Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)

2006-01-21 / 15. szám

2006. január 21., 22., szombat-vasárnap Az alföldi táj szelleme Vajdasági film magyar fesztiválokon A magyarkanizsai Cinema Filmmű- ményei, alakjai, tájelemei látomásszerű­­hely filmje, A naplemente fonákja - Tél­­en teljesednek ki. Tolnai verseinek nai Ottó tájai című alkotást a közeljövő­ morzsolgatásával megidézi az alföldi táj szellemét. A hely szellemét. Az írások révén a leírt látvá­nyok világába merülünk. A kaleidoszkópba elhelyezett versek füzére, a narráció, Tol­nai vallomásai folyton változó színes képet mutatnak. A film alkotói: Fejős Csilla és Iván Attila, a z­ yp f -ri-T 2ls-s s sürke bri­EP ,akbr a diaépe&m. Filmműhely, Kanizsa­ben két fesztiválon is bemutatják: január 26-án 15 órai kezdettel a győri Határon Túli Magyar Össz­­művészeti Fesztiválon, majd január 31-én a 37. Magyar Filmszemle in­formatív szelekciójában 17 órai kezdettel. A 28 perces dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági író költészetére támaszkodva kalau­zol el bennünket azokra a bácskai tájakra, városokban amelyek meg­határozták életútját. Tolnai moz­zanatai, életének helyszínei, ese- n'-'NCINEMA 'r} XXI. SZÓLJ, SÍP, SZÓLJ! NÉPZENEI VETÉLKEDŐ Pályázati felhívás A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az Újvidéki Rádió huszonegyedik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások nép­zenei vetélkedőjét. A jelentkezők különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek. 3-5 perces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem ha­ladhatja meg a tizenötöt. A táncházi zenekarok mintájára alakult együtteseknél az átlagéletkor számít. Egy versenyző szóló kategóriában csak egyszer szerepelhet. A pályázók előadhatnak népdalcsokrot, balladát, tánchoz fűződő muzsikát, az össze­állítás tartalmazhat kiszámolót, mondókát, gyermekjátékdalt, népszokáshoz fűző­dő dalt, illetve muzsikát. Benevezni egyénileg vagy csoportosan, iskolánként vagy művelődési egyesületen keresztül lehet. A vetélkedőt 2006. április 29-én tartjuk az Újvidéki Rádió M Stúdiójában. írásban kérjük a következő adatokat: a versenyző vagy a jelentkező csoport ne­ve, osztály, iskola, lakcím, telefon, irányítószám, kategória, korcsoport, hangszer­szólisták jelentkezésekor azt is kérjük feltüntetni, hogy a pályázó milyen hangsze­ren muzsikál, az összeállítás címe és táji meghatározása, a csoportvezető neve, a csoport létszáma, a versenyre felkészítő pedagógus neve. Kategóriák: - HANGSZERSZÓLÓ ÉS KETTŐS A, B vagy C korcsoport - ÉNEKSZÓLÓ ÉS KETTŐS A, B vagy­ C korcsoport - ÉNEKCSOPORT D, E vagy F korcsoport - KISEGYÜTTES D, E vagy F korcsoport Korcsoportok: A korcsoport - nagycsoportos óvodások, első és második osztályosok. B korcsoport - harmadik, negyedik és ötödik osztályosok C korcsoport - hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosok D korcsoport - alsósok E korcsoport - felsősök F korcsoport - vegyes A benevezéseket a következő címre várják - ÚJVIDÉKI RÁDIÓ, Ignjat Pavlas u. 3. 