Magyar Szó, 2006. augusztus (63. évfolyam, 176-202. szám)

2006-08-01 / 176. szám

4 BELFÖLD belfold@magya­r-szo.co.yu RÖVIDEN 5,6 százalékos infláció Júliusban a megélhetési költségek 0,9 százalékkal csökkentek, a tavalyi év időarányosához viszonyítva viszont 5 százalékkal emelkedtek. A mezőgaz­dasági termékek ára júliusban 18 szá­zalékkal csökkent, a zöldségfélék, il­letve a gyümölcs ára az évszaknak meg­felelően alakult. Az élelmiszer-ipari termékek ára 0,9 százalékkal emelke­dett, az italárak 0,1, a dohányárak pe­dig 4,7 százalékkal növekedtek. Az év első hét hónapjában az infláció össze­sítve 5,6 százalékos volt, noha az utób­­bi egy hónapban a statisztikusok 0,1 százalékos deflációt jegyeztek. (Beta) ■ VUK DRASKOVIC Miniszter maradok - Vagy miniszter leszek, vagy az SZMM kivonul a kormányból - nyilat­kozta Vuk Draskovic, a párt elnöke, az államközösség egykori külügyminisz­tere. Mint kiemelte, a parlament kö­vetkező ü­lésén követelni foga, hogy a képviselők vizsgálják meg, külügymi­niszterként milyen külpolitikát folytat. Amennyiben nem szavaznának a kép­viselők neki bizalmat, hogy­ továbbra is ő maradjon a külügyi tárca élén, ak­kor pártjával kivonul a hatalomból. Ar­ra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy­ Kostunica megígérte-e neki a parlamenti többség szavatolását, Dras­kovic azt válaszolta, erre nem kérte a kormányfőt. (B92) 339 millió utakra Mladan Dinkic pénzügyminiszter bejelentette, az idén és jövőre a Nem­zeti Beruházási Terv­ alapján 339 mil­lió eurót fordítanak útépítésre. Az utak felújítására 214 milliót a privatizáció­ból befolyt összegből, ugyanakkor köl­csönből még 125 milliót szánnak erre a célra. A legfontosabb ezen a téren a 10-es korridor felújítása lesz, majd a regionális és a helyi utak, valamint a határátkelők kerülnek sorra, amelyek­re összértékben 10,5 millió eurót for­dítanak. A helyi önkormányzatok az utak felújítására 85 milliót kapnak, s ezt a meglevő kritériumok alapján fog­ják szétosztani a szerbiai önkormány­zatok között. Velimir Ilic, a nagyberuházások mi­nisztere kiemelte, hogy az utak fel­újítására a tervezettnél többet fordíta­nak. Az egyik legnagyobb beruházás a belgrádi körgyűrű kiépítése lesz, amely 150 millió euróba kerül. (Beta) A madárinfluenza­járványról - A madárinfluenza-járvány nem állítható meg, csupán egy időre el­odázható, és senki sem tudhatja, hogy­ mikor következik be a világméretű fer­tőzés -jelentette ki Stojanka Aleksic mikrobiológus, a hamburgi egyetem tanára. Az Egészségügyi Világszervezet értékelése szerint a madárinfluenza ví­rusa olyan, mint az 1918-ban pusztí­tott spanyolnátháé, amely világszerte 50—100 millió ember halálát okozta. A szakember szerint a H5N­1-es vines más influenzavírusoknál 39 ezerszer gyor­sabban szaporodik, és rendkívül gyor­san mutálódhat. A madárinfluenza ví­rusa 1997-ben jelent meg, azóta szár­nyasok milliárdjai hullottak el, 205 em­ber betegedett meg, és 113-an belehal­tak a fertőzésbe. A veszélyes vírus to­vábbra is a világszervezet figyelmének középpontjában marad - mondta Sto­janka Aleksic a Belgrádban tartott elő­adásán. Szerbiát is várjak Egyre több uniós ország polgára látná szívesen a balkáni országot az EU-ban Az Európai Bizottság közvélemény-kutatási