Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-15 / 243. szám
2005. október 15., 16., szombat-vasárnap Nkmüe Tények, félelmek, remények Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztet: világméretűvé válhat a madárinfluenzajárvány A madárinfluenza, amelyet ázsiai baromfik és vadon élő madarak terjesztettek, 2003-ban okozott járványt. Azóta nem kis riadalmat kelt világszerte a betegség terjedése, viszont hangsúlyozni kell, hogy a vírusnak nem létezik emberről emberre terjedő változata, csak madarak között fertőz. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző betegsége. Nagyon ritkán, különleges körülmények között az ember is megbetegedhet. Az első járványban 60 ember vesztette életét, és rengeteg szárnyas elpusztult. Járványtani szakértők állítják, hogy a szárnyasokat tizedelő A típusú influenzavírusok csoportjába tartozó 15 törzs közül a H5N1 az egyetlen, amely embernél is súlyos betegséget és halált okozhat. A baromfitenyésztőknek kötelezően elkerített helyen kell szárnyas jószágaikat tartaniuk, rendszeresen és gondosan kell fertőtleníteniük az ólakat. Természetesen ezek után elmaradhatatlan a kézmosás. Ha gyanús elváltozást észlelnek, a tojáshozam hirtelen csökkenése, tyúkok pusztulása) azonnal értesíteni kell az állatorvosi felügyelőséget. A szakemberek attól félnek, hogy a madárinfluenza vírus az emberi szervezetben találkozik egy emberről emberre terjedő influenza vírusával, és genetikailag olyan új vírus keletkezik, amely pusztító világjárványt képes kiváltani. KIPRÓBÁLÁS ELŐTT A VÉDŐOLTÁS Mivel jelenleg sehol a világon nincs a madárinfluenza ellen az emberek számára védelmet nyújtó oltóanyag, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Délkelet-Ázsiában izolált laboratóriumban módosított vírustörzset bocsátott az oltóanyag-gyártással rendelkező országok részére. További teendők, hogy amint megjelenik az emberről emberre terjedni képes mutáns vírus, a WHO izolálja annak A típusát, majd elküldi az oltóanyagot sikeresen előállító országoknak, ahol rövid időn belül előállítják a világméretű járvány megelőzésére szolgáló vakcinát. A szakemberek szerint egy Dél-Ázsiából kiinduló járvány három-hat hónap alatt ér az európai országokba. A WHO hangsúlyozza: a korábbi világjárványok (1918-ban a spanyolnátha 20 millió halálos áldozattal, 1957-ben az ázsiai vírus 1 millió halottal, 1968- ban a hongkongi influenza 1 millió halálos áldozattal) felkészületlenül érték a világot, most viszont megvan az esélye, hogy visszatartsák a fertőzés terjedését. Ennek érdekében 2004-ben Genfben egyeztették az összes jelentős oltóanyag-gyárral azt a stratégiát, amely adott esetben a legtöbb védőoltás előállítását és szállítását biztosítja. KEDVEZŐTLEN JÓSATOK David Nabarro, a WHO madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott tagjának jóslatai nagy sajtóvisszhangot kaptak. Szerinte a megfelelő óvintézkedések nélkül akár rémálommá is válhat a betegség terjedése. A helyzet komolyságát jellemezte, amikor azt mondta, hogy az áldozatok száma 5 és 150 millió között bármennyi lehet. Ezért minden országot egy nemzeti járványellenes terv kidolgozására, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek együttműködésére szólította fel. Európa aggódik és felkészül. Az országok többsége már megszigorította az állategészségügyi ellenőrzéseket, több helyütt a vírus oltóanyagát is előállították. Szerbia azon ötven ország egyike, ahol a WHO előírásai alapján kidolgozásra kerül a nemzeti járványellenes terv. A köztársaságban az egészségügyi illetékesek nap mint nap hangsúlyozzák, hogy nincs ok a pánikra. Dr. Tomica Milosavljevic köztársasági egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a terv keretében 4000 maszkot szereznek be és a Roche és Galenika gyógyszergyárakkal tárgyalásokat folytatnak a vírusölő gyógyszerek vásárlásáról. Folyamatban van a belgrádi Tomak Intézet felszerelésének újítása, hogy a jövőben