Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-15 / 243. szám

2005. október 15., 16., szombat-vasárnap Nkmüe Tények, félelmek, remények Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztet: világméretűvé válhat a madárinfluenzajárvány A madárinfluenza, amelyet ázsiai baromfik és vadon élő madarak terjesztettek, 2003-ban okozott járványt. Azóta nem kis riadalmat kelt világszerte a betegség terjedése, viszont hangsúlyozni kell, hogy a vírusnak nem létezik emberről emberre terjedő változata, csak madarak között fertőz. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző betegsége. Nagyon ritkán, kü­lönleges körülmények között az ember is megbetegedhet. Az első járványban 60 ember vesztette életét, és rengeteg szárnyas elpusztult. Járványtani szakértők állítják, hogy a szárnyaso­kat tizedelő A típusú influenzavírusok csoportjába tartozó 15 törzs közül a H5N1 az egyetlen, amely em­bernél is súlyos betegséget és halált okozhat. A baromfitenyésztőknek kötelezően elkerí­tett helyen kell szárnyas jószágaikat tartaniuk, rendszeresen és gondosan kell fertőtleníteniük az ólakat. Természetesen ezek után elmaradha­tatlan a kézmosás. Ha gyanús elváltozást észlel­nek, a tojáshozam hirtelen csökkenése, tyúkok pusztulása) azonnal értesíteni kell az állatorvosi felügyelőséget. A szakemberek attól félnek, hogy a madárinflu­enza vírus az emberi szervezetben találkozik egy em­berről emberre terjedő influenza vírusával, és gene­tikailag olyan új vírus keletkezik, amely pusztító vi­­lágjárványt képes kiváltani. KIPRÓBÁLÁS ELŐTT A VÉDŐOLTÁS Mivel jelenleg sehol a világon nincs a madárinf­luenza ellen az emberek számára védelmet nyújtó ol­tóanyag, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Délkelet-Ázsiában izolált laboratóriumban módosí­tott vírustörzset bocsátott az oltóanyag-gyártással rendelkező országok részére. További teendők, hogy amint megjelenik az em­berről emberre terjedni képes mutáns vírus, a WHO izolálja annak A típusát, majd elküldi az oltóanyagot sikeresen előállító országoknak, ahol rövid időn be­lül előállítják a világméretű járvány megelőzésére szolgáló vakcinát. A szakemberek szerint egy Dél-Ázsiából kiinduló járvány három-hat hónap alatt ér az európai orszá­gokba. A WHO hangsúlyozza: a korábbi világjárványok (1918-ban a spanyolnátha 20 millió halálos áldozat­tal, 1957-ben az ázsiai vírus 1 millió halottal, 1968- ban a hongkongi influenza 1 millió halálos áldozat­tal) felkészületlenül érték a világot, most viszont megvan az esélye, hogy visszatartsák a fertőzés terje­dését. Ennek érdekében 2004-ben Genfben egyez­tették az összes jelentős oltóanyag-gyárral azt a stra­tégiát, amely adott esetben a legtöbb védőoltás előál­lítását és szállítását biztosítja. KEDVEZŐTLEN JÓSATOK David Nabarro, a WHO madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott tagjának jós­latai nagy sajtóvisszhangot kaptak. Szerinte a megfe­lelő óvintézkedések nélkül akár rémálommá is vál­hat a betegség terjedése. A helyzet komolyságát jelle­mezte, amikor azt mondta, hogy az áldozatok száma 5 és 150 millió között bármennyi lehet. Ezért min­den országot egy nemzeti járványellenes terv kidol­gozására, valamint a regionális és a nemzetközi szer­vezetek együttműködésére szólította fel. Európa aggódik és felkészül. Az országok többsé­ge már megszigorította az állategészségügyi ellenőr­zéseket, több helyütt a vírus oltóanyagát is előállítot­ták. Szerbia azon ötven ország egyike, ahol a WHO előírásai alapján kidolgozásra kerül a nemzeti járvá­nyellenes terv. A köztársaságban az egészségügyi ille­tékesek nap mint nap hangsúlyozzák, hogy nincs ok a pánikra. Dr. Tomica Milosavljevic köztársasági egészség­­ügyi miniszter kijelentette, hogy a terv keretében 4000 maszkot szereznek be és a Roche és Galenika gyógyszergyárakkal tárgyalásokat folytatnak a vírusö­lő gyógyszerek vásárlásáról. Folyamatban van a belg­rádi Tom­ak Intézet felszerelésének újítása, hogy a jö­vőben több védőoltást