Magyar Szó, 2006. február (63. évfolyam, 24-47. szám)
2006-02-01 / 24. szám
2006. február 1., szerda ) Határon Túli Magyar Színházi Estek Budapesten Ma a kolozsváriak nyitóelőadása Budapesti tudósítónktól Tegnap Budapesten a Thália Színházban az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda tartott sajtótájékoztatót. Amint azt Goldschmied József, az Égtájak programigazgatója elmondta, elsősorban azért, mert ma kezdődik a Vendégségben Budapesten rendezvénysorozat Határon Túli Magyar Színházi Estek címet viselő részének tavaszi évadja. Ugyanakkor alkalom volt ez arra is, hogy az Égtájak Iroda strukturális változásairól is szó essék. „Az Égtájak Iroda tizenegy éve létezik. Ez idő alatt két jellemzője kristályosodott ki: az együttlét és az összefogás” - hangsúlyozta a programigazgató. Dr. Schneider Márta helyettes államtitkár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében elmondta: 11 évvel ezelőtt a főpolgármesteri hivatal a millecentenáriumi rendezvényekhez kapcsolódóan kezdeményezte, hogy Budapest határon túli magyar fiatalokat is vendégül lásson. „Egy ötlet volt ez, egy rendezvény, a Vendégségben Budapesten ifjúsági találkozó, amelynek Schiffer János főpolgármester-helyettes volt az irányítója. Ebből az egy eseményből nőtt ki az a programsorozat, az az Égtájak Iroda, amit ma ismerünk. Már az első években érezhető volt, hogy hiánypótló tevékenységet folytatnak a szervezők, így nőtte ki magát a színházi fesztivál is, az Égtájak Fesztiválsorozat is" - mondta a helyettes államtitkár. Schneider Márta közölte: idén január óta módosult az Égtájak Iroda struktúrája. Az Irodát 2003-ig a fővárosi önkormányzat tartotta fönn, a partnerszervezetek (az NKÖM, a HTMH) a programokra adtak anyagi eszközöket. De mivel a programsorozat messzemenően túlnőtte a fővárosi kereteket, országos intézménnyé lett, így szükségessé vált, hogy az állam mögéje álljon. Január óta pedig a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez tartozik az iroda. Dr. Schiffer János főpolgármesterhelyettes Budapest Főváros Önkormányzata nevében elmondta: a kezdetekkor azt szerették volna, ha a határon túli magyar fiatalok Budapestre látogatva ismerkedhetnek a fővárossal, az itt élőkkel, hogy természetes, emberi kapcsolatok keretében, ne pedig hivatalos formában jöjjenek létre a kontaktusok. „A számok is azt mutatják, hogy elképzelésünk sikeres volt. Öt országból 200 fiatal vett részt az első Vendégségben Budapesten rendezvényen, ma pedig 18 országból 650 fiatal tervezi, hogy a fővárosba látogat” - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Szólt arról is, hogy 8-9 évvel ezelőtt a határon túli színházak budapesti vendégszereplései nem vonzották éppen sem a közönséget, sem a szakma képviselőit, de mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. „Nemcsak bemutatkozásról van itt szó, hanem szerves kapcsolódásról, együttműködésről" - emelte ki Schiffer János. Szabó Vilmos államtitkár a Miniszterelnöki Hivatal nevében méltatta a rendezvénysorozatot a sajtótájékoztatón. A 2005/2006-os évad tavaszi idényében Határon Túli Magyar Színházi Estek nyitóelőadását a Kolozsvári Állami Magyar Színház tartja február első napján. Tompa Gábornak, a színház igazgatójának elmondása szerint a Vendégségben Budapesten „nem csupán azt jelenti, hogy a határon túli magyar színtársulatoknak lehetőségük van bemutatkozni a fővárosban és időszakonként vissza is térni legújabb produkcióikkal, hanem azt is, hogy ez a rendezvény Budapest színházi életét is gazdagítja, és minden oldaláról láthatóvá teszi azt a jelenséget, melyet én TeaTrianonként tudnék megfogalmazni. A sajátos megnevezés a neves rendező szerint azt jelenti, hogy létezik egy egyetemes magyar színházkultúra, amelyben azonban nagyon nagy különbségek vannak a színházi kifejezőeszközök, a mentalitás, az anyagi háttér, a beszélt színházi nyelv között, de az anyanyelv mindezek ellenére összeköti a színházakat. A Vendégségben Budapesten programsorozatnak természetesen az idén szintén lesznek vajdasági szereplői is: április 27-én és 28-án a szabadkai Népszínház magyar társulata érkezik a magyar fővárosba a Futó por - Kosztolányi és a halál című irodalmi műsorával, amelyet Hernyák György rendezett. Május elején Szabadka másik hivatásos színpadi műhelye, a Kosztolányi Dezső Színház zárja az évadot: először Beckett Godot-ra várva című darabját mutatja be a társulat, Urbán András rendezésében, majd egy nappal később Shakespeare III. Richárdyrt, Szloboda Tibor rendezésében. ■ MIHAJLOVITS Klára Szavazzon a Kétfarkú Kutya Pártra! Északi szomszédainknál megkezdődött a választási őrület, s talpon áll az egész ország. A két fő esélyes párt igazán véres választási küzdelme még csak most következik, de szerencsére vannak, akik szellemes módon oldanák meg az egész össznemzeti választási cirkuszt. Lapunk munkatársa Szeged utcáin bóklászva figyelt fel az alábbi „választási hirdetésekre”. Ki tudja, talán ők lesznek az igazi befutók. * Kép és szöveg: dzsolt Ilta, fia kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 A mindenkihez szólni, a mindenkit elérni és megközelíteni klasszikus módszere az olyan nagy néppártok, illetve gyűjtő pártok fő szószólóinak, mint amilyen a Fidesz és az MSZP. Rendkívül nehéz egyébként sikeres, a legszélesebb közönség számára is tetsző politikai beszédet vagy - jelen esetben - évértékelőket mondani egy olyan széttagolt és heterogén közegben, mint amilyen a magyar társadalom. Ezért van az, hogy az ilyen nagy horderejű beszédek, mint amilyen Orbán Viktor szokásos évértékelője, vagy Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök parlamenti év összegzése, sok esetben összemosódottaknak és hasonlóaknak tűnnek. Talán emiatt érdemes a különbségeket vagy néhány különböző formalitást kiemelni a saját párti dicséretek és a saját választók (ezen egyébként mindkét politikus a háromnegyed országot érti) vállveregetése helyett. A helyszín az első különbség: a Fidesz elnöke, avagy az ellenzék vezére a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére értékelte az elmúlt egy esztendőt, a magyar politikai színtéren talán még kissé szokatlan forgatókönyvvel. Hiszen egy újnak ható fúziót láthattunk arról, hogy miként lehet a mindennapi emberekkel közösen hétköznapi gondokat megtárgyalni, ezáltal nagy hangsúlyt fektetni az interaktivitásra, és mindezt modern amerikai stílusú körítéssel fűszerezni. Gyurcsány Ferenc viszont a parlamentben beszélt, de nemcsak az elmúlt egy évről, hanem az egész négyévi kormányzati ciklusról, többek között arról, hogy szerinte az elmúlt négy év alapvető célkitűzései teljesültek. Furcsa módon azonban a parlamentben is megjelentek a mindennapi emberek, kikről aminiszterelnök hosszas méltató beszédet mondott. Volt közöttük orvos, polgármester, mezőgazdász és iskolaigazgató, míg Orbán Viktor meghívottai között egyetemista pályakezdő, roma fiatalember, nagycsaládos anyuka és nyugdíjas szerepelt. A különbség azonban éppen ezeknél a populistának ható elemeknél tűnt ki leginkább a két beszédből, hiszen míg Orbán Viktor vendégei a gondokról, súlyos megélhetési problémákról, munkanélküliségről, a fiatalok kilátástalanságáról és az életkörülményeket rontó áremelkedésekről beszéltek, addig Gyurcsány Ferenc vendégei a parlamentben, bár nem mondták el véleményüket, de valószínű, hogy életük egyik legmeghatározóbb dicsérethalmazát kapták. Ennek a lényege az volt, hogy tehetséges emberek sikeressé tették, illetve teszik az országot. Míg a Fidesz elnöke az oktatásról, az egészségügyről, a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetéről lesújtó véleményt mondott, például, hogy nem lehet az egészségügyben dolgozókat arra kényszeríteni megalázóan kevés fizetésért, hogy jól végezzék a munkájukat kizárólag hivatástudatuk miatt, addig Gyurcsány Ferenc pontosan azt emelte ki egészségügyi vagy más területen, hogy tehetséggel, odaadó módon, hivatástudattal sikeres lehet bárki. A parlamenti pártok egyébként a következőképpen reagáltak a miniszterelnök beszédére: Varga Mihály a Fidesz soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy aggasztó a munkanélküliség, és a kormánynak inkább munkahelyteremtéssel kellett volna foglalkoznia, mint kormánypropagandával. Herényi Károly az MDF- ből elmulasztott lehetőségek éveinek nevezte a szocialista-szabad demokrata kormányzás négy évét, amely alatt eladósodott az ország. Kuncze Gábor a kisebbik koalíciós partner elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy mindaz, ami létrejött, az emberek, azaz az adófizetők pénzéből alakult. A legfontosabb kérdés, mint mondta, hogy vajon jól gazdálkodunk-e az emberek pénzével. Végezetül Hiller István, az MSZP elnöke a parlamenti politizálást emelte ki, utalván ezáltal az ellenzék vezérének más helyszínen tartott beszédére, és arra a kissé elcsépelt témára, hogy Orbán Viktor a parlamenten kívülre vitte a politizálást. Mindezeket figyelembe véve a két évértékelő kapcsán leszögezhető, hogy a két nagy párt egyre inkább az emberek, avagy a választók mögé