Magyar Szó, 2006. szeptember (63. évfolyam, 198-228. szám)
2006-09-01 / 203. szám
KÜLFÖLD kulfoldi magyar szo.co.yu Malm Só RÖVIDEN ■ HONGKONG Öt év kémkedésért Öt évre ítélte kémkedés vádjával egy kínai bíróság egy szingapúri lap hongkongi tudósítóját - jelentette az Új Kína hírügynökség. Csing Cseong, a Straits Times című lap tudósítója tavaly április óta van őrizetben Kínában. Azzal vádolták, hogy Tajvan számára kémkedett. Kantonban vették őrizetbe, ahová az egykori kínai pártfőtitkárral, Csao Ce-janggal készült titkos interjúk kézirataiért utazott. Bírósági illetékesek nem kívánták kommentálni az ítéletet, amelyet zárt tárgyaláson hoztak meg. (MTI/AFP/AP/Reuters) ■ KIJEV Az orosz is hivatalos nyelv Sajtóértesülések szerint a Viktor Janukovics vezette ukrán kormány második hivatalos nyelvvé kívánja tenni az oroszt a volt szovjet köztársaságban, ami ellentmond a kormányfő és Viktor Juscsenko elnök által aláírt megállapodásnak. A 2006-2011-es időszakra vonatkozó kormányprogram-tervezet előírja az „orosz mint második nemzeti nyelv elismerését’" - áll a kormány közleményében, amelyet szerdán ismertetett az Interfax-Ukraina fm ügynökség. A kormányfő kinevezése előtt aláírt emlékeztető rögzíti Juscsenko Nyugat-barát politikájának folytatását, valamit az ukrán mint egyetlen hivatalos nyelv státusának megőrzését. (MTI/AFP) ■ ROSTOCK Merkel az U 33-on Angela Merkel német kancellár tegnap ellátogatott a haditengerészet balti-tengeri bázisára. Rostock- Warnentündében belülről is megtekintette az U 33-as, 212A-típusú tengeralattjárót. Az AP képe „leszálláskor" készült. ■ JERUZSÁLEM Fogolycsere Több milliárd dollár kár Stockholmi adományozó értekezlet Több milliárd dollárra rúgnak Libanonban az izraeli hadsereg és a síita Hezbollah szervezet közötti konfliktus által okozott károk - mondta Fuád Szinjóra libanoni kormányfő tegnap Stockholmban, a libanoni újjáépítés támogatása végett szervezett adományozói értekezleten. Mintegy hatvan kormány és segélyszervezet képviselői gyűltek össze a svéd fővárosban, hogy megtegyék felajánlásaikat a háború dúlta Libanon újjáépítésének támogatására. Egyelőre nem a teljes helyreállítási költség előteremtése a cél, hanem csak annak az 500 millió dollárnak az összegyűjtése, amely a legsürgősebb helyreállítási lépésekhez szükséges a libanoni kormány és az ENSZ fejlesztési programja által közösen végzett felmérés szerint. Ugyanakkor Simon Peresz izraeli kormányfő-helyettes megerősítette, hogy az izraeli csapatok megkezdik a kivonulást Dél-Libanonból, amint az ENSZ békefenntartó erőinek létszáma eléri az ötezer főt - közölte tegnap Romano Prodi olasz kormányfő, miután Rómában találkozott Peresszel. Kofi Annan ENSZ-főtitkár délelőtt már elmondta az Europe 1 francia rádiónak, hogy Izrael 5000 ENSZ-katona és 16 ezer libanoni katona Dél-Libanonba vezénylése után kész kivonulni a háborúban elfoglalt területekről. A főtitkár előzőleg kedden reményét fejezte ki, hogy a világszervezet péntekig megkettőzi jelenleg két és fél ezer fős dél-libanoni békefenntartó erőinek a létszámát. A csapatok kivonásának azonban csupán a megkezdését ígérte csütörtökön Simon Peresz, míg Ehud Olmert izraeli kormányfő szerdán elutasította Kofi Annan ENSZ-főtitkár kérését, hogy a zsidó állam teljes mértékben vonja ki csapatait Libanonból, amint 5000 kéksisakos megérkezik a 15 000-re tervezett ENSZ- kontingensből. (MTI/AP) Thatcher a legjobb XX. századi brit miniszterelnök Sokak vélekedésével ellentétben nem Sir Winston Churchill, hanem Margaret Thatcher volt Nagy-Britannia legjobb miniszterelnöke a XX. században - legalábbis erre a megállapításra jutottak