Magyar Szó, 2006. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2006-06-01 / 124. szám
I In» KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu JltautSc RÖVIDEN ■ KABUL Tálib támadások Tucatnyi rendőrt megöltek, negyvenet elraboltak tálib harcosok Afganisztán déli részén. A kabuli belügyminisztérium közlése szerint a bukott iszlám fundamentalista rendszer fegyveresei két támadást intéztek rendőrök ellen Zábul tartományban. Az egyikre a tartományi székhely, Kalat közelében került sor. Itt rakéta-gránátvetővel lőttek egy járőrre, megölték többek között a helyi rendőrség egyik vezetőjét, és megsebesítettek öt rendőrt. A járőr éppen egy másik rendőregység segítségére sietett, amelyet egy úton támadtak meg. Itt 10 rendőrt öltek meg. Néhány órával korábban egy másik körzetben egy rendőrparancsnokságot rohamoztak meg a tálibok, és 40 rendőrt magukkal hurcoltak. Közben Kabulban helyreállt a nyugalom a hétfői zavargások után, amelyben heten vesztették életüket. (MTI/ANSA/AFP/Reuters) I SZÓFIA Titkosügynök-múlt A bolgár parlament két alelnöke és az egyik parlamenti párt vezetője együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával - közölte tegnap Rumen Petkov belügyminiszter a bTV bolgár televízióval. Una Lutfi, a kormánykoalícióban részt vevő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) török nemzetségi párt adta parlamenti alelnök információval látta el a hírszerzést és a kémelhárítást - állítja a rmiiniszter. Petar Beron, az ellenzéki nacionalista Ataka (Roham) párthoz tartozó másik parlamenti alelnök a kommunista titkosszolgálat egy olyan hivatala számára dolgozott, amelynek a politikai rendőrség is része volt, de Beron dossziéját megsemmisítették. Az ellenzéki nacionalista VMRO-Macedón Társaságok Szövetségének vezetője, Kraszimir Karakacsanov a kémelhárítással működött együtt. Beron tagadja, hogy a titkosszolgálatnak dolgozott volna. Georgi Parvanov államfő és Szergej Sztanisev miniszterelnök bírálta a belügyminisztert, amiért kérésre nyilvánosságra hozza egyes személyek terhelt múltját. (MTI) ■ PÁRIZS Zavargások Hat rendőr megsebesült és 13 embert vettek őrizetbe tegnapra virradóra a Párizs keleti külvárosaiban zajló összecsapásokban. A zavargások ugyanazokban a körzetben törtek ki, mint tavaly ősszel. Ez volt a második éjszaka, amikor zavargások voltak a Párizstól keletre fekvő, hátrányos helyzetű peremvárosokban. A tavaly őszi, három hétig tartó zavargások után a kormány által a fiatalok munkanélküliségének és a faji egyenlőtlenségeknek a megszüntetésére irányuló újabb erőfeszítései ellenére feszült a helyzet a főként egykori bevándorló családok lakta francia peremvárosokban. Francois Hollande, az ellenzéki Szocialista Párt vezetője tegnap azzal vádolta meg Nicolas Sarkozy belügyminisztert, hogy nem tesz semmit az erőszak lecsillapítása érdekében, sőt tovább szítja azt a peremvárosi fiatalokkal kapcsolatban tett barátságtalan kijelentéseivel. (MTI/AFP) Az USA hajlandó közvetlenül tárgyalni Iránnal Ennek előfeltétele az urándúsítási program felfüggesztése - Condoleezza Rice bejelentése Az Egyesült Államok hajlandó bekapcsolódni az Iránnal folytatott többoldalú tárgyalásokba Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnapi bejelentése szerint, amennyiben a teheráni kormány előtte felfüggeszti urándúsítási programját. „Az Egyesült Államok hajlandó csatlakozni a három európai uniós országhoz (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) a tárgyalóasztalnál és találkozni az irániak képviselőivel, amint a teheráni kormány maradéktalanul és ellenőrizhető módon felfüggeszti urándúsítási és (a használt nukleáris fűtőanyag) újrakezelési tevékenységét” - jelentette be a külügyminiszter tegnap. Kifejezte reményét, hogy Irán elfogadja a felkínált engedményeket, és figyelmeztette Iránt, hogy „nagy árat” fizethet azért, ha a nemzetközi közösség követeléseivel és nemzetközi kötelezettségeivel szemben továbbra is atomfegyverekre akar szert tenni. Az Egyesült Államok és Irán között 27 év óta nincs diplomáciai kapcsolat. Az atomvitában Franciaország, Nagy-Britannia és Németország közvetített, de eredmény nélkül. Teherán kedden a tárgyalások felújítását javasolta a három EU-tagországnak. A washingtoni külügyminisztériumban tartott sajtóértekezletén Rice bírálta Irán magatartását, egyebek közt a terrorizmusnak nyújtott támogatást Libanonban és a palesztin területeken. „Irán lehet felelősségteljes állam, és annak is kellene lennie, nem pedig a terror vezető állami támogatójának - mondta. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne-e helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, a külügyminiszter kizárta a „nagy alkut”, de jelezte, hogy az atomvita tárgyalásos megoldása „a viszony változásának kezdete" lehet. Elismerte ugyanakkor, hogy Iránnak joga van a civil atomenergiához, és azt mondta, hogy George Bush elnök az ügy diplomáciai megoldásának híve. Condoleezza Rice tegnap Bécsbe utazott, ahol ma az iráni atomválságról tanácskozik a BT másik négy tagja - Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint Németország külügyminiszterével, elsősorban egy olyan, gazdasági kedvezményeket kínáló csomagtevéről, amellyel Iránt jutalmaznák nukleáris ambícióinak feladása fejében. Rice szerint a csomag lényegi elemeiben egyetértés van már. A The New York Times szerdai számának értesülése szerint az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz támogatás elnyerése reményében engedett a diplomáciai alkudozásban, és így az Iránról készülő határozat mégsem hivatkozik a Világszervezet alapokmányának 7. fejezetére, amely utat nyitna a katonai erő alkalmazásának is, ha Teherán nem teljesíti a testület követelését. Tony Snow fehér házi szóvivő a külügyminiszter bejelentésével kapcsolatban tegnap azt hangoztatta, hogy nincs lényegi változás az amerikai álláspontban, mivel nem lesznek kétoldalú tárgyalások Iránnal. (MTI) _ i június L, csütörtök Rendkívüli állapot Bászrában A pápa elítélte az antiszemitizmust Határozottan elítélte az antiszemitizmust XVI. Benedek pápa tegnap a római Szent Péter téren tartott általános kihallgatásán. A római katolikus egyházfőt előzőleg több zsidó vallási vezető is bírálta, amiért vasárnap befejeződött négynapos lengyelországi látogatásán Auschwitz- Birkenauban, az egykori náci koncentrációs tábor területén mondott beszédében nem említette meg az antiszemitizmust. „Nem szabad hogy az emberiség elfeledkezzék Auschwitzról és a többi halálgyárról, ahol a náci rezsim megpróbálta eltávolítani Istent, hogy átvegye a helyét. Nem szabad hogy az emberiség engedjen a fajgyűlölet kísértésének, amely az antiszemitizmus legszörnyűbb formáinak forrása” - jelentette ki a pápa tegnap a Szent Péter téren egybegyűlt több tízezer ember előtt. XVI. Benedeknek zsidó vezetők a szemére vetették, hogy az auschwitzi megsemmisítő táborban vasárnap mondott beszédében nem szerepelt az antiszemitizmus kifejezés, mások a beszéd azon szövegrésze miatt bírálták a pápát, amelyben a 79 éves katolikus egyházfő azt mondta: Németország irányítását a 30-as években bűnözők ragadták magukhoz. A bírálók szerint e kijelentésből könnyen levonható az a téves következtetés, hogy Adolf Hitlert nem támogatták széles tömegek. (MTI/Reuters) Rendkívüli állapotot vezettek be a déliraki Bászrában, az intézkedés egyelőre egy hónapig marad érvényben -jelentette tegnap a déli olajvárosba látogató Núri al-Máliki iraki miniszterelnököt idézve az iraki televízió. A kormányfő tegnap délelőtt Tárik al-Hásemi, az ország szunnita muzulmán alelnöke társaságában érkezett az iraki fővárostól bő félezer kilométerre délre fekvő nagyvárosba, hogy megoldást találjon a síita frakciók közötti ellentétekre, amelyek megrengették a település biztonsági helyzetét. Iraki kormányzati forrásból úgy tudni, hogy a következő egy hónapban a biztonsági erők éjjel-nappal Bászra utcáin lesznek, s nemcsak járőröznek, hanem razziákat is tartanak majd. Tárik al-Hásemi arra mutatott rá, hogy a törzsek lefegyverzése megoldást jelenthet a bászrai biztonsági gondokra. Az alelnök bejelentette egy bizottság felállítását: a testületnek az lesz a feladata, hogy lefegyverezze a milíciákat és a törzseket. Joga lesz ellenőrzőpontokat is létesíteni, hogy engedély nélkül tartott fegyverek után kutasson. Negyvenkét holttestre bukkantak az utóbbi 24 órában Bagdadban, az áldozatok nagy részét megkötözték, megkínozták