Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)
2006-01-21 / 15. szám
2006. január 21., 22., szombat-vasárnap AKIKET KIŰZTEK SZÜLŐFALUJUKBÓL - CSUROG KISHEGYES GAZDASÁGI GUNDOK A magyar holokauszt-túlélők Bezártak még a kocsmák 11 ' . . .. - 1 1 11 ' ' a r • KISHEGYESI GAZDASÁGI GONDOK Az alig több mint 10 000 lakosú kishegyesi község jelen pillanatban gazdasági szempontból nem sok jóval dicsekedhet. Bizonyos mutatók alapján a tartomány legelmaradottabb községe, nagyarányú a munkanélküliség, és igen alacsony az életszínvonal. A vállalatok és az egykori mezőgazdasági birtokok tönkrementek, vagy magánosításuk után leépültek. Az üzemek, a téglagyár, a cipőgyár, a fémipari és kereskedelmi vállalatok is vagy megszűntek, vagy a kor „szellemének” megfelelően új tulajdonosaik redukált, esetenként pedig rablógazdálkodást folytatnak. A néhány működő, kis- és középvállalkozás kategóriájába tartozó magánvállalkozás pedig nem képes a felszabaduló mun-Az E-75 autóút elkészülte előtt, az Európából a Balkán és a Közel-Kelet irányába tartó közúti forgalom áthaladt a kishegyesi község mindhárom településén. Akkora volt a forgalom, hogy az már szinte elviselhetetlenné vált, gyakori volt a közlekedési szerencsétlenség is. A tranzitforgalom azonban számos bevételi forrást jelentett. Az autóút megnyitásával számottevően lecsökkent a forgalom, de a bevételek is megszűntek. Sorra bezártak az addig jól működő vendéglátóipari létesítmények is az út mentén kierő foglalkoztatására. A friss külföldi tőke sem „iparkodik” hogy a tervezett ipari parkban vesse meg a lábát. Talán nem is ok nélkül, hisz nincs megfelelő infrastruktúra, az országban még mindig bizonytalan a politikai helyzet, csakúgy, mint az adó- és gazdaságpolitika, nem megfelelő a munkaerő-képzettség szerinti összetétel, távol vannak a fizetőképes piacok stb. Az autóút megépülte előtt hatalmas volt errefelé a tranzitforgalom, amit azonban nem használtak ki idegenforgalmi lehetőségként, egyedül csak a vadászturizmust szerény formában addig, amíg be nem tiltották a lelőtt madarak kiszállítását. Fejlesztési tervek ugyan voltak a múlt század ’60-as, ’70-es éveiben, mint a Kishegyes és Szikics közötti völgyben létesítendő vízgyűjtő tó környékén rekreációs központ, sportpályák kiépítése, a Bácsfeketehegynél fellelt termálvíz hasznosítása, vadállomány telepítésére alkalmas erdősávok létesítése stb. Ezek azonban csak tervek maradtak, pedig a Kátai-tanya léte és fejlődése azt igazolja, hogy a falusi turizmusban is rejlenek lehetőségek. A meggypálinka, a bácsfeketehegyi meggytárgyi, egyes helyi mézfajták máris messze földön híresek, ez azonban még nem elegendő jelentős számú turista idecsalogatására. Szikics, azaz Lovcenac ugyancsak számos lehetőséget rejt. Noha Szerbiának jelentős számú montenegrói származású lakosa van, egy tömbben ekkora népesség csak itt él, de az innen kitelepített németek és leszármazottaik is kifejezték óhajukat a kapcsolatfelvételre és együttműködésre. Emellett a vallási közösségeknek is van- nak idegenforgalmi lehetőségeik, melyeket ugyancsak hasznosísani lehetne. Említésre méltó továbbá az öt éve megrendezésre kerülő Dombos Festet, mely rengeteg látogatót vonz, akiknek azonban a műsoron kívül nemigen tudnak felkínálni egyéb látványosságot, szórakozást, időtöltést, pedig ezt a lehetőséget is érdemes volna kihasználni. Egyes szakemberek szerint a falusi turizmusnak nagy jövője van, Vajdaság pedig valóságos turistaparadicsommá válhatna, ami