Magyar Szó, 2006. november (63. évfolyam, 255-280. szám)

2006-11-01 / 255. szám

NOVI SAD Újvidék, 2006. november 1., szerda Válassza ki az Ön VISA hitelkártyáját! www.magyar-szo.co.yu KÖZÉLETI NAPILAP I LXI. évf., 255. (20 594.) szám ■ Ára 40 dinár MA ■ Bunford Béla Röpizés mesteri szinten ■ Tanszéknap Ünnep és emlékezés... * ■ Csányi Sándor Szabadság - szerelemben ■ Graffiti jelenség Firkászok vagy művészek? ■ Ákos új lemeze Egyszemélyes műhelymunka 1956 A forradalmi karhatalmi bizottság közleménye ...az elmúlt éjszaka általában csend volt a fővárosban. Néhány helyen történt csak rendzavarás (...) elfogták a néhány hónappal ezelőtti Izabella utcai rablógyilkosság elkövetőjét, aki most szökött ki a börtönből. Fegyveresen a Deák téri rendőrkapitányság épületéhez ment és fenyegetőzött. (...) Újpesten fosztogató banda került kézre, amely hamis igazolványokkal mint a forradalmi bizottság tagjai öt féldisznót, négy hízott kacsát és három láda őszibarackot raboltak. A 2. számú Szekérfuvarozó Vállalat központjának dolgozói november 3-án 9 órakor jelenjenek meg a központban fizetésükért, negyedévi prémiumukért, valamint a forradalmi tanács megalakulása céljából. Kádár János beszéde Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Sorsdöntő órában szólunk azokhoz, akiket a nép és a haza iránti hűség, a szocializmus tiszta eszméinek becsületes szolgálata vezetett ahhoz a párthoz, melyet a sztálinizmus magyar képviselői, Rákosi és klikkje vak és bűnös politikával a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztett. (...) A nép felkelése válaszút elé érkezett. (...) Nem azért ömlött a magyar ifjak, honvédek, munkások és parasztok vére, hogy a Rákosi-féle önkényuralmat az ellenforradalom uralma váltsa fel. (...) Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel! (MTI, 1956) Mindenszentek napja November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözölt lélek emléknapja. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan az elhunytakról való általános megemlékezéssé. Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. Nyugaton 609-ben (más források szerint 610- ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1- jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, Isten színe előtt tisztulniuk kell. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezetéssel, szentmisével. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz kapcsolódó némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, s néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. ■ Az MTI alapján Dávid Csilla Statútum majd választások Korhecz Tamás tartományi kisebbségjogi, közigazgatási és jogalkotási titkár elmondta, hogy a Tartományi Képviselőháznak mielőbb ki kell dolgoznia a tartomány új statútumát. Elmondta, hogy Vajdaság új alapokmányának tervezete az év végéig elkészülhet. Hozzátette, hogy az új statútum sokkal részletesebb lesz, mint a jelenleg hatályban lévő, mert az új alkotmány alapján Vajdaságnak nagyobb illetékessége lesz, mint eddig. A tartomány Szerbia alkotmánya értelmében szabadon nevezi ki hatalmi szerveit és azok illetékességeit. Boján Pajtic, a tartományi kormány elnöke úgy értékelte tegnap, hogy az lenne a logikus, ha Vajdaság új statútumát a tartomány parlamentjének jelenlegi összetétele dolgozná ki és fogadná el, majd ezután döntenének a választások kiírásáról. - A tartományi parlamentnek el kell fogadnia a statútumot és minden olyan döntést, amelyek annak előfeltételei, hogy Vajdaság élhessen az új alkotmány által előírt szélesebb jogkörökkel - mondta Pajtic. A kormányelnök azt is hozzátette, hogy egyes új intézményeket is alakítani kell, tekintve, hogy Vajdaság több pénzt kap, illetve vagyona lesz, amelyet igazgatni kell. Azt is elmondta, hogy a statútumnak a tartományi parlamentben történő elfogadását követően azt szentesítenie kell a szerbiai parlamentnek is, emellett pedig meg kell hozni mindazokat a döntéseket, amelyek elősegítik a statútumnak a gyakorlatban történő végrehajtását. Hozzátette, hogy az új statútum kidolgozása már elkezdődött a titkárságok szintjén, de m mindenképp meg kell várni, hogy befejeződjön a szerbiai alkotmány elfogadásának a folyamata. (Beta) TÉMÁINK: ■ Uniós irány a tejtermelésben Kiosztották Horgoson a pályázaton nyert támogatást (9. oldal) ■ Szobor a himnusz-szerzőnek Zentán az idén szobrot állítanak a helyi születésű Jovan Dordevicnek (9. oldal) ■ A szerbiai lányok legyőzték a címvédőt! Bombameglepetés a japánban megkezdődött női röplabda-világbajnokságon (16. oldal) ■ A csatározás folytatódik November ötödikéig a legnagyobb politikai pártoknak meg kellene egyezniük a választások időpontját illetően (4. oldal) ■ Maradhat-e Kostres házelnök? Lesz-e, és mikor lesz tartományi parlamenti választás? (5. oldal) Döntés az idén vagy jövőre? Az USA és az EU eltérő állásponton a kosovói rendezés üteméről A jelek szerint Brüsszel és Washington ellentétes nézeteket vall a kosovói rendezés üteméről. Tegnap ugyanis Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője Madridban azt nyilatkozta, hogy Martti Ahtisaarinak, az ENSZ- főtitkár kosovói különmegbízottjának a szerbiai választásokat követő időpontra kellene halasztania a jogállás meghatározását, Washington viszont változatlanul kitart amellett, hogy ennek még az idén meg kell történnie. Solana úgy vélte, hogy ha a szerbiai választásokat még az idén megtartják, úgy az összekötő csoportnak jobb lenne kivárnia az eredményeit és azt követően dönteni Kosovo státusáról, ezzel szemben Frank Wisner, a kosovói kérdéssel foglalkozó amerikai különmegbízott úgy véli, „a halogatás semmit sem használna”. Miután tárgyalt a szerbiai vezetőkkel, Boris Tadic elnökkel, Vojislav Kostunica kormányfővel és Vuk Draskovic külügyminiszterrel, az USA belgrádi nagykövetségén tett tegnapi nyilatkozatában Wisner azzal érvelt, hogy a kérdést azért kell mielőbb rendezni, hogy a térség ne legyen jogi vákuumban. Elutasította továbbá, hogy mindezt összefüggésbe hozzák a választásokkal, azok ugyanis - mint fogalmazott - egyelőre csak hipotetikusak, mert még nem tűzték ki az időpontjukat. New Yorkból érkező hírek szerint Ahtisaari már véglegesítette státusjavaslatát. Meg nem nevezett diplomáciai forrás szerint a különmegbízott vár a korlátozott függetlenségre vonatkozó javaslattal, amíg a nemzetközi intézmények „meg nem barátkoznak az anyaggal”. (Beta) Frank Wisner: A halogatás semmit sem használna Betaphoto