Magyar Szó, 2006. május (63. évfolyam, 99-123. szám)
2006-05-03 / 99. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co,.yu RÖVIDEN ■ KOSOVO-TÁRGYALÁS Titkos terv A Kosovóról folyó bécsi tárgyalások következő fordulójára a belgrádi delegáció egy új követeléscsomaggal utazik. A lista egyelőre még titkos, de annyit tudni lehet róla, hogy sokkal több követelést tartalmaz, mint amit az albánok készek felajánlani. Marko Jakšic, a szerbiai tárgyalói csoport tagja elmondta, a lista a már szerbekhez tartozó öt községen kívül több igényt is támaszt. Ranđel Nojkic, a Szerb Lista Kosovo-Metohijáért tagja kijelentette, ha Belgrád decentralizációs terve elbukik, akkor a koalíció a saját tervét hozza nyilvánosságra. A tervet először Belgrádnak adjuk át, utána pedig az összes fontos intézménynek - mondta. (B92) ! ĐUKANOVIĆ Fölényesen! Milo Đukanović szerint a függetlenségi tömörülés akár tíz százalékkal is több szavazatot kaphat, mint ami a győzelemhez szükséges, mert szerinte a polgárok nagy többsége támogatja a független Montenegrót. Dukanović elmondta, hogy Szerbia és Montenegró viszonya nem fog megváltozni a függetlenségi győzelem esetén, és a két köztársaság polgárainak nem lesz szükségük útlevélre vagy vízumra, hogy átlépjék a határt. Elmondta, abban az esetben, ha az államközösségért síkraszálló tömörülés nyerne, amiben nagyon kételkedik, akkor gratulálni fog, és segít az új kormány megalakításában, utána pedig visszavonul a politikából. (B92) A BKTV Gerillahíradó A Telefaktot, a BK televízió központi hírműsorát május 1-jén este kivetítőn közvetítették élőben a Knez Mihajlo utcában. Miomir Maric, a televízió fő- és felelős szerkesztője több száz újságíró, a televízió dolgozói és az összegyűlt polgárok előtt bejelentette, hogy a Telefakt sugárzását minden este megszervezik az orosz cár szobránál 18.55-kor. A Telefakt első huszonöt percét az ideiglenes műsorszórási tilalommal foglalkozó információknak szentelték, és annak, hogy a BK televízió nem kapott nemzeti hullámhosszt műsora sugárzásához. A műsor kisebb része az országban és a világban zajló aktuális eseményekről szólt. (B92) SVERBÁSZ A hős igazi arca Miután múltkori akciójukban tojással dobálták meg Verbászon Vojislav Sešeljnek, a Szerb Radikális Párt vezetőjének a plakátját, a Demokrata Párt ebben a városban újabb akciót szervezett Virággal a gonoszság ellen címmel. A demokraták akciójának célja az, hogy a város központjában levő téren megmutassák ennek a hágai vádlottnak az igazi arcát - mondta Miro Jovovic, a DP községi képviselői csoportjának vezetőhelyettese. - A tér másik oldalán egy kis színjátékot rögtönöztünk, amelynek keretében Vojislav Sešelj képére kucsmát tettünk, kokárdát tűztünk rá, és felszereltük automata fegyverekkel és pisztolyokkal, ahogyan dicső pillanataiban volt látható, hogy ilyen hősként emlékezhessenek rá ebben a városban is. Ide tettünk virágokat is. Aláírásokat gyűjtöttünk, hogy tüntessék el a plakátot Verbász központjából, de a radikálisok nagyjából ötven tagot számláló csoportja készen állt a polgárokkal való összetűzésre - mondta Jovovics. (B92) Mladic az utolsó utáni határidő leteltével is szabadlábon van (Folytatás az 1. oldalról) Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel való együttműködést koordináló nemzeti tanács elnöke a határidő - április 30-a - lejártakor még abban bízott, hogy az, hogy azonosították Mladic 130 egykori segítőjét, valamelyest javíthat