szeretne bújni és velük együtt elmondani politikai észrevételeit. Ez valószínűleg azért lehetséges, mert az emberek rendkívüli módon kiábrándultak a politikai közéletből, és egyre nehezebben mozgósíthatók. Ha pedig pontosan tudnák, hogy hány évtizednyi hitelt vettek fel rájuk hivatkozva (élen járt ebben a jelenlegi kormány), akkor lehet, hogy még kiábrándultabbak lennének. * TALPAI Lóránt A KÉT BESZÉD Mindenkihez szólni Léphafi Pál A Népszabadság hétvégi számában beszélgetést közölt Tölgyessy Péter alkotmányjogásszal, a Fidesz országgyűlési képviselőjével. A magyar politikai életet és pártokat „átvilágító” interjút folytatásokban közöljük. (Folytatás a tegnapi számunkból) ■ Mi dönthet végül a két nagy tömb között? Az életük körülményeivel módfelett elégedetlen választók idáig szerették leváltani kormányaikat, és most is jócskán találhatnak okot arra, hogy ezt tegyék. A jobboldal heveskedése közepette hivatalba lépő MSZP, máig ható bajokat okozta, eltúlzott mértékű jóléti intézkedések sorával konszolidálta hatalmát. Az eddigi kormányzati ciklusokat egybevetve alighanem a jelenlegiben született a legtöbb döntés a gazdaság szükségletei ellenére. A parlamentáris demokrácia megvédésének ígéretével fellépő koalíció érvényben tartott számos, a Fidesz idején még az alkotmányosság durva megsértésének tartott megoldást. Vagy Orbán Viktor megállításának szándékával igazolva éppen maga teremtett veszélyes precedenseket. A kormánypárti értelmiség folyvást európai baloldalt álmodik magának, ám minden valóban jelentős modernizálódás ellenére az MSZP sok tekintetben még mindig káderpárt. ■ És a Fidesz? - Orbán Viktor a hagyományos magyar sérelmi politizálás eszközeit használva ellenzékből könnyen beszél. Foly- Nincs visszaút lást azt ígéri az embereknek, amit azok méltányosnak tartanának és nagyon szeretnének. Hazánkban sokan hiszik, hogy egyszerű állami intézkedésekkel, nagyobb erőfeszítések nélkül hamarjában jobbra fordulhat az életük. A mértékeit vesztett országban a realitásra való emlékeztetéssel a kormányoldal a választók reményeivel ütközhet. Ugyanakkor alighanem létezik egy pont, amelyet átlépve az ígéretek szédelgéssé fordulhatnak. A Fidesz annyira sokféle közönséget óhajt elérni, hogy mondanivalójában és arculatában nyilvánvaló identitászavar, hitelességvesztés mutatkozik. Fellépéséből hiányoznak a friss ötletek, az új tehetségek. ■ Orbán Viktor szűk körben állítólag már célzott arra, hogy válságmenedzselésben igen jó. Valóban válság lesz? Szükség lesz megszorító intézkedésekre? A volt miniszterelnök nyilvános megszólalásaiban mindenkor arról nyilatkozik, hogy a radikális adócsökkentés által megugró gazdasági növekedés és foglalkoztatás bőséges forrást teremt majd a gondok többletterhek nélküli megoldására. Mégis az államháztartás kiadási és bevételi oldala közt tátongó szakadékot bajosan lehet két lépésben átugrani. Az ország hitelezői és az Európai Unió döntéshozói az új kormánytól nyomban hihető terveket várnak a hiány ütemes csökkentésére. Ha ezt nem kapják meg, a forint gyors értékvesztése olyan inflációt kelthet, ami alaposan leértékelheti a magyarok jövedelmeit. ■ Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára? A kormányzása idején nyílt titok, hogy a tanácsadója volt, de azóta Medgyessy Péter is meghallgatta a véleményét. Gyurcsány Ferenccel milyen a kapcsolata? Még soha nem voltam senkinek a tanácsadója. Viszont Németh Miklós óta valamennyi miniszterelnökkel korrekt beszélő viszonyban álltam. Akadt kormányfő, akit a barátaim közt tarthattam számon. Orbán Viktorral kormányzása idején összesen négy alkalommal beszéltem hosszabban, utoljára 2001 januárjában. ■ Nem érzi úgy, hogy a közéleti múltja arra kötelezi, halassza el a visszavonulást? - Csak akkor van okom maradni, ha belátható időn belül lehetőség nyílhat az értelmes cselekvésre. A hazai politika ’89-’90-ben minden bizonnyal a közvélemény előtt járt. Ellenben most már régóta kedvezőtlen hatások jönnek a politika felől. Még egy ilyen parlamenti ciklus, és tetemesen lemaradunk a rivális országokkal szemben. Pártjaink váltig egymás hibáiból élnek. Az állampolgárok mindinkább csak a kisebbik rosszat választhatják. A kis pártok éppúgy részesei a hibás szerkezetnek, mint a nagyok. A történelem olyan, mint a vasút, ritkán jön valódi irányváltásra lehetőséget adó váltó. A magyar pártszerkezet alapjai 1997 ősze óta változatlanok. A választásokig már bajosan léphet ki az ország a populizmus örvényéből. Ám a döntéssel egy újabb váltó érkezhet.