Magyar Szó, 2006. május (63. évfolyam, 99-123. szám)

2006-05-03 / 99. szám

4 BELFÖLD belfold@magya­r­szo.co,.yu­ RÖVIDEN ■ KOSOVO-TÁRGYALÁS Titkos terv A Kosovóról folyó bécsi tárgyalá­sok következő fordulójára a belgrádi delegáció egy új követeléscsomaggal utazik. A lista egyelőre még titkos, de annyit tudni lehet róla, hogy sokkal több követelést tartalmaz, mint amit az albánok készek felajánlani. Marko Jakšic, a szerbiai tárgyalói csoport tag­ja elmondta, a lista a már szerbekhez tartozó öt községen kívül több igényt is támaszt. Ranđel Nojkic, a Szerb Lista Koso­­vo-Metohijáért tagja kijelentette, ha Belgrád decentralizációs terve elbu­kik, akkor a koalíció a saját tervét hoz­za nyilvánosságra. A tervet először Belgrádnak adjuk át, utána pedig az összes fontos intézménynek - mond­ta. (B92) ! ĐUKANOVIĆ Fölényesen! Milo Đukanović szerint a függet­lenségi tömörülés akár tíz százalék­kal is több szavazatot kaphat, mint ami a győzelemhez szükséges, mert szerin­te a polgárok nagy többsége támogat­ja a független Montenegrót. Duka­­nović elmondta, hogy Szerbia és Mon­tenegró viszonya nem fog megváltoz­ni a függetlenségi győzelem esetén, és a két köztársaság polgárainak nem lesz szükségük útlevélre vagy vízumra, hogy átlépjék a határt. Elmondta, abban az esetben, ha az államközösségért síkraszálló tömörü­lés nyerne, amiben nagyon kételkedik, akkor gratulálni fog, és segít az új kor­mány megalakításában, utána pedig visszavonul a politikából. (B92) A BKTV Gerillahíradó A Telefaktot, a BK televízió köz­ponti hírműsorát május 1-jén este ki­vetítőn közvetítették élőben a Knez Mihajlo utcában. Miomir Maric, a televízió fő- és fe­lelős szerkesztője több száz újságíró, a televízió dolgozói és az összegyűlt pol­gárok előtt bejelentette, hogy a Tele­­fakt sugárzását minden este megszer­vezik az orosz cár szobránál 18.55-kor. A Telefakt első huszonöt percét az ide­iglenes műsorszórási tilalommal fog­lalkozó információknak szentelték, és annak, hogy a BK televízió nem kapott nemzeti hullámhosszt műsora sugár­zásához. A műsor kisebb része az or­szágban és a világban zajló aktuális ese­ményekről szólt. (B92) SVERBÁSZ A hős igazi arca Miután múltkori akciójukban to­jással dobálták meg Ve­rbászon Vojislav Sešeljnek, a Szerb Radikális Párt veze­tőjének a plakátját, a Demokrata Párt ebben a városban újabb akciót szerve­zett Virággal a gonoszság ellen címmel. A demokraták akciójának célja az, hogy a város központjában levő téren megmutassák ennek a hágai vádlott­nak az igazi arcát - mondta Miro Jovovic, a DP községi képviselői cso­portjának vezetőhelyettese. - A tér másik oldalán egy kis szín­játékot rögtönöztünk, amelynek kere­tében Vojislav Sešelj képére kucsmát tettünk, kokárdát tűztünk rá, és felsze­reltük automata fegyverekkel és pisz­tolyokkal, ahogyan dicső pillanataiban volt látható, hogy ilyen hősként em­lékezhessenek rá ebben a városban is. Ide tettünk virágokat is. Aláírásokat gyűjtöttünk, hogy tüntessék el a pla­kátot Verbász központjából, de a radi­kálisok nagyjából ötven tagot számlá­ló csoportja készen állt a polgárokkal való összetűzésre - mondta Jovovics. (B92) Mladic az utolsó utáni határidő leteltével is szabadlábon van (Folytatás az 1. oldalról) Rasim Ljajic­, a hágai törvényszékkel való együttműködést koordináló nem­zeti tanács elnöke a határidő - április 30-a - lejártakor még abban bízott, hogy az, hogy azonosították Mladic 130 egy­kori segítőjét, valamelyest javíthat Szer­bia helyzetén. A szerb közvélemény egy része pedig tudni véli, hogy kapunk még egy­ hónapot, hiszen sikerült már most meggyőzni az Uniót, hogy tényleg min­dent megteszünk a cél érdekében. Vuk Draskovic külügyminiszter sze­rint a Mladic körül kialakult helyzetért csak Szerbia a felelős, most pedig az or­szág európai jövője függ ettől.