az egyik legtekintélyesebb brit történelmi magazin szakértői. A BBC által kiadott, History Magazine című, igen rangos havi folyóirat augusztusi számának húszas listáján az idén 81 éves Lady Thatcher a maximális 5 pontot kapta. A szerzők az 1979-től 1990-ig országló egykori konzervatív miniszterelnök fő érdemei közé sorolják a nem sokkal korábban még válságból válságba tántorgó brit gazdaság drámai mértékű átalakítását, amelyet a szakszervezetekkel vívott folyamatos háborúskodás közepette hajtott végre. Holtversenyben a második a szintén ötpontos Clement Attlee, a háború utáni munkáspárti kormány vezetője, a ma is működő, mindenkit alanyi jogon ingyen ellátó állami közegészségügyi szolgálat, az NHS és a modern brit jóléti állam megteremtője. Négy ponttal a harmadik helyre került a tavaly, 90 éves korában elhunyt konzervatív Edward Heath, aki 1973-ban bevezette Nagy-Britanniát az akkori Közös Piacba. Churchill szintén négy ponttal csak a negyedik helyet kapta. A listát összeállító történész-újságíró, Francis Beckett ezt azzal indokolta, hogy jóllehet Churchill győzelemre vezette Nagy-Britanniát a II. világháborúban, közvetlenül utána elvesztette hatalmát, és megkérdőjelezhetők politikai vívmányai azután is, hogy 1951-ben ismét beköltözhetett a Downing Street 10. alá. Tony Blair, az 1997 óta hatalmon lévő jelenlegi munkáspárti kormányfő három ponttal csak a 12. a húsz múlt századi brit miniszterelnök ranglistáján. Beckett szerint Blair jelentős sikereket ért el pályája elején, azonban az iraki háború népszerűtlensége, és az, hogy a háború indokait menet közben megváltoztatták, valószínűleg végérvényesen aláásta a politikus azon képességét, hogy elképzeléseit valóra váltsa. A lista legalján, egyaránt nulla ponttal, a szuezi katonai kalandba belebukó Sir Anthony Eden, illetve a Hitlerrel egyezkedő Neville Chamberlain neve áll. Utóbbiról a szerző megjegyezte: súlyos kudarcot vallott azon fő célkitűzésével, hogy minden módon elkerülje a háborút. (MTI) Kivonulás Gázából Az izraeli hadsereg tegnap reggel megkezdte kivonulását Gáza város körzetéből egy ötnapos hadművelet után. A légitámadások és tűzharcok során, amelyekben palesztin kórházi források szerint 20 palesztin meghalt, köztük öt civil, továbbá házak, utcák, mezőgazdasági területek súlyosan megrongálódtak, az izraeli katonák alagutakat és robbanószereket kerestek. Az izraeli hadsereg szerdán nyilvánosságra hozott egy filmet egy alagútról, amelyet - a hadsereg közlése szerint - palesztin fegyveresek ástak Sudzsáíja kerülettől a Kami átkelőig, amely a legnagyobb áruforgalmi átkelőhely Izrael és a Gázai övezet között. Az izraeli hadsereg szerint palesztin fegyveresek támadásokat akartak végrehajtani az átkelőnél szolgálatot teljesítő izraeli katonák ellen a 13 méter mély és 150 méter hosszú alagútból. (MTI/AP) D AP/Betaphoto és Libanonból Gázába tevődtek át az izraeli fegyveres akciók, elkezdődött a romok eltakarítása, hogy megkezdődhessen az újjáépítés, és érkeznek a nemzetközi erők. Mindeközben (csalóka?) békesség honol az UNIFIL állásai vonalán. A kép egy ghánai kéksisakost ábrázol, akinek egy néptelen ellenőrző pontnál egy kutya „segít” múlatni a szolgálati időt Izrael állítólag mégis hajlandó lenne a fogolycserére a Hezbollahhal, de csak akkor, ha a libanoni síita szervezet átadná a kezében lévő izraeli katonákat a bejrúti kormánynak - közölte nem hivatalosan egy jeruzsálemi forrás. Bármiféle tárgyalás csak a libanoni kormánnyal lehetséges, azzal is csak közvetítőkön keresztül, és nem a Hezbollahhal - mondta a névtelenül nyilatkozó forrás. A politikus közölte, hogy az izraeli álláspontot Kofi