Magyar Szó, 2006. augusztus (63. évfolyam, 176-202. szám)
2006-08-01 / 176. szám
4 BELFÖLD belfold@magyar-szo.co.yu RÖVIDEN 5,6 százalékos infláció Júliusban a megélhetési költségek 0,9 százalékkal csökkentek, a tavalyi év időarányosához viszonyítva viszont 5 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági termékek ára júliusban 18 százalékkal csökkent, a zöldségfélék, illetve a gyümölcs ára az évszaknak megfelelően alakult. Az élelmiszer-ipari termékek ára 0,9 százalékkal emelkedett, az italárak 0,1, a dohányárak pedig 4,7 százalékkal növekedtek. Az év első hét hónapjában az infláció összesítve 5,6 százalékos volt, noha az utóbbi egy hónapban a statisztikusok 0,1 százalékos deflációt jegyeztek. (Beta) ■ VUK DRASKOVIC Miniszter maradok - Vagy miniszter leszek, vagy az SZMM kivonul a kormányból - nyilatkozta Vuk Draskovic, a párt elnöke, az államközösség egykori külügyminisztere. Mint kiemelte, a parlament következő ülésén követelni foga, hogy a képviselők vizsgálják meg, külügyminiszterként milyen külpolitikát folytat. Amennyiben nem szavaznának a képviselők neki bizalmat, hogy továbbra is ő maradjon a külügyi tárca élén, akkor pártjával kivonul a hatalomból. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Kostunica megígérte-e neki a parlamenti többség szavatolását, Draskovic azt válaszolta, erre nem kérte a kormányfőt. (B92) 339 millió utakra Mladan Dinkic pénzügyminiszter bejelentette, az idén és jövőre a Nemzeti Beruházási Terv alapján 339 millió eurót fordítanak útépítésre. Az utak felújítására 214 milliót a privatizációból befolyt összegből, ugyanakkor kölcsönből még 125 milliót szánnak erre a célra. A legfontosabb ezen a téren a 10-es korridor felújítása lesz, majd a regionális és a helyi utak, valamint a határátkelők kerülnek sorra, amelyekre összértékben 10,5 millió eurót fordítanak. A helyi önkormányzatok az utak felújítására 85 milliót kapnak, s ezt a meglevő kritériumok alapján fogják szétosztani a szerbiai önkormányzatok között. Velimir Ilic, a nagyberuházások minisztere kiemelte, hogy az utak felújítására a tervezettnél többet fordítanak. Az egyik legnagyobb beruházás a belgrádi körgyűrű kiépítése lesz, amely 150 millió euróba kerül. (Beta) A madárinfluenzajárványról - A madárinfluenza-járvány nem állítható meg, csupán egy időre elodázható, és senki sem tudhatja, hogy mikor következik be a világméretű fertőzés -jelentette ki Stojanka Aleksic mikrobiológus, a hamburgi egyetem tanára. Az Egészségügyi Világszervezet értékelése szerint a madárinfluenza vírusa olyan, mint az 1918-ban pusztított spanyolnátháé, amely világszerte 50—100 millió ember halálát okozta. A szakember szerint a H5N1-es vines más influenzavírusoknál 39 ezerszer gyorsabban szaporodik, és rendkívül gyorsan mutálódhat. A madárinfluenza vírusa 1997-ben jelent meg, azóta szárnyasok milliárdjai hullottak el, 205 ember betegedett meg, és 113-an belehaltak a fertőzésbe. A veszélyes vírus továbbra is a világszervezet figyelmének középpontjában marad - mondta Stojanka Aleksic a Belgrádban tartott előadásán. Szerbiát is várjak Egyre több uniós ország polgára látná szívesen a balkáni országot az EU-ban Az Európai Bizottság közvélemény-kutatási programja, az Eurobarométer legutóbbi felmérésében azt vizsgálta, hogy hogyan változott az Európai Unió polgárainak véleménye a bővítéssel kapcsolatban. A tavaszi hónapokban végzett felmérés azt bizonyítja, hogy Szerbia (pontosabban akkor még Szerbia és Montenegró) felvételét a 25 tagállam polgárainak fele (47 százalék) támogatja, míg 39 százaléka ellenzi. A magyarországi polgárok körében végzett felmérés szerint ez az arány 43:45 az ellenzők javára. Szerbia és Montenegró csatlakozási támogatottsága alig fél év alatt mintegy 8 százalékponttal nőtt, és ami ennél is fontosabb, megfordult a támogatók és az ellenzők aránya. A tavaly október és november folyamán végzett hasonló felmérésben az EU polgárainak mindössze 39 százaléka tette le voksát a megszűnt államközösség csatlakozása mellett, míg 44 százaléka ellenezte azt. 2001 őszén a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság uniós csatlakozása körül még 32:48 arányban oszlott meg az EU-s polgárok véleménye, az elutasítók tehát jelentős túlsúlyban voltak. Szerbia (és Montenegró) csatlakozását