­­ Hogy mást ne mondjak, Hága a fő­városunk, a háborús bűnösök pedig a tárgyalócsoportunk tagjai. Én az EU-csat­­lakozásért csak látszólag vagyok felelős. Az igazi főnökök a hágai vádlottak, mert tőlük függ, rajtuk áll vagy bukik a tár­gyalások folyatása és azoknak üteme - nyilatkozta a külügyminiszter. Arra, hogy vannak még bizakodók, Zoran Stojkovic igazságügy-miniszter a legjobb bizonyíték, aki szerint mindent megtesznek az illetékesek, hogy a tábor­nok minél előbb Hágában legyen, de azért arra is figyelmeztetett, hogy nem olyan egyszerű­ elfogni őt Abban az eset­ben, ha az Unió megszakítaná a tárgya­lásokat, a miniszter szerint nem történ­ne nagy baj, hiszen a politikusaink dol­goznának tovább, ugyanilyen ütemben, mint eddig. Stojkovics szerint ami ma fo­lyik, az nem csere, hanem kötelesség, amit teljesíteni kell, de nem függhet tő­le semmi. - Ha már több ezer ember, aki az or­szág jövője kellett volna hogy legyen, fel­áldozta magát, életét, akkor mi, akik már karrierünk végén va­gyunk, is feláldozhatjuk magunkat az államért - nyilatkozta a Palma Plus TV-nek Zoran Stanković védelmi miniszter. A szerbiai kormány csatlakozási irodájának munkatársa, Jela Bacevic viszont nem ért egyet a miniszterrel. A B92-nek nyilatkozva elmondta, a tárgyalások megszakítása nagyon szigorú lépés len­ne, ami nagymértékben visszavetné az eddig elér­teket, és minden kapcso­lattartás megszűnne, ez­zel egy időben a munka is. Erhard Busek, a Dél­kelet-európai Stabilitási Paktum főkoordinátora már május 10-ről beszél mint a végső határidőről. Német sajtó­­információk szerint Busek ezt a dátumot „magas szerb diplomáciai forrásokból” tudja, és erre a napra már tényleg Há­gában lesz Mladic­. Milo Đukanović, Montenegró mi­niszterelnöke is reálisnak tartja a tárgya­lások felfüggesztését, de nem lát össze­függést a montenegrói referendum ki­menetele és Mladic sorsa között. A szerbiai kormány alelnöke, Miro­­ljub Labus tegnap Brüsszelben járt, ahol tárgyalt Rainhard Priebével, az Európa Bizottság Nyugat-Balkánnal megbízott igazgatójával, valamint Olli Rehn bőví­tési biztossal. Labus brüsszeli útjára so­kan egy utolsó kísérletként tekintettek, hogy­ még megpróbáljon hatni a nyuga­ti politikusokra. A Priebével való tárgya­lás után Labus újságíróknak elmondta, egy lépésre vannak a tárgyalások meg­szakításától. Mint kiemelte, nem vállal­hatott felelősséget arra vonatkozóan, hogy 24 órán belül kiadják Mladic­ot. - Csak a csodában bízhatunk a kö­vetkező egy napban. A találgatások, hogy Rehn meggondolhatja magát, megala­­pozatlanok - nyilatkozta tegnap Labus, majd hozzátette, ennek a szerbiai poli­tikai életben is lesznek következményei, de erről majd Belgrádban tárgyalnak. Labus késő délután Olli Rehnnel találkozott, ismertette vele a szerbiai kor­mány eddigi munkáját. Ezt követően Olli Rehn kijelentette, hogy amennyi­ben Mladic máig nem kerül Hágába, igenis, felfüggesztik a tárgyalásokat. El­mondta, hogy­ bővebb tájékoztatást ma kér Del Pontétól. Azt is hozzátette, hogy­ a tárgyalások folytatódhatnak, amint Belgrád eleget tett Hága iránti kötele­zettségének, de a jövőben az együttmű­ködés