tudjanak előállítani. A miniszter azt is elmondta, hogy a WHO októ­ber végére tervezett koppenhágai tanácskozásán új ismeretek és tervek hangzanak majd el a madárinflu­enzáról. Budimir Plavsic, a köztársasági mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi részleg vezetője sze­rint minimális az esély arra, hogy Szerbiában járvány üsse fel a fejét. Az év elejétől fokozottan ellenőrzik a vándormadarakat, eddig semmilyen gyanús tünetet nem tapasztaltak. A behozatali szárnyasokat négyhe­tes karanténba utalják, ahol alapos vizsgálatokat vé­geznek rajtuk. Miután Törökországban és Romániá­ban is tapasztaltak fertőzést, az Európai Bizottság be­tiltotta a baromfihús importálását az említett orszá­gokból, Szerbia és Montenegróban a madarakra va­dásztilalmat rendeltek el. A betegség tünetei embernél: magas láz, há­nyinger, fejfájás, heves köhögési rohamok, lég­szomj, gyengeség, mellkasi fájdalmak. Szövőd­ménye lehet az agyhártya- és tüdőgyulladás. Lap­­pangási ideje néhány nap. A betegség két-há­­rom napon belül magas, akár 40 fokos lázzal je­lentkezik.­­ Újvidéken és a tartományban a polgároknak nincs okuk aggodalomra, állítja dr. Miloš Lucic tar­tományi egészségügyi titkár. Figyelemmel kísérjük a madárinfluenzával kapcsolatos eseményeket és a fej­leményeknek megfelelően intézkedünk. Bebizonyosodott, hogy Romániában a madárinflu­enza vírus pusztított ugyan, de annak egyik gyengébb változata ­ Madárjóslás Megkezdődött a költöző madarak vonulása - A madárinfluenzának nincs közvetlen veszélye, de fennáll a lehetősége - mondja Hulló István ornitológus azánkban mintegy 350 000-400 000 madár telel átmenetileg. A Vajdaságban levő 72 ha­lastó közül 27 száz hektárnál is nagyobb terü­leten fekszik, ideális ideiglenes tartózkodási helyük a költöző madaraknak, amelyek addig maradnak, amíg élelmet találnak. Nagyon sok horgász hagyott fel az elmúlt hetekben szenvedélyével, mert elterjedt a fertőzésveszély híre. Az országban bevezetett meg­előző intézkedések között a hét derekán életbe lép Hazánkban mintegy 350 000-400 000 madár telel átmenetileg. A Vajdaságban levő 12 halastó közül 21 száz hektárnál is nagyobb területen fekszik, ideális ideigle­nes tartózkodási helyük a költöző mada­raknak, amelyek addig maradnak, amíg élelmet találnak. Lett a madarak vadászatát tiltó rendelet, hogy a la­kosság ne kerüljön érintkezésbe az esetleg fertőzött madarakkal. A World Life International világszervezet szerint annak a lehetősége, hogy valaki vadmadártól kapjon fertőzést, nagyon kicsiny. Ennek veszélye csak abban az esetben léphet fel, ha valaki huzamosabb ideig tartózkodik ilyen madarak közelében. Az Egészségü­gyi Világszervezet, az Egyesület Nemzetek Mezőgaz­dasági Szervezete, valamint az Állategészségügyi Vi­lágszervezet szakemberei megegyeztek abban, hogy nem ellenőrizhető a vadmadarak fertőzöttsége, de kilövésükkel nem oldható meg az esetleges járvá­nyok megfékezése, sőt ellenkező hatást érnének el, mert a szétzavart faj nagyobb területen jelenne meg. Az erre kidobott pénzt hatékonyabb módszerre kel­lene inkább fordítani. Azt javasolják, hogy akadá­lyozzák meg a házi szárnyasok és a vadmadarak keve­redését. Nagyobb ellenőrzést sürgetnek az országha­tárokon az esetleges madárkereskedelem miatt. A TŐKÉSRÉCE A VÍRUS LEGGYAKORIBB HORDOZÓJA Milyen vonulási irány halad át térségünkön, s mi­lyen vándormadarak találnak ideiglenesen otthonra nálunk, lehetnek-e közöttük vírushordozók - kér­deztük Hulló István magisztert, ornitológust, a Csor­­nay Richárd Ökológiai Egyesület elnökét. - Térségünk az ún. kelet-európai madárvonulás útvonalában van, s itt a potenciális veszélyt a récefé­lék, a vadkacsák, a vadludak, esetleg a para madarak jelenthetik. A tőkésréce, vagyis a vadkacsa a vírus leggyakoribb hordozója, 26 százalékuk hordozza a vírust, de ez nem jelenti azt, hogy fertőzők is. A vírus ugyanis jelen van nagyon sok madárnál, de nem ii­ Hulló István talens formában, tehát nem fertőző. A