Magyar Szó, 2006. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2006-07-21 / 167. szám

2006. július 21., péntek Emlékezés a nándorfehérvári védőkre Holnap 11 órától ünnepséget rendeznek Belgrádban és Zimonyban A nándorfehérvári ütközet 550. évfordulója alkalmából hol­nap, szombaton 11 órakor a Kalemegdanon ökumenikus isten­tiszteletet tartanak a katolikus, a református és a szerb pravosz­láv egyház lelkészeinek igehirdetésével és délvidéki magyar énekegyüttesek közreműködésével. Délben kerül sor a Kale­megdanon álló emléktábla megkoszorúzására. Fél egykor rend­hagyó történelemóra kezdődik Nagy Tibor történelemtanár előadásában. Délután 2 órakor kerül sor Zimonyban, a Cigány­hegyen (Gárdos) a Hunyadi-torony megtekintésére, ami fakul­tatív program. A belgrádi rendezvény szervezője a Vajdasági Magyar Mű­velődési Szövetség, társszervezője a belgrádi református gyü­lekezet és a belgrádi magyarok művelődési egyesülete. Az istentisztelet keretében köszöntőt mond Dudás Károly, a VMMSZ elnöke, majd msgr. Bogdán József római katolikus lelkész és dt. Móricz Attila református lelkész igehirdetésére kerül sor. Igét hirdet a pravoszláv egyház egyik lelkésze is. Kö­zös éneklés és színvonalasnak ígérkező alkalmi művelődési mű­sor is lesz.­­ A Hunyadi-torony Szanyó Tóth Gizella Fekete-fehér világ­ ba zárul az Európai Filmek Fesztiválja Palicson Eredményt hirdetnek Palicson, az Európai Filmek Fesztiválján. Kiderül, hogy a nem­zetközi zsűri mely filmnek ítélte oda az Arany, az Ezüst és a Bronz Torony-díjat, valamint mely alkotás érdemelte ki a Tolerancia-díjat. Fogynak a napok, a még nem vetített al­kotások és lassan azok a vendégek is, akiket eddig még nem ismerhettek meg a nézők. Tegnap a fesztivál eseményeit figyelemmel kísérő újságíróknak a Nagypályások (Garpaszum)című orosz fim fiatal rendezője, ifj. Alexey Guerman mutatkozott be. Alkotását a versenyprogramban­ láthattuk. A film története 1914-ben, Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolásával kezdő­dik. Az alkotás valójában az utóbbi évszázaddal foglalkozik, külön hangsúlyt fektet­ve a rendező gondolataira, miszerint Oroszországban a történelem ismétli önma­gát. Alexey visszaemlékezett azokra az időkre, amikor széthullott a Szovjetunió. El­mesélte, hogy a szülei megijedtek, miközben a rádióban a híreket hallgatták, mert tudták, hogy­ új időszak jön, olyan, amelyet még nem ismernek, s amely tragédiát is tartogathat számukra. Alexey azt is elmesélte, hogy őt és barátait akkor még nem iz­gatták ezek a változások. Akkoriban jelent meg náluk a Coca-Cola, a Mars és a Snickers csokik, amiket korábban nem volt alkalmuk fogyasztani. A filmben nagy­ hangsúlyt kap a labdarúgás is. A rendező bevallotta, hogy nem szeret sportolni, és szerinte a foci valójában egy olyan dolog, ami mögé el lehet bújni, és közben nem gondolnak az aktuális problémákra. Alexey elárulta, a film producerének, Alexander Vaynsh­­teynnek a felkérésére kezdett el a produkcióval foglalkozni, s ebben a sorban nem ő volt az első. Korábban több híres orosz rendező is belekezdett, de nem értették meg egymást a producerrel. A film azért készült fekete-fehér technikával, mert a rende­ző szerette volna éreztetni a régi fényképek hatását. Úgy gondolja, sikerült véghez­vinni mindazt, amit terveztek. Alexey példaképének tartja az apját, aki szintén ren­dező. Szerinte furcsa lenne, ha teljesen félretenné azt, amit