alapját csakis a konkrét eredmé­nyek képezhetik, és nem az aktuális po­litikai viszonyok. Illusztráció MŰSORSZÓRÁS Továbbra is politikai befolyás „Az újvidéki tévé folyamatosan tönkrement, amióta a Szerbiai RTV keretében működik’­ Ana Tomanova Makanova, az összes kisebbségi nemzeti tanács koordinátora ki­jelentette, a tanácsok elégedetlenek a köztársasági és a tartományi műsorszórási in­tézmények igazgatóbizottságainak kinevezésével, mert nem neveztek ki egyetlen kép­viselőt sem a tanácsok soraiból. Szerinte a közszolgálatok igazgatóbizottságait politikai befolyással választották meg. - Minden nagyon gyorsan történik, mindent előzőleg előkészítettek, az igazga­tóhelyettes és az igazgatóbizottság kinevezéseit is. Ismét a központosító uralom és a politikai játszadozás példájával állunk szemben - mondta a nemzeti tanácsok koor­dinátora. Szerinte a kinevezések ilyen módja nem segíti elő a közszolgálati média elszaka­dását a politikától, az üzlettől és sok más tényezőtől. - Úgy tűnik, a hatalom egyszerűen nem akar lemondani a médiumokra kifejtett hatásáról. Ez pedig nem jó, és sehová sem vezet, főleg nem az európai integráció és a polgári társadalom felé - mondta Tomanova Makanova. Elmondta, hogy mind a tizenhárom szerbiai nemzeti tanács elégedetlen a Köztár­sasági Műsorszórási Ügynökség döntésével, akik mellőzték a nemzeti tanácsok kö­zös jelöltjeit. - Ezzel megfosztanak minket attól a lehetőségtől, hogy védjük a nemzeti kisebb­ségek jogait a tájékoztatás terén - mondta Tomanova Makanova, és emlékeztetett arra, hogy Vajdaság lakosságának 38 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. Szerinte ők is előfizetők, ezért nekik is joguk van arra, hogy képviselőiken ke­resztül olyan műsor sugárzását kérjék, amely megfelel nekik. Emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti tanácsok síkraszálltak azért, hogy minél hamarabb elkészüljön a bontómérleg az újvidéki és a belgrádi televízió között, hogy végre az Újvidéki Televízió elváljon ettől a nagy központtól.­­ Az elmúlt tizenöt évben, amióta a szerbiai RTV rendszerébe került, az újvidéki tévé folyamatosan tönkrement, főképp a kisebbségi nyelveken folyó műsorok, ame­lyeket másodrangúként kezeltek, és teljesen leépítettek - mondta a koordinátor. Elmondta, hogy azok a hullámhosszok, amelyeken a kisebbségek nyelvén sugá­roznak, a legminőségtelenebbek, vagyis nem nézhetőek egész Vajdaság területén. Makanova hozzátette, hogy a legkisebb anyagi támogatást a kisebbségi műsorok kapták, alig egy százalékot, abból, amit az Újvidéki Televíziónak eddig átutaltak. - Ez hatalmas aránytalanság, mert az Újvidéki Rádióban a műsorok a kisebbségek nyelvén az összes műsoridő 41 százalékát töltik ki, míg a televízió esetében ez csak 20 százalékot tesz ki - mondta Tomanova Makanova. Szerinte rossz foglalkoztatási politikát folytattak, tönkretették a tudósítói hálóza­tot, és nem volt lehetőség tiszteletdíjas munkások alkalmazására sem.