai is, az már valamit jelent. A Képzőművé­szet Találkozót most teljes fényében örökí­tem meg, de szokatlan helyzetekből, a magas­ból, különböző beállításokban, amelyeket még nem örökített meg senki. * Van kedvenc helye a városban, ahol órákat is el tud üldögélni? - Szeretek Szabadkán szép kertekben ül­ni, nyitott helyeken, a természetben. Órákat tudok ülni például a szökőkutaknál, mind­kettőnél, de a zöld szökőkutat jobban szere­tem. De ott ülve szintén csúnya dolgokat is láttam. Mennyire tönkretették, mennyire nem fi­gyelnek rá, nem vigyázzák meg ezeket a dolgokat az emberek. Megengedik, hogy a fiatalok ott ugráljanak, gördeszkázzanak. Úgy gondolom, hogy a lakók­nak több figyelmet kellene szen­et telniük ezekre az értékekre. A­­ Korzón is szeretek ülni, és az­­ embereket figyelni. z * Van téma, ami különösen vonzza a tekintetét? - A nem mindennapi dol­gokat szeretem fényképezni. "Szabadka kör­nyékén a tanyákat is fényképeztem, mert az nincs szem előtt, nagyon érdekes dolgokat látni ott. Ezekből a képekből egy hatalmas anyag állt össze, a horvát Nacional Geogra­­phicban is megjelentek Györgyénről készült képeim. A tanyákon mindig történik valami szép. * Mit jelent önnek a Pro Urbe Díj? - A Pro Urbe Díj és a korábban kapott Bodrogváry-díj is azért jelent sokat, mert a várostól kaptam. Az ilyen díjak kapcsán mindig elgondolkodom, hogy mi az, amit még nem csináltam meg, és mi az, ami eh­hez a díjhoz eljuttatott. Úgy gondolom, hogy még semmit sem tettem, még nagyon sok mindent szeretnék megörökíteni. Min­denképpen nagy elismerés és boldogság ez nekem. Jó látni azt, amikor az emberek örülnek, hogy ezt a díjat elnyertem, mert vannak olyanok is, akik nem örülnek, min­dig vannak ilyen emberek. De nagy öröm az nekem is, ha érzem, hogy egy díjat őszin­te örömmel nyújtanak át. ■ TÓMÓ Margaréta Augustin Juriga Könyörgésünk színhelyei Szabadka környékén mintegy ötszáz, családok által építtetett kegyhely található - Dr. Csúszó Dezső harmadik kötetét mutatták be a ferencesek Mária-kápolnájában Nagy érdeklődés kísérte a minap a fe­rencesek templomának Mária-kápolnájá­ban megtartott könyvbemutatót, ahol dr. Csúszó Dezső, az Életjel kiadásában meg­jelent, Könyörgésünk színhelyei című köny­vét méltatta Milovan Mikovic és dr. Hege­dűs Antal. A harmadik kötet megjelenésé­vel dr. Csúszó Dezső immár 310 Szabadka környéki kereszt történetét gyűjtötte össze.­­ E kötet megjelenése is hozzájárul ah­hoz, hogy egy rég elfelejtett világ megnyíl­jon előttünk. A keresztek állítása a minden­napokhoz kötődik, a mindennapok törté­nései vezettek ahhoz, hogy az emberek efaj­­ta menedéket kerestek. Nagyon fontos, hogy ezeket megőrizzük és átadjuk az utó­kornak - mondta Milovan Mikovic. Szabadka környékén mintegy­ 500 kegy­hely található, amelyek közül 400 kereszt, a többi 100 pedig kápolna, harangláb, más kegyhely. E kötet megjelenésével összesen 310 kereszt történetével ismerkedhet meg az olvasó, a negy­edik és ötödik kötet pedig magába foglalja majd a Bajmok és Csanta­vér környékén található kereszteket is.­­ Dr. Csúszó Dezső az orvostudomá­nyok doktora, még csak nem is teológus, így nem kérhetjük számon, hogy nem ír a keresztekről mint a kereszténység szimbólu­máról, és nem szól úgy sem, mint a megdi­csőülés szimbólumáról. Ennek ellenére mindhárom kötetében olyan alapos és ko­moly történelmi szaktudást csillant meg, és olyan szép érzékkel és szeretettel mutatja be a kereszteket, hogy biztos vagyok benne, valamilyen titkos szerelem éghet benne a téma iránt. Természetes egyszerűséggel mindegyik keresztállító család történetét el­meséli, még annak is utánajárt, hogy él-e va­laki az­ utódok kö­zül. Mindenkinek ajánlom e könyvet, akiben egy kicsi ér­zék van a kereszt szent jele iránt, mindenkinek, aki­ben egy pici lokál­patriotizmus is van Szabadka iránt, és akinek valamilyen kapcsolata van a keresztállító csalá­dokkal - mondta dr. Hegedűs Antal. A könyv végén egyébként nem csak tar­talomjegyzék, hanem függelékként egy ke­resztmutató is van. Dr. Csúszó Dezső lassan egy évtizede, hogy­ kutatja a témát - mondta Beszédes Valéria, az est szervezője és koordinátora, akitől azt is megtudtuk, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság munkacsoportot alakított, hogy felkutassák a Felvidéken ta­lálható kereszteket és azok történetét. Ez jelzi, hogy mekkora munkát végzett dr. Csú­szó Dezső, aki egyedül, anyagi támogatás nélkül, immár harmadik kötetét adta ki. Dr. Csúszó Dezső megköszönte, hogy az Életjel kitartott mellette, és külön köszöne­tet mondott Dé­­vaváry Zoltán­nak. - Remélem, ahogy én kitar­tok az Életjel mellett, úgy az Életjel is kitart mellettem. Úgy gondolom, hogy csinálnom kell, mert valakinek meg kellett csi­nálni. S hogy egy idézettel él­jek: „Az ember sose kérdje, hogy érdemes vagy nem érdemes, csak tegye, amit kell.” Remélem, hogy a negyedik és az ötödik kö­tet sem lóg majd ki a sorból - mondta dr. Csúszó Dezső. c tm Képünkön Beszédes Valéria, Milovan Mikovic, dr. Hegedűs Antal és dr. Csúszó Dezső

Next