leginkább a görögök (67 százalék), a svédek (67), a dánok (64), a ciprusiak (64) és a hollandok (61) támogatják, míg az elutasítók élcsapatát az osztrákok (65), a luxemburgiak (57), a németek (55), az olaszok (45) és a magyarok (45) képezik. A finneknél is igen magas a nemleges választ adók aránya (47), de még így is többen vannak az igenlők (49). Bár Magyarországon továbbra is túlsúlyban vannak azok, akik nem látnák szívesen Szerbiát (és Montenegrót) az Unióban, a fél évvel ezelőtti adatokhoz képest az anyaországban is javult a (nem létező) államközösség ilyen szempontú megítélése. Arra a kérdésre, hogy „Támogatná-e vagy elutasítaná-e Szerbia és Montenegró jövőbeli EU-tagságát?”, a megkérdezettek 37 százaléka adott igenlő választ (szemben a mostani 43-mal), míg az abszolút többség 51 százalék ellene volt (mostanra 45 százalékra mérséklődött a nemleges választ adók aránya). Érdekes megemlíteni, hogy Magyarország már évek óta előkelő helyet foglal el az Unió bővítését helyeslő országok között. ,Ám a potenciálisan jelölt országokra lebontott szándék arról árulkodik, hogy az anyaországi polgárok Szerbiát, Albániát és Törökországot inkább az EU határain kívül hagynák. ,pressburger- Szerbia (és Montenegró) csatlakozását leginkább a görögök (67 százalék) a svédek (67), a dánok (64), a ciprusiak (64) és a hollandok (61) támogatják Ország Igen Nem Luxemburg 33 57 Magyarország 43 45 Málta 46 18 Hollandia 61 34 Ausztria 30 67 Lengyelország 60 22 Portugália 40 28 Szlovénia 66 29 Szlovákia 56 32 Finnország 49 47 Svédország 67 24 Nagy-Britannia 41 37 Ország Igen Nem Belgium 53 44 Csehország 49 44 Dánia 64 29 Németország 37 55 Észtország 48 32 Görögország 67 32 Spanyolország 50 18 Franciaország 50 41 Írország 45 23 Olaszország 41 45 Ciprus 64 20 Lettország 42 38 Litvánia 45 27 Nem mondunk le Kosovóról az EU-tagságért Kostunica kormányfő szerint a csatlakozás feltétele nem lehet a területről való lemondás Vojislav Kostunica kormányfő szerint Szerbia nem fog lemondani Kosovóról az EU-tagságért cserébe. Mint kifejtette, egyetlen országnak sem szabtak olyan csatlakozási feltételt, hogy mondjon le területének egy részéről. Megítélése szerint a kosovói kérdés rendezése nem lesz előnytelen Szerbia számára.A nemzetközi közösség csupán egyetlen lehetséges rendezési elvet lát, az pedig a tartomány függetlensége, ezzel szemben mi a tényleges autonómiát szorgalmazzuk, aminek sok előnye van - mondta a kormányfő. Arra az újságíró kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja komolynak Tomislav Nikolic radikális vezér bejelentését, miszerint ha kell, Szerbia fegyverrel védi meg Kosovót, a miniszterelnök azt válaszolta, számára a legfontosabb az, hogy elsőként a parlament foglaljon állást ebben a kérdésben. A tárgyalócsoport várhatóan szeptember elején tájékoztatja a képviselőket az eddigi eredményekről.A parlament az egyetlen demokratikus fórum, ahol Kosovo-Metohija helyzetéről vitázni lehet. Ha a legrosszabb forgatókönyvről beszélünk, akkor Szerbiának meg kell állapítania, hogy Kosovo Szerbia része, s ez nem pusztán retorikai kérdés. Ez alkotmányos jogi kategória - nyilatkozta a kormányfő a Danas napilapnak. - Szerbia eddig is a jog erejével igyekezett küzdeni, és ezután is azt teszi majd - mondta a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy szeptember végén az EU-val való tárgyalások folytatására vagy a kormány megbuktatására számít-e, a kormányfő Horvátország példáját hozta fel, amelynek megengedték a csatlakozási tárgyalások folytatását, annak dacára, hogy nem adta ki a hágai bíróságnak Ante Gotovinát. - Várjuk az akcióterv eredményét, erről nagyon gyorsan jelentést kapunk majd, s akkor meglátjuk, mi lesz - válaszolta a kormányfő. (B92) t '■ -ism Vojislav Kostunica „Nem fogok bujkálni” Branko Krga tábornok cáfolja, hogy Mladic a katonai létesítményekben lett volna, amíg ő állt a hadsereg élén - Nem hinném, hogy az Egyesült Államok mint világhatalom jelentéktelen butaságokkal foglalkozna. Egyetlen okot sem tudok, amiért letartóztathatnának. Ha az lenne az ok, hogy én voltam a vezérezredes, akkor több száz embert le kellene tartóztatni, azaz mindazokat, akik valamilyen tisztséget töltöttek be, és tették a dolgukat - nyilatkozta Branko Krga, az államközösség egykori