Szerbia helyzetén. A szerb közvélemény egy része pedig tudni véli, hogy kapunk még egy hónapot, hiszen sikerült már most meggyőzni az Uniót, hogy tényleg mindent megteszünk a cél érdekében. Vuk Draskovic külügyminiszter szerint a Mladic körül kialakult helyzetért csak Szerbia a felelős, most pedig az ország európai jövője függ ettől. Hogy mást ne mondjak, Hága a fővárosunk, a háborús bűnösök pedig a tárgyalócsoportunk tagjai. Én az EU-csatlakozásért csak látszólag vagyok felelős. Az igazi főnökök a hágai vádlottak, mert tőlük függ, rajtuk áll vagy bukik a tárgyalások folyatása és azoknak üteme - nyilatkozta a külügyminiszter. Arra, hogy vannak még bizakodók, Zoran Stojkovic igazságügy-miniszter a legjobb bizonyíték, aki szerint mindent megtesznek az illetékesek, hogy a tábornok minél előbb Hágában legyen, de azért arra is figyelmeztetett, hogy nem olyan egyszerű elfogni őt Abban az esetben, ha az Unió megszakítaná a tárgyalásokat, a miniszter szerint nem történne nagy baj, hiszen a politikusaink dolgoznának tovább, ugyanilyen ütemben, mint eddig. Stojkovics szerint ami ma folyik, az nem csere, hanem kötelesség, amit teljesíteni kell, de nem függhet tőle semmi. - Ha már több ezer ember, aki az ország jövője kellett volna hogy legyen, feláldozta magát, életét, akkor mi, akik már karrierünk végén vagyunk, is feláldozhatjuk magunkat az államért - nyilatkozta a Palma Plus TV-nek Zoran Stanković védelmi miniszter. A szerbiai kormány csatlakozási irodájának munkatársa, Jela Bacevic viszont nem ért egyet a miniszterrel. A B92-nek nyilatkozva elmondta, a tárgyalások megszakítása nagyon szigorú lépés lenne, ami nagymértékben visszavetné az eddig elérteket, és minden kapcsolattartás megszűnne, ezzel egy időben a munka is. Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum főkoordinátora már május 10-ről beszél mint a végső határidőről. Német sajtóinformációk szerint Busek ezt a dátumot „magas szerb diplomáciai forrásokból” tudja, és erre a napra már tényleg Hágában lesz Mladic. Milo Đukanović, Montenegró miniszterelnöke is reálisnak tartja a tárgyalások felfüggesztését, de nem lát összefüggést a montenegrói referendum kimenetele és Mladic sorsa között. A szerbiai kormány alelnöke, Miroljub Labus tegnap Brüsszelben járt, ahol tárgyalt Rainhard Priebével, az Európa Bizottság Nyugat-Balkánnal megbízott igazgatójával, valamint Olli Rehn bővítési biztossal. Labus brüsszeli útjára sokan egy utolsó kísérletként tekintettek, hogy még megpróbáljon hatni a nyugati politikusokra. A Priebével való tárgyalás után Labus újságíróknak elmondta, egy lépésre vannak a tárgyalások megszakításától. Mint kiemelte, nem vállalhatott felelősséget arra vonatkozóan, hogy 24 órán belül kiadják Mladicot. - Csak a csodában bízhatunk a következő egy napban. A találgatások, hogy Rehn meggondolhatja magát, megalapozatlanok - nyilatkozta tegnap Labus, majd hozzátette, ennek a szerbiai politikai életben is lesznek következményei, de erről majd Belgrádban tárgyalnak. Labus késő délután Olli Rehnnel találkozott, ismertette vele a szerbiai kormány eddigi munkáját. Ezt követően Olli Rehn kijelentette, hogy amennyiben Mladic máig nem kerül Hágába, igenis, felfüggesztik a tárgyalásokat. Elmondta, hogy bővebb tájékoztatást ma kér Del Pontétól. Azt is hozzátette, hogy a tárgyalások folytatódhatnak, amint Belgrád eleget tett Hága iránti kötelezettségének, de a jövőben az együttműködés alapját csakis a konkrét