esélyt adna ilyen vállalkozásra, illetve új munkahelyek létesítésére. ■ T.P. IS vallomása Zord téli nap, 1945. január 23. Mínusz 20 fok és térdig érő hó. Reggel kilenc óra. Egy 15 éves szerb gyerek ront be a házba, puskával a vállán és arra kényszerít bennünket, hogy azonnal hagyjuk el a házat, mert különben mindannyiunkat megöl. Öltözködésre már nem adott időt. Azon a szomorú reggelen minden magyar házban megjelent, puskával a kezében egy szerb fiú, vagy férfi, akik magukat partizánnak vallották és kihajtották, kiűzték otthonaikból a magyarokat. A piactér lassan megtelt megrémült asszonyokkal, gyerekekkel, és öregekkel, hisz a férfiak többségét már 1944 őszén kivégezték. Délután négy óráig várták a hidegben sorsuk beteljesülését, majd a megdermedt, megrémült, és átfagyott magyarokat elindították gyalogosan Járek felé, csak némely kisbabás családot tereltek vissza az állomásra, ahol tehenagonokba rakták őket. Nem nézték, hogy gyermek és anya együtt van-e. Ezzel is tetézték az anyák fájdalmát. Hajnalban érkeztek meg az átfagyott emberek Járékra. Volt akinek a keze és a lába lefagyott, később ebbe halt bele. Reggel kerestem a fiamat, hogy megérkezett-e a gyalogosokkal és végül megtaláltam átfagyva az anyósommal együtt, de éltek - mondta egy asszony, sírva, akit egyéves kislányával a vagonokba terelték, de a hatéves fiát nem vihette magával. A gyerekeim nevét kiabáltam sírva, végül megtaláltam őket félig megfagyva - áll egy másik anya vallomásában. Kegyetlen sors várt a csúrogi, majd később otthonaikból kiűzött zsablyai és mozsori magyarokra. Enni nem kaptak, csak kukoricát csutkástól darálva só nélkül, mint az állatok A gyerekek sírtak, hisz nem tudták megérteni, hogy miért nincs mit enni. Egy kisfiú paprikást akart enni, mondták neki, hogy nincs, nem baj, én akkor is megeszem - mondta sírva. A csecsemők szoptak volna, de az édesanyjuknak nem volt tejük. Az édesanya addig szoptatta a gyermekét, míg csak vér nem folyt a melléből. Nagyon sok kisbaba éhen halt. És nagyon sok idős elcsigázott ember, akik nem tudtak mozogni, a tetvek szívták ki a vérüket és abba haltak bele, így halt meg a nagyapám is. A kegyetlen halál szedte áldozatait. A halottas kocsi nem győzte a halottakat hordani. Egy fiatal asszonytól megkérdezték ismeri-e ezt az embert? És egy meztelenre vetkőztetett idős embert löktek elébe, az asszony felkiáltott édesapám - és átölelte. Ekkor a partizán rálőtt az idős emberre és az lánya karjában roskadt össze. Talán még több halott lett volna, ha a temerini magyarok nem csempésztek volna be néha egy kis élelmet. Egy anyának sikerült kislányát egy piaci kiskosárban szalvétával letakarva kicsempészni a táborból, hisz már csak csont és bőr volt. És írhatnám tovább a sok szenvedést, kínt, megaláztatást. Volt a táborban egy pap, és édesanyám kérte, hogy adja rám az utolsó kenetet, mert már nincs bennem élet, ugyanezt tette a testvéremmel is, és a Jóisten megkönyörült rajtunk, életben maradtunk. Több száz felnőtt és több száz gyermek halt meg a koncentrációs táborban, akiknek a sírhelyük a mai napig nincs megjelölve. Hatvankét év telt el azóta. Minden nap kevesebb a magyar holokauszt-túlélők száma. Talán ezt is várják, hogy mindannyian elmenjünk, hogy ne kelljen bocsánatot kérni, azért amiért ártatlanul meghurcoltak, hogy ne kelljen visszaadni azt, amit igazságtalanul elvettek tőlünk. Most azt akarják, hogy mi, túlélők, akik még akkor gyerekek voltunk, kérjük, hogy mentsenek fel minket