több védőoltást tudjanak előállítani. A miniszter azt is elmondta, hogy a WHO október végére tervezett koppenhágai tanácskozásán új ismeretek és tervek hangzanak majd el a madárinfluenzáról. Budimir Plavsic, a köztársasági mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi részleg vezetője szerint minimális az esély arra, hogy Szerbiában járvány üsse fel a fejét. Az év elejétől fokozottan ellenőrzik a vándormadarakat, eddig semmilyen gyanús tünetet nem tapasztaltak. A behozatali szárnyasokat négyhetes karanténba utalják, ahol alapos vizsgálatokat végeznek rajtuk. Miután Törökországban és Romániában is tapasztaltak fertőzést, az Európai Bizottság betiltotta a baromfihús importálását az említett országokból, Szerbia és Montenegróban a madarakra vadásztilalmat rendeltek el. A betegség tünetei embernél: magas láz, hányinger, fejfájás, heves köhögési rohamok, légszomj, gyengeség, mellkasi fájdalmak. Szövődménye lehet az agyhártya- és tüdőgyulladás. Lappangási ideje néhány nap. A betegség két-három napon belül magas, akár 40 fokos lázzal jelentkezik. Újvidéken és a tartományban a polgároknak nincs okuk aggodalomra, állítja dr. Miloš Lucic tartományi egészségügyi titkár. Figyelemmel kísérjük a madárinfluenzával kapcsolatos eseményeket és a fejleményeknek megfelelően intézkedünk. Bebizonyosodott, hogy Romániában a madárinfluenza vírus pusztított ugyan, de annak egyik gyengébb változata Madárjóslás Megkezdődött a költöző madarak vonulása - A madárinfluenzának nincs közvetlen veszélye, de fennáll a lehetősége - mondja Hulló István ornitológus azánkban mintegy 350 000-400 000 madár telel átmenetileg. A Vajdaságban levő 72 halastó közül 27 száz hektárnál is nagyobb területen fekszik, ideális ideiglenes tartózkodási helyük a költöző madaraknak, amelyek addig maradnak, amíg élelmet találnak. Nagyon sok horgász hagyott fel az elmúlt hetekben szenvedélyével, mert elterjedt a fertőzésveszély híre. Az országban bevezetett megelőző intézkedések között a hét derekán életbe lép Hazánkban mintegy 350 000-400 000 madár telel átmenetileg. A Vajdaságban levő 12 halastó közül 21 száz hektárnál is nagyobb területen fekszik, ideális ideiglenes tartózkodási helyük a költöző madaraknak, amelyek addig maradnak, amíg élelmet találnak. Lett a madarak vadászatát tiltó rendelet, hogy a lakosság ne kerüljön érintkezésbe az esetleg fertőzött madarakkal. A World Life International világszervezet szerint annak a lehetősége, hogy valaki vadmadártól kapjon fertőzést, nagyon kicsiny. Ennek veszélye csak abban az esetben léphet fel, ha valaki huzamosabb ideig tartózkodik ilyen madarak közelében. Az Egészségügyi Világszervezet, az Egyesület Nemzetek Mezőgazdasági Szervezete, valamint az Állategészségügyi Világszervezet szakemberei megegyeztek abban, hogy nem ellenőrizhető a vadmadarak fertőzöttsége, de kilövésükkel nem oldható meg az esetleges járványok megfékezése, sőt ellenkező hatást érnének el, mert a szétzavart faj nagyobb területen jelenne meg. Az erre kidobott pénzt hatékonyabb módszerre kellene inkább fordítani. Azt javasolják, hogy akadályozzák meg a házi szárnyasok és a vadmadarak keveredését. Nagyobb ellenőrzést sürgetnek az országhatárokon az esetleges madárkereskedelem miatt. A TŐKÉSRÉCE A VÍRUS LEGGYAKORIBB HORDOZÓJA Milyen vonulási irány halad át térségünkön, s milyen vándormadarak találnak ideiglenesen otthonra nálunk, lehetnek-e közöttük vírushordozók - kérdeztük Hulló István magisztert, ornitológust, a Csornay Richárd Ökológiai Egyesület elnökét. - Térségünk az ún. kelet-európai madárvonulás útvonalában van, s itt a potenciális veszélyt a récefélék, a vadkacsák, a vadludak, esetleg a para madarak jelenthetik. A tőkésréce, vagyis a vadkacsa a vírus leggyakoribb hordozója, 26 százalékuk hordozza a vírust, de ez nem jelenti azt, hogy fertőzők is. A vírus ugyanis jelen van nagyon sok madárnál, de nem ii Hulló István talens formában, tehát nem fertőző. A