21 000 Novi Sad, Szólj, síp, szólj! Jelentkezési határidő - 2006. március 1. Bővebb felvilágosítás a 021/522-226-os telefonon vagy a 063/8-378-552-es mobilte­lefonon kapható Szabó Gabriellánál. Színházlátogatás Budapestre A holdbéli csónakost nézhetik meg az érdeklődők a Nemzeti Színház színpadán A csókai Kulturális és Oktatási Köz­pont szervezésében a csókai és kör­nyékbeli közönség Budapestre látogat­hat, február 25-én, szombaton, amikor megtekintheti a Nemzeti Színház A holdbéli csónakos c. előadását. Az út és a belépő ára 1500 dinár, a busz szom­baton a délelőtti órákban indul Csóká­ról illetve Zentáról - ahogyan azt már megszokhatták a rendszeres színházlá­togatók. Az elmúlt tizenöt évben budapesti színpadon nem játszották ezt az előadást. Mintha nem is létezne ez a mesedarab, mely egyszerre mítosz, mese és vásári ko­média. Weöres Sándor ezt a három dol­got sűrítette, amely a hagyományos drá­mai kerettel szakítva bábszínházi jelleget ad a játéknak. A budapesti Nemzeti Színház előadá­sának méreteire jellemző, hogy­ száznál is több bábfigura jelenik meg a színen, mi­közben az élő szereplők száma a bábszí­nészekkel együtt meghaladja a húszat. A rengeteg mozgással és hatalmas díszle­tekkel monumentálissá tett előadás képi világa lenyűgöző, de elsősorban nem ezért éri meg megnézni. A valódi értékét ugyanis az adja, hogy a szerző ebben a darabban elhiteti velünk, hogy a különfé­le történelmi korok, kultúrák és mesevi­lágok valójában egyetlen folyamatos, összefüggő horizontot alkotnak valahol az emberiség tudatának közös peremvi­dékén. A látványos előadás 2003. októbere óta szerepel a Nemzeti Színház műsorán. Rendezte: Valló Péter, szerepelők: Gás­pár Sándor és Szarvas József (narráto­rok), Kaszás Attila, Söptei Andrea, Bod­rogi Gyula, Szinetár Dóra, Papp Zoltán, Marton Róbert, Csankó Zoltán, Trokán Péter, Újvári Zoltán, Spindler Béla, Var­ga Mária, Bognár Anna, Stohl András, Vi­da Péter, Mészáros Tamás, Mészáros Sá­ra. A szervezők február 4-ig várják az ér­deklődők jelentkezését, személyesen Csókán a Tito marsall 2. szám alatt (Sza­bó Lászlónál), illetve a 0230/72-442-es telefonszámon. ■ bzs Nimka. muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 11 Jubileumi sorozat Magyarittabén Téli találkozók huszonötödször A másfélezer lakosú Magyarittabén az idén ünnepelik elődeik letelepülésének 220. évfordulóját, 140 éves a református templomuk és 25 éve tartják a Téli talál­kozók művelődési rendezvénysorozatot. A jubileumi év a Téli találkozókkal kez­dődik, augusztusra pedig háromnapos ünnepséget terveznek. Szeretnék később ezt a dátumot falunappá nyilvánítani. Amikor 1969. november 29-én átad­ták rendeltetésének a falu Művelődési Otthonát felmerült a gond, hogy az ön­kéntes munkával épült (minden felnőtt helybeli köteles volt három napot dolgoz­ni az építőhelyen) otthonba megfelelő tartalmat leheljenek. Vagyis ne csak lako­dalmak megtartására használják, hanem kulturális rendezvényekkel is szolgálja a rendeltetését. Deák Ferenc író ötletére 1976-ban megtartották az első Téli talál­kozók rendezvénysorozatot, amely során az év első hónapjaiban szórakozást bizto­sítottak a helybeli, de a környéken élő magyar közönségnek is. Megszakítás nél­kül 16 alkalommal szervezték meg, majd 1991. után, a háborús viszonyok miatt, egészen 1998-ig szüneteltek a művelődési rendezvények. Ettől kezdve újra folyama­tosan megrendezik a Téli találkozót. Az idei, a sorrendben 25., január 28-ától március 17-ig tart. A megnyitóün­nepség keretében, 18 órakor megnyitják Lódi József helybeli amatőr festő kiállítá­sát a Művelődési Ott­hon előcsarnokában. A 19 órakor kezdődő ünnepi műsorban pe­dig fellépnek a hor­vátországi Csúza Csár­dás nevet viselő műve­lődési egyesület, vala­mint a toráki Vikentie Petrovic-Bakaluc, a szerbittabéi­­óra, valamint a helybeli Bú­zavirág Hagyományápoló Egyesület műked­velői. A