a kollektív bűnösség alól. Mindez a megaláztatásnak újabb formája. A rehabilitáció, az erkölcsi és anyagi kártérítés minden ártatlanul megkínzott, kivégzett magyarnak jár. Mi nem, hogy erkölcsi kártérítést nem kaptunk, de még édesapáinknak a halotti bizonyítványt sem adják ki. A bocsánatkérésre, a rehabilitációra sokan hiába vártak. Édesanyám, aki annyira hitt benne, hogy lesz majd igazság, nem érte meg. Nővéremet tavaly januárban temettük, bátyámat, aki halála előtt egy héttel álmában újra átélte a koncentrációs tábor kínjait, a héten temettük. Én azonban bízom abban, hogy a Jóisten igazságot tesz. Megvilágítja majd az érem mindkét oldalát. Éppen ezért a magyar holokausztot sem szabad soha elfelejteni, az áldozatokra mindig emlékezni kell, azért, hogy soha senkivel ne ismétlődjön meg. ■ TELEKI Júlia LAKOSSÁGI FÓRUM ZENTAN Autonómia és kisebbségi jogok Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár is részt vesz azon a taggyűlésen és lakossági fórumon, amelyet szerdán, 25-én 18 órai kezdettel tart a VMSZ községi szervezete. A városháza tanácstermében sorra kerülő gyűlésen Vajdaság autonómiája és a kisebbségi jogok kérdése szerepel a napirenden. Szó lesz a VMSZ szerepvállalásáról és arról, hogy milyenek a kilátásaink a politikában. A szervezők minden érdeklődőt szívesen látnak. ■ fi kozeletunk@magyarszo.co.yu KÖZÉLETÜNK 9 Pocsék munkanélküli civilek Az egyesület első évi közgyűlése Megtartotta évi közgyűlését a Action Work munkanélküli polgárok egyesülete, melyet több hónapos szervezőmunka után 2005. márciusában jegyeztek be hivatalosan. Sikeresnek, reményt adónak minősítette az elmúlt év munkáját a szervezet elnöke, Csányi Ferenc, aki az egyesület akcióit felsorolva kiemelte, hogy a több mint 40 tagot számláló csoport, habár munkát kereső fiatalemberek, és komoly egzisztenciális gondokkal küszködnek, az elmúlt hónapokban mások érdekében is lépéseket tettek, a munkalehetőségek keresése mellett, szórakozató, ismeretterjesztő programokat szerveztek. A tavalyi akciók közül kiemelte a telefonhálózat bővítésére indított sikeres aláírásgyűjtést, hiszen éppen a napokban kezdték meg a bővítés munkálatait Pacséron. Emellett fodrásznapot tartottak a faluban, az évvégi ötnapos Én a világ gyermeke vagyok elnevezésű gyermekrendezvényre pedig a szabadkai Népkörben került sor szervezésükben, több mint 400 fellépővel. Tavaly hirdették meg, de a napokban indul a kézművesműhely az egyesület pacséri irodájában, melyre még várják a jelentkezőket. Csomortán Melinda vezetésével több tanfolyamot is terveznek, az első hetekben a kukoricacsuhé lesz az alapanyag. Tervük, hogy a bajmoki Egység Művelődési Egyesületben is tartanak hasonló kézműves foglalkozásokat. Tavaszra a helybeli háziasszonyok számára szeretnének süteményversenyt hirdetni, majd egy nagyszabású rendezvényt a környék cukrászai számára. Keresik annak lehetőségét is, hogy az elöregedő falu idős, magáramaradt lakosainak hogyan tudnának segíteni. Önkénteseik részt vesznek a Községi Fejlesztési Tásrulás civil szervezetek vezetői számára meghirdetett képzéseken, mert szeretnék a pályázati lehetőségeket követni, illetve hasonló civil szervezetekkel kapcsolokat létesíteni. A település központjában található irodájukban egyelőre nincs telefon és számítógép, és ez nagyban megnehezíti a munkájukat. A 2800 lakosú kis faluban közel 120 munkanélküli személyt tartanak nyilván, sokan első munkahelyükre várnak évek óta. A pacséri munkanélküli polgárok