apjától tanult, és telje­sen másféle filmekkel kezdene foglalkozni. Legszívesebben a hetvenes évek orosz filmkészítésének hagyományait követi. A fesztivál közönsége és az újságírók találkozhattak még Kolja Brandttal, aki a Kő­keményen című német alkotás operatőre. A film szintén a versenyprogramban ka­pott helyett. Megtudtuk, hogy a rendező, Detlev Buck azért nem jöhetett el, mert ép­pen új filmjét forgatja. A Kőkemény alkotásról Brandt kifejtette, hogy­ azért van op­timista vége, hogy a fiatalok megtanulják belőle, erőszakkal semmit sem lehet meg­oldani. Szerették volna, ha ez a film fekete-fehér technikával készül, de egy tévétár­saság, amely sok pénzzel támogatta az alkotás létrejöttét, azt igényelte, hogy színes le­­gyen. A film a realitást tükrözi, mindennapi problémákat feszeget, külön fókuszálva a drámára. Hazájukban a kritikusok jól fogadták, viszont a közönségnek nem tetszett. Kolja Brandt szerint a marketingben lehet a hiba, vagy abban, hogy a film túl sok erő­szakot tartalmaz. I L M Hajóra száll a Brod teatar Mától egy hónapon keresztül színészek járják a vajdasági kikötőket­­ A Tanyaszínház rokon társulata Vajdaság vizei, csakúgy­ mint egyik­másik kikötője, mától egy hónapon ke­resztül ritka vendégeknek adnak otthont. Útra kel ugyanis az újvidéki Brod teatar - a Tanyaszínház szerb rokon társulata hogy nyári színházi élményt vigyen a folyóvíz mellett élőknek, annál is inkább, mert ezekbe a helységekbe ritkán láto­gat el színház. Persze, a Brod teatar jó­val fiatalabb, és útvonala is más, mint a Tanyaszínháznak, de a tiszteletet érdem­lő lelkesedés egyik alkalmi társulatból sem hiányzik. A Brod­teatar idei körútjára is egy Kos­ta Triskovic-művet választott, és ismét Ratko Radivojevic vállalta a rendezést - jelentették be a tegnapi sajtótájékoztatón. Most sem klasszikus produkcióra számít­hat a kikötők közönsége, még akkor sem, ha a XIX. századi újvidéki vígjátékszerző darabjára esett a választás, hanem mai té­mákat boncolgató előadásra, amelynek már a címe is sok mindent elárul. A Min­denáron képviselő (Posto-poto poslanik) kifigurázza a mai politikai állapotokat, amelynek tekintetében, úgy látszik, több mint száz év alatt sem történt lényeges vál­tozás. A nagyszámú támogatónak köszön­hetően - köztük a Tartományi Oktatás­ügyi és Művelődési Titkárságnak és az új­vidéki városi önkormányzatnak - az elő­adásokra a belépés ingyenes. A társulat a palánkai AD Turist tutaján teszi meg a távot, méghozzá a Tiszán, a csatornákon és a Dunán. A bemutató ma 21 órakor lesz az újvidéki Belgrád rakparton (a Rév­kapitányságnál), az előadást ugyanitt szombaton megismétlik. Az út során jú­lius 23-án Titelen (városi strand), 25-én Óbecsén (városi strand), 13-án Szentta­máson, augusztus 5-én pedig Z­oborban (a strandnál) lépnek fel. B­uda A TEVEJEGYZET Tudom, mit tettél... z amerikai filmekben az a jó, hogy a téma nem lehet oly drá­mai, elvont vagy lélektani, hogy közben a rendező és a producer ne san­dítson a kasszára. Ezért soha nincs éles határvonal a művészi és a kereskedelmi között, mint Európában. Akár dráma, akár vígjáték, akár thriller - hajó a film, akkor jó a film. A tévénézőt, aki ezektől a filmektől oly sokszor jut a lábon kihor­dott agyhalál állapotába, nagy néha megszánják, és kicsit komolyabb szórako­zásra ítélik... Az európai filmek­ben pedig elsősorban az a jó, hogy nem olya­nok, mint a tengeren­túliak. Sajátos