Annan ENSZ-főtitkár tudomására hozták, amikor Jeruzsálemben járt. Izrael eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a két katonáját minden előfeltétel nélkül szabadon kell engedni, az ENSZ BT 1701-es határozatának megfelelően. A forrás hangsúlyozta, hogy a fogolycsere Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnöknek tett gesztus lenne, és semmiképp sem a Hezbollah győzelmének elismerése. A Hezbollah azt akarja, hogy Izrael engedjen szabadon több ezer bebörtönzött arabot. Izrael és Libanon nem áll diplomáciai kapcsolatban, azért az esetleges tárgyalásokhoz közvetítők kellenek. (MTI/Reuters) Az Egyesült Államok megkezdte az egyeztetést három európai szövetségesével arról, hogy milyen szankciórendszert vezessenek be Irán ellen, ha az nem tesz eleget az ENSZ BT felhívásának, hogy állítsa le urándúsítási programját - írta a The New York Times tegnapi számában. A Biztonsági Tanács 1696-os számú határozata csütörtökig adott Iránnak határidőt arra, hogy ezt megtegye, ellenkező esetben Teheránnak nemzetközi büntetőintézkedésekkel kell számolnia. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország elképzelései szerint az első lépcsőben megtiltanák, hogy Iránnak olyan anyagokat adjanak el, amelyek kötődnek a nukleáris energiához, zárlat alá vennék Irán külföldi javait, és megtiltanák azoknak az iráni illetékeseknek a külföldi utazásait, akik részesei az atomprogramnak. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök megismételte, hogy hazája nem hajlandó lemondani az urándúsításról, a nukleáris energia békés hasznosításáról. (MTI/AFP) WASHINGTON-TEHERÁN Szankciók? 2006. szeptember 1., péntek JERUZSÁLEM Meghívás Auschwitzi látogatásra hívta Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt Noah Flug, a holokauszttúlélők izraeli szervezetének elnöke - adta hírül tegnap a Háárec című izraeli napilap. A Center of Organizations of Holocaust Survivors in Israel (COHSI) nevű szervezet vezetője azt írta az iráni elnöknek, hogy elnökké válása óta „nagy figyelemmel követjük közéleti szerepléseit és rasszista megnyilatkozásait, valamint a tényt, hogy Ön sorozatosan tagadja a holokausztot”. Noah Flug utalt az iráni elnöknek Angela Merkel német kancellárhoz küldött levelére, amelyben Ahmadinezsád azt bizonygatta, hogy a holokausztot a szövetségesek találták ki Németország megszégyenítésére. „Ez nem az első alkalom, hogy Ön kétségbe vonja hatmillió zsidó meggyilkolását. Arra a nyilvánvaló következtetésre jutottam, hogy Önnek teljes mértékben hiányoznak az ismeretei a témáról” - fejtette ki levelében a COHSI elnöke. Flug kifejezte meggyőződését, hogy a holokauszt-túlélők tanúvallomásait hallgatva csökkenni fog az iráni elnöknek a zsidók iránti gyűlölete, és növekedni fog a béke iránti vágya. A szervezet elnöke arra kérte továbbá Ahmadinezsádot, hvja meg a holokauszt túlélőit arra a decemberre tervezett iráni konferenciára, amelyben olyan témákról tartanak előadásokat, mint „Az európai antiszemitizmus oki”, vagy a „Holokauszt és cionizmus". Flug szerint a túlélők meghívása lehetővé tenné, hogy „komoly és tényszerű eszmecsere alakuljon ki a kérdésről". (MTI) AP/Betaphoto n van két éve, hogy az észak-oszétiai Beszlánban (Oroszország) több tucatnyi iszlám szélsőséges a tanév első napján 1128 diákot, tanárt és szülőt ejtett túszul, azt követelve az orosz hatóságoktól, hogy vonják ki csapataikat a szomszédos Csecsenföldről. A háromnapos túszdrámának a biztonsági erők kaotikus felszabadítási kísérlete vetett véget egy vérfürdővel, amelyben 344 civil, köztük 186 gyermek vesztette életét és több százan megsebesültek. (AP) A képen: Döbbenet