vezérezredese arra a sajtóhírre reagálva, miszerint az USA azt tanácsolta volna Kostunica kormányfőnek, hogy Ratko Mladic mielőbbi kézre kerítése érdekében hallgassák ki Krga vezérezredest, Aca Tomicot, a hadsereg védelmi vezetőjét és Ratko Mladic fiát, Darko Mladicot. Krga tábornok szerint nincs egyetlen bizonyíték sem arra vonatkozóan, hogy segített volna a hágai körözötteknek. - Nem félek, nem fogok bujkálni, de ha ez segít a kormányon, illetve Szerbia lakosságán, ám legyen, tartóztassanak le. De ez semmiképpen sem oldja meg a problémákat, mert semmiről sem tudok, és nem vehetik hasznomat - mondta az egykori vezérezredes. (B92) 2006. augusztus 1., kedd Szavahihetőség V ladimir Vukcevic jogász, nem diplomata. Ha az utóbbi lenne, akkor az amerikai kormányzatnak a háborús bűncselekmények ügyével megbízott nagykövetével tartott belgrádi sajtótájékoztatón először saját kormányának, nem pedig az Egyesült Államoknak mondott volna köszönetet a háborús gonosztettek elkövetésével gyanúsítottak felelősségre vonásához nyújtott támogatásért. Kostunica kabinetje ugyanis nem verte nagydobra, hogy az USA és más nyugati államok anyagi és szakmai segítségével alakult meg a szervezett bűnözés felszámolására és a háborús bűnösök megbüntetésére létesített különleges ügyészség. Az utóbbi tevékenységét irányító Vukcevicre a kinevezése óta többször zúdítottak kereszttüzet, sőt, olyan alantas vádak is érték, hogy nem hazafi, a nemzeti ügy közömbös számára. A sajtópiacot aggasztóan elárasztó szennylapok arra is céloztak, hogy a külföld bérence, és hogy az általuk szerbellenesnek bélyegzett hágai törvényszék érdekeit képviseli. Zoran Stojkovic igazságügy-minisztert nem tölti el lelkesedéssel sem az egyik, sem a másik ügyészség tevékenysége, s nem állított ki példás bizonyítványt Vukcevic munkájáról sem. Elmarasztalta azért is, mert szerinte elutasította olyan ügyeknek a hazai bíróságon való megvitatását, amelyeket a hágai törvényszék Szerbia igazságszolgáltatására bízott volna. A kosovói háborús bűntettekkel gyanúsított, Szerbia egykori hat legmagasabb rangú politikai és katonai vezetőinek perére célzott Az ügyész tömören válaszolt: tévesen tájékoztatták a minisztert, Hága ragaszkodik e tárgyalás lebonyolításához. Mintha burkoltan súlyosan nem is rágalmazta volna meg az ügyészt, Stojkovic adós maradt a magyarázattal. Miután az előbbi hat személy önszántából megjelent Hágában, s kérte szabadlábon való védekezésének engedélyezését, Stojkovic kormánya nevében személyesen szavatolta, hogy a gyanúsítottak eleget tesznek a bírósági idézésnek. A bírói tanács figyelmen kívül hagyta a miniszter felelős tisztségét, nem elégedett meg szóbeli kezességével, és feleskette, hogy igazat mond. Ennek okának találgatása helyett maradjunk annyiban, hogy a minisztert megalázták. Vojislav Kostunica kormányfő többször megismételte, hogy semmit sem tudni Ratko Mladic tartózkodási helyéről. A nemzetközi büntető intézkedések újbóli elrendelésének veszélye miatt végül megígérte, hogy záros határidőn belül kiadják a szökevényt Hágának. Ezt jegyezte meg négyszemközti beszélgetésükről Carla del Ponte főügyész. Kostunica emlékezete viszont ezt nem így rögzítette. Szerinte nem szabtak határidőt. Az elmérgesedett vita hevében az ügyésznő azt mondta, nem tartja szavahihető embernek Kostunicát. Óvakodva a döntőbíró szerepétől, az előbbiek tudatában nem tűnik meglepőnek, hogy a hágai ügyészség Mladic és a többi körözött ügyélyen nem a kormánnyal, nem is az illetékes szakminisztériumokkal, hanem Vukcevic ügyésszel kész tárgyalni. Mivel érdemelte ki Vukcevic a bizalmat? Talán azzal, hogy az ügyészség bizonyítékai alapján a hazai bíróság elmarasztaló ítéletet hozott a sjeverini emberrablás után brutálisan likvidált tizenhét bosnyák és a Vukovár eleste után elkövetett tömegmészárlás ügyében, az igazságszolgáltatás előtt felelniük kell tetteikért a Srebrenicából elhurcolt hat férfi, közöttük két kiskorú gyilkosainak, valamint a Zvornik környéki vérfürdő elkövetőinek. Talán mélységes meggyőződésével, miszerint a szerbségnek szembe kell néznie azzal, hogy nevében bűnözők fosztogattak, gyilkoltak, barbár cselekedeteket követtek el, s amíg nem veti ki soraiból, nem ítélkezik e felett a gonosztevők felett, a nép nem tisztulhat meg. ■ FISCHER Jenő