eredmények képezhetik, és nem az aktuális politikai viszonyok. Illusztráció MŰSORSZÓRÁS Továbbra is politikai befolyás „Az újvidéki tévé folyamatosan tönkrement, amióta a Szerbiai RTV keretében működik’ Ana Tomanova Makanova, az összes kisebbségi nemzeti tanács koordinátora kijelentette, a tanácsok elégedetlenek a köztársasági és a tartományi műsorszórási intézmények igazgatóbizottságainak kinevezésével, mert nem neveztek ki egyetlen képviselőt sem a tanácsok soraiból. Szerinte a közszolgálatok igazgatóbizottságait politikai befolyással választották meg. - Minden nagyon gyorsan történik, mindent előzőleg előkészítettek, az igazgatóhelyettes és az igazgatóbizottság kinevezéseit is. Ismét a központosító uralom és a politikai játszadozás példájával állunk szemben - mondta a nemzeti tanácsok koordinátora. Szerinte a kinevezések ilyen módja nem segíti elő a közszolgálati média elszakadását a politikától, az üzlettől és sok más tényezőtől. - Úgy tűnik, a hatalom egyszerűen nem akar lemondani a médiumokra kifejtett hatásáról. Ez pedig nem jó, és sehová sem vezet, főleg nem az európai integráció és a polgári társadalom felé - mondta Tomanova Makanova. Elmondta, hogy mind a tizenhárom szerbiai nemzeti tanács elégedetlen a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség döntésével, akik mellőzték a nemzeti tanácsok közös jelöltjeit. - Ezzel megfosztanak minket attól a lehetőségtől, hogy védjük a nemzeti kisebbségek jogait a tájékoztatás terén - mondta Tomanova Makanova, és emlékeztetett arra, hogy Vajdaság lakosságának 38 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. Szerinte ők is előfizetők, ezért nekik is joguk van arra, hogy képviselőiken keresztül olyan műsor sugárzását kérjék, amely megfelel nekik. Emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti tanácsok síkraszálltak azért, hogy minél hamarabb elkészüljön a bontómérleg az újvidéki és a belgrádi televízió között, hogy végre az Újvidéki Televízió elváljon ettől a nagy központtól. Az elmúlt tizenöt évben, amióta a szerbiai RTV rendszerébe került, az újvidéki tévé folyamatosan tönkrement, főképp a kisebbségi nyelveken folyó műsorok, amelyeket másodrangúként kezeltek, és teljesen leépítettek - mondta a koordinátor. Elmondta, hogy azok a hullámhosszok, amelyeken a kisebbségek nyelvén sugároznak, a legminőségtelenebbek, vagyis nem nézhetőek egész Vajdaság területén. Makanova hozzátette, hogy a legkisebb anyagi támogatást a kisebbségi műsorok kapták, alig egy százalékot, abból, amit az Újvidéki Televíziónak eddig átutaltak. - Ez hatalmas aránytalanság, mert az Újvidéki Rádióban a műsorok a kisebbségek nyelvén az összes műsoridő 41 százalékát töltik ki, míg a televízió esetében ez csak 20 százalékot tesz ki - mondta Tomanova Makanova. Szerinte rossz foglalkoztatási politikát folytattak, tönkretették a tudósítói hálózatot, és nem volt lehetőség tiszteletdíjas munkások alkalmazására sem. Most újra abban a helyzetben vagyunk, hogy mindenről, ami a tartományi közszolgálatot illeti, Belgrádban döntenek, egy helyen, az Ügynökségben. Félek, nem értik meg, hogy Vajdaság különbözőségeit meg kell őrizni, és hogy a nemzeti kisebbségeket be kell kapcsolni a társadalmi és a közéletbe - mondta a koordinátor. (Beta) fimnó 2006. május 3., szerda Bűnös, nem bűnös A belgrádi jogi csapat megkezdte záróbeszédét a Bosznia-Hercegovinával folyó perben (Szerkesztőségi összefoglaló) Szerbia és Montenegró képviselői