hangu­latuk van, többnyire eredeti történettel, ál­talában nem félistenként körülrajon­gott, ennek ellenére mégis kitűnő szí­nészekkel. Mivel magam is filmbarátnak számítok, előszeretettel válogatok a té­vékínálatból. Itt a nyár, amikor a sok­sok vetélkedő, talk-show szünetel, a fo­­ci-vb-nek is vége, ezek alapján azt is gon­dolhatnánk, hogy elérkezett a filmek Kánaánja. A műsoridő felépítését tekint­ve talán így is van. Viszont mit kínálnak? Szemrebbenés nélkül hatodszor is mű­sorra tűzik ugyanazt a (átlagosan nyolc-tíz éves) sikerfilmet, ebben a ke­reskedelmi csatornák járnak élen, sőt gyakran keresztezik is egymást. Amit ma láttam a TV2-n, nincs kizárva, hogy hol­nap a Pinken nézhetem meg. A keres­kedelmi csatornák ugyanis szembetűnő­en hasonlítanak egymásra, még akkor is, ha más-más országban működnek. Az állami tévécsatornák háza táján más a helyzet, gyakran igen kevés pénzből kell kigazdálkodniuk a filmekre szánt mű­soridőt, ezért más a kínálatuk is. Ha te­hát még nem látott és főleg nem Holly­woodból érkező filmcsemegére vá­gyunk, az a legbiztosabb, ha a „szegény” állami csatornák közül választunk. Érdekes, hogy a filmkínálatáról nem túl híres Újvidéki TV révén az utóbbi hónapokban számos olasz és francia film, avagy sorozat került bemutatásra. Az M1-en, M2-n, de a Duna Televízió­ban is nemcsak muzeális értékű filmal­kotások láthatók, ha­nem akár dél-amerikai, távol-keleti vagy­ éppen közel-keleti, sok eset­ben egészen egyedi hangvételű, művészi al­kotások is, amelyek csak az első pillanatra idegenek számunkra. Aki még nem győző­dött meg erről, és veszi a fáradságot, nyilván igazat ad majd nekem. Egyébiránt válogathatunk a horror, a krimi, a katasztrófafilm és újra a horror között. Elismerem, ez a megállapítás kis­sé túlzó, de talán mégsem jár messze az igazságtól. Hogy miért párosítják évről év­re a rémfilmeket a kánikulával, sohasem értettem. Talán a Tudom, mit tettél ta­valy nyáron című horror sikere miatt? Bárhogy is van, a tévé kínálatában nyá­ron aránytalanul megnövekszik a horror, s bűnügyi sorozatokkal kiegészülve, jósze­rével a filmre szánt műsoridő kétharma­dát teszi ki. Bizonyára vevő is akad rá szép számmal, hiszen meglehetősen népszerű műfajról van szó. Olyannyira, hogy ki­nőve a film kereteit, horroréttermek nyíl­nak világszerte, például Magyarországon is. Bárhogyan csűrjük-csavarjuk a dolgot, sohasem voltam hódolója a horrorfilm­nek, rémtörténetből amúgy is van éppen ■ NAGY Magdolna álta fia Nándorfehérvár 1456 Kiadvány a nemzeti és a keresztény értékek megőrzéséért A nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója kapcsán elkészült a Vajdasági Keresz­tény Ifjúság és a Hét Nap Nándorfehérvár 1456 című közös kiadványa, amelyet szeptem­berben minden zentai magyar középiskolás ingyen megkap. A kiadvány Cseh Valen­tin zalaegerszegi születésű, a középkori magyar hadtörténet iránt érdeklődő történész Nándorfehérvár ostroma című szakdolgozatának rövidített változatát tartalmazza. A kiadvány megjelenését az Illyés Közalapítvány és Zenta község önkormányzata támogatta. Eddig ezer példányban jelent meg. A VKI célja eljuttatni a füzetet min­den vajdasági magyar középiskolásnak, s ennek érdekében a terjesztésről tárgyalások folynak a tartománnyal és az önkormányzatokkal.