és agyonlőtték - közölték tegnap rendőrségi források. Tizenkét tetemet egy helyen találtak meg Baladíjat kerületben, nyolc holttestet pedig a szomszédos negyedben, Szadrvárosban. (MTI/AFP/Reuters) Az indonéz szociális minisztérium tegnap közölt legújabb adatai szerint 6234 halottja és legkevesebb 30 ezer sérültje van az indonéziai Jáva szigetének déli részén szombat reggel történt földrengésnek. A katasztrófa nyomán több mint 135 ezer ház dőlt romba. Hírek szerint a mintegy 647 ezer, hajlék nélkül maradt ember közül sokhoz nem jut el vagy nem elég gyorsan a segély és az egészségügyi ellátás, nők és gyermekek ezrei kéregetnek pénzt az utak mentén állva, hogy élelmet vehessenek. Az indonéz hadsereg helikoptereit is bevetették tegnap a földrengés sújtotta területek megsegítésére. (MTI/AFP/AP) A képen: élelemosztásra váró túlélők Bantuiban Robbanófejek A NATO-val kötött megállapodások alapján jelenleg 480 amerikai nukleáris robbanófejet állomásoztatnak hat európai országban - hívta fel a figyelmet a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet az olasz szenátusnak készített jelentésében, s egyúttal e tömegpusztító fegyverek kivonását követelte. A jelentés szerint az amerikai nukleáris tölteteket Olaszországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Németországban, Hollandiában és Törökországban tárolják. A Greenpeace a jelentésben javasolta, hogy" az európai uniós tagországok védelmi miniszterei június 8-án esedékes brüsszeli találkozójukon egyeztessék az Egyesült Államokkal e robbanófejek Európából való kivonásának menetrendjét. A Greenpeace ezt azzal indokolta, hogy minden ilyen robbanófej csak akadályt képez a vitatott iráni atomprogramról Teheránnal folytatott tárgyalások előtt. Olaszországban 90 amerikai nukleáris robbanófejet tárolnak. Közvélemény-kutatások szerint az erről értesült olaszok 60 százalékát ez aggasztja. Az olasz lakosság 70 százaléka, az érintett európai országok lakosságának 60 százaléka pedig egyáltalán nem is hallott e tömegpusztító fegyverek hazájuk területén történő állomásoztatásáról. E robbanófejek töltetének hatóereje tízszer nagyobb a Hirosimára ledobott atombombáénál. „Az amerikai elnök az olasz hatóságokkal való előzetes egyeztetés nélkül is parancsot adhat e fegyverek bevetésére” - hangsúlyozta a jelentésben a Greenpeace olaszországi koordinátora. (MTI/ITARTASZSZ) Hazai nevelésű terroristák Három iszlám hitre áttért német nő kiutazását akadályozták meg Németországban -jelentették szerdán, biztonsági forrásokra hivatkozva berlini lapok. A 20 és 35 év közötti nők állítólag Irakban és Pakisztánban akartak öngyilkos merényleteket elkövetni, s ketten közülük kisgyerekeiket is magukkal akarták vinni. Az egyik nő berlini, a másik kettő Dél-Németországból származik. A Die Welt és a Der Tagesspiegel beszámolója szerint a nők „az interneten keresztül és muzulmán férjük hatására radikalizálódtak”. A nők nyomára chatroomok alapos megfigyelése során jutottak, az egyik asszony állítólag az Anszar al-Iszlám iraki szélsőséges csoporttal is kapcsolatban állt. Egyikük az interneten állítólag bejelentette, hogy készen áll öngyilkos merénylet elkövetésére. A nők kiutazását az elmúlt hetek valamelyikén akadályozták meg. A Der Tagesspiegel beszámolója szerint a nők ellen nem folyik büntető eljárás, de továbbra is fokozott megfigyelés alatt állnak. Feltételezik, hogy a feltartóztatás után hajlamosak az öngyilkosságra. Egy szakértő úgy nyilatkozott a Der Tagesspiegelnek, hogy a berlini nőtől elvették kisgyerekét, az anyát pedig meghatározott időre pszichiátriai klinikára utalták. Az iszlám hitre áttért német asszonyok esete nem egyedülálló Nyugat-Európában. Novemberben egy iszlám vallásra áttért belga nő, Muriel Dugauque robbantotta fel magát Irakban. Biztonsági emberek szerint Dugauque és a három német asszony esete arról tanúskodik, hogy erősödik a „hazai nevelésű terrorizmus” veszélye. Angliában nevelkedett terroristák követték el például a tavaly nyári londoni metró- és buszmerényleteket. Megfigyelhető, hogy az iszlám hitre áttért személyek különösen erősen igyekeznek „bizonyítani”, igyekeznek kitűnni szilárd hitükkel - olvasható a Der Tagesspiegelben. (MTI)