rendezvénysorozat egyik közked­velt eseményét a hagyományos maszkajá­rást és a maszkabált február első szombat­ján tartják meg, 10, illetve 19 órai kezdet­tel. Február 9-én, csütörtökön 19 órai kezdettel a közönség megnézheti, Ha sze­relem nem lenne... című filmet, amelyet Deák Ferenc forgatókönyve alapján Vi­­csek Károly rendezett, és melyet jórészt a faluban forgattak. Február 10-én 19 órai kezdettel a Mű­velődési Otthon tánctermében diszkót tartanak. Február 16-án 18 órai kezdettel a Pionír vetőmagok forgalmazója tart szakelőadást a termelőknek. Február 17- én 19 órától koncertet tart Hevesi Ti­bor fiatal helybeli énekes, akit a muzs­­lyai Junior együttes kísér. Február 18-án 19 órai kezdettel a kisoroszi amatőr szín­játszók a Markecoló című két felvonásos vígjátékkal lépnek színre. Egy héttel ké­sőbb, február 25-én a nagykikindai Egy­ség ME színjátszói a Dupla vagy semmi című vígjátékkal mutatkoznak be. Már­cius 4-én a bácsfeketehegyi Feketics ME A tévedések napja című három felvonásos vígjáték szerepel a műsoron. Március 11-én a tordai Petőfi Sándor ME zenés, táncos vidámestje kerül színre. Március 15-én, a Kossuth-szobornál megemlé­keznek nemzeti ünnepünkről. A jubilá­­ris Téli találkozók záróműsora március 17-én, pénteken lesz, 19 órai kezdettel, amelyben a helybeli Búzavirág műkedve­lői lépnek fel. ■ Kép és szöveg: KI. Február első szombatján: maszkajárás Tudományos tanácskozás Tudományos tanácskozást szervez a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia a nyelv, az oktatás, a tudo­mány és a kultúra, valamint az emberi és kisebbségi jogokról a tartomány­ban, illetve a tranzícióban levő orszá­gokban témájára. A nemzetközi ta­nácskozást hétfőn 10 órai kezdettel a Tartományi Végrehajtó Tanács ülés­termében tartják meg, ahol az egybe­gyűlteket Juliján Tamáš akadémikus, a VT­MA elnöke üdvözli. A tranzíció jogi vonatkozásai témakörben bevezetőt dr. Szalma József egyetemi tanár mond, majd dr. Prugberger Tamás és dr. Szalma József értekezik. A több­­nyelvűség és multikultúra elnevezésű blokk bevezetőjét dr. Göncz Lajos tartja, majd dr. Kontra Miklós, dr. Göncz Lajos, dr. Jasmina Kodzopeljic, és dr. Mirjana Krancesko számol be kutatási eredményeiről. A tanácskozás A tradícióban levő országok tudomá­nyos és kulturális élete témaköréből kikerülő értekezésekkel zárul. Előa­dók: Julijan Tamaš, dr. Ljubomir Be­­lej és mgr. Uglješa Belic. Az előadáso­kat záróvita követi. Magyar szaknyelv a Délvidéken A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság A magyar szaknyelv helyzete és állapota a Délvidéken címmel január 21- én, szombaton 10 órai kezdettel ta­nácskozást tart a Tartományi Végrehaj­tó Tanács III. emeleti tanácstermében. A tanácskozáson dr. Kontra Miklós, dr. Bene Annamária, dr. Szalma József, dr. Letsch Endre, dr. Gubás Jenő, To­rnán László, Muhi Béla, Bosznai Győző, Kovács József, dr. Ágoston Mihály vesznek részt A magyar kultúra napja Nagybecskereken A nagybecskereki Petőfi Művelő­dési Egyesületben hagyományos a magyar kultúra napjának a megün­neplése. Az idén külön jelentőséget kapott azáltal, hogy a közép-bánsági fiatalok számára értékmegőrző céllal képzőművészeti és irodalmi pályáza­tot hirdettek. Mint ahogy Tóth- Glemba Klára az ünnepség szervező­je és a Nagybecskerek vonzásában cí­mű pályázat kezdeményezője mond­ja, a cél az igazi értékek felé való for­dulás, azok felfedezése és a tuda­tunkban való megőrzése. A magyar kultúra napja