egyesülete a jövőben is érdekvédelmi, információs, idénymunka-szervező feladatokat is ellát. ■ H. E. Csányi Ferenc, az Action Work elnöke Irodahelyiségük már van, ahol rendszeresen találkozhatnak, de telefonra, számítógépre is nagy szükség lenne Herceg Elizabetta Törökbecsén is (le)váltani akarnak Úgy tűnik, akárcsak a Tisza jobb partján lévő Óbecsén, a bánsági oldalon lévő Törökbecse községben is gond van a képviselő-testület működőképessége körül, sőt a jelenlegi elnök Aca T. Bükrévi tevékenységével sem mindenki elégedett. A heterogén politikai érdekeltségű képviselőkből összeállt képviselő-testületben nem ritkán elhalasztják az üléseket, a döntéshozatal képtelenség. Előfordul, hogy pártérdekektől vezérelve a legalapvetőbb és igencsak világos kérdésekben sem tudnak megegyezni a tanácsnokok. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi községi hatalomban egyetlen biztos pont a községi irányításban a polgármester és tanácsa. A polgármester, időnkénti döntéshozatali képtelensége, noha a képviselő-testület az ő végrehajtó hatalma ellátásánál is gondot okoz, ez ideig igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a dolgok rendben menjenek. Igaz, egy kicsit megkésve, de azért még mindig időben meghozták a 2006 os költségvetést is. Vannak azonban a községben olyan politikai erők, amelyek éppen a községi elnök személyében látják a képviselő-testület működésében előadódó problémák okát. Elsősorban ilyen a Szerb Radikális Párt községi szervezete, amely sajtóközleményben hívja fel a közvéleményt az elnök leváltására. Ebben egyebek között az elnök „számlájára" írják, hogy az eltelt másfél év alatt jóformán semmi sem történt. A községben 400-an maradtak munka nélkül. Egyedüli csak a községi közigazgatásban növekedett a foglalkoztatottak száma. Sok a gyanús nyilvános pályázat nélkül történő beruházás. A költségvetést különböző kölcsönökkel terhelték le. A Szerb Radikális Párt harcba száll a hatalmaskodók és elsősorban Aca T. Bakrein községi elnök ellen és most élére áll az elnök leváltását szorgalmazó polgári kezdeményezésnek. Aláírásokat gyűjt a népszavazás kiírása támogatására. Értesüléseink szerint a kezdeményezést Törökbecse község területén jegyzett 20 019 szavazópolgár közül legalább 2100-nek kell támogatnia. Az aláírásgyűjtés január 23-án indul Előkészítése céljából ülést tartott a községi választóbizottság is. Arról döntött, hogy el kell-e rendelni az aláírások bírósági hitelesítését. A bizottság tagjai 4:3 arányban elvetették az aláírások bíróság útján történő hitelesítését. A községi elnök szerint a különböző visszaélések elkerülése, kizárása érdekében mégis szükség lett volna az aláírások hitelesítésére, amit díjmentesen kellett volna elvégezni a bíróságnak. Így. TOPOLYA Környezetvédelmi ismeretterjesztő előadások A korábbi évekhez hasonlóan a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület idén is előadás-sorozatot szervez a művelődési ház kiállítótermében. A szervező ismert szakembereket kért fel előadóknak, akik beszámolnak a környezet- és természetvédelem időszerű problémáiról, és az ezekkel kapcsolatos tudományos kutatások eredményeiről. Az előadásokat keddi napokon 18 órai kezdettel tartják, az elsőt január 24-én. Az előadó Csipe Tímea, az Arcus biológusa, beszámol a Betyárvölgy és Krivaja patak völgyének védett növényeiről. A jövő kedden a zentai Gergely József, utána pedig az újvidéki Muhi Béla tart előadást. A sorozat több héten át tart, egészen márciusig. ■ nk