madárvírus az egyéb vadkacsafélék 16 százalékánál mutatható ki, a parti madarak (sirályok, csérek, stb.) populációjának pedig mindössze 2,5 százalékánál. Tudni kell, hogy a nagyobb tömegek nem hatolnak be a Kárpátmedencébe, de az is tény, hogy a madarak vonulata nem teljesen feltárt terület, mert a Ludasi-tavon kívül gyakorlatilag nincs az országban más madárvonulást kutató hely, mi pedig elsősorban apró, kis énekes madarak vonulását tanulmányoztuk eddig, amiket hálóban meg tudunk fogni. Ezek jól fel vannak térképezve, de a nagyobb fajoknak a vonulását csak a vadászok által, vagy véletlenszerűen kilőtt egyedek adataiból tudjuk. Rendszeres kutatás gyakorlatilag nem folyik - mondja a szakember. Hozzánk az északi országokból, Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból és Oroszország nyugat feléből érkeznek vándormadarak, de ezek útvonala is változó. Egy fertőzött vadmadár-polpulációnál nem lehet kizárni, hogy noha nem erre vezet útvonaluk, véletlenül idetévednek, hiszen állandóan új útvonalakat keresnek, vagy elsodorja őket egy vihar. Gyakorlatilag megjelenhetnek olyan térségből is, ami egyébként nem jellemző vidékünkre. Ez a természetben nem zárható ki. AZ ÉNELEKMADARAK NEM JELENTENEK VESZÉLYT Amit tudni kell a mi átvonuló területünkkel kapcsolatban, hogy a többmilliárd énekesmadár nem jelent veszélyt. A récetömegek elidőznek itt a Kárpát-medencében a mi vizeink környékén, halastavainkban, a Ludasi-, vagy a Palicsi-tó környékén. Palicson különösen sok madár, több ezer is megjelenik ősszel. Nagy folyóinkon, a Tisza és a Duna mentén is időznek, míg be nem áll a fagy. Akkor vonulnak a Földközi-tenger felé. A legnagyobb madárkoncentráció a Szkadari-tónál jön össze, oda már Kis- Ázsiából, a Balkánról is érkeznek madarak - emeli ki a szakember, aki azonban arra is figyelmeztet, hogy noha egyelőre nincs ok pánikra, a vírus mutációja óriási veszélyt is jelenthet. Ezért kell odafigyelni, s meg kell szüntetni a lehetőséget, hogy az emberek vadmadarakkal, kacsákkal, récékkel, vadlibákkal, vonuló darusakkal érintkezzenek. Szerencse, hogy a legtöbb faj éjszakai vonuló. Ami nagyon fontos, hogy ezek a madarak ne érintkezzenek a házi szárnyasokkal, a farmokon a védelem legyen magas szintű, hogy belátható legyen a terület, ne futkossanak a házi szárnyasok szabadon. A VESZETT RÓKA ÉS A KULLANCS IS HALÁLOS VESZÉLYT JELENT... - Már régen jó lett volna tudni, hol vannak azok a helyek, ahol gyülekeznek, megfigyelni a csapatok viselkedését, vannak-e köztük beteg egyedek. A gyanús madarakat nem kell bántani, hanem minden Hozzánk az északi országokból: Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból és Oroszország nyugati részéből érkeznek vándormadarak, de ezek útvonala is változó. Egy fertőzött vadmadár-populációnál nem lehet kizárni, hogy noha nem erre vezet útvonaluk, véletlenül idetévednek, esetben jelenteni kell az állatorvosi szolgálatnak. Nincs ugyan gyakorlatilag közvetlen veszély, de fönnáll a lehetősége bármikor. Ezt ki kell mondani minden pánik nélkül, hiszen itt van a korridor, s erre oda kell figyelni. Több halálos betegség veszélye is jelen van környezetünkben, ilyen például a kullancs, de odafigyelünk, és tudjuk, mi a teendő. A veszett róka is halálos betegséget hordoz, de odafigyelünk rá. A vándormadarak is okozhatnak bajt, de erre fel kell készülni - figyelmeztet a szakember. DS. KISS Ágnes A mezőgazdasági államtitkár felszólította a polgárokat, hogy amennyiben elpusztult madarat találnak, jelentsék a legközelebbi állategészségügyi rendelőben HÉTVÉGÉIN VÉDŐINTÉZKEDÉSEK Az 1997. óta ismert vírus eljutott a világ számos pontjára. A szakemberek a terjedés leggyorsabb módját a madarak közvetítése mellett a nemzetközi légi közlekedésben látják. Az esetleges fertőzés így mindössze néhány óra alatt képes több ezer kilométer távolságra is eljutni, ezért a nemzetközi reptereken fokozott ellenőrzést végeznek. BÓKA Lídia