­­ A VKI kettős küldetése a keresztény és a nemzeti értékeknek a köztudatba va­ló beépítése, megtartása. A nándorfehérvári csata jelképezi az európai összefogást, az itt élő népek szeretetét, s mivel Kapisztrán János révén megjelennek a keresztény ér­tékek is, szükségesnek tartottuk a kiadvány megjelenését - tudtuk meg Negyela Lász­lótól, a VKI elnökétől. A kiadvány a christianus@tippnet.co.yu e-mail címen és a 024 554-184-es tele­fonszámon igényelhető. t. r. " _ " " muvelodes@magyar­ szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 RÖVIDEN Dombos Fest A kishegyes­ Dombos Festen ma 10 és 17 óra között építészeti előadások hangzanak el, valamint bemutatják a Bácsország című folyóiratot. Este 7 óra­kor kerül sor a kemencekápolna fel­avatására és a Kapisztrán életét bemu­tató kiállítás megnyitójára, majd 20 órától a Teofitovic fivérek lépnek fel. ■ TANYASZÍNHÁZ Ma Szenttamáson A Tanyaszínház ma 21 órakor Szenttamáson lép fel, holnap, szom­baton Bácsfeketehegyen, vasárnap Kis­hegyesen, hétfőn Bajsán, kedden pe­dig Nagyradanovácon mutatkozik be. Hajdújáráson július 26-án, Palicson jú­lius 27-én, Oromon július 28-án láthat­ja őket a közönség. A további időpon­tok: Csantavér július 29., Bogaras júli­us 30., Adorján július 31., Zenta au­gusztus 1., Ada augusztus 2., Mohol au­gusztus 3., Peterréve augusztus 4., Tö­rökfalu augusztus 5. ■ NÁNDORFEHÉRVÁRON Anyaországi diákok Hiller István magyar oktatási és kul­turális miniszter csütörtökön Budapes­ten személyesen kívánt jó utat annak a húsz diáknak és öt pedagógusnak, akik a nándorfehérvári diadal helyszí­nére látogatnak a túra támogatásával. A tanulmányi kirándulást a miniszté­rium Nemzeti Emlékezet Programiro­dája szervezte abból az alkalomból, hogy 2006. július 22-én ünnepeljük a diadal 550. évfordulóját - mondta a miniszter. A diákok július 20-a és 24- e között Nándorfehérvár mellett szá­mos más történelmi helyszínre is eljut­nak, egyebek között Mohácsra, Eszék­re, Szabácsra, Zimonyba, Szendrőre, Galambócra és Orsovára. A Történe­lemtanárok Egylete, valamint az Ok­tatási és Kulturális Minisztérium kép­viselőiből alakult zsűri pályamunkák alapján választotta ki az utazás résztve­vőit. (MTI) Ösztöndíj a legjobbaknak A posztgraduális tanulmányaikat folytatni kívánó fiatalok számára nyílt pályázati lehetőségről számolt be teg­nap Vojislav Kostunica kormányfő, a Tehetséges Fiatalok Ösztöndíjazási Alapjának elnöke. Elhangzott, ki az a száz ösztöndíjra jogosult, a legmaga­sabb tanulmányi állagot felmutató, ki­emelkedő szorgalmú és tehetséges fi­atal, akiknek 41 millió 500 ezer dinár pénzösszeg jár külföldi tanulmányaik folytatására. Hamarosan megjelenik a doktori tanulmányaikat külföldön foly­tatni kívánó száz legjobb egyetemista számára kiírt pályázat is, amelyre au­gusztus 31-éig lehet jelentkezni (hall­gatónként 1,2 millió dinárról van szó). Az ösztöndíjra jogosultak névsorát köz­zéteszik a napilapokban, valamint a Sport- és Oktatási Minisztérium hon­lapcímén: www.mps.sr.gov.yu. Pécsi kultúrhét Tizedik alkalommal vette kezdetét csütörtökön Pécsett a Nemzetközi Kul­túrhét, amely az eltelt egy évtized alatt Közép-Európa és az Alpok-Adria tér­ség egyik legismertebb és legnagyobb tematikus ifjúsági fesztiváljává nőtte ki magát A július 20-a és 30-a között meg­rendezésre kerülő jubileumi esemény­­sorozata több mint háromszáz fiatal érkezik a világ mintegy negyven orszá­gából. A rendezvény a számos kultú­rát és művészeti ágat bemutató ifjú­sági fesztivál és a nyári egyetem jelle­gű konferencia ötvözete. (MTI)

Next