­­ Most újra abban a helyzetben vagyunk, hogy mindenről, ami a tartományi köz­­szolgálatot illeti, Belgrádban döntenek, egy helyen, az Ügynökségben. Félek, nem ér­tik meg, hogy Vajdaság különbözőségeit meg kell őrizni, és hogy a nemzeti kisebb­ségeket be kell kapcsolni a társadalmi és a közéletbe - mondta a koordinátor. (Beta) f­imn­ó 2006. május 3., szerda Bűnös, nem bűnös A belgrádi jogi csapat megkezdte záróbeszédét a Bosznia-Hercegovinával folyó perben (Szerkesztőségi összefoglaló) Szerbia és Montenegró képviselői tegnap megkezdték védőbeszédük ismerteté­sét a Nemzetközi Bíróság előtt folyó tizenhárom éves perben, amelyet Bosznia-Her­cegovina indított emberiesség elleni bűnök elkövetésének vádjával. A szarajevói csapat szerint Belgrád részvétele a boszniai háborúban tagadhatat­lan. Egyes boszniai ügyvédek azt állítják, nincs különbség Slobodan Milosevic rend­szere és a mostani hatalom között, és hogy az új hatalom a bűntények iránt úgy vi­szonyul, hogy még ma sem akarják kiadni Ratko Mladic­ot a hágai törvényszéknek.­­ Szerbia és Montenegrót el kell ítélni emberiesség elleni bűntettekért vagy­ a bűn­tettekben való részvételért, illetve annak segítése miatt. Ezek után pedig fizetnie kell az áldozatoknak az okozott károkért - mondta Sakib Softic, Bosznia-Hercegovi­na főképviselője. - Szerbia és Montenegrónak felelnie kell tetteiért a nemzetközi szinten, és a fe­lelősség részeként el kell fogadnia, hogy­ az emberiesség ellen elkövetett bűntette­ket szabályozó nemzetközi egyezmény megsértése miatt teljes kártérítést kell fizet­nie az okozott károkért. Bosznia-Hercegovina köteles ezt az összeget elfogadni az áldozatok nevében - mondta Softic. Radoslav Stojanovic, Szerbia és Montenegró jogi képviselője felszólította a há­gai Nemzetközi Bíróságot, hogy jelentse ki, nem illetékes ebben a perben, és hangoz­tatta, hogy az ügyész nem bizonyította Belgrád felelősségét az ügyben, sem azt, hogy Boszniában emberiesség elleni bűnöket követtek el.­­ Mivel Jugoszlávia 1993-ban, a vád benyújtásának pillanatában nem volt az ENSZ tagja, sem az emberiesség ellen elkövetett bűnökről szóló egyezmény aláírója, kérjük, hogy a bíróság újra vizsgálja felül, illetékes-e ebben az ügyben - mondta Stojanovic­ Szerbia és Montenegró védőbeszédének elején. Stojanovic­ szerint Bosznia-Hercegovina nem bizonyította be, hogy a belgrádi hatalomnak szándékában állt emberiesség elleni bűnöket elkövetni, hogy a boszni­ai muzulmánokat és hánátokat teljes egészében vagy részben megsemmisítsék, ami a bűntett bizonyításának elengedhetetlen feltétele. - Bosznia-Hercegovinában továbbra is három nemzet él, és egyik sincs veszélyben, hogy­ el fog tűnni - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy túlzott az áldozatok száma, amit Bosznia-Hercegovina jogi képviselői állítanak. Azt viszont elismeri az államközös­ség, hogy legtöbb muzulmán esett áldozatul a boszniai háború alatt. Szerbia és Montenegró főképviselője kiemelte, Bosznia-Hercegovina nem bizo­nyította azt sem, hogy a belgrádi hatalom ellenőrzése alatt állt volna a politikai ve­zetőség és a Szerb Köztársaság hadserege. Ezt a tényt több bizonyíték is cáfolja. - Az a tény, hogy Belgrád segítette a boszniai szerbeket, nem jelenti azt, hogy az ellenőrzése alatt álltak - mondta Stojanovic, és megerősítette, hogy Jugoszlávia szál­lított fegyvert a Szerb Köztársaságnak, de ez létfenntartás kérdése volt, mert a mu­zulmánok is kaptak fegyvert Iránból és Törökországból. Stojanovic cáfolta Bosznia-Hercegovina jogi képviselőinek állítását, miszerint ha elítélik Szerbia és Montenegrót emberiesség ellen elkövetett bűnök vádjával, az fel­gyorsítaná a demokratizálódási folyamatokat a régióban, és figyelmeztetett arra, hogy­ az ítélet nem születhet meg találgatások alapján. Szerbia és Montenegró jogi csapatának záróbeszéde május 9-ig tart, utána pedig az ENSZ legfelsőbb bíróságának tizenhat bírája visszavonul, hogy döntést hozzon, ami több hónapig is eltarthat.

Next