alkalmá­ból szervezett ünnepi műsor január 22- én, vasárnap 18 órakor kezdődik a Petőfi Művelődési Egyesület nagyter­mében. Közreműködnek az egyesület tagjai, az Emmanuel kamarakórus Konrád Emma vezényletével és a kép­zőművészet és irodalmi pályázat díja­zottjai. ■ KI. Átadták a NIN-díjat Csütörtökön átadták a 2005. évi NIN-díjat Miro Vuksa­­novicnak (a képen), aki a jelentős irodalmi díjat Semplj zemlja című regényével érdemelte ki. A kötetet a Filip Višn­­jić kiadó adta közre. Petar Pjanovic zsűrielnök méltatásá­ban hangsúlyozta, hogy Vuksanovic világának gyökerei nem a történelemben rejlenek, hanem sajátos imagináció­­jában, melyet az új nemzedékeknek ment át. A zsűri jelentéséből kiderült, hogy az 51. díj esélyesei között volt David Albahari, Sanja Domazet, Goran Milaši­­nović, Sasa Ilic, Milica Mic­ić-Dimovszka és Mirjana Novako­­vić, a döntést pedig nem egyhangúan hozta meg. A montenegrói származású Miro Vuksanovic az újvidéki Matica srpska alelnöke, valamint könyvtárának igazgatója, írói munkásságáért több ízben díjazták. Vuksano­­vic töltötte be a decemberben átadott Szirmai Károly Irodalmi Díj zsűrielnöki poszt­ját is. Meddig modernizálható a könyvtár? Mikor azt halljuk, művészet vagy oktatás, általában színházra és iskolára asszociá­lunk, pedig más fogalmak is társulnak ezekhez a szavakhoz. Legyen ennek egy jó pél­dája a magyarkanizsai József Attila könyvtár. Mint Virág Ibolya, a könyvtár igazgatónője elmondta, a tavalyi évet sikeresen ma­guk mögött tudhatják, hiszen egész évben igyekeztek olyan előadásokat és programo­kat szervezni, ami minden korosztály számára vonzó volt, s az érdeklődés sem maradt el. Gyermekek részére meghirdetett képzőművészeti pályázatoktól kezdve, mesemon­dó versenyeken át, irodalmi estekig változatos műsort kínáltak fel. Az általános iskolával működő virágzó kapcsolat révén, az iskolásokat már egész fi­atal kortól nevelik a könyvtár látogatására, ami feleslegesnek is tűnhet, a tapasztalat mégis azt bizonyítja, hogy rohanó világunkban egye többen keresik fel a könyvtára­kat, talán az ott­honoló béke miatt. Hogy az idei év miben különbözik, vagy miben tér el az előző évektől? Nos, mivel új épülete van a könyvtárnak, a programokkal igyekeznek úgymond „belakni” az épü­letet, azaz új színezetet adni az ott folyó életnek. Idén szeretnének minél több előadót meghívni, nemcsak külföldről, hanem ha­zánkból is. Ezt az évet Bartók Bélának szentelik, előadásokkal és kiállításokkal tiszte­legve az emléke előtt. Évközben lesznek könyvbemutatók: Koncz István költő Összegyűjtött versek, Tol­nai Ottó Költő disznózsírból című műveit mutatják be, várhatóak kiállítások, szavaló- és mesemondó versenyek is. A könyvtárak nagy változásokon esnek át a degiatalizáció korában, de mint a magyarkanizsai könyvtár vezetője elmondta, a számítógépek, egyelőre nem válthat­ják fel a hagyományos katalógusokat, mert azokban évtizedek munkája fekszik, s egy olyan örökség részei, amelyeket a modern világ szabályai nem szoríthatnak hát­térbe, habár a mai társadalom megköveteli a számítógépes rendszert, és az alkal­mazkodás folyamatban van a magyarkanizsai könyvtárban is. Egyelőre még nem jött el az ideje, hogy a könyvespolcok helyét­ számítógép-terminálok váltsák fel, s a könyvtár csendjét esetlegesen szabadidő központtá cseréljük. Ez persze nem azt je­lenti, hogy bizonyos mértékkel, az informatika nem kap helyet a könyvtárban, csak tudni kell, minek hol a helye. ■ M.A

Next