programja, az Eurobarométer legutóbbi felmérésében azt vizsgálta, hogy hogyan változott az Európai Unió polgárainak véleménye a bővítéssel kapcsolatban. A tavaszi hónapokban végzett felmérés azt bizonyítja, hogy Szerbia (pontosabban akkor még Szerbia és Montenegró) felvételét a 25 tagállam polgárainak fele (47 százalék) támogatja, míg 39 százaléka ellenzi. A magyarországi polgárok körében végzett felmérés szerint ez az arány 43:45 az ellenzők javára. Szerbia és Montenegró csatlakozási tá­mogatottsága alig fél év alatt mintegy 8 százalékponttal nőtt, és ami ennél is fon­tosabb, megfordult a támogatók és az el­lenzők aránya. A tavaly október és novem­ber folyamán végzett hasonló felmérés­ben az EU polgárainak mindössze 39 szá­zaléka tette le voksát a megszűnt állam­közösség csatlakozása mellett, m­íg 44 szá­zaléka ellenezte azt. 2001 őszén a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság uniós csatla­kozása körül még 32:48 arányban oszlott meg az EU-s polgárok véleménye, az el­­utasítók tehát jelentős túlsúlyban voltak. Szerbia (és Montenegró) csatlakozá­sát leginkább a görögök (67 százalék), a svédek (67), a dánok (64), a ciprusiak (64) és a hollandok (61) támogatják, míg az elutasítók élcsapatát az osztrákok (65), a luxemburgiak (57), a németek (55), az olaszok (45) és a magyarok (45) ké­pezik. A finneknél is igen magas a nem­leges választ adók aránya (47), de még így is többen vannak az igenlők (49). Bár Magyarországon továbbra is túl­súlyban vannak azok, akik nem látnák szí­vesen Szerbiát (és Montenegrót) az Uni­óban, a fél évvel ezelőtti adatokhoz ké­pest az anyaországban is javult a (nem létező) államközösség ilyen szempontú megítélése. Arra a kérdésre, hogy „Támo­gatná-e vagy­ elutasítaná-e Szerbia és Mon­tenegró jövőbeli EU-tagságát?”, a megkér­dezettek 37 százaléka adott igenlő választ (szemben a mostani 43-mal), míg az ab­szolút többség­ 51 százalék ellene volt (mostanra 45 százalékra mérséklődött a nemleges választ adók aránya). Érdekes megemlíteni, hogy Magyaror­szág már évek óta előkelő helyet foglal el az Unió bővítését helyeslő országok kö­zött. ,Ám a potenciálisan jelölt országok­ra lebontott szándék arról árulkodik, hogy az anyaországi polgárok Szerbiát, Albá­niát és Törökországot inkább az EU ha­tárain kívül hagynák. ,­­pressburger- Szerbia (és Montenegró) csatlakozását leginkább a görögök (67 százalék) a svédek (67), a dánok (64), a ciprusiak (64) és a hollandok (61) támogatják Ország Igen Nem Luxemburg­­ 33 57 Magyarország 43 45 Málta 46 18 Hollandia 61 34 Ausztria 30­­ 67 Lengyelország 60 22 Portugália 40 28 Szlovénia 66 29 Szlovákia 56 32 Finnország 49 47 Svédország 67 24 Nagy-Britannia 41 37 Ország Igen Nem Belgium 53 44 Csehország 49 44 Dánia 64 29 Németország 37 55 Észtország 48 32 Görögország 67 32 Spanyolország 50 18 Franciaország 50 41 Írország 45 23 Olaszország 41 45 Ciprus 64 20 Lettország 42 38 Litvánia 45 27 Nem mondunk le Kosovóról az EU-tagságért Kostunica kormányfő szerint a csatlakozás feltétele nem lehet a területről való lemondás Vojislav Kostunica kormányfő szerint Szerbia nem fog lemondani Kosovóról az EU-tagságért cserébe. Mint kifejtette, egyetlen országnak sem szabtak olyan csatla­kozási feltételt, hogy mondjon le területének egy részéről. Megítélése szerint a ko­­sovói kérdés rendezése nem lesz előnytelen Szerbia számára.