tegnap megkezdték védőbeszédük ismertetését a Nemzetközi Bíróság előtt folyó tizenhárom éves perben, amelyet Bosznia-Hercegovina indított emberiesség elleni bűnök elkövetésének vádjával. A szarajevói csapat szerint Belgrád részvétele a boszniai háborúban tagadhatatlan. Egyes boszniai ügyvédek azt állítják, nincs különbség Slobodan Milosevic rendszere és a mostani hatalom között, és hogy az új hatalom a bűntények iránt úgy viszonyul, hogy még ma sem akarják kiadni Ratko Mladicot a hágai törvényszéknek. Szerbia és Montenegrót el kell ítélni emberiesség elleni bűntettekért vagy a bűntettekben való részvételért, illetve annak segítése miatt. Ezek után pedig fizetnie kell az áldozatoknak az okozott károkért - mondta Sakib Softic, Bosznia-Hercegovina főképviselője. - Szerbia és Montenegrónak felelnie kell tetteiért a nemzetközi szinten, és a felelősség részeként el kell fogadnia, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűntetteket szabályozó nemzetközi egyezmény megsértése miatt teljes kártérítést kell fizetnie az okozott károkért. Bosznia-Hercegovina köteles ezt az összeget elfogadni az áldozatok nevében - mondta Softic. Radoslav Stojanovic, Szerbia és Montenegró jogi képviselője felszólította a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy jelentse ki, nem illetékes ebben a perben, és hangoztatta, hogy az ügyész nem bizonyította Belgrád felelősségét az ügyben, sem azt, hogy Boszniában emberiesség elleni bűnöket követtek el. Mivel Jugoszlávia 1993-ban, a vád benyújtásának pillanatában nem volt az ENSZ tagja, sem az emberiesség ellen elkövetett bűnökről szóló egyezmény aláírója, kérjük, hogy a bíróság újra vizsgálja felül, illetékes-e ebben az ügyben - mondta Stojanovic Szerbia és Montenegró védőbeszédének elején. Stojanovic szerint Bosznia-Hercegovina nem bizonyította be, hogy a belgrádi hatalomnak szándékában állt emberiesség elleni bűnöket elkövetni, hogy a boszniai muzulmánokat és hánátokat teljes egészében vagy részben megsemmisítsék, ami a bűntett bizonyításának elengedhetetlen feltétele. - Bosznia-Hercegovinában továbbra is három nemzet él, és egyik sincs veszélyben, hogy el fog tűnni - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy túlzott az áldozatok száma, amit Bosznia-Hercegovina jogi képviselői állítanak. Azt viszont elismeri az államközösség, hogy legtöbb muzulmán esett áldozatul a boszniai háború alatt. Szerbia és Montenegró főképviselője kiemelte, Bosznia-Hercegovina nem bizonyította azt sem, hogy a belgrádi hatalom ellenőrzése alatt állt volna a politikai vezetőség és a Szerb Köztársaság hadserege. Ezt a tényt több bizonyíték is cáfolja. - Az a tény, hogy Belgrád segítette a boszniai szerbeket, nem jelenti azt, hogy az ellenőrzése alatt álltak - mondta Stojanovic, és megerősítette, hogy Jugoszlávia szállított fegyvert a Szerb Köztársaságnak, de ez létfenntartás kérdése volt, mert a muzulmánok is kaptak fegyvert Iránból és Törökországból. Stojanovic cáfolta Bosznia-Hercegovina jogi képviselőinek állítását, miszerint ha elítélik Szerbia és Montenegrót emberiesség ellen elkövetett bűnök vádjával, az felgyorsítaná a demokratizálódási folyamatokat a régióban, és figyelmeztetett arra, hogy az ítélet nem születhet meg találgatások alapján. Szerbia és Montenegró jogi csapatának záróbeszéde május 9-ig tart, utána pedig az ENSZ legfelsőbb bíróságának tizenhat bírája visszavonul, hogy döntést hozzon, ami több hónapig is eltarthat.