madárvírus az egyéb vadkacsafélék 16 százalékánál mutatható ki, a parti madarak (sirályok, csérek, stb.) populációjá­nak pedig mindössze 2,5 százalékánál. Tudni kell, hogy a nagyobb tömegek nem hatolnak be a Kárpát­medencébe, de az is tény, hogy a madarak vonulata nem teljesen feltárt terület, mert a Ludasi-tavon kí­vül gyakorlatilag nincs az országban más madárvo­nulást kutató hely, mi pedig elsősorban apró, kis énekes madarak vonulását tanulmányoztuk eddig, amiket hálóban meg tudunk fogni. Ezek jól fel van­nak térképezve, de a nagyobb fajoknak a vonulását csak a vadászok által, vagy véletlenszerűen kilőtt egyedek adataiból tudjuk. Rendszeres kutatás gya­korlatilag nem folyik - mondja a szakember. Hozzánk az északi országokból, Litvániából, Észt­országból, Lettországból, Finnországból és Oroszor­szág nyugat feléből érkeznek vándormadarak, de ezek útvonala is változó. Egy fertőzött vadmadár-pol­­pulációnál nem lehet kizárni, hogy noha nem erre vezet útvonaluk, véletlenül idetévednek, hiszen ál­landóan új útvonalakat keresnek, vagy elsodorja őket egy­ vihar. Gyakorlatilag megjelenhetnek olyan tér­ségből is, ami egyébként nem jellemző vidékünkre. Ez a természetben nem zárható ki. AZ ÉNELEKMADARAK NEM JELENTENEK VESZÉLYT­ ­ Amit tudni kell a mi átvonuló területünkkel kapcsolatban, hogy a többmilliárd énekesmadár nem jelent veszélyt. A récetömegek elidőznek itt a Kárpát-medencében a mi vizeink környékén, halas­tavainkban, a Ludasi-, vagy a Palicsi-tó környékén. Palicson különösen sok madár, több ezer is megjele­nik ősszel. Nagy folyóinkon, a Tisza és a Duna men­tén is időznek, míg be nem áll a fagy. Akkor vonul­nak a Földközi-tenger felé. A legnagyobb madárkon­centráció a Szkadari-tónál jön össze, oda már Kis- Ázsiából, a Balkánról is érkeznek madarak - emeli ki a szakember, aki azonban arra is figyelmeztet, hogy noha egyelőre nincs ok pánikra, a vírus mutációja óriási veszélyt is jelenthet. Ezért kell odafigyelni, s meg kell szüntetni a lehetőséget, hogy az emberek vadmadarakkal, kacsákkal, récékkel, vadlibákkal, vo­nuló darusakkal érintkezzenek. Szerencse, hogy a leg­több faj éjszakai vonuló. Ami nagyon fontos, hogy ezek a madarak ne érintkezzenek a házi szárnyasok­kal, a farmokon a védelem legyen magas szintű, hogy belátható legyen a terület, ne futkossanak a há­zi szárnyasok szabadon. A VESZETT RÓKA ÉS A KULLANCS IS HALÁLOS VESZÉLYT JELENT... - Már régen jó lett volna tudni, hol vannak azok a helyek, ahol gyülekeznek, megfigyelni a csapatok viselkedését, vannak-e köztük beteg egyedek. A gya­nús madarakat nem kell bántani, hanem minden Hozzánk az északi országokból: Litvániá­ból, Észtországból, Lettországból, Finnor­szágból és Oroszország nyugati részéből ér­keznek vándormadarak, de ezek útvonala is változó. Egy fertőzött vadmadár-popu­­lációnál nem lehet kizárni, hogy noha nem erre vezet útvonaluk, véletlenül ide­tévednek, esetben jelenteni kell az állatorvosi szolgálatnak. Nincs ugyan gyakorlatilag közvetlen veszély, de fön­náll a lehetősége bármikor. Ezt ki kell mondani min­den pánik nélkül, hiszen itt van a korridor, s erre oda kell figyelni. Több halálos betegség veszélye is jelen van környezetünkben, ilyen például a kullancs, de odafigyelünk, és tudjuk, mi a teendő. A veszett ró­ka is halálos betegséget hordoz, de odafigyelünk rá. A vándormadarak is okozhatnak bajt, de erre fel kell készülni - figyelmeztet a szakember. D­S. KISS Ágnes A mezőgazdasági államtitkár felszólította a polgárokat, hogy amennyiben elpusztult madarat találnak, jelentsék a legközelebbi állategészségügyi rendelőben HÉTVÉGÉ­IN­ VÉDŐINTÉZKEDÉSEK Az 1997. óta ismert vírus eljutott a világ számos pontjára. A szakemberek a terjedés leggyorsabb módját a madarak közvetítése mellett a nemzetközi légi közlekedésben látják. Az esetleges fertőzés így mindössze néhány óra alatt képes több ezer kilomé­ter távolságra is eljutni, ezért a nemzetközi reptere­ken fokozott ellenőrzést végeznek. BÓKA Lídia

Next