­­A nemzetközi közösség csupán egyetlen lehet­séges rendezési elvet lát, az pedig a tartomány füg­getlensége, ezzel szemben mi a tényleges autonó­miát szorgalmazzuk, aminek sok előnye van - mond­ta a kormányfő. Arra az újságíró kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja komolynak Tomislav Nikolic radi­kális vezér bejelentését, miszerint ha kell, Szerbia fegyverrel védi meg Kosovót, a miniszterelnök azt válaszolta, számára a legfontosabb az, hogy elsőként a parlament foglaljon állást ebben a kérdésben. A tárgyalócsoport várhatóan szeptember elején tá­jékoztatja a képviselőket az eddigi eredményekről.­­A parlament az egyetlen demokratikus fórum, ahol Kosovo-Metohija helyzetéről vitázni lehet. Ha a legrosszabb forgatókönyvről beszélünk, akkor Szerbiának meg kell állapítania, hogy Kosovo Szerbia része, s ez nem pusztán retorikai kérdés. Ez alkotmányos jogi kate­gória - nyilatkozta a kormányfő a Danas napilapnak. - Szerbia eddig is a jog erejével igyekezett küzdeni, és ezután is azt teszi majd - mondta a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy szeptember végén az EU-val való tár­gyalások folytatására vagy a kormány megbuktatására számít-e, a kormányfő Horvát­ország példáját hozta fel, amelynek megengedték a csatlakozási tárgyalások folytatá­sát, annak dacára, hogy nem adta ki a hágai bíróságnak Ante Gotovinát. - Várjuk az akcióterv eredményét, erről nagyon gyorsan jelentést kapunk majd, s akkor meglátjuk, mi lesz - válaszolta a kormányfő. (B92) t '■ -is­m Vojislav Kostunica „Nem fogok bujkálni” Branko Krga tábornok cáfolja, hogy Mladic a katonai létesítményekben lett volna, amíg ő állt a hadsereg élén - Nem hinném, hogy az Egyesült Államok mint világhatalom jelentéktelen buta­ságokkal foglalkozna. Egyetlen okot sem tudok, amiért letartóztathatnának. Ha az lenne az ok, hogy én voltam a vezérezredes, akkor több száz embert le kellene tartóz­tatni, azaz mindazokat, akik valamilyen tisztséget töltöttek be, és tették a dolgukat - nyilatkozta Branko Krga, az államközösség egykori vezérezredese arra a sajtóhírre re­agálva, miszerint az USA azt tanácsolta volna Kostunica kormányfőnek, hogy Ratko Mladic mielőbbi kézre kerítése érdekében hallgassák ki Krga vezérezredest, Aca Tomic­ot, a hadsereg védelmi vezetőjét és Ratko Mladic fiát, Darko Mladicot. Krga tábornok szerint nincs egyetlen bizonyíték sem arra vonatkozóan, hogy se­gített volna a hágai körözötteknek. - Nem félek, nem fogok bujkálni, de ha ez segít a kormányon, illetve Szerbia la­kosságán, ám legyen, tartóztassanak le. De ez semmiképpen sem oldja meg a prob­lémákat, mert semmiről sem tudok, és nem vehetik hasznomat - mondta az egyko­ri vezérezredes. (B92) 2006. augusztus 1., kedd Szavahihetőség V ladimir Vukcevic jogász, nem diplomata. Ha az utóbbi lenne, akkor az ame­rikai kormányzatnak a háborús bűncselekmények ügyével megbízott nagy­követével tartott belgrádi sajtótájékoztatón először saját kormányának, nem pedig az Egyesült Államoknak mondott volna köszönetet a háborús gonosztettek elkövetésével gyanúsítottak felelősségre vonásához nyújtott támogatásért. Kostunica kabinetje ugyanis nem verte nagydobra, hogy­ az USA és más nyuga­ti államok anyagi és szakmai segítségével alakult meg a szervezett bűnözés felszá­molására és a háborús bűnösök megbüntetésére létesített különleges ügyészség. Az utóbbi tevékenységét irányító Vukcevicre a kinevezése óta többször zúdítot­tak kereszttüzet, sőt, olyan alantas vádak is érték, hogy nem hazafi, a nemzeti ügy közömbös számára. A sajtópiacot aggasztóan elárasztó szennylapok arra is céloztak, hogy­ a külföld bérence, és hogy az általuk szerbellenesnek bély­egzett há­gai törvényszék érdekeit képviseli. Zoran Stojkovic igazságügy-minisztert nem tölti el lelkesedéssel sem az egyik, sem a másik ügyészség tevékenysége, s nem állított ki példás bizonyítványt Vukcevic munkájáról sem. Elmarasztalta azért is, mert szerinte elutasította olyan ügyeknek a hazai bíróságon való megvitatását, amelyeket a hágai törvényszék Szerbia igaz­ságszolgáltatására bízott volna. A kosovói háborús bűntettekkel gyanúsított, Szer­bia egykori hat legmagasabb rangú politikai és katonai vezetőinek perére célzott Az ügyész tömören válaszolt: tévesen tájékoztatták a minisztert, Hága ragaszko­dik e tárgyalás lebonyolításához. Mintha burkoltan súlyosan nem is rágalmazta vol­na meg az ügyészt, Stojkovic adós maradt a magyarázattal. Miután az előbbi hat személy önszántából megjelent Hágában, s kérte sza­badlábon való védekezésének engedélyezését, Stojkovic kormánya nevében sze­mélyesen szavatolta, hogy a gyanúsítottak eleget tesznek a bírósági idézésnek. A bírói tanács figyelmen kívül hagyta a miniszter felelős tisztségét, nem elégedett meg szóbeli kezességével, és feleskette, hogy igazat mond. Ennek okának találga­tása helyett marad­junk annyiban, hogy­ a minisztert megalázták. Vojislav Kostunica kormányfő többször megismételte, hogy semmit sem tudni Ratko Mladic tartózkodási helyéről. A nemzetközi büntető intézkedések újbóli elren­delésének veszélye miatt végül megígérte, hogy záros határidőn belül kiadják a szö­kevényt Hágának. Ezt jegyezte meg négyszemközti beszélgetésükről Carla del Ponte főügyész. Kostunica emlékezete viszont ezt nem így rögzítette. Szerinte nem szabtak határidőt. Az elmérgesedett vita hevében az ügyésznő azt mondta, nem tartja szava­hihető embernek Kostunicát. Óvakodva a döntőbíró szerepétől, az előbbiek tudatában nem tűnik meglepőnek, hogy a hágai ügyészség Mladic és a többi körözött ügyélyen nem a kormánnyal, nem is az illetékes szakminisztériumokkal, hanem Vukcevic ügyésszel kész tárgyalni. Mivel érdemelte ki Vukcevic a bizalmat? Talán azzal, hogy az ügyészség bizo­nyítékai alapján a hazai bíróság elmarasztaló ítéletet hozott a sjeverini emberrab­lás után brutálisan likvidált tizenhét bosnyák és a Vukovár eleste után elkövetett töm­egmészárlás ügyében, az igazságszolgáltatás előtt felelniük kell tetteikért a Srebrenicából elhurcolt hat férfi, közöttük két kiskorú gyilkosainak, valamint a Zvornik környéki vérfürdő elkövetőinek. Talán mélységes meggyőződésével, miszerint a szerbségnek szembe kell néz­nie azzal, hogy nevében bűnözők fosztogattak, gyilkoltak, barbár cselekedeteket követtek el, s amíg nem veti ki soraiból, nem ítélkezik e felett a gonosztevők felett, a nép nem tisztulhat meg. ■ FISCHER Jenő

Next